Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-10-07 / 40. szám
an reménységünk! Jer sír 3, 22—33 A reménytelen ember mindig borúlátó és boldogtalan. Magatartása soha nem előre vivő. hanem visszahúzó, destruktív. A reményseggel teljes mindig derülátó és boldog. Magatartása előrevivő és építő. Mi keresztyének soha nem lehetünk reménytelen emberek. Ez a hívő ember számára nem követelmény, hanem. adottság: van reménységünk! REMÉNYSÉGÜNK ALAPJA ISTEN HŰSÉGE. A hűség nemcsak ragaszkodás, hanem állhatatosság, jellemszilárdság, vál- tozhatatlanság is. Isten hűsége az ö váltó zhatatlan szilárdságát jelenti. Reá, szavára lehet építeni.'Ugyanaz ö akkor, mikor beteljesítésre kerül a sor, mint mikor Ígéreteit tette. Reá mindig ez a két szó jellemző: kegyelem és irgalom. így hordoz irgalmassága a múló percben és az örökkévalóságban. Ez vesz körül bennünk- végtelenül, mint ahogy a levegő. Mint éltető közegben úgy élünk benne és belőle. ÉLETÜNK és a világ folyása szüntelen és végtelen bizonysága hűséges kegyelmének, irgalmasságának. Áldásaival éltet bennünket. Mikor ezt a szót. leírom, nem arra a koldusszemléletre gondolok, amely csupán rendkívüli sikereket és ajándékokat vár Tőle s ezért nyújtja feléje kézét, hanem amely a mindennapi dolgokban is az ő ajándékát ismeri fel. Ahogyan Luther teszi azt az első hitágazai magyarázatában. Jó ezt nekünk újra es újra végig gondolni! Minden, ami testem és életem táplálásával és ellátásával, annak fenntartásával összefügg, az Ű áldása. Bizonysága hát hűséges kegyelmének és irgalmas- sr'r.unak. Ezért emlékeztet életünk minden napja, minden új reggele érre. NEM ERRŐL BESZÉL-E EGYHAZUNK ÉLETE IS? Nem kegyelme és irgalmassága újult-e meg rajtunk a közelmúltban végbement ítéletében? Nem annak megújulása-e, hogy utat nyitott. Szolgálati lehetőséget kínált és adott újra elénk? Hogy adott felismeréseket, embereket, akik világosan láttak és utat mutattak? De nemcsak u ma, vagy a közelmúlt beszél nekünk erről a kegyelmes hűségről, hanem évszázadok története is. Ebben a jubileumi 'évben e hónapban szerte hazánkban emlékezünk a reformáció kezdetére. Vajjo-n nem erről szól-e ez is nekünk végtelen sok bizonysággal? Nem kegyelmének, irgalmasságának és örök hűségének bizonysága-e az egyház egész történelme? És hazánk, népünk élete nem erről tanúskodik-e? Hogy romok helyén virágzó zárosok épültek, hogy békében nyugodtan élhetünk, hogy emberek szívét nem szorítja össze a ,.ma” megélhetésének keserű gondja, hanem a jövőt építhetjük? Hogy könyörgő koldusok helyett munkába siető embereket, vidáman zsibongó gyermekeket, vagy nyugalmukat élvező öregeket láthatunk magunk körül, ha az utcára lépünk? Örök hűséges kegyelmének és irgalmasságának legfőbb bizonysága Jézus Krisztus és mindaz, amit őbenne és Általa ajándékozott nekünk. A bűnbocsánat, új élet és üdvösség. ..Aki az Ö tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem Őt mindnyájunk- j ért odaadta, mi módon ne ajándékozna vele együtt mindent minekünk?” — kérdezi Pál apostol, mikor azt akarja megértetni, hogy irántunk való kegyelmének és irgalmasságának ő a legfőbb bizonysága, s ezért szivünk mindig boldog reménységgel van tele. NINCSEN ELVISELHETETLEN GYÁSZ ÉS SZOMORÚSÁG. Isten örök hűségére tekintve még a sir és halál sötétjén is áttűz a reménység fénye. Kegyelméből és irgalmából még a halál sem tud kiszakítani bennünket. Erről beszél a naini ifjú története melyet ma hazánkban istentiszteleteken oltárt igeként olvasva hallhatunk. ,.ő megszomorít. de meg is vígasztal” — hangzik jel igénk szavaival egyházunkban minden temetésen, hogy O tegyen reménységünk gyász és szomorúság közepette is. akinek „kiterjed nagy hatalma a koporsón túl is, s nem szűnik meg irgalma” még akkor sem. Azért, ha reménytelenség, vagy csüggedés kísért, ha súlyosak a terhek, ha gyász és szomorúság ér. gondolj örök hűséges kegyelmére, amelynek megszámlálhatatlan bizonysága vesz kö-‘ rül, s amely megújul vnapról napra szüntelen rajtad is. A 14. ének utolsó versszákával fejezem be szavaimat: ..Boldog vagyok, hogy én őt zenghetem, hálát adok neki. Áldom nevét, s míg tart lélegzetem,• jóságát hirdeti..Bánfi Béla IMÁDKOZZUNK Mindenható Isten, irgalmas és kegyelmes Atyánk, hálát adunk neked örök hűségedért, hogy szüntelenül kegyelmed áldásából élhetünk. Áldunk, hogy irgalmasságod szüntelenül megbizonyítod egyházunk, népünk és az egész világ életében. Áldunk, hogy végtelen kegyelmed testet öltött Fiadban, Jézus Krisztusban. Add, hogy örök hűséged támasszon bennünk bizonyos reménységet, hogy semmi se szakaszthasson el Tőled, hanem inkább Te légy megtartónk, szabadítunk és vigasztalónk. Ámen. IslentiszteÍPh rend Budapesten, 1973. október 7-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- seher Károly de. fi. (úrv.) dr. Kékén András, du. 6. dr. Kékén András. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. tf. Gabányi Géza. Dózsa György út de. fél 9. (úrv.) Ga- bányi Géza. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10 (szlovák) Solymár János. de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Ré- dey Pál. Kőbánya de. 10 (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12 (urv.). Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. tél 10. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11 Kertész Géza. du. 5. Szeretetvendég- seg. Váci út 129. Benczúr László. Frangepán u. de. lé! 10 Benczúr László. Üjpest de. 10 Blázy Lajos.. Pesterzsébet de. 19 Virágh Gyula Soroksár-Újtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. u szuppíi- káció. Kispest de. 10 Kispest-We- kerletélep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos, tíu. 5 Szeretetvén d ég s ég : Szemerei Zoltán. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Kökény Elek. Rákospalota Nagytemplom du. 3. Kökény Elek. Rákosszentmihály de. fél 13 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél Ti. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosiidét de. 10. Rákosszentmihály de. fé] 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) D. Dr. Ottlvk Ernő, de. fél 11 (német) de. 11 .(úrv.) D. Dr. Ottlvk Ernő. du. 6 (úrv.) Madoesai Miklós. Torockó tér de. fél 9 (urv.) Madoesai Miklós. Óbuda de. 9 Görög Tibor. de. 10 (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. NTodori u. S. de. .10 dr. Lehel László. Kelenföld de. 8 Beneze Imre. de. fél 10 Reuss András, de. 11 (úrv.) Beneze Imre. du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi itt 138. de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kclenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság után a 16. vasárnapon az oitárterilő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet igéje: Lk 7, 11—W; az igehirdetés alapigéje: Jer sir 3, 22—33. — E\7 AN GÉLI.KUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 21-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. — KELENFÖLD. A gyüle.kezet első őszi szeretetvendég- sége október 6-án. szombaton délután tel 6 órakor lesz a XI., Bocskai út 10. szám alatti tanácsteremben. Előadást tart dr. Hafenscher Károly. Deák téri igazgató-lelkész „Keresztyén a világban’' címmel. — EGYIIAZASDENGELEG. A gyülekezet lemondott lelkészválasztói jogáról és kérte D. dr. Qttlyk Ernő püspököt, az Északi Egyházkerület püspökét a lelkészküldés! jog gyakorlására. A püspök a törvényben előírt módon szeptember 10-én kelt iratával Bokkon Lajos veszprémgalsai lelkészt küldte ki az egyházas- dengelegi gyülekezet lelkészéül. — BALASSAGYARMAT. A gyülekezet lelkészének, Garami Lajos volt egyházasdenge- legi lelkésznek a beiktatása szeptember 9-én volt. Rónay Zoltán másodlelkész a jövőben rendes lelkészként szolgál a gyülekezetben. A igazgató- lelkészi szolgálatot. Garami Lajos lelkész látja el. — KURITYÁN. A sajókazai anyagyülekezethez tartozó gyülekezetnek Dombi Béláné református testvér az elmúlt évben 20 000 Ft-ot adományozott a templom renoválására. Most piros és fehér térítőt adományozott az oltárra, a szószékre és a keresztelő medencére. Varga Gyuláné szu- hakállói hittestvér 5 fehér vázát adományozott a kurityáni templom részére. Páltié, a gyülekezet buzgó' gondnokának felesége saját költségén kifestette a gyülekezeti termet. A gyülekezet tagjai eddig 17 000 forintot adományoztak a templom és to~ ronytető sürgősen .esedékes javítására. — GEKCE. A gyülekezet szeptember 16-án tartott közgyűlése dr. Ferdinand István homokbödögei lelkészt hívta meg a gyülekezet lelkészéül. — SÁTORALJAÚJHELY— TOKAJ. Mindkét gyülekezet közgyűlése kimondotta a tártársulási szándékot, s a jövőben társgyülekezetként működnek. — SZENTGOTTHÄRD. Molnár Jenő őriszentpéteri lelkész Szentgotthárdra költözött, s ellátja mindkét gyülekezet lelkészi szolgálatát. — SÉDLELKÉSZ-ÁTHELVEZÉS. D. dr. Ottlyk Ernő az ^Északi Egyházkerület püspöke október 1-i hatállyal Görög Zoltán debreceni segédlelkészt a cseoeli gyülekezetbe osztotta be segédlelkészként. v evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Saitoosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, VIII., Puskin u. 12 Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—VII] Előfizetési ár: egy évre 90.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 73.2927 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató — SAJÓKAZA. Munkácsi „Megjelentetett pedig most a mi Megtartónknak Jézus Krisztusnak megjelenése által, aki eltörölte a halált, világosságra hozta az életet és halhatatlanságot az evangélium által.” (2 Tim 1,10) VASÁRNAP. — „Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened: Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat és menj el. előbb békülj meg a te atyádfiaival és azután vidd fel a te ajándékodat.” (Mt 5,23—25—Préd 5.4 —Lk 7,11—16—Zsolt 86.12—17) Van lehetőség megzavart emberi kapcsolataink rendezésére! Jézus olyan fontosnak tekinti ezt, hogy az Istennek szánt ajándék elé teszi. Nincs áldás az Istennel való találkozásunkon. ha ezt nem előzi meg az emberekkel való megbékélés. HÉTFŐ. — „Ezért új szövetségnek a közbenjárója Jézus. hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök válságáért, a hivatottak elnyerjék a7 örökkévaló örökségnek ígéretét.” (Zsid 9,15—Jer 31,31 — Jer sir * 3,22—27.31—33—Zsid 1.1— 4) Az Isten és ember közötti új kapcsolat Jézus halálának gyümölcse. Jézus értünk végzett szolgálata nem fejeződött be azzal, hogy meghalt értünk. Szót emel értünk az Atyánál. Munkálja bennünk ezt. hogy megragadjuk az örök élét ígéretét. ’ KEDD. — „Szeressétek ellenségeiteket, jót tegyetek azokkal, akik titeket gjrűlöl- nek.” (Lk 6,27—Ézs 51,7—Jk 1.2— 12—Zsid 1.5—14) Jézus tanítása szerint nem hűvös elzárkózást jelent az ellenség szeretete. Ez nagyon egyszerű megoldás lenne. A jó cselekvését várja Jézus tanítványaitól. Egész életéve] példázta, hogy a jó cselekvése az emberek életét előbbre segítő szolgálatot jelenti. Szava nemcsak irányt mutat, hanem erőt is ad azok igaz szeretettre, akikkel valami miatt szembe kerültünk. SZERDA. — „Örömest nyisd meg kezedet a te szűkölködő és szegény atyádfiának a te földeden.” 15 Móz 15,11—Csel 4.34— Jk 5, 7—11—Zsid 2,1—10) ..Milyen szép is az a kéz, amely ad” — állapítja meg egy francia gondolkodó. Milyen egyszerű módon szépülhet meg a kézünk! Kinyitjuk a másik ember felé. Megnyitjuk azért, hogy átadjuk embertársunknak azt, amit Isten az ő számára a mi kezünkbe tett le. örömmel telik meg a szíve annak, aki Isten segítő szere- tetének eszköze lehet. CSÜTÖRTÖK. — „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van reátok.” (1 Pt 5,7—Jer 11, 18—Mk 6.14 —29— Zsid 2,11—18) A gondoktól való szabadulás minden ember vágya. Egyik lehetőség a felelőtlenség. Igénk nem erre indít! A reánk bízott életfeladatokat komolyan kell venni. Azzal a bizonyossággal •hordozhatjuk terheinket, hogy Jézus kísér életutunkon. Ismeri erőnket. Tudja, mit bírunk elhordozni. Biztató szavával megoldást kínáló tanácsaival átsegít nehéz órákon. így segít rajtunk. így veszi át gondjaink súlyát. Féltő gonddal vigyáz reánk. PÉNTEK. — „Monda Jézus tanítványainak: Ezek azok a beszédek. melyeket szóltam néktek, amikor veletek voltam, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik meg- irattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem. Akkor megnyilat- koztatá az ő elméjüket, hogy értsék az írásokat” (Lk 24,44— 45—Ézs 25,1—Ézs 49.14—21— Zsid 3,1—3) Bezárt könyv a Biblia, amíg Jézus meg nem nyitja előttünk’az ige megértésének útját. Elsegít bennünket Isten világot megváltó tervének megismeréséhez. Igehallgatásunk, bibliaolvasásunk során arra kell figyelnünk, milyen üzenetet kapunk Jézusról. Az Ószövetség a Róla szóló ígéreteket őrzi. Az Újszövetség az ígéretek beteljesedéséről győz meg bennünket. SZOMBAT. -- „Az Ür a te öriződ, az Úr a te árnyékod a te jobb kezed felől.” (Zsolt 121,5—? Ts 3,3—Jel 2,8—11— Zsid 3,7—19) A kis gyermek also útjára úgy indul, hogy görcsösen belekapaszkodik a vezető kézbe. Érzi, hogy a saját ereje kevés. Ahogy nő a biztonságérzete, . úgy utasítja vissza a segítő kezet. Egymaga akar előbbre jutni. Ez is helyes! Az a gyermek, akinek mindig fogják a kezét, soha nem tanul meg járni. Amit feladatként kaptunk, azt nekünk kell megoldani. Helyettünk más nem végezheti el. De nem egyedül járjuk életutun- kat. Mennyei Atyánk úgy kísér, mint az árnyék. Vigyázza lépteinket, hogy el ne essünk. Megőriz, hogy egykor célba- jussunk. Ferenczy Zoltán — LUTHER-KABATOT szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. Bp. VI., Majakovszkij u. 6. — HARANGÖNTtST, harangkoronák és állványok készítéséi vállalja Gombos Lajos harangöntő mester Örbottyánban (volt Ör- szentmiklós) Dózsa György út 79. — OTTHONVEZETÖT keresünk börcsi szeretetotthonunkba. Börcs 15 km-re van Győrtől. Az otthon a győri szeretetintézmények igazgatótanácsának vezetése alatt működik. Munkaköre az otthon vezetése és az öregek gondozása, ápolása. A gondozásban és ápolásban gyakorlattal rendelkezők jelentkezését kérjük, aki erre hivatást is érez. Érdeklődni lehet: Evangélikus Lelkészi Hivatal, 9024. Győr. Liezen-Mayer u. 41. Két arc Erdélyből SZÉP VILÁGOT sorakoztat olvasói elé Áprily Lajos most megjelent összegyűjtött verseinek nagy kötetében, amely kötetnek illő címet is adtak: Megnőtt a csend. Találkozhattunk az utóbbi hetekben e hasábokon Áprily Lajos csendes sugárzású verseivel, melyeket mutatóba közölt az Evangélikus Élet. Egy teljes költői életmű bontakozódik ki előttünk a hétszáz oldalas szép könyvben. Áprily Lajos Erdély fia volt. hegyek szülötte, aki a „pesti utca-lázban” is a hegyvidék emberformáló szépségét, forrás-tisztaságát énekelte. Pesten csak tanár volt. s szerkesztő (a Protestáns Szemlél szerkesztette), Visegrádon, a hegyek közt. egy völgyben, ahol háza állott, élt a költő. A visegrádi táj ugyanis pótolta az erdélyit, jó volt emlék-idézőnek a tovatűnt paradicsom után, Csokonai és Petőfi óta alig volt költőnk, aki annyira azonosodni tudott a természettel, hegyekkel, fákkal, madarakkal, folyóval, halakkal, Versei a természet varázsát sugározzák. Áprily személyessé tette a . magyar ember természetbe vágyódását. Verseiből Erdély halhatatlan hegyvidéki rapszódiája áll össze. Rokon lelkei az erdélyi magyar írók és históriai hősök, akiknek gerincét a csúcsok, fenyők és források gyarapították erkölcsi erővel. Ez a tüneményes Áprily költészetében: természetimádása tulajdonképpen férfias jellem-kultusz. „A költő úgy egész, ha ember" — írja egyik versében. Ezt az emberség-parancsot mélyítették gyémánt-tudattá Áprily- ban az erdélyi hegyek, ezt találta meg folytatásként a visegrádi völgyekben vándorló, magános költő. Nyilván ezért is pihen ott a visegrádi kis temetőben. Mondanivalóját a földtől vette, versformájának tökéletességét brassói ötvös-őseitől örökölte. Aki ihibátlan ritmust, teljes csengésű rímeket keres, olvassa Áprily verseit. Csodálatos hűséggel tudta megtartani egy hosszú életen át gyermekkora „döntő” élményét, a szülöföldi táj szépségét és erejét. Életének nem volt semmi drámai története. Egy ember méltóságát közli drámai életfutamok helyett ez a költői életmű. A versek ötvös-tökélye párosul egy tiszta szív lelkiismereti nyugalmával. Ha eddig nem tudtuk, hogy a hegyek — akár Petőfinél a síkság — embernevelő jelképek, morális élmények, Áprily Lajos költészetéből kétségbevonhatatlanul megtudjuk, Egész költészetén a természettől megújhodó magyar ember értéktudata érzik. Ehhez csatlakozik, a családi kör melege. A kalács, melyet gyermekkorában édesanyja sütött, úrvacsora-jelképpé nőtt emlékezésében és szemléletében. Ilyen kalácsosztó verseket irt haláláig, soha mást. Ezzel a szerető, meleg, igaz költői szóval varázsolja el olvasóit, hitelesíti hírét. Egyik versében elmondja, hogyan fogta kövek közé egy kis forrás vizét, amely azóta kö-szájon csorog elébe: Én felszívódom földben és időben, • a versemből egy rím-szó sem marad, de él az ösvény s csörgőm ontja bőven a völgy felé a kristály-sugarat. így testálja át, a legszebb ritmusban, egy nemzetnek az élet tiszta forrását. Hallgathatunk Áprily Lajosra. A VALLÁSSZABADSÁG HŐSE volt Dávid Ferenc. Tudjuk, hogy lelkiismerete nyugalmáért kereste Istent, mélységes, rendületlen és izgatott lélekkel. Erjesztő kovász volt Erdély hegyei közt. Az ö szavára 1557-ben kimondta a tordai nagytemplomban tartott országgyűlés, János Zsigmond fejedelem alatt, elsőnek az összes keresztyén országok közül, hogy kiki azt a hitet követheti, amelyet akar, csak ne háborgassa a másvalláson levőt. 1568- ban pedig, ugyancsak Tordán, Dávid Ferenc profetikus indítványára elfogadták az erdélyiek, hogy mindenféle vallás szabadon hirdethessék, mivelhogy „az hit Istennek ajándéka. ez a hallásból lészön, mely hallás Isten igéje által vagyon”. Vagyis a szabad igehirdetés törvénybe iktatásával. Erdély révén a magyarság megelőzte Európa valamennyi nemzetét, vagyis a híres nantesi ediktumot is. Ezt az emberiességi érettséget, a türelem és szabadság erényét, értük el Dávid Ferenc tordai érvelésével, melyből törvény lett. Egy fejedelem meg egy országgyűlés hallgatott az ihletett papra, akinek lángoló szavával nemzeti gyakorlattá vált nálunk a szabadság egyik formája, éppen az, amely időszerűnek tetszett a szabadság sokféle fajtái közül. A magyar történet e nevezetes eseménye azért jut eszembe, mert nemrég képernyőn láttam Páskándi Géza, mai erdélyi magyar író Vendégség című drámáját, melyet néhány hónappal ezelőtt mutatott be az egyik budapesti színház. Ez a dráma Dávid Ferencről szól) Nem a tordai nagy jelenetet állítja elénk, melyet Kőrösfői Kriesch Aladár kitűnő olajképe vésett emlékezetünkbe, hanem az embert, az unitárius püspököt, aki mintegy vizsgálati fogságban él, már beteg és öreg. s Báthory fejedelem bizonyítékokat keres, hogy jogalapot szerezzen börtönbe vetésére. Vendégség az, hogy az ítélet előcsarnokában heverő hősnek fogadnia kell a fejedelem besúgóját, együtt kell lennie vele, megosztott térben. Ez a besúgó. Socino, a művelt teológus és bölcselő, ugyancsak' száműzött. Socino kényszerűségből vállalja az aljas szerepet, de kizáró fenntartással, hogy csak azt jelenti, amit Dávid püspök valóban elmondott neki. S Dávid párbeszédet folytat az olasz társsal és ellenféllel. Socino a villámszerűén egymást követő kérdések és feleletek légkörében rádöbben, kivel áll szemben. Szent vagy, mondja, s leborulva lábát mossa Dávid Ferencnek s megcsókolja kezét. Boldog, hogy nincs elmarasztaló jelenteni valója a fejedelem számára, hisz a prófétikus férfiú egy istenkereső szív vallomásait mondja el, s Socino azonoso- dik velük. Páskándi e két figurája nagyon jól megformált alak. Ez így valóban egy történeti hős megidézése. emlékének fellángolása. Szinte birkóznak egymással Dávid és Socino. „Halasszuk holnapra az igazságot!” — kérleli Socino, nehogy olyat halljon, amit jelentenie kell. Dávid őszintén kitárulkozik. Mindezt azonban zavarja a dráma bontó szereplője, Dávid Ferenc szolgálója, alattomos, az eszelőst adó cseléd, akit Páskándi Socino megfigyelőjének sző bele a drámába s lármás lotyónak, aki mindkét férfit testével is szolgálja. Ez. a nő zavarja a drámát, nem tetézi. Nemcsak képzeletszülte alak Dávid árnyékában, hanem felesleges, mert egy erkölcsi hős képét rontja s ostobán trágárkodik a. színen. Különös, hogy az író nem képes elképzelni egy igazi morális hőst gyarló s visz- szataszító vonások nélkül. Pedig az igazi Dávid Ferenc ezek nélkül emelkedett fel Erdély egyik- jelképévé. Szalatnai Rezső i /
