Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-05-21 / 21. szám

1

Pünkösd

.János 14,16—21

EGYEDÜL! Á megkönnyebbülés felkiáltása is lehet ez; a zajgo tömegből magányra, csendre vágyó ember örömteli sóhaja. talán egy erdei tisztáson, ragyogó tavaszi napon: Végre, egyedül! De lehet a magára maradt, elhagyott emoer kétség- beesett sóhaja is, akire rászakadt a modern eltömegesedett es éppen ezért néha oly félelmesen magányos ember árvasága.

'SZÜKSÉGE VAN az embernek a társra, a másikra, valakire, aki vele van s alánéi ő is menedéket talál, akire számíthat s akitől segítséget, tanácsot s legfőképpen szeretetet varhat. „Nem jó az embernek egyedül lenni”. — ez az ősi, bibliai igazság, amit a tapasztalat sokszorosan igazöl. nem csupán a házasságra érvényes, hanem általában is. A házastársi közösség — Pál apostol szerint nagy titok ez! — modellje egyúttal, őssejtje az egyéb emberi kapcsolatoknak.

A TANÍTVÁNYAITÓL BÚCSÚZÓ JÉZUS azt ígéri a riadt kis seregnek; Nem hagylak titeket árvául, eljövök hozzátok! Jézus tudja: személyé, jelenléte, barátsága, szeretete, hatalma és vezetése a titka e tanitványi sereg együttlétének és létének. Az egyház szerkezete. — ahogy később majd nevezi őket —. sokféleképpen változik s változhat is a századok során s ki tudja, miként fog még változni. Valósága, életének és küldetésének értelme azonban ebben lesz és marad mindvégig: ebben a Jézushoz kötöttségben, az ö követésében, ebben a legszorosabb Jézus-közösségben. „Ti enbenrtem és én tibennetek”, tgéri a Mester tanítványainak. De hogyan, amikor éppen elhagyni készül őket?

A SZENTLÉLEK érkezése, jelenléte ennek a módja. így van és marad mindörökké nálunk Jézus. Szemmel láthatatlanul, füllel nem hallhatóan, érzékszerveinkkel felfoghatatlanul, mégis valóságosan. Szívbeli magasztalás módján. Erre a boldog megtapaszlalusra jutottak a tanítványok a pünkösdi eseményekben; a Lélek megszólaló szavában ráismerlek a ríragc. jól ismert hangra, a Jézuséra. Jézus él. szava most bennünk hangzik, — ez volt a pünkösdi nagy élmény.

DE HOGYAN különböztetjük meg a Szentlélek szavát a szivünk csendjét felverő egyéb hangoktól? Régi es nehéz kérdésé ez a keresztyénségnek. Hiszen bárki hivatkozhat egy „belső hangra", mint a Lélek sugallatára. S mily félrevezetők lehetnek e hangok! A közismert mondás is: ..A lelkiismeret szava. Isten szava”, mennyi tévedésnek, sőt szörnyű, veteknek is lett már forrásává. Pedig Jézus világosan megmondotta: A Szentlélek öróla tesz majd tanúságot, az ö igéit juttatja a tanítványok eszébe s azokat értelmezi és világosítja meg. Éppen arról ismerhető fel és különböztethető meg a Lélek hangja, hogy benne a Jézus jól ismeri szavára ismernek majd.

JÉZUS SZAVÁT HONNAN ISMERJÜK? A SZENTÍRÁS- BÓL! Ez is ősi tapasztalata a keresztyénsegnek: A Szentlélek munkája a Biblia szövegéin keresztül érvényesül. S persze fordítva is érvényes a tétel: A Szentlélek munkája, nélkül a Biblia nem válik Isten megszólító igéjévé számunkra. Nem emberi önkény, hanem Isten akarata kötötte a Lélek bennünk szólását a „külső igéhez”, ahogyan Luther a Szentírást és az igehirdetést nevezte. Ezért nélkülözhetetlen drága kincse a reformáció egyházának a Biblia és Isten áldott szerszáma az istentiszteleti prédikáció s persze minden testvéri szó is.

VIGASZTALÓNAK, IGAZSÁG LELKÉNEK nevezi Jézus a Szentleiket. S ezzel munkájának jellegét jelzi. Tanácsol, magyaráz, mellénk áll, megvilágosít, vezet, utat mutat, bátorít, felemel — mindez benne van az eredeti újtestamentomi görög kifejezés gazdag tartalmában. Legfőképpen meggyőz Isten sze- retetéröl és Jézus szeretetére indit. És Jézust nem lehet másképpen szeretni, mint úgy, ha, szót fogadunk neki. S neki igazában egyetlen nagy parancsolata van: az amellyel odafordít a másik ember felé. A felebarát szeretete a bizonysága annak, hogy munkálkodik bennünk a Lélek.

PÜNKÖSD AZ EGYHÁZ ÜNNEPE. A Lélek első műve az volt, hogy csüggedt, széthúzó, megfáradt emberekből bátor. boldog és szolgálatra kész közösséget kovácsolt. A Lélek mindig gyülekezetét teremt. Ebben a gyülekezetben nem lehetnek elhagyatottak, szűkölködők. vigasztalanok, mert testvérszivek és testverkezek emelik fel és ölelik át egymást. S ez a szeretetközösség. ha igazi, kisugárzik a környezetbe; hiszen azért is van. hogy javára, üdvére legyen mindazoknak, „akik a házban” vannak, vagyis az egész lakott földkerekségnek, minden embernek. I Dr. Groó GyuU

Faluról városba kerüli fiatalok

Rettenetes az egész. Ki érti ezt ? — teszi fel önmagának a kérdést a ..sötétkék ruhás fiú ’, Fejes Endre: Jó estét nyár. jó estét szerelem című regényének főszereplője. Ki érti azt. hogyan lesz gyilkossá egy kissé félszeg. furcsa fiatalember, aki a boldogságot hamis úton keresve, mások hiszékenységét és nyárspolgári vágyait kihasználva. lépésről lépésre halad tragédiája felé.. Nem hatborzongató krimi, hanem társadalmi dráma bontakozik ki előttünk ebben a filmre vitt regényben. Egy olyan drámáé, amelynek nemcsak egyszerű szemlélői vagyunk. hanem közvetlenül vagy közvetve „mindannyian érdekelve vagyunk a kínos ügyben, ülnökként vagyunk híva” perére, ahogyan talalóan mondja egyik napilapunk kritikusa ..Jó éjszakát, közöny-’ című értékelő kritikájában. Búcsút kell • mondanunk a felelőtlen közönynek a társadalmi kérdésekben. Hiszen ez a faluról, paraszti sorból a fővárosba felkerült fiatal lakatos, aki munkáját jól végzi, de helyét a társadalomban nem tudja megtalálni — ..egyszerre bűnös és áldozat”.Faluról városba

A FALURÓL VAROSBA

kerülő fiatalok száma igen jelentős. Az elmúlt másfel-két évtizedben a fiatalok aránv- számukat messzemenően meghaladó mértékben vándoroltak el a faluból. Ma az 1 millió 400 ezer 14—26 év közötti magyar fiatalnak kb. a fele él falun. A falun élők kb. fele nem a mezőgazdaságban dolgozik, hanem ipari munkás, városokba bejáró „ingázó” stb. Tehát a városokban élőés dolgozó fiataloknak egy jelentős része falusi származású. Ez nagyjából megfelel az általános európai fejlődésnek, s pozitívan értékelhető. A faluról városokban megtelepedő fiatalok többségükben megtalálják számításaikat. S legtöbbben jól megállják helyüket a munkában és az emberségben is.

Vannak problémák

A VÁROSOKBAN LETELEPEDŐ fiatalok beilleszkedése új környezetükbe azonban nem mindig problémamentes. Vannak objektív nehézségeik is, pl. a lákasker- dés. Sokan nem tudnak ma még bejutni az egyre szebb és modernebb munkásszállókba, hanem néhol primitív körülmények között, albérletek es ágybérletek egészségileg és erkölcsileg fertőző légkörében kénytelenek meghúzni magukat. Az anyagi függetlenség egyeseket megszédít, meggondolatlanná vagy fölényessé tesz — bár a pár napig „urat játszó görög diplomata”, aki a hónap többi részében szilvát eszik és koplal, csak szélsőséges kivétel. Inkább sokan egész keresetüket magukra költhetik, mert otthonról ellátják őket élelemmel.

NEM MINDENKI ismeri fel a városok adta kulturális többlet lehetőségeit, s a divat szélsőségeiben véli megtalálni a fejlődést és „városiasodást”. Veszélyként fenyegethet az egyéniség gyengülése, az otthoni jó hatások elveszítése, a csak kapni-akarás az adni- tudás öröme nélkül, új és kedvezőtlen hatások felvétele, galerikbe tömörülés, az erkölcsi érzék gyengülése vagy teljes elveszítése. Persze, tévedés lenne a „bűnös .várost" szembeállítani a „tiszta faluval'. hiszen mindkét közösségi formának megvannak a maga sajátos veszélyei és pozitívumai is. Mint ahogyan igazságtalan az egész faluról városra kerülő ifjúságra rásütni a ..talajvesztés” elmarasztaló bélyegét. A falusi fiatalok sok jó új színt, haladó népi hagyományt is jelentenek a városi fiatalok életében. A bajokra és problémákra olykor azért figyelünk fel jobban. mert szeretnénk megóvni tőlük a többieket. Ahogyan a kisebb gennyes gócokat az egész testünk egészségének az érdekében keressük és igyekszünk megszüntetni.

Mit tehetünk?

Mit tehetünk mj, falun élő

keresztyén szülők és felnőttek a városba kerülő fiatalok érdekében? Mindenekelőtt igyekeznünk keli otthont teremtenünk gyermekeink számára. A szerető, családias otthon levegője megőrizhet a fiatalság „magányérzetének” ferde úton való kielégítésétől. Várjuk örömmel hazalátogató fiataljainkat. s igyekezzünk, hogy jó . emlékeket vigyenek magukkal hazulról. Már kiskoruktól kezdve neveljük őket életre, a bizalom légkörében. Merjenek és tudjanak hozzánk fordulni esetleges gondjaikkal. de terveikkel es örömeikkel is. Igyekezzünk megmutatni nekik az élet igazi értékeit. Ne önző. bezárkózó, csak magukkal törődő, hanem közösségi emberekké neveljük őket. Igyekezzünk úgy' formálni őket. hogy legyen erkölcsi tartása gondolkodásuknak, cselekvésüknek. Tanulják meg a munka és a másokért való áldozathozatal örömét és szépségét.

Ne legyünk féltékenyek barátaikra, de ösztönözzük őket, hogy legyenek igényesek a

A türelem rózsát terem — mondja a közmondás. Egy másik közmondás szerint viszont: nincsen rózsa tövis nélkül. A következő történetből megláthatod, mennyi türelemmel vezette isten Izrael népét az ígéret földje felé, de azt is. hogy Izrael népe Isten szeretetére mennyi türelmetlenséggel, sértéssel, hántással válaszolt. Ez a tövis.

Elindult a vándor sereg Élimből a Sinai hegy felé. Az út ismét kopár pusztaságokon át haladt. Majdnem két hónapig meneteltek. Türelmüket, vesztették. Zúgolódni kezdtek Mózes és Áron ellen: „Egyiptomban húsos fazék mellett ültünk, jóllakhattunk kenyérrel. Csak azért hoztatok ide, hogy éhen vesszünk.”

Mózes és Áron Istenhez fordult. Isten így szólt „Mint az eső, úgy hullik majd nektek kenyér az égből. Csak ki kell mennetek és felszedni a földről. A hetedik nap ne menjetek ki szedni, de előző nap kétszer annyit szedhettek. Majd meglátom ezután, kész e engedelmeskedni nékem ez a r.ép.”

Mózes és Áron mindent elmondott Izrael népének. „Isten hallotta zúgolódásotokat — mondta Mózes. Nem ellenünk, hanem öellene zúgolódtok. De azt akarja, hogy megtudjátok, hogy ő az Isten, alti kivezetett benneteket Egyiptomból. Ezért, reggel kenyeret, este pedig húst ad nektek eledelül.”

barátok megválogatásában A

szülőkhöz és felnőttekhez való helyes viszony kialakítása segítségükre van az új környezetükben való beilleszkedésükben is. Hordozzuk, imádságainkban tőlünk távol élő fiataljainkat. Az imádságos lelkűiét megőriz a törvényeskedéstől. a szeretetlen Ítélkezéstől. de a rosszul értelmezett, bűnöket, tévedéseket takargató álszeretettől is.

A VAROSBAN ÉLŐ testvéreink pedig egyengessék szeretettel hplyes irányban , faluról közéjük kerülő fiataljainkat. hogy megtalálják helyüket új környezetükben. A fővárosi gyülekezetekkel való kapcsolat is segíthet az evangélikus fiataloknak.

Ügy történt, ahogy az Űr megígérte. Este csapatostul lepték el fürjek a vidéket. A fürjek valamivel kisebbek a galambnál. Nem tudnak jól repülni. Hamar kifáradnak. Csak össze kell szedni őket. Ehettek tetszésükre. — Reggel viszont mintha harmat hullott volna az égből, fehér daraszerű magvak borították be a földet. „Mi ez?” kérdezték az izraeliták. „Ez az a kenyér, amelyet az Űr ad nektek — válaszolt Mózes. Szedjetek belőle, mindenki egy korsóval."

Mózes óvta őket a kapzsiságtól. Egyesek mégis többet szedtek a szükségesnél. A következő napra is biztosítani akarták eledelüket. Rosszul jártak, mert másnapra meg- büdösödött és ehetetlenné vált. Voltak olyanok is ,akik mohóságukban a hetedik napon is kimentek gyűjteni ,de nem találtak semmit. Nem bíztak Isten szavában, ezért lettek engedetlenekké.

Azt a különös kenyeret, amellyel Isten táplálta Izrael népét a pusztában mannának nevezték el. Negyven évig vándoroltak az ígéret földje felé, de' Isten mindennap gondoskodott róluk, amíg a Kánaán ha*- tárához nem értek.

Jegyezd meg: amikor zúgolódsz, duzzogsz szüleid ellen, te nem ellenük, hanem Isten ellen zúgolódsz. Minden sértő, bántó szó egy-egy tűszúrás, tövis.

Ne felejtsd: Isten neked is megadja a mindennapi kenyeret. sőt ennek az egész türelmetlen, zúgolódó világnak odaadta Jézust, hogy éljünk általa. Ezért mondta Jézus: Én vagyok az életnek kenyere.

Gondolkozz el azon, hogy miért kellett Jézüsnak. az élet kenyerének tovískoszorüt hordania. ..

IMÁDKOZZUNK

Urunk, Istenünk! Kérünk, teljesítsd rajtunk ígéretedet, küldd el Szcntlcikcdet, világosítsd meg értelmünket, ébreszd hitünket, növeld szeretetünket, erősítsd akaratunkat a jóra, és vezess egyetértésre mindnyájunkat az Űr Jézus Krisztus által,

ámen.

Sárkány Tibor

Türelem

A budapesti Gcllérl-szobor

Bevezetés helyett •

Nem egyháztörténelmet írok, csak „meditativ riportokat ", elmélkedésekkel elegyített tudósításokat a három város — Pest, Buda, Óbuda — keresztyén múltjáról, evangélikus jelenéről. Mozaiklapokat faragok, hátha összeáll belőlük valami egységes jellegű és jelentésű kép?!

A múltat is faggatni fogjuk. De nemcsak 1872-ig megyünk vissza, nem is 1517-ig nem is 1000-ig, hanem a második keresztyén évszázad elejéig. Hiszen akik azóta keresztyénekként éltek s haltak fővárosunk területén, nekünk is elődeink, fővárosi evangélikusoknak.

Még valamit az első riport i címéről. „Vizek városa” — mit

Nyolc riport a fővárosi evangélikussá gr ól

Két keresztelés a Vizek Városában

jelent ez? Budapestet jelenti. Pest nevében nincs benne .a „víz”, de Pest határában folyik a „nagy folyó”, mely ..tán honunk könnye volt”, s Pest alatt is rengeteg a forrás. Buda neve valószínűleg a szláv „vodu” (víz) szóból ered, s az egészen biztos, hogy a régi városnak. Aquincumnak a neve azt jelenti: a Vizek Városa. (A latin aqua magyarul víz.)

Keressielésck

Kr. u. 170 körül a Dunától északra s keletre élő nomád törzsek betörtek Pannonia provincia, a mai Dunántúl területére. Körülfogták — halálos szorítással — Marcus Au- rélius császár légióit, köztük az Aquincumban székelő „Legio TI. adiutrix” katonáit is. A római sereg vize elfogyot, a kudarc elkerülhetetlennek látszott. Ámde akkor megeredtek az ég csatornái, egy régi legenda szerint azért, mert a keresztyén légionáriusok imádságát meghallgatta az Isten. A legenda értékes adatot tartalmaz: az évszázad elején alapított Aquincumban keresztyén katonák, s a táborerőd melletti kolóniában keresztyén családok éltek. A régészet is igazolja ezt. Kiásták Óbudán, az ókori temető mellett, a ..Cella Triphora” — lóhere alakú ókeresztyén kápolna — fundamentumát. ősi sírokra is ráakadtak. köveiken Krisztus- monogram, kereszt. Keresztyének éltek s haltak már a római korban fővárosunk területén. És születtek is gyermekek, akiket megkereszteltek. Vagy otthon, vagy a Dunaparton. vagy a kápolnában.

Kereszt elés-kényszerből

Négyszáztól ezerig nincs adat és lelet. Nem tudjuk, eltek-e ebben az időben városunk területén keresztyének. De 1000 körül már a magyaroké, közelebbről a fejedelmi törzsé volt ez a vidék, s akkor már István volt a király, és Anasz- táziusz az esztergomi érsek. István térítő eszköze nem a meggyőzés volt. hanem a parancs. Elrendelte a templomok, plébániák felépítését, a kötelező papi tizedet, a kötelező templomba-járást, és természetesen a kötelező megke- resztelkedést. Anasztáziusz a maga egyházmegyéjének területén könyörtelenül érvényt szerzett a királyi akaratnak. Megint kereszteltek a Vizek Városában. Lehet, hogy a Duna partján, lehet, hogy abban a templomban, melyet az aquincumi romok közelében eltemetett Árpád fejedelem sírja fölé emeltek Szűz Mária tiszteletére. Micsoda szimbólum: pogány sír fölött keresztyén templom, — de így is értelmezhető: keresztyén felszín mögött pogány mélység. Sokan m egk eresz tel kedtek. de nem kockázatot is vállaló hitből, hanem királyi parancsra, érseki fenyegetésre.

Ez a kényszer évszázadokon keresztül éreztette a maga romboló hatását a magyar ke- resztyépségben, a pest-budaiban is. íme, két szomorú következmény. mindkettő pestbudai vonatkozású.

Az egyik: halál a vízben Gellért püspök haláláról van szó. Ö igazán a szeretet és lelki meggyőzés embere volt. Békekövetségben ment az 1064-i pogánylázadás alkalmából a székesfehérvári 'királyi udvarból az Árpadfiak pogány serege elé. A róla elnevezett hegyen egy. pogány csapat megrohanta a követséget, s Gel- lértet is megölték: előbb ösz- szeszurkálták, azután a hegyről a Dunába gurították. A Dunába, melynek vizével sok tízezer embert megkereszteltek — kényszerből. Ha nem is ilyen tragikus végződéssel, de az egyháza kényszer ellen lázadó indulatok máskor is kitörtek Pest-Budán. Az Árpádház kihalása után az Anjouk is

bejelentették igényüket a magyar trónra. A pápa is őket támogatta. Az Anjou-sereggel együtt a pápai legátus is megérkezett Buda alá. Ámde a budai polgároknak nem kellett Károly, makacsul védelmezték városukat. A legátus erre kiátkozta a budai keresztyéneket, ők pedig — egy Lajos nevű pap vezetésével — ünnepélyes egyházi átkot mondtak a papára és legátusára. Az átkot később visszavonták, de a szívekben megmaradt a rebellió.

A kényszer-keresztelések másik következménye: élet. de csak a Szigeten. II. Endre a Nyulak szigetén ( a mai Margitszigeten) apátságot alapított, később rendház is alakult. A tatárjárás után IV. Béla szelíd és kedves leánya, Margit, visszavonult a szigeti apaca- zárdába. Vele együtt sok főúri özvegyasszony és árvaleány keresett vigasztalódást és békességet a szigeti zárdában. De nem csak ott. Mátyás alatt a három város tele volt templomokkal, plébániákkal, kolostorokkal. Ezeken a helyeken belül élt a hit, mélységes volt az evangéliumi alázat és példamutató az ön megtagadás. De mi volt ezeken kívül? A budai zsinatok témái árulkodnak : hatalmi pozíciókat hajhászó főpapok, tudatlan papok, pogány erkölcsű nép. Egykorú német

förrás adatai: a magyarok inkább csak félpogányoknak nevezhetők, mint keresztyéneknek. Ulászló 1514-ben levelét írt a pápához, ebben panaszkodik: a lázadó parasztok a püspököket, papokat, szerzeteseket is halomra gyilkolják. S ha már Dózsánál tartunk, éppen ebben az évben meg kell említenünk, hogy forradalmának tüze nem jutott el Pest-Budára. De Pesttől nem messzire volt egv fi- gyelő-hadteste, Száleresi András pesti polgár vezényelt alatt: mit tesz a királyi udvar? Az udvar remegett. De remegve lesték a híreket a pest-budai papok es szerzetesek is. a kolduló rendek tagjainak kivételével, mert ők népszerűek voltak. S ez a remegés arra mutat, hogy a középkori egyház cl felejtkezett arról, hogy a,kenyértől és jogtól megfosztott embermilltók számára Isten a kenyérben és jogban is inkar- nálódni akar — egyháza révén.

*

Gellert püspök szobrát ismerjük. Szeretem ezt a szobrot., de fogva tart az a gondolat, hogy a kereszt, amelyet a püspök kezében tart, s a róla szóló szent evangélium ereje altkor került a magasból á „mélybe”, templomok tornyáról a szívekbe, szigetekről a közösségi élet sodrába mikor félezer év múltán Pest-Budára is elérkezett a reformáció, De erről már következe cikkünkben lesz szó: Ami tűzze! kezdődött.

Dr. Kékén András

I

t