Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-03-05 / 10. szám

Megújul! világban — megújult hittel Jer 35, 1—16 Wem/ őfc nem akartak semmit sem feladni atyáink tanai­ból, az ősi tradíciókból. Az egész világ megváltozott a reka- biták körül Izrael többi törzse már 600 évvel előbb óriási vál­tozáson ment at: véget ért az évezredes nomád, sátoros, pász­tor elet. — letelepedtek, földművelők lettek, alkalmazkodtak a körülöttük élő nepek életformájához. A rekabilák ezt nem tették■ Mindenki már az új kor ké­nyelmes téglaházaiban lakott, — ők hűségesek maradtak sát­raikhoz, — meg ha fel is forditoita azokat egy-egy homokvi­har. Szántani-vetni indultak a többiek, gondozták a szőlőt, szüretellek, arattak. — a rekabiták maradtak a vándorló, kó­borló nomád élet mellett. Ügy gondolták, ha életformát vál­toztatnak, akkor hűtlenek lesznek őseikhez es Istenhez is. ..Hogy sokáig éljetek a föld színén ..." — hangoztatták hűsé­gük jutalma és feltételeként. Ez a sátortábor, ahova az Űr Jeremiást küldte, kiáltó til­takozás volt az új ellen, a történeti fejlődéssel szemben. LEHET-E ILYEN AZ EGYHÁZ? Űj korszakból kilogo ré* ínség, melyet skanzenként mutogatnak külföldi turistáknak? Hiszen körülöttünk egészen új lett a világ. Megindult a vá­rosiasodás, más a munkának, a családnak, a tekintélynek a képleté. A közlekedési és a kommunikációs eszközök révén egy nagy családdá lett az emberiség, s ezzel új és nagyobb lett a felelőssegünk. A 4000 éves földművelő korszak után itt a technika új világa. Nem könnyű senkinek átlépni a régiből az újba. Egészen más lett egy-egy falunak, vidéknek az arca, gondolkodása, időbeosztása, célkitűzésé. E megváltozott világban tusakodva kérdezik sokan az egy­házban: ..sokáig élhetünk-e a föld színén?” — ha az egyház földjén is megváltoznak forrnak, új hang szólal meg. Mások tgy kérdeznek: az űrutazások korában tud-e mondani nekünk még valamit a „régi” Isten, a keresztfa. Mi is meghallhatjuk Isten üzenetét ma. — ahogyan Jeremi­ás megértette akkor a rekabiták sátrai mellett. 1. ISTEN A TÖRTÉNELEM IRÁNYÍTÓJA. Ö előre lépő Is­ten. Sohasem ..régi”, ö mindig friss, mindig új. ő hozza el az új kort is az embernek adott értelmen keresztül, ö ad új, nagyszerű lehetőségeket. A tudomány, a technika óriási ered­ményeit hálával, örömmel köszöntjük. Áldott dolog az új. kor­ban, hogy egyre nő az a szociális lelkűiét, mely Istentől szár­mazó indulat: élni másokért, mindenkiért, őszintébb és sza­badabb lett az Istenhez való tartozás. Tehát: igen éljük az újat. ?. .4 REKABITÁK MAGATARTÁSA. VISS7.AHÜ7.ASA ROSSZ. Ami tanulságos bennük, az, hogy van tartásuk. Tusa- kodnak azért, hogyan tudnának hűek lenni Istenhez, mert szükségük van Reá. Ezzel szemben — bár helyesen tették a többi törzsek, hogy az új korba léptek, — elmarasztalja az Űr őket azért, mert nincs tartásuk. Amikor mi igent mondunk az újra, maradjon meg a bizo­nyosságunk, hogy Isten keze tart bennünket, a keresztfáról erő arad. Istenhez emberséghez hűségben igeneljük az újat. Görög Tibor SIMOJOKI ÉRSEK A SZOVJETUNIÓBAN Az orosz ortodox egyház meghívására december máso­dik felében héttagú finn egy­házi küldöttség járt a Szovjet­unióban dr. Martti Simojoki érsek vezetésével. A Moszkva közelében levő zagorski kolos­torban megbeszéléseket^ foly­tattak az úrvacsora kérdésé­ről. továbbá az egyházi béke­munka időszerű feladatairól Közös vélemény alakult ki ab­ban a tekintetben, hogy az egyház békemunkájához szer­vesen hozzátartozik az igaz­ságosabb társadalmi rendért, a neokolonial izmus, és a táji megkülönböztetés ellen folyta­tott küzdelem, továbbá a le­fegyverzésért es az európai biztonsági értekezlet összehí­vásáért folytatott fáradozások támogatása. A megbeszélése­ket ortodox részről Filaret ér­sek. a moszkvai teológiai aka­démia dékánja vezette. Niko­dim metropol ita is részt vett a tárgyalásokon. A küldöttséget fogadta Pimen moszkvai pát­riárka. Ebből az alkalomból átnyújtotta Simojoki érseknek az orosz ortodox egyház dok­tori keresztjét. A finn küldött­ség látogatást tett a moszkvai baptista gyülekezetben is. Le- niugrádban pedig a balti szovjet köztársasagok evangé­likus egyházi vezetőivel talál­koztak. (Kotimaa) „Földalatti” A budapesti Metró meg­nyitása előtt egyik kiváló köz­írónk amellett kardoskodott, hogy tartsuk meg továbbra is a régi „földalatti” elneve­zést. Miért használjuk a nem­zetközi metró szót, ha egyszer jó magyar szóval rendelke­zünk. A vita eldőlt. Főváro­sunkban metrón is és föld­alattin is lehet utazni. A „földalatti”, fogalma még­is nemzetközi „sikerre” tett szert az utóbbi tíz évben Észak-Amerikában és Nyugat- Európában. Igaz, nem a tö­megközlekedés terén, hanem a vallásos szóhasználatban. Mi van a „földalatti egyházzal?” — kérdezték sejtelmesen egye­sek külföldet járó turistáink­tól. kát. Nem híve a hivatalos egyháznak. Minden gyanús szamára, ami nyílt, ami látha­tó. Az alakoskodó. vakbuzgó szektás az ő eszménye. Ami földalatti, antikommunista, az számára az igazi egyház. A föld feletti éllen bizalmatlan­ságot szít. A „földalatti egy­házról” szól. hogy gyanússá tegyen mindenkit, aki nyíltan megy templomba, minden lel­készt, aki nyilvánosan végzi szolgálatát. Bizalmatlanságot akar ébreszteni a történelmi egyházak és vezetőik ellen. A föld alá menekült egyház az ideálja. tani, amikor fennen hirdeti: ..Én a megalázott, a földalatti, a néma egyház nevében szó­lok”. Hatásának titka igen egyszerű: a nyugati keresz­tyén tömegek tudatába mé­lyen beleivodott az antikom- munizmus szelleme. Aki a le­zárt palack dugóját ki tudja húzni, veszedelmes erőket mozgósíthat. Akik ennek a szellemnek a befolyása alá ke­rülnek, azokkal sok mindent könnyen el lehet hitetni. Még a „földalatti egyház” ideoló­giáját is! Wurmbrand az antikommu­nizmus szolgai eszköze. Az an­ti kommunizmus pedig bűn, mondta 1964-ben a most 80 éves Niemöller Prágában. Meg kell térni belőle. Akik a „földalatti egyházat” vallják, nem megtérést, hanem alámerülést, egy nagyon ve­szélyes, világos látásunkat za­varó bűnben való elmerülést prédikálnak. Jézus hegyen épített városnak nevezte tanít­ványait és nem földalatti munkára bízta meg őket. Ma­gyarországi evangélikus egy­házunk Krisztus szent ügyével való vásári üzérkedésnek mi­nősíti Wurmbrand akcióit Benczúr Lászté A „földalatti egyház” képze­tét külföldön Wurmbrand tette az utóbbi időkben — saj­nos elég széles körben — nép­szerűvé. Egyik könyvében el­mondja. hogy 1964-ig, amikor elhagyta Romániát, az ottani „földalatti egyház” egyik veze­tője volt, s őt onnan „azért ra­gadta ki Isten, hogy testvérei szószólója legyen a nyugati vi­lágban”. „Kiárusított mártírkoszorú” címen 1970 februárjában rész­letesen ismertette Wurmbrand tevékenységét az Evangélikus Élet és azt keményen elítélte. A Zürichben megjelenő svájci evangéliumi sajtószolgálat (spd) így jellemzi: „Sok em­berre szinte hipnotikus hatást g yakorol. Hiú és becsvágyó. sszeférhetetlen. Teológiai képzésben nem részesült. Nem lehet tudni, hogy milyen ala­pon formál jogot a lelkészt címre. Tagadják, hogy a ro­mániai keresztyének között ki­emelkedő szerepe lett volna”. Wurmbrand könyveiben és előadásaiban támadja a szocia­lista államokban élő egyháza ­A „földalatti” erősen színt játszó jelző Wurmbrand szó- használatában. A legellentéte­sebb módon kész alkalmazni, ha általa az állam és az egy­ház kiegyensúlyozott jó viszo­nyát zavarhatja a szocialista államokban, mert ez a szán­déka. Es bármilyen sokszínű­én használja is a „földalatti” jelzőt, alapjában mindig egyet jelent: gyűlöletet a szocialista társadalmi rend ellen. Az. egyik nyugatnémet egyházi körlevél helyesen mutat rá: „Á2 ideológiává torzított ke- resztyénség jellegzetes példája áll előttünk. Ez a keresztyén- ség felelőtlen előítéletek alap­ján mindig előre tudja, mi a jó és mi a rossz”. A svájci kő­nyomatos sajtószolgálat he­lyesléssel fogadja a Wurm- brand-féle pénzgyűjtő-akció­val szemben közölt felvilágo­sítást és azon sajnálkozik, hogy jó szándékú keresztyének is képesek „egy ilyen ember szavait és Krisztus evangéliu­mát kritikátlanul azonosítani”. Miért tud Wurmbrand any­agi hiszékeny embert elámi­Az Egyházak Vilagtanácsa és a Vatikán együttesen támo­gatott SODEPAX Bizottsága (ökumenikus Bizottság a tár­sadalom, a fejlődés és a béke Az Egyesült Államok egyhá­zai Nemzeti Tanácsa informá- dős központja megdöbbentő leleplezést tett közzé arról, hogy amerikai egyházaik jelen­tős összegeket fektetnek bele hadiipari vállalatok részvé­nyeibe és magas nyereségei kapnak. Az ötven lapos jelentést Frank White igazgató adta ki és ebben arról van szó, hogy a megvizsgált tíz protestáns egyház és az Egyházak Nemze­ti Tanácsa együttesen 203 mil­lió dollárnyi tőkével részesek 29 hadiipari vállalatban. Ezek az egyházaik ugyanakkor kivé­tel nélkül ellenzik a vietnami kérdéséi tanulmányozására) új főtitkárává a belga római ka­tolikus misszionáriust Joseph J. Spae atyát választották Ja­pánból. (epd) háborút és a hadászati célra kiadott összegek nagyságát. Első helyen az Egyesült Me­todista Egyház áll 59,7 millió dollárral és ez az öszeg 14,1%- át teszi ki az egyház összes ha­sonló részesedéseinek. Második helyen az Egyesült Presbité- riánus Egyház következik 57,8 millióval (12,8%). A jelentés azt is megemlíti, hogy az egy­házak 1970-ben a hadiipari részvényeik alapján 6.2 millió dollár nyereségre tettek szert, elsősorban az IBM, a General Motors, a General Electric, a Texaco és a Leckheed repülő- gépgyártó cégeknél, (epd) Futni? — Maradni! Szégyen a futás, de hasznos — mondja a közmondás. Igaz? — Nem mindig. Olykor szé­gyen és gyalázat elfutni. Oly­kor semmi áron se szabad el­futni. Maradni kell. Maradni, mégha kényelmetlen is. Mir- jám inkább a kényelmetlent választotta a hasznos helyett. Elrejtőzött a partmenti bo­zótban és figyelte, mint ringa­tózik a kis kosárbölcső a ha­talmas folyam apró hullámain benn a nádasban. Csend volt és rekkenő hőség. Nem történt semmi Unalmas lehetett. De Mirjám maradt Szemmel tar­totta kis testvérét. Mégis, mintha zajt hallana. Léptek zaja. Beszélgetés. Ne- vetgélés. Kik jönnek? Amint kitekintett a bozót nyílásain, fiatal lányokat vett észre. Va­lamennyi szép ruhában. Élü­kön egy hercegnő haladt, a go­nosz király lánya. Udvarhöl­gyei kísérték. Fürödni készül­tek. Jó fürdőhelyet kerestek. Keresgélés közben a király­lány megpillantotta a nád kö­zé rejtett gyékénykosarat. Mi úszik ott a vízen? Hozzátok gyorsan ide — szólt udvarhöl­gyeinek. Amint kiemeltók a vízből, a kisgyerek sírni kezdett. Meg­sajnálta a királylány, mert nem volt kemény szívű, mint az apja. Nézzétek milyen ked­ves — mondotta. Biztosan Iz­rael népéhez tartozik a csöpp­ség. Nem engedem, hogy meg­haljon. Majd gondom lesz rá. Én találtam, az én gyerme­kem lesz. Mózesnek nevezem el. Illik rá ez a név, mert víz­ből vették ki. A kisgyerek nem hagyta ab­ba a sírást Éhes volt De ki tudja megszoptatni ? Hol lehet az édesanyja? Mirjám előlé­pett ekkor a bozótból. Jól hal­lott mindent Nem ijedt meg a királylánytól. Nem futott eL Elébe állt és így szólt: Isme­rek egy asszonyt, aki meg tud­ja szoptatni. Ide hívjam? Hozd azonnal — válaszolt a király­lány. Mirjám hamarosan visz- szatért Ugyan kivel? — Édes­anyjával. Megszoptatnád ezt* kisgyermeket? — kérdezte * királylány? Szívesen, herceg­nőm — válaszolta az édesanya.; A királylány így rendelke­zett: Vidd haza a gyermeket és viseld gondját. Ha megnő és már magától is tud enni, ak­kor magamhoz veszem. Milyen boldog volt az édes­anya. Haza vihette gyerme­két Isten meghallgatta imád­ságát Most már nem kell rej­tegetni. Ha katonák jöttek, csak ennyit mondott: Menje­tek el innen. Ez a gyermek * királylányé. Elképzelheted, milyen öröm tölthette be mindnyájuk szívét. Szomorú­ságukat Isten örömre fordítot­ta. Mirjam tehát nem futott e4. Ott maradt akkor is, amikor nagyon unta magát. Nem ijedt meg a király lányától sem. Ha elfutott volna félelmében, minden másképpen történt volna. így megmaradt Isten szeretetében. Isten téged is csak akkor hasz­nál fel céljai és tervei számára, ha nem félsz egy kis kényelmet­lenségtől. ha megmaradsz sze­retetében. Jézus is azt mondja tanítványainak: „Ha az én pa­rancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szerete- temben; amint én megtartot­tam az én Atyám parancsola­tait és megmaradtam az ő sze­retetében.” (Jn 15, 10) A 776-os ének is erről szót: Jézus a szőlőtő, Mi vesszők vagyunk. Élünk, ha őbenne Meg is maradunk Hogyha tőled, Jézus, elhajolnék. Máris lemetszett venyige volnék. Budapest 1872-1972 Város az ország közepén Ahogyan Aquincum egy bi­rodalom szélére esett, úgy ugyanazon hely egy bizonyos földrajzi es politikai egység közepére. De ahhoz, hogy Buda az ország szíve legyen, sok víznek kellett lefolynia a Du­nán. Mert Róma összeomlása után az ország területe, de Buda maga is valóságos „átjá­ró ház” volt. A népek egymás kezébe adták a Duna-meden- ce kilincsét. Attila hun király talán még látta Aquincum végnapjait mielőtt Aetius-szal megküzdött. A népmonda sze­rint Attila bátyja Buda volt s innen származtatják a telepü­lés nevét. Az bizonyos, hogy kedvező fekvése vonzotta még a nomád vándorláshoz szokott népeket is. S a mai Öbuda a honfoglalók egyik vezérének kezére került. HA NEM IS TUDJUK pon­tos helyét, de a honfoglaló Ár­pád sírját is valahol itt kell keresni az óbudai határban. A régi Aquincum a honfogla­lás idején feltámad s mire a magyarság felveszi a keresz- tyénséget, Öbuda földesurai egyházi intézményeket alapí­tanak, többek között káptalan - ságot. A 13. századtól azután királyi székhelynek tekinthe­tő. ahol a király törvénynapo­kat tart és ítéletet hirdet. Itt persze a századokkal úgy kell gazdálkodnunk, mint diá­koknak a tízperces szünettel. Mert míg e néhány sorba bele­sűrítjük őket, addig hallatla­nul nagy fejlődésen, de tragé­diákon is keresztül ment az új település. Ugyanis a keresz- tyénség felvételekor a nomád életmódhoz szokott magyarsá­got letelepedni kényszeritettek s ezzel gyökeresen megválto­zott életformája. A vándorló, halász, vadász, portyázó ősök­ből földművelők, állattenyész­tők és falulakók lettek, s a földrajzi tényezők közre játszá­sára kialakultak a piacok. Bu­da, mint kedvező révátkelő hely, hegység és alföld talál­kozó helye s már a római kor­ban kialakult hadi-, majd ke- reskedőutak metszőpontjában lévő település, átvette és to­vább fejlesztette a múlt örök­ségét. Lassan az ország leghí­resebb vásárai itt alakultak ki, s mint népes település, a kör­nyező falvak állandó jellegű piaca lett Eközben kifejlődött a manu­faktúrái termelés és a közép­kori Buda a vele szemközt fekvő Pesttel az ország első számú „ipari központjává” lett Persze azon a roppant te­rületen, amelyen ma főváro­sunk fekszik (552 km5!, pl. a 14. század elején 3 város. 34 falu és 13 puszta terült el. A falvaknak és városoknak ez a gyűrűje egészséges csereke­reskedelem alapjait teremtette meg, Buda és Pest piacra ter­melését biztosította iparilag, később pedig a város termé­szetes növekedésének nyújtott lehetőséget. PEST FEJLŐDÉSE teljesen külön indult meg. A római korban. a Gellértheggyel szemben erődítmény volt. Nem rég kerültek napvilágra alap­jai. Nyilvánvalóan a túloldal­ról vezető út és a rév biztosí­tására szolgált. Homokos, in­goványos talaja ellenére, talán Buda csábító vonzása miatt itt is kialakult rövidesen la­kott település, amelyet a ta- tárdúlas után erős fallal vet­tek körül. Zsigmond király alatt önállósult s fő bevételi forrása hosszú időn keresztül marhaexportja volt A tatárok 1241-es muhi győ­zelme Pest es Buda somsát is megpecsételte. Amit tudtak, felégették, akit értek, meggyil­koltak a mongol hordák. Ez a A Matyas-fclc Corvinák egy lapja szörnyű pusztítás adta TV. Bé­lának a gondolatot, hogy a kö­zépkori szokásoknak megfele­lően kővárakat építsen védel­mi jelleggel. A budai oldal szétszórt településeinek köz­pontjában, a mai Várhegyre építtetett várat, ahová veszély esetén a környező falvak, de Óbuda népe is bemenekülhe­tett A Béla király által kez­dett vár alapjait napjainkban tárták fel. A vár azonban nemcsak védelmi célt szolgált. Hamarosan visszaköltöztek az otthonaikból elűzött emberek s a tehetősebb polgárok szép épületekkel, palotákkal építet­ték tele a védett területeit. A szegény polgárok a vár alatti negyedekben húzták meg ma­gukat. Budavár felépítésével Öbuda jelentősege egyre inkább csökkent. A BALPÁRTI VÁROS. Pest is fejlődésnek indult Kereske­delmi jelentősége egyre nőtt s Mátyás király idejében 8—10 ezer lakosainak száma, amely a török hódoltságig 15 ezerre növekedett. Viszont Buda ez- időben kb. 15 ezer lélekkel rendelkezett- Óbuda is ismét benépesült, az egyázi intéz­mények újra betöltötték fel­adataikat. de az újonnan te­lepített város a várral egye­temben átvette a környék ve­zető szerepét. És niíg koráb­ban nem volt állandó királyi székhely, a 14. századtól ezt a szerepet tölti be Buda Hu­nyadi János fiát, Mátyást a pesti országgyűlésen választot­ták királlyá. Buda királyi székhely lett, az. országgyűlé­seket Pesten, vagy annak ha­tárában Rákos mezején tartot­ták. A két város így jogilag is közelebb került egymáshoz, egymásrautaltsága pedig egy­re feltűnőbb lett. A MAGYAR RENE­SZÁNSZ — Mátyás uralkodása — alatt különösen is nőtt Bu­da dicsősége. Ekkor lett a ki­rályi vár az olasz humanis­ták egyik fő gyülekező helyé­vé. Mátyás pompás udvarát számos olasz tudós, művész és író kereste fel, ha másért nem, hogy a Corvinában, ebben az első modern értelemben vett könyvtárban kedvére böngész­hessen. A kódexeken kívül a könyvtárban nyomtatott köny­vek is voltak. Hess András nyomdája 1472 körül a könyv­tár részére is dolgozott. Saj­nos a török megszállás végze­tes kárait sohasem tudtuk pó­tolni. Ami Mátyás pompájából töredékeiben előkerült viszont, ízelítőt ad abból, hogy milyen kultúrát tudtunk teremteni az ország szívében . Amilyen szép volt Buda és környéke a nagy' király ural­kodása alatt, olyan gyászos és siralmas lett hanyatlása 1526 után, vagyis alig több, mint három évtized után. De ezzel a dátummal ú j szakasz kezdő­dik a város történetében. dr. Rédey Pál i KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA A Keresztyén Békekonfe­rencia nyugatnémet csoportja február 25—27 között Mainzban tartotta ülését „Hol állunk? A Keresztyén Békekonferen­cia feladatai Nyugat-Németor­szágban” főtémáról. A beve­zető előadást dr. Tóth Károly a Keresztyén Békekonferencia főtitkára tartotta. GENF AZ EGYHAZAK ÉS A HADIIPAR AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents