Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-26 / 34. szám

BÉKE, BARÁTSÁG, ANTI- IMPERIALISTA SZOLIDARI­TÁS. Korunk igényét, emberi létünk fennmaradásának felté­teleit, jövendőnk egyetlen le­hetséges útjának alapelveit foglalta össze a X. Világifjúsá­gi és Diáktalálkozó hármas jelszava. 140 ország, több mint 25 000 fiatalja tett hitet Ber­linben, a Német Demokratikus Köztársaságban e jelszavak mellett. Igaz, héllyel-közzel voltak hidegháborús közhe­lyekkel, összhangot rontó „el­lenérvekkel” előlopakodók is, akik cáfolni akarták a VIT jel­szavainak igazságát, de eleve megzavarodtak, már attól a ténytől, hogy mindenki hagyta őket beszélni. Néhány higgadt válasz pedig elég volt ahhoz, hogy a „szószóló”, teljes elszi­geteltségét érezve csendben odébb álljon. Ezek a kirívó, de az összhangot megzavarni képtelen megnyilvánulások . csak aláhúzták azt, hogy a i hármas jelszó átgondolt és el­fogadott cél és feladat korunk haladó ifjúsága számára az egész világon. KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉ­GŰ, FOGLALKOZÁSÚ, VI­LÁGNÉZETŰ fiatalok nagy­szerű összhangját fejezte ki a VIT jelvénye, a földgöfnböt körülfogó öt színes karika és a másik jelkép, a sokszínű szi­várvány. A VIT kilenc nap­ján, több mint 1500 rendezvé­nyen fiatal művészek, tudó­sok, politikusok, sportolók a maguk módján ugyanezt az összhangot élték-erősítették, hol vidáman, önfeledten, hol pedig a vélemények komoly, felelős egyeztetésében. Az öt világrészből összesereglett ke­resztyén fiatalok számára is biztosítva volt a találkozás és eszmecsere lehetősége. Ökume­nikus istentiszteleten, szeminá­riumi összejöveteleken — oly­kor forró vitákban —• kifeje­Islen sáfárai vagyunk A Gyülekezeti Segély szolgálata „A Magyarországi Evangéli­kus Egyházban a gyülekezetek egymást segítő kölcsönös sze- retetmunkáját a Gyülekezeti Segély végzi” — mondja egy­házunk Törvénykönyve. „A Gyülekezeti Segély egyházunk országos szerve, amelynek munkájában részt vesz min­den gyülekezet, ezzel is kffe- jelzi egységét és összetartozá­sát.” 1 A Gyülekezeti Segély szolgá­latában is Isten akarata való­sul egyházunkban: „Egymás terhét hordozzátok és így tölt­sétek be a Krisztus törvényét.” A keresztyén élet nem mene­kül önzésének és önmentésé­nek búvóhelyére: „Nekünk is van elég gondunk”, „nekünk is támogatásra és segítségre len­ne szükségünk”! Jézus tanít­ványai ismerik a szeretet „for­dított arányú számsorát”: úgy szaporodik, ha osztódik. A húsz esztendővel ezelőtt életrehívott Gyülekezeti Segély munkáját a Gusztáv Adolf Gyámintézet előzte meg. A több mint száz esztendővel ez­előtt létrejött Gyáfnintézet cél­ja az volt, hogy, szórványban élő, nehéz anyagi gondokkal küszködő evangélikus gyüleke­zeteket az egymás iránti fe­lelősségre és egymás terhei­nek hordására felébressze és megtanítsa. A segélyszerve­zet alapgondolatául a Gál-, 6, 10-et választotta: „Azért amíg időnk .van, cselekedjünk jót mindenekkel ...” A Gyámin­tézet nagyobb részt azoknak a felelős szeretetből adódó ado­mányait használta fel temp­lomépítő, iskolát és paplakot megújító gyülekezetek támoga­tására, akik maguk is „bőrü­kön érezték” egy igazságtalan társadalom „jobbágysorsát”. Adományuk áldozat volt. Az egymás terhét hordozó hitnek és szeretetnek látható és ta­pasztalható gyümölcsei voltak. A Gyámintézet munkája azon­ban mindig megmaradt az in­tézményes diakónia leszűkített keretei között. A Gyülekezeti Segély mun- kájában azonban részt vesz minden gyülekezet. Evangéli­kus Egyházunk egy nagy csa­ládként él hazánkban. Ebben a közösségben minden egyes gyülekezet a felelős szeretet mértéke- szerint hordozza ma­sok gondját, anyagi terheit is, s abban a bizonyosságban él, hogy az Országos Egyház sze- retete hordozza, s megosztja vele örömét és gondjait is. Ahol a gyülekezet közösségé­ben meghallják Krisztus evan­géliumát, hisznek, s a Krisz­tustól kapott szeretetet sugá­rozzák tovább, ott létrejön a közegyházért felelősséget vál­laló gyülekezeti 1 közösség, amely ner~ csak magával van elfoglalva, hanem mások gondját is a magáénak tudja. Gyülekezeteink adománya. egy vasárnapi offertóriuma a Gyülekezeti Segély javára, va­lamint az e célra szánt per­selypénze együttesen „beszél” arról is, hogyan gazdagodtak meg az egyes gyülekezetek tagjai Krisztus szeretete által, s szabadultak fel arra, hogy az önzés helyett kitárják szívüket mások felé. nyitva legyen fü­lük a segélyt kérő szó meg- hallására, s készek legyenek a kezek arra, hogy a fáradságos és szorgos munka jutalmaként kapott pénzből a Gyülekezeti Segélyen keresztül segítségére legyenek templomot építő vagy javíttató, lelkészlakást megújí­tó kicsi vagy erötelenebb gyü­lekezeteknek. A Gyülekezeti Segély szolgálatán keresztül a szeretetünk beépül templo­mokba, ahol az evangélium jó híre hangzik Krisztus megváltó szeretetéről. Ahol ólyan embe­reket formál Isten igéje, lakik a mindennapi életben együtt­munkálkodnak szocializmust építő népünkkel hazánk hol­napjáért, az embervilág béké­jéért és életéért. Amikor országos összesítés készül áz adományokról, s né­hány gyülekezet közönye, kö­zömbössége, szeretet ,t nélküli felelőtlensége „lesír” a bekül­dött összegekről, olyankor Luther századokkal ezelőtt el­mondott szavai jutnak eszem­be: „A zsugori kapar és gyűjt magának, mintha mindent el akarna használni, vagy ki akarna vinni magával a világ­ból ..Kis gyülekezeteink mindig élen járnak az adako­zásban. Sokszor arra gondolok, a gyülekezet „családjában” is úgy van, mint gyermekkorom­ban az otthonunkban volt. Öz­vegy édesanyám nyolc gyerek­nek szelte a kenyeret, de min­dig jutott annak is. aki „beté­vedt” hozzánk a rokonok vagy ismerősök közül. A Gyülekezeti Segély gyüle­kezeteink egyre növekvő fele­lősségét és anyagi áldozatok­ban is megmutatkozó szerete­tet tükrözi. 1954-ben a Gyüle­kezeti Segély céljára 236 387,— forint folyt be, s 1972-ben ez az összeg csaknem megduplá­zódott. Húsz év alatt kb. 1500 gyülekezetei részesített mint­egy 6 mililó forint segélyben. A gyülekezetek a Gyüleke­zeti Segélynek szánt adomá­nyokat, offertóriumot és per­selypénzt az egyházmegyék pénztárába fizetik be. Az ado­mányok felét az egyházmegyén belül osztják el, másik fele pe­dig kerületi szinten kerül ki­osztásra. Az ország valameny- nyi gyülekezetéből összegyűj­tött offertorium összegét „Nagyszeretetadomány” néven kapják meg a gyülekezetek, s a templomi perselyek végösz- szege alkotja a „Kisszeretet- adományt”. A Gyülekezeti Segélyt test­véri szálak fűzik a külföldi testvérszervezetekhez is, me­lyek szintén nyújtanak segélyt. A testvérszervekkel való kap­csolatunk kiépítése és munká- lása egyházunk külügyi szol­gálatának feladata. „Egyik szervezetnek sem vagyunk fiókintézménye. Nem vesszük át módszereiket, célkitűzései­ket. A szeretetszolgálat testvé­ri szála az, amely ezekkel a szervezetekkel kapcsolatunkat erősíti.” (Karner Ágoston) A Gyülekezeti Segély akkor tudja feladatát jól betölteni, ha minden gyülekezet áldoza­tos szeretettel vesz részt an­nak munkájában,, nem kény­szeredetten, hanem az aján­dékozni tudó emberek igazi örömével és másokat boldogí­tani akaró igyekezetével. A Gyülekezeti Segély is tükörké­pe annak a szeretet közösség­nek, amely minket Jézus Krisztusban összekapcsol eb­ben a hazában. Dr, Nagy István i V zésre jutott a haladó keresz­tyén ifjúság ráeggyőződése: a béke, barátság, antiimperialis- ta szolidaritás erősítése a hivő fiataloknak is egyik legfonto­sabb, igén alapuló feladata. SZERETNÉK MOST NÉ­HÁNY KÉPET . bemutatni a Fesztiválon részt vevő fiata­lokról. Erejüket összpontosító sportolókról, boszorkányosán ügyes artistákról, ragyogó mű­vészekről, elmélyülten érvelő tudósokról és az őszinte szere­tettel, vidám barátsággal kö­rülvevő közönségükről. Azok­nak mutatnám elsősorban, akik az ifjúságról szóló mondóká- jukat azzal szokták kezdeni, hogy „bezzeg . . .” Akik számá­ra az ifjúság mindig csak „ezek a mai fiatalok”. És őszinte sze­retettel elmondanám azt is, hogy a Berlinben összesereg­lett 25 000 fiatal nem a „tisz­telet a kivételnek”. Igaz meg­győződéssel, nyílt baráti esz­mecserében — amilyenek az Alexander Platz betonján zaj­lottak —, elmondanám, hogy a világon még sok százszor, ezerszer ennyi haladó, közös jövőnket építő fiatal van. ! A VIT-EN AZ VOLT A NAGYSZERtf, hogy az egész világ ifjúságának a fóruma volt. Minden fiatal otthon ma­radt százakat, ezreket képvi­selt. Minden küldött az ő ne­vükben tett hitet a hármas jelszó mellett, az ő vélemé­nyüknek adott hangot a vi­tákban. Túl a felejthetetlenül színes, vidám látványosságon, egész életre maradandó emlé­keken, legnagyobb tanulsága a találkozónak az, hogy óriási tömegű és egyet akar a világ haladó ifjúsága. Tudjuk per­sze, hogy vannak visszahúzó erők az ifjúság körében is. Mégis, a többség tudatosabban egységes, átgondoltabban, cél­ratörőbben haladó, politikailag érettebb, mint azt korábban hinni lehetett volna. A házi­gazda német ifjúság és a sok ezer fiatal vendég önmagának, de az egész világnak is bebi­zonyította, hogy érett, korunk problémáiban helyesen tájéko­zódó és felelősen döntő sereg. Figyelemre méltó, mennyire ismeri a mai ifjúság a valósá­got mind az öt világrészben. Nem általában, homályos-kör- vonalazatlan békét, barátsá­got, szolidaritást akar építeni. Igazságos békét akar a Közel- Keleten és Indokínában. őszinte barátságába fogadja minden nemzet haladó erőit, de megtagadja a közösséget az igazságtalan, kizsákmányoló struktúrák fenntartóival. Szo­lidaritást vállal az imperializ­mus minden ellenzőjével és kö­zös harcot folytat az imperia­lizmus ellen. ÉRETT IFJŰ NEMZEDÉK mutatkozott be a VIT-en a vi­lágnak, amely tudja, mit akar. Tudja, ki a barát, ki az ellen­ség. Tudja, kik-mik az okai a jelenlegi világproblémáknak. Tudja, kikkel szemben és kik­kel összefogva kell megküzde­ni a békés, biztonságos, igaz­ságos jövendőért. Erőt és biztonságot sugároz az egész világ ifjúságához szó­ló VIT felhívás. Angela Davis amerikai polgárjogi harcos ol­vasta fel a záróünnepélyen. Foglalja össze a Fesztivál cél­ját és tartalmát a felhívás első mondata: ,JVÍi huszonötezren, akik va­lamennyi kontinens száznegy­ven országának sok millió, sok­féle politikai és vallási nézetet valló fiatalját képviseljük, 1973. augusztusában egybegyűl­tünk Berlinben, az NDK fővá­rosában a X, Világifjúsági és Diáktalálkozóra az antiimpe- rialista szolidaritás, a béke és barátság jegyében.” Baranyai Tamás Apr ily Lajos: Imádkozom: Legyek vidám Én Istenem, legyek vidám, hogy házamat vidítni tudjam. Mosolyogjak, ha bántanak és senkire se haragudjam. Arcom ne lássa -senkisem bánkódni gondon és hiányon. Legyen szelíd vasárnapom, ha mosolyog a kisleányom. Én Istenem, legyek vidám, ma minden gondot tűzre vessek. Nyújtsam ki kincstelen kezem' s szegényen is nagyon szeressek. Tudom, sokat bűvölt a gyász, a hollós téli bút daloltam. A bátrakkal hadd mondom el: panaszkodtam, mert balga voltam. Én Istenem, legyek vidám, ujjongjon újra puszta lelkem, mint rég, mikor falum felett az első forrásvízre leltem. Ködökbe csillanó sugár, víg fecskeszó bolond viharban, tudatlgfn gyermekhang legyek a jajgató világzavarban. (A József Attila díjas költő" [meghalt 1967. aug. 6-án] „MEG­NŐTT A CSEND” című 1973-ban megjelent gyűjteményes köte­téből) Jubileumi istentisztelet Genfben Az Egyházak Világtanácsa 25 éves fennállása alkalmából a genfi St. Pierre katedrális- ban augusztus 26-án 10 órakor ünnepi istentiszteletet tarta­nak. Az igehirdetést Dr. Phi­lip Potter főtitkár tartja, az istentisztelet szolgálatában pedig a volt két főtitkár, dr. W. A. Visser’t Hooft és dr. Eugene Carson Blake a közreműködő. Az istentisztele­ten részt Vesznek az Egyházak Világtanácsa Genfben ülésező Központi Bizottsága tagjai, közöttük D. Káldy Zoltán, egy­házunk püspök elnöke, (epd) A BIBLIÁRÓL — SZAMOKBAN 197%, végéig ezerötszáz nyelvre és nyelvjárásra fordí­tották le a bibliai szövegeket. A fordításokból 450 Afrika, 397 Ázsia és 229 pedig Latin- Amerika számára készült. A bibliaterjesztési számadatok szerint 1972-ben 5,6 millió Biblia. 14,2 millió Újszövet­ség és 31,4 millió Biblia-rész és 167 millió bibliai válogatás talált gazdára. Egyre többen keresik azokat a' kiadásokat, ahol a bibliai szövegek mel­lett magyarázatok is találha­tók. (epd) Az emberi együttélés alapfeltételei AZ EMBERI EGYÜTTÉLÉS ügye minden időben alap­vető- problémája volt az élet­nek, hiszen minden ember sorsára kihatnak a társadalmi- és állami élet szerkezetének megoldásai. Az egyes korok­ban más és más volt az em­beri együttélés alapszabályá­nak a rendje. A mindenkori társadalmi és állami rendbői következett a jogi szabályozás. Ezt az egyházak minden idő­ben nagy figyelemmel kísér­ték, hiszen az egyháztagok is mindig részesei a közrend ilyen vagy olyan kiépítésének. A FEUDÁLIS TÁRSADA­LOM viszonyai között merült fel leglőször az a követelés, hogy az uralkodók önkényével szemben védelmük legyen a nemesi osztály tagjainak. Jo­gaikat írásba foglalták, s a ki­rállyal is elfogadtatták. Ez azonban csak a nemességre és főpapságra vonatkozott, és semmi jogot, sem biztosított a lakosság legnagyobb részének, a polgároknak, kézművesek­nek, jobbágyoknak, fgy jött létre például az angol „Magna Charta” 1215-ben,' vagy a ma­gyar „Arany Bulla” 1222-ben. A FELEMELKEDŐ POL­GÁRSÁG először az amerikai függetlenségi nyilatkozatban (1776) emelte ki jogait, majd a francia forradalom 1791-ben részletesebben deklarálta az emberi és polgári jogokat. A XIX. században sok polgári berendezkedésű állam ennek nyomán körvonalazta alkotmá­nyában az emberjogokat. A jog szükségképpen összefügg az ál­lammal, az embernek mindig mint a politikai társadalom és az állam tagjának van joga. A XIX. és a XX. század kapita­lista államai a magántulajdon védelmére tették a hangsúlyt, vagyis annak az államnak a szerkezetéhez voltak hűek, ah­hoz szabták az 'állampolgári jogok meghatározását is. MAGYARORSZÁGON is ezek a társadalmi és állami törvények érvényesültek. A törvények elsősorban a nagy­birtok és nagytőke érdekeit képviselték, az egész jogi rend­szer és államgépezet erre volt beállítva. Ennek egyházi ve- tülete az volt, hogy az óriási vagyonnal rendelkező római katolikus egyház hosszú évszá­zadokon át „uralkodó egyház” jelleggel működött, s ezért az emberjogok tekintetében val­lásszabadságról hosszú időn át nem lehetett szó Magyarorszá­gon. A protestáns egyházak számára csak az 1848. 20. t. c. biztosította a vallásszabadsá­got. De köztudomású, hogy a szabadegyházak elnyomott helyzetben voltak egészen a felszabadulásig. Szintén közis­mertek a zsidókat sújtó egyko­ri kegyetlen törvények. Ez te­hát azt jelentette, hogy a val­lásegyenlőség nem volt bizto­sítva, hanem a hátrányos fe­lekezeti megkülönböztetés, diszkrimináció érvényesült egészen a felszabadulásig. A SZOCIALIZMUS helyezte jogaiba a népet, az ország gaz­dáját. így szűnt meg a nagy­birtok-nagytőke uralma, a ki­zsákmányolás, a társadalmi igazságtalanság, a munkanél­küliség, a faji, vallási, nemze­tiségi megkülönböztetés. Az 1949. évi Alkotmányunk még a felszabadulás vívmányainak jegyében „szabadságjogokról” szól, amelyek hazánk polgárait és a területünkön tartózkodó külföldit, tehát minden em­bert, megilletnek. E szabad­ságjogok közé tartoznak: a gazdasági, szociális, kulturális jogok, a törvény előtti egyen­lőség, a nők és férfiak egyen­jogúsága. a fiatalok jogai,’ a lelkiismereti szabadság, a val­lásszabadság, a szólásszabad­ság. a személyi szabadság és sérthetetlenség, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tar­tása. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE 1948. dec. 10-én — á fasizmus szomorú tapasztalata alapján — elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Eze­ket a nemzetközi okmányban megfogalmazott alapvető jogo­kat nevezik emberi jogoknak. Ezek megegyeznek azzal, amit 1949. évi Alkotmányunk szar ' badságjogok alatt fejtett ki. „A MAGYAR NÉPKÖZ- TÁRSASÁG tiszteletben tart­ja az emberjogokat” — hang­zik az 1972. évi módosított Al­kotmányunk szövege. Álla­munk az emberi jogokat első­sorban nem nemzetközi köte­lezettségénél fogva iktatta al­kotmányába, hanem a szocia­lista társadalmi rend viszo­nyaiból következően. Álla­munk demokratikus rendjét ’ fejezik ki az emberi jogok. Ugyanakkor az alkotmányos szabályozás megfelel a nem­zetközi igényeknek is, sőt eze­ket a követelményeket meg is haladja. A KÉT TÁRSADALMI RENDSZER különbözőképpen viszonyul ezekhez. A tőkésor­szágokban az emberi jogok a védekezés jogi eszközének te­kinthetők, az állam elnyomó szerepe, a hatalmon levők túl­kapásai ellen. A szocialista or­szágokban viszont ezek a jo­gok a széles tömegek anyagi, társadalmi, politikai és kultu­rális felemelkedésének a kife­jezői. A szocializmus nagy gon­dot fordít arra, >hogy a való­ságban is érvényre jussanak az emberjogok, például a jog- egyenlőség, a munkához, a ta­nuláshoz, az egészséghez való jog. Éppen a tömeges érvénye­sülésen lehet lemérni, hogy mit jelentenek az emberi jogok, és mit nyújt e tekintetben társa­dalmunk. Sok tőkésországban folyik faji, nemzetiségi, vagyo­ni, vallási diszkrimináció, ho­lott az emberi jogok alapja a jogegyenlőség. Például formai­lag elítélik ugyan a faji meg­különböztetést, miközben el­marad az ellene folytatott küz­delem támogatása. A szocia­lista országokban az emberi jo­gok középpontjában a törvény előtti egyenlőség, a jogok egyenlő élvezete, a diszkrimi­nációtól való mentesség áll. így például alkotmányunkkal ellentétben áll az állampolgá­roknak nem, felekezet, vagy nemzetiség szerinti hátrányos megkülönböztetése. A szocia­lista országokban a gazdasági, szociális és kulturális jogok megvalósulása biztosítja az alapfeltételt, hogy az emberi jogok sokoldalúan érvényre jussanak. . KÜZDŐTERÜLET az em­berjogok problémája, mert nyugati részről sokszor nem értik meg a szocializmus kol­lektív beállítottságát, s a pol­gári individualizmust kérik tőle számon. De sem nekünk, sem a itöbbi szocialista ország­nak nincs szégyenkezni valója e tekintetben, mert az emberi jogok megfogalmazásában is, és érvényesülésében is tiszte­letre -méltó az a mód, ahogy £' széles tömegeket részesítik az emberi jogokban. Nyugati részről figyelmen kívül hagy­ják az emberjogok megvalósu­lásának azt a tömegességét, amely a szocialista országok­ban észlelhető. A VALLÁSSZABADSÁG BIZTOSÍTÁSA természetesen minket közelről érint. Ezen a téren közismert, hogy az állam és egyház közötti egyezmény szerint nemcsak az evangélium hirdetésének és általában az egyház szolgálatának szabad­sága van biztosítva, hanem ál­lamunk anyagilag is támogat­ja egyházunkat, a többi ma­gyarországi egyházhoz hason­lóan. Hazánk közismert arról, hogy az állam és egyház kor­rekt együttműködése régóta nyugodt mederben folyik. Az emberiség békéjéért, a szocia­lista haza felvirágoztatásáért • folytatott erőfeszítésekben, a népi-nemzeti egység jegyében veszi ki részét egyházunk is a feladatok vállalásából. Az emberi jogok így vonat­koznak ránk, mint evangéliku­sokra is. és mint szocialista hazánk állampolgáraira is. D. dr. Ottlyk Ernő Dél-amerikai forradalmár keresztyének imája Atyám! A Te Fiad adta ne- diktátoroknak alávetve. Min- künk 'a szabadság ajándékát, ^en nap újból és újból azért azt a lehetőséget, hogy szabad . , , . . emberekként élhessünk itt imádkozom, hogy akaratod így ezen a földön, s ne legyünk .is teljesüljön. Ámen. i i 1 vSVÁJC és az istentiszteletekre meg­hívják az Egyházak Világta­nácsa éppen Genfben ülésező Központi Bizottsága különbö­ző nemzetiségű tagjait is. (epd—eh) A svájci gyülekezetek szor­galmasan készülnek az Egy­házak Világtanácsa 25 éves évfordulója » megünneplésére. Augusztus 26-án, az évforduló napján ünnepségeket tartanak Érett ifjú nemzedék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents