Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-03-07 / 10. szám
I Csak egyfajta szeretet van: az élet másokért »»Az az én parancsolatom, hogy így szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” (János 15, 12) >SAZ AZ ÉN PARANCSOLATOM...” Nincs sokféle isteni parancs, csak egy, s ez az egy azonos az élet alapvető feladatával. Szeretni — ebben valósul meg az élet sokszínű, ezer változatú követelése. Mert ez a törvény be van írva — nem betűkkel, hanem a valóság vésőjével — az emberi lét mélyére. Bárhonnan közelítjük meg az emberi világot, kikerülhetetlenül lép elénk: egyén és közösség nem élhet boldogan a szeretet kikapcsolásával. Ezzel a közös nevezővel adja meg Isten az emberre háruló sok irányú kötelesség egységét és értelmét. A szeretet alaptörvényét felfedezhetjük még a munkában is, hiszen minden anyagi vagy szellemi termék, amivel mi járulunk hozzá foglalkozásunkban a társadalom életéhez, végeredményben mások javára szolgát SZERESSÉTEK EGYMÁST” — hangzik tovább a krisztusi szó. Az „egymás’’, Jézus példája nyomán minden embertárs felé fordul, különösen azok felé, akik rászorulnak a segítségre. Az „egymás” megjelölés a mai hivő tekintet előtt mérhetetlenül kitágul. Segít ebben az a nyilvánvaló összetartozás, amelyben ma az emberiség él. A hírközlések átszövik a földkerekséget, s a rádió, televízió, újságok révén vadidegen emberek baja lép be szobánkba más földrészekről és távoli népek szenvedése ott zajlik szinte az ablakunk előtt. Szeressétek egymást: oz élő Krisztus ajkán ebben az „egymás”-ban ott van a délafrikai jogfosztott néger, a lelőtt vietnami asszony. De ugyanúgy ott van az „egymás” megjelölésben — nehogy csak messzire nézzünk, s közeli bánatot ne vegyünk észre — egy magányos beteg öregasszony a szomszédban, vagy családi problémákkal küzdő kolléganő a munkahelyen. A hivő keresztyének úgy bizonyíthatják ma hitüket, ha a szcretetük túl tudja lépni otthonuk, baráti körük, gyülekezetük határát, „SZERESSÉTEK EGYMÁST, ahogyan szerettelek titeket”. Keresztyének szeretetének ugyanúgy vannak természetes indítékai, mint minden más embernél: rokonszenv, szánalom, együttérzés, vagy mély érzelem. De egy olyan rugónak is be kell kapcsolódnia lelkűnkben, amely hitünkből támad: ők megtapasztalták Krisztus szeretetét, bűnbocsátó, örök, életet ajándékozó, megváltó szeretetét. A reális útja a Krisztus szereteté- ről való megbizonyosodásnak, az igehallgatás, bibliaolvasás, imádkozás, egyházi ének, úrvacsoravétel kiemelkedő, forró pillanatain át vezet. AZ IGAZI SZERETET EMBERI TARTALMA: a másokért ealó lét, önmagunk odaadása. Azért, akit szeretünk, nem sajnálunk fáradságot, kényelmetlenséget. Készek vagyunk érette lemondásra, áldozatra. A velünk született Önzésen áttörő szeretet jeleivel sokfelé találkozhatunk az emberek között. Ez nem keresztyén kiváltság. Nagy közösségi ügyeknek a XX. században is voltak mártírjai, akik életűket adták azért, hogy jobb kor virradjon hazájukra, az emberiségre. Az elmúlt hetekben Hemingway írói művével foglalkoztam. Mi indította ezt a nyers életörömöket szerető amerikait, hogy a spanyol polgárháborúban részt vegyen, a köztársaságért harcolók oldalán, elkötelezett haditudósítóként az első vonalakban, és utána megírja róla-az „Akiért a harang szól” regényt? Igaz emberi ügyért való odaállás, önfeláldozó kockázatvállalás — a szeretetnek ezek a nagy tettei messze túlnyúlnak a hit körén kívüL Nincs kétfajta szeretet, hivő és nem hivő szeretet, csak egy, amelynek legbensőbb lényege mindig azonos, akárki cselekszi: másokért való élet. Részletek VeSreős Imre kőbánya! lelkésznek a Magyar Rádióban elhangzott igehirdetéséből. Kiállításon „Konstruktív szürrealista művészet” — mondta a kiállítás megnyitóján Passuth Krisztina művészettörténész, aki meleg szavakkal mutatta be az ifjú művésznemzedék egyik tagját: Göröcs Tibort. Csak grafikai anyag szerepelt az Eötvös-klub tárlatán, de a fehér és fekete színek játéka mégsem volt szürke. A figurák, — mert Göröcs úgy válogatta össze anyagát, hogy zömükben figurák legyenek —, megelevenedtek, s a laikus szemlélő előtt is megmozdultak s kifejezték az örömöt, bánatot, a boldogságot és a szenvedést. Valami távoli, ismeretlen jövendőbe kalauzoltak ezek a figurák s a metafizika hangján szóltak a mai emberhez. Három képe különösen !s sokatmondó a fiatal művésznek. Az első „A karácsony”, amelyen fények remegésében áll a fenyőfa, gyermekkorunk bálványa, a mágikus csoda. A fények nyugtalansága, a vonalak dinamizmusa felfelé tör, mintegy kifejezésre juttatva, hogy itt „lenn” csupán egy fenyőfát vibrál körül a délibáb, de „odafenn”, ahonnan alászállt a karácsony, teljes a világosság, s a mi gyenge fényt itt a fa áraszt, az tört része az égi valóságnak & azt nehezen tudjuk beleszorítani gyermeki álmok képze- le.tvllágába„ A másik a „Golgotha”. Már Önmagában az a tény, hogy egy majdnem „gyerekember” (mindössze 23 éves) ehhez a témához nyúl, a merészségen kívül valami belső feszültség, vívódás és keresés eredménye. A kompozíció meglepően újszerű. Egy kereszt, rajta lágy vonalakkal áz „ember Krisztus”, akinek kirajzolt alakja beleolvad a világba, eggyé lesz vele, mintha felölelné, hogy halálával az Atya lábai elé tegye. A „glória” szokástól eltérően alul van, ember helyezte oda, évszázadok imádata, de ö, aki éppen az „elvégeztetettet” suttogja, magasan felette áll ennek. Egyszerű, ártatlan halálát csak az ég fogadja áldozatnak. A glóriában egy meggyötört asszonyalak sejtelmes körvonala szól arról, hogy a földön marad a szenvedés, a bűnnel, halállal való tusakodás, de mindez feloldódik Abban, aki a kereszten függ. És a harmadik: „A király”. Portré Arc- és karakter nélküli, személytelen. Csak a korona masszív abroncsa tartja egybe, mert különben szétesne. Mint minden király a történelem nagy forgószínpadán névtelen név, arctalan arc, karakter nélküli karakter, de a korona vaskos aranyabroncsa megkülönböztette és fölébe helyezte az átlagnak, a halandónak, a tömegnek. A tömeg csak a ko- . rónát látta, s a művész valamit megsejtet az „ő” és a „mi” feszültségéből, amelyet Madách így fejez ki: „Milliók egy miatt”. És a művész? Fiatal, szerény. A lámpaláz apró rózsákat lop arcára, első kiállítása. De máris nemzedékek egymásnak feszülése. Mert a vélemények megoszlanak. Az érthetőség és értetlenség a terem levegőjében úszik. De a képeken szikrázik valami a jövendőbőL És a szülők? Tegnap a templomban szóltak, hogy nézném meg a fiúk első kiállítását —J Szuperintendens, költő, író — Százhuszonöt éve halt meg Kis János — I. Ferenc (1792—1835) egészen fiatalon és nehéz körülmények között vette át az államvezetést. A reakció őt is hatalmába kerítette: elhitették vele, hogy a protestánsok károsak az állami életre. A reformációt, mint „revolúciót” (forradalmat) emlegették, és a szabadabb légkör kialakulásáért is a protestantizmust vádolták. Az uralkodó a klerikális befolyással szemben gyengének bizonyult. A protestánsok helyzete maradt a régi. Kis jobbágyfalu bírói tisztének elnyerése is legtöbbször lehetetlen volt protestáns ember számára. Céhekbe nem vették fel őket. Kis János evangélikus szuperintendens (püspök), költő, író munkásságát ezek a röviden vázolt események és viszonyok tették meghatározottá és korszakhoz kötötté. Kis János néhány évvel a Türelmi Rendelet (1781) megjelenése előtt, 1770. szeptember 22-én az egyik rábaközi kis evangélikus faluban, Szentand- ráson született. Szülei a Fes- tetich-család jobbágyai voltak. Gyermekkorában sokat betegeskedett. 10 éves koráig édesanyja tanította olvasni és bibliai történetekre, édesapja pedig írni tanította. Később a soproni líceumba adták. Az itt eltöltött 9 év alatt korrepetálásból tartotta fenn magát. Őseinek sok évszázados, kielégítetlen tudásvágya serkentette az, ismeretszerzésre Tanított, hogy tanulhasson. Görögül, franciául, olaszul, spanyolul és angolul tanult. Négy társával megalakította a Soproni Magyar Társaságot 1790. március 20-án. Elhatározták, hogy minden szombaton legalább 2 órát együtt töltenek. Összejöveteleiken eredeti és magyarra fordított költeményeiket, dolgozataikat olvasták fel és megbírálták. Társaságuk volt az első hazai önképzőkör. Iskolai tanulással, önképző- köri munkával, irodalmi próbálkozásokkal teltek el a soproni diákévek. Ezután egy évet töltött a göttingeni, egyet pedig a jénai egyetemen töltött. Jénában Schiller, a neves költő történelem-professzora volt. 1793 őszén tért haza. Prónay László családjánál vállalt nevelői állást, majd 3 és fél évig a győri gyülekezet iskolájának igazgató-tanára volt. Jól hatott fejlődésére Ráth Mátyás, írói munkássága sem szünetelt. Kazinczy Ferenccel gyakran levelezett, és kapott tőle tanácsokat irodalmi munkásságához. Megváltó Öt sebből vérző testedben Bűnök égető kínja gyűlt Az értünk vállalt szenvedés Istenivé lényegült, Hús-vér alakban aláztad Magad, lelkedre verni azt Amit ellened vétettünk, Hogy adhass örök vigaszt Létünkben égő fáklya vagy, Ragyogó csillag az éjben. Óh légy áldott, mert élhetünk nevedtől gyűlt reményben! 1796-ban — 175 éve! — a nagybaráti gyülekezet lelkésze lett. Rövidesen családot alapított. Lelkészi és irodalmi munkássága ismertté tette. A jórészt nemes hívekből álló kővágóőrsi gyülekezetnek 1799- t51 3 évig lelkipásztora volt. Berzsenyi Dániel többször meglátogatta. Jó híre mindinkább fokozódott. A fiatalembert úgy kezdték emlegetni, mint a jövendő esperesét, sőt szuperintendensét. Mint ilyent, hívta meg egyhangúlag lelki- pásztorának (1802) a legtekintélyesebb dunántúli magyar nyelvű gyülekezet, a nemesdö- mölki (a mai Celldömölk egyik része). Artikuláris templomába vasárnapról vasárnapra 17 ke- menesaljai falu lutheránus népe sereglett össze. Nagy érdeme Kis Jánosnak, hogy nemesdömölki lelkész korában felfedezte a szomszédos Sömjénben lakó Berzsenyi Dániel költői tehetségét, és egy 1803. március 27-én kelt levelében elküldte Berzsenyi 3 versét Kazinczynak. Élénk irodalmi munkásságot fejtett ki. Az egész ország felfigyelt rá, amikor 1806-ban pályamunkája „A magyar nyelv mostani állapotjáról” megjelent. 1808-ban elfogadta a dunántúli kerület első gyülekezetének meghívását, és soproni lelkész lett. Örömmel és aggódással ment Örömmel, mert vonzotta az ottani irodalmi légkör, a patinás környezet, és gyermekeit is tovább taníttathatta. De aggódással is, mert ezután németül kellett végeznie szolgálatait De mint német prédikátor is megnyerte a hívek bizalmát és szeretetét. 1312-ben szuperintendensé választották. Mint lelkész, szuperintendens és költő, író, lutheri bűz- gósággal teljesítette szétágazó feladatait. Tekintélye évről évre nőtt gyülekezetén, kerületén, egyházán és hazáján túl is. Érdemeit a jénai egyetem tiszteletbeli teológiai doktori oklevéllel ismerte el 1830-baa a Magyar Tudós Társaság történeti osztályának rendes tagjává, 1842-ben pedig a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. Sopronban meglátogatta Széchenyi István. A Hitelt aljánló sorokkal küldte meg neki. Kis János felismerte a mű jelentőségét. Az eredmények mellett, idősebb korában megpróbáltatások érték: 1842-ben meghalt felesége, és utolsó éveiben annyira rövidlátó lett hogy megvakulástól kellett tartania. Diktálta munkáit. Még a „legmodernebb” irodalom is érdekelte: 1846-ban — kevéssel halála előtt — Petőfi költeményeinek első kiadását adományozta a Magyar Társaságnak. 1844-ben Bécsben kolerában megbetegedett Ekkor írta „Búcsú társaimtól” c. művét 125 éve, 1846, február 19-én halt meg szeretett városában, Sopronban. Munkáinak, műveinek és nagyobb cikkeinek címjegyzéke Emlékezéseiben 15—16 oldal terjedelmű. 80 kötetnél többet fordított Értekezéseinek, kisebb dolgozatainak száma 100- nál több. Irt énekeket, dalokat ódákat elégiákat, himnuszokat, tankölteményeket, de ezekben kevés az eredetiség. Kazinczy Ferenc már 1815* ben kiadta Kis János munkáit három kötetben. önmagáról így vallott: „ ... Azt fogadom, s íme adom parolámat, hogy nem tartok örök dicsőségre számot .. Halálának 125. évfordulóján nemcsak szép énekeit énekelve emlékezünk munkás, hasznos, áldott életére, hanem azt is megállapíthatjuk, hogy irodalmi munkásságával is szeretett egyházát, népét szolgálta. Mai énekeskönyvünkben 45 ének viseli simító, formáló tolla nyomát Sarcza Béla Nemesholta Jubiláló lelkésze Ünnepelni többféleképpen is lehet Legszebb ünneplés mégis minden bizonnyal az, amikor az ünneplés minden külső befolyásolás, rendezői pálca mozgatása nélkül a szív mélyéről fakad fel. Ilyen ünnepe volt a közelmúltban a Vas megyei Nemeskolta evangélikus népének. Negyven évvel ezelőtt iktatták be a gyülekezet lelkészi állásába Kovács Béla lelkipásztort E-rre az eseményre emlékezett most a templomba felse- reglett gyülekezet, mely Ne- meskoltáról, Püspökmolnáriból, Sorkiíaludról és a gyülekezet szórványaiból jelent meg. A lelkész ünnep! prédikációjában megszólalt az örök ige építő és megtartó ereje, amely most 40 év múltán mélységes hálaadásra és köszönetre készteti a lelkészt és a gyülekezetét egyaránt A lelkészt a gyülekezet felügyelője, Szombathelyi Kálmán köszöntötte meleg, keresetlen szavakkal. A gyülekezet forró köszönetéként pedig nagy értékű ajándékot nyújtott át hűségük és ragaszkodásuk jeleként. Egy kislány fehér szegfűvel fejezte ki az ííiúsóg háláját és szeretetét zu ünnepelt lelkipásztor Iránt. Sokoray Miklós lelkész a Vasi Egyházmegye esperesének, az egyházmegye lelkészeinek és a szombathelyi gyülekezetnek jókívánságait és köszöntését tolmácsolta Kovács Béla szín es egyéniség. 40 év alatt az egyházmegyében több tisztséget is viselt. Megnyilatkozásai, felszólalásai mély értelemről, szellemességről és bölcs élet- tapasztalatról tanúskodnak. Élmény Őt hallgatni. Akárcsak néhai Kovács Sándor püspök, Kovács Béla is élő lexikon az egyházi események és történések kifogyhatatlan ötletes és színes előadásában. A családi körbe lépő lelkészt távol élő gyermekeinek és unokáinak üdvözlő köszöntése várta. A hitves és jelenlevő gyermekek és unokák lelkűk melegével vették körül. Teológusok Albert in Az Í971. évi teológusnapok sorozatát február 14-én az al- berü gyülekezet meglátogatása nyitotta meg. Az istentisztelet keretében bensőséges kis ünnepélynek voltunk szemtanúi, amelynek során a gondnok, majd pedig dr. Selmeczi János igazgató köszöntötte Roszik Mihály lelkészt abból az alkalomból, hogy 18 éve, ezen a vasárnapon iktatták be aiberti lelkésznek. De minden szónál többet mondott az elmúlt 18 évről a remekül karbantartott parókia, az újjá varázsolt templom és nem utolsósorban a nagy, modem gyülekezeti terem, amely zsúfolásig megtelt. Ezzel a gyülekezet szinte alátámasztotta a Teológus Otthon igazgatójának prédikációját, aki arról beszélt: becsüljük meg azt a lehetőséget, hogy az igehirdetéseken keresztül újra meg újra maga Isten szól hozzánk. Az igehirdetések a gyakorlati életben is megtermik a maguk gyümölcseit, láthattuk délután a gyülekezet szeretetotthonában. 20 idős asszony él itt, akik a kényelmen és a jó ellátásom túlmenően lelkileg is megkapnak mindent, hiszen ahogy látogatásunk során tapasztaltuk, meleg, igazi keJ resztyén szeretet veszi körül őket Este szeretetvendégség keretében találkoztunk újra a gyülekezettel. A műsor mottója: „Magvetés — igehirdetés”. Ennék során a magvető példázata alapján Győri János, Mátrai Mariann, Gaugecz István, Gáncs Péter és Roszik Miklós szolgáltak. Szóltak az ige és a keresztyén ember helyes és helytelen kapcsolatáról, s a kis összeállítást a témához illő zeneszámok és szavalatok tették színesebbé. A böjti idő Megfigyelted a múlt vasárnap az oltárt és a szószéket a templomban? Más volt a térítők színe. Lila. Arra figyelmeztet, hogy új időszak kezdődik az egyházban: a böjti idő. Arra is figyelmeztet, hogy nagy ünnepre készülünk: Jézus halálának és feltámadásának ünnepére, nagypéntekre és hús- vétra. A tél lassan távozik. A napok hosszabbak. Ilyenkor kezdődik a böjti idő. Húsvétig tart Böjtben Jézus szenvedésére és halálára gondolunk. Öt vasárnap van a böjtben. Szomorúan gondolunk Jézus szenvedésére és halálára, de nem félünk rá- gondolnL Miért? Mert Jézus feltámadt. Jézus él. Ő maga érteti meg veled és mindnyájunkkal, miért kellett annyit szenvednie és miért feszítették két gonosztevő közé keresztre. A képen minden arra emlékeztet, hogy Jézust mivel kínozták és gyalázták. Most még nem találod ki, mi mit jelent a rajzon. Ha figyelmesen olvasod ezután is újságunkat, megérted. Húsvét előtt különben a tanítványok sem értették, miért kell Jézusnak szenvednie. Nagy szemeket meresztettek Jézusra, mikor így szólt hozzájuk; fel kell mennem Jeruzsálembe, ott sokat kell szenvednem és meg kell feszíttetnem. Péter, amikor hallotta, hogy mit mond Jézus, méregbe jött. Jézus elé állt. Széttárta kezét és feltartóztatta. Dehogy kell Jeruzsálembe menned. Isten mentsen tőle. Jézus szelíden, de nagyon határozottan szólt rá Péterre. Ne álld el utamat. Kerülj a hátam mögé. Kövess engem. Ez a te dolgod. Az én útitervemet az én mennyei Atyám készítette el és abba senki se szólhat bele. Te se. Milyen jó, hogy Jézus tudta Isten útitervét. Milyen jó, hogy a mennyei Atyára hallgatott és nem Péterre. Milyen jó! Nem neki jó, hanem nekünk mindnyájunknak, neked is. Értünk tette, érted tette, hogy vállalta a szenvedést és a csúnya kereszthalált. Ha Péterre hallgat inkább, akkor ma nem énekelhetnénk: „Erős vár a mi Istenünk”. Akkor Isten csak valami mumus lenne, akire gondolni sem érdemes. Milyen jő, hogy Jézus tudja, nálunk ij jobban tudja, mi jó nekünk. JULIANNA KIRÁLYNŐ A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLEN Az ellenzéki dél-afrikai Ca- Világtanácsa fajüldözés ellen! pe Times újság jelentése sze- harcot segítő akciójának. A rint Julianna holland királynő hír a fajüldöző dél-afrikai kő- 700 ezer német márkányi ősz- rök heves tiltakozását váltotta szeget juttatott el az Egyházak ki. (EPD) Gáncs Péter
