Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-07-09 / 28. szám

Dózsa György és a nagy parasztforradalom A Keresztyén Békekonferencia szemináriuma a leszerelésről Magyar népünk ezekben a hetekben emlékezik meg Dó­zsa György, a parasztság szimbolikussá lett nagy alakja születésének ötszáz éves év­fordulójáról. Könyvek, cikkek, ünnepségsorozatok állítanak emléket a nagy parasztvezer- nek. Ebbe a sorba kapcsoló­dunk be mi is, amikor felüt­jük a történelem lapjait, s próbáljuk nyomon kísérni, ho­gyan lett a székely kisnemes- bő] a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége. Keresztesliatl járat Mátyás király halala után néhány esztendő alatt a Má­tyás által oly mesterien össze­tartott központi hatalom ré­szeire bomlott. A pártharcok eredményeképpen trónra ke­rült, gyenge kezű II. Ulászló nem volt képes összefogni a széthúzó főurakat, s mivel így jövedelme is megcsappant, kénytelen volt feloszlatni Má­tyás híres hadseregét, a „feke­te sereget”. Észrevette ezt a török is, s meg-megújuló tá­madásaival azt jelezte, hogy döntő hadjáratra készül nem­csak Magyarország, hanem egész Európa ellen. Ez indítot­ta X. Leó pápát arra, hogy keresztes hadjáratot hirdessen a török ellen. A keresztes had­járat megszervezésével nagy ellenfelét Bakócz Tamás esz­tergomi érseket bízta meg, aki 1514 nagyböjtjén meghirdette a keresztes hadjáratot. Az öt­let, hogy fegyvert adjanak a parasztok kezébe, nem aratott osztatlan sikert a magyar uralkodó osztály körében. Nemcsak azért, mert mégnem halványult el az 1456-os ke­resztes hadjárat emléke, amely kimondottan antifeudális jel­leget öltött, . hanem azért is, mert jól tudták, hogy az egyre súlyosbodó terhek miatt milyen nagy az elégedetlenség a pa­rasztság körében. Ezért a ne­mesek minden eszközzel igye­keztek jobbágyaikat megaka­dályozni abban, hogy a ke­resztes hadjáratban részt ve­gyenek. A hadvezér Ezzel magyarázható egyrészt az, hogy a király nem az ural­kodó osztály soraiból nevezett ki hadvezért a keresztes ha­dak élete. A főurak között fe­szülő pártharcok is hozzájá­rultak ahhoz, hogy a király egy „semleges” kisnemesre bízta a keresztes hadsereg ve­zetését .A feladatra nem talál­hattak volna alkalmasabb em­bert Dózsa György lovastiszt­nél, aki a török elleni harcok­ban nemegyszer kitüntette magát. Dózsa György szárma­zását homály fedi. Annyi bi­zonyos, hogy erdélyi kisneme- si családból származott. A dél­vidéki végvárakban teljesített szolgálatot, s egy szendrői tö­rök főember legyőzésével any- nyira kitűnt, hogy kitüntetés­re Budára küldték a király elé. Itt kapta a megbízatást, hogy álljon a szerveződő ke­resztes hadak élére. Nem min­dennapi szervező készségével hozzá is látott azonnal a fel­adat megvalósításához. Rákos mezejéről elindulva városról városra növekedett hadserege. Kiemelkedő állomás Cegléd, ahol a piactéren elmondott beszédéből már érezni lehetett hogy nemcsak a török elleni harcról van szó, hanem a job­bágyság és parasztság életkö­rülményeinek a megváltozta­tásáról is. Az elnyomók ellen Hogy hogyan lett a török el­len meghirdetett harc a feu­dális elnyomás elleni, paraszt­forradalommá, annak több té­nyezője van. Kétségtelen nagy volt a parasztság körében az elégedetlenség. A Mátyás ko­rában viszonylag nyugalom­ban élő parasztság vállaira egyre több terhet raktak. Sezt a terhet a földesurak ki akar­ták terjeszteni az eddig szaba­don élő és gazdálkodó mező­városi parasztságra is. A feu­dális viszonyok elleni tiltako­zás az egyházi életben is je­lentkezett. Bármilyen kegyet­lenséggel is törték le Húsz Já­nos, Wald Péter és Savonarola Jeromos mozgalmát, különö­sen az alsó papság és a szer­zetesek körében igen népsze­rűek voltak a „reformációs” gondolatok. Ezzel magyaráz­ható, hogy Dózsa György sere­gében is jelentős szerepet ját­szottak a papok és a szerzete­sek (Lőrinc pap, Márton pap stb.) A legfontosabb tényező azonban mégis az volt, hogy a nemesek erőszakkal gátolták a parasztokat a hadba vonulás­ban, illetve az otthon maradt hozzátartozóikat állandón zak­latták. S mikor az apátfalvi révnél Báthory István temes­vári kapitány és Csáky Mik­lós Csanádi püspök csapatai megtámadták a keresztes had­sereg egyik egységét, Dózsá­nak nem volt más választása, minthogy seregét a nemesi csapatok ellen vezesse. Nagy­laknál döntő győzelmet ara­tott Báthory csapatán, s ezzel országszerte megindult a pa­rasztság harca a nemesek el­len. A felgyülemlett elkesere­dés és a felszabadult indula­tok nyomában sok kegyetlen­ség járt, de úgy látszott, hogy a parasztok győzelmét nem le­het feltartóztatni. A bosszú A feudális rendet fenyegető veszélyt felismerve a király először Bakócz Tamással visz- szavonatta a keresztes hadjá­ratot, majd Szapolyai János erdélyi vajda seregét vezé­nyelte Dózsa serege ellen. A veszély láttán az eddig szét­húzó főurak is összefogtak, Szapolyai serege Temesvárnál 1514. július 15-én legyőzte a rosszul felíegyverzett paraszt- sereget. Dózsa Györgyöt sike­rült élve elfogni, s a keresztes hadsereg többi vezetőjével együtt „örökre elrettentő pél­daképpen” válogatott kegyet­lenséggel kivégezték. Tüzes koronát nyomtak a fejébe, s alattvalóit arra kényszerí­tették, hogy megsült húsából egyenek. A harcban részt vevő parasztok nagy részét pedig karóba húzva kivégezték. A még az évben összegyűlt or­szággyűlés a . jobbágyságot egyetemlegesen arra kötelezte, hogy a nemesek és főurak ká­rát megtérítse, a jobbágyságot megfosztotta szabad költözkö- dési jogától, s így örök rab­ságra rendelte. A jobbágyság­ra hosszú évszázadokig tartó rabság és elnyomás neheze­dett. Szimbólum A parasztforradalom 1514- ben elbukott, de hagyatéka évszázados harcok lobogója lett. Nemcsak a 16—17. század harcaiban, a kuruc harcokban (crux = kereszt) figyelhet­jük meg visszhangját. Petőfi, Dózsát „a magyar történelem egyik legdicsőbb emberének” tartotta, Ady felfogásában pe­dig Dózsa azt jelképezi „hogy mágnások, püspökök, ne ural­kodjanak Magyarországon”. A munkásmozgalom népünk leg­nagyobb hősei között ünne­pelte Dózsa Györgyöt. A fel- szabadulás után megvalósult Petőfi és Ady álma, hogy Werbőczy helyett Dózsa György kapjon szobrot. Az idei jubileumi ünnepségek pe­dig arról beszélnek, hogy Dó­zsa nem örökre elrettentő pél­da, hanem a szabadság örök szimbóluma lett az egész ma­gyar nép szívében. Dr. Selmeczi János Egy melegszívű gyülekezetben TOLNA SZELÍD DOMBJA­IN vezet az utunk, amikor az utolsó kanyarból megpillant­juk a völgyben Bonyhádot. Egykor földmíves, kereskedő település, ma két rangos gyár­ral . iparosodó, városiasodó nagyközség. Harangok szava kíséri az ünnepi menetben templomba hogy áldását vigyünk magunk­kal és azzal szolgáljunk. EZUTÁN AZ ÜJ LELKÉSZ lépett a szószékre. Ez a vasár­nap rogate vasárnapja — mondotta többek között. Azt kérem ón is, imádkozzatok ér­tem, szolgálatomért. Az evan­géliumot szeretném hirdetni. Ügy szeretném hirdetni aho­Sólyom Karoly esperes beiktatja Krähling Dániel lelkészt vonuló lelkészeket. Az arco­kon meghatódottság, hiszen mindenki gondolatában ott az emlék, egy éve innen kísértük utolsó útjára az elődöt, az édesapát. A gyülekezet tagjai szeretettel simogatják meg a belépő új pásztort. Ismerik jól. Itt volt gyermek, diák, teológus, segédlelkész és most lelkész. A Tolna-Baranyai Egyházmegye ösztöndíjas teo­lógusa, aki most hazajött. SÓLYOM KÁROLY ESPE­RES beiktató beszédében 4 Mózes 6.22—27 alapján arról szólt, hogy ifj. Krähling Da­niel vegye fel az áldásosztás szolgálatát. Ez Istentől vett küldetésünk. Akivel kapcsolat­ba kerülünk hivatalos vagy magánéletünkben érezze meg. hogy áldást osztunk. Életünk, családunk, türelmünk és sze­retetünk Istenről tanúskodjon, így legyünk áldássá nemcsak a gyülekezetünkben, hanem ennek a községnek, magyar hazánknak, egész társadal­munknak életében. Áldás, mert segítünk annak jobb életében, készek vagyunk részt vállalni gondjában és segítő szeretettel annak sikeréért munkálkod­ni. Istennek áldása az isten­tisztelet végén hangzik él, az­zal bocsát el vissza az életbe. i* munkába, a hétköznapokba, gyan kell. A mai életünk, mai társadalmunk kérdései között. Világosan és tudatosan vallva és élve a szolgálat teológiáját. AZ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉ­SEN elsőként Sólyom Károly esperes köszöntötte az új lel­készt az Országos Egyház es a Déli Egyházkerület, közelebb­ről D. Káidy Zoltán, püspök nevében. Ezután Dr. Bruhács János egyházmegyei felügyelő a Tolna-Baranyai Egyházme­gye, Balikó Zoltán espereshe­lyettes a lelkésztársak. Lack- ner Aladár a jó barátok, Vá- roczi János református lelkész a testvéríelekezetek. végül Wéber János a bonyhádi gyü­lekezet nevében köszöntötték az új lelkészt. A KÖZGYŰLÉS UTÁN a bonyhádi gyülekezet nőtagjai kedvesen meghívták a vendé­geket a gyülekezeti terembe és ott a Psebiterium tagjaival a fehér asztal mellett a fő téma már a holnap volt, az. éppen megindult új lelkészlákás épí-. tése, az abban való tevékeny gyülekezeti közreműködés. Kocsinkból visszanézve a völgyben csillogó bonyhádi fé­nyekre arról beszéltünk, hogy egy nagyon melegszívű gyüle­kezetünk él Bonyhádon. —- nt y. Kónya Lajos: Egy házasság hírére Szeretnék szerencsét kívánni a távozónak aki magát eladta idegen pénzért aki Arany János igéit váltja idegen szavakra aki Ady nagy szemébe nem akar immár belenézni szerencsét kellene kívánnom de nyelvem bénán forog számban Mert ő volt az a szőke lány akit könnyező szemmel, láttam Melindának Bánk oldalán Idegen fiúkat szül majd idegen földön Ildikó trallárom túl az Öperencián Gondolom nem lesz rossz sorsa egy-két ábrándja teljesül ékszere, háza, kocsija Feledjétek el vétkeit oldja fel őt a messzeség legyen neki könnyű a föld legyen neki könnyű az ég De én fekete palástot oltok szomorúságom csarnokában gyertyát gyújtva gyászolom őt az idegen főidre futót (Konya Lajos Felsögallán született 1914-ben. Kossuth-díjas.) (ülésezett a Keresztyén Békekonferencia Nemzetközi Titkársága A Keresztyén Békekonferencia Nemzetközi Titkársága a szlovákiai egyházak meghívására Pöstyénben ülésezett junius 21—24-ig. Az ülésen részt vett a Nemzetközi Titkárság szinte valamennyi tagja es a prágai iroda tizenkét munkatársa: Ma­gyarországról dr. Tóth Károly, a Zsinati Iroda főosztályveze­tője. továbbá dr. Huszti Kálmán professzor és Szesztay Mária, akik jelenleg a prágai irodában dolgoznak. Dr. Jan Michalko szlovákiai egyetemes püspök megnyitó előadása és a főtitkár beszámolója után jelentések hangzottak el az elmúlt két hónap folyamán lezajlott Keresztyén Béke- konferencia rendezvényekről, valamint azokról a fontosabb nemzetközi és egyházi megmozdulásokról, amelyekben a Ke­resztyén Békekonferencia is részt vett. A Nemaetítöaá Titkárság legfontosabb feladata a soromkö- vetkező Keresztyen Békekonferencia üléséit, különösen a Mun­kabizottság Finnországban tartandó őszi ülése és a tanulmányi bizottságok üléseinek előkészítése volt. Szóba kerültek más akciók is, a Stockholmi Vietnam-Konferencia következő ülé­se, a váltások békekonferenciája Indokína kérdésében. Ke­resztyén Békekonferencia konzultáció Nyugat-Afrikában, a Keresztyen Békekonferencia es az Egyházak Vitógtaná'esa képviselőinek tervezett találkozója, a KBK küldöttségének lá­togatása Tansania államfőjénél stb. Megvitatta a Nemzetközi Titkárság a propaganda es információs tevékenység kérdéseit, a Keresztyén Békemozgalom pénzügyeit, a mozgalom akció­programját. továbbá egyes Keresztyén Békekonferenciában resztvevő személyiségek jubileumát. A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA első békeszenüné- riumát a Prága meietti Kladnóban június 13—15-ig a leszerelés kérdéséről tartotta. Tíz európai országból, valamint Indiából, Ceylonból és az Egyesült Államokból 49-en vettek ré^zt ezen a szemináriumon. Az Egyházak Világtanácsa, az Európai Egyhá­zak Konferenciája és a csehszlovákiai katolikus papok „Pacem in torris” szövetsége megfigyelőkkel képviseltette magát. Nyi- kodim leningrádi és novgorodi metropolita, a Keresztyén Bé­kekonferencia elnöke köszöntését küldte a résztvevőknek. A szemináriumon A. Rasker professzor (Hollandia) elnökölt, Kladnó város polgármestere fogadást adott a szeanináriirm résztvevői tiszteletére. Három szakértő az alábbi sorrendben részletes beszámolók­kal tájékoztatta a résztvevőket a leszerelés kérdéseinek, jelen­legi állásáról és a jövendő fejlődés kilátásairól: G. Matthiessen (NSZK), B. P. Krasulin, a Szovjetunió Külügyminisztériumá­ban a leszerelési kérdések tanácsadója, és J. Congros, Cseh­szlovákia Külügyminisztériumának tisztviselője. HÁROM CSOPORT FOGLALKOZOTT a leszereléssel kap­csolatos számos problémával: a békés együttélés és az általá­nos és teljes leszerelés összefüggéseivel, a SALT-tárgyalások­kal, a vegyi fegyverek eltiltásával, a fegyverkezés gazdasági vonatkozásaival, a leszerelés és a fejlesztés kapcsolatával külö­nösen. a Harmadik Világban, a leszerelés és a felszabadítási harc összefüggéseivel, egy leszerelési világkonferencia kilátá­saival, a leszerelés és az ökológia viszonyával, valamint a ke­resztyének feladataival a leszerelésért vívott harcban. Az ilyen békeszeminárium a keresztyén békeszolgálat újsze­rű kísérlete a tájékoztatásra és az ösztönzésre. A részvétel nyitva áll minden keresztyén számára, aki érdeklődik a béke valamelyik sürgető kérdése iránt. A Keresztyén Békekonferen­cián kívüli szakértők előadásai után közös megbeszélés kereté­ben vitatják meg a problémákat. A résztvevők saját lehetősé­geik szerint használhatják fel a szeminárium eredményeit. A KERESZTYÉNEKNEK a mi Urunk által ígért élet érdeké­ben, más békeerőkkel közösen kell erőfeszítéseket tenniök, hogy további lépések történjenek az általános és teljes leszere­lés felé, a különböző társadalmi rendszerű államok között a bi­zalom légkörének és olyan közvéleménynek a megteremtése felé, amely támogatni akarja mindazt, ami a békét szolgálja. A szeminárium eredményei meg fogják gazdagítani a Ke­resztyén Békekonferencia egész munkáját. Beszámoló is ren- rendelkeaésre áll majd mindazoknak, akik kifejezik ilyen irá­nyú kívánságukat és érdeklődésüket. A Keresztyén Békekon­ferencia még ebben az évben folytatni fogja a békeszeminá­rium formájában végzett békeszolgálatát. Németh Lássló: Eklézsia­megkövetés Németh László egyik írásá­ban arról vall, hogy ő a tragi­kus hősök közül nem a sha- kespeare-ieket szereti, akik nagy szenvedéllyel tipornak bele a világrendbe. Ő inkább az erény, az ígazságszeretet, kötelességtudás megszállottjait csodálja. Ilyenfajta tragikus alak az „Eklézsia megköveté­se” c. dráma hőse: Misztótfa- lusi Kis Miklós is. aki egy sze­mélyben volt nyelvész, teoló­gus, költő, betűmetsző, könyv­kötő, szedő: a magyar műve­lődés apostola a 17. századi hanyatló Erdélyben. A darabot Németh László 1946-ban írta. Vallomása sze­rint ez a dráma és Húsz János válasz volt egy felszólításra, hogy régebbi műveit vonja vissza. Kis Miklóst az avatja hőssé, Húsz Jánoshoz hason­lóan. hogy nem engedi el az igazság kezét A fejlettebb Hollandiából „pottyan vissza a hazai szűkfej őségbe, intri­kákba. megaláztatásba s akit igazságfeltáró magameniségi- ért az Eklézsia a maga meg­követésére szorít, amibe bele is hal”. íme így foglalja össze a szerző a darab lényegét. Misztótfalusi Kis Miklóst korának haladásellenes, korlá­tolt egyházi és városi hatal­masságai akadályozzák meg abban, hogy fényt és kultúrát vigyen az erdélyi nepnek. Mi­lyen ennek a kornak a papsá­ga? Milyenek a kor lelkészeit, képviselő Csepregi Mihályok és Németi Sámuelek? Testie- sek, korlátoltak, farizeusi ér­telemben „vallásosak”, még távolról sem érintette meg őket pünkösdi lélek szele. A kultúra igazi értekeit nem tudják felismerni, felfelé szol- galelkűek, lefelé hatalmasko- dók és hiúk. Kis Miklósnak nincs tehetsége ezekkel meg­birkózni, meggyűlölte azt a vi­lágot, ahol a „ragadozást bún- • tétlenül űzik. de egy kis köz­jóért esztendőket kell csúszni, instand ázni ’ ’. Azzal, került Kis Miklós nehéz helyzetbe, hogy leleplezte az urak kisded játékait. Velük azonban nem lehetett érvekkel vitázni, mert a „szónál nagyobb husáng volt a kezük ügyében. A barom ha­talmat fel tudták hergelni ma­guk mellett, így okos írás, lo­gika többe nem segített''. Híres művében a „Mentség­ben” próbálta a munkásságára eloszlatni, de inkább felbőszí- vonatkozó tévhitet, rágalmat tette ellenfeleit, akik nyilvá­nos bocsánatkérésre: eklézsia­megkövetésre utasították. Ez a bocsánatkérés az Úr házában — életrajzírója szerint — min­den idők legnagyobb megszé­gyenítése volt. Az elítéltnek az egész gyülekezet színe előtt nyilvánosan kellett az igazi bűnösöktől bocsánatot kérni. Azokat kell megítövetnie, akiktől ígéreteken kívül sem­mit sem kapott, akiknek látó­köre nem ért túl a város fa­lain. Az apostoli lelkű embert kényszerítik arra, hogy a „megkövetés! formulát az ő bűnös lelkületűkbe mondja s a hájas, gőgtől, kárörömtől duzzadó szívek között ő, a leg­tisztább, álljon fel bűnösül”. „Eltűrheti-e Názáreti Jézus, aki maga is így állt közöttünk a farizeusok éjszakáján, hogy ennyire keserítsék az igazat?” Mint Jákob. Kis Miklós is Is­tennel birkózik és átgondolja életét. „Hát nem virtus-e az — kérdezi önmagától, — hogy egy ethíresedett tipográfus, akinek Hollandiában a bőrét is ki tömték pénzzel, onnét a tipográfia paradicsomából el­jöjjön ebbe az alaktalan Er­délybe: egy ország mulasztá­sét a maga szegény legen yi buzgóságával megfoltozni, a parasztokat írni tanítani, a magyar műveltséget piszkos pelenkáiból kimosni.” Németh László nagy tett» az, hogy müveiben felragyog­hatta azokat a hősöket, akik a magyar protestantizmus élő, tiszta örökségének a hordozói, kíméletlenül leleplezte a kor­látolt és a farizeusi hagyo­mányt megtestesítő egyházi „hatalmasságok” kultúra és haladasellenes mesterkedéseit, lélektelen vallási formalizmu­sát és ezzel ennek a nemze­déknek is felvillantotta az egy­ház pünkösdi megújulásának az útját. Csaba .József J. S. BACH ÖSSZES OGONAMÜVEI címmel orgonahangverseny lesz július 14-én, pénteken este fél 7 órakor a Bécsi- kapu téri templomban. Concerto C dúr Orgelbüchlein (I, rész) Canzona d moü Fantazia és fúga $ moü Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Előadó: Földes Imre és Várnai Péter Jegyek ára: 12,— Forint A hangversenyt, megfelelő érdeklődés esetén, július 17-én, hétfőn este meg­ismétlik. ] \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents