Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-04-04 / 14. szám
XXXV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1971. április í. 1 Ara: 8,— Forint PALMARUM Emlékezés és számadás VIRÁGVASÁRNAP OSI EGYHÁZI NEVE: Palmarum. Elnevezése e nap történelmi eseményéhez kapcsolódik. Jézus ezen a napon indul el szenvedéseinek, megváltó halálának és feltámadásának helyére, Jeruzsálembe. Kíséretében levő zarándokok. lelkesen ünnepük Öt, zöld pálmaágakat hintenek útjára, amint Jézus alázatosan, egyszerű, hétköznapi munkára alkalmas szamár hátán a városba bevonul. Ebben nincs semmi uralkodói fenség, mégis hozsannától zeng a tavaszi táj. A zarándokok hódolata és szabadítás utáni vágya sűrűsödik a kiáltásba: „Áldott, aki jön az Úrnak nevében.” A sebtiben levagdalt pálmaágak hullanak Jézus útjára, amerre elhalad. Ezért kapta ez a vasarnap a Palmarum latin nevet. Magyar nyelvünkben a virágvasárnap elnevezés honosodott meg. A NAGYHÉT KEZDETE ez a nap. Jézus szenvedésének, megváltói munkájának utolsó, nagy drámai felvonása elindul. Templomainkban ezen a vasárnapon a PASSIÓ-t, Jézus szenvedéstörténetét hallgatja a gyülekezet, és megemlékezik az értünk ártatlanul szenvedő, Istennek haláláig engedelmeskedő EMBER FIÁRÓL, aki az emberiség minden bűnét viszi testében a golgotái keresztre, hogy minket megváltson a bűntől, haláltól és a kárhozattól. Hálás szívvel tekintünk Jézusra, mert áthidalta az Isten és az ember között tátongó mérhetetlen szakadékot. Békességet szerzett Isten és ember, ember és ember között. Ezért nem nézhetjük önmagában a virágvasárnapi eseményeket, hanem beállítjuk a mai vasárnap zsoltárának, a 22. zsoltár üdvösségtörténeti nagy összefüggésébe. Így értjük meg, hogy nem a zarándokok hozsannázása dominál, hanem Jézus Isten akaratának való engedelmessége a szenvedésben, megváltást szerző halála és a bűnön, halálon, kárhozaton aratott végső diadala a hangsúlyos, és ennek kihatása az egész emberiség életére. DÖBBENETESEN EMLÉKEZTET a 22. zsoltár Jézus szenvedéseinek mélységeire, és utal az ártatlan szenvedés gyümölcseire. Sok olyan vonatkozása van, amely meglepő módón a megfeszített Jézusra mutat. Olyan szavak, mondatok vannak, ebben a zsoltárban, melyek Jézus szenvedéstörténetének leírásában szóról szóra megtalálhatók. Bevezető mondatát Megváltónk lelke legmélyebb nyomorúságában és kiszolgáltatottságában vette ajkára. Az elhagyatottság, a gonosz indulatoknak való teljes kiszolgáltatottság és az ártatlan szenvedés megváltó ereje átsüt a sorokon. Isten utáni kiáltás a mélységből. a szabadítás öröme, Isten szeretetének és dicsőségének végső diadala, mint egy húsvéti zsoltár szárnyaló himnusza tör elő ebből a zsoltárból. AZ IGE BIZONYSÁGTÉTELÉT az egyház népe mai életére kell alkalmaznunk. Felelnünk kell árra a kérdésre, miben latjuk Jézus szenvedésének értelmét, és Isten megváltó szerete- t.ére hogyan válaszolhatunk? Jézus szenvedése arról győz meg minket, hogy vállalta a legteljesebb szolidaritást, sorsközösséget a szenvedő emberrel. Emberszeretetét és Isten akarata iránti engedelmességét ezzel maradéktalanul megmutatta a világnak. Olyan Megváltónk van, aki meg tudja érteni az emberi gonoszság miatt szenvedőket. Jézus ártatlan szenvedésével, az élő Isten akar véget vetni minden embertelenségnek, mely földünkön megtalálható. Jézus szenvedése megrázó vádbeszéd a mi világunkban megtalálható minden emberi kegyetlenség, önzés, kapzsiság és elnyomás ellen. Jézus azokért szenvedett, akik megkóstolták a könyörtelen bánásmódot, akiket hatalmasok megraboltak, kifosztottak. Azokért, akiket emberi méltóságukban meggyaláztak. Akiket rútul elárultak és nyomorúságukban magukra hagytak. Azokért, akiket gyűlölnek, megvetnek, alacsonyabb rendű fajnak tartanak. Krisztus szenvedése vádbeszed azok ellen, akik meg akarják bontani az emberiség egységes, nagy családját. Akik háborúra uszítanak egyéni hatalomvágyból. Akik a másik embertestvér vérét akarják kiszipolyozni, kihasználva tehetetlenségét, kiszolgáltatottságát es fejletlensége nyomorúságát. Jézus ártatlan szenvedése és halála rámutat a mi modern, technikailag és tudományosan szédítő iramban fejlődő embervilágunkban minden embertelenségre, gonoszságra és emberségéből kivetkőzött indulatra. Atombomba, háború, kizsákmányolás, faji megkülönböztetés, igazságtalan gazdasági, társadalmi rendszer mind-mind Isten szeretetének, Krisztus szenvedéseinek a megcsúfolása. Azért kellett Isten Fiának ártatlanul szenvednie, mert az emberiséget csak a legnagyobb áldozat, az emberrel legszolidárisabb szeretet vezetheti el bűnbánatra, megtérésre és emberhez méltó igaz életre. Egymás mellett szerepel e vasárnapon két latin szó: palmarum és passio. Ünneplés és áldozatos élet. Isten népétől nem üres ünneplést, emlékezést kíván. A mai napon is beleállít megmentő szeretetének a sodrába, hogy sorsközösséget vállalva a mai emberiséggel, az emberhez méltó életért folytatott harcban Krisztus megváltásának erejével az egyház népe is Urunk nyomdokain haladjon.. Ez áldozatos felelősségvállalást, munkát, önmegtagadást és elszánt küzdelmet jelent számunkra, ha Krisztus tanítványai akarunk maradni. Küzdelmet azért, hogy ne legyen szenvedő, éhező, megalázott, emberi méltóságától megfosztott, pusztító népbetegségektől elkínzott és háború rémségeitől meggyötört ember. Jézus szenvedése arra tanít: Isten békét és életet akar, nem embertelenséget. Isten népének az a feladata, hogy összefogva minden jóindulatú emberrel, küzdjön Krisztus meg,váltó szeretetének erejével az emberhez méltó igazi, boldog életért. Garami Lajos ÖKUMENIKUS EGYHÁZI NAPOK DÁNIÁBAN hírt adott, első ízben ez évben a nyugat-németországi Augsburg városában kerül sor pünkösd körül közös Ökumenikus Egyházi Napok megrendezésére. (LWF) SCHIOTZ PÜSPÖK A PÁPÁNÁL Most vált ismeretessé, hogy dr. Fredrik Schiotz minnéa- polisi evangélikus püspök, aki tavaly nyugalomba vonult és aki az elmúlt hét éven keresztül a Lutheránus Világszövetség elnöke volt, január végén VL Pál pápa meghívására látogatást tett Rómában. (LWF) Felszabadulásunk ünnepén is áll Ady szép sora: „Ma már nem azok vagyunk, kik tegnap voltunk..Ami akkor csupán ígéret és célkitűzés volt, az ma már valóság. Azóta felépült a szocialista Magyarország, és vele párhuzamosan feljött egy új magyar nemzedék, mely csak tanult és hallott arról, kik és hogyan is voltunk tegnap. 1945. április 4-én olyanok voltunk, mint a börtönből kiszabadult rab, aki bizonytalan léptekkel jár, tüdejét teleszívja friss levegővel, és szinte álomnak tűnik számára, hogy visszakapta -szabadságát és az újrakezdés nehéz, de áldott lehetőségét. Ezt nem lehet, nem is szabad elfelejteni, és az évfordulón újra meg újra el kell mondani. ARRÓL EMLÉKEZÜNK. E NAPON, hogy 26 éve vált tudatossá a háborús nyomorba, fájdalomba és félelmekbe bele- kövesedett ország lakosságában: végre megszabadultunk a nagy- és kisriadók ijesztő rémétől, a légó-pincék fojtott levegőjétől, a második világháború borzalmaitól. Az vált tudatossá bennünk, hogy felszabadultunk a leégett kunyhója üszkös romjain fejét dacosan felemelő károsult szent elhatározására és lehetőségére: EGYHÁZI UNIÓ KELET-AFRIKABAN Hat Kelet-Afrikában egymás mellett élő egyház tárgyalásokat kezdett közös egyházi szervezet létrehozásáról. Az uniós tárgyalásokban részt vevő egyházak a következők: Kelet-afrikai Anglikán Egyház, Tan zániai Evangélikus Egyház, Kenyai Metodista Egyház, Tanzániai Testvér Egyház, Kelet-afrikai Presbiteriánus Egyház és az Afrikai Keresztyén Egyház. (LWF) K I S B Ó G S A Ez a „pusztai templom”. Erkki Kario finn vendég nevezte így. Körülötte se falu, se utcák. A betonúitól mesz- szire kell bemenni a dűlőúta- kon, míg a nagy homokon eléri az ember. A tanyavilág szétszórt végtelenjébe ékelődve áll. ' Az épületet 150 léleik építette, minden külső segítség nélkül. Készkiadása 33 800 Ft volt, amit mind a hívek adtak össze. Semmi külső segélyt nem kapott. A hívek teljesítették társadalmi munkában a többit is. Az építésben mutatott áldozatos munkálkodás átlépett minden felekezeti határt. 1955—56-ban készült a Klamm Károly által adományozott telken. Később szép kerítést is kapott a 12X8 m-es épület, amelyhez kicsiny sekrestye is csatlakozik. 50 ülőhely van benne. Fűthető. Havonta kétszer használják. A gyülekezet lelkésze, aki az építést szervezte, akkor Hu- ley Alfréd volt. Ma Eszlényi László gondozza. megragadom a csákányt, és újból felépítem! Ö a házát, mi a romos országunkat. Akik ezt át nem élték, — azoknak el kell mondani. És akik már elfelejtették azokat emlékeztetni kell rá, hogy miből indultunk és kik voltunk tegnap, örök időkre szóló tanulságként pedig az is elmondandó, hogy az idősebb nemzedéknek bőségesen elég Volt a két- világháború vesztesége és nyomorúsága, a fiatalabb nemzedéknek szem- nyitogatás volt az egy is, az azóta született legifjabb korosztály boldog és békés jövendője pedig döntően a világosfejű, felelősen gondolkodó, nemzetközi összefogást munkáló emberek eredményes szolgálatán múlik. DE NEMCSAK ELMÚLT VALAMI, ámi egykor volt, hanem meg is született, fel is épült valami, ami itt még nem volt. Ma már nem azok vagyunk, akik tegnap voltunk! Egyre világosabban látjuk, hogy e nap méhében már ott szunnyadt a mai szocialista Magyarország csírája. Felszabadulásunk gyümölcse egy mind szerkezetében, mind tartalmában és szellemében, merőben új gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális' rend, amelyet általában az új, szocialista Magyarországnak nevezünk, és amelynek igazi értekét, jelentőségét, újszerűségét csak akkor látjuk, ha egybevetjük a tegnappal. Akik már elfeledték, azokat emlékeztetni kell Móra Ferenc és Veres Péter parasztvilágára. A Földhözragadt Jáno- sékra 1932-ben, amikor a tanköteles a kutya alól kihúzta a rossz köpönyeget, magára kapta nadrágnak, kabátnak, bele- ugrott az öregapó combtőig érő csizmáiba, és ezzel jól fel volt öltözve. így volt tegnap! Meg úgy is, ahogyan Veres Péter oly megrázóan megírja Dankó Já- nosék helyzetét és sorsát, ahol a varjúleves volt az ínyencfalat, és az uraság erdejében titkon összeszedett és a kemény télben bukdácsolva a háton hazahordott hulladékfa a család tüzelője. Csak így lesz életszerű és eszmélődő, figyelmet parancsoló az ünnepi megállapítás: ma már nem azok vagyunk, akik tegnap voltunk! Csak ezen a háttéren mond valamit a kollégium meleg társalgójában a felszabadulás dolgáról beszélgető munkás- és parasztszármazású fiatalnak. Aki már az újba született bele, akinek nincsenek élményei arról, ami tegnap volt, azzal el kell olvastatni a Födhözra- gadt Jánosokról és Dankó Já- nosékró] szóló írásokat. Csak így láthat világosan, csak így lesz szamára ez a nap valóban a felszabadulás ünnepe, hivő embereknek egyben az Isten előtti hálaadás alkalma is. A TEGNAP ÉS A MA EGYBEVETÉSÉBŐL lesz igazán emlékezés és számvetés. A most folyó jelölógyűléseken és azokat követő választáson előtérbe kerül minden kérdés, mely végső gyökereiben vissza- nyúlik országunk felszabadulásáig. Kis füzet fekszik előttem: Győr-Sopron megye eredményei. Nyilván minden megyében megjelent egy-egy ilyen kiadvány a helyi eredményekkel, gazdagon illusztrált fényképes anyaggal. Mindenütt van milől számot adni. Korszerű ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, egészségügyi, kultúrális és más létesítmények, új lakónegyedek és házsorok szerte az országban. így épült és épül a szocializmus magyar földön, aminek eredményeként egyre nő az idegenforgalom és népünk tekintélye, megbecsülése nemzetközi szinten is. Innen van az is, hogy népünk nyugodt légkörben, a bizalom és reménység jegyében készül az április 25-i választásokra, mivel tudja, hogy kire és mire adja szavazatát. Előrelépé.41 vár az új törvényhozó testület munkájától, hogy a fejszabadulás minden újabb évfordulóján igaza legyen Adynak: „ma már nem azok vagyunk, akik tegnap voltunk!” Újból előreléptünk a magasabb szintű szocializmus irányába. SOKFÉLE A JELE ANNAK IS, hogy 26 éve nemcsak külső felszabadulás történt, hanem azzal párhuzamosan óriási tudatátformálódás is. Már a múlté az a magyar, aki félve es félszegen kopogtatott a hivatalok ajtaján, megbotlott annak küszöbén, és kisebbségi érzetében forgatta és összegyűrte ünnepi kalapját. Ma már öntudatos, egyenrangú félként lép be a hivatalba, aki bátran és határozottan intézi ügyes-bajos dolgait. Felnőtt és megérett arra. hogy lámpaláz nélkül forgolódjék és szóljon a közéletben. Ó már nem annak az osztálynak és fajtának képviselője, amely a födhöz lapulva élt itt századokon át. Ebben az emberi méltóságára is felszabadított új nemzedékben továbbmunkálni a közösségi szellemet és gondolkodást, a tisztultabb. kulturáltabb beszédet, az etikai követelményeket. a nagyobb felelősséget munkahelyen és az élet minden területen, ezt az új embertípust szellemben és erkölcsben még jobban felemelni, és elsegíteni az igaz emberség mértékére, — ez lesz a holnap egyik szép és nagy feladata. Rég túl vagyunk már az alapozáson. All már az épület is. De tennivaló marad még a következő nemzedékek számára is! Weltler Rezső ÖTVEN FELESLEGES ANGLIKÁN TEMPLOM Az Angol Anglikán Egyház gyülekezeti területi és szervezeti átrendezésével kapcsolatosan 50 templom válik feleslegessé. Londoni jelentés szerint a következő években eladásra vagy átadásra kerülő felesleges egyházi épületek száma 700-ra is emelkedhet Ugyanakkor állami és egyházi közös erővel igyekeznek a műemlékek felújítására és erre a célra 3,6 millió német márka értékben létesítettek pénzalapot. (EPD) Július 4—9 között a Koppenhága melletti Haslevben közösen rendezik meg az ez évi Egyházi Napokat evangélikus és római katolikus szervezetek. Amint arról már lapunk LELKÉSZNÖK AZ ANGLIKÁN EGYHÁZBAN Az anglikán egyház igazgatótanácsa legutóbbi Limuru- ban, Kenyában, tartott ülésén 24 szavazattal 22 ellenében jóváhagyta a nők lelkésszé avatását. A javaslatot a hongkongi egyházmegye terjesztet- a tanács elé. Érdekessége a határozatnak, hogy a tanács elnökei, Michael Ramsey canterbury érsek és Sir Louis i Mbanefo a javaslat ellen szavaztak, mert mint az érsek kijelentette, ehhez a döntéshez hosszabb időre volna szükség, hogy meghallgassák az egyes egyházkerületek véleményét (ÖFD) RÓMAI KATOLIKUSOK ÉSZAK-EURÓPÁBAN az öt észak-európai állam, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország és Izland római katolikus egyházainak püspökei Göteborgban tartottak ez évi konferenciájukat. A mintegy 21 milliódyi, többségében evangélikus lakosság között 85 ezer római katolikus ék
