Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-04-25 / 17. szám
Isten szolgálata - emberek szolgálata- Miről tanácskozik az európai egy házak hatodik nag gy űlése? — Ezekben a napokban nyílik meg az európai egyházak hatodik nagygyűlése a dániai Nyborgban. Az előzetes jelentések szerint, több mint száz európai egyház kiküldöttei — anglikánok, baptisták, evangélikusok, metodisták, ortodoxok, reformátusok és számos kisebb egyház küldöttei — tanácskoznak majd nyolc napon át az európai keresztyénség legfontosabb közös kérdéseiről és feladatairól. X főtéraa Mivel foglalkozik ez a nagygyűlés? Milyen közös problémák foglalkoztatják ma az egymástól annyira különböző, felsorolt egyházakat Európában? Isten szolgálata — emberek szolgálata” — így hangzik a főtéma. „Ebben a gyakorlati keresztyén hit ún. horizontális és vertikális értelmezése közti feszültség jut kifejezésre, amely olyan sok egyházat foglalkoztat ma Európában és másutt is” — mondja a genfi meghívólevél. „Közérthetően” tehát a főtéma ez: vajon az Isten felé fordulás és a belső, lelki élet-e a keresztyén hit lényege, vagy az aktív és emberekért élő, szolgáló szeretet? A nagygyűlés a meghívó szerint azt kívánja világossá tenni, hogy a hitnek ez a két oldala nem „vagy-vagy”, hanem „mind-mind”! A lényeges keresztyén feladat ma az, hogy a teljes hitnek ezt a két összetevőjét: az Isten-hitet és az ember-szeretetet ne engedjük szétválasztani a keresztyén élet semmilyen területén. Erről a kérdésről egyébként Werner Krusche magdebiirgi evangélikus püspök (NDK) tart megnyitó előadást iz őt gltéma A főtémát alapos és részletekbe menő megvitatás végzett őt altémára osztották. Az európai konferencia a második munkanapon öt szekcióra oszlik, és napokon keresztül munkacsoportokban vitatja meg az öt altémának az egyházak mai szolgálatára nézve fontos kérdéseit Az öt szekció témái a következők: 1. A szolgálat teológiája és a teológia szolgálata ma. 2. Mit jelent ma az istentisztelet? 3. Egyházak és keresztyének szolgálata a társadalomban. 4. Egyházak és keresztyének szolgálata a békéért és kiengesztelódésért a mai Európában és világunk mai feszültségeiben. 5. Az egyház jövő feladatai az európai egyházi, társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági kérdések kihívása közepette. Az öt szekció kérdéseibe a nagygyűlés második napján két plenáris előadás vezet be. Az egyik témája: a teológia és az istentisztelet a jelen és a jövő feladatai előtt (Qrespy profesz- szor, Montpellier — Franciaország). A násik előadás témája: „Diakóniai keresztyénség — az egyház egyedüli jövője Európában” (Nagy Gyula professzor — Budapest). Az utóbbi előadás egyházunk „diakóniai teológiájának” az egyházak társadalmi és nemzetközi diakóniai szolgálatára vonatkozó mai álláspontjával foglalkozik az európai egyházi fórumon. Kétségtelenül jelentős szerep jut a nagygyűlés tanácskozásaiban az európai béke és az összeurópai értekezlet kérdéseinek. Az egyházak igen jelentős szolgálatot végezhetnek itt az európai közvélemény formálásában, és nagyon sokat tehetnek a kiengesztelődés, a népek közeledése és békés együttélése érdekében, sokat szenvedett földrészünkön. Két tanulmányi irat Az egyház Éj a a Német Demokratikus köztársaságban Mint lapuik annakidején közölte, a Mecklenburgi Lutheránus Egyház Zsinata a múlt év végén ú j püspököt választott dr. Heinrich RATHKE személyében. A március végén megtartott püspökiktatás előtt néhány nappal a schwerini magyar ösztöndíjas interjút készíthetett az új püspökkel. Püspök úr milyen doktorátust szerzett és miből? Teológiai doktorátusom van az újszövetség és az ókori egyháztörténet szakterületéről. Erlangen, Tübingen és Kiel után a rostocki fakultáson doktoráltam Antióchiai Ignaccal foglalkozó disszertációmmal. Az az érdekes nála s korában, hogy egyrészt még érezhető az őskeresztyénség közvetlen hatása. másrészt már a megszilárdult egyház kezdete is jelentkezik. Milyen szolgálatokat töltött be eddig az egyházban? Nyolc évig voltam Warnken- hagen falucska lelkésze, ami után igazi kontrasztként Rostock új lakónegyedébe kerültem, ahol addig semmiféle egyházi tradíció nem volt fellelhető: Ez árrá kényszerített, hogy az egyházi munka tartalmát és formáját újra átgondoljam, vagy mondhatnám így is: hogy kísérletezzek. Meg kellett próbálni! Egészen sajátos tapasztalatokat szerezhettem ott, például azt, hogy még egyházi épület, templom, gyülekezeti terem nélkül is igenis lehetséges az egyházi munka (az egyetlen helyiség egy kiszuperált cirkusz-kocsi, mely rendelkezésre állt), de emelett igen fontos a gyülekezet tagjainak kisebb csoportokban történő összejövetele. Nagyon fontosnak látom, hogy a keresztyének ne csak mint egyed ek, hanem mint gyülekezet is önállóan képes legyen élni. Nagyon' fontos még a látogatás, mégpedig nem csupán a lelkész által történő, hanem hivő a hívőhöz, ember az emberhez spontaneitással folyik. Másrészről az igehirdetés sem kizárólag a lelkész isten- tiszteleti prédikációját jelenti, hanem minden területre kihat, mert képessé kell tenni a tagokat, hogy másoknak továbbprédikáljanak és másokat erősítsenek. KEZET KAPASZKODÓNAK . Sajnálsz és vigasztalsz Kérődző kíméletekkel.... Tartózkodó ajkad — ha vigaasz, Gyenge áramütés — hangtalan Hízelgő bók is hasztalan Cirógatással, Ígéretekkel! Elnéző műtét — hazugság csak fél — Igazságokból toldott szemfedél» A gyülekezet minden tagját, sajátos adottságuk szerint a látogatás, igehirdetés és diakóma különböző területein aktivizáltuk, azért, hogy szükség esetén akár csak rövidebb időre, akár véglegesen egy adott gyülekezet lelkész nélkül is életképes legyen. Ennek során például most télen is vágy két-háromezer presbiter számára teremtettünk továbbképzési tanfolyamokat, hogy végre abbahagyják az „ahogy ön gondolja, Lelkész Ür” stílust, s hogy önállóan együttmunkálkodó és együttgondolkodó partnerek legyenek. A legutóbbi kurzusok témája a humanizmus volt. Ha jól tudom, ön a legfiatalabb püspök az NDK- ban. Mint püspök, tényleg, 6 gyermek apja, 41 éves vagyok, de nálunk az egyházi elnökök is a püspöki kar tagjai s az egyik elnök fiatalabb nálam. A zsinat döntése után egy kulcsfogalom terjedt el Püspök úr előzetes terveinek jellemzőjeként, a jno- * bilitás”. Síit értsünk ezen? A megváltozott helyzetekkel való meg-megújuló szembesülést. Ez az egyháztól az örök mozgékonyság képességét követeli meg amelynek mind a gyülekezet felépítésében,. mind az egyházi nyelv érthetővé tételében meg kell mutatkoznia. Az új közösségi formák nem a tekintély teljes leépítését, hanem annak esetleges vándorlását jelentik. Az egyház ma mindenesetre nem sokra megy a tekintélyelv hangoztatásával, inkább az lenne a cél, hogy életével és bizonyságtételével érdemelje ki az elismerést Magam részérói a mobilitást tartom érvényesnek a külön-* böző egyházi hivatalok betöltésénél is, azaz nem életfogytiglani tisztségviseléssel, hanem mindig újra elfogadni azt a helyet, ahol Krisztusnak szüksége van ránk. El tudom képzelni, hogy tíz év múlva ismét lelkészként tudók ennek majd eleget tenni. Véleménye szerint az egyháznak ez a jellege megfelel a szocialista társadalom fejlődésének? Feltétlenül Így látom, mert hiszen az a tény, hogy szocialista társadalmi rendben » Krisztustól kapott feladatok betöltésén fáradozhatunk, az s megváltozott viszonyok között csak új módon képzelhető el. Még előttünk levő feladatot jelent annak a véleménynek a megváltoztatása, amely az egyházat nálunk csak megkövesedett faktorként tekinti, s nem tételezi fel. hogy időszerű tud lenni, vagy azt sem látná szívesen, hogy túl aktív és mobilis legyen. — Milyen várakozásokkal tekint Püspök úr az egyház jövőjére? Be kell rendezkednünk arra, hogy az egyháznak egyszerűbb viszonyok között kell élnie. Ez nem lesz könnyű, de reménységem szerint be fog bizonyosodni, hogy éppen ott él igazán az egyház, ahol a körülmények bonyolultsága miatt még nagyobb feladatok nyílnak számára s szélesebbek. Ezért látok rezignáció helyett szép perspektívákat és hatalmasabb feladatokat az eddigieknél. Voft valami kapcsolata eddig Magyarországgal? Mint rostocki ifjúsági lelkész gyakran átéltem az öku- mené örömét, de néhány kedves privát ismerősön kívül hivatalos kapcsolatom nincs Magyarországgal. Szabad lenne még egyetlen mondatot kérnem, mintegy közvetlen üzenetként olvasóinkhoz? Bár az eddigieket is az olvasók számára s nem elvontan próbáltam mondani, ezért, még talán annyit, hogy ismerem a magyar szórvány- evangélikusság helyzetét: az egyház és a felelős hit nagy eseményei nagyon gyakran a kicsiségekben a kisebb egyházakban, s az apró dolgokban mennek végbe. Bízik László :"3 A nagygyűlés fő- és alléméiról többéves munkával értékes hivatalos tanulmányi irat készült a genfi központban, elsősorban NDK-belí teológusok és szociológusok közreműködésével. Örömünk, hogy az EAK előkészítő irata olyan nagy teret szentel a „szolgálat teológiájának” és a belső egyházi feladatok mellett a mai társadalmi és nemzetközi keresztyén diakóniai feladatoknak is. Emellett a magyar ökumenikus egyházak tíztagú munkabizottsága 40 oldalas külön magyar tanulmányi iratot készített a nagygyűlés öt szekció-témájáról. A Magyar ökumenikus Tanács ezt német és angol nyelven megküldi a nagygyűlés minden résztvevőjének. Rihliatűnnlmany, jelentések, választások Szerepe! még a nyborgi nagygyűlés napirendjén mindennap a témákkal kapcsolatos ige-tanulmány. Megvitatja a nagygyűlés a főtitkári jelentést az elmúlt három évről, valamint a három munkabizottság jelentéseit az 1968—1971. években végzett munkáról. Végül szervezeti kérdések, a vezető szervek és az új munkabizottságok választása szerepelnek még a napirenden. Reménységünk, hogy a nyborgi európai egyházi nagygyűlés igazabb, mélyebb hitre, és hűségesebb, még aktívabb, szolgáló szeretetre ad majd indításokat a száz tagegyház küldötteinek és maguknak az európai tagegyházaknak is, a hetvenes évek Európájában. Dr. Nagy Gyttía Kenetes tapintat, Judás-estik, Mely úgy bódít, mint fülledt éjszaka, Min*' frissen ^ejt- téj émelygő szaga Mégis — bár tudod, hogy torzó — Fordított, nem hű, elnagyolt, olcsó! Örökké nem! Nem lehet kímélni! Falazni veszélyes — és lásd Idétlen a sok közhely-palást! Cseppenként semmire sem viszed! Pokolra hát velük — az égre! őszinteségből dézsa-vizet öntsél ki mindenestül végre.. 1 Szemhunyó tűréssel élni, balgaság. Hallgatsz és lapítasz Kendőző kíméletekkel? Hidd el, jobban tennéd, Ha vállalnád mégis — Akkor is, ha nem szép — Ha menten leszakad mindjárt az ég is. Mert úgy nyújthatsz kezet kapaszkodónak. Ha igent igennel és nemet csak nemmel, A rosszat rossznak, a jót mindig jónak Mondanád nyíltan — s a nevén neveznéd. Sárkány András Jeruzsálem — húsvét — béke Az ősrégi eredetű Jeruzsálem városa nevének etimológiájáról a szaktudósok már sok vitát folytattak, de a pontos és megnyugtató meghat k- rozást mindeddig senkinek sem sikerült megadni. A sokféle feltételezés, a számtalan magyarázati kísérlet csak egyetlen ponton szokott találkozni, s ez pedig az, hogy a város valamikori és jelenlegi nevében valamiféleképpen benne rejlik a sémi nyelvek egyik legszebb közös szava, a „sá- lom”, a béke szól Az a szó, amely kifejezte a régi és a mai ember legfőbb vágyát: az e földön „ideig”, Istennél pedig örökké tartó boldog életet. Jézus Krisztus, amikor a harmadik napon, kilépve a hideg jeruzsálemi sziklasírból, először találkozott elárvult tanítványaival, akkor az ősrégi „Békesség nektek!” köszöntéssel lépett eléjük. Így cselekedett, mert ez a „sálam” szó volt és maradt megváltói munkájának, kereszthalálának, feltámadásának leglényegesebb tartalma, s ideig és örökké tartó következménye. Mindezért pedig Jenr. sá'em városának neve, a nyitott húshivő ember gondolataiban, hitében, hitből fakadó mindennapi törekvéseikben: az emberséges élet utáni vágyat, az egész embervilág békéjének állhatatos kívánását. Az izráelí hatóságok minden bizonnyal az idén is mindent megtesznek azért, hogy a világ minden tájáról Jeruzsálembe zarándokló hívők zavartalanul látogathassák meg a „Szent sír” templomot, hogy ki-ki a maga hite és felekezeti meggyőződése szerint emlékezhessék meg az első húsvét eseményeiről. Igen, ezek a hatóságok mir dent megtesznek az ünnepek zavartalanságáért, csak egyet nem akarnak most sem, azt, hogy valóságos béke legyen a „Szentföldön”, Isten és Jézus Krisztus békéjének földjén. Sőt, a „zavartalanságot” is fegyverek biztosítják, mint ahogyan a szupermodern harceszközök arzenálja jelenti a legfőbb érvet annak a bizonyításában, hogy a jelenlegi Izráel Isten választott népe, s mint ilyennek, „kötelessége megvédeni a pogányáktól, a hitetlenektől” a bibliai földet. S éppen ezért nincs béke a Jordán völgyében, a Sinai félszigeten s ezért kell napról napra aggódnia azoknak, akiknek drága az emberiség valóban zavartalan jelene és békés jövője. Sajnos, valami hasonló megy végbe földünk egy másik táján, Indokínában, amikor a világ leggazdagabb állama, egyik legnagyobb katonai hatalma a „keresztyén hit védelme” ürügyén, a húsvétkor feltámadt Békesség Fejedelme nevében folytat immár évek óta „keresztesháborút” parányi gyerekek, a gyásztól és ezernyi fájdalomtól meggyötört asszonyok, a szegényes kenyeret adó országuk és a népük szabadságát még foggal s körömmel is védelmező parasztok ellen. A B 52-es repülőgépek több száz ezer tonnányi robbanóanyagot zúdítanak rizsföldekre, lakott házakra, kórházakra és a barbár támadások után égnek meredő templomromok közül olyan elhagyatottan, olyan vádlóan tekint az egész világra, embergyerekeinek kínzóira a meggyötört Megváltó szobor-hasonmása. Egészen úgy, mint akkor, azon az emlékezetes nagypénteki napon... Tudom, hogy mások gonosz tetteiért nem mindig kell szégyenkeznem s tudom, hogy az ilyesfajta Isten- és ember- ellenes vétkekért nem vonható a keresztyének közössége, az egyház, egyetemlegesen felelősségre; én mégis szégyenkezem s úgy érzem: még mindig nem imádkoztunk eleget, még mindig nem tettünk meg mindent azért, hogy ne csak Jeruzsálem városának neve, hogy ne csak a Krisztus feltámadását hirdető Ige, hanem a mindennapok valósága is visszhangozza az egyik legszebb emberi szót, s az ősi köszöntést: Béke, „Békesség nék- tek!” Dr. Vámos József Negyven nap Feltámadása után negyven napig maradt Jézus tanítványai között. Ez a negyven nap tele volt örömmel és izgalommal. Igen, izgalommal is. Mert sohasem akkor találkoztak Jézussal, amikor találkozni akartak vele; sohase akkor látták, amikor látni szerették volna. Csak akkor látták, amikor Jézus ment közéjük. Csak akkor találkoztak vele, amikor Jézus találkozni akart velük. Eleinte Jeruzsálemben, később a fővárostól messze, Galileá- ban, a Genezáret tó vidékén látták meg. Állandó készenlétben éltek. Most két jeruzsálemi megjelenését olvashatod. Húsvét napján történt, vasárnap este. Valamennyi tanítvány együtt volt, csak kettő hiányzott közülük. Júdás, mert ő már nem élt akkor és Tamás, akit igazságtalanul szoktak hitetlen Tamásnak nevezni Hogy miért? Éppen erről lesz szó. A tanítványok féltek. Az ajtókat jól bezárták. Noha minden ajtó zárva volt, megjelent közöttük Jézus, tgy köszöntötte őket: békesség nék- tek. Nem az ajtón jött be. Csak megállt középen. Megmutatta kezén és oldalán a sebeket, nehogy azt gondolják, valami kísértetet, szellemet látnak. Mintha csak a személyazonossági igazolványát mutatta volna meg. Ne féljetek. Én vagyok az, aki meghaltam értetek, de íme élek — mondta. A tanítványok kimondhatatlanul örültek, hogy látták az Urat Azonnal elújságolták Tamásnál Egy hétig nem történt semmi Tamás azt mondta: nem tudok hinni Jézus feltámadásában, legföljebb ha kezemmel megtapinthatom a szegek helyét az ő tenyerén és oldalán a dárda ütött sebet — Tamás meg volt győződve arról, hogy ő már soha életében nem fog hinni Jézusban. Ne nevezd ezért őt hitetlen Tamásnak. Hiszen a többi tanítvány is csak azért tudott hinni Jézusban, mert találkoztak vele és látták, sőt hallották őt. Jézus ajándékozta meg őket hitteL Tamás se hitetlenkedhetett sokáig. Egy hét múlva ismét együtt volt valamennyi tanítvány, Tamás is közöttük volt. Az ajtók most is jól be voltak zárva. Váratlanul megjelent közöttük Jézus. Megállt a középen és mintha a többi nem is érdekelte volna, egyenesen Tamáshoz fordult öt is meg akarta ajándékozni hittel és örömmel Köszöntötte mindnyájukat: békesség nektek! Azután így szólt Tamáshoz: nyújtsd ide az ujjadat és nézd meg kezeimet; és nyújtsd ki kezedet és tedd oldalamba és ne légy hitetlen, hanem hivő. Tamás hitetlensége úgy elmúlt mint egy kellemetlen, fogfájás. Leborult Jézus előtt és így kiáltott: én Uram és én Istenem! Jézus azonnal válaszolt neki, de olyasmit mondott, ami nemcsak Tamásra tartozik, hanem rád is és mindnyájunkra. így szólt: mivel láttál, hittél. Boldogok, akik nem látnak és hisznek. Tamás és a többi tanítvány, akiket apostoloknak is nevezünk. úgy kaptak Jézustól hitet, hogy a feltámadása utáni negyven nap idején láthatták a feltámadott Jézust. így jutottak hitre. Mi úgy jutunk hitre, hogy az apostolok elkezdték prédikálni-, amit Jézus tett és tanított Ezt később le is írták a Bibliába. Mi nem látjuk Jézust Te sem láthatod. De a bibliai történeteken át meghallod szavát.. Az apostolok azért láttak, hogy mi hallhassunk. Akik nem látják őt, de hallják szavát, boldogok, mert hitet kapnak tőle. Erős, bizakodó hitet Jézus azért mond minket boldogoknak, mért mi nem látjuk, ér mégis hitre jutunk, amikor hallgatjuk szavát
