Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-02-06 / 6. szám

Istennek engedelmeskedve... £zs 30, 8—18 ISTEN KÖZLI AKARATÁT AZ EMBERREL. Mert méltöz- tatott Istennek kijelenteni magát a történelemben, azért szól­hatták Isten akaratát a próféták, tanítványok és a mi korunk­ban igéjének hirdetői. Minden kétség és pszichológiai speku- kuláció ellenére is Isten beszélő Isten, aki igéjén keresztül szó­lítja meg az embert. A hirdetett igének mindig az a feladata, hogy miközben az embert Isten elé állítja, helyes viszonyba hoz­za azzal a világgal, amelyben él és a felebaráttal, aki mellé fe­lelős testvérként adatott. ISTEN ENGEDELMESSÉGET VÁR NÉPÉTÖL. A keresztyé­nek a történelemben munkálkodó Istenre figyelnek, s akaratá­nak engedelmeskedve élnek. Csak az engedelmes hit tudja megérteni és cselekedni azt, amit Isten mindazzal a változás­sal, ami világunkban, s hazánakban végbemegy, cselekedni akar. Megtanulják ebben az engedelmességben megérteni, mit jelentenek az új társadalmi formák, — s mi ott az egyház és egyes keresztyének szerepe —, amelyekben az emberek szociá­lis felszabadulást találnak a régi társadalom megkötöző, meg­bénító, emberi méltóságból kivetkőztetö formáiból. Az Isten akaratát prófétai bátorsággal meghirdető igehirdetés feltétle­nül figyel arra az életharcra, amelyik a különböző szükségek és nyomorúságok, társadalmi és szociális igazságtalanságok le­küzdéséne irányul. Lehet, hogy Ézsaiás kortársaihoz hasonlóan sokan vannak a keresztyének között is, akik ezt mondanák: „Ne prófétáljatok nekünk igazat, beszéljetek nekünk kedvünk szerint valókat.” Ez által a beszéd által „szépüljön a koldus­ruha” ángy álköntössé. Hadd fedezzék fel sokan a korgó gyom­rok hangjában a „mennyben majd megelégítettek” hárfahang­jainak zenéjét. ISTEN A SZERETET FELELŐS CSELEKEDETÉT VARJA NÉPÉTÖL. Isten a békesség állapotába hívja a vele és önma­gával ‘megbékélt ember, aki akaratának engedelmeskedve él a családban, a társadalomban és az ember világban. Istennek ehhez a békességéhez hozzátartozik az irgalmasság, jogosság, igazság és béke, a földi javakban való részesedés és bőség, az ember földi és mennyei „jóléte”, az ember üdvössége. Ebben a békességben a bűnbánat és megbocsátás áltál helyreáll a bé­kesség Isten és ember között, s ezáltal az ember a jelen lenyűgöző, önző hatalmából az Istennel való „partnerség” szö­vetségébe kerül. Többé már nem a „nyomorgatásban és ha­misságban” bízik. Nem is a szeretetlenség indulata tölti be fe­lebarátja felé, hanem helyreáll a békesség az ember és feleba­rátja között. Az ember, akit a felebaráttól és a társadalomtól saját önzése, önimádata és önszerelme elidegenített és elszakí­tott, újra rátalál a másik emberrel való közösségre, a közeli és távoli felebarátra, s felismeri a vele kapcsolatos felelősségből adódó feladatát is. A sátáni indulatú gyűlölettől megszabadul­va a másikkal és másikért való élet szabadságában találja meg önmagát. A keresztyén ember reménysége a jövőbe tekint, miközben a jelen embere, a jelenben reá váró feladatok felé fordul. Isten újjáteremtő erejét az övéin keresztül már most nyilvánvalóvá teszi azáltal, hogy Lelkének erejével olyan keresztyéneket for­mál, akik szívesen és örömmel végzik az embert szerető Isten akaratát a világban. A szolgáló szeretetve felszabadult ember munkáját örvendezve, s „nem keserű ábrázattal” végzi. Életét nem „odahajítja” a másik szolgálatába, hanem „odaáldozza”, oda „ajándékozza” magát a másikért. Ez a szeretet nem valami „előírás” szerint cselekszik, hanem mindig arra a felebarátra irányul, akit éppen most adott Isten mellém, s aki segítségre szorul. Nagy István IMÁDKOZZUNK Magasztalunk Istenünk, hogy kijelentetted akaratodat, s meg­ismertetted velünk szándékaidat. Akaratod az élet, szeretet és békesség. Taníts minket akaratod szerint felebarátaink javát munkáló szeretetben, békességben járni. Küldd követeidet, akik reád figyelve hirdetik meg üzenetedet prófétai bátorság­gal ma élő gyefmekeidnek. Szentlelked ajándékozzon néped­nek engedelmes és hűséges szívet. Ámen. JUWENALI ÉRSEK LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN istentiszteleti rend Budapesten, 1572. február 6-án 8. Rákospalota Kis templomi de. 10, Tula és Belew érseke, a moszkvai patriarkátus külügyi hivatala helyettes vezetője, Juwenali, a Magyar Ortodox adminisztratúra meghívására december 22—29 között látoga­tást tett hazánkban. A 'kará­csonyi ünnepek alatt Budapes­tén és Miskolcon az ortodox templomokban istentiszteleti szolgálatokat végzett és fölke­reste a szerb és bolgár nyelvű magyarországi ortodoxok ve­zetőit. Látogatást tett az Ál­lami Egyházügyi Hivatalban és az Országházban, találkozott a római katolikus egyház, a re­formátus egyház és az evangé­likus egyház vezetőivel és a Magyarországi ökumenikus Tanács más tagegyházaá kép­viselőivel. Deák tér de. 9. (úrv.) Trat tier Gábor, de. 11. (úrv.) dir. Kékén András, du. 8. dr. Kékén András. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zol­tán, du. 6. ifj. Görög Tibor. Dózsa György út de. fél 10. (úrv.) Szár­mád Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor n. de. 9. Rá­kóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 10., de. 11. dr. R-édey Pál. Kőbánya de. lő. (úrv.) Veöreös Imre. Utász u. de. 9. (úrv.) Sülé Károly. Vajda. Péter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Lehocz- ky J. Endre teol. Rákosfalva de. 8. Lehoczky J. Endre teol. Gyar­mat u. de. fél 10. Lehoczky J. Endre teol. Fóti út de. 11. Bara­nyai Tamás. Váci út de. 8. Ben­czúr Eäszilö. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota MAV-telep de. — Hatvanad vasárnap az oltárterítő színe: zöld. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Lk 8, 4—15, az igehirdetés alapigéje: Ézs 30, 8—18. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 20-án, vasárnap reg­gel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet MEKIS ÁDÁM bé­késcsabai esperes, püspökhe­lyettes. — PESTÚJHELY. Február 20-án, vasárnap délután 5 óra­kor szeretető endégség lesz a templom kórusán, amelyen Bolla Árpád dunakeszi lelkész „Bibliai földeken jártam” cí­men tart előadást közel-keleti útjáról. — KENYÉRI. A csöngei gyü­lekezethez tartotó kenyéri és rábakecskédi szórványban de­cember 14-én és 15-én stór- ványnapot tartottak, amely mindkét helyen úrvacsorao&z- tással ért véget. — KELENFÖLD. Minden hónap első szombatján délután fél 6 órakor Sizerete (.vendégsé­get tartanak a gyülekezetben. — A decemberi szeretetven- dégségen dr. Bárdos Kornél zenetudós ismertette az evan­gélikus használatban volt „Eperjesi Gradual” gregoriá- num anyagát. Ugyanekkor kö­szöntötték dr. Rezessy Zoltán másodlelkészt kelenföldi szol­gálatának 25 éves évfordulója alkalmából. — A januári sze- retetvendégségen ifj. dr. Ko- tsis Iván építész tartott elő­adást a parenzói ókeresztyén bazilikáról és a templom épí­téséről. Február 5-én Bolla Árpád lelkész számol be kö­zel-keleti útjáról „Bibliai föl­deken” címmeL NYUGAT-NÉMETORSZAG A Német Béke-Unió vezető­ségi tagja, Karl Graf von Westpfalen felhívását az anti- kommunizmus nyugat-német­országi visszautasítására több ezren írták alá, köztük 244 lel­kész. (epd) — DIPLOMÁS fiatal leányom­nak nyugodt összkomfortos albér­letet keresek lehetőleg a Belvá­rosban. „Családias” jeligére a ki- adóhivatalba kérek értesítést. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kis tarosa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.), de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) dir. Kafenscher Károly, du. 6. (úrv.) Torockó tér de. fél 9. (úrv.) dir. Haferrscher Károly. Óbuda de. 9. Turchányi Sándor, de. 10. (úrv.) Turchányl Sándor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, dú. fél 7 Ruttkay Elemér. Pesthi- degkút de. tél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. fél 10. Reuss András, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. dr. Rezessy Zoltán, Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7. Visomíai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visonitai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fä -10. Csepel de. fél 11. (úrv.) — CSÖNGE. Az ádventi szeretetvendégségen a gyer­mekbibliakör tagjai adtaik gaz­dag műsort, a gyülekezet lel­késze pedig 26 szórványban el­töltött karácsony emlékeit idéz­ve a szórványhívek ádventjé- ről és karácsonyáról tartott beszámolót. — Karácsony estte „Gyermekeink karácsonya” címmel tartottak gyülekezeti estet a templomban, karácsony ünnepének estéjén pedig „A gyülekezet karácsonya” cím­mel tartottak gyülekezeti es­tet, amelyen szavalatokat, éne­keket adtak elő és elbeszélést olvastak fel. A gyülekezet ki­csinyein kívül . Rudi Sándor, Rudi Ferenc, Vági Attila, Bíró Gyula, Somogyi Gyula, Né­meth Anikó, Böcskör Gyöngyi, Gosztola Ibolya, Puskás György és Németh Éva mond­tak verseket. — SZÉKESFEHÉRVÁR. A református gyülekezettel kö­zösen tartott egyetemes imahét január 17-i szolgálatát Nagy István fejér-komáromi esperes végezte. CSALÁDI HÍREK — HÁZASSÁGI ÉVFORDU­LÓ. Rácz János és felesége, sz. Csigi Rozália, a szergényi gyü­lekezet tagjai vízikeresizt ünne­pén ünnepelték házasságköté­sük 70 éves évfordulóját. A rendkívül ritka jubileumról megemlékezett a templomi gyülekezet is aiz istentisztele­ten, majd ezt követően az idős házaspár otthonában Magassy Sándor lelkész köszöntötte a jubilánsokat, Somogyi Géza gondnok pedig átadta a gyü­lekezet szerény ajándékát. „Nagyot tett az Űr mivelünk, ezért örülünk.” — HALÁLOZÁS. Berták Károly a szombathelyi gyüle­kezet évtizedeken át hűséges tisztségviselő presbitere, la­punk olvasója 85 éves korában rövid szenvedés után Buda­pesten elhunyt. Temetése 1971. december 18-án volt nagy gyá­szoló gyülekezet részvételével a Farkasréti temetőben. — Özv. Kutassy Gézáné 79 éves korában elhunyt. Teme­tése 1971. december 30-án volt Nádasdladányban. „Ama ne­mes harcot megharcoltam, fu­tásomat elvégeztem, a hitet megtartottam” „Mej-t 6 a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő sza­vát. Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Masszáh napján a pusz­tában,” (Zsolt. 