Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-03-21 / 12. szám
Szerelem, Iiaaassag, család Szerelem és szeretet a házasságban h, házasság egy férfi és egy nő, felelős, egész életre szóló, teljes, testi-lelki közössége, amely nem emberi meggondoláson, hanem Isten akaratán, alapul — akár tudnak erről, akár nem. Ehhez a teljes közösséghez (somközösseg, családi közösség) hozzátartozik tehát a testi közösség is, ami az „asztalközösségen” túl elsősorban a szerelem közössége, szexuális közösség A nemi közösség a helyes keresztyén erkölcsi felfogás szerint, nem valami szé- gyellnivaló, bűnös, vagy éppen elhanyagolható kapcsolat, hanem a házasság egyik döntő tényezője, ha nem is az egyetlen, de egyik lényeges alkotó eleme a házastársi kapcsolatnak. A házasságnak természetes feltétele a szerelem. Valameny- nyi többi feltétel között nincs még egy, amely ennyire természetes és egyúttal összefoglaló lenne, mint a szerelem. A szerelem nélküli házasságot nem is lehet ma teljes értékű házasságnak tartani. • A szerelemnek nem * halála a házasság, hanem Istentől rendelt helye. Nem szűnik meg a házasságban, hanem teljességre jut. Tudjuk, hogy házasságon kívül is, házasságuk előtt is, után is élnek emberek nemi, életet, mi azonban azt hisszük, Istennek az az akarata, hogy nemiségünket a házasságban éljük. Isten jó rendje szerint a kettő egybeesik: nemiség és házasság. A szexuális közösség nem bűn tehát, nejn olyasmi, amit az embernek szégyellnie kellene. Megfelelő helyre kell tenni és ez a hely a házasság. Itt Istennek jó. kedves, szép, örömteli ajándéka lehet. A házasságban ez a testi közösség is jelenti egymás teljes ismeretét. A Szentírás írói nem restellnek úgy fogalmazni (Ószövetségben — Újszövetségben egyaránt), hogy Isten úgy ismeri népét, mint férj a feleségét, Krisztus olyan kapNGEüKUS FOLDRADZ Franciaország csolatban van egyházával, mint házastársak egymással. Ugyanazt a kifejezést is használja a teljes, maradéktalan ismeretre, mint a házastársaik egymás-ismerete. A SZERELEMBEN TELJESEDIK KI EMBERSÉGÜNK. Költők is kifejezik gyakran azt, amit a Szentírás tanít, tudniillik, hogy a nemek különbségén alapuló testi-lelki, egymást kiegészítő kapcsolatban. éli át az ember egész emberségét „Ketten, lesznek egy testté — egy emberré.” József Attila fogalmaz pl. így: „Minden, S mindenki szeret engem — ember lettem a szerelemben.” Érdemes a szerelmet, a maga teljességében, tisztaságában a házasságig megőrizni, és nem aprópénzre váltani. A házasságban élőnek is érdemes szerelmét megőrizni, és nem másokkal felaprózni. Az igazi szerelem mindig egy valakire irányuló. Nem lehet egyszerűen bárki a partner az ellentétes nemből, hanem csakis egy valaki, és „csakis ő”. Ha ez — a szerelem kizárólagos- sági vonása. — hiányzik, úgy inkább állati érzékiségről, s nem szerelemről van szó. Sok jogos és jogtalan vád érte már a keresztyénséget, mert sokak szerint nem vette figyelembe az ember erotikus vonását. A magunk részéről azt hisszük, nem áll, hogy a keresztyémségnek nincs Itt mondanivalója, vagy csak neegyháztól (1905). 1918-ban visz- szacsatolják az anyaországhoz s a napóleoni gyakorlat továbbra ia érvényben marad. Még kétszer cserél gazdát El- szász, de mind a mai napig „államosított” egyház az evangélikus, az 1802-es konkordátumnak megfelelően. Szervezete hét „felügyelőségre” oszlik, amely megfelel a mi egyházkerületünknek. Egyebekben zsinat-presbiteri egyháza Törvényalkotó tanácsa és „direktóriuma” van, élén laikus elnökkel. Ez az egyház kétnyelvű: francia és németi A másik evangélikus egyházszervezettel hagyományos és szoros kapcsolatot tant íenru 2-. A francia evangélfkas-lntheránus egyháza Két felügyelőségből (egyházkerületből) áll s mindkettőnek sajátos történelmi múltja van. Egymástól nemcsak rendkívül messze vannak, de függetlenül is jöttek létre. Az egyik a párizsi, a másik a svájci határ melletti Montbéli- ard-i. Ez utóbbi a gyökeres francia lutheránusság képviselője és múltja visszanyúlik a reformáció idejébe. Az evangéliumi hit a 16. század elején Svájcból szivárgott ide át. A párizsi már jóval későbbi eredetű. Keletkezése összefügg azokkal a németekkel és skan- dinávokkal, elsősorban svédekkel, akik Párizsban éltek. Minden evangélikust Napóleon egyesített 1802-ben, s így közel hetven esztendeig egy szervezetben éltek az elzásziakkal. 1870-ben, amikor EI- szász-Lotharingiát Németországhoz csatolják, iámét kénytelen külön életét megkezdeni. Tulajdonképpen ekkor létesül a „kétpillérű”, a párizsi és montbélíard-i felügyelőség. Az 1905-ös állam és egyház szétválasztásának rendelkezése őket érinti, ennek megfelelően merőben más fejlődési lehetőség előtt állnak, mint elszászi testvéreik. Ezt az egyházat is zsinat- presbiterinek mondhatjuk. A felügyel őségek élén „ínspecte- ur”, felügyelő áll. A versailles-i béke újra visszacsatolja El- szászt, de a két evangélikus egyhá2 megosztva marad. Persze ma már felettébb érzik az együttműködés szükségszerűségét és ez meg is van közöttük. Különösen a misszióban. 1950- ben „egyetemes nemzeti” (Alliance nacionale) nevű közös szervezetet hívtak létre. A hívők túlnyomó többsége római katolikus. Párizsban azonban egyes adatok szerint csak 16%. A párizsi lakosság zöme egyetlen felekezeti anya- könyvben sincs nyilvántartva. Ugyanakkor 1000 lakosra jut egy lelkész. 772 ezer a protestánsok száma az országban. A reformátusok ebből kétszer annyian vannak, mint hittestvéreink. Ezek a régi hugenották leszármazottai, akik közül szent Bertalan éjjelén több mint 20 ezret mészároltak le. Kezdetben a hugenották is evangélikusok voltak. ás* Réöey Pál gyakorlása, hanem a termesze tes emberi erkölcsiségen ala puló házasságokban is. Azt valljuk, a keresztyének házasságát Krisztushitük meggazdagíthatja. Krisztustól sokat tudunk a szeretetről és Tőle sok erőt is nyerünk a szeretettre. „Amint én szerettelek titeket” — adta meg a mértéket Jézus a szeretet „új parancsában”. Ez az „amint” jelent bocsánatot, hűséget, feltételnélküliséget, gyakorlati és életet feláldozó szeretetett BOCSÁNAT. A leeresztvén élet egyik nagyszerű titka: a bocsánat. Bocsánatkérós ás bo- csánntadás formájában a házastársak egyik állandó fris- títője, szeretetük próbája, és megújítója lehet. Keresztyének’ házassága sem problémamentes, de a bocsánat tudata és gyakorlata miatt reményteljes. HŰSÉG. Jézus „szerette az övéit, mindvégig szerette őket”, hűségesen. Jézus miatt halálosan komolyan vesszük, s va- lósíthatónak tartjuk. FELTÉTELNÉLKÜLISÉG. A jézusi szeretet nem keres, hanem teremt értékeket. Nem csupán egy tulajdonságot szeret a másikban (pl. hogy szép, fiatal, okos, ügyes stb.), hanem a másikat, magát szereti. Ezért marad meg, ha egy-egy tulajdonság el is tűnik évek során. „Szeretlek, mert ilyen vagy .. .” ez még kevés, ez tulnidonság- hoz kötött szeretet. „Szeretlek. A fővárosiországgyűlésiképviselők terékenys^érol Dr. VIDA MIKLÓS gépészmérnök a budapesti országgyűlési képviselők csoportjának vezetője volt az elmúlt négy évben. Lapunk munkatársa kérdéseket intézett hozzá, melyek t- gondoljuk — különösen is érdekesek lehetnek olvasóink számára, s nyilván értékesnek fogjuk találni e tapasztalt és művélt politikus válaszait is. Három kérdést tettünk fel dr. Vida Miklósnak. t. Fővárosunknak a most lezáruló ciklusban 66 ország- gyűlési képviselője volt. Általánosságban mi a véleménye a fővárosi képviselőcsoport vezetőjének budapesti képviselőtársai e minőségben való működéséről? A budapesti képviselőknek és így a képviselőcsoportoknak is létszámuknál és helyzetüknél fogva fontos szerepük volt az országgyűlés munkájában. A fővárosban, koncentrálódnak például az ipar, a kultúra, az egészségügy és oktatás alapvető intézményei Ezek tevékenysége: jó, vagy rossz munkája kihat az egész ország fejlődésére, az életszínvonal, a társadalmi közérzet és politikai hangulat alakulására. Ettől a felelősségtudattól vezérelve tevékenykedett a budapesti képviselőcsoport, ilyen aspektusból fejtették ki munkájukat a képviselők a különböző állandó, bizottságokban, szólaltak fel a parlament ülésszakain, és tevékenykedtek a választókörzetekben választóik tájékoztatása és ügyes-bajos dolgaik intézése során. A képviselők véleményei alapján összeállított — a négyéves, 1967—71 év közötti ciklusra vonatkozó — összegező, értékelő elemzés alapján nyugodtan állítható, hogy a budapesti képviselők és a képviselőcsoport eleget tett e kívánalmaknak, és a választók elvárásainak. Ezt a véleményt erősítette meg — az egész parlamentre kiterjesztve — az Országgyűlés Elnökének, a parlament legutóbbi záró ülésszakán elhangzott állásfoglalása is. 2. A lakosság jobb ellátásáért, életigényeluek jobb kielégítéséért mit tettek az elmúlt négy évben a fővárosi képviselők? A képviselőcsoport fontos féladatának tartotta a lakosság jobb ellátásával való foglalkozást. Ezárt több látogatást szerveztünk a budapesti közüzemekhez. így pl meglátogattuk a Gáz-, Víz-, Csatornázási Műveket, és a Köztisztasági Hivatal munkáját is közelebbről tanulmányoztuk. Ezáltal mód nyílott a lakosságot elsősorban érdeklő közművek feladataival, problémáival megismerkedni és tolmácsolni egyben a választók észrevételeit is. Hasonlóan fontosnak tartom a házgyári építésznőd tanulmányozását, és az akkor kialakult szakszerű eszmecserét a budapesti lakásépítési programról, a lakások minőségéről és elosztási rendjéről Említésre méltónak tartom még a BUDAPRINT és a „Május 1." Ruhagyár meglátogatását, ez célzottan akkor történt midőn a gazdaságirányítás új rendjének bevezetése során a képviselők fontosnak tartatták tolmácsolni a lakosságnak azt az észrevételét, hogy egyes olcsóbb ruházati cikkek eltűnteik, vagy egyáltalán nem is kerülnek az üzletekbe. A személyes tapasztalatok és eszmecsere alapján kiviláglott, hogy egy komplex kérdésről van szó: a külkereskedelem, a könnyűipar, á belkereskedelem és a pénzügyi szervek összehangoltabb munkájával megoldható a kérdés. Ezt a véleményét két képviselő ki is fejtette a parlament ülésszakán, a várt eredmény nem is maradt eiL S. Az elmúlt négy évben a fővárosi képviselők közt három volt a lelkész. Hogyan teljesítették politikai-képviselői feladataikat a papképviselők? A három lelkész, egyházi vezető funkciót betöltő képviselő jól beleilleszkedett a képviselőcsoport munkájába, választó- körzetükben az adottságok és lehetőségek figyelembevételével általában meg voltak elégedve munkájukkal. Képviselői tevékenységük még túl is nőtt a választókerületük szűkebb határán, mert szóban és írásban számos hívőjük kereste meg őket ügyes-bajos dolgaikban. Ez érthető is, és helyes is volt A lelkész képviselők magatartásukkal, a béke és a szociális előrehaladás kérdéseiben kifejtett állásfoglalásaikkal és a magyar külpolitika békét elősegítő irányvonalának felszólalásaikban is helyeslő elfogadása a képviselők, a hívők és nem hivő választópolgárok előtt egyaránt tetszést és elismerést váltott ki gatív véleménye van, inkább az áll, hogy véka alá rejti, vagy álszemérmes hallgatásba burkolózik. Egyértelműen hangoztatnunk kellene, hogy megbecsüljük testiségünket, véle kapcsolatban nemiségünket, és a megfelelő helyen értékeljük. Mi is helyeselhetjük pl a nemi felvilágosítást az iskolában, de úgy gondoljuk, hogy ez nem csupán biológiai kérdés, hanem ehhez hozzátartozik a szeretetnek az ébresztése, a morális, lelki, társadalmi összefüggés, és a felelősségvállalás is. A SZERETET A HÁZASSÁGBAN. Nem helyettesíti előbb, vagy utóbb a szereimet, hanem magában foglalja azt. A szeretet minden emberi közösség jó légköre, így a házasságé is. Normális kapcsolat ember és ember között. Józanon tudjuk, nemcsak keresztyén házasságban lehetséges hitvestársak szeretete, megbecsülése, felelősségérzete ■ és mert itt vagy, mellém állított az Isten” — ez elég, ez a jézusi szeretet, ez soha el nem fogy, ahogy Pál apostol is vallja. Szavakon túlmenő gyakorlati szeretet. Jézus megvallotta szóval is szeretetét, meg is kérdezte ugyanezt, de nem maradt a szónál Cselekedetei, magatartása megfelelt szavainak. Életét is feláldozta, ahogyan hirdette is. „aki meg akarja tartam az életét, elveszíti, aki elveszíti, megmenti”. A másikért áldozatra is kész életben nyerünk értelmes, tartalmas életet. Isten ugyanígy szeret minket: bocsánatosán, hűségesen, feltételek nélkül, és áldozatosan. Ez az isteni, krisztusi szeretet állandó jó levegőt, légkört, harmóniát biztosíthat keresztyének házasságában. S ez az elfogadott és gyakorolt szeretet lehet keresztyének is- mertetőjele, az egyetlen, amiről Rá ismernek emberek. Dr, Hafenschar Károly CYMOREK SZILÉZIAI PÜSPÖK MEGHALT Bécsből érkezett hír számol be arról (epdö), hogy Georg Cymorek, a Csehszlovákiában élő, s mintegy 50 000 hívőt számláló sziléziai evangélikus egyház püspöke február 8-án elhunyt Február 14-én temették. Cymorek püspök többször járt nemzetközi egyházi gyűléseken hazánkban. Tizenöt évvel ezelőtt a kőbányai templomban prédikált is. Az öröm felé Zsoltár 4, 5—9 Bár fölgerjedtek, ne vétkezzetek gondolkodjatok el fekhelyeteken s maradjatok csendben. Vigyetek igazságot áldozatul és bízzatok az Urban. Ki hoz ránk jő napot? — kérdezik sokan Hozd föl reánk, Urunk, orcád világosságát’ Nagyobb örömet adsz így szívembe, mint mikor bőven van búzájuk-boruk. Békén fekszem le és alszom el hisz te adod meg, Uram, egyedül hogy bízvást éljek. Fordította: Bodrog Mii Soltiadként mozaik Már az utazást megelőző napokban is feszült várakozással tekintettünk az előttünk álló február 28-i teológusnapra. Várakozásunk megérkezésünkkor fokozódott, mivel ném kisebb gyülekezetről volt szó, mint Soltvadkertt A gyümölcs- és bortermeléséről híres vidék a szokatlan februári tavasz utolsó vasárnapján visszatért a természet téli „hagyományaihoz” és vastag hó- búndáha öltözött, De sem a sűrű hóesés, sem a metsző hideg nem befolyásolta a. gyülekezet és a teológusok lelkesedését. Dr. Vámos József teológiai akadémiai tanár, és dr. Selme- czi János otthonigazgató vezetésével Zátonyi János, Csep~ regi Zsuzsa, Görög Zoltán, Lehel László, Feyér Zoltán, Balogh András hallgatók vállalkoztak erre a kétnapos útra Résztvettünk délelőtt és délután az istentiszteleteken. Bócsán Csepregi Zsuzsa, Csáberőn Zátonyi János, Kővágón Lehel László, a soltvadkertt gyermekistentiszteleten Balogh András hallgatók szolgáltak. A vasárnap esti áhítaton a megkísértés történetét dolgoztuk fel többféleképpen. Mindnyájan megszólalhattunk — ki verssel, ki énekkel orgonaszámmal, ki igemagyarázattal A gyülekezeti együttlétet Solt- vadkert egykori segédlelkésze, dr. Vámos József teológiai akadémiai tanár nyitotta meg, és L gyülekezet lelkésze Káposzta '.jog zárta be. Hangsúlyozta, hogy nemcsak közügynek, hanem elsősorban szívügynek tekinti.! a lelkészképzés ügyét. A mozaikszerűen Összeállított program végeredményben lehetőséget adott a gyülekezetnek a betekintésre: miként és milyen eredményekkel folyik a lelkészképzés a. Teológiai Akadémián és a Teológus Otthonban, Lehel László üSsben a csodálatos ország- < ban, amelynek két tenger is s mossa határait, s a Pireneusok- ; tói az- Alpokig, illetve a Baj- i náig ér határa, s melynek kul- ] túrája átszövi az európai kul- ! tórát és minden kis zuga tör- ! ténelmi levegőt áraszt, alig van ) evangélikus. Történelme tele i van izgalommal, feszültséggel. Van Jeanne d Arc-ja, de Voi- i taire-je is, Robespiere-je és < Napóleonja, Notre Dame-ja és 1 Lourdes-ja, vele szemben Mo- 1 lin Rouge-a és hitetlen párizsi , tömege, népeket felszabadító < nagy forradalma és világhódító ' császára. Feszültségeik és ellent- < mondások, mélyeknek árnyé- ! kában szerényen húzódik meg : két »egyházi szervezetben is & 290 ezer léiket számláló evan- , gélikus egyház. Az 50 milliós ' Franciaországnak ez alig fél * százaléka és ebből is „sűrűb- ® ben” Elszász-Lotharingiában 1 élnék, vagyis 240 ezren, a ma- 1 radék pedig szétszórva, a kö- 1 zel 540 ezer négyzetkilométer ; területű országban, 1. Az ágostai hitvallású egy- i ház Elszász-Lotharingiában, ] Három pilléren nyugszik az j Evangélikus egyház Franeiaor- : szágban. Az elszászin, párizsin i és montbéliardin. Napóleon ] volt az, aki a különböző és ön- i álló evangélikus szervezeteket , egyesítette. 1802-ben tehát egy i evangélikus egyház lett és en- i nek nyomait ma is megtaláljuk az elszásziban. Strasbourgban már akkor Luther szellemében. ; prédikáltak, amikor a reíormá- i tor Wartburg várában az új- ; szövetséget fordította. Ez'a vá- i ros mindenkor szellemi közép- , pontja maradt az elszászi reformációnak. Bucer Márton ne- 1 ve olyan ott, mint nálunk Dévai Bíró Mátyásé. A politikai- ■: lag szétforgácsolt országban egymástól függetlenül jöttek • létre az egyházi közösségek. i A harmincéves háborúban — az ország nagy tömegei ekkor már evangélikusok — megakad a fejlődésük, sőt rendkívül sokat szenvednek. Kissé enyhít sorsukon a westfállai béke, de az ellenreformációt a békekötés nem akadályozta. A nagy francia forradalom újra súlyos megpróbáltatásokat hozott. Napóleon nevéhez az egységesítés létrehozása fűződik, i Ez döntő mozzanat az elszászi egyház életében. Napóleon konkordátumot köt Rómával, de az evangélikussággal is. E „megállapodás” állami fizetést biztosít a lelkészeknek többek között, de állami felügyeletet gyakorol az egyház felett. Ettől kezdve egészen sajátosan alakul az elszászi egyház helyzete, A németek sédáni győzelméig (1870) egységben vannak még a lutheránusok, majd ekkor szétválnak útjaik, de az elszászi megőrzi a „császári alkotmányt”. 1871-től ez az országrész aszerint cseréli gazdáit, hogy német, vagy francia győzelem következik. A császári Németország nem törli el Napóleon rendelkezéseit, de míg ők német megszállás alatt vannak, Franciaországban szétválasztják az államot az
