Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-09-23 / 38. szám

Esze Tamás köszöntése

Esze Tamás hetven éves. Szeme azonban változatlanul úgy csillog, mint a fölí'edező- ké, a Kolumbusok, Vasco de Gamak szemei csillogtak a végtelen óceánokon, mert hittek abban, hogy meg lehet hódítani az ismeretlent, új földrészeket lehet feltárni. A bizalmat sugárzó szemek is arról beszélnek, hogy Esze Tamás hisz a munkájában, hisz abban, hogy a tudomány esz- köz.eivel be lehet hatolni a múlt titkaiba, az ismeretlen sötétségben felvillanhat a Sarkcsillag igazságának hideg fénye. Esze Tamás, a nagy kuruc vezér leszármazottja ilyen hittel faggatja a múltat, s feltámaszt számunkra egy halottnak vélt világot.

KÖSZÖNTJÜK. ÖT HETVENEDIK SZÜLETÉSNAPJA alkalmából és litvánjuk, hogy a nemzeti történetírás, a magyar művelődéstörténet és a protestáns egyháztörténelem még sok sűrűn teleírt lappul szaporodjék munkássága révén.

Mi a titka Esze Tamásnak, ennek a végtelen puritán, szerény tudósnak? Mi adta az indítást és lendületet ahhoz, hogy közel 300 esztendős rtem- zeti múlt vélt igazságának halslen sáfárai vagyunk

dat üzenjen, a valóságot ragadja meg és tárja korunk gyermekei elé? Hiszen élete hosszú időn keresztül alig különbözött az egyszerű református lelkipásztorok életéről, s elindulásának terhei, megpróbáltatásai igazán nem kiáltották harsányan ki tudósnak. A lelkipásztort szolgálat minden fázisán átesett. Volt kórház-, börtön-, katonalelkész, dolgozott olyan gyülekezetben, amelynek 92 (!) szórványa volt és ezt abban a körben képzeljük el, amelyet Losonc, Aszód és Vác határol. Volt tanyalelkész és Kecskeméttől—Szegedig terjedt gyülekezetének határa. Élt úgy, hogy nem tudta, másnap lesz-e kenyere. Hideg szobában nevelte gyermekeit s átélte mindazt az emberi nyomorúságot, amelyet a gazdasági válság alatt átélt nyomorult parasztságunk. Felesége, a hűséges kántor, segítség a szerteágazó gyülekezeti munkában, a mindenben osztozó állt gyakran csak szál- egyedül mellette.

A TARPAI ESZE CSALÁD 1732-ben szakadt ki az ősi fészekből, a Rákóczi által ,.haj- dúvárossá" emelt jobbágyközségből. A ..mezítlábasok'’ ivadékai nagy vargabetűt tettek

meg. Az édesapa 1902-ben került Szekszurdra. Itt született Esze Tamás is. Az otthon emlékeiből toronymagasra nő a csodálatos műveltségű, meleg szívű édesanya, aki gyermekébe oltja a hazaszeretetei, becsületet és tudásszomjat. Neki és Ady Endre kuruc-verseinek köszönheti az elindulást. A rögös út csak acélozza akaratát, lerántani az ősi, misztikus titokról a leplet. Ki volt az ős, Esze Tamás, a kurucok legendás hírű hadvezére?

A háború előtt, az álromantikus történelemszemlélet szigorú titokként kezelte azt a népi mozgalmat, amely a Rákóczi-szabadság harc vezérmotívuma volt. Esze Tamás már a háború előtt felismerte a vakvágányra terelt történelem- szemléletet. A népi kuruc mozgalom történetéből akart doktorálni, de ez lehetetlen volt. Pénztörténetből kellett vizsgáznia.

A FELSZABADULÁS UTÁN teljes szabadsággal vetette bele magát ebbe a témakörbe. A Thaly, Komáromi és egyéb romantikusoktól elszakadva végre hiteles kuruc-képel és kort kaptunk általa. És meg- íejtődött a titok is. Esze Tamás, a tarpai jobbágy, az ős, ment a nagyságos fejedelemért Lengyelországba, miután már két paraszfelkelés (1697, 1703) volt mögötte. Ö kérte tehát, hogy álljon Rákóczi a mozgalom élére. Amikor behozta Rákóczit, megeskette, hogy felszabadítja a jobbágyokat. Hét embert nemesített, köztük elsőként Esze Tamást, a többit, mint Bocskay hajdúit kívánta kiváltságokban részesíteni. (A család birtokában van Rákóczi aláírásával a nemesi oklevél. Hogy ez az okmány hogyan maradhatott meg a történelem viharai közepette, s a Habsburgok elkobzási rendelkezései ellenére, az a csodával határos.)

. Nos, itt meg kellene állnunk. Mert hiszen végső soron sikerült megfejteni a kérdést, amely csak látszatra familiáris kérdés. De Esze Tamást történészi vénája újabb utakra terelte. A láncszemmel megemelte az egész láncolatot. Szenvedélyesen vetette bele magát a kuruc korba, gyűjtött, kutatott, írt. Poros levéltárak, ismeretlen könyvtárak szólták el magukat, és odáig jutott, ha valaki ma a kuruc korral foglalkozni akar, nem kerülheti meg őt. Eközben hallatlan áldozathozatal mellett alakította ki saját gyűjteményét, a kuruc-okmányok, Rákóczi-könyvek, numizmatikai gyűjteményét. Ezek a gyűjtemények tudományos munkájának első számú dokumentá- ■ ciói.

A KÖR TERMÉSZETSZERŰLEG TÁGULT. A kuruc- kor egyháztörténeti vonatkozása, a reformáció és ellenreformáció, a törökhódoltság és az 1686-os felszabadulás, a Thököly-féle mozgalom mind érdeklődésének homlokterébe került. Publikációját e rövid írás keretében fel sem lehetne sorolni. Hallatlan energiát tanúsítva ajándékozta meg művelődéstörténetünket kutatásai eredményeivel. Eközben sajátosan alakult történelem-szemlélete. Vallja, hogy legalábbis a 18. századig nem lehet szétválasztani a nemzeti történelmet az egyház történetétől. „Népünk történetétől, művelődéstörténetétől, sajátos fejlődésünk miatt nem lehet elválasztani az egyháztörténelmet. A szabadságharcokban a 18. századig a testi és lelki szabadságért fogtak mindenkor fegyvert.” 1953-ban. a 250 éves Rákóczi-szabadságharc emlékünnepség sorozaton először a Deák téren tartott előadást.

És ha eddig a tudós, kutató Esze Tamást próbáltuk bemutatni, akkor most ismerjük meg más oldaláról is. A Szat- már megyei Vaja községben áll egy ódon kastély. Egyetlen hagyatéka Vay Adómnak. Rákóczi udvari marsaljának, hat lovasezred parancsnokának. A Vay-vagyon a háború alatt elpusztult. A húsz szobányi kastélymúzeumban viszont egy szoba Vay Adómnak és két szoba Esze Tamásnak, a legendás hírű népvezérnek van berendezve. És itt kapcsolódik bele a késői utód, a hetvenéves Esze Tamás a nemzeti művelődéstörténetbe. Esze Tamás nemcsak történész, író, publicista és műgyűjtő. Mint egykor Széchenyi Ferenc, hogy a Nemzeti Múzeum létrejöjjön. magángyűjteményét a nemzet oltárára tette, úgy Esze is a magyar nemzetnek ajándékozta páratlan gyűjteményét. így kerültek a Vay-kas- télyba a néhai Esze Tamás levelei, érem- és pénzgyűjtfemé- n.ve, a teljességre törekvő 40!) kötetnyi Rákóczi kiadványok, ill. könyvek, köztük számtalan unikum, a teljes Vay Ádám dokumentáció, mintegy 3 folyóméternyi levéltári anyag, valamint az Esze-féle dokumentáció 4 folyóméterben. Ugyancsak a múzeumnak ajándékozta Holló Barnabás: Kuruc lovas és Gy. Szabó Béla: Kuruc szegénvleaény (1937) c. pasztel kénét. Ez utóbbi művész még két képpel gazdagította • a múzeumot: Esze szülőháza és Életfa alatt mulatozó kuruc címűekkel.

E NEMES GESZTUS MÖGÖTT népét és hazáját szerető szív dobog. Köszönt.j ük őt, mint a Dunamelíéki református egyházkerület főgondnokát, a Zsinat világi alelnökét, de elsősorban, mint tudóst, aki munkássága révén a hazai protestáns egyháztörténelem kutatásban elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Dr. Hédey Pál

Nem kényszerből, hanem örömmel

Evangelium — hit — adakozás

Három szó. Az egyházban élő ember számára mind a három sokszor hallott, jól ismert, gazdag tartalmú- szó. Ez.ek a szavak most nem véletlenül kerültek egymás mellé. Kapcsolat van közöttük. A kapcsolatuk nem erőltetett, könnyen megmutatható. Ahol hangzik az evangélium ott felébred a hit. Akinek pedig a szívében felébredt a hit, az megajándékozottnak érzi magát. ugyanannyira, hogy ő maga is kés/, az adakozásra. Az adakozás tehát az evangélium ébresztette hit gyümölcse. •

Ezért akarta az Űr Jézus, kora vallásos embereinek helytelen adakozását látva, őket a helyes útra elsegíteni. A hegyi beszédben világosan kimondja: aki adakozik, ne azért tegye, hogy lássák, vagy megdicsérjék. Aki így adakozik. már elvette jutalmát. Pál apostol pedig a korintusi levélben két teljes fejezetet arra szentel., hogy az olt élő gyülekezet tagjait az örömmel történő adakozás útján indítsa el. Ott írja a sokszor idézett és megszívlelendő igéket: „kiki amint eltökélte szívében, úgy adjon, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten".

Érthető hót, ha egyházunk igeszolgálatát és szeretetszolgálatát is erre a hit ébresztette, a hit gyümölcseként jelentkező, nem kényszerből, hanem örömmel történő adakozásra akarja ráépíteni.

Aminek nincs helye az egyházban

Az egyházban sok mindennek nincs helye. Főképpen nincs helye a kényszernek. Semmiféle vonalon. Senkit sem lehet hitre kényszeríteni. A szeretetet sem lehet senkire ráerőltetni. Nem is szólva a megtérésről, vágy az új életben járásról. De nemcsak „lelki” vonalon nincs helye a kényszernek, „anyagi” vonalon sincs. Nem vet jó fényt az egyház munkásaira, de magára az egyházra sem. ha az adományt úgy „préselik ki”, vagy úgy „beszélik ki” a hívekből. Az adakozásnak ez a formája előbb-utóbb megbosszulja

magát. Egyházunk ezért is adta fel az egyházfenntartásnak egyházi adó útján való biztosítását. Pedig voltak, s talán még ma is vannak, akik állítják. hogy az igehirdetés szolgálatának biztosítása, az egyház, a gyülekezetek dologi kiadásainak fedezete a legbiztonságosabban a kényszer egyházi adózással volt előteremthető. Akik így vélekednek. azok elfelejtik, hogy a múltban egy-egy adókivetés után az adóbeszedéssel, vagy talán a „törvényes” úton való

adóbehajtással mennyi zúgolódás, veszekedés, sőt sokszor még átkozódás is járt együtt. Be /kell látni mindenkinek az egyházban. — egyesek akármennyire is próbálják szépíteni a dolgot —. az egyházi adó magán hordta a kényszer bélyegét. Ezért is keresett és es talált más utat egyházunk szolgálata anyagi feltételeinek biztosítására.

Egyházi adó helyett önkéntes adakozás

Egyházunk az evangélium szellemében hozta meg azt a döntését, .mely szerint: az adakozás az egyházíenntarlás- ra önkéntes. A gyülekezel minden evangélikus embert számon tart. Minden egyes hivőtői kéri és várja az egy-< házfenntartói járulékot. Azt azonban mindenki maga dönti el kész-e részt venni az egyház, gyülekezet terheinek hordozásában vagy nem. Segít-e önkéntes egyházfenntartói járulékával megteremteni az egyház szolgálatának anyagi feltételeit vagy kivonja magát abból.

Vannak gyülekezetek, amelyek az önkéntesség értelmezésében még tovább léptek. Éspedig abban az irányba, amelyet Pát apostol a már idézett igében mulatott: kiki amint szívében eltökélte, úgy adjon. Vagyis az egyházfenntartói járulék nagyságát is mindenki maga határozza meg. Sokak szemében járhatatlannak látszó út ez. Ebből egy gyülekezet sem élhet meg — gondolják. Pedig az ellenkezője az igaz. Csak ezen az úton járva nem panaszos a leikészcsalád kenyere és a nem kényszerből, hanem őrömmel történő adakozásból jut annyi a közegyháznak, amennyire éppen mindig szükség van.

Nem félni, hanem hinni kell

Meg kell vallani: sokan féltették egyházunkat az önkéntes egyházfenntartás útjára való lépéstől. Tele voltak sötéten látással. A szükséglet mindig nagyobb lesz, de lesz-e rá fedezet? — Mondták. így nem lehet megbirkózni a növekedő terhekkel — gondolták. Évek tapasztalata azonban már meggyőzhetett mindenkit. egyházunk jó úton jár. amikor a hit gyümölcsére az adakozásra alapozta az egyház, a gyülekezetek anyagi életét.

Hihetjük, nemcsak voltak, de lesznek is mindig emberek, akiknek drága az evangélium •és az evangéliumban hirdetett bűnbocsánat, s ezeknek nem kényszerből, hanem örömmel való adakozása mindig elég lesz a gyülekezet és közegyház fenntartására.

Sniidéliusz Ernő

Aprily Iái jós:

Az aranymosó balladája

Laktam hangos zúzok alatt, aranykincses pataksoron, és mindig volt aranyporom.

Mindennap megcsodált a nap, mert látta: dúsan érkezem, szikrázik mind a két kezem.

S egy lányt küldött a szürkület, s szólt: Mennyi csillogó arany —

Hogy megszőkítené szép hajam!

Es sírtak künt az őszi fák: aranyporozd be bánatunk, úgy pampásabban halhatunk.

S futárt küldött a téli nap:

Arany-nábob, ma küldj sokat, köd kússza már a csúcsokat.

Lány elhagyott, lomb elfagyott, a nap nem küldött sugarat.

Kincsemből semmi sem maradt.

S tavasszal jött egy csöpp bogár:

Arany-király, egy porszemet, megaranyozni testemet.

Arany halacska penderült s kért: Vizeséses, vad helyen . elhullattam egy pikkelyem.

Sírokról jött egy sárga méh és szólt a zümmögő zene:

A liliomnak kellene.

És hárman szóltak: Nem felelsz?

Mondd meg, hová lett annyi kincs?

És szánva mondtam: Annyi sincs.

És sírva mondtam: Semmi sincs.

(A József Attila-dijas költő 1973-ban megjelent . MEGNŐTT A CSEND" című gyűjteményes kötetéből)

A békemozgalom ereje

A NYOLCADIK MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS kiemelkedő eredményeket összegezett, hiszen a magyar békérnozgalom is osztozik azokban a békeeredményekben, amelyek elsősorban a szocialista országok fáradozásai révén jöttek létre. A békemozgalom ereje abban van, hogy az életet szolgálja! A béke a legegyetemesebb emberi vágy és követelés, mert ez magát az építő munkát, a biztosított jövőt, a zavartalan fejlődést, az emberi együttélés normális rendjét jelenti. A szocialista békepolitika megvalósításában munkájával minden egyes' magyar állampolgár részt vesz. A szocialista társadalom biztosítja a megfelelő bázist a békepolitika megvalósításához.

