Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-05-23 / 21. szám
Szerelem, házasság, család FELSOPETENY Felelős család-tervezés — abortusz? Elöljáróban figyeljünk fel két tényre. AZ EGYIK statisztikai: az úgynevezett demográfiai robbanás. Az emberiség lélekszá- mának gyors növekedése veszélyeket rejt magában. Igaz, van hely glóbuszunkon 6—7, vagy akár több milliárd ember számára is, kérdés azonban, vajon a gazdag országok hajlandók lesznek-e talajt megmunkáló „bulldózereket” gyártani a „bombák” helyett, hogy a százmillió számra születő „bébik” számára elegendő táplálékot teremjen a föld, — ahogy Baade írja, a három „B” betűs problémáról elmélkedvén, „Legyen mindenki jóllakott’ című könyve első fejezetében. A MÁSIK tény etikai: az- ember szabad lény. A szaporodás területén is tiltakozik szabadságának korlátozása ellen. Kényszerrendszabályokkal aligha lehet befolyásolni a demográfiai helyzet alakulását. Az indiai parlament elutasított egy törvényjavaslatot, mely a férfiak egy meghatározott csoportjának kötelező sterilizálását rendelte volna el. — pedig India nagyon nehéz helyzetben van a túlnépesedés miatt. Egy másik példa. A születésszabályozásról szóló „Humanae Vitae” kezdetű pápai enciklika nyomán eddig még soha nem tapasztalt vihar támadt a római katolikus közvéleményben. Római katolikus laikusok és teológusok ilyeneket mondtak és írtak: a házasságot nem lehet kizárólag „népszaporodási intézménynek” tekinteni, mint az enciklika teszi, — s egyébként is, a természet rendjét nem szabad Isten akaratával azonosítani, hiszen Isten az embert, mint NGELIKUS FÖLDRAOZ Ahol százhatvan éve nem volt háború A Skandináv államok közül a középső Svédország, Európa jóléti államainak egyike. Magas életszínvonalát arra magyarázzák, hogy több mint másfél évszázada szerencsés történelmi véletlenek közre- játszása során kimaradt a háborúkból. Valóban az utolsó háborúja 1809-ben, Napóleon idejében volt, amikor Sándor cár elhódította tőle Finnországot Ez időtől még közel száz esztendeig unióban volt Norvégiával (1905) s csak az unió felbomlásával, nyerte el mai határait. Területe ötször akikora, mint hazánké, közel •150 ezer km-, lakóinak száma majdnem 8 millió. Az ezredforduló előtt a norvég. dán normannokkal együtt rettegtették a svédek Európa tengeri hatalmait 862-ben Rurik, Oroszország megalapítója. Svédországból indult eL A 11. században alakult meg a kora feudális svéd királyság Győzedelmes Erikkel, ennek fia vette fel a keresz- tyénséget. A dinasztiák ezután egymást váltogatták. A 13. század során hódították meg Finnországot s 1397—1523-ig a kalmári unió tagja volt. A nemzeti párt küzdelme Wasa Gustav főúr győzelmével végződött, aki 1527-ben bevezette a rp formációt. A Wasa-családdal megindult a svéd nagyhatalmi politika. Először sikerült meghódítani. Észtországot és a Néva toi-kolatát. majd a harmincéves háborúban, mint a kontinens vezető protestáns nagyhatalma, meghódította Pomerania nagy részét, Brémát, Lettországot, Karéliát A Lüt- zen-i csatában (1632) ugyan elvesztette tehetséges és tekintélyes uralkodóját, Gustav Adolfot, de hadvezére, Oxens- tiema folytam tudta a hadjáratot s Krisztina királynő számára előnyös feltételeket biztosított. X. Károly már Lengyelország felosztásán ábrándozott, ehhez szövetséget kötött többek közt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel (1657), de a hatalmas birodalom gyengéi kezdtek megmutatkozni. Az „észak háborúiban” (1700—21) elvesztette külbir- tokainak nagy részét és nagyhatalmi pozícióját. 1809-ben már Finnországot sem volt képes megtartani. A reformáció tanait Luther tanítványai, Olavus és Laurentius Petri, a két fivér terjesztette, a Wasa-család pedig gazdasági és politikai érdekből állt mellé. A hitvalla- si iratokat az 1593-as uppsa- lai gyűlésen fogadták el. A 17. század elején fejlődött ki a svéd evangélikus egyházban a sajátságos, püspökök által vezetett kerületek egyháza. Az 1686-ban kiadott egyházi törvény, összefüggésben az abszolút monarchia kialakulásával a püspökségek hatalmát megtörte és a centralizált egyházat az állam vezetése alá rendelte. Ez időben vezették be a közö' ' vtekizmust, ágen- dát és érv »könyvet. Az, állam és az egyház reformáció óta fennálló szoros kapcsolata így még jobban elmélyüli. Mind a pietizmus, mind a francia forradalom eszméi, később pedig a 19. századbeli ébredést mozgalmak a szeparatizmus útját készítették elő. A 19. század során a vallásosság elvesztette a társadalomra gyakorlót nagy hatását, s 1862-ben a polgári községek szétváltak az egyházközségektől. Az 1863-as egyházgyűlésben már egyenlő számmal vettek részt lelkészek és laikusok és a gyűlés nemzeti zsinatként törvényalkotó szerepet töltött be. 1860-ban egy kötöttebb vallásszabadsagi törvényt vezettek be. Rosenius ébredési mozgalma, s a társadalmi feszültségből táplálkozó „magas egyházi” konzervativizmus és a vallásszabadság törvényének életbe léptetése az evangélikus egyház forgácsolódásához vezetett. Egymásután 'létesültek a kongregacionalista gyülekezetek (100 ezer), jelentkeztek a baptista (40 ezer), később a pünkösdisba mozgalom (90 ezer), majd a metodista (12 ezer) egyházak. ' 1951-ben, a teljes vallásszabadsági törvény bevezetésével alkalom nyílott az egyházból való kilépésre. Ennek ellenére kb. csak 2%-a lépett ki a lakosságnak az egyházból. A mintegy 250 ezer lelket számláló evangélikus szabad egyház gyakorlatilag szintén az egyházhoz tartozik. A római katolikusok száma 20 ezer körül van. így a lakosság 95%-a a svéd evangélikus-lutheránus nemzeti egyház tagja. Az egyház világi vezetője a király. A királynak s a parlamentnek különös befolyása van az egyházra. (Az alkotmány szerint a király csak evangélikus lehet. A parlament tagjainak túlnyomó többsége és a kormány szociáldemokrata.) A zsinat viszont, amely száz tagból áll, javaslati és vétó joggal rendelkezik az országgyűlésen is, ha az egyházi kérdésekkel foglalkozik. Tizenhárom egyházkerületben és ugyanennyi püspök vezefcese alatt áll a 7,5 milliós svéd evangélikus egyház. Az uppsalax érsek primus inter pares, hivatalból képviseli az egyházat Az egyház őrzi az apostoli szukcessziót, s ez a gyakorlata lehetővé teszi az anglikán egyházzal a közös úrvacsora vételt Kevesen gondolnak arra, hogy a hajdani Budapest, Deák-téri lelkész, Győry Vilmos volt az első hazánkban, aki svéd irodalomból magyarra fordított Az ő ideje óta nyílott lehetőség arra, hogy hazánk népe megismerje északi hittestvéreink nagyjait: Linnét a botanikust Celsiust, a fizikust Strindberget, a realisztikus dráma képviselőjét Selma Lagerlöföt, a vallása próza képviselőjét Nobel Alfrédet, a kémikust és híres díjának megalapítóját, Söder- blomot a béke és Ökumene fáradhatatlan harcosát, stb. Györy Vilmos úttörő munkája nyomán sok minden közkinccsé lett ennek az északi népnek az eredményeiből. Br» Rédey Pál felelős és szabad teremtményt, úrrá tette a természet fölött. E KÉT TÉNYNEK, tehát a túlnépesedés veszélyének és az ember szabadságigényének figyelembevételével sok állam, köztük a mienk is, megengedi nemcsak a fogamzásgátlást, hanem a szabad elhatározáson alapuló művi abortuszt. S első pillanatra úgy látszik, ez az egyetlen lehetséges megoldás. A veszély elhárul, a döntési jog érvényesül. Nekünk azonban aggályaink vannak. AZ EGYIK GYAKORLATI aggodalmunk a szociológusok véleményén alapul. A művi abortusz engedélyezése valóban gátolja a népszaporulatot, de csak a fejlett országokban, tehát ott, ahol a több gyermek sem gazdasági, sem pedagógiai problémát nem okozna. A fejletlen országokban azonban, ahol a gyermekek egy bizonyos kontingensen felül a meg nem felelő táplálkozás következtében sem testileg, sem szellemileg nem növekedhetnek normális felnőttekké, az anyák nem veszik igénybe ezt a lehetőséget. Ezek az országok egyébként nincsenek is felkészülve tömeges AB-ope- rációk végrehajtására. A MÁSIK GYAKORLATI aggodalmunk orvosok véleményén alapul. A művi vetélések következtében növekszik a spontán vetélések és magzati elhalálozások száma, s az él- veszülöttek között a koraszülött és életképtelen csecsemők, főképpen olyan anyák gyermekei. akiknél egy vagy több művi vetélés volt a szülést megelőző időben. Ehhez még hozzá kell tennünk azt, hogy az AB-operációk gyakorisága és a sérült személyiségű gyermekek számának növekedése között is van összefüggés. Mi — terrhészetesen — mint keresztyének foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Tudatunkat és magatartásunkat nem humanitárius szempontok formálják csupán, hanem elsősorban Isten jóakarata. Mikor is kezdődik az emberi személyiség élete? Semmiképpen sem a születés pillanatában. Milyen mélységesen igaz és csodálatosan szép az, amit a 139. zsoltárban olvashatunk: „Te takargattál engem anyám mé- hében ... nem volt elrejtve előtted az én csontom, amikor titokban formáltattam ... látták szemeid az én alaktalan testemet.” A magzat is Isten szeretetében él, Annak oltalmában, aki nem akarja, hogy az ő kicsinyei közül egy is elvesszen. Mindezek után kérdezzük: van-e megoldás? Igen, a felelős családtervezés. Van lehetőség a születések számának meghatározására — a művi abortuszon kívül is. Nem követhetjük a már említett enciklika gyakorlatát. Nem adhatunk előírásokat. A családtervezés végrehajtása — ebben a negatív vonatkozásban — a házasfelekre tartozik —, és az orvosukra. Csak jelezzük, hogy eltérően az enciklikától, mi ésszerű egészségügyi kereteken belül etikailag elfogadhatónak tartjuk a kialakult fiziológiai, kronologikus vagy kémiai módszereket, s jónak tartjuk, ha szükséges, az asz- kézist. A hangsúly azonban a pozitívumon van: legyen gyermek! Legyen, mert ez a házasság egyik Istentől rendelt célja. Legyen, mert a többgyermekes család a közösségi életre nevelés boldog műhelye. Legyen, mert ez alig-alig szaporodó népünk fennmaradásának egyetlen lehetősége. Legyen, mert ez dokumentálása annak a reménységünknek, hogy népünknek és az emberiségnek van jövője, olyan jövője, melyben érdemes lesz élni! BEFEJEZÉSÜL két megjegyzés. Az egyik etikai, a másik személyes. Tudom, hogy a művi vetélés néha elkerülhetetlen. Néha szociális indikációból, néha egészségügyi kényszer folytán. Ezt a kényszerhelyzetet így nevezzük: erkölcsi határhelyzet. Ilyenkor bűn a passzivitás, bűn az aktivitás. De valamelyiket vállalni kell. S vállalni is lehet azzal a hittel, hogy van bűnbocsánat, s hogy Isten a rosszat is jóra tudja fordítani. SZEMÉLYES MEGJEGYZÉSEM pedig tulajdonképpen egy kérdés: hogyan mertem írni erről a problémáról éppen én, a gyermektelen ember? Hogyan? Fájó szívvel. Akik akartak gyermeket s nem adatott nekik, s akik nem akartak gyermeket s éppen ezért nem adatott nekik akkor sem, amikor már akarták volna, olvassuk el együtt Ady szép versét: A fiam bölcsőjénél. „Hogy ködből vagy és sohse valál, Sohse fájt így szegény apádnak, Kicsi fiam.” Dr. Kékén András Tegnaptól máig Tegnap tavaszi ígért a rügy szava, s tudtuk, a nyárban arany-róna ring, ha jó az ősz: elűzi gondjaink: s a tél maradt a tespedés tava. Ma traktor szánt, gép keltet és nevel, üvegtetők és kvarclámpák alatt akármikor termő szirom dagad, s parancsainkra robot-száj felel. Ernberhadak, — megannyi új Titán — maholnap győznek a Galaktikán. De ne feledd Neutronok Fia, ki töltheted a csillag-tereket: a szív nem lesz motor, s a szeretet nem egyszerűen — biológia. Esti Gyula Az élet szebb részének küszöbén Egyik nyugdíjas lelkészünk „örüljetek az Űrban mindenleveléből idézzük: kor”. Az ember szereti az Most, hogy két súlyos mű- örömhírt továbbadni. Szá- tétem s a halál mesgyéjén is- martira minden szolgálat ez- mét túljutottam, de túljutot- után már csak ezt jelenti, tam már az emberéletnek minden hiúsággal, önteltséggel, zűrzavarral telt részén is, most érzem igazán, hogy milyen boldog vagyok s mennyire a tenyerén hordoz mindig az Isten kegyelme. Minden kikristályosodott bennem és elcsitult mögöttem, mert érzem, hogy az életem tartalmasabb és szebb részének küszöbéhez értem és még sok mondanivalóm van, ami tiszta és tápláló lesz. mint a méz. Eddig csak loholtam. Most kezdek majd bölcsen szemlélődve és andalogva sétálni. Fokozatosan bemelegedő és szép az életünk, mint ez a tavaszi napos délelőtt. Milyen igaz: Május 23-án, vasárnap délután 6 órakor zenés Áhítat keretében a fasori templomban (VII-, Gorkij fasor 17.) FINN EGYHÁZI ÉNEKKAR énekel finn szerzők: Sibelius, Klemetti, Hannikainen, Kuusisto, Nuotio stb. műveiből. Igét hirdet: AARRE LAUHA helsinki püspök Nálunk kevés az egy faluban élő gyülekezet. Lelkészeink jó része több helyen, sokszor nagy kiterjedésű szórványvidéken végzi szolgálatát. Solymár András volt sajókazai lelkész több mint három évtizedes lelkészi munkája fárasztó szórványgon- dozással telt el. Érthető, hogy egy faluban élő gyülekezetbe vágyott. Igaz, hogy fiatalokat megszégyenítő tempót diktált magának, friss, lendületes, szinte fáradhatatlan volt mindig. Felsőpetényben azonban mégis mintha kicserélték volna. Arca sugárzik az örömtől, hogy erre az idillien szép vidékre, melegszívű hívek, sze- retetükkel elébe jövő hittestvérei közé jött további szolgálattételre. Örömmel újságolja a sok, távolból is együttünnep- lésre odaérkezett rokonnak, lel- késztestvémek: hívei érte mentek régi szolgálati helyére, magukra vállalták a költözködés minden gondját, az új parókiát berendezték, és az éléskamrát megtöltötték. Amikor megérkeztünk Fel- sőpeténybe, azonnal otthon éreztük magunkat. Felismertem a hangulatos kis templom környékét, pedig csaknem 50 esztendeje annak, hogy először pöttöm gyermekként ott jártam édesapámmal együtt, néhai Sztik Gusztáv lelkész idejében. Az ünnepi istentisztelet előtt egy órával már bent szorongott a templomban az egész gyülekezet, és énekeltek, jó nógrádi szokás szerint. A Szarvasi énekeskönyv 617 énekét zengik: „Üj lakóház felavatásakor.” A gyülekezet is hálát ad Istennek a csendes otthont talált lelkészházaspar itteni fészekrakásáért Ée zeng keménykölésú férfiak ajkáról éppen úgy, mint melegszívű asszonyok szívéből: „A Krisztus-hit lesz e tűzhelynél, Szentebb mindennél, Szentebb mindennél.” A püspököt és kíséretét harangzúgással, virágcsokrokkal és versmondással fogadták. A parókián szorgos asszonykezek a két napja tartó előkészületek után most már az utolsó — — vendéglátással kapcsolatos — feladatokat végzik. Azután megkezdődik az istentisztelet. D. dr. Ottlyk Ernő püspök igét hirdet Gartai István esperes pedig — Pásztor Pál esperessel és Záborszky Csaba szügyi lelkésszel — végzi a beiktatás szolgálatát. Az új lelkész beköszöntő beszéde, imádsága, valamint záró oltárt szolgálata után ünnepi közgyűlést tartottak. Az üdvözlések sorát a püspök nyitotta meg, és értékelte Solymár András három évtizedes szolgálatát, végigvezetve a gyülekezetét azon az úton, melyen az egyszerű mucsonyi bányászfiú elindult az életbe, s végezte — nehéz kereszteket hordozva is — a lelkészi szolgálatnak hivatásszerű feladatait. A háromórás templomi együttlét a parókián, fehér asztalok mellett folytatódott tovább. Egymást követték a köszöntők. Ezeknek mindegyikéből az csendült ki, hogy boldogan egymásra talált Felsőpetényben az új lelkész és a hívek nyája. Kérjük Istent, gazdagon áldja meg őket egymás által az örömünnep után a hétköznapokon is. Pásztor Pál A római katona Aki a ferencvárosi templom küszöbét átlépi, annak szemét, mint mágnes a vasat, odakapja az oltárkép. Témája megszokott, a lutheránus templomok gyakori ihletése, a Golgota. Mégis úgy érzi az ember, hogy eseményszerűségével opalos színeivel áttöri a kétezer éves múltat és bennünket mai templomba járókat is odakényszerit a kereszt alá, ahol emberi fájdalmukban vergődnek már az asszonyok és a szeretett tanítvány, mert meghalt Krisztus. Van a képen egy mellékalak, a római katona, aki mozdulatában, kifejezésében a birodalom szégyenét örökíti meg Pilátustól, az igazságtalan helytartótól, a megfeszítés római módon történt brutalitásáig, de aki e pillanatban azt sóhajtja tehetetlenül: Bizony Istennek Fia volt ez. i Ez a római katona maga a művész. Basilides Sándor, önmagát rejtette bele a mozdulatlanságba, hirdetni kívánván színekkel, formákkal, de különösen a római katona alakjában az ember sáegyellni valóját, de a bűnbánat katarzisát, az utolsó pillanatban való felismerés lehetőségét: Ez bizonynyal Isten Fia! Ez az oltárkép bizonyos fokig Basilides Sándor „ars poeticája”. S e „római katona” a ferencvárosi gyülekezet felügyelője lett. 1962-től hirdette hangtalanul a felismert Krisztust az oltárképről, 1971. május 2-től, amikor beiktatták tisztségébe, hangosan. A gyülekezet szeretettel és tisztelettel vette körül, mert benne megérezte az őszinte, meleg szívű embert, aki vezetni tud csendes példa- mutatással oda, ahol mindnyájunkért meghalt a világ üdvözítője. Basilides Sándor felügyelővel együtt iktatták tisztébe Gadá- nyi Frigyes pénztárost és Borbély Jenő, Fazekas Károly presbitereket, A presbiterek felügyelői ükkel élükön vettek úrvacsorát közösen, hogy erőt merítsenek a bűnbnesánat szentségében a gyülekezeti munkához. R. P. Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb július 25-ig küldjék be az Akadémia dékáni hivatalához (Budapest, VIII., Üllői út 24. II.). Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, 3. helyhatósági vágy- más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglalkozását és keresetét,' ill. szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány (részletes), 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációi bizonyítvány. 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleges egyházi működésről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára való alkalmasságról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt Ezt a lelkészi bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben, közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért es rászoruló hallgatók ösztöndíjban részesülhetnek. — tfj. Kovács Ferenc, életének 22. évében április 23-án az NDK-ban tragikus körülmények között elhunyt. Temetése május 4-én volt Acsádon igen nagy részvét mellett „Amit én cselekszem, azt te most nem érted, de később majd megérted.’' — Gerda A.ndrás, a kálmán- házi gyülekezet 43 éven át volt presbitere, lapunk hűséges olvasója, életének 83., házasságának 52. évében április 15-én váratlanul, csendesen elhunyt Temetése Nyíregyházán volt április 17-én Megyer Lajos és Szabó Vilmos lelkészek szolgálatával „Légy hű mindhalálig”
