Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-08 / 27. szám

)

Köszönöm a testvéri fogadtatást

Beszélgetés Samuel Misiak csereösztöndíjas teológussal

Teológiai Akadémiánkon egy tanévet töltött csereösztöndíjasként Samuel Misiak a Szlovák Evangélikus Egyház pozsonyi Teológiai Fakultásának negyedéves hallgatója. Egyházunk kiküldötteként pedig Cselovszky Ferenc bényei lelkész ugyancsak egy évig volt tanulmányúton Szlovákiában. Ezzel az ösztöndíjas cserével régi vágya valósult meg mindkét egyháznak. Nemcsak azért, mert a közös történelmi múlttal rendelkező két egyház testvéri kapcsolatának kézzel fogható1 jele ez az ösztöndíjas csere, hanem azért is, mert az ösztöndíjasok kölcsönösen megtanulják a magyar, illetve a szlovák nyelvet, s így anyanyelvükön tudják majd hirdetni Isten igéjét a szlovákiai magyar, illetve a magyarországi szlovák nyelvű gyülekezeteknek.

Samuel Misiak testvérünk elutazása előtt beszélgettünk

ösztöndíjas tapasztalatairól, további terveiről.

Ügy tudjuk idejövetele előtt nem tanult rendszeresen magyarul. Mégis, mi indította arra, hogy erre az ösztöndíjas tanulmányútra vállalkozzék?

Édesapám a dolny peteri gyülekezet lelkésze, amely nem messze van Komáromtól. Bár szüleim nem tudnak magyarul, de én a szülőfalumbán és középiskolás éveim alatt sokat fordultam meg magyarok között, így nem volt teljesen idegen számomra a magyar beszéd. Amikor egyházunk vezetősége pályázatot írt ki a magyarországi ösztöndíjas tanulmányútra, s professzoraimtól is hallottam, hogy milyen nagy szükség van a két egyház testvéri kapcsolatának további ápolására és elmélyítésére, és egyházunkban a magyarul tudó lelkészekre, úgy éreztem,

Isten sáfárai vagyunk

Cél vagy eszköz?

Szépül környezetünk. Fejlődnek városaink és fejlődik a falu. Új városközpontok születnek, és tágas, parkokkal tervezett, új lakótelepek. A falusi utcák képe is évről évre változik. Bontják a régi házakat, helyüket megváltozott igényekről tanúskodó új épületek, modern lakások foglalják el. A család kényelmét szolgáló berendezések megszerzése és a lakást széppé tevő bútor megvásárlása természetes

igény. Egyre több autó fut az utakon, s a szabad idő felhasználásának pihenést nyújtó lehetőségét adják egyre több család számára a kiépülő új üdülőtelepek. Igényeljük a szépet és a jót.

Célokat tűzünk magunk elé igényeink megvalósítására, s céljaink elérése érdekében ösz- szefogjuk anyagi erőnket. Házépítés, lakásvásárlás, vagy más nagyobb beruházás sok család számára évekig tartó erőfeszítést jelent. Ilyenkor gyakran hangzik fel a sóhajtás: Csak ezen legyünk túl! Mégis, amikor elértük célunkat, már jelentkezik az újabb cél, aminek elérése kívánatosnak tűnik. Nem elég egy házat megépíteni, be is kell rendezni azt, a házzal egy időben megépített garázs üres torka pedig állandóan az autóra szomjazik. Mintha első célkitűzésünkkel egy olyan láncolatba kapcsolódtunk volna, bele, amelynek nincsen vége.

Tervezünk, számot vetünk lehetőségeinkkel, hogy hogyan valósíthatnánk meg célkitűzéseinket. Sorrendet állítunk fel, melyben igényeinket rangsoroljuk. Erre a tervezésre minden egészséges családi közösségnek szüksége van, de minden megszülető tervünk mellett ott a kérdés: Reálisak-e célkitűzéseink? Helyesek-e terveink? Az anyagi erőfeszítés lelki erőfeszítést is kíván, s nemcsak összekovácsolhat családokat, de szét is robbanthat. A szépen kigondolt tervek hányszor bizonyulnak utólag helytelennek. Sokszor felmerülő szomorú példa, amikor a házépítés és kocsivétel után hiába várják már az addig nem fogadott gyermek születését a házastársak.

Anyagi javainkhoz való viszonyunk döntő módon kihat egész életünkre. Ahogy helyes viszonyunk segít bennünket a szép és jq iránti igényünk kielégítésében, az itt jelentkező kísértések éppen ennek örömétől fosztanak meg bennünket.

A pénznek és a vagyonszerzésnek sodró vonzereje lehet, mely mindent maga mögé utasít. Magával ragadja az embert, szinte igézetébe vonja. A sok pénz még többet kíván. A vagyonszerzés életcél lesz. Aki belekerül ebbe a vonzásba, azt hiszi, pénzével mindent biztosíthat magának, megbecsülést, szeretetet, jöv8t, életet. „Megháborítja az ő házát, aki követeli a telhetetlenséget” — mondja a Példabeszédek könyve. Ez az itjézet rámutat arra, hogy ez a magatartás minden helyes emberi kapcsolatot megmérgez és tönkretesz. De tönkreteszi a vagyonában bízó ember életét is, mert örökös rettegést és félelmet szül.

Nemcsak nagy értékű anyagi javak tulajdonosainál jelentkezhet ez a magatartás.

Pénzünk, anyagi lehetőségeinkből fakadó kísértés az is, hogy nem becsüljük meg azt, amink van. Nem helyesen használjuk fel, felelőtlenül té- kozoljuk anyagi javainkat. Megdöbbentő, amikor családapák azzal akarják igazolni keresetük elköltését: Én dolgoztam meg érte! Vagy amikor fiatalok azzal térnek ki szüleik segítése elől: A keresetemmel azt csinálok, amit akarok! Ilyenkor a szórakozás, az élvezetkeresés lesz életcéllá, s gátolja meg akár a legközvetlenebb hozzátartozók iránti kötelezettség felelősségteljes gyakorlását is. Ez a magatartás is tönkreteszi önzésével a helyes emberi kapcsolatokat, s elengedhetetlenül a magányosság és az erkölcsi lejtő útjára taszítja az embert.

Helyesen akkor tudunk élni anyagi javainkkal, ha tudjuk, hogy azok eszközként vannak a kezünkben. Általuk alakíthatjuk ki életünk külső kereteit, velük tehetjük könnyebbé munkánkat, nyugodtabbá pihenésünket, szebbé környezetünket. Embertársaink iránt érzett felelősségünk és segítőkészségünk megmutatásának is hasznos eszközei lehetnek, de mindig csak eszközök a mi kezünkben? Ha életcéllá lesz számunkra a vagyonszerzés, vagy szenvedélyeink lesznek úrrá rajtunk, akkor megfordított a helyzet,,mi válunk azok eszközévé. Jézus kérdése rámutat arra, hogy életünk és életünk fenntartásának eszközei között rendeltetésbeli különbség van: „Avagy nem több-e az élet, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet?” (Mt. 6, 25).

Ennek tudata fegyelmezheti célkitűzéseinket és terveinket is. Felszabadíthat az alól, hogy a magunk helyzetét másokéhoz hasonlítva elégedetlenek legyünk, hogy kisebb anyagi lehetőségeink és eszközeink birtokában zúgolódjunk. Az anyagi jólét önmagában nem biztosítéka a megelégedettségnek, még kevébé a boldogságnak. És albérleti szobákban is élnek elért céljaiknak örülni tudó, megelégedett emberek, mert nem méretezték túl vágyaikat, s helyes terveket készítettek.

A holnap gondja együtt jár előretekintő terveinkkel, de jelentkezhet az életet féltő, aggódó szorongásban is. Különösen a magányos és beteg embertársaink gyötrődnek sokat a: Mi lesz velem? kérdésével. Az ő kérdésük sok más aggódó kérdéssel együtt kérdése egész társadalmunknak is. Az anyagi lehetőség államunk kezében szintén eszköze annak, hogy kórházak és otthonok építésével a rászorulók segítésére siethessen, vagy megoldhasson más égető problémát.

A hivő embert Jézus óvja az aggodalmaskodástól. Nem az életfenntartás eszközeinek biztosítását adja életcélul, hanem Isten országának keresését, de ä kettőt mégis összekapcsolja ígéretével; „Keressétek először Isten országát és annak igazságát; és ezek mind mgadatnak néktek.” (Mt 6, 33).

Magyar László

hogy Isten segítségében bízva meg tudok felelni ennek a szolgálatnak.

Valóban, a beszélgetésünk is bizonysága annak, hogy milyen szépen haladt előre a magyar nyelvben Misiak testvérünk. Nyelvtanulás mellett azonban teológiai tanulmányokkal is foglalkozott. Mit tapasztalt az egy esztendő alatt Teológiai Akadémiánkon?

' Mivel a negyedik évfolyam tárgyaiból szeptemberben otthon vizsgáznom kell, elsősorban a negyedéves tárgyakat hallgattam. Mint ifjú teológus talán nem is tudtam teljesen átfogni a Magyarországi Evangélikus Egyház teológiájának értékeit, mégis megkapott az, hogy minden teológiai problémát a diakóniai teológia alapállásából szemlélnek és fejtenek ki, vagyis abból a szempontból, hogyan tud szolgálni az egyház a jelenben. Mivel

Samuel Misiak a Teológiai Akadémia tanévzáróján

egyházaink hasonló körülmények között szolgálnak, úgy érzem, sok hasznos tapasztalattal térhetek haza.

Mint ösztöndíjas bent lakott a Teológus Otthonban. Hogyan fogadták a magyar hallgatók?

Igazi testvén szeretettel. Kezdetben sokat segítettek nyelvi tanulmányaimban. Később, mikor már jobban bírtam a magyar nyelvet, sokat beszélgettünk, vitáztunk szolgálatunk problémáiról, örülök, hogy a magyar fiatalok között még csak csíráját sem tapasztaltam a sovinizmusnak. Ez reménységgel tölt el arra vonatkozólag, hogy lehet igazi testvéri kapcsolatokat fenntartani, amelyből nemcsak egyházaink, de népeink életére is sok áldás származhat.

Ügy tudjuk, ittléte alatt sok gyülekezetben megfordult. Mik voltak tapasztalatai a gyülekezetekben?

Az egy év alatt közel húsz gyülekezetben jártam teológusnapon, mint szupplikáló teológus, vagy mint vendég igehirdető. Örülök, hogy a Teológus Otthon igazgatója úgy osztotta be szolgálataimat, hogy szinte az egész országot megismerhettem, hogy Balassagyarmattól Békéscsabáig, Szombathelytől Nyíregyházáig bejárhattam az országot. A gyülekezetekben mindenütt testvéri szeretettel fogadtak, akár magyarul prédikáltam, akár anyanyelvemen hirdettem Isten igéjét. Örülök annak is, hogy a gyülekezetben a magyarok és a szlovákok között sehol sem tapasztaltam feszültséget. Meglepett a gyülekezetek aktivitása, eleven lelki élete, s nem utolsó sorban az, hogy felelősséggel hordozzák a lelkészképzés ügyét.

Néhány nap múlva visz- szatér hazájába. Mik a jövő tervei?

Mindenek előtt az, hogy szeptemberben letegyem vizsgáimat. Ha majd elvégzem teológiai tanulmányaimat, szeretnék olyan gyülekezetben szolgálni, ahol magyar nyelvi tudásomat hasznosíthatom. Ügy érzem, hogy a két egyház testvéri kapcsolatainak ápolásában és elmélyítésében ránk ösztöndíjasokra sok feladat hárul majd. Szeretnék ennek a feladatnak teljes szívemből és erőmből eleget tenni. Ügy ér-' zem, hogy egész életemben felejthetetlen marad a Magyar- országon töltött egy esztendő. Ezúton is kifejezem hálámat és köszönetemet a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőségének, professzorainak, lelkészeinek és gyülekezeteinek efzért az őszinte testvéri fogadtatásért.

Köszönjük a beszélgetést. Kívánjuk, hogy szép terveiből minél többet tudjon megvalósítani egyházaink és népeink javára és Isten dicsőségére.

Pákolits István :

De azért

Mindenki mindig ellene mond a gonosznak; még ellenségünknek sem kívánunk semmi rosszat;

de azért nem lenne

egészen hiábavaló,

ha tetten lehetne érni,

hol,

mikor,

hogyan

rontódik el a jó.

(A József Attila-dijas költő „Zöldarany” című 1973-ban megjelent kötetéből).

Istentiszteletek a Balaton mellett

Badacsonytomaj protestáns ima- ház'augusztus 5-én de. 9. Bala- tonakali evangélikus templom: a hónap utolsó vasárnapján de. 3/jl2. Balatonalmádi evangélikus templom (Bajcsy-Zsilinsz- ky u. 25.) : minden vasárnap dy.. 4. Balatonboglár református imaház: á hónap első vasárnapján du. fél 3. a hónap harmadik vasárnapján de. 9. Balatonfenyves protestáns templomkert: a hónap első vasárnapján de. 11. a hónap harmadik vasárnapján du. 3. Ba- latonföldvár Felszabadulás u. 15.: a hónap negyedik vasárnapján du. 4. ' Balatonfüred református templom: a hónap utolsó vasárnapján de. 8. Balatonfűzfő református templom (József Attila u.): minden hónap második és negyedik vasárnap du. 6. Balatonkenese református templohi: á hónap utolsó vasárnapján du. 3. Balaton- lelle református imaház: a hónap első vasárnapján du. 5, a hónap harmadik vasárnapján de. fél 11. Balatonszárszó evangélikus üdülő (Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és református templom: a hónap második és negyedik vasárnapján de. 10. Balatonszemes evangélikus imaház (Fő u. 32.): a hónap második és negyedik vasárnapján de. fél 9. Balatonszepezd július 15., augusztus 19. du. 3. Balatonvilágos Drenyovszky-villa (Zrínyi u. 36.) : júliusban és augusztusban minden vasárnap du. 5. Fonyód protestáns templom: a hónap első vasárnapján de. fél 10, a hónap harmadik vasárnapján du. fél 5. Gyenesdiás evangélikus szeretetotthon: minden vasárnap de. 10. Keszthely evangélikus templom (Deák F. u. 18.):

minden vasárnap de. 10. Kővágóőrs minden vasárnap de. 11. Révfülöp július 8.. 22., 29., augusztus 12., 26. de. 9. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg Széchenyi u.: a hónap negyedik vasárnapján du. fél 4. Tapolca Darányi u. 1—3: a hónap második vasárnapján du. 4, a negyedik vasárnapján du. fél 4. Za- márdi evangélikus imaház (Aradi u. IV. köz sarok: a hónap második vasárnapján de. fél 12, a hónap negyedik vasárnapján du. 5. Zánka evangélikus imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. 11.

J. S. BACH

műveiből orgonaest lesz július 6-án, pénteken és július 9-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban.

„A FUGA MŰVÉSZETE”

(II. rész)

Orgonái:

PESKÓ GYÖRGY

Előadók:

Földes Imre ' és

Meixner Mihály Jegyek ára: 12. — Forint.

Előremutató csúcstalálkozó

„AKI A POLITIKÁBAN NEM TEKINT ELŐRE, az elkerülhetetlenül a lemaradók közé kerül” — mondta televízióbeszédében L. Brezsnyev, az SZKP főtitkára többek között. Az elmúlt napokban lezajlott csúcstalálkozó elhangzott rendkívül világos és tartalmas beszédeivel, a ,kilenc aláírt okmánnyal, élükön a nukleáris háború elhárításáról szóló történelmi jelentőségű dokumentummal, egészében és részleteiben egyaránt szemnyito- gatás is volt sokak számára. Akár a jelen erőviszonyainak és reális törekvéseinek, akár a jövő lehetőségeinek megítélésében ez a csúcstalálkozó rendkívüli jelentőségű politikai esemény volt és kitörölhetetlen nyomot hagy korunk és a jövendő történelmében.

Ezekben a napokban többen olvastak újságot és többen várták feszült figyelemmel a filmtudósításokat, mint bármikor máskor. A bőséggel érkező hírek és tudósítások azután felszabadulttá és bizakodóvá tették ezt a feszült várakozást. Mindenki előtt, még a mindig gyanakvók és borúsan látók előtt is világossá vált, hogy a fennálló elvi és társadalmi-rendszerbeli különbségek ellenére józansággal és jóakarattal nagy eredmények születhetnek.

VILÁGOSSÁ VÁLT AZ IS, amiről már eddig is gyakran meggyőződhettünk, hogy a dolgok összefüggenek és a két vi- Iqghatalom tárgyalásainak eredményei messzemenően kihatnak az egész emberiség, köztük a kis népek életére is. A vietnami béke megkötése nélkül a mostani csúcstalálkozó sem lehetett volna olyan, amilyen volt. A közeli napokban kezdődő európai biztonsági értekezlet szintén történelmi jelentőségű munkája is gyümölcsözőbb lehet a csúcstalálkozó által megalapozott kedvező nemzetközi légkörben. A gazdasági és tudományos életben szinte kimeríthetetlen új lehetőségeket nyitnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodások.

NAGY ÖRÖMMEL ÉS MEGNYUGVÁSSAL fogadtuk mi is mindezeket, örültünk a derűs és nagyon közvetlen hangulatot árasztó képeknek, a beszédek őszinte emberi hangvételének éppen úgy, mint a megjelent dokumentumok komoly és legtöbb kérdésben máris pozitív eredményeket felmutató tartalmának. Igaza volt Ilja Ehrenburgnak, amikor a „gyermekek élethez való jogáról” beszélt. Valóban nagy felelősségük van a nukleáris hatalommal Rendelkező országoknak s vezetőiknek. Ezen a csúcstalálkozón és az eredményeket őszinte örömmel üdvözlő más népek vezetőinek nyilatkozataiból kitűnik, hogy helyesen értékelik az „élethez és békéhez való jogot” és hogy a béke erői ma már erősebbek az itt-ott még fellelhető háborús erőknél, a népek alapvető érdekeit saját hasznuk vagy torz elveik miatt felelőtlenül semmibevevő erőknél.

Jó újra átgondolni, hogy ennek a kedvező légkörnek a kialakításában a mi békeszerető népünk munkája és politikai bölcsessége és a mi egyházaink sokirányú hitvallása és fáradozása is benne van. Tudjuk, hogy sok még a tennivaló, itthon is és a nagyvilágban is, de a megkezdett úton jó irányban lehet továbblépni és a békés egymás mellett élés és együttműködés elveit gyümölcsözően megvalósítani az élet minden területén.

ÖRÖMMEL ÜDVÖZÖLJÜK MI IS a Szovjetunió következetes és átgondolt békepolitikájának újabb nagyszerű bizonyságait e csúcstalálkozó eredményeiben és az Egyesült Államok vezetőinek és józan erőinek azt a konstruktív jó szándékát, amellyel lezárva a múlt hidegháborús szellemét, elfogadták a békés, jobb és igazabb világ építésére mutató kezdeményezést és igényt. Ebben a jó szellemben már megcsillant a jövő sokféle nagyszerű lehetősége. Reméljük, hogy ez a szellem folytatódik majd a közeli napok tárgyalásainak és nagy diplomáciai eseményeinek, során is.

LUTHERÁNUS világszövetség

A Világszövetség Fejlesztési Bizottsága (CDS) Stuttgartban (NSZK) tartott legutóbbi ülésén 31 különböző létesítmény megsegítését hagyta jóvá kereken hat és fél millió nyugatnémet márka értékben. A Fejlesztési Bizottság eddigi 10 éves működése alatt 502 létesítményt támogatott több, mint 130 millió márka értékben. Az ez évben támogatott létesítmények között szerepel a Dél-Afrikai Evangélikus Ovamboka- vango Egyház terroristák által felrobbantott nyomdájának és könyvkiadó központjának az újjáépítése is. (lwi)

HOLLANDIA

Az új hollandiai kormány a szocialista párthoz tartozó Dr.

J. M. den Uyl miniszterelnök vezetése alatt elhatározta, hogy .a dél-afrikai fölszabadítási mozgalmakat közvetlenül is támogatja a fajüldöző rendszerek elleni küzdelmükben, (epd)

Hézagpótlás ?

Az is, de annál sokkal több is volt az az évadzáró szere- tetvendégség, amelyen, május 27-én a pestújhelyi gyülekezetben dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója tartott előadást az ortodox egyházról. Hézagpótló azért volt ez az előadás, mert gyülekezeteink tagjai általában keveset tudnak a világkeresz- tyénség nagy családjának erről a jelentős tagjáról. Az előadó — aki éppen e témából szerzett néhány évvel ezelőtt doktori képesítést Teológiai Akadémiánkon — átfogó képet nyújtott e gazdag múltú egyház történetéről, tanítási sajátosságairól, istentiszteleti életéről. Hangfelvételeken elevenedett meg az ortodox, egyház csodálatosan gazdag liturgiájának egy-egy részlete: páratlan élmény evangélikus templomban.

A liturgikus énekek szövegét Házi Magdolna teológiai hallgató olvasta fel, aki a szeretet- vendégség záró áhítatával is szolgált.

A szép estét az egyik helyi református gyülekezet énekkari szolgálata.és Szabó Sándor presbiter versei tették teljessé. Schreiner Vilmos

CSALÁDI HÍREK

— HÁZASSÁG, Molnár Péter egyetemi tanársegéd, néhai Molnár Lajos barcsi lelkész fia és Molnár Erzsébet óvónő június 23-án tartották esküvőjüket a pécsi templomban, A szolgálatot Fónyad Pál nagy- kanizsai lelkész végezte.

— HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Badura József a gyulai gyülekezet harmincöt éve presbitere és felesége házasságkötésük 50. évfordulóján június

9-én adott hálát Istennek a gyulai templomban., „Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.”

— HALÁLOZÁS. Medvegy Elemér asranydiplomás építészmérnök, több jelentős középület tervezője itthon és "külföldön, 78 éves korában hirtelen elhunyt. A századelő tragikus sorsú nagy békéscsabai parasztképviselőnek, Áchim L. Andrásnak veje volt, akinek életútja felkutatásáért is sokat tett. Temetésén D. Koren Emil esperes szolgált.

— Gáli Józsefné, sz. Frenyó Lenke rövid, de igen súlyos betegség után 24 éves korában elhunyt. Nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára a csongrádi temetőben Halasy Endre szentesi lelkész szolgálatával. „Nincsen senkiben másban üdvösség; mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk”.

á