Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-12-05 / 49. szám

A l isszatérő vámsában Judás 17—25 Két advent között élünk. Keresztyén hitünk erőforrása Jé­zus Krisztus, aki már ELJÖTT, — de ugyanakkor keresztyén reménységünk beteljesedése is Ő, aki ELJÖVENDŐ. Evangélikus templomainkban látható oltárképek legtöbbnyi- rt Jézus földi életútjáról egy-egy pillanatot vagy a golgotái eseményt örökítik meg. Láttam egyszer egy oltárképet, ame­lyen a kép alsó részén a világ bűnét magára vállaló, kereszten szenvedő Jézust, — a kép felső részében pedig a dicsőségben, fényben és ragyogásban visszatérő Krisztust festette meg a kép alkotója. A képen a látható, a kereszten meghalt Jézus által bűnbocsánatot kapott emberek immár a visszatérő felé fordul­nak, és Annak fénye ragyogja be alakjukat, arcukat és útju­kat. MAI, ÁDVENTI IGÉNK IS ŐT, A VISSZATÉRŐT ÁLLÍT­JA KÖZÉPPONTBA. Benne tárulkozik fel az az erőforrás, ami keresztyén hitünk és szeretetünk megújulásához és megmara­dásához oly nagyon szükséges, „..várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre”. Erre építi fel az apostol a levél olvasóinak kegyes, hivő életét: épüljenek a hit­ben, imádkozzanak a Szentlélek által és tartsák meg magukat az Isten szeretetében. A visszatérő Krisztus kitartó várása azonban két ponton külön is erőforrássá válhat az életünkben. ERŐFORRÁSSÁ HITÜNK PRÓBATÉTELEI KÖZÖTT. Az apostolok nem éltek álomvilágban. Tudták, hogy pannak és lesznek emberek, akik nem hisznek Jézus Krisztusban. De ez a körülmény nem törte le hitüket. Számukra az volt a fontos és a döntő tény, hogy nem hiába, várnak dicsőségben visszatérő Ü'rukra. Élő-e és megtartó-e ma élő keresztyének szivében az a bizonyosság, hogy nem hiába várunk — és erőforrás-e ez, hi­tünk próbái között? GAZDAGABBÁ TESZ A SZERETETBEN IS EZ A FELÜL­RŐL HULLÓ FÉNY. Tágölelésű szeretetté válik, mely nem épít áttörhetetlen válaszfalat hívők és hitetlenek, igazak és bű­nösök között. Ez az embert gyarlóságában és bűneiben megér­tő szeretetté válik. Nem ítélkezik magas piedesztálról a bűnös világ felett. Indítéka a könyörület, mozdulata a megmenteni akaró, megértő lehajlás. A visszatérő Krisztus párásából vajon ma élő keresztyének szívében mindig ez a szeretet nyitja-e szó­lásra az ajkunkat, indítja-e segíteni és felemelni a másikat, a ücczütikßt 9 AZ IGAZI VÁRNI-TUDÁSBAN KISZÁMÍTHATATLAN ERŐ REJTŐZIK. Sokan ismerik annak a szovjet költőnek a versét, amelyben a háborúba sodródott, már mindenki által ha­lottnak hitt férfi feleségének így okolja meg hihetetlen visz- szatérésének „egyszerű titkát”: „Mert várni tudtál rám, mint senki sem tudott”! Töltse be szívünket a boldogító bizonyosság: nem várunk hiá­ba! Eletet, bűnbocsánatot és örök üdvösséget ajándékozó Urunk minden bizonnyal visszatér! Ez a töretlen várni-tudás erősítsen hitünkben, tegyen gazdaggá a szeretetben, kitartók­ká a reménységben és készségessé a békességszerzésben! Kiszely Sándor IMÁDKOZZUNK Ür Jézus Krisztus! Köszönjük ígéretedet, hogy újra eljössz hozzánk és örök dicsőségedbe fogadod mindazokat, akik hisz­nek Benned és a Te utadon járnak. Bocsásd meg, hogy oly sokszor elfeledkezünk visszajöveteledről és gyengék vagyunk a hitben és a szeretetben! Kérünk, visszatérésed fénye ragyog­ja be már most szívünket és utunkat, hogy erősek legyünk a hitben, fáradhatatlanok a szeretetben, megmaradjunk az élő reménységben, és békességed továbbadói legyünk embertár­saink között! Amen. Előfizetőink figyelmébe Értesítjük kedves Előfizetőinket, hogy lapunk mostani szá­mában csekkbefizetési lapot helyeztünk ei azok számára, akik az előfizetési dijukat rendezni szeretnék. Azok, akik előfizetési díjukat már rendezték, ne vegyék zaklatásnak a csekkbefizetési lap küldését, s tegyék el azt akkorra, amikor számukra is ese­dékessé válik újabb befizetés. Azokat pedig, akik még nem ren­dezték az előfizetési díjat, szeretettel kérjük, szíveskedjenek az előfizetési dijat befizetni. Az előfizetési díj egy hónapra 7,50 Ft, negyed évre 22,50 Ft, fél évre 45,— Ft, egész évre 90,— Ft. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Isten tiszteleti rend Budapesten, 1971, december S-en Deák «fee de. 9. (úrv.) dr. Kékén András, de. U, (érv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. dr. Kékén András. Fasor de. 11. (úrv.) Szir­mai Zoltán, du. 6. Ádventi est: Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél W). (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői üt 24. de. fél 11. Karácsony 'Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 10, de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös ßnre, du. 5. Ádventi est. Utász u. de. 9. (úrv.) Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros, Károly. Rákosfalva de. 8. Bizik 'László. Gyarmat u. de. fél 10. Bo­ros Károly. Fóti út. de. 11. Bara­nyai Tamás* Váci út de. 8. Ben­czúr László. Frangepán u. de. fél <10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Viráglh Gyula. Sorokság Üjtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlő­rinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Rákospalota Kistemplom de. te, du. S. Rákosszentmihály de. fél 11. Kairoer Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyás­föld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kis tartsa de. 9. Rákos­csaba de. 9. Békés Józsfed Rákos­begy de. 9. Rákosliget. de. 10. Rá­koskeresztúr de. fél 14, du. S. Bécsikapu tér de. 9. Szita Ist- vánné, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. Ad­venti est. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) D. Korén Emil. Óbuda de. 9. Turchányi Sándor, de. 10. (úrv.) Turchányi Sándor. XIL Tartsay Vilmos ti. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. tí. Egyházzenei áhítat. Pest- hidegkút de. fél 11. Ruttkay Ele­mér. Kelenföld de. 8. Reuse And­rás, de', fél 10. Reuss András, de. ILL (úrv.) Reuss András, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. Bencze' Imre. Albertfalva de. 7. Visontai Hébert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 14. — Advent 2. vasárnapján az oltárterítő szine: lila. A dél­előtti istentisztelet oitári igéje: Lk 21, 25—36; az igehirdetés alapigéje: Jud. 17—25. — KELENFÖLD. December 4-én, szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégséget tartanaik a gyülekezetben, amelyen dr. Bárdos Kornél ze­netudós tart előadást. — PAT. Október 31-én dél­után közös ünnepélyt tartot­tak a kis gyülekezetben, ame­lyen Cseh Benő galamboki református lelkész igehirdetés­sel, az anyagyülekezet lelké­sze, Teke Zsigmond sandí lel­kész úrvacsoraosztással szol­gált — SZÜGY. Október 31-én délután Szabó József ny. püs­pök. balassagyarmati lelkész tartott előadást a gyülekezet­ben. Túrmezei Erzsébet versed­ből adott elő, s a balassagyar­mati énekkar szolgált November 1-én áldotta meg Záborszky Csaba lelkész a gyülekezet volt lelkészének Fábry Mihálynak sírkövét. „Legyen meg a te akaratod”. — CSESZTVE. November 14-én, a gyülekezet templom­szentelési emlékünnepén iktat­ta be tisztségébe a gyülekezet lelkésze Bajnóci János gond­nokot, Valent Márton pénztá­rost, Bajnóci Pál, Császár Mi­hály, Krupa András, Mócz Mi­hály, Pauló Pál, Pohánka Pál, Valent Mihály és Vrbovszky Pál presbitereket. — ANGYALFÖLD* — A gyülekezet november 21-én tartott szeretetvendégsógén megemlékeztek Reményik Sán­dor halálának harmincadik év­fordulójáról. Dr. Sáfrán Györ­gyi irodalomtörténész ismer­tette a gyülekezetben és szó­széken ma is gyakran idézett költő életét és munkásságát. Banffy György Színművész Re­ményik verseket adott elő. — A szeretetvendégség keretében jelentették be a gyülekezet­nék, hogy még a tél beállta előtt sikerült befejezni a nyár elején megkezdett helyreállítá­si munkákat, közöttük a temp­lom kilenc 12 méter magas nagy ablakának és a templom- kert kerítéseinek újramázolá­sát. A munkában a gyülekezet 28 tagja vett részt önkéntesen, s ezzel 50 ezer forint körüli összeget takarítottak meg. Er- zse Mihály gondnok megkö­szönte a gyülekezet két lelké­szének, Benczúr Lászlónak és Baranyai Tamásnak, hogy a helyreállítási munkában is mindig élen jártak. A presbi­térium köszönetét tolmácsolta és egy-egy kék, vászonból ké­szült munkaruhát adott át ré­szükre, kérve, hogy azokat mi­előbb bátrain koptassak éli — GYÖK. November 21-én, az egyházi esztendő utolsó va­sárnapján szeretetvendégség Volt a gyülekezetben, amelyen dr. Groó Gyula teológiai aka­démia tanár tartott előadást „Utas vagyok e világban” cím­mel. Délelőtt az öregtemplom­ban igehirdetéssel is szolgált. — KÖZLEMÉNY. A Magyar Közlöny 1032/1971. (VII. 14.) kelt határozata előírja: „hogy 1971. október 1-től minden 18. életévét betöltött vak személy — függetlenül kereseti és jö­vedelmi viszonyaitól — havi 500 Ft személyi járadékban ré­szesüljön”. Az igényt a helyi tanácshoz folyó évi december 31-ig kell bejelenteni. — Av fenti kormányhatározattal kapcsolatban a Vakok és Csökkentláták Országos Szö­vetsége november 20-án tar­tott budapesti helyi csoportjá­nak naggyűlése felhívta a fi­gyelmet arra, hogy aki ez év végéig igényiét érvényesítteti, október hó 1-től kapja meg a havi járadékösszeget. Egy nap a végtelen időből A doktor több évtizedes kí­sértésnek engedett, amikor az orvosi etikát félretolva közölte Midek úrral, hogy szemrákja van, és-gyógyíthatatlan. — So­sem volt kegyetlen, de akadt ideje meggyűlölni a halogató váláfczokat, a szépítő hazudozá- sokat és mohó kíváncsiság sar­kallta, hogy legalább egyszer megtapasztalja a kíméletlenül kimondott igazság hatását gyáva önámító embertársaira. Midek urat meglehetősen meg­alkuvó szempontok alapján szemelte ki a halálos ítélet meghallgatására — legszíve­sebben az agyonlátogatott, te­hetős betegek közül választott volna, akik modoros ünnepé­lyességgel így szokták kezde­ni:. „Doktor úr, mondja meg a teljes igazságot, van erőm el­viselni.” — és aztán könnyes szemmel fellélegzenek a leg­ügyetlenebb megnyugtatás után is. Midek úr a nagyothallok jel­legzetes fejtartásával figyelte a végzetes jövendölést, mely-» re nem kérte fel az orvost, és remmi olyasmit nem tett. ami­re a doktor elő volt készülve. Nem sóhajtott, nem jajveszé- kelt, nem idézett készenlétben tartott latin mondásokat, és nem fordult a fal felé sem. Illedelmesen' megköszönte az orvos látogatását, és feltűnő mértéktartással ivott a vizes­pohárból — amiből az orvos azonnal megértette, hogy a nő­vérek nem mindig, készítik-oda. oeki. Midek úr restelte gyámolta­lanságát, melyet most a kike­rülhetetlen halál - bizonyossá­gában tapasztalt. Szükségét érezte bizonyos fennkölt gon­dolatoknak — szerette volna tetszetősen summázni élete ér­telmét, de szomorúan be kellett látnia, hogy képzelőerejéből nem futja az ilyesmire. Rég tisztázott igazságokként újból egymás mellé rakta önmagáról nyert tapasztalatait — azt, hogy nem nősült meg, mert so­hasem érezte magában az ol­csó irodalom hőseinek ellenál- hatatlan vágyait, — azt hogy megpróbált vallásos lenni, de hit hijján nem tudott mit kezdeni a túlvilági hatalmak­kal, — azt, hogy évtizedekkel ezelőtt vadászfegyvert vásá­rolt. de rájött, hogy nem képes őzsutákat célba venni párás ok­tóberi hajnalokon. ..Az élet olyan mint..." — és Midek úr képtelen volt el­dönteni. milyen is az élet — akár gimnazista korában a számtani feladványok összeg­zéseit: „az annyi mint..., az az annyi mint...” — és Midek úr akkoriban sem tudta, hogy mennyi is tulajdonképpen. Néhány nappal azelőtt, hogy állapota válságosra fordult vol­na — furcsa ötlete támadt, mellyel elégedett volt: vajon mi történhetett azon a napon, amikor született — 1900 október 2-án? Üj évszázad ke­rült az idő rostájára, és ő ak­kor született — ki tudja, ta­lán az a nap rejti e talányos kor kulcsát — lehet, hogy abban az elfelejtett huszonnégy órában szunnyadnak e század önisme­retének csírái — a jövő melyet oly mohón kutatnak? — Igen, minden bizonnyal jeles, üj korszakot nyitó nap lehetett az — és ha megszerezhetné va­lamelyik újság aznapi számát — egyszerre fény derülne kül­detésére — értelmet nyerne az a hét évtized, méllyel most nem tud mit kezdeni! Az orvos-, aki kellemetlenül érezte magát a Midek úrral végzett kísérlet után — pár száz forint letét ellenébe meg­szerezte a Pesti Napló század- fordulós kötetét és az első be­tűtől az utolsóig felolvasta az október 2.-i számot a Minden­szentekre virradó éjszakán. Ezek történtek aznap, amikor Midek úr született: A katolikus és a protestáns naptár egyaránt Leodegár püs­pök napját jelezte.— a görög­orosz pedig Trofimét. Kedd volt, a nap 5.45-kor kelt és délután 5,20-kor nyugodott, — a földművelési miniszter du. 5 órától fogadott, — Gróf ^’al- dersee tábornagy a Boxer-lá- zadás ellen küzdő nemzetközi fegyveres erők főparancsnoka megérkezett Tiencinbe, — A Perzsa sah Konstantinápolyba utazott, mint a Szultán vendé­ge. — Az aradi kereskedők kö­re határozatban mondta ki a kereskedősegédek párbajké­pességét, — Jászai Mari szerző­dést kötött a kolozsvári Nem­zeti Színházzal. Mindezeken felül a lap közli az. „Antikrisz- tus csodái”-nak 67. folytatását, — valamint a „Semaphore kis­asszony kalandja” c. tréfás re­gényt, melynek aznapi részle­te így kezdődött: „Kétségte­len, hogy azt gondolják, — fe­lelte Mrs. Dumaresqu energi­kusan”. A hirdetések felhívják a fi­gyelmet az Osan-féle szájtisz­tító szerre, és a „Csendőr könyvtára” c. sorozat legújabb kötetére. Az utolsó oldalon pe­dig a következő üzenet olvas­ható: „Édes Micsim! Lelki ál­lapotom borzasztó, mert ér­zem, hogy nem bírom sokáig távollétedet. Rémes álmom volt felőled, kérlek azonnal ér­tesíts hogyléíedről. Csókol örökre szerető Mucusod — 24947.” Épp akkor tűnt fel az első hajnali villamos, amikor ezzel is végzett — senki sem ült ben­ne, csak egy koszorú: lógott az ütközőjén. — Midek úr szétfo­lyó, vak szemeit megigézve meresztette a földre csúszott ormótlan könyvre, és halkan, hogy az elszunnyadó orvos mar nem is hallhatta — így szólt: „tudtam, hogy nagy nap volt, és én akkor születtem.” Turchányi Sándor Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emel­jétek fel a ti fejeteket; mert el- közelgett a ti váltságtok.” (Lk 21, 28) VASÁRNAP. — „Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor hazajön, ilyen munkában ta­lál.” (Mt 24, 26) Sokan vannak olyanok közöttünk, akiknek a kezére valamit rábíztak, ami nem a sajátjuk. Aki ilyen állás­ban van, mindig számíthat ar­ra, hogy ellenőrzik, elszámol­tatják. A Biblia szavával sáfá­rok vagyunk mindnyájan. Az a feladatunk, hogy az Istentől kapott erővel, idővel, lehető­ségeinkkel és képességeinkkel mások javára, boldogulására, üdvösségére éljünk, Nem tud­juk, mikor üt a számadás órá­ja, mikor jön el életünk, vagy a világ vége. Segítsen Isten ar­ra hogy utolsó óránk készen találj om HÉTFŐ. — „így pedig csak egyszer jelent meg Jézus az időknek végén, hogy áldozatá­val eltörölje a bűnt.” (Zsid. 9, 26) Az emberi életben semmi nem ismétlődik meg pontosan és teljesen. Nem is lehet tö­kéletesen megismételni sem­mit. A megváltás ténye is egyszeri esemény. Hatásaiban: áldásában és erejében él to­vább mindnyájunkban. Jézus megváltó szeretetének megje­lenése új korszakot nyitott Isten és az ember kapcsolatá­ban. Lezárult az ember és bű­nei között a reménytelen küz­delem kora. Krisztus áldozata, amellyel önmagát odaadta ér­tünk, érvénytelenítette a bűn halálra rontó hatalmát. Ad­junk ezért hálát Istennek, KEDD. — „íme napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe és ezt mondták: Hol van a zsi­dók királya, aki most szüle­tett? Mert láttuk az ő csilla­gát napkeleten és azért jöt­tünk, hogy tisztességet te­gyünk neki.” (Mt 2,1-2) Apá­ink korában nagy vállalkozás volt az ország egyik végéből a másikba utazni. A mai közle­kedés, tudjuk jól, világrésze­ket hozott közel egymáshoz. Vannak azonban másféle tá­volságok is, ezeket még nehe­zebb legyőzni. Egymás köze­lében, egy fedél alatt, egy csa­ládban élnek emberek úgy, hogy mérhetetlen távol van­nak egymástóL Az ember pe­dig reménytelenül messze ke­rült az TstentőL Karácsony evangéliuma az, hogy ezt a tá­volságot győzte le Isten Krisz­tusban. Ez tette röviddé a haj­dani bölcsek hosszú útját és ez indít minket is arra, hogy a szolgáló szeretetet mindig jár­ható útjain győzzünk le min­den embert embertől elválaszt tó távolságot, Szerda. — „Ügy bánik vele­tek az Isten, mint fiaival, mert melyik fiú az, akit nem fé­nyit meg az Atya?” (Zsid 12., 7) Lehet vitatkozni azon, hogy mi a fenyítés szerepe a nevelés­ben. Van, aki ellene van mip- den testi fenyítésnek, van aiki legjobb nevelőeszköznek az atyai pofonokat tartja. Még Lutherra is lehet hivatkozni, aki saját kora felfogása szerint úgy gondolta, hogy a jó nevelő egyik kezében pálca, a másik­ban alma van. Fenyítés azon­ban sokféle van és bizonyos, hogy fegyelmezés nélkül nincs nevelés. Isten is fegyelmez. A megpróbáltatásokban való helytállás, a nehézségek legyő­zése hitünket edzi és szerelte­tünket határozottá teszi. CSÜTÖRTÖK. — „Ezt mond­ja az, akinél a kétélű éles kard van: ragaszkodsz nevemhez és a belém vetett hitet nem ta­gadod meg.” (Jel 2, 12-13) Jó! tudjuk, hogy az élet küzdelem és aki helyt nem álj, aki nem küzd meg a nehézségekkel, vesztes marad. Napról napra fel kell venni a harcot a csüg- gedés és kételkedés, a közöm­bösség és fásultság, a rosszin­dulat és igazságtalanság sötét erőivel szemben. Isten vigyen győzelemre e nemes harcban, PÉNTEK. — „Jó dolog, hogy kegyelemmel erősíttessék -meg a. szív.” (Zsid 13, 9) Erőre mindnyájunknak szüksége van. Tanúi vagyunk annak, hogy a természet erőit egyre jobban megismerő ember soha nem ismert erőket kényszerít szol­gálatára, Személyes életünk­ben azonban állandó az ener­giahiány. A múló évek sora egyre jobban koptatja testi erőinket, a lelki is könnyen kimerül. Emelkedik az életkor, de az örök fiatalság örök áb­ránd marad. A múló életben Isten kegyelme, bűnbbcsátó szeretető az örök élet záloga, SZOMBAT. — „Én nem va­gyok többé a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved­ben, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mí.”(Jn 17, 11) A főpapi imád­ság mondatai ezek. Három nagy üzenetet hordoznak. Az első .olyasféle helyzetfelismerés: Is­ten a benne hívők és akaratát követők által van jelen a vi­lágban. Magunknak kell helyt- állnunk önmagunkért és vál­lalni a felelősséget minden em­berért. A második üzenet vi­gasztalás: Isten megtart szere­tetében. A harmadik üzenet pedig ígéret a- keresztyónéls egysége, az ökumené dolgában* Az Atya és Fiú egységének módján, a szeretet és szolgálat jegyében reménységgel mun­kálhatjuk a magunk helyén ». Krisztusban hívők egységét. Schreiner Vilmos» SVANGKUKOS ELE* A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó; D. Korén Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal? Budapest, vril., Puskin u. 12. , Telefon: 142—074 Caekkszámlaszám: 20.412—VHL Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 71.4409 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató CSALÁDI HÍREK ■— HÁZASSÁG. Kovács Ist­ván szegedi lakos és Csidei Zsuzsanna, az hcsádi gyüleke­zet tagja november 13-án tar­tották esküvőjüket a meszleni templomban népes gyülekezet jelenlétében. A szertartást Weltler Sándor meszleni lel­kész végezte. „Boldogok, akik­nek savuk tiszta, mert ők az Istent meglátják”. A BUDAVÁRI ÉNEKKAR december 12-én, vasárnap este 6 órakor KARÁCSONYI zenés Áhítatot tart a Bécsikapu téti templomban. Közreműködik: Hegyi Ágnes és Pálfy Klára (ének), Peskó György (orgona), és a gyülekezet énekkara. Műsoron: Régi német és mai magyar szerzők énekes és hangszeres művei. — HALÁLOZÁS. Papp Sán- domé, sz. Sebestyén Jolán, Papp Sándor ny. igazgató-ta­nító felesége november 9-én 63 éves korában rövid szenve­dés után Budapesten elhunyt. Temetése Kemenessömjénben volt. „Hisszük, hogy Isten Jé­zus által előhozza azokat, akik elaludtak”. — id. Isó Vince, a mencshe- lyi gyülekezet 20 évig volt fel­ügyelője, a Veszprémi Egyház-* megye presbitere 73 éves ko­rában elhunyt. Temetése no­vember 14-én volt a gyüleke­zet nagy részvételével. „Bol­dogok, akik a Bárány menyeg­zőjének vacsorájára hivatalo­sak”. Megjelent Görög Tibor: CSENDES SZOBÁK — NYITOTT ABLAKOK című áhítatoskönyve. Ara: 26,— Ft Kapható a Sajtóosztályon — ...... ■ —... I,

Next

/
Thumbnails
Contents