A NEMZETKÖZI LÉGKÖR észrevehetően változott, enyhébb lett. a nepek nyugodtabban élnek. Mindéz azonban nem jelenti azt, hogy megszűnt az ellentét a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közöt}. A két rendszer nemzetközi versengése folytatódik. Szükséges azonban, hogy ez a folyamat ne fajuljon az országok közötti fegyveres ösz- szeütközéssé és háborúvá. Ne fajuljon odáig, hogy az államok közötti kapcsolatokban erőszakot alkalmaznak, vagy erőszakkal fenyegetőznek, ne akadályozza a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését. Az azonos vagy különböző társadalmi rendszerű államok közötti nemzetközi kérdések megoldhatók és meg is kell őket oldani békés úton.

A KEDVEZŐ FORDULAT jelentős mértékben a szocialista és a kapitalista világ olyan nagy államai egymás közötti kapcsolatainak javulásával kezdődött, mint egyfelől a Szovjetunió, másfelől Franciaország, az NSZK és Amerika. Ezeknek az országoknak a Szovjetunióval való viszonyában húzódtak végig elsősorban a feszültség fő vonalai a hidegháborús időszakban. A kapcsolatok javulása nemcsak a szóban forgó országok népei szempontjából pozitív jelentőségű,'hanem minden egyes ország, minden egyes nép szempontjából is. amely békét kíván és érdekelt a nemzetközi feszültség enyhülésében.

NAGY UTAT TETTÜNK MEG a hidegháború éveitől napjainkig. amikor mind általánosabban elismerik a békés egymás mellett élés elveit. De a sikerek nem követik egymást automatikusan, ezért a békés egymás mellett élés érvényesítése a jövőben sem lesz egyszerű, ez a küzdelem még egyáltalán nem ért véget.

A SZOCIALISTA ORSZÁGOK szoros összefogása, a nemzetközi porondon történő lépéseik összehangolása fordította meg a helyzetet a világ neurotikus pontjain. Ennek az össze- fogásnafc a lelke, szervezője a Szovjetunió. A világhelyzet változását előidéző okok között különösen fontos szerepet tölt be a Szovjetunió. Az egyezmény például, amelyet Brezsnyev amerikai látogatása alkalmával a nukleáris háború elkerüléséről kötöttek meg, kedvezőbbé teszi a szocialista országok számára a fejlődés feltételeit. Az egyezményben ugyanis az Egyesült Államok olyan kötelezettségeket is vállal, hogy a másik fél szövetségeseivel,. azaz „harmadik országokkal'’ szemben sem nyúl nukleáris fegyverhez. A katonai összecsapások helyett tehát mindinkább a gazdaság, a tudomány, a kultúra területére korlátozódik a két rendszer történelmi versenye. A világ fejlődését és a haladás ügyét kilátástalan dolog akár nukleáris, akár hagyományos fegyverzettel akadályozni.

A HIDEGHÁBORÚS MARADVÁNYOK ereje kezd .végérvényesen kimerülni. Mégis vannak, akik nem teljes szívvel lelkesednek, amikor azt tapasztalják, hogy a béke eredményei győzelemre jutnak, A kulturális és az információs érintkezések területén találhatók meg leginkább a hidegháború •maradványai. Egyes államokban befolyásos körök továbbra is a feszültségre, a katonai költségvetések növelésére és a fegyverkezési hajsza folytatására törekszenek. Ugyanakkor a kapcsolatok kiszélesedését megpróbálják a nyugati eszmék fokozott terjesztésére kihasználni. Az egyházi világszervezetekben és egyes nyugati egyházakban is hidegháborúra emlékeztető támadások jelennek meg a szocialista országokban levő egyházi helyzettel szemben.

AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET első szakasza megmutatta, hogy van közös nevező. A közös nevező az a közös óhaj. hogy Európában ne legyen többé háború, hogy teremtsék meg az ésszerű feltételeket az európai államok békés együttműködéséhez, ami minden nép számára hasznos. Az agressziók megfékezésére, a békés egymás mellett élés bizonyítására ez a konferencia nagy kezdetet jelent. Az európai biztonsági értekezlet ebben a hónapban folytatódó második szakasza újabb lépés abba az irányba, hogy megerősítsék az európai biztonság rendszerét. Meglehet, hogy most hosszú távra sikerül kialakítani olyan időszakot, amelyben tartós módszer marad a tárgyalásos rendezés.

MI, MAGYARORSZÁGI KERESZTYÉNEK, hálát adunk Istennek, hogy olyan országban élünk, ahol törvény bünteti a háborús propagandát és törvény védi a békéért folytatott munkát. Hálát adunk Istennek, hogy az a társadalmi rend. amelyben élünk, a békére épül és a lényegéhez tartozik hozzá a béke, mert ez a béke társadalmi rendje. A világ békéje olyan ügy. hogy annak érdekében háttérbe kell szorítani minden ideológiai ellentétet és felszabadult szívvel együtt kell dolgozni azokkal, akik meg akarják menteni a világot egy végzetes katasztrófától. Minden teológiai érv, amely ezt az együttműködést ellenezni kívánja, tarthatatlan és haszontalan.

A MI EGYHÁZUNK Isten által vezetett teológiai felismerései világosan fejezik ki a keresztyén szeretetnek azt a tá- gabb megnyilvánulási területét, amely a nép, az ország, az emberiség szeretetének cselekedeteit jelenti. Ezért támogatjuk és segítjük népünk és hazánk felemelkedését, és veszünk részt az emberiség békés jövőjének biztosításáért folyó küzdelemben. A szeretet horizontja kitágult: az emberi kollektí- vumok szeretetszolgálatává.

EGYHAZUNK KÉPVISELŐI is ott voltak a nyolcadik magyar békekongresszusban. Ebben is kifejezésre jutott annak a szolgálatnak az elismerése, ami egyházunk körében végbemegy a békérnozgalom segítése terén. Nemzetközi egyházi fórumokon, lelkészi gyűlési előadásokon, gyülekezeti békebeszámolókon keresztül ugyanúgy, mint az igehirdetésekben és imádságokban szolgálja egyházunk Urától kapott feladatát, hogy kivegye részét az emberiség jövendőjéért érzett felelősségből, s ezen a területen is gyakorolja azt az emberszerete- tet, amely keresztyén hitünkből következik, s amely konkrét megvalósulása az emberi együttélés szolgálatának.

D. dr. Ottlyk Ernő

/< fi ff »/«* hm-In ‘

Szeretettel értesítjük kedves Előfizetőinket és a Lelkész! Hivatalokat. hogy tudomásunk van arról, hogy néhány hét óta rendszertelenül és hiányosan kapják lapunkat. Miután az Evangélikus Életet a Posta Központi Hírlap Iroda postázza és küldi ki az előfizetőknek, ezt a rendszertelenséget és hiányos postázást szóvátettük, s ígéretet kaptunk arra, hogy a lapot a jövőben pontosan fogják elküldeni.

Kedves Előfizetőink szíves megértését kérjük ezzel kapcsolatosan. Egyben kérjük, hogy amennyiben a jövőben is előfordul az, hogy lapunkat nem kapják meg, szíveskedjenek erről minket értesíteni, s a hiányzó példányt pótlólag megküldjük. (1088 Bp. Vili., Puskin utca 12.)

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL