Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-12-05 / 49. szám

XXX V I. ÉVFOLYAM 19. Szám 1971. december 5, Közgyűlés előtt Egyház! törvényeínlk értel­mében három évenként kell az egyházközségnél magasabb szinten közgyűlést tartam. Az egyházmegyei közgyűlések — amelyek munkájáról lapunk­ban is megemlékeztünk ■— már megvoltak. Az elmúlt na­pokban tartották egyházkerü­leti szinten a legmagasabb egyházkormányzati testület üléseit. S december 10-én ösz- szeül az Országos Közgyűlés, hogy számot adjon azokról a munkákról, amelyeket az el­múlt három esztendőben Is­ten segítségével elvégeztünk, ugyanakkor felméri az egyházi szolgálatok különböző -ágaza­tában mutatkozó feladatokat, amelyeknek elvégzésében je­lenleg is fáradozunk. És mert nem reprezentatív közgyűlésre készülünk, egész egyházi életünk „stílusát” hűen kifejező munkaülés lesz, — élesen fel fognak tűnni a holnap egyháza kontúrjainak - erőteljes vonásai, amelyek egyenesen következnek abból a szilére! teológiai, egyházpo­litikai alapállásból, amely az utolsó közgyűléstől eltelt idő­szakban is erősödött és bázisa szélesedett. Az idei közgyűlést is komoly előkészület előzte meg. Az elő­készület jelentős állomásai a bizottsági ülések, ahol is az egyes munkaterületek Szakem­berei mérték fel az eredmé­nyeket. végezték el a tervezés munkáját és foglalkoztak a jövő feladataival. A bizottsági üléseket' a KÜLÜGYI BIZOTTSÁG ülése' nyitotta meg. Egyházunk nem-. Zetközileg elismert „egyházi diplomáciát” folytat. Néhány sorban nem lehet felsorolni azokat a nemzetközi egyházi szervezeteket, bizottságokat, ahol küldötteink aktív munká­val vesznek részt. Teológiai dolgozataink' minden nemzet­közi egyházi fórum asztalán megtalálhatók. Egyházunk hi­vatalos képviselői ebben az esztendőben „Tokiótól Prá­gáig” tettek bizonyságot egy­házunk életéről és szolgálatá­ról. Ennek a szeles látókörű munkának az összegezését vé­gezte el a Külügyi Bizottság. Egyházunk szeretetszolgála­tának egyik fontos területe a szórványgyülekezetek anyagi megsegítése. A KÖZPONTI ALAP BIZOTTSÁGA az a vá­lasztott testület, amely anya­gi .szempontból vizsgálja a szórványgyülekezetek lelké­szeinek a fizetését, hogy javas­latot nyújthasson be az Orszá­gos Esperesi Értekezletnek, hol és mennyi Központi Alap-i tá­mogatásban részesüljenek azok a gyülekezetek, amelyek anya­gi erejük gyengesége miatt nem tudnak lelkészüknek egy bizonyos szintet elérő jövedel­met biztosítani. A Bizottság jó munkát tu­dott végezni, hiszen az Orszá­gos Egyház a demográfiai fel­méréssel együtt áttekintést nyert a lelkészi illetményekről is. Ezek ismeretében a bizott­ság . — tagjai nagyobbrészt szórványlelkészek — felülvizs­gálta az eddig Központi Alap­ban részesülő gyülekezeteket és új felosztást javasolt. Né­hány, eddig támogatásban ré­szesülő gyülekezettől a Bizott­ság javasolja annak megszün­tetését r— ugyanis több gyüle­kezet anyagi ereje az elmúlt években erőteljesen növeke­dett. Vannak azonban gyülekeze­tek, amelyek anyagilag erő­seknek mondhatók, és lelké­szüknek mégsem adnak tisz­tességes fizetést. Ezek a gyü­lekezetek nem számíthatnak központi segélyre! Viszont a Bizottság sok lelkészt, akiknek illetménye nem éri el az Or­szágos Presbitérium által meg­állapított összeget, eddiginél magasabb juttatást javasol. Ülést tartott a SAJTÓTA­NÁCS is. A Sajtóosztályunk munkáját irányító tanács fog­lalkozott az - Evangélikus Élet hetilapunkkal is. A tanács vé­leménye szerint gyülekeze­teink nem. foglalkoznál;: terv­szerűen a Sajtóosztály kiadvá­nyaival, az Evangélikus Élet terjesztésével, áz egyes kiad­ványok ismertetésével és nép­szerűsítésével. Nagyobb meg­becsüléssel kell sajtómunkánk felé fordulnunk! Hiszen a nyomtatott betűn keresztül is Isten üzenete szól s ezek a ki­adványok segítenek bennünket a helyes tájékozódásban. Fog­lalkozott a tanács az 1972-es esztendő kiadói tervével is. Eb­ben helyet kaptak a bibliai könyvek kommentár-sorozatá­nak újabb kötetei, hittanköny­vek, 'egyházi szépirodalmi és más hitmélyítő könyvek. Azon­ban ezeket a szép térveket csak akkor tudjuk valóra váltani,'ha megfelelő anyagi alappal ren­delkezik a Sajtóosztály. Ezért kéri ’ a . Sajtótanács erről a helyről is azokat a kedves Ol­vasókat, . akik rendszertelenül fizetik lapunk előfizetési díját s ezért talán évek óta hátra­lékban vannak, szíveskedjenek adósságukat rendezni, hogy minél több kiadvány jusson azok kezébe, akik azt várják és szívesen olvassák. Ugyancsak az elmúlt napok­ban ülésezett a NYUGDÍJ- OSZTÁLY TANÁCSA IS. Egyházunk Nyugdíjosztályá­nak az „életében” fontos idő­pontot jelent 1972. Ugyanis ek­kor lép életbe az új nyugdíj- rendszer, amely a réginél jóval magasabb összegű nyugdíjat biztosít a nyugdíjba vonuló lelkészeknek. A Nyugdíj osz­tály Tanácsa alapos megfonto­lás után a következő lelkésze­ket nyugdíjazta: Halász Béla pápai (1971. október 1-től), Csőváry Dezső kétbodonyi,'Ja­kab Sándor gecsei, Túrmezei Sándor hemáövécsei és Kédey Károly ócsai lelkészek 1972. január 1-től és Cséry Lajos dombóvári, id. Dedinskky Gyula békéscsabai, Virányi Lajos szentesi, Lucsán Már­ton csomádi és Torda Gyula domonyi lelkészek későbbi időponttól. Foglalkozott a Ta­nács a gyülekezeti fenntartói járulék kérdésével is. Az elmúlt közgyűlésen meg­választott ALKOTMÁNY ÉS JOGÜGYI BIZOTTSÁG első ízben ülésezett. Amint neve is kifejezi, nem azok kosé a bi­zottságok közé tartozik, ame­lyeknek minden esztendőben ülésezniük kellene. Most azon­ban nagyon fontos munkát végzett. Egyházi Törvényeink kimondják, hogy aZ egyes munkaágak szervezeti és mű­ködési rendjét külön szabály- rendeletnek kell szabályozni.- Tizenhat szabályrendelet-ter­vezet készült el, s került a bi­zottság elé. A bizottság alapos •előtanulmányozás után vizs­gálta meg egyenként ezeket, s ahol az szükséges volt, meg­tette észrevételét. Ezek a Sza­bályrendelet-tervezetek az Or­szágos Presbitérium tagjai előtt vannak, ök hivatottak arra, hogy azokat elfogadják és 1972 január 1-én életbelép­tessék. Félidejéhez érkezett az 1963-as közgyűlésen választott tisztségviselők és bizottsági ta­gok ciklusa A fentiekből is láthatjuk, . hogy. jól. dolgoztak és helyes volt munkábaállítá- suk. Csak így tovább a „máso­dik” félidőben is! r. n. kászír­SÉTEIC Orn^íc ÚTJÁT Az Országos Egyház közgyűlése December 10-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartja a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház országos közgyűlését az Or­szágos Egyház Székhazában. (Bp., VITL,. Üllői út, 24.) A közgyűlés előtt V21Ö órakor istentisztelet lesz. December 9-én, csütörtökön tartja ülését az Országos Egy­ház Presbitériuma. - ’ Az országos közgyűlésre égyházunk tagjait szeretettel hívjuk és várjuk. .. • ■ . f D. Túróczy Zoltán Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy D. Túróczy Zoltán, a volt Ti­szái majd a Dunántúli Egyházkerület ny. püspöke november 22- én 78 éves korában hossza? betegség után csendesen elhunyt. „Mostan bocsátód el, Uram, a te szolgádat a te beszéded sze­rint békességgel, mert látták az én szemeim a te üdvössége­det”. (Lk 1, 29—30) A ítélet előtt, kegyelem alatt Milyen könnyű azt mondanunk az ítélet és a kegyelem szó hallatán: ma élők nem tudunk mit kezdeni ezekkel. Mit is kezdhetnénk, velük, hiszen egyik sincs a mi birtokunkban. Mindkettő Isten joga és tulajdona, az Ő hatalmában, szent­ségében és szeretetében rejlik. Mindkettőt beiktatta azonban tervébe éppen úgy. mint mindennapi igéjébe és cselekedeteibe. Mindkettőt úgy, hogy ránk vonatkozik. Tőlünk emberektől függetlenül valóban kár volna beszélnünk ezekről. Mivel ránk vonatkozik az ítélet is, kegyelem is, nem valamit kezdünk ezekkel, hanem szembenézünk velük és komolyan vesszük azo­kat*. Az ítélettel idejében és folyton számolunk, a kegyelemre állandóan számítunk és építünk. Az ítélettel számolunk, mert felelős emberek vagyunk. Em­berségünk igen lényeges vonása ez. Ha tört cserepekben is, de hordjuk a világban Isten képét. Isten komolyan vesz minket, nem mond le rólunk sohasem. Sőt, maga is emberré lett ér­tünk. Krisztus első ádventjével és a második ádventje felől te­tőzik igazán a felelősségünk. A bölcsőtől a koporsóig, tehát az utolsó leheletünkig felelősek maradunk és az utolsó ítélet számadásában is felelősek leszünk mindenért. Gondolatért, in­dulatért, szóért és hallgatásért, mulasztásokért és tettekért. Egész életünkben számadás felé tartunk, de még a halálunk­ban is így lesz. Ennek során az üdvösség és a kárhozat betel­jesedése közelít. Azért számolunk Jézussal úgy is, mint igazsá­gos bíróval. A bíró nem ijesztget, de az ajtó előtt áll. Ugyanakkor számítunk és építhetünk arra a kegyelemre, amelyik Jézus személyében érkezett hozzánk. Mi nemcsak fe­lelős, hanem nagyon féltett és szeretett emberek is vagyunk. Istennek az egész teremtett világra szóló és végső célját ve­lünk kegyelme, szeretete határozza meg. Az ítélet nem végső célja, csak eszköze. Már most is azért, hogy. nagyon komolyan vegyük szentségét, akaratát, mindent átfogó szeretetét és min­den ember földi életét. Utoljára pedig az ítéleten át teljesíti be üdvösségünket. Jézusban így lett egészen e világi Isten ke­gyelme, amellyel mindennapos szereteteként hordozza életünket és munkálja üdvünket. A kegyelemben válik személyes életünk mások és mindenek javát cselekvő életté. Krisztus ítélószéke előtt pedig éppen a cselekedeteink alapján ítéltetünk meg. így várjuk a kegyelem alatt félelemmel, mégis teljes bizalommal és reménységgel — az ítéleten át is — üdvösségünket. Jézusért és Jézusban, Szabó Gyula A FINN EVANGÉLIKUS EGYHÁZ RENDKÍVÜLI ZSINATA szeptember 27-én kezdte meg ülését Turkuban. A zsinat leg­fontosabb tárgypontjai: A gyü­lekezeti tagok szavazati és vá­lasztójog korhatárának leszál­lítása 22, illetve 25 évről 18 vagy 20 évre. - Átszervezések az egyházszervezet és egyházkor­mányzat területén. Az iskolai . hitoktatás és a hitoktatók al­kalmazásával kapcsolatos kér­dések, A felvetett javaslat megtárgyalása. vízbereszt, mennybemenetel ünnepének és pünkösd hétfőnek szombati napokon történő ünneplése. E javaslat azonban aligha kap támogatást, a zsinat tekintet­be veszi más egyházak első­sorban a finn ortodox egyház igényét is. Jelenleg négy vá­lasztott bizottságban folyik a munka és november 15-én ke­rül sor ismét teljes ülésre. Beiktatták Dr. Zsebük Zoltánt G Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnökét Emlékezetes marad ■ a Magyarországi Református Egyház Zsinatának november 12-én tartott ülése. Ekkor választották meg és iktatták hivatalába dr. ZSEBÖK ZOLTÁN Kossuth- díjas orvos-prof esszort. A Zsinat világi elnöki széke Erdei Ferenc főgondnok halálával megüresedett. Időközben dr. Zsebők Zol­tánt a Tiszántúli Református Egyházkerület megválasztotta fő- gondnokává. A november 12-én tartott zsinati ülés titkos sza­vazással, teljes; egyhangúsággal , választotta .meg dr. Zsebők Zoltánt a Zsinat világi elnökévé is. Az ünnepélyen megjelent Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Grnák Károly főosztályvezető. A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében D. Káldy Zoltán püspök volt jelen. Részt vett az ünnepélyen Berki Feriz, a Magyar Ortodox Egyház esperese, Palotay Sándor, a Szabad- egyházak Tanácsának elnöke. Laczkovszki János, a Baptista Egyház elnöke és Hecker Ádám metodista szuperintendens. A Zsinaton dr. Bartha Tibor püspök, a Zsinat lelkész-elnöke és dr. Esze Tamás, a Zsinat világi alelnöke elnökölt. A válasz­tás lefolytatása után dr. Zsebők Zoltán székfoglaló beszédei mondott. Székfoglalójában három kérdésről beszélt: „Az első kérdés: hogyan látom én a kálvinizmus helyzetét hazánkban? A másik: miben látom a kálvinista ember szerepér hazánk életében? A harmadik kérdés: hazánk és egyházunk viszonya.” A székfoglaló során többek között ezeket mondotta: „Minden ízében forradalmi irányzat volt a kálvinizmus az elmúlt évszá­zadok alatt mindig. Nemcsak abban volt forradalmi, hogy a nép nyelvén szólt a néphez, hanem, hogy a népért állt ki, és első­sorban a néppel együtt, nem felülről irányítottan akarta meg­oldani a kor egyes kérdéseit. A prédikátorok beszédei ugyanis, amikor a hit dolgairól szólnak, akkor is tükrözik a magyar nép társadalmi-politikai vágyait. Azok a gondolatok, amelyeket a prédikátoraink hirdetnek — mint a társadalmi igazságosság, tisztesség, becsület — mindig újból és újból felszínre kerülnek a prédikációkban, mert a kál­vinizmus morális magatartása, erkölcsi normái, etikai állás­pontja már a XVI. században is félreérthetetlen .világossággal kinyilvánítja a népért való munkálkodást, az igazságot, a fele­baráti áldozatos szeretetet, s ezt tartja mindenek előtt és min­denek felett valónak. A szocializmus századában, a szocializmust építő Magyaror- : szágotí, a kálvinista ember és kálvinista egyház feladata annál világosabb és egyértelműbb, mert a mi egyházunk soha se volt a hatalmasok, a gazdagok, az elnyomók egyháza, hanem az el­nyomottaké, az évszázadokon keresztül üldözötteké, és szegény emberek egyháza volt, még akkor is, ha egyes kiemelkedő kivé­telek akadtak is. A mi célunk és törekvésünk napjainkban sem lehet más mint az, hogy törekedjünk az igazság megismerésére, egymás szeretetére, a szeretet parancsának betöltésére. Magyarságunkból és az evangéliumi szemléletből következik, hogy egyházunk tagjai teljes mértékben egyetértenek azokkal a politikai célkitűzésekkel, amelyeket összefoglalóan a szocia­lizmus felépítésének nevezünk, vagyis társadalmi és politikai irányvonalaink egybeesnek a szocialista Magyarország céljai­val.” