Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-08-27 / 35. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1972. augusztus 27. Ara: 2,— Forint A népek közötti béke és barátság fóruma München 1972 Svájci nyaralásunk idején egy német nyelvű újságban olvas­tam először a hírt az olimpiai láng meggyújtásáról és megdob­bant a szívem, amikor az országok nevei között, amelyeken át­halad a lángot a játékok színhelyéig vivő staféta, elolvastam hazánk nevét is. Ez a „véletlen”, hogy útjába esünk a stafétá­nak, jelképpé is emelkedik. A magyar sportolók kezdettől fog­va részt vetlek az újkori olimpiákon — egy kivételével — amelynek évszámához (1920) népünk életének egyik legnagyobb krízise fűződik. Éspedig nem is akárhogyan vetlek részt ezeken a világ legkiválóbb sportolóit felsorakoztató versenyekén. A hazahozott érmek, az egyik napról a másikra megismert, sok­szor nehezen kiejthető magyar nevek, azt igazolták, hogy spor­tolóink komoly felkészüléssel, nagy erőbedobással igyekeztek becsületet szerezni a magyar névnek. S talán sokszor az segí­tette őket a dobogóig eljutni, hogy maguk mögött tudhatták en­nek a kicsiny népnek apraját-nagyját, együtt izgulását és ál­dozatát, különösképpen a felszabadulás óta eltelt több mint negyed század alatt. S mostani jelenlétük az olimpiai játékokon arról is tanúskodik, hogy terv és munka, felkészülés és ver­seny, tisztes igyekezet és helytállás nálunk nem alkalmi neki­buzdulás, hanem új társadalmi rendünk jellemzője az élet egész területén. AZ OLIMPIAI LÁNG már a müncheni helyszínről világít messzire (hozzávetőleges számítás szerint több mint egymil- liárd ember nézheti a játékokat a tévé segítségével), mire e sorok megjelennek. S ez megint jelképpé lehet. 1936-ban is német területen lobogott a népek közötti béke és barátság lángja. De már fojtogatta az egyre inkább feltörő, fajokat és népeket egymással szembeállító fasizmusnak a füstje és ha­marosan egy más láng borította tűzbe a világ jelentős részét, a második világháború borzalmas pusztítása, amely a kiváló sportolók nemegyikét is áldozatául követelte és hosszú időre lehetetlenné tette az olimpiák megrendezését is. Európának a szocialista társadalmi rendben élő országok által kezdeménye­zett új útján, az újra német földön lobogó olimpiai fáklya emlékezteié sül és ösztönzésül szolgálhat. A mintegy háromezer esztendővel ezelőtt elkezdett játékok idején elhallgattak a fegy­verek, az egymással szemben álló felek egy nemes küzdelem jegyében és izgalmában váltak egymásnak testvéreivé. Mün­chen 1972 kihívás lehet arra a nemes vetélkedésre, amelybe Európa népei csakúgy mint a világ valamennyi népe mindent „belead", hogy a fajokat és népeket pusztító máglyák helyett egyre inkább a békés egymás mellett éles, az egymás segítésé­nek, az együttmunkálkodásnak fáklyái lobogjanak magasan. AMEDDIG A LÉLEK ÉS A TEST ERŐI engedik, sportsze­rűen küzdeni kell — mondotta Kádár János, amikor megláto­gatta a müncheni olimpiára készülő magyar csapatot. Pál apos­tol szavai jutottak az eszembe, aki az ókori olimpiáknak alig­hanem jó ismerőiéként leírta az azóta klasszikussá vált soro­kat a korinthusi gyülekezethez írott első levelében a romolha- tatlan koszorúért vívott küzdelemről. „Mindenki aki részt vesz a versenyben önmegtartóztató...” „Ügy futok, minit aki előtt nem bizonytalan a cél...” „Megsanyargatom testemet és szol­gává teszem ..— A teljes odaadásnak, az egész emberi eg­zisztencia odaszánásának, a test és lélek minden ereje koncent­rálásának nagyszerű megfogalmazása ez. Sportolóink bizonyára megszívlelik és komolyan veszik a magas szintű biztatást, amelyben egy egész nép bizalma és reménysége csendült felé­jük a nagy erőpróba előtt. Mi e lap írói és olvasói a milliókkal együit csak nézői, ,,szurkolói” leszünk ennek a hatalmas, tes­tet, lelket teljes mértékben igénybe vevő küzdelemnek. De ré­szesei vagyunk annak a küzdelemnek, amely létrehozta az első olimpiai játékokat, amely fenntartotta és újraélesztette ön­kényeskedésekkel, háborúkkal, kísértésekkel és akadályokkal szemben. A népek békés együttéléséért, a fajok és népek meg­becsüléséért, a nagy közös emberi célok eléréséért vívott küz­delemnek a részesei. S ha valakinek, úgy elsősorban nekünk, keresztyéneknek ugyancsak nagyon komolyan és egyúttal re­ményteljesen kell méghallanunk az apostol fentidézett szavait a lélek és test erőinek odaszánásáról e nemes küzdelemben. Ta­lán ez az odaszánás ösztönözte azokat az egyházi testületeket is. amelyek az olimpia színhelyén ökumenikus istentiszteleti helyet állítottak fel, hogy a versenyek bármelyik felekezethez iártozó résztvevői, rendezők és nézők megtalálhassák .a ,lelki erőgyűjtés áldott alkalmát. Az ősi emberi, az apostol által is megbecsült vágynak e jószándékú segítése szép keresztyén szolgálattá lehet egymás megbecsülésének, megértésének és se­gítésének érdekében. AZ OLIMPIAI LÁNG LOBOG. S mi nap mint nap után el­foglaljuk helyünket a televízió előtt, hogy szemtanúi legyünk a nagy küzdelemnek. Nagymamák és unokák, sportoló fiatalok és a sporthoz máskor keveset konyítók egy családként küldjük biztatásunkat fiaink és leányaink felé Münchenbe: „hajrá ma­gyarok!” De miközben együtt lessük, hánynak sikerül a mieink közül a győzelmi dobogóra feljutnia, tisztelettel tekintünk a versenyben részt vevő több ezer más nemzetiségű, fajú. nyelvű, világnézetű sportolóra, akiknek részvétele e nagy nemzetközi vetélkedőn az egyéni siker célján túl bátor kiállás a népek kö­zötti béke és barátság fórumán. Mezősi György EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA A Világtanács Egyházközti Segély-Bizottsága június végén tartott genfi ülésén a világ minden részéről beérkező 746 segélykérvényt tárgyalt meg, amelyek kielégítésére 17 és fél millió dollára lenne szükség. Az 1973. évre szóló elfogadott program szerint 5 millió 167 ezer svájci frank és 840 ezer 590 dollár értékben adnak se­gélyt különböző országok léte­sítményeire és programjaira. A legnagyobb összegek a kö­vetkező évben SZúdán lakossá­gának megsegítésébe és Észak- Vietnám amerikáiak ellen har­coló népének gyógyszerekkel való ellátására szolgálnak, (öpd) A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága ülése Indonéziában, Észak-Szu- mátra szigetén, Parapat váro­sában ülésezett július 10—20. között a Lutheránus Világszö­vetség vezető testületé, a Vég­rehajtó Bizottság. Egy-egy ilyen évente sorra kerülő ülés mindig több, mint egyszerű ad­minisztratív konferencia, je­lentésekkel, albizottságokkal, költségvetési vitákkal, szava­zásokkal és választásokkal a Világszövetség munkájára vo­natkozólag. A helyi egyházi és nemzeti viszonyok, a világ po­litikai kérdései mindig megha­tározóan szólnak bele egy-egy ülés napirendjébe. A Végrehaj­tó Bizottság ezt a tényt júliusi ülésén különösen is komolyan tapasztalta, mert a rendező or­szággal, a Világszövetség 25 éves ünnepével kapcsolatban, az új ökumenikus kapcsolatke­reső törekvések és a világ je­lenlegi politikai, gazdasági és kultúrális helyzete irányából a megtárgyalandó kérdések so­rozatát kapták. Indonézia A 120 milliós ország 85 szá­zalékban mohamedán, 6 mil­liónyi a protestánsok és 3 mil­liónyi a katolikusok száma. Az Indonéziai Egyháztanács 41 protestáns egyházat fog össze. Az ország gazdag természeti kincsekben, de a legszegényebb országok közé tartozik. A 7— 19 év közötti 29 milliónyi gyer­mekből csak minden harma­dik tud iskolába járni. A 6— 7 évvel ezelőtti polgárhábo­rúban ezerszámra gyilkolták meg a kommunistákat cs a becslések szerint- 75—90 ezerre tehető a jelenleg fogva tartott politikai okokból bebörtönözöt- tek száma. Az indonéz tageg.vházak nagy figyelemmel és gondos­sággal készítették elő a nem­zetközi találkozót.. Medanban július 9-én egy sportcsarnok­ban 35 ezer ember hallgatta Mikko Juva elnök, finn pro­fesszor prédikációját, Pema- tangpiantarban pedig július 20- án 10 ezer egyháztag jött ösz- sze. A világszövetség vezetősé­gét fogadta Suharto tábornok államelnök. T. B. Simatupang tábornok, az Indonéziai Egy­háztanács elnöke előadást tar­tott a vendégeknek a keresz­tyén egyházak szerepéről a modern indonéz kultúra meg­teremtésében és Dr. Yap Thiam Hien djakartai ügyvéd az em­beri jogok értelmezésének in­donéz változatát ismertette. A Végrehajtó Bizottság tag­jai közül többen is kérték, hogy az indonéziai helyzetet alaposabban vizsgálják meg. Hiszen az itt felbukkanó kér­dések, a keresztyénség helye és szerepe a nem keresztyén tár­sadalomban. a mohamedánok­hoz való viszony, a politikai foglyok sorsának enyhítése, a misszió és az egyházi gazdasá­gi-kulturális programok viszo­nya, más országokban is ér­deklődésre tartanak számot. Helyesnek tartjuk, hogy az indonéz tagegyházak Simatu­pang elnök szavai szerint arra törekszenek, hogy a társada­lom életében mind jobban és jobban vegyenek részt. A kér­dés azonban az, hogyan tud­ják az evangélium hirdetését úgy végezni, hogy az ne keve­redjen össze antikommunista propagandával, és az egyhá­zakba betérő tízezrek valóban Krisztushoz jöjjenek és' ne po­litikai menedéket keressenek. Reméljük, hogy az a határo­zat, amely fölhívta a Luthe­ránus Világszövetség genfi központját, hogy legyen segít­ségére az indonéziai tagegyhá­zaknak, jó eredményeket hoz majd. Kalendárium Augusztus 3. Százhuszonöt éve. 1847- ben született Kőszegen Schnel­ler István, a neves evangélikus pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja (t 1939). Előbb az eperjesi, majd a pozsonyi Teo­lógiai Akadémia professzora volt. majd a. kolozsvári, illetve szegedi egyetem pedagógiai tanszékét vezette. Nevelésel­méletében fontos szerepet szánt az öntudatos személyi­ség fejlesztésének. 7. Százötven éve. 1882-ben halt még Bécsben gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár (sz. 1739). Ö állíttatta fel az 50 000 kötetre becsült marosvásárhe­lyi Teleki-könyvtárat (ez az ún. Teleki-Téka) és még 1784- ben kinyomatta Utrechtben két kötetben Janus Pannonius mű­veit. 9. Ezen a napon tette le 125 évvel ezelőtt ünnepélyes külső­ségek között az épülő első bu­dai evangélikus templom oltá­rának és szószékének alapkö­vét Székács József pesti ma­gyar lelkész, a későbbi nagy­nevű püspök. 15. Tizenöt évvel ezelőtt, 1957. augusztus 15-én nyílt meg Minneapolisban (USA) a Lu­theránus Világszövetség 3. világgyűlése, amelyen egyhá­zunk nagyszámú küldöttséggel vett részt. 16. Száz éve, 1872-ben ezen a napon született Mikler Károly eperjesi jogakadémiai tanár, jogtörténész, az 1906-ban meg­jelent „Magyar Evangélikus Egyházjog” című nagy munka szerzője. ‘20. Hatvan éve, 1912-ben hunyt el Londonban William Booth volt metodista lelkész (sz. 1829), a világszerte ma is komoly karitatív munkát vég­ző Üdvhadsereg megalapítója és első tábornoka. 23/24. Ezen az éjszakán zaj­lott le négyszáz évvel ezelőtt, a szomorú emlékű „párizsi vérnász". A Szent Bertalan éj­szakáról, a hugenották üldözé­sének kezdetéről és vezérük, “ Coligny admirális meggyilko­lásáról külön is megemlékez­nünk lapunk hasábjain. 29. Hetvenöt éve, 1897. augusztus 29-én született Pferdsfeld kis falusi paróchiá- ján Paul Schneider német hit­valló lelkész. Mint „Buchen­wald prédikátora” írta üe ne­vét az egyháztörténelembe: 1939 nyarán Hitler koncentrá­cióstáborában fejezte be fiatal életét, Háromszáz évvel ezelőtt, 1672 augusztusának végén in­dult meg a Wesselényi-össze- esküvés után Erdélybe sereg­lett ,,bújdosók” nagy támadása — idősb. Petrőczy István és Szepesy Pál vezérletével — a felvidéki császári helyőrség' el­len. Céljuk a „testi és lelki szabadság talanság” leküzdése és a protestáns vallásgyakor­lat szabadságának a helyreál­lítása volt. Az egykorú iratok ekkor emlegetik először a búj- dosókat a „kuruc” jelzővel. Ez a kifejezés pedig a Dózsá György keresztesvitézéire em­lékeztető latin ,.crux” = ké­részi szóból ered. Dr. Fabiny Tibor 25 éves múlt és a jövő Külön is kitértek a Világszö­vetség vezetői az 1947-ben a svédországi Lundban alapított szervezet 25 éves tevékenygé­gére. Juva elnök jelentése a szervezetet a tagegyházak szükséges eszközének mondta, amely nem akar az egyes tagegyházak fölé nőtt „szuper­egyház” lenni. Ugyanakkor ő is és Andre Appel főtitkár is hangsúlyozták, hogy meg kell találni a múlt szolgálata folya­matából adódóan a különleges egyházi feladat, az evangélium hirdetése, a misszió és a társa- dalmi-gazdasági-kulturális te­rületen végzett szolgálat kö­zötti helyes viszonyt. Akadtak ugyanis olyan konzervatívabb beállítású csoportok, ahonnan a Világszövetség legutóbbi eviáni világgyűlése határozatai erős kritikát kaptak, mert ki­tértek a sajátos egyházi témák mellett a világ égető kérdéseire is. Ezzel a kérdéssel foglalko­zott az etiópiai Mekane Yesus egyház írásbeli beadványa is, amelyben fölhívták a Világszö­vetséget, hogy kutassa a helyes viszonyt a misszió és a harma­dik világ fejlesztése között. A nemzetközi egyházi tapaszta­latcserére is oly jellemző hely­zet leírásában ugyanis el­mondták, hogy az európai és amerikai segélyt adó egyházak az utóbbi években mindig ké­szek voltak anyagi természetű segélyt adni, de kevés érdeklő­dést tanúsítottak az etiópiai •egyház missziós, igehirdetőí munkájának segítése iránt. A kérdéssel nemzetközi vi­lágszövetségi tanulmányi kon­ferencia foglalkozik majd a közeljövőben az összes érdek­lődő bevonásával. A Világszö­vetség így lesz hasznos eszköz egy-egy tagegyház számára, hogy így együtt, közös erővel nehéz kérdésekben is előbbre jussanak. 25 év alatt a tagegyházak köre örvendetesen megszapo­rodott és a mostani ülésen föl­vett két kis ázsiai egyházzal, a Keresztyén Batak Egyházzal (Indonézia) és a Koreai Luthe­ránus Egyházzal 86-ra nőtt a tagegyházak száma és a Világ- szövetség 54 millió evangéli­kust egyesít. Új egységkeresési törekvések Szóba került a parapati ülé­sen az ökumenikus mozgalom jélenlegi helyzete és dr. Har­ding Meyer strasbourgi pro­fesszor előadásában az európai helyzetből kiindulva javaslatot tett arra, hogy a jövőben a Lutheránus és a Református Világszövetség igyekezzen munkáját összekapcsolni és az egyes helyi gyülekezetekben végzett együttes munka nem­zetközi megfelelőjeként a fej­lődést irányítsák arra, hogy együttes bizottságok, együttes tanácskozások és világgyűlések hozzák közelebb az európai sí­kon már olyan közeibe jött két nagy protestáns csoportot A javaslatot aláhúzta az a tény, hogy július 21-én Dja- kartában a két Világszövetség Végrehajtó Bizottsága együttes ülést tudott tartani, mert a Re­formátus Világszövetség is ép­pen Indonéziában tartotta ülé­sét. Akadtak a javaslatnak ellen­zői is, elsősorban Észak-Euró- pából, ahol nincsenek refor­mátus egyházak és Afrika és Ázsia részéről, akik a tervet túl korainak és „túl európai­nak” tartották. Tény. hogy a két Világszö­vetség eddig is már sok terüle­ten együtt tudott dolgozni, így a tanulmányi munkában és a segélyprogramok lebonyolítá­sában. A jövőben erre még több lehetőség nyílik és ezt ör­vendetesnek tartjuk. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta a római katolikus és más egyházakkal eddig folyta­tott párbeszédek eredményeit is és a szervezetnek az Egyhá­zak Világtanácsához fűződő vi­szonyát. Elhatározták, hogy az egyházközti párbeszédek eddi­gi helyi és nemzetközi ered­ményeit együttesen teszik köz­zé és megvizsgálják, mi az ed­digi eredményekből a már megvalósítható. Sötét árnyak ellen A parapati konferencián többször is érezhető volt, hogy nyomasztó árnyak nehezednek a világra. Újra és újra előke­rült a földrajzi közelség miatt .is a vietnami háború ügye. Örülünk annak, hogy a Világ­szervezet vezetősége elítélte az indokinai háborút és fölhívta az egyházakat, hogy segítsék e háború áldozatait. Nem örü­lünk viszont annak, hogy míg az amerikai egyházi vezetők egyetértettek a határozattal, a norvég érsek, Friedtjov Bir- keli, ellene nyilatkozott. A francia küldött javaslatá­ra elítélték a francia atom­bomba-kísérleteket. Dél-Afrika fajüldöző kormányának politi­káját is elítélték és a főtitkár beszámolt arról, hogyan pró­bálnak Délnyugat-Afrika szí­nes bőrű egyházai országuk szabadságáért harcolni és eb­ben a küzdelemben segíti őket más egyházi világszervezetek­hez hasonlóan a Lutheránus Világszövetség is. Határozatot hoztak a politikai foglyok, el­sősorban Brazília. Dél-Afrika. Rodézia, Indonézia, Izrael és Jordánia börtöneiben sínylő­dök sorsának enyhítésére. A világra nehezedő sötét árnyak áldozatait Indiában (Bangla Deshl, Szudánban vagy Közel- Keleten ielentős pénzösszegek­kel segítik ez évben is. A Lutheránus Világszövet­ség Végrehajtó Bizottsága ülé­se sok jó határozatot hozott. A Világszövetség és a tagegyhá- zak együttes munkája szüksé­ges most, hogy ezek megvaló­sulhassanak. If j. Harmati Béla LUTMEKAJNUS VILÁGSZÖVETSÉG A Világszövetség Stras­bourg-! Ökumenikus Intézete az Egyesült Államokban Ke­nosha (Wisconsin) városában rendezett szemináriumot ame­rikai professzorok és lekészek részére „Kicsoda Jézus Krisz­tus ma?” címen, (lwi) FINNORSZÁG Helsinki egyházkerülete új püspökévé július 11-én Aimo T. Nikolainen professzort nevezte ki Urho Kekkonen köztársasá­t gi elnök az egyházi választó­bizottság javaslata alapján, (epd)

Next

/
Thumbnails
Contents