Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-24 / 25. szám

Jí^ppt ItlmLí Figyelj a hivó szóra! Mk 1, 14—15 Az evangélium Istentől érkező jó hír. E jó hír pedig azt adja tudomásunkra, hogy Isten Jézus Krisztusért megbocsátott nekünk, kegyelmébe fogadott bennünket. Tehát a „sorsdöntő” tartalom benne: Jézus. Nemcsak úgy, hogy Róla szól, hogy az evangélium minden sora Róla tanúskodik, hanem úgy is, hogy Út hozza. Alapigénk az Űr első igehirdetése. Tudja, hogy nem­csak hirdetője annak, hanem Ö maga az evangélium. Ezért is állítja fel kettős igényét: térjetek meg és higgyetek az evangé­liumban, vagyis Bennem! MIVEL ÍGY AZ EVANGÉLIUMBAN MAGA JÉZUS JÖN HOZZÁNK, ezért annak hirdetése és hallgatása igen nagy esemény. Istennek csodája ez, csodatevő hatalma! Éppen olyan megfejthetetlen csoda, mint a többi kegyelmi eszközök, a szentségek, az azokban való jelenléte. Ezért becsüljük meg az igét és a szentségeket is, mert az Űr Lelke működik ezekben; az írott igében is és a hirdetettben is! Ne dicsekedj azzal, hogy messzi elődeid nagy Bibliáját őrződ! Ne családi ereklye legyen az — hiszen mi elvetjük az ereklyék kultuszát! —, hanem olyan legyen, mint a mindennapi kenyér az asztalon. Elődök példája buzdítson minket hivő, bibliás életünk követésére. Ne gondold azt sem, hogy elegendő azt elemlegetned, hogy vala­mikor milyen szorgalmas és buzgó hallgatója voltál az ige­hirdetéseknek. Most kérdi tőled az ige Gazdája, aki téged is keres és hív: hol vagy? Elindultál-e feléje, vagyis az Ö útján? Gondod van-e e tekintetben néked is a tieidre, mint ahogyan ezt a hitbeli gondoskodást te is legdrágább ajándékként kap­tad? FIGYELJ A HÍVÓ SZÓRA, hiszen Jézus hív és téged hív. Te vagy a címzett és a megszólított. A tét nem kisebb, mint az örök életed. ' Világossága fényt vet életed sok-sok fonákságára, bűnére, önzetlenül szolgáló szeretete mellett kiáltóbb az önzésed, a csak magaddal törődésed, anyagiak rabságába esésed, hitetlen aggódásod s felebarátaid irányában kihűlésed. Jelenlétében felelősségre gyűlsz mások iránt, mert az Ö jelenlétében életre melegítő szeretet van. Nem hiába adja a következő versekben elhívott tanítványainak a parancsot és ígéretet: „Kövessetek engem és én azt mívelem, hogy embereket halásszatok!” Fi­gyelj a hívó szóra, mely arra is szólít, hogy másokkal is törődj, másokat is segíts a szolgáló szeretet jézusi életére. AZ ILYEN NAGY SZERETET A BENNE VALÓ HIT VE- TÜLETE, gyümölcse. E hit nélkül, mely a Jézusban való bizo­dalmát és a Neki való engedelmességet is magában foglalja, nincs semmi sem. E nélkül nincs szolgáló keresztyénség, nincs Krisztus szerelmének tovább-sugárzása. Mindennek feltétele: a Vele való egység, hívó szavára, életáldozatára életünk „ámen”-jének kimondása. „Bizony az evangéliumot nem elég csak külsőségesen igaznak, jónak tartanunk, hanem abban meg is kell állnunk, meg kell vele töltekeznünk, meg kell tarta­nunk, általa hordoztatnunk és benne kell lennünk, mint a halat q tenger vize, ahogyan körülveszi és magába rejti.” A hit ez a Jézushoz való közvetlen közelség, sőt Vele való közösség, egy­ség. Több, mint hallása a hívó szónak; ez az igazi ráfigyelés! Nincs lehetőség a lelki, hitbeli tunyaságra, restségre, pató- páloskodásra sem. Eljő az idő, amikor nem hív, hanem fel­tétlenül maga elé parancsol. Most kegyelmesen jön eléd, mégis abban a reményben, hogy nemcsak hallod, de meg is hallod a szavát. E mai vasárnap is azért szólt és szól, hogy figyelj a hívó szóra. Síkos Lajos IMÁDKOZZUNK Urunk! Köszönjük azt, hogy többé nem vagy nékünk elrej­tőzködő Istenünk, hanem megmutattad irántunk szerető szí­vedet az Ür Jézus Krisztusban. Köszönjük ma is Hozzá hívó szavadat. Kérünk, segíts minket, hogy hívásod ne legyen hiába az életünkben. Hálát adunk e nap igehirdetéseiért, azért, hogy még mindig nem szűnsz meg bennünket hívogatni, pedig sok­sok engedetlenségünk miatt erre érdemtelenek vagyunk. Ál­dásod legyen minden igehirdetésen, hogy sokak megtérjenek, Benned higgyenek, Neked engedjenek és eljussanak örökké­való országodba az Ür Jézus érdeméért. Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. június 24-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén — összekültözOK! Lágymá­nyosi lakótelepen kettő szoba összkomfortos (távfűtéses) lakáso­mat elcserélném egy garzonért és egy szoba konyháért megegyezés­sel. Telefon: 657—003. — BALATONALMADIN erdő övezte csendes helyen összkom­fortos nyaralóban jutányos felté­telek mellett nyaralhatnak június 15-től szeptember végéig. Érdek­lődők részletes felvilágosításért Sáfár Lajos evangélikus lelkész címére írjanak. 5500. Gyoma, Vö­röshadsereg u. 49. ken András, de. 11. (úrv.) Albert Greiner püspök, du. 6. dr. Hafen- scher Károly. Fasor de. 11, du. 6. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veö- reös Imre. Vajda Péter. u. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Fóti út 22. de. 11. Ker­tész Géza. Váci út 129. de. 8. Ker­tész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza.,Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kis­pest Wekerletelep de. 8. Pestúj­hely de. 10. Schreiner Vilmos. Rá­kospalota MÁV telep de. 8. Kö­kény Elek. Rákospalota Nagy­templom de. 10. Kökény Elek Rá­kospalota Kistemplom du. 3. Kö­kény Elek. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkóta de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9 Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresz­túr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Turchányi Sándor, de. 10. Turchányi Sándor. XIIl Tartsay Vilmos u. 11. de. 9, de. 11. du. fél 7. Budakeszi de. fél 9. Pest- hidegkút de. fél 11. Turcsányi Ká­roly. Modori u. 6. de. 10. Dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. (úrv.) Reuss András, de. 11. (úrv.) Reuss András, du. 6. Bencze Im­re. Németvölgyi út 138. de. 9. Ben­cze Imre. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; és aki engem vet meg, azt veti meg, aki en­gem elküldött.” VASÁRNAP. — „Keressétek az Urat mindnyájan e föld alá­zatosai, akik az ő ítéletei sze­rint cselekesztek; keressétek az igazságot, keressétek az alá­zatosságot!” (Sof 2.3 — Lk 3.10— 11 — Lk 1,57—80 — Zsolt 92). Sohasem jutunk el arra az állapotra, hogy az igazság mértékének megfelelnénk. En­nek a mindig csak töredékes voltunknak a beismeréséhez nagy szükségünk van az alá­zatra. Alázatosnak lenni azt is jelenti, hogy bűnbánattal be­valljuk, miszerint üres mar­kaink vannak csupán; nincs mit felmutathatnánk. Csak várhatjuk, hogy Isten töltsön meg bennünket nekünk adott igazságával. HÉTFŐ. — „Szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyes­séggel és félelemmel, mert a mi Istenünk megemésztő tűz.” (Zsid 12,28—29 — 2 Móz 20,14 — Mt 3.1—12 — Csel 9,1—9). Istent félni azt jelenti, hogy el­ismerjük az ő feltétlen Ür vol­tát felettünk. Tisztelettel adó­zunk Isten tekintélyének. Is­tenünk iránti tekintélytisztele­tünk arra kötelez, hogy felül­vizsgáljuk életünket. Nem sza­bad könnyelműen elfecsérel­nünk az életet. Istennek tetsző módon élni csak a hűséges, odaadó szolgálatban lehet. Nem kényszerűségből, hanem átforródosott szívvel szolgál­juk Istent ebben a világban. KEDD. — „A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne feledkezzetek, mert ilyen ál­dozatokban gyönyörködik az Isten.” (Zsid 13,16 — Zsolt 116,17 — Mt 11,7—15 — Csel 9.10— 19). Olyan-e jótékonysá­gunk és adakozásunk, hogy gyönyörködhet benne Isten? Nem kiszámított, százalékos részesedést kér tőlünk az Ür, hanem azt, hogy jó szívvel és örvendező lélekkel adjunk ab­ból, amit tőle kaptunk. Vasár­nap templomainkban a nyug­díjas lelkészek támogatására lesz offertorium. Talán egykori lelkészed is régen nyugdíjas. Ha általa kaptál valamit Is­tentől, tedd le örvendezve há­laáldozatodat ! SZERDA. — „Ha valaki is­tentisztelőnek látszik közietek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiába­való.” (Jk 1,26 — Ézs 59.1—2 — Fii 2,19—30 — Csel 9.20— 31). Ne értsük félre, itt rólunk van szó, akik istentisztelőnek látszunk. Talán éppen arról, hogy miként nyilatkozunk hit- testvéreinkről, vezetőinkről, gyülekezetünkről. A nyelv megzabolázása nagyon fontos. Nagyon kiábrándító, amikor bibliai idézetekkel, kegyes szó­lamokkal szedjük le a kereszt­vizet embertársainkról. Viszont nagyon lelkesítő tud lenni, amikor még tévedéseit és bot­lásait is igyekezünk a javára magyarázni. CSÜTÖRTÖK. — „Ne hagyj el Uram, Istenem, ne távolod­jál el tőlem!” (Zsolt 38,22 — Zsid 11,27 — Csel 19,1—7 — Csel 9,32—43). Isten közelében lenni a legcsodálatosabb álla­pot. Ennek ellentéte, amikor Isten elfordul népétől. Isten nagyon sokáig utánunk jön, keres bennünket. Csak akkor távolodik el tőlünk, amikor végképp nem hagyjuk mun­kálkodni bennünk. PÉNTEK. — „Hálaadó szó­val áldozom néked; megadom, amit fogadtam.” (Jón 2,10 — Lk 7,44.47 — 2 Tim 4,4—8 — Csel 10,1—20). Az évek során bizonyára voltál olyan hely­zetben, hogy te is megfogadtál egyet s mást! Mi lett belőle? Mikor áldoztál utoljára hála­adó szóval Uradnak? Amit há­lából fogadtál, add meg néki! SZOMBAT. — „Ismerjük azt, aki így szólt: Az Ür meg­ítéli az ő népét.” (Zsid 10,30 — Zsolt 76,8—9 — Jn 10,40—42 — Csel 10,21—33). Az ítélet min­dig kétféleképp végződhet. Lehet elmarasztaló és lehet felmentő. Van okod arra, hogy felmentő ítéletben bizakodjál? Csak egy van, aki felmentése­dért odaállhat érdekedben. Jé­zus Krisztus, aki magára vál­lalta bűneink büntetését. Lackner Aladár J. S. BACH műveiből orgonaest lesz jú-' nius 22-én, pénteken és jú­nius 25-én hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. „A FUGA MŰVÉSZETE” (I. rész) Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály. Jegyek ára: 12 Ft. evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésén felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088. Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszátp: 516—20.412—VIII Előfizetési ár: egy évre 90.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 73.1542 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató — Szentháromság után az 1. vasárnapon az oltárterító színe; zöld. A délelőtti isten- tisztelet oltár! igéje: 1 Jn 4, 16—21; az igehirdetés alap­igéje: Mk 1, 14—15. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 24-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Pe­tőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet KEVEHÁZ1 LÁSZ­LÓ pilisi lelkész. — VECSÉS. A gyülekezet június 3-án délután ünnepség és ünnepi közgyűlés kereté­ben emlékezett meg az ötven évvel ezelőtt történt megala­kulásáról. Résztvett az ün­nepségen Szent-lvány Ödön egyházkerületi felügyelő és az egyház diakóniai életformá­járól tartott előadást. Mar- schalkó Gyula, a gyülekezet lelkésze visszaemlékezést ol­vasott fel. Üdvözölte a gyü­lekezetei Detre László espe­res és Czövek Olivér refor­mátus lelkész. Az ünnepségen közreműködött a kelenföldi énekkar Sulyok Imre kar­nagy vezetésével. — HIBAIGAZÍTÁS. A lapunk június 10-i számának 2. oldalán közölt „Pápa város reformációja” című cikk 3. Istentiszteletek a Badacsonytomaj protestáns ima­ház július 1., augusztus 5-én de. 9. Balatonakali evangélikus tem­plom : a hónap utolsó vasárnap­ján de. 3A12. Balatonalmádi evan­gélikus templom (Bajcsy-Zsilinsz- ky u. 25.) : minden vasárnap du. 4. Balatonboglár református imaház: a hónap első vasár­napján du. fél 3. a hónap harma­dik vasárnapján de. 9. Balaton- f enyves protestáns templom kert: a hónap első vasárnapján de. 11, a hónap harmadik vasárnapján du. 3. Balatonföldvár Felszabadulás u. 15.: a hónap negyedik vasárnapián du. 4. Balatonfüred református templom: a hónap utolsó vasár­napján de. 8. Balatonfűzfő refor­mátus templom (József Attila u.) : minden hónap második és negye­dik vasárnap du. 6. Balatonkenese református templom: a hónap utolsó vasárnapján du. 3. Balaton- lelle református imaház: a hónap első vasárnapján du. 5, a hónap harmadik vasárnapján de. fél 11. Balatonszárszó evangélikus üdülő (Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és református templom: a hó­nap második és negyedik vasár­hasábjának 2. bekezdésében sajtóhiba van. Sztárai Aladár helyett Sztárai Mihály, Hu­szár Pál helyett Huszár Gál olvasandó. — VECSÉS. A gyülekezet­hez tartozó Pestimrén a re­formátus gyülekezet templo­mában pünkösd vasárnap délutánján a református, evangélikus és baptista gyü­lekezet Részvételével ökume­nikus szerétetvendégség volt. Dr. Mezei Gy. Lóránd refor­mátus, Marschalkó Gyula evangélikus és Nyáry István baptista lelkész szolgálatain kívül igehirdetéssel szolgáit Cseri Kálmán, a pasaréti re­formátus gyülekezet 'lelkésze. A pasaréti református és a helybeli baptista gyülekezet énekkarának énekszámai, az Evangélikus Teológiai Aka­démia hallgatóinak szavalatai és szólóénekei tették gazdag­gá a színes programot. Az ünnepi előadást dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója tartotta „Ökumene és pünkösd” címmel. — CSÖGLE. Pünkösd két ünnepén dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár szolgált igehirdetésekkel és úrvacsoraosztással Csögle, Kispirit, Nagypirit és Ador- jánháza gyülekezeteiben. Balaton mellett napján de. 10. Balatonszemes evan­gélikus imaház (Fő u. 32.): a hó­nap második és neeyedik vasár­napján de. fél 9. Balatonszepezd július 15., augusztus 19. du. 3. Balatonvilágos Drenyovszky-villa (Zrínyi u. 36.): júliusban és augusztusban minden vasárnap du. 5. Fonyód protestáns tem­plom : a hónap első vasárnap­ján de. fél 10, a hónap harmadik vasárnapján du. fél 5. Gyenesdiás evangélikus szeretetotthon: minden vasárnap de. 10. Keszthely evan­gélikus templom (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 10. Kővágóörs minden vasárnap de. 11. Révfülöp június 24., július 8., 22., 29., augusztus 12., 26. de. 9. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg Széchenyi u.: a hónap ne­gyedik vasárnapján du. fél 4. Ta­polca Darányi u. 1—3.: a hónap második vasárnapján du. 4, a ne­gyedik vasárnapján de. 10. Zamár- di evangélikus imaház (Aradi u. IV. köz sarok): a hónap második vasárnapján de. fél 12, a hónap ne­gyedik vasárnapján du. 5. Zánka evangélikus imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. 11. Költőről és irodalomtudományról WEÖRES SÁNDOR hatvan éves, Szombat­helyen született, 1913. június 22-én. Abból a dunántúli, színmagyar társadalmi rétegből származik, mely evangélikusként Berzsenyit adta irodalmunknak. Emberi s költői fejlődé­se dunántúli városokban zajlott le, Pápán, Csöngén, Szombathelyen, Győrött, Sopronban és Pécsett. Bár korai versei közt akad olyan, amelyben tükrözik a szülőföldi táj, bölcsőhe­lye mégsem jellemző erre a költészetre. Nem jellemző rá a társadalom sem, az osztály, amelynek fészek-melegében felserdült. Hiába keressük ebben a költészetben a tételes nem­zeti hagyományokra épült erkölcsi képet is, Weöres Sándor lírájában nem leljük meg. Nincs szüksége sem a világrend eligazító esz­méjére, sem a vallás meleg forrására. Jelentős lírikusról van szó, Weöres Sándor mai költé­szetünk legjobb képviselői közé tartozik. Mi teszi azzá? Magyar nyelve és kimeríthetetlen formai tudása. Ebben a költészetben nem sok hasznosság van, sokszor nem is értjük, amit mond, mégis szépség, bűvölet árad könnyed, játszi soraiból. Köröttünk minden az értelem szükségszerűségéről beszél, Weöres költészete nem igényli ezt a szükségszerűséget. Lírai le­leményei, nyelvi bűvölete merő játék. A lélek­tan szerint minden művészet, a szó művésze­te is, játékból fakad, a szép játék művészet. Weöres Sándor tüneményes művészetet kép- visel. Hiába írnám ide versköteteit, megjelenésük évét, hiába utalnék, ahogy költőről szólva szo­kás, némely tartalmi jegyére. Ez a teljesen be­felé forduló Ura szinte kezdettől fogva azonos és mozdulatlan jellegű, mintegy alapvető mo­tívumot ismétlő- cserélgető zenemű. Első kö­teteiben még meg-megjelenik anyja és apja képe, fölmerül a családi ház, az otthon meleg áramlata, néhány önéletrajzi jel. Aztán távoli idegen vidékek, messze tűnt történelmi létfor­mák csillannak meg, közös nevek és álmok, különös idegen életérzések, homályos keleti kultuszok varázslata érinti a szemet, de a szó és valóság sehol sem fedi egymást. A szavak csillognak, sziporkáznak, mint a tűzijáték. Mégis minden sora az irodalmon belül marad, akkor is, ha mitológiája az értelmet kereső embernek csak szózavar, s szerelmi érzékelteté­sei az erkölcsi gondolkodásnak nem mindig elfogadhatók. Ha egy belső indítékú költő el­zárkózik korától és nemzetétől, semmi külső sugallat hatására nem változik meg. Weöres Sándorban a nyelvi és formai kifejező erőt kell értékelnünk eme élet-állomása alkalmá­ból. Mi realista nemzet vagyunk. Nem kétsé­ges, hogy nemzeti értéktudatunk szempontjá­ból csak az jelent építő erőt az irodalomban, aminek fedezete van a magyar valóságban s a magyar múltban. Weöres Sándor költészete nem jelent semmiféle programot, de nyelvi szépségeit, formai bravúrjait, hatalmas mű­fordító munkásságát teljes mértékben el kell ismernünk, meg kell becsülnünk. A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET BIB- LIOGRÁFIÁJ ÁNAK első kötetét, mely 1772- ig összefoglalja a magyar irodalomtudomány forrásértékű szövegkiadásait s a róluk szóló műveket, cikkeket, jegyzeteket, jelentős szel­lemi eredménynek tartjuk. A bibliográfia a tájékoztatás és eligazítás műfaja, a nemzeti kultúra egyik lexikonfajtája. Igénye együtt született a reformációval. Magyarország iro­dalmi életéről, írói szerepekről, gondolkodás­ról és igényről elsőnek, nem véletlenül, pro­testáns magyar írástudók végeztek feljegyzé­seket. Számoltak azzal a szereppel, mely a legtermészetesebben rájuk hárult, hogy nótá­riusai legyenek az országos népnyelvi erjesz­tésnek. Ez a hatszáz oldalas hatalmas mű, mely nem a magyar irodalomnak, hanem az irodalomtudománynak a könyvészete, nagy­szabású emlékeztető az evangélikus és refor­mátus magyarság iránymutató szerepéről. Vargha Kálmán és V. Windisch Éva szerkeszti a legnagyobb méretű magyar bibliográfiát, mely több kötetben jelenik meg. Ezt az első kötetet Stoll Béla, Varga Imre és V. Kovács Sándor állította össze, roppant szorgalommal. Okos módszerrel, mindenkinek biztos áttekin­tést nyújtó, eligazítást adó anyagfelosztással. A kötet teljes történelmi gyűjtemény 1970-ig. S megtaláljuk benne a magyarországi iroda­lomra s a magyar írókra vonatkozó külföldi anyagot is, főként a szomszéd nemzetek ma­gyar irodalomtudományi eredményeit, de a nyugatiakat is. A kötet átlapozása meggyőzi az olvasót, hogy irodalomtudományunk hatal­masat fejlődött s a magyar szellemi jelenlét régi dokumentumainak s igazolásának egész sora került elő idehaza és nyelvünk határain túl. Az anyagot a szerkesztők jelentősen meg­rostálták, csak a jelentékeny írásműveket vették számba, semmi jubileumi megemléke­zést, semmi népszerűsítő írást nem fogadtak be. Éppen ezzel válik az a bibliográfia kitűnő tájékoztatóvá: lehetővé teszi a sokoldalú s újat mondó források felfedezések, kutatási eredmények megismerését. Az összegyűjtött anyag hatalmas mennyisé­géből természetes érdeklődéssel kerestük ki az evangélikus vonatkozásút. Gazdag, kitüntető anyag ez. Akár a protestáns egyházak törté­netét keresi az érdeklődő, akár a reformáció korának régi és új irodalmi értelmezéséről akar tudni: a bibliográfia magabiztosan útba igazítja. A reformáció irodalmából főként az ideológiára vonatkozó adatokat közli. Luther hatása, Melanchthon hatása külön címszó alatt csoportosult. Egyházi költészet, egyházi próza méltatása ugyancsak külön csoportosítást ka­pott, épúgy mint a nyomdatörténet, az evan­gélikus iskolák, énekeskönyvek. Dévai Bíró Mátyásról Kazinczy Ferenc ISOS-ik évi szö­vegkiadásától Szat.hmári Istvánnak 1968-ban megjelent tanulmányáig jelentős címszó-soro­kat találunk. Bornemisza Péterről öt hasáb nyújt tájékoztatást, új kiadása és új értékelé­se 1949 óta folyamatosan tart. Ugyanilyen gazdag adatgyűjtemény a Bél Mátyásé, akiről az utóbbi évtizedekben több tanulmány je­lent meg, mint ezt megelőzően kétszáz éven át, de műveinek jelentős része még mindig kéziratban lappang. Vitnyédy Istvánról, Hal­tai Gáspárról is megtaláljuk az irányító ös­vényt ahhoz, amit ma tudunk róluk, frisset, újat, régivel összekötőt. A bibliográfia ugyanis ilyen összefűző egységet jelez. Szalatnai Rezs6

Next

/
Thumbnails
Contents