Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-10-01 / 40. szám

Hálát adok érettetek 1 Kor 1, 4—9 Aki tovább is olvassa, sőt végigolvassa Pál apostol első ko- rinthusi levelét, szinte meglepődik: őszinte-e Pál hálája ezért a gyülekezetért, vagy nem? Hiszen menúyi nehézség, problé­ma, megnemértés akadályozta a gyülekezet egységét és szere­tetszolgálatát! És mégsem vonhatjuk kétségbe Pál őszintesé­gét és hálája igaz voltát. Azt sem, hogy a gyülekezet eredmé­nyesen élt és szolgált mindezek ellenére is. Pálnak ez a hitbeli bátorsága és valóságlátása szabadítson lel bennünket is hálaadásra. Hajlamosak vagyunk méricskélni: igen—de! Belekerül az egyik serpenyőbe valami jó, de azonnal odatesszük a másikba az ellensúlyt is. Persze, hogy van ilyes­mi is. Az életben nincsen fény árnyék nélkül. Csakhogy a rosszat, a kellemetlent rendszerint súlyosabbnak ítéljük, kü­lönösen ha az minket ér és ez megakaszt az őszinte hálában, a szeretetben, a felszabadult szolgálatban. Próbáljuk meg azért most csak a jót látni, a rossz nélkül. Nem strucc-módra, de hogy ne vesszen el a közösség, a gyü­lekezet sok-sok áldása. VAN KÖZÖSSÉGÜNK! Gyülekezetünk, ahol nyitott az ajtó, ahová bármikor úgy mehetünk, mint saját otthonunkba. Ahol soha nem mondják: kívül tágasabb, minek jöttél? Inkább hívo­gatnak és mi mondjuk: jaj, nem érek rá! Itt megvalósulhat a szeretetközösség. jócskán múlik rajtunk is, hogy mennyire. Nemcsak a szeretetvendégségeken, de máskor is.. Itt szívesen •meghallgatnak, segítenek is, a lehetőség szerint. Itt kitágul­nak a közösség határai szinte vég nélkül, hiszen Krisztusban „nincs kelet-nyugat, észak-dél, csak egy szeretetközösség, hol földön ember él". SZÁMTALAN LELKI-TESTI AJANDÉKBAN részesedünk ebben a közösségben. Az ige áldásaiban, az úrvacsora lelki kenyerében, italában. A bűnbocsánat örömében, az üdvösség reménységében. Mert itt Krisztus jelen van, ígérete szerint: „ahol ketten, vagy hárman együtt vannak az én nevemben, ott vagyok közöttükKrisztus egyénileg is szeret, de nem hagy egyedül, hanem odaküld a többiek közé. Krisztus nem egyedekben gondolkodik, hanem népben, sokaságban. Lelki ajándékain kívül meg akar ajándékozni egymással és mind­azzal, amit mint emberek jelenthetünk egymásnak: szerető szülőkkel és engedelmes gyermekekkel, megbecsült nagyszülők­kel és örvendező unokákkal. Egymásért felelősséget hordozó testvérekkel, munkatársakkal, akiknek a másik nemcsak lép­csőnek kell, hogy rajta keresztül magasabbra törjön, hanem drága lehetőségnek, hogy emberi adottságait kibontakoztat­hassa és megörvendeztesse a másikat. Itt tanulhatjuk meg min­den érdek nélkül a szolgalat gyakorlását, hogy aki közöttetek első akar lenni, legyen a többinek a szolgája. EZ A KÖZÖSSÉG HORDOZ bennünket saját sokféle hibá­inkkal, gyengeségeinkkel és bűneinkkel. Felemel, ha elfára­dunk, elcsüggedünk. Nem hagy pihenni vélt babéraihkon, ha­nem tovább visz, hogy igazibb kincsekre találjunk. Nem mond le egyikönlcről sem, mert Mestere példája kötelezi, hogy mindnyájan célhoz érkezzünk, abban a bizodálomban, hogy velünk vándorol utunkon Jézus is. Ezért kell az úton egymásra figyelnünk, egymást segítenünk, és egymásért, a közösségért nagyon hálásnak lenni. Félelme­tes az, ha valaki egyedül eltéved a sűrűben, vagy valami mo­csárban, Hogyan is találna ki? Sokszor vagyunk ilyesféle ve­szélynek kitéve sűrű embertömegben is, ha senkihez nem tar­tozunk, ha senkit nem engedünk magunkhoz. Körülvesszük magunkat szúró tüskékkel, hogy riasszunk. Sok hosszúhajú f iatal mondta, hogy az rajta csak jelmez, álarc. De hogyan talál­ja meg a másik embert, hogyan várhat őszinteséget és megér­tést, ha ő jelmezbe burkolózik? Emberek nélkül nincs boldog­ság, nincs üdvösség. Isten ezt így rendelte. Ezért a hibák hánytorgatása helyett meg kell tanulnunk hálát adni egymás­ért. Kovács Pál Isten sseretetének útja Megjelent a szór vány hittankönyv Krisztus Urunk keresztelési parancsa értelmében a gyer­mekeket megismertetjük az Evangélium tanításával. Egy­házunk annak jeleként, hogy örömmel vállalja a Krisztustól kapott megbízatást új szór- vány-hittankönyvet jelentetett meg HITÜNK ÉS ÉLETÜNK címmel. A könyv első fele a leg­kisebb gyermekek számára ké­szült. Színes képekkel a mese világában élő gyermekeket akarja elsegíteni' Isten szere- tete útjának megismerésére. Annak a felismeréséhez, hogy Isten hosszú utat tett meg azért, hogy közel jöjjön hozzánk, megörvendeztessen bennünket. Isten felénk vezető útját a Bibliában találhatjuk meg. A hittankönyv második és har­madik része az Ó- és Újszö­vetségi történetekkel ismerteti meg a gyermekeket. A bibliai szöveget a könyv írói igyekez­tek a gyermekek történeti ismereteivel összhangba hozni. Több esetben található utalás a történelem órán tanultakra. Megszólal minden történet is­A legkisebb gyülekezetünk ünnepe KÜLÖNÖS HANGULATA VAN KISTORMÁSNAK, tálán mert igen szép a fekvése. Kö­zépen lankás dombon a temp­lom, a domb lábánál félkörben a falu. Régen teljesen evangé­likus volt az egész falu lakos­sága. Nincs is más templom a községben csak evangélikus. 1725-ben III. Károly király hí­vására jöttek ide Nassau és Darmstadt vidékéről német evangélikusok, hogy a török dúlások idején teljesen kipusz­tított magyarság helyére tele­pedjenek a termékeny földek művelésére. Először Kölesdre, majd ide Kistormás pusztára jöttek. Hatvankilenc család, kb 300 lélek. Eleinte átjártak Kölesdre, ahol a magyar gyü­lekezetnek volt egy kis imahá­za. Buzgóságukra jellemző, hogy még a hétköznapi reg­geli könyörgésekre is sokan át­jártak Kölesdre. 1776-ban kezdték el a mai templomuk építését. A templom méretei, íz­léses, művészi kivitelezése, ar­ra mutatnak, hogy ekkor már tekintélyes létszámú és anyagi erőben is jelentős gyülekezet élt itt, A felszabadulás után a gyü­lekezet nagy része a német Volksbund mozgalommal való kapcsolata miatt kitelepítésre került. A maroknyi gyülekezet már nem tudta hordozni az ön­álló gyülekezeti élet terheit és utolsó lelkészük Grosz János halála után a kölesdi gyüleke­zet gondozása alá kerültek. A dombtetőn álló templom közben egyre romlott. Vakola­ta, díszei, tetőzete sokféle kárt szenvedett. 1971 kora tavaszán az egy­házmegye esperese az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség tolnamegyei szakértőjével vé­gigjárta a terület műemléki templomait Az értékes műem­lék megmentésének szándéka arra indította az Országos Műemléki Felügyelőséget, hogy 50 000 — Ft segélyt ad­jon a kistormási templom re­noválására. A legsürgősebb munka elvégzésére készült költségvetés azonban 75 000 Ft- ot mutatott. Az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség ek­kor újabb 25 00 — Ft-ot adott és ezzel a teljes renoválás költségét magára vállalta. AZ ELVÉGZETT MUNKA UTÁN 1972. augusztus 20-án Sólyom Károly esperes adta át újra szolgálatának a csodála­tosan szépen megújított kis­tormási templomot. A nemes- vonalú díszítő elemek újra hó­fehéren ragyogtak, az ablakok és ajtók kijavítva nyíltak meg a gyülekezet előtt. Erre a ked­ves alkalomra eljöttek a kö­lesdi, paksi gyülekezetek cso­portjai. A kistormási hívek pe­dig szívük minden szeretetével virágaikkal díszítették fel az ősi templomot Az ünnepi istentisztelet utá­ni közgyűlésen Mogyorósi Gyula lelkész ismertette az egyházközség történetét és a mostani renoválás eseményeit. A közgyűlés hálásan emléke­zett meg államunk, közelebb­ről az Országos Műemléki Fel­ügyelőség áldozatáról, amellyel a kistormási evangélikus temp­lom teljes renoválását magára vállalta és elvégezte. —m —y Petőfi nyomában Aszód — készül a jubileumra Monoton zúgással hoz a Tra­bantom Budapestről hazafelé, Aszódra. A táj ismerős. Az út forgalmas. Már Aszód határá­ban kanyarog az út, amikor a közúti táblák autóspihenőt je­leznek. Engem Petőfire emlé­keztet ez a hely. A Csinto- vány-dülöben járunk, ahova annak idején Petrovícs Sándor és diáktársai legfeljebb titok­ban rándulhattak ki. A kis csermelyt ma „Petőfi forrás”- nak nevezik. , A kisdiákok is szívesen kirándulnak ide, a ki­rándulásuk a költő szellemét idézi. Majd felérek a dombra, Gondolatban megállók a domb­tetőn, s azt kérdezem magam­tól : ráismeme-e a költő Aszód­ra? A szemközti dombtetőn ma is ott az evangélikus templom. A domboldalban ott áll a két szépen tatarozott palota is — az egyik középiskolás kollégi­um, a másik az 1. számú álta­lános iskolának ad otthont A völgyben a római katolikus templom szerényen emeli tor­nyát a körülötte épült szép há­zak cseréptetői fölé. -yA Gal- ga is ott folydogál csendesen a völgy közepén. Ez Aszód! Akkor is a régi Aszód, ha a kátyus út helyén a 3-as főút aszfaltján futnak a járművek. Aszód akkor is, ha gőzős vontatja a vonatot Vác és Balassagyarmat felé, vagy villanymozdony trombitál a Budapest—Miskolci vasúton. Aszód ez, ha a kenyérgyár ké­ménye emelkedik is a magas­ba, vagy odébb a Fiúnevelő In­tézet karcsú kéménye ontja is a füstöt. S ha közelebb jönne a költő? — Az evangélikus templom és a kastélyok kivételével nem látná viszont a régi házakat. Nem áll már a Fő utcán (ma Kossuth Lajos utca) özvegy Neumanné háza, ahol szállása volt Újabb épületet építettek a helyén, de emléktábla jelzi: „Itt állott az a ház, ahol Pető­fi Sándor mint aszódi diák 1835—38-ig lakott”. A latin iskola helyén is hiá­ba keresné a szalmafedeles ré­gi házat Ma emeletes ház áll a helyén, amely 1872-tol az al­gimnáziumnak adott otthont míg ki nem nőtte az időközben főgimnáziummá felcseperedett egykori latin iskola. Ma Petőfi Múzeum a Szontágh lépcső 2. szám alatt. De márványba vé­sett emléksorok hívják fel az idelátogatók figyelmét Petőfi­re. Csengey Gusztáv szép szavai PETŐFI SÁNDOR itt járt iskolába 1835/&—1837/8. Itt lobbant fel a láng, itt nyerte olympí tüzet a Legszeretőbb költő: a haza Tyrtaeusa. Szelleme bölcsőjét itt hű anya őrzi; szegény bár; Kincse e lángemlék, étragyog ifjaira. Emelte a kegyelet 1875. május 26-án S a latin iskola mellett hiá­ba keresné a régi paplakot. 1965-ben lebontottuk és újjáé­pítettük. De Petőfi nevével gyakran találkozik az Aszódra látogató. A gimnázium Petőfi nevét viseli, s a gimnázium udvarán áll az ,fi-szódi diák” szobra is. A diákok Petőfi szellemét idé­zik koszorúzási ünnepségeik­kel. Az emléktábláknál elhe­lyezett koszorúik is hirdetik tisztelgésüket A ballagó diákok az életbe induláskor hagyomá­nyos énekeiket énekelve a régi iskola márványtáblájához is odateszik koszorújukat — hitet téve a Petőfi nevével jelzett szellem és szabadság mellett Utca is őrzi a régi diák em­lékét: Petőfi utca. Ebből az utcából nyílik a latin iskola utcája, a Szontágh lépcső, kis­sé odébb pedig a régi tanár ne­vét viselő „sikátor”, a Koren István köz. Kulturális intézményeinket is Petőfi neve jelzi. A művelő­dési ház, a községi könyvtár, az 1. sz. általános iskola úttö­rőcsapata mind-mind Petőfi nevét viseli. Sok fáradsággal megvalósult Aszódon a Petőfi Múzeum, amely teljes belső felújítással es új kiállítással készül az 1972/73-as Petőfi emlékeszten­dő méltó megünneplésére. Szeptembertől jövő tavaszig ünnepségsorozat lesz Aszódon is. Az ünnepélyek közül ki­emelkedik az az alkalom, ami­kor a Múzeum előtti lejtőn felavatják, Petőfi Sándor új aszódi emlékművét. Ez lesz Petőfi második szobra Aszó­don. Az emlékmű Kovács Fe­renc piroxenandezitből készült mellszobra. Az ünnepségekre rendezik a Múzeum környékét, tatarozzák a Petőfi-emlékkeí kapcsolatos épületeket. Kultúr­műsorok, kiállítások teszik még méltóbbá nagy költőnkhöz az emlékezés-sorozatot S az a nagyarányú fejlődés, amelyet az elmúlt időkben megélt Aszód, s azok a szép tervek, amelyeknek megvaló­sítása Aszód vezetői és népe előtt áll, híven tükrözik Petőfi szellemének életben tartását A hagyományőrzés mellett a vá­rosiasodás útját járjuk: vízmű épült, csatornázás előtt állunk, korszerű út, világítás, járda,új lakótelep, iparfejlesztés, iskola, művelődésfejlesztése — mind­ezek egyszerre Aszód! Petőfi nyomában jártunk Aszódon. A gondozott műem­lékeinkről ráismerne a költő Aszódra. Ami pedig nagyköz­ségünk fejlődését szolgálja — velünk jönne. Ezt jelenti az aszódiaknak: Petőfi nyomá­ban. Dctre János lekezet élete és szolgálata* Rt kapnak indítást, felkészítést a gyermekek a keresztyén élet­re, a hivatás becsületes betöl­tésére, a társadalom építésére. A hittankönyv hatodik része az általános iskola utolsó osz­tályaiba járó, sok ismerettel rendelkező gyermekeket igazít­ja el hitünk dolgaiban. A könyv zárófejezete „70 kérdés-felelet” címen közli Dr. Pröhle Károly hittankönyvének kérdéseit. A keresztyén ismeretben való ál­talános tájékozódást segíti elő a függelékben található kis lexikon. A „HITÜNK ÉS ÉLETÜNK” című, az Isten szeretetének út­ját megmutató szórvány hittan­könyvünket D. Káldy Zoltán Irányításával működő munka- közösség készítette. Az elmúlt évtizedek teológiai munkájá­nak gyümölcse. Az Országos Katecfietikai Bizottság tanüságtétéle arról, hogy a szolgálatunkban felis­mert igazságokat egyházunk tovább akarja adni az utánunk jövő nemzedéknek, hogy ők is az Isten szeretetének útján járjanak. A könyvet író 12 ta­gú munkaközösség, professzo­rok, gyülekezeti lelkészek, lel­kész! munkatársak munkáját a szerkesztő Benczúr László han­golta egybe dr. Hafenscher Károly segítségével A több­színnyomású illusztrációkat, melyek jelentősen hozzájárul­nak a könyv anyagának meg­értéséhez, elmélyítéséhez Pin­tér Győző Tibor készítette. A címlap Dénes Pál munkája. Üj hittankönyvünk a szór­ványokban folyó hitokta­tást fogja segíteni A gazda­gon illusztrált, színes képek­kel teli könyvet biztosan örömmel és érdeklődéssel for­gatják majd a fflermekek. In­dítást, ösztönzés« ad a hitokta­tást végzőknek. Egybehangolja egyházunk tanító munkáját Haszonnal forgathatják a szü­lők is a családi közösségben. Fersnezy Zoltán TE Én? Hiszen én meg kicsi vagyok? Majd ha megnövök. Majd ha nagy leszek... — mondja kifogásképpen sok gye­rek. Isten azonban nem fogad­ja el az ilyen kifogásokat. Ne­ki a kicsinyekkel is van terve. Sőt, a kicsinyek által még a na­gyokat is meg tudja olykor szé- gyeniteni. Ezt tette Sámuel ál­tál is. Egészen kisfiú volt még Sá­muel, amikor édesanyja elvitte Silóba ős otthagyta Eli főpap­nál, hogy nevelje fel Isten szol­gálatára, pappá. Bizony, nem sok jót láthatott Sámuel a fő­pap házában. Élinek két fia volt. Ók is papok voltak. De nem szolgálták hűségesen az Urat. A maguk hasznát keres­ték. Kapzsik voltak. É-desapj uk figyelmeztette őket: Fiaim, ne tegyétek! De nem volt elég szigorú hozzájuk. Ezért nem hallgattak rá. Isten úgy gondolta, hogy egy kisgyerek által szégyeníti meg a nagyokat. Egyik éjszaka felébredt ál­mából a kis Sámuel. Valaki a nevét kiáltotta: Sámuel! Sá­muel ! Biztosan Éli hívott. Oda­futott a főpaphoz. De Eli visz- szaküldte az ágyba. Nem hív­talak — mondotta. Alig aludt el Sámuel, újra hallotta ne­vét: Sámuel! Sámuel! Élihez futott, de az ismét visszaküld­te. Amikor harmadszor is hal­lotta a nevét. Éli észbe kapott: biztosan az Úr hívatja a gyer­meket. Ezt mondta neki: Fe­küdj le, de ha újra hallod ne­vedet/ezt mondd: Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád! Isten pedig ismét szólította a kisfiút: Sámuel! Sámuelt —• Ő erre így válaszolt: Szólj, Uram, mert hallja a Te szol­gád! Erre Isten beszélni kez­dett vele: Mondd meg Éli fő­papnak, hogy ítélet vár egész családjára, mert nem akadá­lyozta meg fiai gonoszságát. Semmiféle áldozattal nem tö­rölhetik el bűnüket. Sámuel, amikor felkelt reg­gel és kinyitotta a templomai- tót, nem merte megmondani Éli főpapnak, hogy mi történt vele az éjszaka, hogy Isten szólt hozzá. Éli azonban hívta. Fiam, Sámuel. Ó pedig felelt: Itt vagyok. Ne titkold előlem, hogy mit mondott neked az Űr. Mondj el mindent ponto­san, mert különben téged ér Isten büntetése. Sámuel erre mindent elmondott és egy szót sem hallgatott el Isten szavá­ból. Éli türelmesen figyelt és csak ennyit szólt: Ö az Űr. Cselekedjék úgy, amint neki tetszik. Sámuel felnevelkedett. Isten sokszor szólította meg. ő min­dig figyelmesen hallgatott rá és egy szót se hagyott a föld­re esni Isten igéjéből. Izrael egész népe hamarosan felis­merte, hogy az Űr Sámuelt prófétává tette. Éjszaka szólította meg Isten Sámuelt, amikor ágyban fe­küdt. Téged lehet, hogy más­kor szólít meg és nem is ágyadban. Lehet, hogy imád­ság közben. Lehet, hogy a templomban. Lehet, hogy mi­közben Bibliádat olvasod, vagy a bibliai történeteket ebből az újságból. Akárhol, akármikor szól hozzád Isten, csodálkozni fogsz. Még szíved is megdob­ban — mert neveden szólít. Nem beszél el a fejed felett, hanem feléd fordul. Sámuellel az volt a terve, hogy prófétává teszi. Ma is sok lelkészt már gyermekko­rában szólít meg és hív el Is­ten szolgálatába. Téged lehet, hogy másra hív. De veled is van terve. Figyelj rá. Mondd te is: Szólj, Uram, mert hallja a Te szolgád! » mertetése során az ige mai 1 üzenete. A pedagógiában álta- ] lánossa vált gyakorlat szerint j a gyermekek nem kész vála- i szokat kapnak a kérdésekre. 1 A könyv szövege gondolkodás­ra indítja őket. ; Isten szeretetének útja a Bibliából átvezet az egyház­történetbe. A hittankönyv ne­gyedik része az apostoli ige­hirdetéstől az utolsó negyed­századig rajzolta meg az egy­háztörténetét. Világos képet vapnak a gyermekek arról, hogy a múlt súlyos küzdelmei után hogyan találta meg egy­házunk mai diakóniai életfor­máját „A diakóniai életforma — tanítja a könyv — azt je­lenti, hogy a szocialista tár­sadalmunkban a Jézus Krisz­tusról hittel tanúskodó és az ö szeretetével szolgáló egyház útját járjuk.” AZ ÜJ HITTANKÖNYV CÍME arról tanúskodik, hogy a könyv írói a keresztyén is­meret és keresztyén életgya­korlat egysége mellett foglal­tak állást. Az Isten szereteté­nek megismerését követi a sze­retet útján való járás, a szol­gáló élet. Ebben nyújt segítsé­get a hittankönyv ötödik ré­sze, melynek címe; „A gyű-

Next

/
Thumbnails
Contents