Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-05-21 / 21. szám

,,77 as Isten háza népe vagytok“ Hogy kinek mit jelent az a környezet, az a terület, me­lyet szülőföldjének nevez, azt nem tudom. Az viszont tény, hogy a somogyi születésű em­berek — bárhova is kerüljenek életük folyamán — mindig sze­retettel és ragaszkodással be­szélnek szülőföldjükről. So- mogyról. Aki már hosszabb időt töltött Somogybán és lehetősé­ge volt alaposabban megismer­ni a gyönyörű tájat, az embe­reket is. az nem csodálkozik ezen. Mindez akkor jutott eszembe, mikor április 10-án elindultunk Iharosberénybe. Az alkalom abból adódott, hogy a gyüleke­zet a régi és*nagyon is renová­lásra szorult parókiáját meg­újította. Több elképzelés nyo­mán, hogy milyen módon épít - sék újjá. tegyék lakhatóvá és egészségesebbé a parókiát, vé­gül nagyon leleményesen azt választották, hogy a meglévő épületet alakítják át oly mó­don, hogy külső formájában lényeges' változás ne történjék. Az eddig kifűthetetlenül ma­gas helyiségekben új födémet építettek, amely lényegesen alacsonyabbá tette a szobá­kat. Üj, jól záró ablakokat he­lyeztek el. kényelmesebbé tet­ték az egesz lakást. az Átalakítás és re­noválás csak úgy következ­hetett be. hogy az iharosberé- nyi gyülekezet összefogott az építkezés segítésében. Ez az összefogás példa lehet sok gyü­lekezet számára, hiszen arról volt szó, hogy öt község evan- gélikussága állt egyértelműen az építkezés mellé. Az iharosi- ak. herényiek, pogányszentpé- teriek, csicsóiak. inkeiek egy­forma lelkesedéssel végezték az áldozatos munkát. Az ünnepély A munkák részbeni befeje­zése után a gyülekezet meg­hívta D. Káldy Zoltán püspö­köt, a falu szülöttjét, akinek édesapja itt volt lelkész, hogy adja át rendeltetésének az új­jáépített parókiát. A püspököt elkísérte útjára feleségé és édesanyja is. akiket külön is nagy szeretettel hívtak a gyü­lekezetbe. Az érkező vendégeket a presbitérium élén Hegyháti Já­nos lelkész köszöntötte. Az istentisztelet oltári szol­gálatát Dubovay Géza esperes végezte. AZ IGEHIRDETÉST D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK tartotta az Efezusi levél 2,19— 22 alapján. Igehirdetése elején arról beszélt, hogy nem is a parókia renoválás a nagy do­log, hanem az, hogy a gyüleke­zet összefogott, ezért a mun­káért, és' hogy a gyülekezet reménységgel néz a jövő felé. „Ha ti. renováltok, akkor re­ménykedtek, ha reménykédtek, akkor hisztek.” Majd szólt .arról az otthon­ról, melyről az ige be­szél. amelyben Isten a házi­gazda, és ahol mi, gyülekezet vagyunk a háznép. „Az az ott­hon, melyben Isten a házigaz­da. az az anyaszentegyház. Az egyházat, a gyülekezetét az Is­ten otthonunkul adta. Ebben az otthonban valóban család­tagok vagyunk, akik egymás mellé rendeltettünk, hogy egy­másért könyörögjünk és ne en­gedjük el egymás kezét.” A továbbiakban arról szólt, hogy ez azt is jelenti, hogy polgártársai vagyunk a szen­teknek”. hivő őseinknek, akik­kel az apostolokkal együtt épü­lünk egy házzá, melynek a tar­tóoszlopa Jézus. Mindebből mi következik? Nagyon szeres­sétek az egyházat, amelyben Isten a házigazda. Másodszor, nagyon szeressétek ezt a földet. Egyházszeretet és hazaszeretet együtt! Ez az az út, amelyen munkánkkal, imádságunkkal tudjuk Istent szolgálni és drá­ga magyar népünket szolgál­ni.’* AZ ISTENTISZTELETHEZ RÖVID KÖZGYŰLÉS kap­csolódott. ahol először Hegy­háti Janos lelkész szólt né­hány szót az építkezésről és köszöntötte a vendégeket. Az egyházmegye köszöntését Du- bovai Géza esperes adta át. Végül D. Káldy Zoltán püs­pök adott rövid tájékoztatót egyházunk életéről. Közösségben Az istentisztelet után a gyü­lekezet presbiterei és a ven­dégek részére gazdagon meg­terített asztallal kedveskedtek a gyülekezet asszonyai. És itt a lényeg valóban nem a gaz­dagon megterített asztalokon volt, hanem azon a közössé­gen. baráti együttléten. amely kialakult a jelenlévők között. Itt: köszöntötte a püspököt és a gyülekezetét a helyi községi ta­nács képviselője, méltatva azt a szolgálatot és nagy jelentősé­gű munkát, amelyet a püspök végez. Az ebéd befejezéseként D. Káldy Zoltán püspök útibe­számolók kapcsán kitekintést adott a világ keresztyénségé- nek és a lutheranizmus nagy családjának életébe. Ad ja Isten, hogy az iharosbe- rényiek ezután is szeretettel és jószándékkal végezzék szolgá­latukat a gyülekezetben és né­pünk között. Ifj. Rendeli György Szépség és erő Sók hazánkba látogató kül­földi adott már hangot őszin­te csodálatának, amikor be­pillanthatott kulturális éle­tünkbe, vagy ha a világverse­nyeken elért sportsikereinkről beszélt. Alapfokú zenei okta­tásunk egyedülálló az egész világon, világot járó fiatal és idősebb, művészeink pedig ma­gas elismerést kapnak. Szín­háza kultúránk mind a fővá­rosban, mind vidéken rendkí­vül magas színvonalú. Könyv­kiadásunk gazdagsága, frisse­ségé és mindenki számára való elérhetősége ámulatba ej­ti a kívülállót. A felszabadu­lás utáni olimpiákon és világ- versenyeken hazánk fiatal sportolói lélekszámúnkhoz ké­pest majdnem, mindig rendkí­vüli sikereket értek el. MINDEZ AZT MUTATJA, hogy a „szépség és erő”, a te­hetség és a magas igények te­kintetében jó úton járunk, általánosságban elégedettek lehetünk eredményeinkkel. Mi indokolja hát azt, hogy e té­máról annak a cikksorozatnak keretében szólunk, melyben szépülő és gazdagodó életünk néhány negatív jelenségéről, közgondolkodásban fellelhető torzulásáról esik szó? Bizo­nyára az a főindok, hogy a bevezetőben felsorolt kiemel­kedő eredmények itthon, te­hát a nem kívülről jövők szá­mára. nem hatnak mindenki szamara lelkesítőleg, nem emelik általánosan a mércét. Más szóval: a közízlés és az általános igények gyakran el­maradnak lehetőségeink mö­gött! — Lapunk április 23-i számának vezércikkében (..Mi­nél szomorúbb — annál iga­zibb?”) már foglalkoztunk az irodalmi alkotásokban és a közgondolkodásban is itt-ott feltűnő dekadenciával, szomo­rúsággal, kiúttalanságot hirde­tő „megoldásokkal” s ezek ha­mis voltával. Most e témánk egy másik oldaláról, a közíz­lésről és az igényesség változá­sairól beszéljünk. TABLAS HÄZZAL játsszák azt a magyar színdarabot, melynek „megoldása” az ön- gyilkosság, miután a főhős úgy érzi, hogy rosszul próbál­ta megvalósítani önmagát, le­hetőségeit, Ugyanakkor kong a nézőtér az ürességtől azon a darabon, melyben száza­dunk egyik magyar óriásának. Bartók Bélának állítottak pompás emléket, hiteles ere­deti dokumentumok alapján és rendkívüli színészi alakítá­sok közvetítésével. Sajnos, el­gondolkoztató ez és még sok hasonló ellentét. A filmszín­házak műsora dicséretesen változatos. Az azonban már kevésbé dicséretes, hogy amíg áz erotikát és gyakran ijesz­tően alacsony színvonalon tá­lalt bűnügyekét (újabban már a horror- vagy rémfilmeket is ide sorólhatiuk) bemutató al­kotásoknál hosszú sorók áll­nak jegyekért és az üzérék pompásan keresnek, addig a hazai vagy külföldi filmter­més valóban művészi alkotá­sait, nemegyszer nagy díjakkal Csanádi Imre: Egy hajdani templomra Nádfödeles pajta, sár-alkotmány lehetett, mégis szentegyháznak ékesen neveztetett; áldott áhítatra magába fogadta a kis gyülekezetét. Taposott jobbágyok, német elől szököttek, török sarcát sínylők, ,.e szent helyre feljöttek' -, bocskorban, mezítláb; szomjúzva itták próféták mit hirdettek. Testben szakadozva, szabadulva gályákról, szólt hatalmas szóval toprongyos prédikátor: gátakat sodort már válaszul a zsoltár, zúgták mint erős tábor. Idáig löpódzott, itt talált lakozásra napnyugati Kálvin tilalmas tanítása; kert alatt toportyán, harsant égő portán tatár ló vonítása. Dűlt itt pőre átok pápás álnok urakra. Anti-Krisztus-nyája pilises tar papokra, aranyozott, fényes, bálványos-töm jénes palota-templomokra. Mi más hajlék volt ez!: puszta négy fal, tapasztott, tojáshéj, akárki melyet földbe taposHat, hadak tengerében rút sajka, törékeny, tárgya minden gonosznak. Mégis megtartódat benne becsüld, magyarság, ország lappangott itt, mikor nem vala ország: ő árváit Isten vezérelvén hitben, létt Bástya és Bátorság, Két vad pogány melyet zúzott-facsart mint sajtó, nép dacolhatott itt, zsidók jaját sóhajtó, , helvét tant citáló magára találó, térdet-fejet nem hajtó. (1965) , (CSANÁDI IMRE József Atttla-dijas költő 1920-ban szüle­tett Zámolyon. Közölt verse a „CSILLAGFORGÓ” című kö­tetéből való, amely 1966-ban jelent meg.) kitüntetett filmjeit rövid időn belül le kell venni a műsor­ról. Sajnos, a hiba már ott je­lentkezik. hogy néhány „alko­tás” nem erősiti a szocialista erkölcsiség célkitűzését, amit már a Nyugatról megvásár­landó filmek kiválogatásánál is szem előtt kellene tartania az illetékeseknek. A televízió nemrég ünne­pelte vidám műsor keretében a 2 milliomodik előfizetőjét. Ez azt jelenti, hogy a család­tagokkal együtt hazánk lakos­ságának több, mint fele nézi rendszeresen az adásokat. Óriási lehetőség ez a közízlés formálására, az igényesség fej­lesztésére, a társadalom min­den rétegének nevelésére. A televízió igyekszik is élni ez­zel, mert kitűnő irodalmi és zenei műsorokat, mindenki számára érthető tudományos ismeretterjesztő beszélgetése­ket, történelmi, földrajzi, po­litikai, gazdasági, társadalmi műsorokat (közérdeklődést fej­bolygató riportok, nyilvános­ságot bevonó „Fórum-beszél­getések”. bírálatok stb.) sugá­roz, természetesen változatos filmvetítések mellett. A le­mérhető széles körű visszhang mégis többnyire az igénytelen krimiket, a kizárólag szórako­zást jelentő táncdalfesztiváU s egyéb versenyeket emeli a többi fölé.... A SPORTBAN pedig — melyről a bevezetésben szin­tén szót ejtettünk — a mosta­nában fellelhető lanyhulást és eredménytelenséget a közvé­lemény egyféleképpen igyek­szik magyarázni: kevés az anyagi ösztönzés, a nemzeti érzés, a dicsőségszerzés lehe­tősége már nem lelkesít elég­gé. (Reméljük, hogy a közvé­leménynek ez a feltételezése csak igen kevés sportoló ese­tében igaz!) SZÉPSÉG ÉS ERŐ. Komoly, szép szavak. Boldog lehet az a nép. melyben e szavak adnak értelVnet és célt fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. Isten adta testünket, lelkünket, te­hetségünket. értelmünket. . ö áldja meg törekvéseinket, hogy minél szebb, értékesebb és él­ménytelibb legyen életünk. Ehhez azonban az kell. hogy ne hivatkozzunk állandóan a „kikapcsolódás” hamisan be­állított fogalmára: a gazdag tartalmú, művészi • színvonalú élmény is nagyszerű „kikap­csolódást'’ adhat. Könyvhét kezdődik e napokban, kultu­rális életünk felelős vezetői jól átgondoltan igyekeznék minden területen kielégíteni a legkülönbözőbb igényeket, a fiatalok remek vetélkedőkön mutatják meg tudásukat, az okos tájékozottság mind töb­beket jellemez társadalmunk­ban. Fejlesszük hát ízlésünket (ebből lesz a „közízlés”!), emeljük az élet minden terü­letén igényességünkét. Ez jó nekünk is. társadalmunknak is'. És élőre nem is sejtett él­ményekre, kincsekre bukka­nunk! Szirmai Zoltán ' — MIHALYHAZA. Nagy­pénteken úrvacsorái istentisz­teleten indult él szolgálatára az újonnan választott presbité­rium. Tpth Sándor lelkész be­iktatta szolgálatukba id. Sza­bó Károly gondnokot. Németh Jenő, Varga Sándor, Benecz Károly, Németh József és Nagy Lajos presbitereket. — CEGLÉD. Megemlékezett a gyülekezet Jávor Pál lelkész huszonöt éves ceglédi szolgála­táról. A gyülekezet köszöntését dr. Vérit Sándor felügyelő tol­mácsolta. A presbitérium né­vében Kiss Sándor alkalmi költeményét olvasta fél. A gyermekek nevében Tóth End­re mondott’ verset, Madarast Lilla és Kottlár György kö­szöntő szavakat. A lelkész Is­ten iránti hálával köszönte meg a szolgálat lehetősegét. s a megemlékezést, valamint a gyülekezet értékes ajándékai — ALBERTI. A, gyülekezet április 30-i szeretetvendégsé-' gén dr. Hafenscher Károly Bu­dapest Deák téri lelkész tartott előadást a gyülekezet nagy ér­deklődése mellett. A LUTHERANI A május 28-án, vasárnap délután a 6 órai istentisztelet keretében EGYHÁZZENEI Áhítatot tart. Liszt: B-A-C-H Szokolay: Pünkösdi enek (Bemutató) Bach: dór tokkáta Bach: 76. kantáta Vezényelnek: Szokolay Sándor és Weltler Jenő Orgonái: Trajtler Gabor Igét hirdet: D. KAUDY ZOLTÁN püspök __________________________i Eu rópánk biztonsága AZ EURÓPAI EGYHÁZAK KONFERENCIÁJA elnöksége április IS—21-ig tartotta ülését a Moszkva melletti Zugorszk kolostorában, az orosz ortodox egyház vendéglátásában. A zágorszki kolostor kitűnő alkalmat biztosit az orosz ortodox egyház múltja és jelene, valamint gazdag istentiszteleti élete megismerésére. Itt működik a teológiai akadémia, amelynek tanári karával és ifjúságával is találkozhatott az elnökség. De az ismerkedés feladatán túl fontos és nehez kérdésekkel foglalkozott az elnökség. AZ EURÓPAI BÉKE ÉS BIZTONSÁG témája képezi c Budapesti felhívás óta, 1969 óta az Európai Egyházak Kon­ferenciája fö feladatát. A szocialista területről érkezett kül­döttek számos javaslatot teltek arra. hogyan lehetne konk­rétabban és hatásosabban állást foglalni egyházi részről etz európai beke és biztonság támogatása érdekében. Kifejtették, hogy az egyház becsületbeli kérdése, hogy a béke és haladás oldalán állva mindent megtegyen kontinensünk jövője biz­tosítása érdekében. Ugyanakkor több kapitalista területről ér­kezett küldött halogató taktikát követett annak hangoztatá­sával, hogy elég, ha az egyház általános békevágyát fejezi ki, de ne lépjen tovább a konkrét lépések felé. EURÓPÁBAN leél társadalmi rendszer van, s ezzel össze­függ az, hogy a nézetek is különböznek egymástól. De az európai béke és biztonság kérdése minden kontinensünkön élő embert érintő probléma, sőt világrészünk határain túL az egész világbékét érintő kérdés. Ezen a területen mindén feltétel megvan ahhoz, hogy kialakulhasson a tárgyalások szel­leme, és létrejöhessen Helsinkiben az európai kormányok kép­viselőinek közös értekezlete. Természetesnek kellene tartani, hogy az egyház az a hely, ahol következetesen foglalnak állást a minden európai embert érintő béke kérdésében. Ezért érthetetlen azok állásfoglalása, akik csak általános bekeszó­lamokig hajlandók elmenni, de visszariadnak a béke támo­gatása konkrét politikai feladataitól. AZ ELNÖKSÉG TÁRGYALÁSAIRÓL KIADOTT KÖZLE­MÉNY kiemelte az európai helyzet enyhülésének reménysé­gét s kifejezte kívánságát az európai biztonsági konferencia mielőbbi összejövetelét illetően. Reménységét fejezte ki a szov­jet—NSZK és lengyel—NSZK szerződéseknek az NSZK ré­széről történő ratifikálása iránt. Hangsúlyozta a négyhatalmi megegyezés jelentőségét. Berlin kérdésében. Sokra értékelte Leonyid Brezsnyev március 20-án Moszkvában tartott beszé­dét az európai béke és biztonság jelentősége ügyében. Fon­tosnak tartotta a két német állam közötti tárgyalások foly­tatását, s az eddig kötött megállapodásokat. Ezek a politikai jcllégü értékelések arra mutatnak, hogy az EEK elnöksége érzi és vallja az egyházak történelmi felelősségéi a béke konk­rét kérdéseinek segítésében. A TANULMÁNYI MUNKÁT két munkabizottság végzi. Az egyiknek feladata, hogy az európai egyházak kelet—nyugat Párbeszédének lehetőségeit tanulmányozza. A másik munka- bizottság az európai béke ügyére koncentrál. Mindkét bizott­ság még ebben az évben összejön feladatának végzésére. . A bizottságokban magyar résztvevők szólaltatják meg a magyar protestáns egyházak állásfoglalását. A tanulmányi munkában a magyar egyházak eddig is mindig részt vetlek. Étinek ki­emelkedő állomása volt, amikor az Európai Egyházak Kon­ferenciája elmúlt évben tartott nagygyűlésére angol és német nyelvű jelentős tanulmányi anyagot készítettek. A LEGKÖZELEBB/ NAGYGYŰLÉS 1974 őszén lesz a dá­niai Nyborgban. Már most foglalkozott az elnökség a téma kitűzésének problémájával. Ennek meghatározására ez ev ok­tóberében kerül sor, amikor legközelebbi ülése lesz az el­nökségnek, és a tanácsadó bizottságnak. Annyi azonban már most is látszik az elhangzott felszólalásokból, hogy a téma az európai egyházak és népek együttműködésének problémáit fogja, feldolgozni. Természetes, hogy a téma kitűzése után a magyar egyházak az ökumenikus Tanács szervezésében is­mét ki fogják venni részüket a tanulmányi munkából, hogy hozzájárulhassanak az európai egyházak közös útkeresése meg­világításához. SZÁMOS VENDÉG ÉS MEGFIGYELŐ is részt vett az el­nökség ülésén, mind a genfi központból, mind a tagegyházak részéről. Az orosz ortodox egyház kiemelkedő képviselői mel­lett ott voltak Zágorszkban az észt és lett evangélikus egy­házak képviselői, valamint a Szovjetunióban élő baptisták képviselői is. Ez azt mutatja, hogy növekvőben .van az ér­deklődés az EEK munkája iránt. Amikor olyan fontos nem­zetközi témává lett az európai béke és együttműködés, ter­mészetes, hogy megnövekedett az érdeklődés ez európai egy­házak közös feladatai iránt is. PIMEN PÁTRIÁRKA, Moszkva és Oroszország pátriárkája, nagyszabású fogadást adott az EEK elnöksége tiszteletére, ame­lyen a Szovjetunióban működő egyházak képviselői is meg­jelentek. Az elnökséget fogadta Makarcev, a Szovjetunió Ál­lami Egyházügyi Hivatalának elnökhelyettesé. Majd látogatást tett az elnökség a Szovjetunióban működő társadalmi jel­legű európai biztonsági bizottság vezetőinél. Poljanov és Nau- j mov főszerkesztőknél, ahol betekintést nyerhetett abba. hogy a szovjet társadalmi élet milyen széles körű tevékenységet fejt ki az európai béke és biztonság érdekében. MOSZKVA városa és nevezetességei mély benyomást kel­tettek az elnökség tágjaiban, mert láthatták a Szovjetunió lenyűgöző erejét, egyben pedig humanista és békeszeretö kul­túráját. Mindez segítette a közeledésnek és a népek barátsága elmélyülésének célkitűzését. , d. Dr. Ottlyk Ernő /I Hazafias Népírnl bizottságainak evangélikus lelkész tagjai Az elmúlt hetekben lefolyt választások során az alabbi lelké- i székét választották meg a Hazafias Népfront különböző bizott­ságai tagjaiul: Az Országos Tanács tagjai: D. Káldy Zoltán, D. Dr. Vető Lajos. Budapesti Bizottság: D. Kál­dy Zoltán. Megyei Bizottságok tagjai: Détre László. Görög Tibor, Mekis Ádám. Dubovay Géza, dr. Nagy István. Welter Rezső. Járási Bizottságok tagjai: Fábry István, Huley Alfréd. Szende Ernő, Kutas Elek, Garami Lajos, Hennád Tibor, Kiss Gyula, Szalay Sándor. Budapest kerületi Bizottsá- i gat na k tagjai: Blázy Lajos, Szirmai Zoltán. Kökény Elek, Virágh Gyula, Mezősi György. Városi Bizottságok tagjai: Köszörűs Oszkár, Kovács Pál, Jávor Pál. Schád Ottó, Németh István, Benkóczy Dániel. Fol- tin Brúnó. Gyekiczky János. ‘Pásztor Pál. Pl a eh v Lajos, Szabó József, Vető Bála. Nagyközségi és Községi Bi­zottságok tagjai: Balogh Pál, Brebovsziky Gyula, Fábry Ist­ván, Táborszky László, Farkas Lajos, Hegedűs Lajos, Kop­pány János, Detre János, Győ­ri János. Szende Ernő, Vancsó József, • Bándi István, Jakus Imre, Láglar Béla, Madarász István, Molnár Lajos, dr. Pusz­láv László. Szomjas Károly, Varga Árpád, Vértesy Rudolf, Sághy András, Csepregá Béla, Havasi Dezső, Tihanyi János, Zászkaliczky Pál. Tóth-Szöllös ■Mihály. Abaffy Gyula, Barcza Béla. Bárány Gyula, ifj. De­di riszky Gyula, Gartaí István, Káldy Lajos, Kiss Gyula, Mol­nár Jenő, Németh-Farádi Mi­hály. Schultz Jenő. Sümegbe József. Szabó Kálmán. Szalay Sándor, Tóth Sándor. Turme- zei János, Zoltán László. Pétéi Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents