Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-08 / 27. szám

Bűnből szabadulásra

Jn 8, 1—11 *

Az élet sűrűjébe visz bennünket ez a bibliai történet. Oda, ahol a bűnök úgy összeszövődnek, hogy szinte nem is látunk belőle kiutat. A kívánságok pókhálójában vergődik egy asszony, aki az egyéni és családi életben legtöbb fájdalmat okozó bűnbe, a házasságtörésbe esett. Az elkövetett bún szörnyű szoron- yatásában gyötrődik, miközben néhány önigazságában tetszelgő farizeus és írástudó a törvény fullánkjával közeledik feléje, hogy miként a pók az áldozatát, úgy küldjék ők is a bűnös asszonyt a halálba. Ámde ez a bűnszövevény nem pókháló vékonyságú, amit könnyen szét tudnának tépni, hanem olyan ez, mint az őserdei, vad liánok áthatolhatatlan sokasága. Az alattomosság néhány indája Jézus felé is kúszik, hogy hurokba fogják, tőrbe csalják. Az „ördög hálójából”, a bűnök összekuszált szövevényéből van-e menekvés? Van-e szabadulás, a ma is sokak életét, férfiakét és nőkét, házastársakét és házasságon kívül élőkét, de különösen a feldúlt családi életek romjain vergődő, megsebzett lelkű gyermekek életét fojtogatóan körülvevő bűndzsungelböl? Van-e menekvés az intrikák titkon szőtt hálóiból és a szépen álcázott, szalonképessé sminkelt bűnök-, bői? Igénk válasza ez: van! Van szabadulás! Jézus által!

VAN SZABADULÁS, MERT JÉZUS NAGYON KOMOLYAN. VESZI A BŰNT. Nem veszi védelmébe, nem menti és nem is kisebbíti, sőt inkább leleplezi. A bűnre érvényes Isten törvénye. Az asszony bűnére is. Házasságtöréséért halált érdemelne. De Jézus nemcsak a házasságtörő asszony bűnét veszi nagyon komolyan, nemcsak a nyilvános bűnöket kárhoztatja, de a titkos, farizeusi bűnöket is. Jézus egy szintre helyezi a nyilvános bűnöst és a titokban vétkezőt. Egyformán Isten ítélete alatt állnak mindketten. Jézus, éppen ezért, mert komolyan veszi a bűnt, nem enged szabad folyást annak. A farizeusi bűnöknek sem, amellyel alattomosan tőrbe akarják csalni egyrészt, másrészt bele akarnak avatkozni Isten kizárólagos jogába. Ezért nem engedi, hogy ítélkezzenek, mert az ítélet Istené.

A bűn utján járó asszonynak is megálljt parancsol, amikor teljes határozottsággal mondja: „többé ne vétkezzél!”

VAN SZABADULÁS A BŰNBŐL, MERT JÉZUS A BŰNÖST MÉG SOKKAL KOMOLYABBAN VESZI. A bűnt megveti, de a bűnöst szereti. János evangéliuma adja meg Krisztus megváltói szolgálatának az alaphangját, illetve Istennek a Krisztus által végrehajtandó programját. amikor azt mondja: „Ügy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Jézusban ez a világot, átfogó isteni szeretet öltött testet. A bűn kötelékében vergődő ember iránti szeretetéből magára vállalja bűneink büntetését. Mai bibliai történetünknek az a mondata is erre utal, amelyben arról olvasunk, hogy az éjszakát az Olajfák hegyén töltötte, nappal pedig tanított a templomban. Jézus halála előtt néhány nappal történt ez. Már közeledik a szenvedés, már magasodik számára a kereszt. Ő tudatosan készül arra, hogy önmagát mutassa be áldozatul és bocsánatot szerezzen minden ember számára. *>

Sok fájdalmat, szenvedést, összetörettetést és könnyet kerülhetnénk el, ha mi is megtanulnánk Jézustól, hogy a bűnt, mint életet megrontó hatalmat komolyan kell vennünk. A tűzzel nem szabad játszanunk. Vagy ha már megégetett, fogadjuk el Jézustól a bűn okozta lelki sebek gyógyírját, a bocsánatot, mert Jézus éppen azért jött, hogy megtérésre, új életre hívjon.

Pintér János

IMÁDKOZZUNK

Megváltó Jézusunk! Áldunk és magasztalunk azért, hogy nem az igazakhoz jöttél, hanem a bűnösöket hívod megtérésre. Köszönjük Neked, hogy minket is keresel, amikor eltévelyedünk, segítségünkre sietsz, amikor a bűnökbe belebonyolódunk és amikor vétkekkel megterhelt életünkkel fájdalmat okozunk másoknak is. Nem ostorral jössz hozzánk, hanem a bűnbocsánat megmentő erejével és éltető hatalmával. Add, Urunk, hogy bűnbocsátó szeretetedet megújult életünk hűséges szolgálatával háláljuk meg. Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1973. jűlius 8-án

Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. Gabányi Géza, du. 6. Gabányi Géza. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gabányi Géza. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. ll. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Bizik László. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Boros Károly. Fóti út 22. de. ll. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Matuz Pál. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Matuz Pál. Rákospalota Kistemplom du. 3. Matuz Pál.

Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágcyston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. féi 11, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szita Istvánná, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. D. Korén Emil. Torockó tér de. fél 9. D. Koren Emil. Óbuda de. 9. Tur- chányi Sándor, de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. ll. de.

9. Ruttkay Elemér, de. ll. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy László. Budakeszi de. fél 9. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László. Modori u. 6. de.

10. Filippinyi János. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Vison- tai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

— Szentháromság: után a 3. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Pt 5, 6—11; az igehirdetés alapigéje: Jn 8, 1—-11.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN.

Július 22-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet SZEBIK IMRE miskolci lelkész.

— GYENESDIÄS. A szeretetotthonban (Kapemaum) minden vasárnap délelőtt 10 órakor istentisztelet, minden nap reggel fél 9-kor és este fél 8-kor áhítat van.

— BUDAVÁR. A pünkösdi istentiszteleten, amelyen D. Dr. Ottlyk Ernő püspök hirdette az igét. köszöntés keretében szólt a gyülekezethez lie. teol. Yrjö Knuutila esperes, teológiai tanársegéd Helsinkiből. A gyülekezet Schütz kórusa megtartotta évadzáró szeretetverí- "dégségét. amelyen az énekkar egy évi munkáját Csorba István karnagy és D. Koren Emil esperes értékelte.

t LAU PROFESSZOR

66 éves korában elhunyt dr. Franz Lau lipcsei egyháztörténeti professzor, ismert Luther kutató. Tudományos munkája mellett több ízben viselt felelős közegyházi tisztségeket, így 1945 után tartományi esperes ranggal vezette a szász evangélikus-lutheri tartományi egyházat. Éveken át elnöke volt a német Gustav-Adolf Werknék.

(Glaube und Heimat)

— AZ EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS KÖNYVTÁR és az

Evangélikus Teológiai Akadémia Könyvtára július hónapban szombatonként zárva, hétfőtől péntekig naponta .8—16 óráig nyitva van. Nyári szünet augusztus 1—31. között.

— TOROCKÖ TÉR. A budavári gyülekezet pasaréti körzetében, a torockó téri református templomban tartott evangélikus istentiszteletet megelőzően és annak keretében Aprily Lajosról emlékeztek meg egykori növendékei. Szavalatok elhangzása mellett megemlékezést tartott Szabó lmréné. Igét hirdetett Cseri Kálmán református lelkész, a közös úrvacsoravétel előkészítőjét D. Koren Emil esperes tartotta.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapia Szerkeszti ■ a szerkesztő oizottság A szerkesztésért (elei-;

Mezősi György

Felelős kiadó: Harkányi László

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1038, Budapest Vili.. Puskin u. 12 Telelőn 142—074

Csekkszamlaszám : 516—20.412—vili

Előfizetési ár: eg.v évre 90.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

73.2140

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” j(Lk. 19, 10)

VASÁRNAP. — „Felelvén Jézus monda néki: az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösökét a megtérésre. (Lk. 5, 31—32 — Jer. 8, 22 — Lk. 15,

1—10 — Zsolt 32) Mikor tud megmaradni a keresztyén ember Isten szeretetében ? Akkor, ha naponként kegyelemben és bűnbocsánatban részesül. Bűneim ólomsúllyal nehezednek leikemre, teherré teszik életemet, fáradttá teszik lelkemet. Hová mehetnék terhemmel? A golgotái keresztfa árnyéka nagyon jó hely a pihenésre, bűneim lerakására. Ide kényszerít bűneim terhe. Uram, a Te kegyelmeddel takard be az én szívemet.

HÉTFŐ. — „Mert az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.” (Lk. 15, 24 — Zsolt. 124,7 — Mk. 2, 1—17 — Csel. 13, 13—25) Azok közé tartozunk-e mi is, akiket megtalált, akik elvesztek, de megmenttettek. Nem kell-e mindnyájunknak vallanunk, minél jobban meggondoljuk az életünket. Van valaki, akibe bizalmamat belehelyezhetem, Jézus Krisztus. Boldogok lehetünk, mert eljött, aki -minket is megmentett.

KEDD. — „Az Atya megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az ő szerelmes fiának országába.” (Kol. 1, 13 — Jer. 33, 6 — Bír. 10, 6—16 — Csel. 13, 26,

41) Eredendő bűnünk következtében nem tudjuk meglátni Isten nagyságos dolgait. Sötétségből világosságra, a bizonytalanságból a bizonyosságba Krisztuson keresztül vezet az út.

SZERDA. — „Mert tudjátok, milyen parancsolatokat adtunk nektek az Ür Jézus által. Mert az Isten akarata, a ti szenttélé- tetek.” (1 Ts. 4, 2—3 — Zsolt. 119—54 — Lk. 11—32 — Csel. 13. 42—52) A megújulás nem ismeretlen a mindennapi életben sem. Minden reggel új nap köszönt reánk és minden napnak megvannak a maga örömei, lehetőségei, új gondjai, küzdelmei. Szomorú volna, ha ebben a megújulásban maga a lélek kővé merevült sziklává keményednék és így nem hozná az új élet gyümölcseit.

CSÜTÖRTÖK. — „Könyörül a szegényen és szűkölködőn és a szűkölködők lelkét megszabadítja.” (Zsolt 72, 13 — Lk. 15, 1—2 — Rm. 4, 1—8 — Csel. 14, 1—7) Mivel Isten annyira szeret minket, nekünk is szerelnünk kell egymást. Hamar elfogy az a szeretet, amely nem érzi magát adósnak Isten iránt. Mi adósai vagyunk Istennek. Elkötelezettek vagyunk. Szereted-e az értünk szegénnyé lett Krisztust? Szereted-e övéiben, szegényeiben? Az emberi szív szeretete olyan, mint a betonmedence vize. Elpárolog, ha nem kap új víz- mennyiséget. Isten szeretete olyan, mint az élő vizű forrás, amelynek ydítő vize soha el nem fogy.

PÉNTEK. — „Az Ür pedig

igazgassa a ti szíveteket az Isten iránt való szeretetre és Krisztus iránt való állhatatosságra.” (2 Ts. 3,5 — 1 Kir. 3, 5 —9 — Rm. 5, 1—11 — Csel. 14,

20— 28) Számolnunk kell azzal, hegy nem könnyű Krisztus mellett állhatatosan megmaradni. Szónokolni Krisztusról, belekóstolni az Ö követésébe, érdeklődni utána, néha betérni szent hajlékába, elérzéke- nyedve hajtogatni olykor: „Uram, Uram” könnyű, de megmaradni mellette híven, a legnehezebb dolgok egyike.' Uram, tégy állhatatossá.

SZOMBAT. — „Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik.” (Lk. 6, 37 — 1 Móz. 50, 17 — Ez. 18, 1—4,

21— 24 — Csel. 14, 20—28)

Megítéljük az embereket, pedig sok mindent kellene tudnunk ahhoz, hogy ítéletet mondhassunk. Istennek legyen hála, hogy az ember értékéi nem az határozza meg, hogy kinek látjuk mi, hanem hogy minek látja Isten. Isten gondolata pedig nem a mi gondolatunk.

Németh Ferenc

— IDŐSEBB, még dolgozó értelmiségi nő központi fütéses (gaz, villany) albérleti szobát keres Budán. Válaszokat „Komoly, rendes” jeligére a Kiadóhivatalba kérek.

— ORGONA, harmonium tisztítást, javítást, íntoilálást, hangolást garanciával vállalok. Szunyj István orgonaépítő. 1201 Budapest XX., Vörösmarty u. 216. Telelőn: 273—326.

— HARMONIUM öt oktávos, erős

hangú regiszterekkel kitűnő állapotban 4590,— Ft-ért eladó.' Csáthyné. 1082 Budapest VIII., Futó u. 41. II. 7. v

— NEMET NYELVŰ teológiai szakkönyveket ajánlok. Kérésre címjegyzéket ármegjelöléssel szívesen küldök. Nylrő Józseí lelkész. 9970 Szentgotthárd.

Jegyzeteimet Hessenről készítettem, saját benyomásaimat tükrözik. Nem tudtam teljes képet nyújtani az NSZK-róI, hiszen arról köteteket lehetne írni...

Ez tehát azon utak egyike; amelyen évente több, mint 30 ezer ember leli halálát, testek roncsolbdnak szét a gépjárművekkel egyetemben. Igen, az „Autobahn”, amelyen nincs korlátozva a sebesség s a magam 100 ltm-es utazósebe^sége kocogásnak, cammogásnak hat. A zaj szinte elviselhetetlen, a felpörgetett motorok zúgását nem tudom megszokni s ideges félelem nyomja mellkasomat. Ez az idegesség végigkísért egész utamon.

Ugyancsak tíz éve annak, hogy utoljára jártam az NSZK- ban, akkor inkább a történelmi nevezetességű helyekre voltam kíváncsi, most inkább az emberekre. Beszélgetni 'kívántam emberekkel, rájuk nyitni az ajtót, hogy a miliő és a' mondanivaló kereszteződésében valamit megfejtsek a német emberek logikájából. A fény és az árnyék kaleidoszkópját forgatni, hogy megtaláljam az európai testvériség fonalát, vagy a közös nagy kérdések gondjait, hiszen egy kontinensen élünk és bizony sok tekintetben egymásra vagyunk utalva.

Ki hinné, hogy tíz év nagy idő egy nemzet életében? Ki gondol arra, hogy egy évtized alatt a tíjdat mekkorát fordulhat? Hogy a fejlődést nemcsak a technizáltságon, az ún. „fogyasztó társadalom” jólétén, életszínvonalának emelkedésén lehet lemérni, de az átlag

ember gondolkodásán és világlátásán is. És elsősorban!

Mert nekünk talán az mondaná szimplán a legtöbbet, hogy a gépkocsipark számban, nagyságban és minőségben kétszeresére növekedett, s ennek megfelelően az úthálózat bővült — ha nem is olyan arányban —, de hogy ez önmagában a közlekedés valóságos csődje, erre kevesen gondolnak. Ha pl. Frankfurtban a csúcsforgalom valamelyik dugójába szorul az ember, nyugodtan elolvashatja a „Frankfurter Allge- meine”-t, ezt a testes, terjedelmes napilapot, mert egy órán belül nem szabadul. Csak áll, áll és áll. Minden áll. A technika áldása szörnyű átkot hord magában.

De nemcsak abban őrlődik a siető ember idegzete, hogy tétlenül rostokol egy végeláthatatlan autórengetegben, de pattanásig feszíti idegeit a zaj, s 'ami ma világkérdés: a levegő szennyezettsége. Égett benzin és diesel füstje lebeg kékesen nemcsak az országutak felett, de a lakóházak között szorongó utcákban, sőt benn a lakásokban is. Helyenként a közlekedési csomópontokon műszer méri a levegő szennyezettségét s a műszer, mint „fáklya a verem előtt” figyelmeztet, hová vezet a motorizáció útja. Nem lehet azon csodálkozni, hogy hétvégeken milliók lódulnak meg, elhagyják lakóhelyeiket, hogy valahol a hegyek között, tavak mellett friss levegőt szívhassanak. Ezeknek a „meglódulásoknak” szedik azután újra áldozataikat az országutak.

Nem hallgathatom él az aggodalmat, amely fekete hollóként lebeg a német emberek lelke felett nemcsak a levegő

*

Útközben jegyeztem L

szennyezettsége, de az élelmiszerek fertőzöttsége miatt is. A ’ német piacokon és üzletekben mindazt meg lehet vásárolni, amelyet öt világrész termel. Alig képzelhető el az évnek olyan szakasza, amikor nem, vagy nehezen lehet hozzájutni különböző gyümölcsökhöz, élelmiszerekhez, húsokhoz. De egyfelől az élelmiszerek termelése, másfelől tartósítása olyan vegyszeres műveleteken megy keresztül, hogy az már az egészségre feltétlenül ártalmas. A „fogyasztó társadalom” bőségesen fogyasztja a mérgét a különböző toxinok és antito- xinok formájában pusztán azért, mert felborította a természet rendjét és mert szemre mindig szép árut kíván kapni: A húsoknál pl. már „felárazzák” azokat a termékeket, amelyek méreg-, gyógyszermentesek, s így ez az aggodalom bőséges manipulációnak veti meg alapját. Az emberi szervezet így is a telítettség állapota előtt van néhány fokkal.

Eszembe jutott, hogy milyen más ízű és tartalmú a magyar cseresznye, saláta, zöldborsó, amelyet még nem hatott át az anyaföldben a méreg s nyugodtan adhatjuk gyermekeinknek fogyasztásba. De eszembe jutott a víz Is, amely idehaza szomjamat oltotta. Mert három héten keresztül nem ihattam vizet, csak drága pénzen s azt is valamiféle „mesterséges módon” előállítottat. Mi sokat panaszkodunk" vizeink szennyezettsége felöl. Joggal, mert ezzel is elejét akarjuk venni a további szennyeződésnek, vagy menteni akarjuk a még élvezhető jót. Viszont kétségbeesve gondolok 60 millió emberre, akit „leszoktattak” a víz ivá- sáról, mert egyszerűen emberi fogyasztásra alkalmatlan' a hálózati víz.

Öh, korszerű, szupertechni- zált világ! Elnéztem a Rajnát, Majnát, ezt a két legnagyobb, legbővizűbb folyót. Hullámain sebesen és sűrűn közlekednek a teherhordó hajók. (Mint országutakon az autók!) De ezekben a folyókban már nincs élet. A biológiai egyensúly már az iparnegyedek tövében felborult. Szürke, olajos hömpölye- gek. Se hal, se hínár, nád, flóra, vagy fauna bennük. Mint ahogyan a betonon sem nő a fű. Az ipar tönkretette a folyók vizeit. Nem különb azonban a városok ellátását biztosító víz sem. Valóban élvezhetetlen. S a haszftálat után visszakerülő víz a sok vegyszertől mérgezett. Ezért drága — majdnem a sör árával egyenlő — a fogyasztható víz. Aggódva gondoltam a Dunánkra, amely hosszú szakaszon kígyózik német földön, csak ne hozza magával azt, amit ott láttam. Bizony legfőbb ideje nemzetközi egyezményekkel megvédeni a természet és ember számára nélkülözhetetlen vizet.

Nos, fények mellett árnyék! A drámai küzdelem még meg sem kezdődött a védekezésben, de az egyszerű emberek mindennapi beszélgetéseiben felbukkannak már, mert körmükre égett a kérdés. A munkába járó érzi, hogy valaminek jönnie kell, hiszen a gyárak milliószámra okádják a gépkocsikat, az utakat nem lehet korlátlanul szélesíteni (így is roppant területeket raboltak már el a mezőgazdaságilag művelhetőkből). Valahol meg kell állítani az „ördögszekerét”. Általános panasz, hogy naponként emelkedik a benzin ára. Talán ez az első óvintézkedés, amellyel csökkenteni akarják a forgalom zsúfoltságát. A háziasszonyok aggódva bontják konzerveiket és tekintenek a hús- és zöldárura. Hány milligramm méreggel növekszik gyermekeik mérge- zettsége, az ablakok csukottak a zaj miatt, de a mosogatógép és egyéb háztartási gépek zaját nem lehet kirekeszteni, s a vízről egyelőre „leszoktak”.

Persze, a külsőségekben mindez nem jelentkezik. Az áruházak bőven el vannak látva mindazzal, „mi szem-szájnak ingere”. A „gazdasági csoda” által megalapozott jólét lerí az építkezéseken, szép lakásokon, a jól tápláltságon és jól öltözöttségen. Igaz, régen nem beszélnek már a gazdasági csodáról. A napi probléma az infláció körül mozog. Tíz év alatt az iparcikk (talán az egyetlen autóipar kivételével) kétszeresére, az élelmiszerek árai többszörösére emelkedtek. Némelyik árucikknél riasztó a magasság. Kenyér- és húsáru olyan cikkek közé tartozik, amelyet alig lehet megfizetni. Ez nem azt jelenti, hogy a németek nem esznek húst, vagy kenyeret, de az átlag dolgozónak meg kell gondolnia, hogy hányszor és mennyit egyen belőle.

Nem vagyok közgazdász, de feltűnt a sztrájkfelhívás pl. a húsárak letörése miatt, vagy a fenyegető plakát 20 millió autótulajdonos nevében a benzinár emelésének kilátásba helyezése ellen. Ezek a mindennapi kiadásokkal kapcsolatosak. De ugyanígy gond és gyötrődés a magas lakbér. Akinek nincsen saját háza, elképesztően magas lakbért fizet. Igaz, a lakások, főként a modernek minden kényelmet biztosítanak, be milyen áron! Ezt arz árat a német munkásember, kistisztviselő nem tudja megadni, az öt és fél millió vendégmunkás pedig álmodni sem mer normális lakásról.

A lakásüggyel kapcsolatos az a tüntetés is, amelyet végignéztem Frankfurtban. Fiatalok szervezték. A „Haupt wache” — Frankfurt egyik centruma volt a tett színhelye. Hangszórók bömböltek, röpcédulákat osztogattak. Tiltakoztak, hogy Frankfurt város tanácsa hozzájárul a régi házak lebontásához, mert az új házak lakbérét a dolgozók nem tudják megfizetni.

Megtudtam, hogy a fiatalok egyszerűen a lakásspekuláció ellen fogtak össze és mozgósították az utcát. A múlt század végén és a század elején épült 3—4 emeletes házakat tulajdonosaik már nem renoválják, a város ennek megfelelően lakhatatlannak minősíti őket, ezután megadják a kilakoltatási engedélyt és lebontják. A létrehozott „toronyházban” ötször annyi méregdrága lakás kerül eladásra. Lebontás előtt ezeket a házakat megszállják a fiatalok, s ilyenkor könnygázbomba, vízifecskendő és közelharc kezdődik köztük és a rendőrség között,

125 éve volt á frankfurti forradalom. A fiatalok által megjelentetett korabeli újság fa- ximile kiadásának címlapjába beleszerkesztették küzdelmüket. Dr. Rédey Pál

f

k