Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-09-30 / 39. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP MARTTl SIMOJOKI, a finn evangélikus egyház érsekének meghívására feleségemmel együtt szeptember 6—16. kö­zött Finnországban tartózkod­tunk. Nem először jártam Finnországban. Az elmúlt más­fél évtized alatt legalább hét­nyolc alkalommal látogattam meg a finn evangélikus egyhá­zat és a finn népet. Ez idő alatt sokszor tapasztaltam sze- retetet és megértést, de volt olyan időszak is, amikor több nehézséget kellett leküzdeni. Most azonban csak nyitott és szerető szívekre, népünket és egyházunkat megbecsülő egy­házi vezetőkre és hívekre, szolgálatunkat pozitívan érté­kelő testvérekre találtunk. Mindenütt - nyitott kapuk és nyitott szívek fogadtak ben­nünket. Üjra átéltük a finn és a magyar nép barátságát, a finn és magyar evangélikus egyház Jézus Krisztusban való egységét. Ez nem jelenti azt, hogy egyházaink szolgálatá­ban nincsenek különbözőségek és azt sem jelenti, hogy egy­házaink és népeink problé­máit minden esetben teljesen egyformán ítéljük meg, de azt igenis jelenti, hogy bizalom­mal és szeretettel nézünk egy­másra, tanulni akarunk egy­mástól és becsüljük egymás szolgálatát. URHO KEKKONEN köztársasági elnöknél Rendkívül nagy megtisztel­tetés vplt számomra, hogy finnországi programunk leg­elején a köztársasági elnöki palotában fogadott Urho Kek- konen elnök. Ennek a látoga­tásnak programbavétele jelez­te, hogy mind az állami, mind az egyházi körök hangsúlyt akartak tenni a finnországi lá­togatásra. A látogatásra elkí­sért Aimo T. Nikolainen hel­sinki püspök is. Kekkonen el­nökkel való beszélgetésem so­rán kifejezésre juttathattam azt a tiszteletet és megbecsü­lést, amelyet népünk és benne evangélikus egyházunk tagjai éreznek az ő személye iránt. Elmondtam neki, hogy mi ma­gyarok milyen nagyra értékel­jük azokat a fáradozásokat, amelyeket ő is végez az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Konferencia sikere ér­dekében. Örömömet fejeztem ki afölött, hogy az 1969-es „Budapesti Felhívás” nyomán éppen a finn állam adott he­lyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia első szakasza üléseinek meg­tartására. Szóba került a meg­beszélés során, hogy a keresz­tyén egyházak és ezeken belül az európai evangélikus egyhá­zak, továbbá a Lutheránus Világszövetség mit tehetne az európai béke és együttműkö­dés segítésére. Magam részé­ről kifejeztem azt az állás­pontomat, hogy miközben a magyar evangélikus egyház teljes szívvel és odaadással tá­mogatja az Európai Biztonsági Konferenciát és az európai né­pek együttműködését, elsősor­ban a nyugaton élő evangéli­kus egyházak az eddiginél többet tehetnének ezért a kon­Nagyon meleg fogadtatás Finnországban ferenciáért, és általában az európai népek békéjének elő­mozdításáért. Szóltam arról is, hogy hazánkban jó a politikai légkör, gazdaságilag is meg­erősödtünk és egyházunk szí­vesen vállalja a társadalom­ban való szolgálatot is. Kekko­nen elnök értékesnek mondot­ta ezt a szolgálatot, amit a finn és magyar evangélikus egyház népeink barátsága ér­dekében eddig is kifejtett és amit a jövőben is végezni akar. Különösen is érdekelte az a kérdés, hogy az e_gvházak mit tudnának segíteni Európa bé­kéjének biztosítására. Szá­momra felejthetetlen marad Kekkonen elnökkel való ta­lálkozásom. T alálkozás Ulf Sundqvist miniszterrel Az is öröm volt számomra, hogy fogadott hivatalában Ulf Sundqvist művelődésügyi mi­niszter. Nevével Magyarorszá­gon a nyár elején többször is találkozhattunk, mert ő vezet­te azt a népes finn delegációt, amely a Finn—Magyar Barát­sági Hét alkalmával látoga­tott el hazánkba. Az egészen fiatal minisztert nagyon érde­kelte az egyház helyzete és szolgálata a Magyar Népköz- társaságban. Főbb vonásokban ismertettem, hogy az új társa­dalmi rendben hogyan találta meg helyét egyházunk és ho­gyan végezzük munkánkat. Szó esett arról is, hogy lénye­gében világszerte az egyházak lassan új helyzetbe kerülnek és ezért mindenütt a világon újra végig kell gondolniuk szolgálatukat. Nyitott ajtók — nyitott szivek Az állami vezetőkön kívül számos alkalom nyílott az egyházi vezetőkkel való talál­kozásra. Még soha nem kap­tunk olyan sok szíves meghí­vást a családi otthonokba és ezzel együtt járó testvéri be­szélgetésekre, mint mostani utazásunk alkalmából. Vendé­gei voltunk Turkuban Martti Simojoki érseknek, ó 1965- ben járt Magyarországon és akkor kötöttünk megállapo­dást a finn—magyar egyházi kapcsolatok gyakorlati mun- kálására. Az érsek, aki éppen ott tartózkodásunk idejének végén töltötte be a 65. eszten­dőt jó, egészségben, frissen és igen sok szeretettel fogadott bennünket és ültetett asztalá­hoz. Jó emlékezettel és nyitott szívvel érdeklődött egyházunk élete és szolgálata felől. Köz­ben felsoroltuk azokat a pon­tokat, amelyekben 1965-ben Budapesten -megállapodtunk. Mindkettőnk véleménye az volt, hogy ezen a vonalon kell továbbhaladnunk: az egyházi vezetőség kölcsönös látogatása, professzorcsere, ösztöndíjasok küldése, lelkészcsaládok nyári Karner Ágoston országos főtitkár kitüntetése Az Országos Béketanács a békemozgalomban végzett eredményes munkásságának elismeréseként a Magyar Bé­kemozgalom kitüntető jelvé­nyét adományozta Karner Ágoston rákosszentmihályi lel­késznek, országos főtitkárunk­nak. A kitüntető jelvényt Se­bestyén Nándorné, az OBT főtitkára adta át. Jelen volt az átadásnál Ballá István, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nökhelyettese. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A „Brot für die Welt” (Ke­nyeret a világnak) akció ke­retében a Német Demokrati­kus Köztársaság evangélikus egyházai és szabadegyházai félmillió márka összegű segít­nyaraltatása. Külön kedvessé­ge volt az érseknek, hogy ma­ga vitt el bennünket Turku- ba városnézésre és kísért' ki egy szomszédban levő falu, Lieto régi templomának meg­nézésére. Fogadott bennünket ottho­nában és vendégül látott Aimo (tehát kőszikla falak), úgyany- nyira, hogy az eső is végigcso­roghat azokon. Csodálatosan szép oltára van. Az énekkar­nak külön helye van a szószék közelében. A templom mint­egy 40 m széles és mintegy 700 négyzetméter területet foglal el. A finn egyház e vasárnap­D. Káldy Zoltán püspök Urho Kekkonen finn köztársasági elnöknél T. Nikolainen, Helsinki püs­pöke, dr. Mikko Juva, a Hel­sinki Egyetem rektora és a Lutheránus Világszövetség el­nöke, Erkki Kario, a finn evangélikus egyház sajtómun­kájának vezetője. D. Ahti Auranen egyháztanácsos, Yrjö Knuutila docens. Sokszor volt segítségünkre igaz barátunk, MarttiVoipio esperes. A beszél­getések során kölcsönösen tájé­koztattuk egymást egyházaink életéről és szolgálatáról. Juva professzorral megbeszélést folytattam arról a kérdésről, hogy a Lutheránus Világszö­vetség miképpen tudná job­ban segíteni az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezletet. Többször került szóba a beszélgetések során, hogy milyen újabb utakat, mó­dokat kellene találnunk a finn —magyar egyházi kapcsolatok bővítésére. Nagyon kedves je­lenet Volt, amikor Knuutilc docens jelenlétünkben számolt be szép számú vendégsereg előtt nyári magyarországi út­jának élményeiről. Erkki Ka­rio — aki nyáron ugyancsak Magyarországon járt — szin­tén örömmel idézte fel látoga­tásának egyes eseményeit. D Auranen egyháztanácsosnál ta­lálkozhattunk Ritva-Liisa Elo- maa-vaí, aki a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetközi Osz­tályának kulturális titkára és egyik rendezője volt a Finn Kulturális Hétnek Budapesten 1973. május 3—10. között. meleg szeretettel fogadott be bennünket két napra otthoná­ba. Közben nagyobb utat tet­tünk szinte a legészakibb finn faluban, Utsjokiban. Inariban ismertetést adtam egyházunk életéről egy Népfőiskolán. Majd egy diakóniai intéz­ményt is meglátogattunk. Meg­ragadott bennünket, amikor lapp nyelven énekelték szép magyar énekünket: „Jövel Jé­zus, lelkem hő szerelme ...” A lappföldi látogatást soha nem fogjuk elfelejteni. SAJTÓ­KONFERENCIÁK - SZOLGÁLAT A RÁDIÓBAN Helsinkiben és Ouluban egy- egy sajtókonferenciát tartot­tak számunkra. Igen nagy volt az érdeklődés. Szinte vala­mennyi finn világi és egyházi lap részletesen ismertette tá­jékoztatásomat egyházunk és népünk életéről. Ekkora saj­tót még soha nem kaptunk. Hozzáértők felbecsülése sze­rint egyházunk életéről adott tájékoztatás — a világi és egyházi lapokat egybevéve — mintegy 850 000—900 000 pél­dányban jelent meg és mint­egy 2,5 millió olvasóhoz jutott el. Azt is meg lehet állapí­tani, hogy a lapok ferdítés nélkül közölték le a tájékoz­tatást. A Rádióban háromszor kér­tek szolgálatot tőlem. A feltett kérdések egyházunk és né­pünk életére vonatkoztak. Utunk végén különösen is hálásak voltunk Simojoki ér­sek titkárának, Jouko Marti- kainennek, aki programunkat szervezte és aki maga is ven­dégül látott bennünket turkui otthonában. FOGADÁS A MAGYAR NAGYKÖVETSÉGEN Utunk szép befejezése volt a helsinki Magyar Nagykövet­ségen Rónai Rudolf nagykövet által adott fogadás, melyen mintegy 50 finn egyházi em­ber vett részt. Ez is a finn és magyar nép barátságának szép jele volt. D. Káldy Zoltán ra előírt textusa alapján pré­dikáltam (Mt 12, 33—37.). A templom zsúfolásig megtelt. Az istentiszteleten részt vevők között ott láthattam régi ba­rátunkat, Ilmari Soisalon-Soi- ninent, továbbá Anna-Maija Raittila költőt, aki számos mai magyar költőt fordított finnre, legutoljára pedig Turmezei Erzsébet válogatott verseit. Is­tentisztelet után nagyon sokan jöttek hozzám és juttatták ki­fejezésre szeretetüket magyar népünk és magyarországi evangélikus egyházunk iránt., OULUBAN A finn evangélikus egyház nyolc püspöksége közül a leg­északibb területen van az oului püspökség. Ouluban dr. Hannes Leinonen a püspök. Ide is kaptunk meghívást. Nagy szeretettel fogadott ben­nünket a püspök. Nagyon ér­dekelték egyházunk dolgai, ö még nem járt Magyarországon és így neki részletesebben kel­lett elmondani életünket és szolgálatunkat. Itt alkalmam volt ismertetni egyházunk éle­tét a püspöki katedrákéhoz tartozó gyülekezet tanácsában. Az a megtiszteltetés is ért, hogy felkérésre előadást tart­hattam a katedrálisban ezen a címen: „Az egyház és állam viszonya Magyarországon". Meglátogattuk Olavi Airas püspökhelyettest is. Melegszí­vű kísérőnk volt Arvi Seppá- nen lelkész. Istentisztelet a „Kőssikla-templom’-han Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy prédikálha­tok a világhírű „Kőszikla- templomban”. amelynek, való­di neve Taivallahti templom. Ennek nincsen párja a vilá­gon. A templomot nem egy kő­sziklára építették, mint szá­mos más helsinki templomot, hanem egy óriási kőszikla tömböt vájtak ki, majd a ki­vájt sziklatömb tetejét óriási kupolával fedték be. A kupola szerkezetéhez 28 km vékony rézhuzalt használtak fel. A templom falait itt meghagyták a maguk természetességében LAPPFÖLDÖN Eljutottunk Finnország leg­északibb részébe az Északi- < sarkkörön belül fekvő Lapp­földre is. Helsinkiből közel , 1300 km-t kellett repülnünk a Lappföld repülőteréig, lvalo- ig. Köztudomású, hogy a Lapp- 1 föld egy része tartozik csak 1 Finnországhoz, a többi része 1 Norvégiában, Svédországban és 1 egy kisebb része Szovjetunió- < ban van. A Lappföld területe mintegy 400 ezer négyzetkilo­méter. Rengeteg tó és erdő van ezen a vidéken. Éppen olyan időben voltunk ott,, ami­kor szinte tobzódott a Laop­Dr. Fekete Zoltán az Országos Egyház új felügyelője A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetei a dr. Mi- hályfi Ernő halálával megüresedett országos felügyelői tisztre dr. Fekete Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárt választották meg, aki eddig az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelői tisztét látta el. Dr. Fekete Zoltán országos felügyelő beiktatása rendkívüli országos közgyűlés keretében folyt le szeptember 25-én az Or­szágos Egyház Üllői úti székházénak imatermében. A beiktatás szolgálatát a szavazatbontó bizottság jelentésének elhangzása után D. Káldy Zoltán püspök-elnök végezte. Majd dr. Fekete Zoltán tartotta meg székfoglaló beszédét. Ezt követőleg került sor a különböző testületek üdvözletének átadására. Az új országos felügyelő beiktatásának ünnepi eseményé­ről lapunk későbbi számában részletes beszámolót adunk. Budapesti lelkészek tanácskozása a békemunkáról A HAZAFIAS NÉPFRONT egyházi személyek sorra vet- BUDAPESTI BIZOTTSÁGA ték és megvitatták a béke­szeptember 7-én baráti eszme- munkának a mai világhelyzet cserére hívta meg a mozgalom által felvetett kérdéseit, a fen- választott vezető testületének ti eseményekkel kapcsolatos egyházi tagjait. Bodonyi Pálné, a bizottság titkára tájékoztatta a nép­frontmunkában részt vevő bu­dapesti lelkészeket a budapes­ti békekonferencia, a VIII. magyar békekongresszus, va­lamint a békeerők moszkvai világkongresszusának főváro­si előkészítő munkáiról. A tájékoztatást széles körű megbeszélés követte, amely­ben a különböző egyházak és felekezetek részéről jelenlévő feladatokat, különösen is a lelkészek, gyülekezetek szere­pét és felelősségét a béke biz­tosítása és tartóssá tétele ér­dekében. Foglalkoztak azokkal a politikai, társadalmi és öko­lógiai kérdésekkel is, amelyek megoldása az egész társada­lom széles összefogását igényli. A megbeszélésen evangéli­kus részről Grünvalszky Ká­roly, Kökény Elek és Blázy Lajos lelkészek vettek részt. 4 föld az őszi piros és sárga színekben. Az előbb említett négy országban élő lappok száma mintegy 35—40 ezer. Már a 11. században keresz­tyének lettek. Jelenleg szinte valamennyien evangélikusok. Inariban vendégei voltunk Ta- pio Leinonen lelkésznek, aki séget nyújtottak azonnali se­gélyként Pakisztán, Észak-In- dia és Bangladesh árvízsúly- totta lakóinak és Mexikónak a földrengés okozta károk helyreállítására, (ena)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents