Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1972-05-07 / 19. szám
xxxrn. Évfolyam n, kgä» 1972. május t Ära: £.— Forint Darvas József megvált egyházkeriileti felügyelői tisztségétől Darvas József a Déli Egyházkerület felügyelője az alábbi levelet intézte az Egyházkerület Közgyűléséhez: „Értesítem az Egyházkerületi Közgyűlést, hogy egyházkerületi felügyelői tisztemet, — melyet 1950 óta előbb a Bányai, majd a Déli Evangélikus Egyházkerületben viseltem — nagyméretű társadalmi elfoglaltságomra való tekintettel tovább gyakorolni nem kívánom és azt az Egyházkerület rendelkezésére bocsátom.” , Az Egyházkerület Közgyűlése Darvas József lemondását 1971. november 30-án tartott rendes évi közgyűlésén megtárgyalta és úgy határozott, hogy a lemondást a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának előzetes hozzájárulása után fogadhatja el. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, 1972. február 23-án kelt levelében közölte D. Káldy Zoltán püspökkel, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megadta az előzetes hozzájárulást Darvas Józsefnek egyházkerületi felügyelőt tisztéből való felmentéséhez. Köszönet szava Darvas Józsefhez Elköszönünk Darvas Józseftől, aki közel'22 esztendőn keresztül volt előbb a Bányai, majd a Déli Evangélikus Egyház kerület felügyelője. Számunkra mindig megbecsülést és megtiszteltetést jelentett, hogy vállalta az egyházkerületi felügyelői tisztet és azt egyházunk életének sorsdöntő szakaszaiban felelősséggel gyakorolta. Magyarországi evangélikus egyházunk és benne a Déli Egyházkerület történetébe kitörölhetetlenül beleírta nevét. Olyan szakaszban vállalta el az egyházkerületi felügyelői tisztét, amikor különösen is nagy szükség volt a tiszta látásra, az egyházpolitikai érettségre, a jó judiciumra és határozottságra. Beiktatása 1950 februárjában volt, tehát valamivel több, mint egy évvel az állam és egyház közötti Egyezmény megkötése után. Ebben az időben mindenki jól tudta, hogy noha az Egyezmény megkötése rendkívül nagy jelentőségű volt, annak tartalmáért és érvényesüléséért a gyülekezetekben és a lelkészek között meg kellett küzdeni. Fáradozni kellett azért, hogy annak Szelleme áthassa a gyülekezetek gondolkodását. Szívós munkát kellett folytatni, hogy egyes egyházi csoportok az egyházban ne tegyék a gyülekezeteket és azok-presbitériumait a régi világ védőbástyáivá, valamiféle illegális politikai párttá vagy csoportosulássá, a társadalmi fejlődés akadályozóivá és az elégedetlenek menhelyévé. Darvas József a haladó protestáns hagyományoknak megfelelően tanította, intette és segítette egyházunkat. Székfoglaló beszédében többek'között ezt mondta: „a nép és az egyház szolgálata nem lehet egymással ellentétes, nagyon is -együvé kell tartoznia.” Megragadóan vallott a „magyar haladás és a magyar protestantizmus összefonódásáról”. Darvas József felügyelői szolgálatának kezdetére és első negyedére esik az akkori Bányai Egyházkerület számos személyi, szervezeti, anyagi és egyéb kérdéseinek megoldása is, az állam és egyház szétválasztásával kapcsolatos részletkérdések elintézése, valamint egyházi ' alkotmányunk hozzáigazítása a megváltozott viszonyokhoz, az egyházkerületek és egyházmegyék új beosztása. Az egyház anyagi bázisának megteremtése. A Zsinat megtartása 1952/1953-ban. Bölcsességre, jövőbe látásra és bátorságra volt szükség mindezeknek megoldásához. Darvas József a Déli Egyházkerületben, Mihályfi Ernő az Országos Egyházban az új püspökökkel dr. Vető Lajossal és Dezséry Lászlóval együtt történelmi szolgálatot végeztek el. Darvas József felügyelő szolgálata kiemelkedően jelentős volt az ellenforradalom okozta egyházi romlások helyreigazításában, Újra olyan vezető embernek bizonyult, akinek szavai, tanácsai és intézkedései segítették a . Déli Egyházkerületben a törvényes rend helyreállítását, a személyi problémák megoldását és az elvi tisztázódást. A Déli Egyházkerület, de ezen túlmenői eg a Magyarországi Evangélikus Egyház nevében hálás szívvel megköszönjük Darvas József egyházkerületi felügyelői szolgálatát. Szolgálata beépült egyházunkba és azt féltve meg is őrizzük. Egész szívünkből kívánjuk, hogy közéleti szolgálatéval és írói munkásságával hosszú évekig segítse népünk fejlődését, tarsadal- munk anyagi és szellemi előrelépését, hazánk boldogulását. Isten áldja meg életét és szolgálatát. Az elköszönés pillanatában elvisszük magunkkal Darvas József volt egyházkerületi felügyelőnk egy mondatát, amelyet két évtizeddel ezelőtt mondott felügyelői székfoglalójában: „Lelkészeinktől egyet kérek: legyenek úgy népünk papjai, ahogyan azok voltak a nép ügyéért, igazságáért kiáltó prédikátorok”. Szent-Ivány Ödön a Déli Egyházkerület új felügyelője A Darvas József lemondása nyomán megüresedett egyházkerületi felügyelői tisztre az Egyházkerület Presbitériuma — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának előzetes hozzájárulása után — kiírta a választási. A gyülekezetek presbitériumainak szavazatait tartalmazó borítékokat az e célra kiküldött bizottság 1972. március 23-án bontotta fel. A beérhetett 143 szavazat mindegyike SZENT- IVÁNY öDÖN-re, a Budapesté—'Deák téri gyülekezet másod- felügyelőjére esett. Kát szavazat megkésve érkezett, két gyülekezet presbitériuma pedig :nem élt szavazati jogával. Szent-Ivány Ödön Budapesten született 1914-ben. A Tégláéi Cserépipari Egyesülés (Budapest) Közgazdasági Osztályának vezetője A Budapest—Deák téri gyülekezetben 1957-ben presbiterié, 1963-ban másodfelügyelővé választották, a Déli Egyházkerület Közgyűlése 1368-ban világi főjegyzői szolgálatra hívta el „Szemben állok a zsákutca teológiával és egyházpolitikával“ Szent-Ivány Ödön egyházkerületi felügyelő beiktatása TELT HÁZ fogadta az ünnepi közgyűlésre egybeseregletteket az Országos Egyház Üllői úti imatermében április 20-án, amikor D. Káldy Zoltán, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke tisztségébe iktatta az egyházkerülethez tartozó gyülekezetek presbitériumainak teljes egyetértésével megválasztott új egyházkerületi felügyelőt, Szent-Ivány Ödönt. Az egyházkerületi közgyűlés hivatalos résztvevőin, az érdeklődő lelkészek, presbiterek, gyülekezeti tagok, professzorok és teológiai hallgatók jelenlétén túl az ünnepi esemény jelentőségét jelezte a magas rangú vendégek megjelenése is. AZ ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATALT Ballá István elnökhelyettes és Grnák Károly főosztályvezető képviselték. A testvér református egyház részéről Szamosközi István Duna-melléki püspök, a szabadegyházak részéről Palotay Sándor elnök, a baptista egyház részéről Laczjcovszky János elnök, a metodista egyház részéről Hecker Ádám szuperintendens jelent meg. A külügyi szolgálaton távollevő D. dr. Ottlyk Ernő megbízásából Weitler Rezső egyházkerületi főjegyző képviselte az Északi Egyházkerület elnökségét. Jelen voltak az ünnepségen az Országos Egyház osztályvezetői és munkatársai is. A MEGNYITÓ IGEHIRDETÉST D. Káldy Zoltán püspök végezte Kol 4, 17 alapján. Az igehirdetés bevezetőjében a püspök hangsúlyozta, hogy Szent-Ivány Ödön nem ismeretlen emberként került az egyház- kerület felügyelői tisztségébe. Mint másodfelügyelő eddig is jó munkát végzett, amiből kiemelkedik, hogy sok gyülekezetbe elkísérte az egyházkerület püspökét egyházlátogató útjai során és szolgálataival segítségére volt egyházkormányzó munkájában. AZ ALAPIGE KIFEJTÉSE során az igehirdető arról a szolgálatról —, az eredeti görög szöveg szerinti diakóniáról szólt, amelyre az új felügyelő Archipposhoz hasonlóan elhivatott. Az elhívás az Úrban történt. A szolgálatot az Űrtől kapta, ezért azt minden körülmények között végezni kell és nem lehet otthagyni. A szolgálatot teljesen be kell tölteni. A diakóniába ugyanúgy beletartózik a pohár víz nyújtása, a beteg öregek és gyermekek gondozása^ mint a bűnbocsánat evangéliumának a hirdetése, a társadalmi, a politikai, a világszélességü diakónia gyakorlása. Ezek együtt jelentik a szolgálatot "és ha valaki egyet-ezek közül kihagy, az téved. Az üzenet azért hangzik a kolosséi gyülekezeten keresztül Archipposhoz, hogy a gyülekezet is megtanulja, milyen igényekkel léphet fel a vezetőkkel szemben. A gyülekezeteknek a teljes diakóniát kell igényelniük vezetőiktől és helytelen igényeikkel nem’ csorbíthatják meg azok szolgálatát. A diakóniát úgy kell végeznünk, hogy az áthassa a keresztyének egész életét akkor is, amikor kimennek az életbe, a hivatalba, a gyárba, a társadalomba. Az ünnepi közgyűlésen D. Káldy Zoltán püspök megemlékezett a tisztségéről lemondott Darvas József eddigi felügyelő szolgálatáról és méltatta azt. MAJD AZ ÚJONNAN MEGVÁLASZTOTT FELÜGYELŐ emelkedett szólásra, aki székfoglalójában a következőket mondotta: . . . Mélyen megrendültén állok itt most és meghatottan átér- zem ennek az alkalomnak egyszeri és felemelő légkörét, amely nemcsak ünnepélyes, hanem meghatározó és elkötelező. .Szeretném kifejteni, hogy magamra nézve miben látom meghatározónak és ei- kötelezőnek. Mindenek előtt azonban arra indít, hogy kifejezzem hálámat azoknak, akik bizalmából az egyház- kerület felügyelőjévé megválasztattam. Megvallom, nem teszek különbséget ^ köszönet vonatkozásában az Istennek és az embereknek mondott között, mert hiszem, hogy Isten embereken keresztül munkálkodik. Ugyanez ellenkező viszonylatban is. érvényes; szolgálatomnak konkrétan a társadalom és a benne élő emberek javára kell megnyilvánulnia és ezt egyidejűleg Isten szolgálatának is tekinthetem. Vallom, hogy Istennek az az akarata, hogy az egyház szolgáljon az emberiségnek, nem elvont fogalmakkal, hanem eleven munkával, igével, szeretettel és egyértelmű döntésekkel. A szocializmus és kapitalizmus világméretű küzdelmében egyértelműen a szocializmus mellett vagyok és minden erőmmel támogatom a szocializmus építését magyar hazánkban. Szolgálat az emberért Most, amikor a számomra új, vezetői tisztségbe kaptam elhívást, fel kellett mérnem i elmúlt életemet és munkámat olyan szempontból is, hogy a jövő feladatának ellátására ad-e alapot? Alkalmasságom megítélésére nem vállalkozhatok, csupán azt tudom megállapítani, hogy világi és egyházi területen részfeladatokat és átfogó intézkedéseket mindenkor felelősséggel és lelkiismeretességgel igyekeztem ellátni. A munkát mindig az emberért végeztem, mindig az emberért történő szolgálatnak tekintettem; a szolgáló életformát és nem az önző anyagiaskodást tartottam életcélnak. Ez a tudat biztat arra, hogy vállalni merjem az új megbízatást és nagyobb felelősséget. Vállalás és elhatárolás Legyen szabad azt mondanom, hogy amióta Káldy Zoltán püspök urat, világos és határozott egyházpolitikai célkitűzéseit megismertem, tehát 1958 óta, én is tudatosan állhattam erre a szilárd talajra, hogy szerény erőmmel segítsem az előrehaladást a gyülekezetemben és az egész egyházban. Teljesen egyetértek a püspök úrral, az „Oj úton” című iránymutató könyvében kifejtett teológiai, egyházpolitikai és politikai szempontokkal. Azokat magaménak vallom és támogatom. Ugyanakkor egyértelműen elhatárolom magamat minden olyan teológiai, egyházpolitikai és politikai nézettől és iránytól, amely egyházunknak a szocializmus val összejövök. ®n nenaJgea találkoztam a kétnyelvűség megnyilvánulásával gyülekezetekben és ha lennének még ilyenek, kétszínűek, visszahúzók, haladásellenesek, róluk meg kell mondanom, nincs helyük és létjogosultságuk a presbitériumokban, de másutt sem. Ismerjék meg jobban Én is a presbiterek nagy sorának egyik tágja vagyok, aki az egyház egy kiemelt helyén felelős vagyok presbitertársaimért is. Feladatomnak tekintem, hogy magam is elősegítsem a presbiterek tájékozódását közegyházi és társában való új útját keresztezi, dalmi kérdésekben, zavarja, vagy azzal szemben Nélkülözhetetlennek fcaráll, bárki részéről történjék is tóm, hogy a gyülekezetek tag- az. Szemben állok a „zsákut- jai, elöljárói jobban megls- ca” teológiával és egyházpoli- merjék az egyház vezetőinek tikával. Jövőnk útját annak az teológiai felismeréseit, hogy útnak a folytatásában látom, munkájuk minden vonatko- amelyen jelenleg is járunk. zásban tudatosabbá váljék. Így pl. a diakónia széles ér- . , , , , fJ telmezésű fogalmát Azt, hogy Egyház es aliam a világon élő minden emberért felelősséget hordozunk, Hiszem és vallom, hogy az mert az emberiség minden egyház létét Istennek köszön- egyes tagja felel egymásért héti, mégis ki kell jelentenem, hogy hálát érzek az állammal kötött egyezményért, mely biztosítja helyünket a szocialista társadalomban. Örálló- Gyakrabban szólunk arrőt, nak tekintem magam, aki az. b°gy egyházunk megtalálta egyház vezetőivel együtt min- útját a szocializmusban, rálép- dént elkövet a Magyar Nép- tünk az új útra. Ezt a mégha- köztársasággal fennálló jó vi- tározást nagyon statikusnál* szony fenntartásáért és építé- érzem. Ennél jóval tovább séért. Nem nehéz ez a feladat, mentünk már. Megyünk útun- mert meggyőződésből fakad, kon előre és nem állunk azon. Mi államunkat a magunké- A közelmúltban egy orvos azt nak tekintjük és meggyőződé- kérdezte tőlem, hogy vajon sem szerint az egyház népe is szoktam-e sétálni? Igenlő vá- a marxista társadalom része, laszomra így folytatta: Csak Egyházunk nagy mértékben sétál, vagy menni szokott-e részese á jő politikai közéi'- erőteljesen? Nem elég sétál- zetből fakadó eredményeknek, nj> haladni kell, az az egész- de úgy érzem, ’hogy - tévé- séges ! Egyházunk helyzetére kenységével maga is hozzójá- lefordítva ezt a gondolatot, ki- rul ehhez a jó politikai köz- fejteném, hogy mit értsünk az érzethez. Az elmúlt 2—3 esz- egyház erőteljes járásán. Féltendőben az egyház gyüleke- reérbés ne essék! Nem azokat zeteinek egy részében megfor- biztatom, akik élen járnak, dúltam és ott számtalan gyű- hanem azokat, akik csak sé- lékezeti lelkésszel, gyülekezeti tálnak. Én most az igehallgataggal, presbiterrel volt talál- tok nevében szólok és nem az kozásom. Megnyilvánulásaik-' igehirdetőkének. Nekünk, igéből, érdeklődéseikből, néze- hallgatóknak . is vannak ie- teikből, célkitűzéseikből az a ladataink az igehirdetés hangtapasztalatom, hogy nagyobb- jának és színvonalának tekin- részt látó szemmel és hálló tétében. Ha mi, igehallgatók füllel élnek egyszerre az egy- nem járunk erőteljesen az házban és a társadalomban, úton és álldogálva megelég- . Természetes is ez, mert Íriszen szünk langy beszédekkel, ak- kikből áll az egyház népe: kor ne csodálkozzunk, ha csak munkásokból, parasztokból, tígy általánosságban szólnak értelmiségiekből. Nem talál- nekünk az Isten békességéről, koztam az egyházi látogatá- Mozgósítani szeretném én is sok során sem más embertí- az egyház népének minden pussal, más rétegződésű ein- lassú járású tagját, hogy haberekkel, mint amilyenekkel ladjunk erővel az úton, nem állami beosztásom keretében a vezetőség mögött, hanem történő kiszállásaim alkalma- együtt a vezetőkkel. A KÖSZÖNTÉSEK SORÁBÓL kiemelkedett Ballá Istvánnak. az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesének felszólalása, aki a felügyelői tiszt történelmi hagyományait elemezve mutatott rá, hogy abban miképpen ötvöződhet a nép ügyének szolgálata és az egyházi szolgálat. A református egyház és a hazai ökumené nevében Számos- közi István Duna-melléki református püspök, a Déli Egyházkerület nevében Mekis Adám főjegyző, az Északi Egyházkerület; részéről Weitler Rezső esperes, egyházkerületi főjegyző köszöntötték az új felügyelőt. Az egyházmegyei és gyülekezeti felügyelők köszöntését' dt. Eszlényi Gyula, a Deák téri gyülekezetét, amelynek hosszú ideje aktív másodfelügyelője Szent-Ivány öden, dr Kékén A.ndrás tolmácsolta. A gyülekezet szeretetét szépen fejezte ki a Lutheránia énekkarának felemelő éneke is az ünnepség keretében. Táviratban köszöntötte sokak élén az új egyházkerületi felügyelőt dr. Mihályfi Ernő országos felügyelő, aki országgyűlési elfoglaltsága miatt kimentette magát. A beiktatott köszönő szavai után D. Káldy Zoltán püspök javaslatára a közgyűlés ÜNNEPI NYJLATKOZAT-taí fordult a Hazafias Népfront V, kongresszusához. A nyilatkozat méltó befejezése volt e kiemelkedő egyházkormányzatí eseménynek *1 Gy, Nem elég sétálni i
