Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-05-14 / 20. szám

Táguló szemlélet ... Teremtette az egeket... kiterjeszti a földet ... népek szövetségévé és világosságává tesz­lek ... (Ézsaiás 42, 5—6) Rászorulunk! A szűk látás kóros és káros. Isten tágítja látá­sunkat. „Kiterjeszti'’ riíápszemléletünket. Ma már mosolyognivaló. hogy valamikor milyen szűkre nyo- morodoti volt az ember világképe. Nem is világ-, hanem csak föídszemlélet volt, „Geocentrikus” — mondták a tudósok. Az­az földközéppontu: földünk a mindérsség közepe s rajta az ember „a teremtés koronája”. Ezen a beszűkült földszemléle­ten maga az egyház őrködött szigorúan s börtön, ha'ál járt azért, ha valaki mást tanított. Pedig már Ézsaias „eget teremtő” e« „földet kiterjesztő" Istenről beszél. Gassan megtanultuk, hogy Isten világmindenségében a mi földünk csak parányi minigömb . . . Erre a táguló világszemléletre azért van szükség, hogy sze­gényebben járjunk a csillagok alatt! S vigyázóbban! ! NAGYOBB LETT TUDATUNKBAN A VILÁG, kisebb lett a Föld: érzékelhetőbben, összetartozóbban. tehát felelősebben vagyunk rajta összezárva: átfogóbb szeretetre van lehetőség, konkrétabb segítésre van szükség. S hálás boldogsággal örül­hetünk azon, hogy Istenünk ennek a parányi földnek ember­parányától nem sajnálta Jézust, akiben az egész világot sze­rette. Isten „kiterjeszti'’ emberszemléletünket is. Az ige „népek szövetségedről beszél. A régi zsidó reggelenként azért adott hálát, hogy „nem szü­letett pogánynak. rabszolgának és asszonynak . . Ezen a kegyetlen szűkszívűségen Jézus hatalmasat tágított. Család­fáján — többek között — három asszony szerepel: Ráháb, Ruth, Bethsabé. Egyik se dicsekednivaló rokonság. De a tag- szivű Jézus elfogadta őket családtagnak, PÉTER MEGBUKIK az emberszemlélet vizsgáján — Csele­kedetek könyve 10 —: finnyás faji megkülönböztetéssel akart válogatni, kinek hirdesse Krisztus evangóliomát s kit zárjon ki abból. Pótvizsgán tanulta meg azután: „Isten megmutatta, hogy senkit se mondjak közönséges embernek”. Mert „minden nemzetben kedves óelőtte. ki igazságot cselekszik. . PÁL MÁR JOBBAN .FELEL az emberszemlélet leckéjéből: .. Nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő: mert ti mindnyájain egyek vagytok a Krisztus Jézusban”. (Gál 3, 28) Nemzetközi politikában és üzemekben, sőt egyházunk pres­bitériumaiban ma sem felelünk mindig ötösre a helyes ember­szemléletből : faji kérdés, nők egyenjogúsága . . . ISTEN „KITERJESZTI” Jézus-szemléletünket is. Ézsaiás még csak személytelenül, elvont szóval tud beszélni Róla. A középkor régi, ellégiesedett Krisztus-képe helyett mi ma már sokkal hétköznapibb életességgel tudjuk látni hű UUtársun- kat. Nemcsak „felnézünk” Rá, aki „meghalt bűneink miatt és feltámadott megigazulásunkért”, felment a mennybe s ül Isten jobbján, hanem velünk jár utunkon, előttünk az élet tennivalóinak sűrűjében. Evangélioma nemcsak ünnepi han­gulatok gerjesztője, hanem hétköznapokra való hasznos erő . . . Jézusnak száznál több különféle neve van az Újszövetség­ben. Nem véletlen, hogy e nevek mindegyike emberviszonyla- tú: rajtunk segítő irgalmának szándékát jelöli. készségét hor­dozza. Isten szemíéiettágito iskolájában van még tanulni valónk! Szabó József CSALÁDTERVEZÉS NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN Az elvándorlásról II. A mezögazdasag. mint a lakosság rögzítésének egyik tényezője A MEZŐGAZDASÁGI KE­RESŐK foglalkoztatottsága olyan megyékben, ahol intenzív állattenyésztés folyik 30° 0-os az országos 26%-al szemben. A mezőgazdaságban az ezred­fordulón is még 16%-os foglal­koztatottsággal lehet számolni. Ez a csökkenés nem jelent új munkahely igényt. A negyedik öteves terv végére 100 000 idős TSZ tag kapcsolódik ki a ter­melésből. Van termelő 'szövet­kezet hazánkban, ahol 12 tagú komplex-brigád 1800 kh-ra győz rá. Természetesen itt sa­játos adottságok vannak. Fi­gyelembe kell vennünk azt, hogy a mezőgazdaságban jelen van az ipari munkásság is, amely a falu képének egészen sajátos lehetőségét biztosítja. Ez nem is jelentéktelen az ipa­ri mezőgazdaság perspektívája vonatkozásában sem. Bár az elvándorlás erősen lemérséklődve Budapest szívó­hatása tekintetében, a regioná­lis szívóhatása következtében továbbra is érvényes, a mező- gazdaság megszilárdulása is komoly tényezőként jelentke­zik. Sőt itt-ott visszaszívó ha­tást is gyakorol. Agrárpoliti­kánk kedvező a mezőgazdaság fejlődésére. mezőgazdasági nagyüzemek gazdaságilag és szervezetileg szilárdakká let­tek. A termelői árak rendezése ösztönzőleg hatott. A korszerű agrotechnika alkalmazásának eredményei is megragadhatók a termésátlagokban. Például a termésátlag mázsában hek­táronként (lásd az alábbi tábla zatot): MÍG ÖT ÉVVEL EZELŐTT 23%-al kevesebb volt a pa­rasztság jövedelme, . mint az ipari munkásságé, ez az űr most már záródott, ahogy a kongresszuson Fehér Lajos miniszterelnök helyettesünk említette: egy dolgozó TSZ tag havi jövedelme 1700 Ft., egy 10 órás munkanapra 90 Ft. A szövetkezeti törvény, a földhasználat és földtulajdon egységét biztosította s az al­kotmánymódosítás is kimondja a szövetkezeti tulajdon védel­mét. Az urbanizált környezettel kapcsolatos igényt, ha részben is. de falun is ki lehet elégíte­ni. Villanyáram, háztartási gé­pek, vezetékes vízellátás és ez­zel kapcsolatos összkomfort, televízió, de még kétszintes családi házak is, sok-sok falu­ban is megtalálhatók. A köz­lekedési eszközök is szaporod­nak, nem kis idő múlva tízsze­resére nő a gépkocsik száma. 1961—65-ös években 1966—70-es években búza 18.6 24.3 kukorica 26.1 32.3 cukorrépa 246.4 325.2 burgonya 79.1 104.7 ÖNGYILKOSJELÖLTEK VESZIK ELSŐSORBAN IGÉNYBE A TELEFONOS LELKIGONDOZÁST társadalmi összefogásra van szükség. A statisztika szerint Nyugat-Németország, Svédor­szág és a Német Demokrati­kus Köztársaság után a har>- madik helyen áll az öngyilkos­ságok gyakoriságában. Ennek oka a telefonos lelki gondozok konferenciája szerint az. hogy emelkedik az „életuntak” szá­ma. akik nem találják a helyü­ket a társadalomban és rende­zetlenek embertársaikhoz fű­ződő kapcsolataik, (epd) Nyugat-Németországban 1603 munkatársa van a telefonos lelkigondozói szolgálatnak. 1971-ben az előző évhez képest 16 ezerrel több hívást kaptak, összesen 121 ezer alkalommal. A segítséget .kérők között első helyen az öngyilkosság gondo­latával foglalkozó emberek áll­nak, amint ezt dr. Hans-Curt Fleck orvos közölte. Azt is megállapította, hogy nem lehet egyszerűen egyéni tanácsadás­sal meggátolni az öngyilkosok számának emelkedését, hanem ÚJRA JELENTKEZIK AZ ANTISZEMITIZMUS NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN Március végén a hamburgi zsinagógát ismeretlen tettesek antiszemita jelszavakkal és ho­rogkeresztekkel mázolták tele. A hamburgi egyháztanács D. Hans-Otto Wölber evangélikus püspök aláírásával táviratban fejezte ki megdöbbenését és biztosította a zsidó gyülekezet vezetőségét, hogy a maga ré­széről mindent megtesz az an­tiszemitizmus újraéledése el­len. (epd) így a magasabb művelődési igények is elérhetők. Nem egy mezőgazdasági üzem vezetője, vagy brigádvezetője látható egy-egy színházi előadáson, amelyért oda-vissza száz kilo­méteres utat szívesen megtesz. A leglényegesebb: az idege­ket kimerítő zajártalommal szemben sokat jelent a termé­szetes emberi környezet. Sokan elgondolkodnak azon, hogy nagyvárosok lakói bolygó vá­rosként szállják meg az évti­zedekkel ezelőtt feladott tele­püléseket. Kár feladni a mun­kahelytől 15 vagy 20 km-re fekvő szép fekvésű települése­ket, amiket esetleg a fiák, vagy az unokák újból megszállnak. Kérdések, amelyekre az egyháznak is felelnie kell AZ URBANIZÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN a régi vá­roslakók es munkások között van egy bizonyos ellenérzés az újonnon érkezőkkel szemben. A túlzsúfoltságért több vonat­kozásban a beáramlókat ma­rasztalják el. Ha tárgyilagosan nézzük a parasztság számára a nehéz testi munkával járó szakmák közelíthetők meg in­kább. A szerszámkészítők kö­zött 10%-ban van képviselve a parasztság, a kovácsok között (>2°0-ban. Egy-egy település fejlődéséhez munkájuk több­letértékével ők is hozzájárul­nak. össztársadalmi feladat, hogy ilyen feszültségek ne bontsák meg az összetartozan- dóságot. Amikor gyülekeze­tünk tagjait, akik igénylik a gyülekezet szolgálatát, testvé­rekként szólítjuk meg. ez érvé­nyes a régi és új lakokra egy­aránt. Az ingázó huzamos távolléte a családi életben zavart jelent­het. össztársadalmi feladat az emberi segítés. Az idősebb termelőszövetke­zeti tagok szerény járadékot kapnak, amit a TSZ-ek, mint nagy család kiegészítenek. A szülők iránti felelősség pász­tori felelősség kérdése. Tudok viszont lelkésztársam­ról, aki a szülőkkel beszélge­tett el a gyermekekkel kapcso­latos felelősség kérdéséről. A fiatalok ugyanis főbérleti la­káshoz jutottak egyik város­ban. a szülők cserbenhagyás- ról és gyermeki hűtlenségről beszéltek. A lelkipásztori ta­nács meghozta az idős szülök nyugalmát is. AZ EMBERI ÉLET HUMA­NIZÁLÁSÁT szolgálja a nagy méretű összefogás is a levegő, a víz szennyezettség felszámo­lásával kapcsolatban. Egyete­mes emberi ügy ez, és csak egyetemes összefogás juttat­hatja ezt diadalra. Igen örven­detes, hogy A. Appel a Luthe­ránus Világszövetség főtitkára egyfk felszólalásában az egy­séges cselekvésre hívott fel, amelyet nem bonthat meg sem világnézeti, sem társadalmi rendszerbeli különbözőség. AZ ÖSSZTÁRSADALMI, AZ EGYETEMES EMBERISÉGRE tartozó feladatok a keresztyé­neket is kihívják felelős cse­lekvésre. S ha a motivációk különbözőek is. a cselekvés a köz. a haza az emberiség javát szolgálhatja. Mintegy harminc esztendeje lesz. hogy Bonhoef- íer az együk koncentrációs tá­borban egy keresztelési gondo­latmenetben arról irt, hogy „nagy átalakulás előtt áll az emberiség s az egyház a törté­nelmi igazság jegyében le fog mondani a privilégiumokról. Nem megkeseredetten, hanem Isten ítélete előtti meghajlás­ban. Az Egész (a társadalom) szolgálatában való önzetlen részvételben.” Ugyanennek a gondolatmenetnek az elején arról ír a megkereszteltnek: „amikorra már Te felnossz, a régi parókhia és a régi polgári ház egy letűnt világ lesz”. Ezt ő nyilván átvitt értelemben is, mint a fentebbi gondolatmenet mutatja, de szószerint is értet­te. Ezt az NSZK-ban és az NDK-ban meg is értik, ahol egy gyülekezet lelkésze 5—6 templommal rendelkező gyüle­kezetei is gondoz. Most hogy így kirajzolódott a lassú, de mégis ütemes átala­kulás képe s látjuk azt. hogy kisközségek társközségekké lesznek, tanácselnöki szolgálati lakások a funkciójukat veszí­tik, helyes hogy egyházunkban is tervszerűséget érvényesíte­nek. Vannak 140—200—300 400 lelkes gyülekezetek, ame­lyek parókhiákat szeretnének renoválni. Vájjon ezekből a renoválásra szánt eszközökből nem lehetne-e járművek biz­tosításával, az egyházi szolgá­lat korszerűbb formáit megol­dani. Annál is inkább, mert a lelkészi utánpótlás kérdése­ket is vethet fel A tervszerű­séghez az is hozzátartozik, hogy a Teológiai Akadémia hallgatói megszerezzék a gépjárműveze­tői jogosítványt. ÖSSZTÁRSADALMI FEL­ADATOKRÓL szólottunk az urbanizációval kapcsolatban. Egy szociológus arról szól, hogy az embernek embertársaival szemben kifejtett magatartásá­nak. önzésének negatív voná­sai jobban fojtogatnak, mint a. füstiköd. Ez is szolgálatra való kihívás, egy olyan korban kü­lönösen, amikor az ingerküszöb alacsonyabb. Bár az egyház önmaga megértését nem is a társadalom igényéből magya­rázza, hanem a küldetésből, mégis tudjuk azt, hogy a kül­detés Ura a szolgálatra hív el egészen szélesen értelmezve is. Végtelenül örülünk annak, hogy szolgálatunkra a ma sze- kuláris társadalma is igényt tart. Lehel Ferenc Örömteli szolgálatok Ha A lajoskomáromi templom Hozsánna! Áldott aki jő... Gyönyörű napsütéses tavaszi reggelen még az álmosság nyo­mait magunkon viselve suhan­tunk át a lágyan ívelő Erzsé- bet-hídon. A kora reggeli Nap festőién széppé varázsolta a sziklás Gellérthegy meredek oldalát, s a hegy lábánál el­nyúló Duna víztükrét. Ahogy kiértünk az autópályára a most ébredező városból, amer­re néztünk mindenütt vi­rágba borult gyümölcsfák ró­zsaszín és feher virágai, vala­mint üde zöld levelek és ga­bonaföldek köszöntöttek ben­nünket Mintha a természet, az időjárás s minden tudta volna, hogy ünnep van, és ez ünnep­nek megfelelő pompát öltötte volna magára. Március 26. Palmarum, vi- ragvasámap. Jézus jövetelé­nek. jeruzsálemi bevonulásá­nak ünnepe. Szegényes és még­is dicsőséges, alázatos és mégis hatalmas, örvendező és mégis szomorú bevonulás volt ez. A virágzó fák között a még kopár fák, a zöldellő gabona­táblák mellett a még feketéllő parcelláit az örömünnepben meghúzódó szomorúságot szin- bolizálta. Utunk Lajoskomáromba ve­zetett, ahol ezen a vasárnapon kis teológus csoport végzett szolgálatot a gyülekezetben. A lajoskomáromi gyülekezet és lelkésze, Szakáts László nagy szeretettel fogadott ben­nünket és látott vendégül egesz nap. A délelőtti istentiszteleten Dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója végezte a szolgálatot. A gyermekbiblia- órát, mely szintén délelőtt volt Ka jós Annamária, a délutáni ifjúsági órát pedig Bálint Lász­ló vezette. A délutáni isten­tiszteleten Gaugecz István hir­dette Isten igéjét. Az istentisztelet után gyüle­kezeti esten számoltunk be ta­nulásunkról, hitünkről s arról, mire készülünk. Az összefoglaló téma ez volt: Hogyan jön Jézus ma? Hogyan jön Jézus ma? Min­denekelőtt alázatosan. Erről szólt LHsa tso Hirvelá, finn ösztöndíjas teológusnő. Ahhoz, hogy Jézus jövetele sokak szá­mára valósággá váljon, szük­ség van tanítványokra, akik viszik az örömhírt. Kajos An­namária szavainak az alap- gondolata volt ez. S hogyan fogadjuk a felénk közeledő Jé­zust? Ügy mint akkor: hozsan­nákkal és feszítsdmegekkel? Erről Bálint Lászlót hallhatta a gyülekezet. A befejező áhí­tatban Gaugecz István szólt ar­ról, hogy a nagypénteki halá­lon és a húsvéti feltámadáson keresztül hogyan jön az élő Jézus újból és újból. A sorozatot, melyet Dr. Sel­meczi János igazgató vezetett, ének és zeneszámok, valamint versek tették elevenebbé. Még virágvasárnap volt, amikor e kedves gyülekezettől búcsút vettünk, de a mi szí­vünkben már a húsvéti öröm ragyogott. Bálint László Elő Urunk van „Zsendül már a tavasz langy hegyek oldalán, körötted a fák nőnek, a rügy búvik, a fűz sárgul, a mandula habzik, mint a szökőkút. Milljó virág” — Babitsnak ezzel a versével rajzolhatnánk meg azt a cso­dálatos tavaszi tájat, mely a húsvét utáni első vasárnap a csővári teológusnapra érkező­ket fogadta. Délelőtt Csőváron, az anya­gyülekezetben és Pencen. a fi- Jiában dr. Selmeczi János igaz­gató hirdette az igét. Délután, illetve este is tele volt mindkét templom. Csőváron Kiszely Sándor leL kész vezetésével és néhány gyülekezeti fiatal társaságában a várromot néztük meg és a környékre kirándultunk. A délutáni és esti szolgála­tunk átfogó témája: Élő Urunk van. ö megmutatja magát A penci templom oltára — hangzott Liisa Iso-Hirveld finn ösztöndíjasnő szava. Élő Urunk van, aki békességet és hitet ajándékoz, és aki szol­gálatba küld — folytatta a témát Bálint László, illetve Gaugecz István. Versek, oboa­számok és Liisa Iso-Hirveld éneke színezték a szolgála­tokat. Végül „Boldogok, akik nem látnak és hisznek” — címen Kormos Anna tartotta a befejező áhítatot és rá­mutatott arra, hogy az élő Ür nekünk is életet ajándékoz. Ez az élő és életet ajándékozó Ür kell, hogy legyen hitünk, szolgálatunk és életünk forrá­sa. Ezúton köszönjük meg a lel­késznek és a gyülekezetnek a szolgálati lehetőséget és azt a szeretetet, amellyel bennünket körülvettek. Kormos Anna Eltörött a mécses — mond­ják, ha a kisgyerek valami ap­róságon elszomorodik, legör­bül a szája és pityeregni kezd. Kicsiknél könnyen megy ez. Csak kicsiknél? Bizony na­gyokkal is előfordul, ha kelle­metlen meglepetés éri őket. Megtörtént Izrael népével is. Száraz lábbal mentek át a Vörös-tengeren. Fáraó egész seregével a tengerbe veszett Megszabadultak. Hála töltötte el szívüket. Istentiszteletet tar­tottak. Mózes, mindjárt ott a tengerparton, gyönyörű éneket énekelt. A nép vele együtt, mintha templomban lennének. Istent magasztalták. Hatalmát és jóságát, ö mentette meg őket az egyiptomiak kezéből. Azután tovább vándoroltak. Három napja mentek a pusz­tában. Sehol egy forrás. így érkeztek Marába. Itt végre vízre bukkantak. De keserű vizet adott a forrás. Nem tud­ták meginni. Még a forrásnál is keserűb­bé vált a nép szíve. Elfeledték, hogy néhány napja milyen ve­szedelemből mentette ki őket az Űr Isten. Csak a rossz víz miatt keseregtek. Zúgolódtak Mózes ellen. Eltörött a mé­cses ... Duzzogva kérdezték: Hát most mit igyunk? Mózes Istenhez fordult. Se­gítségét kérte. Isten segített, is rajtuk. Egy növényt mutatott meg Mózesnek, Ennek egy darabját beledobta Mózes a forrás vizébe s az ihatóvá vált. Ihattak belőle kedvükre. Isten apró bajainkon is szívesen se­gít. Mózes azonban figyelmez­tette is a népet. A szabadság útján járni nem könnyű. Bíz­zanak Istenben és engedelmes­kedjenek neki, mert csak így állják ki a próbát. így szólt: Ha a te Uradnak Istenednek szavára hűségesen hallgatsz és azt cselekszed, ami kedves az ő szeme előtt, nem bocsátja rátok Isten azokat a betegsé­geket, amelyek az egyiptomia­kat gyötörték. Később Elimbe jutottak. Ott tizenkét jó ízű forrásra talál­tak és hetven pálmafára. Tá­bort ütöttek a víz mellett. Most erre a kicsi szóra fi­gyelj: „ha”. Milyen könnyen duzzogunk, ha valami nem a mi elképzelésünk szerint tör­ténik, ha egy kicsit szomjazni kell, ha egy kicsit tűrnünk kell. Isten azonban ilyenkor is veled van Nem szótlanul ban­dukol melletted. Beszél veled. Milyen rossz lenne, ha nem szólna hozzánk. Milyen baj, ha nem hallgatunk rá. Látod, mennyire fontos sze­repet tölt be ez a kicsi szó: „ha”. A Biblia ezért figyel­meztet: Ma, ha az ő szavát, halljátok, meg ne keményít­sétek szíveteket a fogamzásgátló szerek haszná­lata a népesség alacsonyabb jö­vedelmű rétegeinél kevésbé, a magasabb jövedelműeknél vi­szont nagyobb mértékben is­mert. (epd) A nyugatnémet egészségügyi minisztérium vizsgálata alap­ján a leendő anyáknak csak egyharmada „tervezte meg” gyermeke születését. A statisz­tika szerint a családtervezés és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents