Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-02-27 / 9. szám

A végeredmény számít

Mt 21, 28—32.

JÉZUS A „VÉGEREDMÉNYT” KERESI RAJTUNK. Urunk ebben a példázatban megdöbbentő erővel számoltatja el egyházunk népét hitünk és istenfélő életünk mai értékéről. Nem azt kérdezi tőlünk, hányszor kulcsoltuk össze a kezünket imádságra, sem azt, hogy hányszor ültünk be a templompadokba igéjét hallgatni. Láthatólag az sem érdekli, hogy milyen hitet őrizgetünk szívünkben s hányszor mondottunk buzgón „áment” szeretetre biztató akaratára. A kezet keresi, amelyik kimossa az ágyhoz szegezett öregember szennyesét és hazahozza ebédjét. Szemeket keres, melyek észreveszik a szomorú vagy segítségért esdeklő emberi tekinteteket, s ügyüket szívesen felkarolja. Szájakat, amelyek készségesen kimondják a bünbocsánat szabadító igéit a megrettent lelkiismeretű embernek, de bátran „megálljt” kiáltanak minden embertelen önzés és másokon való élősködésnek. Az agyunkat keresi, aminek fel kellene lázadni — tettekre sarkállóan — az éhség, meg agressziós háború sújtotta embertömegek érdekében. És a vállunkat, melyet neki kellene feszítenünk családunk és munkahelyünk, és szeretett hazánk ezerféle gondjának jobb megoldása érdekében. A „végeredményt” kéri számon tőlünk! Nem a .,lelkigyakorlatainkra” kíváncsi, hanem a hit tényleges „gyakorlatáról”, valóságos keresztyén életünkről számoltat el bennünket.

És ebben megítél minket Urunk! Fejünkhöz veri az értelmetlenné váló istentiszteleteinket; a hazugsággá váló „ámenjeinket” imádságaink végén; de még engedelmesség nélküli hitünket sem kíméli ítélete. És megkérdezi: mi keresztyének mikor szégyelljük már el végre magunkat, ebben az országban s a mai világunkban? Amikor gyakran olyanoktól kell tanulnunk igaz emberséget, szűkebb hazánkért vagy az embervilágért érzett felelősséget, akik istenhit nélkül is ezen az úton járnak!

EGY ÜT NYITVA ÁLL ELŐTTÜNK. Ez az út „vámszedők és a parázna nők” útja, akik kimentek Jánoshoz a Jordán mellé és „vallást tettek bűneikről”! Böjt ideje ebben az őszinte és töredelmes bűnbánatban válhat számunkra valóban „áldott, szent idővé”. Amikor üresjáratú, irgalmas szeretetet nem hordozó keresztyén életünket az Ür Szolgájának keresztáldozatán lemérve kimondjuk magunk fölött az Ítéletet: bűnös ember vagyok, Uram! Bűnös vagyok abban, hogy bűnbocsátó szereteted megrekedt bennem, nem adtam tovább. Bűnös vagyok abban, hogy áldozatodat elfogadtam, de ezért hálából nem áldoztam oda magamat embertársaimért. Bűnös vagyok, hogy reméltem: Te meghallgatod imádságomat, de az én fülem mindig zárva maradt a mások kiáltása előtt. Bűnös volt még az istentiszteletem is. Uram, mert nem értettem meg áldott életed s halálod jeleiből, hogy az igazi istentisztelet: „meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban”. Nem értettem, hogy Téged az embertársamban kell tisztelni és szeretni.

MEGTÉRÉS ENGEDELMESSÉGRE. „Eredj fiam, munkálkodjál ...!” Krisztus keresztjére tekintő hitünk számára Istennek ez a szava sokkal több annál mint egy parancs. Atyánk szava ez! Aki Jézus haláláért megbocsátja „tegnapi” vétkeinket, s a bűnbánónak lehetőséget kínál az „újrakezdésre”. Ezért inkább örömhír ez: a meggyógyulni akaróknak, a vétkeiket szégyen- löknek, az új emberség után vágyódóknak. A szabadulás jóhíre ez: nemcsak hiheted — teheted is! Isten bűnbocsátó szere- tetének ez az atyai jósága indíthat minket, az engedelmességben megmutatkozó megtérésre. Mely a hit hálás örvendezésében soha nem felejti: az élet, a „végeredmény” számít!

Csizmazia Sándor

IMÁDKOZZUNK

Irgalmas Urunk! Megköszönjük ítéleted vesszejét, mely bűn- bánatra, megjobbulásra késztet bennünket. De köszönjük evangéliumod erejét is, amivel igaz megtérésre, őszinte engedelmességre szabadítasz fel. Kérünk, bocsásd meg sok hitetlenségünket és engedetlenségünket. Add Szentlelkedet, hogy teremtsen új életet, mely kész állandóan munkálkodni, irgalmas akaratod szerint. Ámen.

KERESZTYÉNEK ÉS MOHAMEDÁNOK

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1972. február 27-én

Az Iszlám Világkongresszus lapjában, a Muslim World hasábjain Tunku Abdul Rahman, az Iszlám Külügyminiszteri Konferencia főtitkára, Malay- zia miniszterelnöke kijelentette, hogy .keresztyéneknek és mohamedánoknak közös a felelősségük az emberiség szolgálatában”. A főtitkár az Egyházak Világtanácsa meghívására röviddel ezelőtt Genfben járt, hogy tárgyalásokat folytasson a keresztyén — mohamedán dialógusról, (epd)

Oeák tér de. 9. (érv.) TrafHer Gábor, de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. dr. Haáemscher Károly. Fasor de. 11. ifj. Foltin Brúnó teol. szuppl., du. 5. szere- tetvemdégsóg. Dózsa György út de. fél 9. ifj. FoiLtin Brúnó teol. szuppl. Üllői út 21, de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán n. 28« de. 10, de. 11. Muncz Frigyes. Kőbánya de. 10. Sülé Károly, du. 5 Szeretetven- dégség: Trajtler Gábor. Utász

u. de. 9. Sülé Károly. Vajda Péter o. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Bízik László. Gyarmat n. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Baranyai Tamás. Frangepán u. de. fél 10. Baranyai Tamás. Üjpest de. 10. Gaugecz István teol. szuppl. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Maituz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep dé, 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-teiep de. 8. Rákospalota Ktetesnpiom de. 10, du.

3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kairoer Ágoston. Sashalom de. 9. Kam er Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fa 11, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) dr.

Fabiny Tibor, de. fél 11. (néma), de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tibor, du. 5. ©zeretetvendégség. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. Turchá- nyi Sándor, de. 10. (úrv.) Tur- chányi Sándor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fa 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegkút de. fa 11. FUippimyi János. Kelenföld de. 8. (úrv.) Reuss András, de. 11. (úrv.) Reuss András, du. 6. Ben- cze Imre. Németvölgyi út de. 9. (úrv.) Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelen- völgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fa 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fa 10. Csepel de. fa 11.

„Az Ür Isten bölcs nyelvet adott nékem, hogy tudjam erősíteni a megfáradtat beszéddel, felkelti minden reggel, felserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.” (Ézs 50,4)

VASÁRNAP. — „De mikor a mi megtartó Istenünknek jó volta és az emberek iránt való szeretete megjelent, akkor nem azokért a cselekedetekért tartott meg minket, amelyeket mi mint megigazultak cselekedtünk, hanem az ő irgalmából.” (Tit 3, 4—5) Ez a mi szerencsénk. Ha érdemeink listáját kívánnánk összeállítani, hamar megállna a kezünkben toliunk. Mert nincs olyan értékünk, amivel Isten előtt dicsekedhetnénk. Pedig szívesen dicsekednénk jó tetteinkkel. Bár nincs dicsekvésünk, de van reménységünk. A mi reménységünk az ő irgalma.

HÉTFŐ. — „Jézus mondja: Ez az én vérem, az új szövetség vére, amely sokakért kion- tatik”. (Mk 14, 24) Fájó arra gondolni, hogy Isten Fiát meggyilkolták, s ez okoz némi szomorúságot a hívőknek, de a halála nem gondatlanságból okozott baleset, nem emberi tévedés eredménye, hanem az ember „eltévedése” miatt történt. Vagyis értünk, mindnyájunkért, azokért is, akik kérik és azokért is, akik majd kérni fogják. S így örömmel adhatunk hálát érte.

KEDD. — „Jézus Krisztus engesztelés a mi bűneinkért, de nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.” (1 Jn 2, 2) Még a megváltás nagyszerű művét, ajándékát sem sajátíthatja ki senki. Ha a miénk is, az a tudat indítson hálára. De rajtunk túl ér, felöleli az egész kozmoszt, az egész teremtett világot, ahogy a próféták is megjövendölték. Ezért is beszélhetünk Jézus Krisztus egyetemes szeretetéről.

SZERDA. — „Jézus Krisztust, noha nem láttátok, szeretitek: akiben, noha most nem látjátok, hisztek és örvendeztek kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel.” (1 Pt 1, 8) Jézus Krisztus: a legfontosabb név a számunkra, valóban nem látjuk a velünk cselekedett kegyelmét és ezért örvendezünk, örvendezhetünk „kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel”. Sajnálatos az, hogy sokan egy sajátságos műszomorúsággal veszik tudomásul mindezt, a legfontosabb hogy átérezzük az öröm tényét.

CSÜTÖRTÖK. — „Jézus Krisztusban van a mi váltsá- gunk az ő vére által: a bűnök bocsánata az ő kegyelmének gazdagsága szerint.” (Ef 1, 7)

Ha valakinek megrokkan a lába, mankót keres. Ha a testét támadja meg valamilyen betegség — orvosságot. S ha vétkei, bajai, kétségei teszik nehézzé — nem láthatóan — a járást, az életet, akkor ezt is gyógyíthatja. Jézus Krisztus kegyelme által, ami leírhatat- lanul gazdag, kimeríthetetlen. Egy élet is kevés, hogy mindezt elmondhassuk kielégítően. Tanúm az, aki tapasztalta.

PÉNTEK. —■ ,.Mivel azér® atyámfiai bizalmunk van a szent helybe való bemenetelre Jézus Krisztus vére által, járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívük megtisztult a gonosz lelkiismerettől.” (Zsid 10, 19. 22) Mit tudunk mi még „pótolni” abban, amit Jézus Krisztus az ő vére által elintézett, hogy üdvösségünk legyen? A megbecsülés szándékát adhatjuk hozzá, de nem érdemként, hanem erőfeszítésként. S az azért való könyörgést, hogy megkapjuk a hitet És alázatos türelmünket

SZOMBAT. — „Jézus mondta: Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Jn 14, 6) Vegyük köszönettel, hogy ő maga ad nekünk utat, sőt magát adja útként, amin — ha nem is mindig könnyű —, járhatunk, S a legbiztatóbb az, hogy ennek az útnak „biztos” vége van. Így is fogalmazhatjuk ezt a mondatot: „Én vagyok a Minden”.

Ribár János

— KÉTÉVES gyermek melle 7—17 óráig megbízható, gyermek- szerető felügyelőnőt keresünk heB öt napra. Telefon: 130—339.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Feleüős szerkesztő és feiadó:

D. Koren Emil

Szerkesztőség és klad/vhivaíat - Budapest, VHI„ Puistoks au la. Telefon: 142—»7«

Csekkszámlaszám: SÍ 6—20.412—vrrr Előfizetési ár: egy évre 90,— 3* Árusítja a Magyar Posta Ind ex 25 211

72.0686

Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla igazgat*

— Böjt 2. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Ts 4, 1—7(8); az igehirdetés alapigéje: Mt 21, 28—32.

— KISKÖRÖS. Február 7én a gyülekezet énekkara sze- retetvendégséget rendezett, amelyen hamburgi tanul- mányútjáról élménybeszámolót tartott Trajtler Gábor lel- kész-orgonaművész. Igemagyarázattal Seben István lelkész szolgált.

— PUSZTA VÁM. A gyülekezet úgynevezett régi temetője környékét sok társadat i munkával és nagy áldozat- készséggel rendbe hozatta. A régi, tönkrement kerítés helyett újat állított.

— KEMENESMIHÄLYFA.

A gyülekezet kétszáz év után, 1932. február 21-én önállósult. Mesterházy Sándor lelkész negyven év óta szolgál a gyülekezetben. Az évfordulóról február 27-én emlékeznek meg Szabó Lajos esperes szolgálatával a délelőtti istentiszteleten, majd az esti böjti igehirdetés-sorozaton. D. dr. Ottlyk Ernő püspök levélben köszöntötte a gyülekezetei és lelkészét Az ünneplő gyülekezetre

CSALÁDI HÍREK

— HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Aszódi János, a kiskőrösi gyülekezet presbitere és felesége sz. Varga Erzsébet február 6-án ünnepelték házasságkötésük 25 éves évfordulóját. Aszódi János az egyházfi szolgálatát is végzi. A népes család úrvacsoravétel után kérte további életútjukra Isten áldását. A hálaadó szertartást Ponicsán Imre végezte.

— HALÁLOZÁS. Sikter István a rákospalotai gyülekezet 30 éven át volt hűségesen szolgáló gondnoka hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése február 3-án volt a gyülekezet nagy részvéte mellett. „Jézus él, én is vele.”

és lelkészére Isten áldását kérjük!

— CSENGŐD—PÁHI-KAS- KANTYÜ. A társult gyülekezet lelkészét, Huley Alfrédet február 20-án délután a csengődi templomban iktatta be szolgálatába Görög Tibor, a Bács-Kiskun megyei Egyházmegye esperese. A beiktatást ünnepi közgyűlés és szeretet- vendégség követte. Közreműködött a kiskőrösi gyülekezet énekkara.

— KELENFÖLD. Március

4-én, szombaton délután fél 6 órakor dr. Gárdonyi Zoltán zeneszerző tart előadást „A jövő zeneművészete” címmel szeretetvendégség keretében. — Minden böjti csütörtökön este vendégigehirdetök szolgálatával 1 Kor 15. alapján van áhítat a tanácsteremben.

— TAB. Február 13-án dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója igehirdetéssel szolgált és beszámolt a Teológus Otthon életéről.

— HIBAIGAZÍTÁS. Lapunk február 20-i számában a „Családi hírek” rovatban közöltük a fasori gyülekezet tb. felügyelőjének halálhírét. A név helyesen: Dr. Kemény Nándor.

— Kiszely György a Szarvas-Ótemplomi gyülekezet hűséges gondnoka 72 éves korában, rövid, türelemmel hordozott szenvedés után elhunyt. Temetése február 8-án volt a gyülekezet nagy részvétele mellett. „Akár élünk, akár meghalunk, az Űréi vagyunk."

— özv. Erős Lászlóvá, sz. Szabó Rozália, néhai Erős László presbiter özvegye január 22-én, életének 80. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése január 25-én volt a vasegerszegi temetőben Baráth József uraiújfalui lelkész szolgálatávaL „Legyen meg a te akaratod”.

NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG

A Német Demokratikus vatala vezetője, Nikodim met- Köztársaságbeli Evangélikus ropolita meghívására hivata- Egyházak Szövetsége az Orosz los küldöttséget küld a Szov- Ortodox Egyház Külügyi Hi- jetunióba ez év tavaszán, (epd)

„Az ország összes karai és rendei és a szabad városok ... mezővárosok és az ország határszélein levő magyar katonák vallásukat a templomok, harangok és temetők szabad használatával mindenütt szabadon gyakorolják... őket sem szabad vallásukban... sem ő királyi felségének, vagy szolgáinak, sem földesuraiknak bármi módon háborítani vagy akadályozni ... A jelen zavaros időkben mindkét oldalról elfaglalt templomokat mind az evangélikusoknak, mind a katolikusoknak is adják vissza.”

Az 1647. V. TÖRVÉNYCIKKBŐL idéztük a fenti sorokat. Ugyanez a törvénycikk megtiltja azt is, hogy a parókiákról eltávolítsanak papokat vagy prédikátorokat. 90 olyan helyet jelöl meg, ahol a templomokat az evangélikusoknak vissza kellett kapniuk.

Hazánk és egyházunk történetében jelentős mérföldkő ez a törvénycikk. Méltó arra, hogy a 325. évfordulóján megemlékezzünk róla.

Kétségtelen, hogy a törvénycikk győzelmet jelentett. Evangélikus papoknak nem kellett rettegniük: melyik pillanatban teszi őket földönfutóvá egy királyi csapat. A gyülekezetek, ha nem is minck-c iitt» szabadon

Nagy győzelmek — kis eredmények

használhatták templomaikat, megszólalhattak ismét a harangok. Vallását mindenki szabadon gyakorolhatta. Mi volt emögött a nagy győzelem mögött?

HAZÁNK TÖRTÉNETÉBEN a 17. század első fele küzdelmes volt, de fényes győzelmek sorát is hozta. Elég, ha csak idézzük a neveket és eseményeket: Bocskai István és az 1606. bécsi béke; Bethlen Gábor és az 1621. nikolsburgi béke és végül I. Rákóczi György és az 1645-ös linzi béke.

I. Rákóczi György fejedelemmé választására szorongatott helyzetben került sor. Bethlen Gábor halála után a Habsburg uralom elérkezettnek látta az időt arra, hogy Erdélyt is elfoglalja. Ennek első lépéseként Eszterházy Miklós nádor elfoglalta az Erdélyhez csatolt hajdú megyéket. A hajdúk azonban fegyvert ragadtak és ellenálltak. Az erdélyi rendek jól látták a veszélyt, s tudták, hogy önállóságukat csak úgy őrizhetik meg, ha egyrészt a hajdúkat támogatják, másrészt, ha a legnagyobb birtokost teszik vezérükké, aki össze tudja tartani őket. így lett Erdély fejedelmévé I. Rákóczi György 1630 december 1-én.

A FEJEDELEM CSAKUGYAN zászlót bontott Erdély, a magyarság és a vallás szabadsága érdekében. Küzdelmének legnagyobb vállalkozása az volt, amikor 1644-ben 30 000 főnyi sereggel megindult a császári és katolikus uralom ellen, mint az ugyancsak e hatalom ellen küzdő svédek szövetségese. Rákóczi átvonulása a Felvidéken harcok között is diadalmenet volt. A nemesség, városi polgárság lelkesedve várta, fogadta és tömegesen csatlakoztak hozzá. De seregében először vesznek részt hosszú idő óta (a Dózsa vezette forradalom óta) parasztok is. Tót és magyar jobbágyok vállvetve küzdenek oldalán szabadságukért és vallásukért. Egy feljegyzés szerint „seregében pápista nem találtatott”. Hiába volt Becs minden erőfeszítése: Rákóczi serege Brno alatt egyesült a svéd csapatokkal. Ez veit éleiének

legnagyobb pillanata, küzdelmének csúcspontja. Ezen a ponton azonban abba is kellett hagynia harcát — hogy miért, arra még visszatérünk — de így is előnyös békét köthetett, a feltételeket ő diktálhatta. Ennek gyümölcse lett a linzi békekötés (1645), amelyet az 1647- es országgyűlés cikkelyezett be. Ebből idéztünk az első sorainkban.

EZ A NAGY GYŐZELEM azonban a valóságban mégsem hozott nagy eredményeket. Mik voltak azok a tényezők, amelyek a győzelem eredményeit kisebbítették?

Ne feledjük, hogy népünk ezekben az években két nagyhatalom harapófogójában volt: az osztrák császárság és a török uralom között őrlődött. Rákóczi először a Habsburg bilincseket akarta lerázni, s e- zért, amennyire lehetett, a törökkel igyekezett barátságos kapcsolatot létesíteni. Most azonban, hogy a döntő pillanathoz érkezett, talán a török is megsokallta győzelmeit? Mindenesetre a nagy pillanatban, amikor a svédekkel együtt

döntő győzelmet arathatott vol- na a Habsburgok fölött, jött a posta követe: a szultán megtiltja a további harcot, s ha a fejedelem nem tér haza, haddal támad Erdélyre. Rákóczinak végeredményben egyik elnyomó hatalmat sem sikerült leráznia és megsemmisítenie, a békekötés eredményét természetesen ez is kisebbítette.

DE NEM SZABAD MEGFELEDKEZNÜNK a Habsburg dinasztiával egybefonódott katolikus uralomról sem. Nem véletlenül fogalmazott így a katolikus főpapság: „Minden re- bellió forrása a reformáció.” Ezt a békét sem vették komolyan, s a törvénycikket „papírnak” tekintették. Sőt később ellenünk használták fel. Említettük, hogy a törvénycikk templomok visszaadásáról is rendelkezik. Mintegy 400 templomot koboztak el eddig tőlünk, ezekből most 90-et adtak vissza. S ennek a törvénynek „becikkelyezésével” bevonult hazai egyház és jogtörténetükbe a „becikkelyezett” (artikúláris) helyek kategóriája -Később a katolikus egyház

úgy próbálta ezt ellenünk fordítani, hogy csak ezeken az artikúláris helyeken szabad istentiszteletet tartani!

SZÁZADOK TELTEK EL. Népünknek szabadságáért, s benne evangélikus egyházunknak a vallásszabadságért még kimondhatatlanul sokat kellett küzdenie és véreznie. A mi nemzedékünk vallhatja örömmel: a rég óhajtott szabadság — népünk szabadságával együtt — igazán a felszabadulással köszöntött ránk. Mi tudhatjuk igazán, hogy mit jelent: evangélikus egyházunk a testvéregyházakkal együtt nem elnyomott, lenézett s a katolikus egyház nem uralkodó, hanem teljes a vallásegyenlőség. S tudhatjuk azt is: milyen nagy dolog, hogy bátran és szabadon hirdethetjük az evangéliumot S ezért a szabadságért nem karddal kellett harcolni, hanem államunknak ez őszinte alapelve. Ezért a szabadságért mi nem küzdöttünk, hanem kaptuk! Amikor a vallásszabadságért foytatott küzdelem nagy győzelmeire és mégis kis eredményeire emlékezünk, legyünk hálásak szabadságunkért, s azzal vissza ne — hanem józanul éljünk!

Keveházi tásslté