Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-11-11 / 45. szám
A bibliakiadás hazánkban E15ző heti, bibliavasámapi számunkban dr. Tóth Kálmán és dr. Pröhle Károly profesz- szorok tollából rövid beszámolót közöltünk az új magyar Biblia fordításának munkájáról. Az alábbiak során, az immár nyomtatásra kész új fordítás kiadásának gondjairól kértünk tájékoztatást az Ökumenikus Tanács által létrehívott kiadói bizottságtól, közelebbről a kiadás szolgálatával megbízott Református Sajtó- osztály képviselőjétől. Igen kevesen vannak még a „bennfentesek” között is, akik a Biblia kinyomtatásának bonyolult technikai oldalát ismernék. Különösen nagy munkát, technikai előkészítést igényel az új fordítású Biblia első kiadása. Éppen ezért a Magyar Az Egyezmény jubileuma elé A megítélt régi és az új kezdet AZ ÁLLAM ÉS EGYHAZUNK között 1948. december 14-én — 25 évvel ezelőtt — megkötött Egyezmény olyan alapokmány, amely nagy távlatban rendezte az állam és egyház viszonyát. Egyházunk részéről az Egyezmény az első kiemelkedő döntés volt a szocialista társadalom mellett. Az Egyezmény adta meg a berendezkedést a szocialista perspektívára. A Horthy-korszak és a háború poklából érkezett evangélikus egyháznak nagy belső átalakuláson kellett átmennie amíg megérett a helyzet az Egyezmény aláírására. A HORTHY-KORSZAKBAN a haladás szavát nem értő, a haladásnak hátat fordító országvezetés katasztrófába vitte a népet. Hosszú folyamat zárult le ekkor: bebizonyosodott a nagybirtok, nagytőke rendszerének tarthatatlansága. Az „ezeréves” úri osztály a haladó erőktől való félelmében kész volt a fasisztákkal, nyilasokkal szövetkezni, csakhogy megállíthassák a történelem folyamatát. Az ország tönkretevése volt az ára ennek a kalandorpolitikának. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSE rendkívüli horderejű politikai és társadalmi változások kiindulásává vált. Ez tette lehetővé, hogy a felszabadult országban elemi erővel törjenek fel a forradalom negyedszázaddal korábban föld alá szorított erői. A néptömegek kezükbe vették a kezdeményezést, megteremtették hatalmi szerveiket. Az első és legnagyobb horderejű forradalmi lépés a „földreform” néven lett ismertté. A felszabadulást követő magyarországi földreform a legradikálisabb földreformok egyike volt. Az 1945-ös demokratikus agrárátalakulás megszüntette a feudális eredetű agrárstruktúrát, helyette demokratikus agrárszerkezetet hozott létre. A FORRADALOM LAVINÁJA ezzel nem állt meg. A bankok, a finánctőke államosítását megelőzte a bányák és az ipar államosítása. A forradalom gazdaságpolitikai intézkedései társadalmi gyökerűek voltak, a gazdaságban beállt változások pedig gyökeresen megváltoztatták a társadalom struktúráját. Az átalakulás, haladás, társadalmi fejlődés, struktúraváltozás sok nehézséggel járt. A TÁRSADALMI FORRADALOM, változás az egyház közreműködése nélkül ment végbe. A forradalmi átalakulás első robajos lépteit az egyház „ájultan” szemlélte, sőt azok miatt az emberek miatt, akik vereséget szenvedtek, akik sértettek voltak, akik fékezték a haladást, maga az egyház nagy része is az ellenvélemény szócsövévé vált. Az ellenvélemény hangját először a római katolikus egyház mondta ki. A kisebb egyházak kezdetben észrevétlenül, később egyre erőteljesebben támogatták ezt a politikát, amely nyílt törésre vezetett 1948-ban. AZ EVANGÉLIGUS EGYHÁZ 1948-ban próbált először magához térni ájultságából. A reformáció havában, egyházunk felszabadulás utáni legválságosabb idejében jelent meg Dezséry László Nyílt levele. Ez volt az első olyan természetű megnyilatkozás, amely egyházi oldalról felismerte azt a társadalmi közeget, amelyben a jövendő egyházának funkcionálni kellene. A Nyílt levél a szocialista átalakulás felé nyitotta meg az eszmél- kedést. A BONBÁNAT meghirdetése átfogta mindannak az elítélését, amit Isten a történelem viharában oly nyilvánvalóan kárhoztatott. A bűnbánatra hívás konkrét vonásokat nyert. Mindenekelőtt az egyház társadalmi felelősségére mutatnak rá, amelyben elhanyagolta a nép egyszerű fiai érdekének szolgálatát. A bűnbánatra esz- méléssel egyidőben a felszabadulás után megindult a teológiai eszmélődés, az új helyzet egyházi értékelésére és felmérésére. A Horthy-korszakban annyira elnyomták, vagy elszigetelték a haladó hangokat, hogy ez még a felszabadulás utáni időre is kihatott. Lényegében készületlen volt egyházunk az új helyzetben. Lassan indult meg a tájékozódás a gyors változásokhoz képest. A FOKOZATOSAN TISZTULÓ gondolatok jegyében jelentkezik az a törekvés, hogy felül kell vizsgálnia az egyháznak az elnyomottak, a szegények, az alsóbb társadalmi osztályokhoz való viszonynak a korábban kialakult helyzetét. Az egyház nem állhat a gazdagok oldalára, mert a Szentírás éppen a társadalmi igazság megvalósítása irányában ad biztatást. Ha a nagybirtok és nagytőke Magyarországában nem is, de a nép felszabadult Magyarországában már megszólal az evangélium szociális igazságra mutató ereje. ERKÖLCSILEG tisztább helyzetbe kerültünk. A felszabadulás ténye új helyzetet teremtett egyházunkban. Elmúlt annak a veszélye, hogy a háború támogatásának magatartását várták tőlünk, elmúlt annak is a veszélye, hogy a főúri egyházvezetés szempontjainak kellett helyt adni, az alapvető erkölcsi leterhelés veszélye megszűnt. Az új helyzetben új gondolatok támadtak. Természetesen az új helyzet kezdet kezdetén álltunk akkor, ezért a frissen előjövő gondolatok közül van, amit igazolt az idő, van, ami téves volt. TEOLÓGIAILAG világos volt, hogy nem tanbeli reformra van szükség, nem kell megváltoztatni egyházunk ősi tanítását, hanem a magatartásnak, a gyakorlati életfolytatásnak kell megváltoznia. Az a történelmi lecke, amit Isten feladott a felszabadulás utáni korszakban, az volt, hogy egyházunk megkeresse útját az új társadalmi viszonyok között. Nehéz feladat volt, mert még nem alakult ki világosan az új társadalom életrendje, de az irány mégis határozott volt: a fejlődés gyökeresen szakított a régi világgal, amit a háború katasztrófa-politikájába fulladt Horthy-rendszer, majd nyilas világ jelentett, s alakultak a nép államának körvonalai. A fejlődés iránya és vezető ereje már kezdetben is a kialakuló szocializmus volt. Ha az egyház ebben a helyzetben akarta útját megtalálni, a kiindulópont kétségtelen volt: nem lehetett követni a régit, el kellett határolnia magát attól, ellent kellett mondania a régi hibáknak. AZ ÜJ KEZDET JEGYÉBEN óvatosan indultak azok a gondolatok, amelyekben már fel lehet fedezni későbbi haladó teológiai felismeréseinket. Ezek abból a szellemi-teológiai fel- szabadulásból táplálkoztak, hogy már nem kell, mint régen, az egyháznak visszahúzódnia a belső hitéleti körre, hanem szava átfogó is lehet, a haza, az emberiség, a világ kérdéseihez is bátran hozzászólhat a jobb és igazabb elérése érdekében. Az útkeresés körvonalai ezzel már kibontakoztak, noha még igen sok bizonytalankodást kellett leküzdeni. D. dr. Otílyk Ernő Bibliatanács Budapestre 1970. november 10—14. napjára széles körű ökumenikus konzultációt hívott össze a Bibliatársulatok Világszövetségével karöltve. Ezen az ökumenikus konzultáción részt vettek a külföldi magyar nyelvű protestáns egyházak képviselői is Csehszlovákiából, Brazíliából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Jugoszláviából, az NSZK- ból és Hollandiából. Az egyik albizottság foglalkozott a bibliakiadás gyakorlati kérdéseivel. Az 1973. január 10-én újjáalakult Magyar Bibliatanács kiadói bizottságot hozott létre, amely a tagegyházak képviselőiből áll, és az új alapszabály értelmében a biblia- kiadás munkáját a jövőben irányítani fogja. Megerősítették a bibliakiadással kapcsolatosan azt a korábbi gyakorlatot, miszerint a református egyház sajtóosztálya látja el továbbra -is a bibliakiadással járó teendőket. Ez a kiadói bizottság 1973. augusztus 17-én a Szabadegyházak Tanácsa székházában ülést tartott a kiadás technikai kérdéseiről. Teljes új szövegű Biblia kiadásról lévén szó, a Magyar Bibliatanács ügyvezető elnöke D. dr. Bartha Tibor református püspök a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak vezetőihez levelet intézett, amelyben javaslatokat tett a kiadással kapcsolatos kérdésekben és a tagegyházak vezetőinek véleményét kérte. A döntésre váró problémák között volt a Biblia alakjának, tükrének, versbeosztásának meghatározása. A bizottság szem előtt tartotta az 1970 novemberében tartott ökumenikus bibliafordítási konzultáció javaslatait. Formátum Az első kiadás esetében a középméretű formátum (kb. 10X17 cm) ajánlatos, hogy a későbbiek során a kréta-lenyomatról különböző nagyságú Bibliákat lehessen fototechnikai úton előállítani. Tükör A szövegbeosztás kérdése okozta a legnagyobb gondot. Nyomós érveket lehet felhozni mind a kéthasóbos, mind az egyhasábos tükör mellett. Figyelembe véve a legmodernebb bibliakiadás tapasztalatait (The New English Bible, 1970) az látszik kívánatosnak, hogy a szedéstükör egyhasábos legyen. Élőfej Az élőfejet nem választja el lénia a szövegtől, csak spácium. A lap felső, külső sarkán álljon a fejezet- és vensszám, a kötésben (Bund) a paginaszám és a kettő között középen a könyvmegjelölés. A könyvek címét rövidített formában, de teljes értelmet adó módon kell feltüntetni, tehát nem az utalási legrövidebb rövidítést kell alkalmazni (pl. nem „Ef”, hanem Efézus) az élőfejben. Értelmi szakaszok Az értelmi szakaszokat kurzív szedésű szakaszcímmel ellátva külön tömbökbe kell nyomtatni. A versszámok a szöveg közben kurzív szedéssel legyenek pont mellőzésével nem emelten. A szám előtt és után hézag hagyandó. A bibliai szövegben előforduló számadatok betűvel írandók. Az értelmi szakaszok címei alatt foglaljon helyet az utalás arra, ha egy-egy azonos történet (pl. a Királyok és Krónikák könyvében, vagy a szinoptikus evangéliumokban) több könyvben is előfordul (a revideált Károli Biblia mintájára). A bibliai idézetek A bibliai idézetek jelölésénél az 1970 novemberi konzultáció javaslatát fogadta él a kiadói bizottság. E szerint a fejezet és versszám közé ne kettőspont, hanem vessző kerüljön, pl. 2 Móz 19,5—6, 1 Pt 2,9. A bibliai könyvek rövidítése A bizottság öt bibliai könyv legrövidebb rövidítését, ahol a legtöbb javaslat hangzott ed a következőkben határozta meg: Zsoltárok könyve — Zsolt. Énekek Éneke — Énekek. Siralmak könyve — JSir Apostolok Cselekedetei — ApCsel Péter levele — Pt. a többi rövidítést az 1970-es konzultáció ajánlata szerint fogadta el. Jegyzetanyag Mivel a jegyzetanyagot a szövegtől külön gépelten később kell a nyomda rendelkezésére bocsátani, a Bizottság úgy döntött, hogy erről a Bizottság egy újabb ülésén fog dönteni. A Bibliáról tudjuk, hogy tekintélyes terjedelmű könyv, de tudjuk-e, hogy a magyar szövegű Biblia 5 048 576 ötmillió-negyvennyolcezer-öt- százhetvenhat betűből, illetve betűhelyből áll? Másképpen számítva 2805 kettőezer-nyolc- százöt gépírásos oldalt tesz ki. Ekkora mennyiségű szöveg betű kiszedése, többszöri átolvasása és az anyag betördelése sok ember részéről rendkívül sok időt kíván. Elmondhatjuk, hogy a kézirat nyomdába kerülése napjától legalább egy évi intenzív nyomdai és lektori munka kell ahhoz, hogy a Biblia a bekötésig eljusson. Rigó István Bartalis János: Holdtalan februári éj Holdtalan februári éj. Felhők lógnak az égen. Csillag nincs. Szívemben egy kiáltás: Kongótól Laoszig emberjaj sikolt. Vérázott földön fekete tamtamok . dalai zengnek. De ne féljetek! Földek bilincsei szakadnak. Hű emberi szívek riadnak. Népek rettentő ereje árad. 1961 Nesztorait köszöntötte a kelenföldi presbitérium AZ ŰJ GYÜLEKEZETI MUNKAÉV KEZDETÉN fehér asztalok körül jöttek össze a kelenföldi presbiterek és feleségeik szép számmal szeptember egyik szombat délutánján. Ünnepi és mégis családias volt a hangulat. A bevezető áhítat után először nestorait, korelnökeit köszöntötte a gyülekezet vezetősége. A fiatalok és középkorúak mellett három olyan, már évtizedek óta hűségesen szolgáló tagja van ennek a közösségnek, akik idén töltötték be 85. életévüket: id. dr. Fabiny Tibor, Mészáros István és Seregély Géza presbiterek. Feléjük fordult a szeretet és köszöntés szava, s ők megható- dottan adtak hálát Isten megtartó kegyelméért. A CSALÁDIAS EGYÜTT- LÉT MÁSODIK RÉSZÉBEN a presbiterek tisztéről, munkájáról, s arról, hogy mit vára gyülekezet presbitereitől, folyt kötetlen beszélgetés. Kari Károly felügyelő bevezető szavai után többen mondták el gondolataikat, tapasztalataikat és javaslatukat. Az édesapja kíséretében jelenlevő ifj. dr. Fabiny Tibor teológiai tanár is bekapcsolódott a beszélgetésbe. B. I. Mit jelent nekem a béke szolgálata Lapunk jelen száma anyagának nyomdába adása idején még folyik a világ békeerőinek soha nem látott méretű és aktivitású „közgyűlése” Moszkvában. Nemcsak a hazai tömegkommunikációs eszközök, de a világ valamennyi tájékoztatási szerve és eszköze ezekben a napokban „beállt Moszkva hullámhosszára.” A bőségben érkező hírek arról máris meggyőznek mindenkit, hogy a világ jóakaratú, békét kívánó emberei és szervezetei olyan hatalmas kórusba álltak össze, amelyben minden nyelv, minden szín az összhangot erősíti. A békéért fáradok (munka ez a javából!) között ott vannak a különböző egyházi szervezetek képviselői is, akár mint annak küldöttei, vagy népük, társadalmuk megbízottai. Mint többször is hírt adtunk róla, ott van D. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke is. Hogy milyen szívvel és tettel, arról már nemcsak mi kapunk híreket, hanem magas értékeléssel ad róla hírt szinte naponta a sajtó, rádió és televízió is. Nem rejtett izgalommal várjuk hazaérkezését s beszámolóját, ennek a mi lapunknak, az ő kedves lapjának a hasábjain is. Várjuk, mert úgy van, ahogy jeleztük elmenetelekor, hogy mostani szolgálata mögött is ott van egyházunk egész népének igenje is. Hogy ez valóban így van, azt jelzik azok a levelek, egyéni és közösségi- vallomások is, amelyek eljutnak szerkesztőségünkbe. A beszámolóra várva adunl^ közre néhány részt Szent- 1-vány Ödönnek, a Déli Egyházkerület és a Deák-téri gyülekezet felügyelőjének soraiból, amely szépen fo-gja át hittestvéreink és gyülekezeteink gondolatait a béke keresztyén szolgálatáról. KIKlVÁNKOZIK BELŐLEM SZÓLNI arról, hogy mit jelent nekem, egyszerű keresztyén embernek a béke szolgálata. Nyíltan ki merem mondani, hogy önző érdekem is. Megéltem Isten kegyelméből a második világháborút és öntudatlanul az elsőt is. Elegem volt a borzalmakból és egy békés világban boldog jövőt akarok építeni. Azt akarom, hogy a gyermekeim biztonságban éljenek és végezzék tanulmányaikat, majd munkájukat a társadalom és a maguk javára. S azt. hogy utódaik is így élhessenek. Perspektívát és az emberiség jólétét akarom. Mondhatná valaki, hogy ez ösztönös szándék és kívánság. Igen, ez így van. Azokkal érzek együtt, szólok, követelek, dolgozom, akik ugyanezt akarják. MI KÖZE VAN EHHEZ A KERESZTYÉN HITNEK? A józan, békés és szabad életet nemcsak keresztyének kívánják. Ezt kívánja minden józan, békeszerető ember színre, nemre és fajra való tekintet nélkül, mert ez az érdekünk. Egyedül nem tudjuk megvalósítani céljainkat, tehát össze kell fognunk. Nem kívánok most kegyeskedő szólamokat szólni, csupán azt gondolom, hogy a keresztyén hivő embernek nem is lehet más szándéka, mint azokat támogatni, akik akarják a békét. Erre indítja a hit is. Engem lelkesít, hogy világméretű közösségben lehetek keresztyénekkel és nem keresztyénekkel, arabokkal és feketékkel és külön is hangsúlyozom: kommunistákkal. Lehetnek közöttünk világnézeti különbségek, de ez nem választhat el attól, hogy együtt járjunk kéz a kézben a világ békéjéért és még sok minden másért. Ügy tapasztaltam viszont, hogy sajnos vannak olyan keresztyének szerte a világban, akik ugyan hívőnek mondják magukat, de valahogy rosszul hisznek. Elégedettek, hogy rendezték belső kapcsolatukat Jézussal. Nem akarom bántani ezeket a testvéreimet. Szeretettel, de nagyon határozottan nyugtalanítani kívánom őket, amikor úgy gondolok rájuk, mint akik improduktív lelkibékességgel rendelkeznek. Azt vallom, hogy kellemes lehet az a tudat, hogy áldásnak érzik saját belső békességüket, de sajnálom, hogy nem váltak áldássá embertársaik számára. Jézus hitre hívó felszólítása „Kövess engem” a hit tartalmát fejezi ki: a szolgáló életet. Jézust ezen az úton lehet követni és ezen az úton találhatjuk meg a szolgáló, hivő élet produktív lelki békességét. ENNEK A SZOLGÁLÓ ÚTNAK EGYIK ÁLLOMÁSA A BÉKE SZOLGÁLATA. A diakóniai magatartás vállalása mindig konkrét. Nem langymeleg. A békepolitika is diakónia, társadalmi diakónia. Csak konkrét diakóniának van helye, mert ha nein így cselekszünk, ha csak frázisokat mondunk, úgy az nem diakónia, csak álszentesség. Jézus Krisztus szembeszállott nyíltan a farizeusokkal, a törvényeskedőkkel. Hinni és szolgálni egymásból eredő cselekmény. EZ ARRA INDÍT, HOGY A KERESZTYÉN HIT ÉS SZOLGÁLAT azok mellé állítson, akik elnyomottak, szegények, éhesek, betegek. Sajnos még mindig sok példát sorolhatnék. Most csak néhányat: Chile népe mellett, az elnyomott munkások mellett, de semmi esetre sem a vérengző fasizmus mellett, Izrael agressziója ellen, a vietnami béke megerősödése mellett. Hitemmel és egyházammal együtt a szabadságáért harcoló angolai nép, a rhodéziai eltaposott, jogokat nem élvező fekete emberek mellett állok és nem a magukat keresztyénnek megjátszó fehér zsarnokok mellett. MONDHATNÁ VALAKI, MIT TEHET AZ EGYHÁZ a béke érdekében, a szabadságot adó béke védelmében, vagy kiharcolásában? A szolgáló magatartás meggyőződésével emeli fel szavát ezekért a célokért és tudja, hogy nem egyedül teszi ezt. Én hiszek az ima erejében és meghallgatásában, de az egvház nemcsak imádkozik, hanem a világ fórumain szavát hallatja és hív Krisztus szavával mindenkit azoknak a céloknak a szolgálatába, amelyek a világ, az emberiség jólétét és békéjét biztosítják. Mindegy, hogy valaki vezető, vagy egyszerű tagja az egyháznak, sugározza ezt a magatartást magából. Mert a diakóniai magatartás ima, hit és szolgáló cselekvés. Amikor e sorokat írom, túl vagyunk az Országos Békekongresszuson és a moszkvai nagy Béke Világkongresszuson. Egyházunk képviselői is ott voltak a küldöttek között, személy szerint országos püspök-elnökünk, elnöktársam a kerületben. Ez így van jól. Engem is, mindannyiunkat képviseltek ott. Mi, magunkat hivő keresztyénnek valló, és szolgálni akaró emberek hitből, szeretetből és szívből mondjunk rá Igent és Áment! Szent-Ivány Ödön JAPAN VENDEGEK MAGYARORSZÁGON A Keresztyén Békekonferencia szervezésében jelenleg európai körutat tevő nyolctagú japán küldöttség (leikészek és pedagógusok) október 1—5- ig hazánkban tettek látogatást. A japán vendégek találkoztak D. Káldy Zoltán evangélikus és Szamosközí István református püspökkel, valamint Palo- tay Sándorral, a Szabadegyházak Tanácsának elnökével, lár togatást tettek többek között a budapesti evangélikus és református teológiai akadémiákon is. VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A Lutheránus Világszövetség lágszolgálati Osztály igazgatósegélyprogramja keretében az ja szeptember elején Genfben amerikai bombázások követ- bejelentette, hogy eddig 162' keztében jelentős károkat ezer dollár áll rendelkezésre szenvedett Haiphong városá- erre a célra és az első kórházi ban egy 250 ágyas szülészeti berendezési szállítmányok okklinikát építenek újjá először, tóberben érkeznek meg Hai- Dr. Bruno Muetzelfeldt, a VI- phongba. (Iwi)
