Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-09-30 / 39. szám

Az áldott élet titka Jer 17, 7—11 Az áldott életű ember örömöt szerez embertársai között. Se­gít ott, ahol egyedül vívódik valaki gondjaival. Hasznára van a nagyobb közösségnek és nem teherként kell őt a többieknek hordoznia. Mi az áldott élet titka? 4 Jeremiás igéi így válaszolnak erre a kérdésre: AZ ISTENBEN VALÓ B1ZODALOM. Feltétel nélküli ráha- gyatkozás arra az Istenre, aki magát igaznak és hűségesnek bi­zonyítja. Nem azért, mert mi bízunk benne, hanem mert Ö ma­ga igaz és hűséges. Ebben a bizodalomban minden Istené, ű az, aki cselekszik, s erre a bizalmi kapcsolatra hív minket. Jeremiás vallomása személyes élettapasztalatra épül. Keresz­tyén életünkben nekünk is nyitott szemmel kell felfedeznünk naponta, hogy Isten hogyan bizonyítja hűségét, velünk való kapcsolatának állandó igenlését. Ki az Űrban bízott, nem csalódott még. Első lennék én, ha szégyent vallanék! Nem, Te nem hagysz cserben, örök Kőszirtem, Megrendülhet ég-fQld, a Te igéd nem! (Gustav Knak) AZ ISTENNEL VALÓ FOLYAMATOS KAPCSOLATTAR­TÁS. Ahogy a folyó mellé ültetett fa gyökerei a gazdag tápér­tékű földből táplálkoznak, ugyanígy az Istenben bízó ember kiesések, szünetek nélkül folyamatosan Isten hűségéből és megbízhatósága ból táplálkozik. Ha a fa gyökereit elvágjuk, lombja lehull, gyümölcsöt nem hoz. Niiics szomorúbb látvány a kiszáradt, csupasz ágaival az égre meredő s halálra Ítélt fánál. Willy Fries svájci festő a. Jé­zust halálra ítélő, s őt gúnyoló sokaság környezetében állított ilyen kiszáradt fákat festményein, jól jellemezve ezzel a tömeg kiszáradt, sötét lelki állapotát. Ha az Istennel való kapcsolatunk folyamatos, akkor életünk fáján a derűs vidámság, jókedvű segítökészség, boldog kiegyen­súlyozottság és belső biztonság jó gyümölcséi teremnek. Jó az ilyen ember társaságában, keresik a barátai, felüdül tőle kör­nyezete. Ilyenek vagyunk-e mi is? Vagy inkább menekülnek tőlünk, s félnek velünk újra találkozni? Mi az áldott élet titka? ISTEN IGÉJE SZERINT MEGTANULNI: JOBB ADNI, MINT GYŰJTÖGETNI! A meggondolatlan törvénytelenül gyűjt magának. Másokat megkárosít, nyomorban hagy, maga pedig dúskál fölösleges bőségben. így soha nem tapasztalja meg a rászoruló részére az adni tudás örömét. Bebiztosítottnak véli életét, pedig mindent itt kell egyszer hagynia. A maguknak gyűjtögető, harácsoló és zsugori emberek nem tudnak kortár­saiknak örömöt szerezni, de az utókor előtt sem lesz áldott emlékük. Jeremiás igéi a nagyobb közösségre érvényesen is igazak. Az a társadalom, amely a törvénytelen haszon szerzésére rendez­kedik be, s így egyeseknek igényeiket messze meghaladó anya­gi javak gyűjtését teszi lehetővé, nem lehet igazságos, ember­hez méltó társadalom. Ezért nem hordozhatja magában a jövő Ígéretét. Korunkban mindannyiunk feladata az igazságosabb társa­dalmi rend megvalósításáért folytatott küzdelem. Csak örülhe- tüjih: annak, hogy magyar népünk polgáraiként olyan közösség­ben élhetünk, amelyben irányító társadalmi erkölcsi norma: segíteni a rászorulón; adni annak, aki hiányt szenved bármi­ben is. Fel kell fedeznünk újra az adás örömét, hogy ne az élettelen anyagi javak gyűjtése s beteges harácsolása legyen földi cé­lunk, hanem az élő qmberen való segítés gyakorlása közben legyünk örömszerző, áldott életű emberek. Szebik Imre imádkozzunk Szerető Istenünk! Köszönjük, hogy Rád mindig számíthatunk. Köszönjük, hogy Magad bizonyítod megbízhatóságodat sok fé­lelmünk és kishitűségünk ellenére. Bocsásd meg, ha olykor ki­száradt fához hasonlít az életünk, s hiába várják tőlünk em­bertársaink a zöldellő fa jó gyümölcseit: derűt és segítést, nyu­galmat és bizionságot. Kérünk, ajándékozz meg minket Ma­gaddal, hogy a körülöttünk élők, látva jó cselekedeinket, di­csőítsenek Téged. Ámen. — Szentháromság után a 15. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Mt 6, 24—34; az igehirdetés alapigéje: Jer 17, 7—11. — PESTÚJHELY. Október 7-én, vasárnap délután 5 óra­kor szeretetvendégséget tarta­nak a gyülekezetben, amelyen Szemerei Zoltán országos egy­házi pénztáros tart előadást „Isten sáfárai vagyunk — anyagi felelősségünk az egy­házért" címmel. — KITÜNTETÉS. Weltler Rezső püspökhelyettest, a Győr-Soproni Egyházmegye esperesét szeptember 7-én Győrött az Országos Béketa- nucs kitüntető jelvényével tün­tették ki. — 1POLYVECE. Szeptember 2-án vendégszolgálatot végzett a gyülekezetben Zab orszky Csaba szügyi lelkész a cseszt- vei gyülekezet gondnokával. Ez alkalommal az ipolyvecei gyülekezet 2000,— Ft offertó- riumot adott át a most épülő csesztvei templom céljaira. — BAKONYCSERNYE A gyülekezet szeptember 9-én megújította a presbitérium szolgálatát újabb hat eszten­dőre. Üj presbiterek lettek: Kovácsi Mihály, Molnár Mi­hály, Skrabák István és Szabó Ferenc. Az igehirdetést és a beiktatást dr. Nagy István ta­tai lelkész, a Fejér-Komáromi Egyházmegye esperese végezte. Utána megbeszélést folytatott a presbiterekkel a kötelező nagyobb felelősségvállalásról. Délután Gyülekezeti Segély ünnepély volt, amelynek ke­retében dr. Nagy István es­peres a Gyülekezeti Segély szolgálatáról tartott előadást. Boros Valéria, Horváth Eszter, Juhász Gertrud, Kevizcki Em- mike szavalt. Hanzli Janosné kántor énekelt. — 1IÄZASSÄG. Kincses Sán­dor technikus. Kincses Sándor és Negyedes Anna fia, és Hor­váth Zsuzsanna, Horváth La­jos egyházmegyei felügyelő es Lőrincz Ilona leánya a *gyé- kényesi templomban tartották esküvőjüket. A szertartást a menyasszony nagyapja, id. Horváth Lajos ny. esperes vé­gezte. „A szeretet soha einem fogy." ________________ — bejAr önöT vagy házvezető­nőt keres idős házaspár. Macskás- sy. Budapest VII., Dohány u. 1/C. — ORGONAHABMÓNIUM eladó. Két manuálos, modern pedállal. Nagy telj esitményű, egyfázisú viilanyfujtatóval, amely orgonára is átkapcsolható. Fülöp Géza 7629 Pécs, Szondi u. 36. — OTTHON VEZETŐT keresünk börcsi szeretetotthonunkba. Börcs 15 km-re van Győrtől. Az otthon a győri szeretetintézmények Igaz­gatótanácsának vezetése alatt mű­ködik. Munkaköre az otthon ve­zetése és az öregek gondozása, ápolása. A gondozásban és ápo­lásban gyakorlattal rendelkező jelentkezését kérjük, aki erre hi­vatást is érez. Érdeklődni lehet: Evangélikus Lelkészt Hivatal 9024 Győr, Liezen-lVlayer u. 41. Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Ha­fenscher Károly, de. 11 (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 6 dr. Kékén András. Fasor de. 11 Szirmai Zol­tán. du. 6 Gabányi Géza. Dózsa György út de. fél 9 Gabányi Géza. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10 (szlovák) Solymár Já­nos, de. 12 (magyar). Thaly Kál­mán u. 28. de. 11 dr. Redey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de fél 12. Zugló de. 11 (úrv.) Bízik László. Rákosfalva de. 8 Bízik László. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Bizik László. Fóti út 22. de. 11 Benczúr László. Váci út 129. de. 8 Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10 Kertész Géza. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vil­mos. Rákospalota MÁV telep de. 8 Kökény Elek. Rákospalota Nagy­templom de. 10 Kökény Elek. Rá­kospalota Nagytemplom de. 10 szeptember 30-án Kökény Elek. Rákospalota Kis- templom du. 3 Kökény Elek. Rá­kosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Bé­kés József. Rákoshegy de 9. Rá- kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11., du. 3. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Szita Istvánné, de. fél 11 (német), de. 11 (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6 Madocsai Miklós. Torockö tér de. fél 9 Madocsai Miklós. Óbuda de. 9 Görög Tibor, de. 10 Görög Ti­bor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11, du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Ke­lenföld de. 8 Reuss András, de. 11 (úrv.) Reuss András, du. 6 Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9 Bencze Imre. Albertfalva de. 7 Vi- sontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9 Visontai Ró­bert. Budafok de. 11 Visontai Ró­bert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél H. Az elfekvőtieea Az elfekvő szobája nem nagy, de menedék 3 beteg Öregnek, akiknek nincs már semmijük és sötét kis szobács- kájuk megürülésére többen is várnak. A véletlen úgy hozta, hogy három öreg katona került ösz- sze ebben a kicsinyke szobá­ban. Három katona a Ferenc József-i időkből, kettő közü­lük még egy faluból is való. Gyermekkorukban találkoztak utoljára és a sors most itt hozta őket össze, az elfekvő­ben. A harmadik, akinek két lába is béna, már 13. éve az elfekvő lakója. — Én az egyik istápolója vagyok — voltam —, mert néhány hete már az égi mezőkön jár az örök béke megtapasztalásában. Életem során mostanában jártam először elfekvőben. Akit a sors eddig elkényezte­tett, hetyke és magabiztos és azt hiszi, ez az állapota végle­ges, az kukkantson •csak be pár percre — mondjuk egy elfekvőbe. Nem válik kárára. Ülök a kis szobában a há­rom öreg katona között. Az egyik azt panaszolja, hogy harmadízben volt szívrohama, nem lehet már messze a a vég. — Sajnálom a bajtársamat — mutat a másik ágy felé —, nem hisz Istenben. A másik ránéz, tekintete ezt mondja: bolond öreg. — A semmiből jöttünk és megyünk a nagy, piszok sem­mibe — válaszolja legyintve. Azután elfordul, mintegy kritikát mondva a világról, az életről. Állok a két ágy között. El kell döntenem, kinek van igaza. Az egyik megjárta Dober- dót, részt vett az isonzói csa­tában, hatszor sebesült, mun­dérjára nem fért a kitüntetés. Most védő deszka gátolja ab­ban, hogy kiléphessen az ágy­ból. Behunyt szemmel, hátat fordítva nekünk haragban van a világgal, a környezetével, Istenével. A másik ott volt az első gáptámadásnál, tüdeje zihál, nehezen szedi a lélegzetet. Harmadszor mondja el a meg­ismétlődő rohamokat és hogy már közel a vég. A harmadik ágya szemben van velem. Ül az ágy szélén, béna lába élettelenül, mezte­lenül lóg le az ágy oldalán. Mosolyog. — Szeretem ezt az embert — mutat mogorva, istentelen társára. Szeretem, mert talpig kato­na. Becsületes és szíve is van, meleg szíve, csak eldugja. A másik legyint, de szája szegletében már mosoly buj­kál. A KŐSZEGI templom műemlék orgonáján október 6-án, szombaton este 6 órakor EGYHÁZZENEI ESTET tartunk. Bach: d-moll tokkáta és fúga Három korálelőjáték F-dúr tokkáta és fúga Kodály: Három epigramma Sulyok: Sonata per organo Orgonái: TRAJTLER GÁBOR Igét hirdet: SZABÓ LAJOS esperes — Bolond ez az öreg. Össze­vissza beszél. — De az nem hagyja magát. — Tetszik tudni, Irénkének hívják a nővért, de mi azt mondjuk neki: anyánk, mért olyan jó hozzánk. Itt volt a héten a papunk is. Olyan jó elbeszélgetni vele. ' Utána úgy megnyugszik az ember. Még ő is felvette az utolsó kenetet — bök haragos társa felé. Járt egyszer itt egy asszony, az ho­zott nekünk csomagot. Hát olyan öröm volt, hogy elmon­dani sem tudom. Mert nekem már senkim sincsen . . . Mert én még láttam a Blaha Lujzát, amikor énekelte, hogy: „De szeretnék, de szeretnék a csá­szárral beszélni” — és énekli a dalt el-elcsukló hangon. — Azután, tetszik tudni, letérde­pelt a színpadon, fejét a csá­szár páholya, felé fordította, imádságosan összekulcsolta a kezét (és maga is mutatja, el­fordítva fejét, összekulcsolt kézzel) „ ... megmondanám a csá­szárnak magának, adjon par­dont a hét magyar huszárnak”. — A hét magyar huszárnak — ismétli a másik elcsukló hangon és sírnak mind a hár­man. Zavartan, megilletődve hall­gatom őket: Emlékekkel telik meg a szoba. Itt jár a múlt, szépségeivel és keserűségeivel, ünnepeivel és hétköznapjaival. Gránát robban, ágyúk dörög­nek, lövészárok, gáztámadás, vég nélküli menekülés, táma­dás és visszavonulás, csatame­ző és holtak, háború és béke és a császár fenn a díszpá­holyban, akinek egyetlen in­tésére pardont kaphat hét ma­gyar huszár. Nézem a három aggastyánt, kezem önkénytelenül imára kulcsolódik, hogy a, Legfőbb Császárhoz forduljak: — Istenem, adj pardont há­rom öreg huszárnak — és mintha a kis szobában minden halkan mondaná utánam... három öreg huszárnak. * Azóta a Legfőbb Császár in­tett és három öreg huszár, be­tartva a kötelező távolságot, elindult átvenni a kegyelmi kérvényt. Hosszan nézek utá­nuk, amint menetelnek és las- san-lassan eltűnnek a távoli szürkületben. „ _ . Gyarmathy íren — HALÁLOZÁS. Ferenczy Kálmán, lapunk hű olvasója, életének 82. évében hosszú, tü­relmes szenvedés után szep­tember 1-én elhunyt. Temeté­se szeptember 3-án volt a ri- gácsi temetőben. EVANGÉLIKUS ELET» A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, VIII., Puskin u. 12 Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili Előfizetési ár: egy évre 90.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 252X1 73.2926 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Bélp vezérigazgató „Minden gondotokat őreá vessétek, mert néki gondja van reátok.” (1 Pt 5,7) VASÁRNAP. — „Dicsőíteni fog engem a mező vada,... hogy vizet szereztem a pusz­tában; a kietlenben folyóvize­ket, hogy választott népem­nek inni adjak.” (Ézs 43.20 — Csel 2,33 — Mt 6,24—34 — Zsolt 86,1—11) A választott nép sok emlékezetes tapaszta­lat részese Isten gondviselésé­re vonatkozóan. Azt valljuk, hogy Istennek ez a munkája a mi életünk hordozója ma is. Mégsem hiábavaló a figyel­meztetés, „néki gondja van reátok". Gondjainkban ugyan­is rendszerint egyedül állónak véljük magunkat. Pedig Isten még a pusztában is olyan utat készít, melyen őt dicsérve ha­ladnak övéi. I HÉTFŐ. — „A pásztorok j pedig visszatérőnek, dicsőít­J vén és dicsérvén az Istent mindazok felől, amiket hallot­tak és láttak, amint -nékik megmondatott.’’ (Lk 2,20 — Zsolt 103,2 — 1 Tim 4,4—8 — Neh 5) A betlehemi pásztorok istendicsáretében követendő példa számunkra. Ez pedig így történt: hittek Isten üzeneté­ben és hittek az istállóban megtalált kis csecsemőben. És: visszatértek munkájukhoz. Hit és „kötelességteljesítés” nélkül Istent emlegetni is ha­zug szószaporítás. KEDD. — „És ne járjatok idegen istenek után, hogy szolgáljatok nekik és imádjá­tok őket...” (Jer 25.6 — Lk 16,13 — 1 Tim 6.6—12 — Neh 8.1—12) Láng- és füstoszlop nem jár előttünk, hogy nyo­mukban igyekezve Isten szán­dékának megfeleljünk. Vi­szont az embert „vonja és édesgeti a tulajdon kívánsá­ga”. Mégsem vagyunk útmu­tatás nélkül és „kényszer” alatt. Nem kell megpróbálni sem, „hátha jobb az”. Isten hí­vása Jézusban jó utat ad elénk. SZERDA. — „Isten az ő flát, Jézust elsősorban nektek tá­masztotta fel, elküldé őt, hogy megáldjon titeket.” (Csel 3,26 — Zsolt 57,4 — 1 Kor 7.20—24 — Neh 8,13—18) Ami a szoká­sos és njegszolgálton, a vára­kozáson és érdemen felül, va­lamint a jutalmon kívül van, az áldás. Sokan sok jót tu­dunk Jézusról, de valójában el sem tudjuk képzelni azt, amit Isten általa nekünk adott. Együtt álmélkodunk a Péter szavát hallgató zsidókkal, akik Jézust megölték és ezt hall­ják, „elsősorban nektek tá­masztotta fel”. CSÜTÖRTÖK. — „Váltjá­tok meg bűneiteket egymás­nak és imádkozzatok egymá­sért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.” (Jk 5,16 — Zsolt 32,5 — 1 Kir 17,1 —6 — Neh 9,1—25) A bűnbá- natbán csak akkor jutunk tel­jes őszinteségre, amikor meg merjük vallani. Ez hasznos gyógyulásunkra és az egymás­sal való közösségre. PÉNTEK. — „Mi hirdetjük nektek az atyáknak tett ígére­tet, hogy azt az Isten betöltöt­te nekünk, az ő fiainak, feltá­masztván Jézust.” (Csel 13,32 — Zsolt 113,2 — 2 Ts 3,6—13 — Neh 9,26—37) Talán min­denki elmondta már felelös- ségrevonásként: ígértél. Leg­többször azonban ez nem he­lyénvaló, mert az ígéret vétele után az ember szinte minden vágyát belepréseli abba és a legritkább esetben sem szol­gálja a megelégedést ez akkor, amikor az ígéret megvalósul. Isten is ígért. Ez az ígéret már betelt. Mert Isten a feltáma­dott Jézusban valósította meg. SZOMBAT. — „Vigyázz a szolgálatra, melyre vállalkoz­tál az Urban, hogy azt betölt- sed.” (Kol 4,17 — 2 Sám 22,47 — Jel 22,1—5 — Neh 10,1.29— 40) Vannak a társalgásban szélről való mondatok, melyek úgy bukkannak elő, hogy az sem baj, ha észre sem veszik őket. S válaszok, hasonlókép­pen. A szolgálat, amire vállal­koztam ? Természetesen, mondjuk rá, be lesz töltve. Mégis, menj belső szobádba ezzel a szélről való mondattal. Isten legyen nekünk irgal­mas ! d - «... i ­Rác Miklós Európai etikusok nemzetközi konferenciája Ausztriában A teológiai és filozófiai eti­ka professzorainak, docensei­nek és asszisztenseinek euró­pai szervezete, a SOCIETAS ETHICA, ez évben a Bécs mel­letti Mödlingben tartotta ez évi munkaüleset. A nemzetközi találkozón több mint nyolcvan résztvevő jelent meg Európa minden részéből, a protestáns, római katolikus és ortodox egyhazak teológiai intézmé­nyeiből és számos európai egyetemről. Tizenhatan képvi­selték ez alkalommal a kelet­európai egyházak teológiai központjait. Az ez évi fő téma rendkívül nagy érdeklődéssel találkozott. „Az etikai gondolkodás fő vo­nalai a kelet-európai szocialis­ta országokban” — ezzel a fő­témával négy referátum fog­lalkozott. Dr. H. Juros varsói katolikus professzor a lengyel római katolikus meta-etikai módszert ismertette, dr. Nagy Gyula budapesti professzor a mai kelet-európai protestáns saociáletika fő irányvonalával és a „diakóniai teológia” alap­kérdéseivel foglalkozott. Dr. I. J. S. BACH műveiből orgonaest lesz szeptember 28-án, pénteken és október 1-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Három korálelőjáték G-dúr szonáta D-dúr szonáta Dór toccata és fúga Orgonái: PESKÖ GYÖJSGY Közreműködik: Mező László (gordonka) Előadó: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft. Pancsovszky szófiai ortodox teológiai professzor a keiet- europai ortodox teológiai eri­kái es szociáietikai munkássá­got ismertette. Felolvasásra került ar. Huszár Tibor pro­fesszor (Budapest Eötvös egyetem) eiőadasa: „A mar­xista etika kérdéséi Magyaror­szágon” címmel Dr. H. J. Vogeler, a moszk­vai Lomonoszov egyetem filo­zófiai professzora es dr, H. Reiner frei burgi professzor szóltak az egyetemi képzés és az etika kapcsolatairól. Az előadásokat munkacso­portok és a konferencia teljes ülései vitattak meg. A nagy érdeklődéssel kisert ez idei ta­nácskozás, amelyet ar. Arthur Rich professzor (Zürich), a SOCIETAS ETHICA elnöke vezetett, jelentős szolgálatot végzett a kelet-európai Keresz­tyen etika és marxista etika mai kérdéseinek megismerte­tésében az egész Európából összegyűlt etikusok között. A SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lelkészi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az ÚT­MUTATÓ megrendelések október 15-ig, az 1974. évi EVANGÉLIKUS NAPTAR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosz­tály az igényeket a beerüe- zes sörre.ídjében igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett előjegyzéseket a Sajtóosztály nem tudja fi­gyelembe venni. Mivel a két kiadványból visszavéte- lezés nem lehetséges, a Sajtóosztály kéri megren­delőit, hogy csak a szük­ségnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. Az Útmutató ára: 9,— Ft A Naptár ára: 13,— Ft I

Next

/
Thumbnails
Contents