Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-05-21 / 21. szám

,,77 as Isten háza népe vagytok“

Hogy kinek mit jelent az a környezet, az a terület, melyet szülőföldjének nevez, azt nem tudom. Az viszont tény, hogy a somogyi születésű emberek — bárhova is kerüljenek életük folyamán — mindig szeretettel és ragaszkodással beszélnek szülőföldjükről. So- mogyról. Aki már hosszabb időt töltött Somogybán és lehetősége volt alaposabban megismerni a gyönyörű tájat, az embereket is. az nem csodálkozik ezen. Mindez akkor jutott eszembe, mikor április 10-án elindultunk Iharosberénybe.

Az alkalom

abból adódott, hogy a gyülekezet a régi és*nagyon is renoválásra szorult parókiáját megújította. Több elképzelés nyomán, hogy milyen módon épít - sék újjá. tegyék lakhatóvá és egészségesebbé a parókiát, végül nagyon leleményesen azt választották, hogy a meglévő épületet alakítják át oly módon, hogy külső formájában lényeges' változás ne történjék. Az eddig kifűthetetlenül magas helyiségekben új födémet építettek, amely lényegesen alacsonyabbá tette a szobákat. Üj, jól záró ablakokat helyeztek el. kényelmesebbé tették az egesz lakást.

az Átalakítás és renoválás csak úgy következhetett be. hogy az iharosberé- nyi gyülekezet összefogott az építkezés segítésében. Ez az összefogás példa lehet sok gyülekezet számára, hiszen arról volt szó, hogy öt község evan- gélikussága állt egyértelműen az építkezés mellé. Az iharosi- ak. herényiek, pogányszentpé- teriek, csicsóiak. inkeiek egyforma lelkesedéssel végezték az áldozatos munkát.

Az ünnepély

A munkák részbeni befejezése után a gyülekezet meghívta D. Káldy Zoltán püspököt, a falu szülöttjét, akinek édesapja itt volt lelkész, hogy adja át rendeltetésének az újjáépített parókiát. A püspököt elkísérte útjára feleségé és édesanyja is. akiket külön is nagy szeretettel hívtak a gyülekezetbe.

Az érkező vendégeket a presbitérium élén Hegyháti János lelkész köszöntötte.

Az istentisztelet oltári szolgálatát Dubovay Géza esperes végezte.

AZ IGEHIRDETÉST D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK tartotta az Efezusi levél 2,19— 22 alapján. Igehirdetése elején arról beszélt, hogy nem is a parókia renoválás a nagy dolog, hanem az, hogy a gyülekezet összefogott, ezért a munkáért, és' hogy a gyülekezet reménységgel néz a jövő felé. „Ha ti. renováltok, akkor reménykedtek, ha reménykédtek, akkor hisztek.”

Majd szólt .arról az otthonról, melyről az ige beszél. amelyben Isten a házigazda, és ahol mi, gyülekezet vagyunk a háznép. „Az az otthon, melyben Isten a házigazda. az az anyaszentegyház. Az egyházat, a gyülekezetét az Isten otthonunkul adta. Ebben az otthonban valóban családtagok vagyunk, akik egymás mellé rendeltettünk, hogy egymásért könyörögjünk és ne engedjük el egymás kezét.”

A továbbiakban arról szólt, hogy ez azt is jelenti, hogy polgártársai vagyunk a szenteknek”. hivő őseinknek, akikkel az apostolokkal együtt épülünk egy házzá, melynek a tartóoszlopa Jézus. Mindebből mi következik? Nagyon szeressétek az egyházat, amelyben Isten a házigazda. Másodszor, nagyon szeressétek ezt a földet. Egyházszeretet és hazaszeretet együtt! Ez az az út, amelyen munkánkkal, imádságunkkal tudjuk Istent szolgálni és drága magyar népünket szolgálni.’*

AZ ISTENTISZTELETHEZ RÖVID KÖZGYŰLÉS kapcsolódott. ahol először Hegyháti Janos lelkész szólt néhány szót az építkezésről és köszöntötte a vendégeket. Az egyházmegye köszöntését Du- bovai Géza esperes adta át. Végül D. Káldy Zoltán püspök adott rövid tájékoztatót egyházunk életéről.

Közösségben

Az istentisztelet után a gyülekezet presbiterei és a vendégek részére gazdagon megterített asztallal kedveskedtek a gyülekezet asszonyai. És itt a lényeg valóban nem a gazdagon megterített asztalokon volt, hanem azon a közösségen. baráti együttléten. amely kialakult a jelenlévők között. Itt: köszöntötte a püspököt és a gyülekezetét a helyi községi tanács képviselője, méltatva azt a szolgálatot és nagy jelentőségű munkát, amelyet a püspök végez. Az ebéd befejezéseként D. Káldy Zoltán püspök útibeszámolók kapcsán kitekintést adott a világ keresztyénségé- nek és a lutheranizmus nagy családjának életébe.

Ad ja Isten, hogy az iharosbe- rényiek ezután is szeretettel és jószándékkal végezzék szolgálatukat a gyülekezetben és népünk között.

Ifj. Rendeli György

Szépség és erő

Sók hazánkba látogató külföldi adott már hangot őszinte csodálatának, amikor bepillanthatott kulturális életünkbe, vagy ha a világversenyeken elért sportsikereinkről beszélt. Alapfokú zenei oktatásunk egyedülálló az egész világon, világot járó fiatal és idősebb, művészeink pedig magas elismerést kapnak. Színháza kultúránk mind a fővárosban, mind vidéken rendkívül magas színvonalú. Könyvkiadásunk gazdagsága, frisseségé és mindenki számára való elérhetősége ámulatba ejti a kívülállót. A felszabadulás utáni olimpiákon és világ- versenyeken hazánk fiatal sportolói lélekszámúnkhoz képest majdnem, mindig rendkívüli sikereket értek el.

MINDEZ AZT MUTATJA,

hogy a „szépség és erő”, a tehetség és a magas igények tekintetében jó úton járunk, általánosságban elégedettek lehetünk eredményeinkkel. Mi indokolja hát azt, hogy e témáról annak a cikksorozatnak keretében szólunk, melyben szépülő és gazdagodó életünk néhány negatív jelenségéről, közgondolkodásban fellelhető torzulásáról esik szó? Bizonyára az a főindok, hogy a bevezetőben felsorolt kiemelkedő eredmények itthon, tehát a nem kívülről jövők számára. nem hatnak mindenki szamara lelkesítőleg, nem emelik általánosan a mércét. Más szóval: a közízlés és az általános igények gyakran elmaradnak lehetőségeink mögött! — Lapunk április 23-i számának vezércikkében (..Minél szomorúbb — annál igazibb?”) már foglalkoztunk az irodalmi alkotásokban és a közgondolkodásban is itt-ott feltűnő dekadenciával, szomorúsággal, kiúttalanságot hirdető „megoldásokkal” s ezek hamis voltával. Most e témánk egy másik oldaláról, a közízlésről és az igényesség változásairól beszéljünk.

TABLAS HÄZZAL játsszák azt a magyar színdarabot, melynek „megoldása” az ön- gyilkosság, miután a főhős úgy érzi, hogy rosszul próbálta megvalósítani önmagát, lehetőségeit, Ugyanakkor kong a nézőtér az ürességtől azon a darabon, melyben századunk egyik magyar óriásának. Bartók Bélának állítottak pompás emléket, hiteles eredeti dokumentumok alapján és rendkívüli színészi alakítások közvetítésével. Sajnos, elgondolkoztató ez és még sok hasonló ellentét. A filmszínházak műsora dicséretesen változatos. Az azonban már kevésbé dicséretes, hogy amíg áz erotikát és gyakran ijesztően alacsony színvonalon tálalt bűnügyekét (újabban már a horror- vagy rémfilmeket is ide sorólhatiuk) bemutató alkotásoknál hosszú sorók állnak jegyekért és az üzérék pompásan keresnek, addig a hazai vagy külföldi filmtermés valóban művészi alkotásait, nemegyszer nagy díjakkal

Csanádi Imre:

Egy hajdani templomra

Nádfödeles pajta, sár-alkotmány lehetett, mégis szentegyháznak ékesen neveztetett; áldott áhítatra magába fogadta a kis gyülekezetét.

Taposott jobbágyok, német elől szököttek, török sarcát sínylők, ,.e szent helyre feljöttek' -, bocskorban, mezítláb; szomjúzva itták próféták mit hirdettek.

Testben szakadozva, szabadulva gályákról, szólt hatalmas szóval toprongyos prédikátor: gátakat sodort már válaszul a zsoltár, zúgták mint erős tábor.

Idáig löpódzott, itt talált lakozásra napnyugati Kálvin tilalmas tanítása; kert alatt toportyán, harsant égő portán tatár ló vonítása.

Dűlt itt pőre átok pápás álnok urakra. Anti-Krisztus-nyája pilises tar papokra, aranyozott, fényes, bálványos-töm jénes palota-templomokra.

Mi más hajlék volt ez!: puszta négy fal, tapasztott, tojáshéj, akárki melyet földbe taposHat, hadak tengerében rút sajka, törékeny, tárgya minden gonosznak.

Mégis megtartódat benne becsüld, magyarság, ország lappangott itt, mikor nem vala ország: ő árváit Isten vezérelvén hitben, létt Bástya és Bátorság,

Két vad pogány melyet zúzott-facsart mint sajtó, nép dacolhatott itt, zsidók jaját sóhajtó, , helvét tant citáló magára találó,

térdet-fejet nem hajtó. (1965) ,

(CSANÁDI IMRE József Atttla-dijas költő 1920-ban született Zámolyon. Közölt verse a „CSILLAGFORGÓ” című kötetéből való, amely 1966-ban jelent meg.)

kitüntetett filmjeit rövid időn belül le kell venni a műsorról. Sajnos, a hiba már ott jelentkezik. hogy néhány „alkotás” nem erősiti a szocialista erkölcsiség célkitűzését, amit már a Nyugatról megvásárlandó filmek kiválogatásánál is szem előtt kellene tartania az illetékeseknek.

A televízió nemrég ünnepelte vidám műsor keretében a 2 milliomodik előfizetőjét. Ez azt jelenti, hogy a családtagokkal együtt hazánk lakosságának több, mint fele nézi rendszeresen az adásokat. Óriási lehetőség ez a közízlés formálására, az igényesség fejlesztésére, a társadalom minden rétegének nevelésére. A televízió igyekszik is élni ezzel, mert kitűnő irodalmi és zenei műsorokat, mindenki számára érthető tudományos ismeretterjesztő beszélgetéseket, történelmi, földrajzi, politikai, gazdasági, társadalmi műsorokat (közérdeklődést fejbolygató riportok, nyilvánosságot bevonó „Fórum-beszélgetések”. bírálatok stb.) sugároz, természetesen változatos filmvetítések mellett. A lemérhető széles körű visszhang mégis többnyire az igénytelen krimiket, a kizárólag szórakozást jelentő táncdalfesztiváU s egyéb versenyeket emeli a többi fölé....

A SPORTBAN pedig —

melyről a bevezetésben szintén szót ejtettünk — a mostanában fellelhető lanyhulást és eredménytelenséget a közvélemény egyféleképpen igyekszik magyarázni: kevés az anyagi ösztönzés, a nemzeti érzés, a dicsőségszerzés lehetősége már nem lelkesít eléggé. (Reméljük, hogy a közvéleménynek ez a feltételezése csak igen kevés sportoló esetében igaz!)

SZÉPSÉG ÉS ERŐ. Komoly, szép szavak. Boldog lehet az a nép. melyben e szavak adnak értelVnet és célt fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. Isten adta testünket, lelkünket, tehetségünket. értelmünket. . ö áldja meg törekvéseinket, hogy minél szebb, értékesebb és élménytelibb legyen életünk. Ehhez azonban az kell. hogy ne hivatkozzunk állandóan a „kikapcsolódás” hamisan beállított fogalmára: a gazdag tartalmú, művészi • színvonalú élmény is nagyszerű „kikapcsolódást'’ adhat. Könyvhét kezdődik e napokban, kulturális életünk felelős vezetői jól átgondoltan igyekeznék minden területen kielégíteni a legkülönbözőbb igényeket, a fiatalok remek vetélkedőkön mutatják meg tudásukat, az okos tájékozottság mind többeket jellemez társadalmunkban. Fejlesszük hát ízlésünket (ebből lesz a „közízlés”!), emeljük az élet minden területén igényességünkét. Ez jó nekünk is. társadalmunknak is'. És élőre nem is sejtett élményekre, kincsekre bukkanunk!

Szirmai Zoltán '

— MIHALYHAZA. Nagypénteken úrvacsorái istentiszteleten indult él szolgálatára az újonnan választott presbitérium. Tpth Sándor lelkész beiktatta szolgálatukba id. Szabó Károly gondnokot. Németh Jenő, Varga Sándor, Benecz Károly, Németh József és Nagy Lajos presbitereket.

— CEGLÉD. Megemlékezett a gyülekezet Jávor Pál lelkész huszonöt éves ceglédi szolgálatáról. A gyülekezet köszöntését dr. Vérit Sándor felügyelő tolmácsolta. A presbitérium névében Kiss Sándor alkalmi költeményét olvasta fél. A gyermekek nevében Tóth Endre mondott’ verset, Madarast Lilla és Kottlár György köszöntő szavakat. A lelkész Isten iránti hálával köszönte meg a szolgálat lehetősegét. s a megemlékezést, valamint a gyülekezet értékes ajándékai

— ALBERTI. A, gyülekezet április 30-i szeretetvendégsé-' gén dr. Hafenscher Károly Budapest Deák téri lelkész tartott előadást a gyülekezet nagy érdeklődése mellett.

A LUTHERANI A

május 28-án, vasárnap délután a 6 órai istentisztelet keretében EGYHÁZZENEI

Áhítatot

tart.

Liszt: B-A-C-H Szokolay: Pünkösdi enek (Bemutató)

Bach: dór tokkáta Bach: 76. kantáta Vezényelnek: Szokolay Sándor és Weltler Jenő Orgonái: Trajtler Gabor Igét hirdet:

D. KAUDY ZOLTÁN püspök

__________________________i

Eu

rópánk biztonsága

AZ EURÓPAI EGYHÁZAK KONFERENCIÁJA elnöksége április IS—21-ig tartotta ülését a Moszkva melletti Zugorszk kolostorában, az orosz ortodox egyház vendéglátásában. A zágorszki kolostor kitűnő alkalmat biztosit az orosz ortodox egyház múltja és jelene, valamint gazdag istentiszteleti élete megismerésére. Itt működik a teológiai akadémia, amelynek tanári karával és ifjúságával is találkozhatott az elnökség. De az ismerkedés feladatán túl fontos és nehez kérdésekkel foglalkozott az elnökség.

AZ EURÓPAI BÉKE ÉS BIZTONSÁG témája képezi c Budapesti felhívás óta, 1969 óta az Európai Egyházak Konferenciája fö feladatát. A szocialista területről érkezett küldöttek számos javaslatot teltek arra. hogyan lehetne konkrétabban és hatásosabban állást foglalni egyházi részről etz európai beke és biztonság támogatása érdekében. Kifejtették, hogy az egyház becsületbeli kérdése, hogy a béke és haladás oldalán állva mindent megtegyen kontinensünk jövője biztosítása érdekében. Ugyanakkor több kapitalista területről érkezett küldött halogató taktikát követett annak hangoztatásával, hogy elég, ha az egyház általános békevágyát fejezi ki, de ne lépjen tovább a konkrét lépések felé.

EURÓPÁBAN leél társadalmi rendszer van, s ezzel összefügg az, hogy a nézetek is különböznek egymástól. De az európai béke és biztonság kérdése minden kontinensünkön élő embert érintő probléma, sőt világrészünk határain túL az egész világbékét érintő kérdés. Ezen a területen mindén feltétel megvan ahhoz, hogy kialakulhasson a tárgyalások szelleme, és létrejöhessen Helsinkiben az európai kormányok képviselőinek közös értekezlete. Természetesnek kellene tartani, hogy az egyház az a hely, ahol következetesen foglalnak állást a minden európai embert érintő béke kérdésében. Ezért érthetetlen azok állásfoglalása, akik csak általános bekeszólamokig hajlandók elmenni, de visszariadnak a béke támogatása konkrét politikai feladataitól.

AZ ELNÖKSÉG TÁRGYALÁSAIRÓL KIADOTT KÖZLEMÉNY kiemelte az európai helyzet enyhülésének reménységét s kifejezte kívánságát az európai biztonsági konferencia mielőbbi összejövetelét illetően. Reménységét fejezte ki a szovjet—NSZK és lengyel—NSZK szerződéseknek az NSZK részéről történő ratifikálása iránt. Hangsúlyozta a négyhatalmi megegyezés jelentőségét. Berlin kérdésében. Sokra értékelte Leonyid Brezsnyev március 20-án Moszkvában tartott beszédét az európai béke és biztonság jelentősége ügyében. Fontosnak tartotta a két német állam közötti tárgyalások folytatását, s az eddig kötött megállapodásokat. Ezek a politikai jcllégü értékelések arra mutatnak, hogy az EEK elnöksége érzi és vallja az egyházak történelmi felelősségéi a béke konkrét kérdéseinek segítésében.

A TANULMÁNYI MUNKÁT két munkabizottság végzi. Az egyiknek feladata, hogy az európai egyházak kelet—nyugat Párbeszédének lehetőségeit tanulmányozza. A másik munka- bizottság az európai béke ügyére koncentrál. Mindkét bizottság még ebben az évben összejön feladatának végzésére. . A bizottságokban magyar résztvevők szólaltatják meg a magyar protestáns egyházak állásfoglalását. A tanulmányi munkában a magyar egyházak eddig is mindig részt vetlek. Étinek kiemelkedő állomása volt, amikor az Európai Egyházak Konferenciája elmúlt évben tartott nagygyűlésére angol és német nyelvű jelentős tanulmányi anyagot készítettek.

A LEGKÖZELEBB/ NAGYGYŰLÉS 1974 őszén lesz a dániai Nyborgban. Már most foglalkozott az elnökség a téma kitűzésének problémájával. Ennek meghatározására ez ev októberében kerül sor, amikor legközelebbi ülése lesz az elnökségnek, és a tanácsadó bizottságnak. Annyi azonban már most is látszik az elhangzott felszólalásokból, hogy a téma az európai egyházak és népek együttműködésének problémáit fogja, feldolgozni. Természetes, hogy a téma kitűzése után a magyar egyházak az ökumenikus Tanács szervezésében ismét ki fogják venni részüket a tanulmányi munkából, hogy hozzájárulhassanak az európai egyházak közös útkeresése megvilágításához.

SZÁMOS VENDÉG ÉS MEGFIGYELŐ is részt vett az elnökség ülésén, mind a genfi központból, mind a tagegyházak részéről. Az orosz ortodox egyház kiemelkedő képviselői mellett ott voltak Zágorszkban az észt és lett evangélikus egyházak képviselői, valamint a Szovjetunióban élő baptisták képviselői is. Ez azt mutatja, hogy növekvőben .van az érdeklődés az EEK munkája iránt. Amikor olyan fontos nemzetközi témává lett az európai béke és együttműködés, természetes, hogy megnövekedett az érdeklődés ez európai egyházak közös feladatai iránt is.

PIMEN PÁTRIÁRKA, Moszkva és Oroszország pátriárkája, nagyszabású fogadást adott az EEK elnöksége tiszteletére, amelyen a Szovjetunióban működő egyházak képviselői is megjelentek. Az elnökséget fogadta Makarcev, a Szovjetunió Állami Egyházügyi Hivatalának elnökhelyettesé. Majd látogatást tett az elnökség a Szovjetunióban működő társadalmi jellegű európai biztonsági bizottság vezetőinél. Poljanov és Nau- j mov főszerkesztőknél, ahol betekintést nyerhetett abba. hogy a szovjet társadalmi élet milyen széles körű tevékenységet fejt ki az európai béke és biztonság érdekében.

MOSZKVA városa és nevezetességei mély benyomást keltettek az elnökség tágjaiban, mert láthatták a Szovjetunió lenyűgöző erejét, egyben pedig humanista és békeszeretö kultúráját. Mindez segítette a közeledésnek és a népek barátsága elmélyülésének célkitűzését. , d. Dr. Ottlyk Ernő

/I Hazafias Népírnl bizottságainak evangélikus lelkész tagjai

Az elmúlt hetekben lefolyt választások során az alabbi lelké- i székét választották meg a Hazafias Népfront különböző bizottságai tagjaiul:

Az Országos Tanács tagjai:

D. Káldy Zoltán, D. Dr. Vető Lajos.

Budapesti Bizottság: D. Káldy Zoltán.

Megyei Bizottságok tagjai:

Détre László. Görög Tibor, Mekis Ádám. Dubovay Géza, dr. Nagy István. Welter Rezső.

Járási Bizottságok tagjai: Fábry István, Huley Alfréd. Szende Ernő, Kutas Elek, Garami Lajos, Hennád Tibor, Kiss Gyula, Szalay Sándor. Budapest kerületi Bizottsá- i gat na k tagjai: Blázy Lajos, Szirmai Zoltán. Kökény Elek, Virágh Gyula, Mezősi György.

Városi Bizottságok tagjai: Köszörűs Oszkár, Kovács Pál, Jávor Pál. Schád Ottó, Németh István, Benkóczy Dániel. Fol- tin Brúnó. Gyekiczky János. ‘Pásztor Pál. Pl a eh v Lajos, Szabó József, Vető Bála.

Nagyközségi és Községi Bizottságok tagjai: Balogh Pál, Brebovsziky Gyula, Fábry István, Táborszky László, Farkas Lajos, Hegedűs Lajos, Koppány János, Detre János, Győri János. Szende Ernő, Vancsó József, • Bándi István, Jakus Imre, Láglar Béla, Madarász István, Molnár Lajos, dr. Puszláv László. Szomjas Károly, Varga Árpád, Vértesy Rudolf, Sághy András, Csepregá Béla, Havasi Dezső, Tihanyi János, Zászkaliczky Pál. Tóth-Szöllös ■Mihály. Abaffy Gyula, Barcza Béla. Bárány Gyula, ifj. Dedi riszky Gyula, Gartaí István, Káldy Lajos, Kiss Gyula, Molnár Jenő, Németh-Farádi Mihály. Schultz Jenő. Sümegbe József. Szabó Kálmán. Szalay Sándor, Tóth Sándor. Turme- zei János, Zoltán László. Pétéi Jenő.