Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-09-16 / 37. szám
XXXV11I. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1973. szeptember 16. Ára: 2,— Forint A becsületről becsületesen Nemzedékről — nemzedékre Vannak területek az erkölcs vonalán, ahol egybeesnek a polgári követelmények az egyház normáival. A hazugságot, hitelrontást, kétszínűséget, becsületsértést stb. ugyanúgy rnegítéli a társadalom erkölcsi ítélőszéke, mint ahogyan elítéli Isten törvénye is. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy Isten egyetlen törvénnyel határozta meg a „jó” és „rossz” fogalmát és mindenkire érvényes törvényét a polgári jog és igazságszolgáltatás is alkalmazza. Nos, meditálhatnánk sok ilyen s hasonló tett, érzés és szándék felett, de most közelebbről álljon előttünk a „becsület” fogalma. Nem tartozik a szorosabb értelemben vett keresztyén erkölcs kategóriái közé. Sokkalta inkább használatos a hétköznapokban, más szóval a polgári szóhasználatban. Mégsem állíthatjuk azt, hogy tölünk keresztyénektől idegen, vagy éppen nekünk semmi közünk hozzá. És ezt nemcsak abban az összefüggésben állítjuk, hogy van „keresztyén becsület” is a világon. Az viszont vitathatatlan, hogy nemzedékek, hivatások, nemzetek és egyének, fiatalok és öregek, nemek között egyaránt fennálló, 'jelenlevő, megkövetelendő erkölcsi magatartás. SOK SZÓ IS ESIK A BECSÜLETRŐL. így pl. .,hitének becsülete”, „becsületesen végzi munkáját”, „becsületben és tisztességben megöregedett ember”, „becsület jellemezte hivatásában”, „a nemzet becsülete”, „a családanya, a hitves becsülete”, „osztálybecsülete diktálta” stb. Nem is az az izgalmas, hogy honnan közelítjük meg a kérdést, hanem az, hogy tisztában legyünk a fogalom tartalmával és megfelelő módon levonjuk a magunk számára a helyes következtetést. » Mert a magunk becsülete is kockán forog, ha hamisan közeledünk a kérdéshez, vagy egyszerűen elutasítjuk magunktól mondván, a Szentírás így határozottan nem tartalmaz kijelentést, vagy parancsot a becsületről. MI IS TEHÁT A BECSÜLET? Jelenti elismerését az ember erkölcsi értékének. Olyan tulajdonságoknak tehát, amelyek becsülésre méltóak. Pilátus becsülete Reményik szerint a négy betű: az „INRI” volt. „Amit megírtam, megírtam.” De kijelenthetjük azt is, hogy hivő embernek, keresztyén gyülekezetnek közösségnek akkor van becsülete, ha erkölcsi értékeit őszintén, képmutatás nélkül, a hit mélységének megfelelően „becsületesen” képviseli. Isten parancsa alapján valljuk pl. a szeretet tör. vényét. Becsületesen szeretni, a szeretetben becsületben maradni— a legnehezebb feladatok egyike — valahogy a „második” parancsolat alapján kell. Jézus így fogalmazta meg ezt számunkra: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” A becsület, mint '„függelék” a tizenegyedik parancsolat lehetne. Példák egész sorát lehetne felhozni. Hűségről, munkáról, megértésről, indulatokról, szelídségről, türelemről, áldozalhoza- talról, szolgálatról stb. egyaránt. Vagyis mindazokról a keresztyén „erényekről”, amelyekben különösen is élen kellene járnunk. Mert mindezek becsületes végrehajtás nélkül csonkák és torzók. Elrettentő példák is állnak előttünk a becsületvesztés területéről. Ki nem tudna tucatjával felsorolni hasonlónkat mint pl. a legbuzgóbb templomba járó, a legimádkozóbb, jámborságot színlelő testvér botrányos élete, szívtelensége, embertelensége stó. A gonosz szolga, aki nem tud megbocsátani, becstelen magatartást tanúsít, Ki tartja becsületesnek azt, aki a pozícióharcban két könyökkel törtet előre? Látjuk tehát, hogy ilyen esetekben különösen a „keresztyén becsület” szenved csorbát. Hányán vesztették hitüket, bizodalmukat azért, mert a „legbecsületesebbek” botránkozást idéztek elő?! Viszont forditva is igaz a tétel. Keresztyén bányászról olvashattunk nehány éve. Munkájában, áldozatos életében nemcsak önmaga becsületét vívta ki, de felekezetének is megbecsülést szerzett. S mi, akik a magyar társadalom része, sejtjei vagyunk, a „becsület mezején” vívhatjuk ki hitünk és egyházunk elismerését. Persze, erre is áll az, hogy nem tüntetés a célunk. Az eredmény viszont nem maradhat el. A bibliai mondás: „az apák ették meg az egrest és a fiák foga vásott bele”, rendkívül aktuális problémánkkal kapcsolatban. A fiák mi vagyunk. Széles területen kell újra hitéletünket, becsületünket visszaállítani. visszaszerezni. Csak hálával gondolhatunk az egyház Urára, hogy templomát maga tisztította meg, s alkalmat adott a bizonyításhoz, más szóval biztosította az új élet lehetőségét. A becsület már a mi dolgunk. Ami pedig a jelenünket és jövőnket illeti, arra nézve biztatóak a jelek. Egyértelmű szó, egyértelmű magatartás, egyértelmű helytállás egyházunk napjainkban felismerhető becsülete. CSUPÁN EGYETLEN KIS LÉPESSEL MENJÜNK TOVÁBB! Ez a lépés az önbecsülés területére visz. Az öntudattal, önérzettel, belső értékek ismeretével rendelkezők érzete ez. A jól végzett munka, a hűséges helytállás, az értékeink közkincs- csé tevésének vágya, az a tudat, hogy rám és erkölcsi értékeimre szüksége van a társadalomnak, vagy. hogy értékeink nem mezőben elrejteni való kincsek, elásandó talentumok, elgurult drakmák, — a kifejezéseket ne értsük félre az önbecsülés területére tartoznak. Vagyis állhatunk úgy a társadalom előtt, hogy amit nyújtani tudunk, az nem lim-lom, azzal gazdagszik a társadalom. „Ti vagytok a föld sói”! Népnek, nemzetnek, mindennemű közösségnek gazdagodnia kell általunk. Az egyház kincsei, erkölcsi és anyagi kincsei egyaránt közkincsek. Múltunk, történelmünk, műkincseink, de Ballassink, Berzsenyink, vagy Petőfink közös. Önbecsülésünk az, ha tudatosan végezzük hivatásunk szerinti munkánkat s kötelességteljesítésünk a hit fundamentumán áll. Krisztus törvénye, az erkölcsi jó szilárd képviselete önbecsülésünk tartalma. Ezzel nem szegényül, vagy színtelenedik a társadalom, ül. a közösség, hanem inkább gazdagszik. BECSÜLET ÉS ÖNBECSÜLÉS két elsősorban polgári használatú kifejezés. Mégis keresztyén veretet is akarunk nekik adni. Mert érezzük, hogy közünk van hozzá. Erezzük azt is, hogy becsületünk is számon kéretik attól, aki a becsületet is teremtette s bennünket a. becsületes keresztyének táborában kivárt. látni, . it ri Százéves a csömöri templom CSÖMÖR, ez a fővárostól a HÉV vonalán félóra alatt elérhető község, Budapest egyik „konyhakertié”, valamikor teljesen evangélikus község volt. Az 1740. évi pestisjárvány azután teljesen kipusztította a falu lakosságát. A 11 párra A-nagy prédikáció az volna — mondotta többek között az igehirdető püspök—, ha a templom kövei megszólalnának. Azt prédikálnák, amit aiz alap- igéül . választott 90. Zsoltár 1. verse: Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre. megtalálják a módját, hogyan segíthetnek a nagyobb közösségben, a faluban és népünk között. A püspök befejezésül annak a reménységének adott kifejezést, hogy a csömöri gyülekezet e vallástétel erejével tud a holnapra is nézni. Nagy tarosa köszöntését Győri János nagytarcsai lelkész hozta el az ünneplő gyülekezetnek. Detre László esperes köszöntő szavaiban rámutatott, hogy a csömöri gyülekezet templom- szeretete példamutató szolgálat a Pest megyei Evangélikus Egyházmegye életében. Az esA csömöri templom csökkent gyülekezet a kincstári elnök rendelkezésére elveszítette templomát, megszűnt nagy anyaegyházközség lenn i. Mifyen különös a csömöri gyülekezet történetének ezt a szoniörú korszakát hallani az ünneplő seréggel zsúfoltan megtelt 100.' évét megért csömöri templomban, az ünnepi közgyűlésen Solymár Péter gyülekezeti lelkész jelentéséből. AZ IGEHIRDETÉS, amelynek szolgálatát lelkész és gyülekezet kérésére D: Káldy Zoltán püspök végezte szeptember 2-án a délután 3 órakor tartott megemlékező istentiszteleten. ebből a háttérből egészen közel jött az ünneplő gyülekezethez. A püspök szólt arról a nehéz száz esztendőről, amely a templom 1873. május 4-én történt felszentelése óta eltelt. Ez a száz esztendő, benne két világháborúval, nagyon nehéz történeti szakasza volt az emberiségnek, benne népünknek, az egyháznak és a csömöri gyülekezetnek is. Az egyház népe a második világháború után úgy jött elő, mint Lázár a sírból, azt sem tudva, hogy lesz-e temploma és bemehet-e abba. A nép új társadalmat kezdett építeni, és az egyháznak meg kellett találnia a helyét és szolgálatát népünk között. Az atyák, akiknek a helyén ma talán éppen a fiaik ülnek, bizonyára arról valla- nának. hogy Isten oltalom, menedék, béke az élet legnehezebb helyzetében is. A MAI NEMZEDÉK GYÜLEKEZETE sem élhet enélkül a vallástétel nélkül, bontotta tovább az ige üzenetét a vendégszolgálatot végző püspök. Személyes vallomással, a csömöri templomhoz, ahol püspöki minőségben a templom harangjának felavatása volt az első szolgálata, fűződő hitbeli tapasztalatával, a gyülekezetben, a lelkészcsaláddal átélt sok szép élményével illusztrálta a püspök, mit jelent a ma élők számára a templom és az igébe foglalt vallástétel. Szólt arról, hogy a templomban Isten velünk újat kezd. Megújítva alkalmassá tesz arra, hogy szolgáljunk a családban és a gyülekezetben, és új szívvel részt vegyünk társadalmunk építésében. — Akik itt testvérekké lettek, tanácsolják, segítik egymást és «1 A gyülekezet egy csoportja Mintegy válaszképpen hangzott fel a templom kórusáról az igehirdetés után dr. Kőháti Attila operaénekes erőteljes férfihangján az „Erős várunk” szólóelőadása az orgona kíséretével. AZ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSEN. amelyen mintegy az igehirdetésben elhangzottak igazolására, a község és a gyülekezet jó és hasznos együttélését jelezve részt vettek a helyi állami és társadalmi szervek képviselői is, a gyülekezet lelkésze ismertette a százéves templom történetét és a gyülekezet életét. A gyülekezetnek a temploma iránti szeretetét mutatja az a csillagászati számú összeg (ahogy Káldy püspök nevezte), amit különösen is az elmúlt 25 esztendőben a templom felújítására, gondozására, továbbfejlesztésére fordított. Ebben benne van a templomnak színes ablaküvegekkel való ellátásától, a belső, művészi templomfestésen, az új harangon, oltárterítök, szőnyegek beszerzésén, az orgona felújításán át a külső renoválásig a templom torony- sisakjának újrafestéséig soksok pénzbeli áldozat és szinte felmérhetetlen értékű közös munka. A lelkészt jelentés összegezéseként juttatta kifejezésre Solymár Péter a gyülekezet Isten ifánti háláját, hogy az ősöknek erőt adott az egykor elvett templom helyett újat építeni, hogy ezt a templom- szeretetet átplántálta a későbbi utódokba is, és ezért lehet ma a gyülekezetnek szép ünnepe. — A gyülekezet szívesen vállalva egyházunk mai útját, jól érti egyházi vezetésünk célkitűzéseit és szívesen vállal részt abban, mint egyház is, megtalálta helyét és feladatát a társadalomban, a község életében. Az egykori anyagyülekezer Cinkota és a testvérgyülekezet. peres az ünnepi alkalom lehetőségét megragadva emlékeztetett arra, hogy D. Káldy Zoltán püspök közel 15 esztendeje tölti be a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöki tisztét, egyházunk és népünk javára végzett gazdag munkásságára Isten áldását kérte, D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK az Országos Egyház, a Déli Evangélikus Egyházkerület gyülekezeteinek és lelkészeinek nevében elmondott köszöntésében megelégedéssel szólt arról, hogy a csömöri gyülekezet az elmúlt 15 évben nem okozott gondot számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem minden időben tudott könnyen adakozni a csömöri'gyülekezet sem, Az eddig elért eredmény népünk közös erőfeszítésének és eredményeinek gyümölcsei közé tartozik. Örömmel nyugtázta a helyi szervek és a gyülekezet vezetősége közötti jó kapcsolatokat. Az együtt levők közös örömének adott kifejezést, hogy <i gyülekezet előző lelkésze, akiről a jelenlegi, mint édesapjáról példamutató tisztelettel és szeretettel szólt a megemlékezésben, hosszú, súlyos betegség után újra együtt lehetett szeretett gyülekezetével az ünneplő seregben. A százéves csömöri templom tövében az ünneplő gyülekezet a sok felé már külföldön is ismert vendégszeretetével fogadta családias együttlétre a Budapestről és az ország más részeiből jelenlevő vendégeket a parókia tágas szobáiban és kertjében. AZ EVANGÉLIKUS ÉLET hűséges csömöri olvasóin keresztül is, mi is szeretettel kö- . szöntjük az ünneplő gyülekezetei és lelkészét, munkatársunkat, Isten áldásának kívánásával. M. Gy. I> Kaldy Zoltán püspök köszönti a gyülekezetét «mellette Solymár Péter lelkész Dr. Alan A. Brash látogatása D. Káldy Zoltán püspöknél Dr. Alan A. Brash, az Egyházak Világtanácsa főtitkárhelyettese, aki a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának. meghívására hazánkban tartózkodott, szeptember 4-én felesége és dr. Prőhle Károly ökumenikus főtitkár kíséretében hivatalában kereste fel D. Káldy Zoltánt, egyházunk püspök-elnökét és átadta neki az Egyházak Világtanácsa elnökségének és a genfi központi iroda munkatársainak köszöntését. D. Káldy Zoltán püspök, aki az EVT főtitkárhelyettesét munkatársai körében, fogadta, rövid ismertetést adott magyaron^ ■fiaági evangélikus egyházaoüs életéről és saolgáilatáról.