95, 7—8) VASÁRNAP. — „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt és az Ige Isten volt. És az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk.” (Jn 1, 1.14) Van-e hatalmasabb csoda, mint az, hogy Isten szólt és szól hozzánk? De ennél többét is tett értünk. Fiában emberré lett: értünk, az egész világért! A megfeszített Názáretiben nyugalmat lel a háborgó szív, a gyenge erőre kap, a megseb­zett ember gyógyírt talál. Iga­zi csoda ez a javából. Jézusban testté lett az Ige értünk, s ma is itt van közöttünk, s e mai napon is formálni akarja éle­tünk. HÉTFŐ. — „A nép, amely sötétségben jár, lát nagy vilá­gosságot.” (Ézs 9, 2) A prófé­cia beteljesedett. Megérkezett a földre a világosság, aki ma­ga Jézus Krisztus. Azóta az ő reflektorfénye világít, de sok­szor úgy tűnik nein eléggé. Fényét sajnos a puskák ropo­gása, az ágyútüzek, háborús­kodások füstfellege, a sötétség cselekedetei sokszor ma is el­homályosítják. Pedig a vilá­gossággal együtt jár a békes­ség, a béke. Ezért van bőven feladatunk! Mindenekelőtt mi járulunk az igazi világosság­hoz! Fényével át jártán segít­sünk bátran — szóval és tettel —, hogy világosság ragyogja be az egész emberiség életét, s békesség, béke sugározzák földgömbünkön szerte-szét! KEDD. — „Hegyen épült vá­rost nem lehet elrejteni.” (Mt 5, 14) Figyeljük meg önma­gunkat és az embereket! Az embereik közvetlen környeze­tük előtt nem tudják eltitkolni valóságos lényüket. Eiőbb- utóbb a lepel alól kikandikál az igazi „én”, s kibeszélik gondolataikat. S mégha vala­mi nem bizonyítható is, a környezet felismeri a legjobb „színésznek” születetteket is. Jézust, evangéliumát, a róla szóló örömhírt sem lehet rej­tegetni! Nem szerénység, nem is a vállalkozási kedv kérdése a róla való bizonyságtétel, ha­nem egyszerűen lehetetlen a hegyen épült várost elrejteni. SZERDA. — „Áldott az Is­ten, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, áfci meg-’ áldott minket minden lelki ál­dással a mennyekben, a Krisz­tusban.” (Ef 1, 3) Áldott az Is­ten! Mily ritkán hangzik fel ajkunkról, szívből ez a ma­gasztaló mondat? Pedig mi mindennel megáldott miniket is! Pál — jó értelemben vett —, egy témájú, különc ember. Egyetlen valaki bűvöletében él, s egyetlen mondanivalója van: Krisztus! Áldjulk és magasz­taljuk Istent Jézusért, akiben mindent készen kaptunk. CSÜTÖRTÖK. — „Az Úrnak, a mi Istenünknek akarunk szolgálni és az ő szavára hall­gatunk.” (Józs 24, 24) Józsué vallomásának kell fölhangza- nia ma is minden keresztyén ember, s az egyház ajkán! Is­ten szavára hallgat, s nefc szolgál magyar .evangélikus egyházunk is. Ezen a helyes úton jár és lép tovább a szol­gálat útján. Ez az ige örök, mindennapi program! Ha Isten szavára figyelünk, mindig szemünk előtt áll a szolgáló élet követelménye. Neki szol­gálni azonban, csak az embe­reknek szolgálva lehet Az em­ber maradandó értékét az ad­ja meg, hogy mennyire tud szolgálni és élni mások javára jutalmat nem várva, önzetle­nül! PÉNTEK, — »Ti azért tuda­kozzátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van a ti örök életetek; pedig ezek rólam tesznek bizonyságot." (Jn 5, 39) Jézus kemény szava megítéli a ma „kegyeskedő” keresztyént is. Az Írás sza/véra figyelve fel kell ismerni: Jé­zusban Istennek ugyanaz az igéje szól hozzánk, mint az Ószövetségben. Krisztus „a törvény célja”, s a törvény „Krisztusra vezérlő mester”.« Jézusban hinni, felismerni a bizonyságtételt, hatalmasabb ez minden törvénynél! A ke- resztyénség nem etikai kódex, hanem Krisztus-hit! ! ! , SZOMBAT. — „Miért eszik együtt a vámszedőkikel és a bűnösökkel?” (Mk 2, 16) A vádoló, provokáló kérdésre meg is adja. Jézus a feleletet. „Nem az egészségeseiknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek ...” (17. v) S mi ebből a ma üzenete? Minde­nek előtt valljuk meg bűnein­ket, MI! S ha Jézus nyomdo­kán akarunk haladni, a mi fel­adatunk is a gyengék gyámolí- tása. Isten irgalmának és ke­gyelmének hirdetése, megkü­lönböztetés nélkül! Zátonyi János — HARMONIUM gyülekezeti hosz- itáil&tra kifogással am állapotban el­adó. Evangélikus Lelkésizi Hivatal. Budapest, xn., Tartsay Vilmos u., 11. — HARMÖ NIUMOT vennék bár­milyen állapotban vidékről is, ár- megjelöléssel. Szelte Istvánná. Bu­dapest, VIXL, Kőitől Anna u. 10/b 1.10. — SZOBAFESTÉS, mázolás, ta­pétázás. Móno® János. Telefon __Ö0’5 — JJAGYTAKARlT AS, falradíro- zá-s, szőnyegtiszitártás. Dőránt Imire, Telefon: 345—005. — PARKETTACSISZOLÁS, lak­kozás. Novák Iván. Telefon: 345— 005. Szolid árak, minőségi munka, gyors kivitelezés. Vidéken is. Le­vélcím: Budapest, IX., Mester íl 77, f. L EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadós D. Korén Emil Szerkesztőség és kiadóhivatala Budapest, vm., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—vm. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 72.0683 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató Z á k e u s Az új Nagy tiszteletűt ismét hatalmába ke­rítette a kísértés, hogy átrendezze elődje iro­dáját — leszedje a német naptárakból kivá­gott havas templomokat, mezei feszület előtt térdelő pufók kisgyermekeket, eltávolítsa a két háború közti hivatalos jámborság sajá­tos lerakódásait. De most is — mint már any- nyiszor lemondott tervéről, tudván, hogy az öreg pap amint meglátja, mélázó verset ir majd „Az idős pásztor szomorúsága” — cím­mel és az egyházi hetilap nem egyszer ráfa­nyalodott már körmönfont költeményeire. Kedvetlenül kibámult az elnéptelenedő tó­partra és várta az utószezon végével vissza­térő öregasszonyokat, akik miután kitakarítot­ták a motelokat, teljes létszámban megjelentek csütörtök esti bibliaóráin. Nem szerette ezt a nyárból élő üdülővároskát — a vízről vissza­vágó napfénytől megfájdult a feje, a fürdés­től nehezen múló kiütéseket kapott, a foly­vást kérdezősködő idegenek idegesítették — a tél pedig sehol sem olyan vigasztalan, mint egy tóparti üdülőhelyen. A roskadozó torony­ra gondolt, a renoválási felszólításokra és az alig kétezer forintra, ami idáig össszejött — a főidényre kifüggesztett feliratok és a temp­lomtörténetet taglaló prédikációk ellenére. Ünnepélyes egyházi köszöntést hallatva szállingózni kezdtek az első érkezők — taka­rítószerektől elsárgult tenyerüket mutogatták, fájó derekukra panaszkodtak. A lelkész meg­bízható konzerv mosollyal és együttérzését hangsúlyozó közbeszólásokkal jutalmazta buz­galmukat ilyesmiket mondott: „igen”, „na­hát”, „Hát bizony”. Az öregasszonyok ösztö­nösen körülülték a hideg vaskályhát — el­lentétben a nyaralókkal, belenyugodtak a kö­zelítő télbe — bölcsen suttogtak körülötte az elkerülhetetlenségről, mint ahogy barátnőik sírjai körül szoktak a móló mögötti temető­ben. A lelkész feszengve vette tudomásul, hogy a parancsolatokról szóló sorozatában elérke­zett a hatodikhoz és hallgatóságára pillantva, kételyei támadtak intelmei időszerűségét ille­tően. Kelletlenül bár, de mégiscsak hozzáfo­gott, szemét lelkészelődei méltóságteljes arc­képeire szegezve megbélyegezte a test kísértő bűneit, melegen méltatva a helyes párválasz­tás áldásait, kitérve az etéren mutatkozó fele­lősségre. Hallgatói nem látszottak észrevenni a helyzet kínosságát, a sűrűn emlegetett vallá­sos fogalmak hallatán helyeslőén bólogattak, és a Nagy tiszteletűt némileg megnyugtatta fesztelen figyelmük. Már-már felülkerekedni látszott zavarán és épp korholó leckéztetésre készült — mint mondta — „némely illetlen fürdőöltözék” miatt —, amikor váratlanul nyílt az ajtó és besurrant valaki. Alacsony, elálló fülű, jó\öl- tözött emberke volt, kellékszerű mosolyán érezni lehetett, hogy most csak a legnagyobb erőfeszítés árán képes működésben tartani. Mi­után leült, kikapcsolta ezt a mosolyt, meg­szűnt a kistermetűekre jellemző pipiskedése, — riasztóan aprónak és csüggedtnek látszott. Olyan volt, mint egy kisdiák, akit faképnél hagyott a szomszéd kislány az iskola mögötti pádon. Senki sem látta azelőtt, a. Nagytiszte­letű kurtán véget vetett szépen induló szemér- mességi oktatásának, rövid, akadozó imát mondott — majd szuszogva záró éneket ke­resgélt szakadozott könyvében. Ekkor azonban felállt az alacsony idegen és meglepően mély hangon így szólt: „Disznó és hitvány ember vagyok én. Imádom a pénzt és nincs az az ocsmányság, amit meg nem tettem már érte. Van is bőven — eZ sem tudják kép­zelni, mennyi van belőle. Lakások, telkek, in­gatlanok — nos ezekből. A zsúfoltan élők vám­szedője vagyok én — egy apró, hájas, gazdag disznó — aki mellett azonban most elhaladt az Isten. — Álltam az aligai villa kertjében, egy császárkörtefa alatt és jött a postás. Tá­viraton hozott Svájcból, az volt benne, hogy a lányom karambolozott Bern mellett és meg* halt. ö volt az egyetlen hozzátartozóm. Tudtam, már rég tudtam, hogy elhalad egyszer mellet­tem és igazságot szolgáltat, de semmit sem tettem. Most elment mellettem és rájöttem, hogy szeretem Öt. — Furcsa, elvette a legked­vesebbet és én mégis szeretem — sírok, ha Rá gondolok, az Ürra, becéző szavakat mondok Neki éjjel, a sötétben. És elhatároztam, hogy ... nézzék, adni akarok — pénzt, mert csak az van: Nem az Istennek ■— kell is Neki az én rohadt pénzem. Kitöltöttem ezt a csekket öt­venezer forintról, a templomra, vagy bármi­re. Maguk pedig, ti pedig imádkozzatok értem, hogy ne legyek ilyen ronda disznó, mert nem akarok.” Tömpe ujjai közt tartotta a csekket, de a lel­kész csak félútig mert utána nyúlni. — „Ennyi pénz: .. végtére is ... ámbár a tornyunk... mi igazán..Elhallgatott, kínos csend lett, jól hallatszott egy vitorlásra szálló társaság beszélgetése: a szél néha csodákat mű­vel ... egy ilyen ócska hajó .. Az erriberke letette a csekket egy virágcse­rép mellé és kisietett. Az öregasszonyok hüle- dezve szedelőzködtek és libasorban, sóhajtozva kitipegtek az irodából. Amikor egyedül ma­radt, a Nagytiszteletű még sokáig üldögélt a csipketerítös asztalka mellett, aztán elneheze­dő fejét málladozó Bibliájára eresztve így szólt: „Uram, Te mennyivel csodálatosabban csináltad „ M ma lett űd.vössége ennek a ház-* ttah” Turchányi Sándot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents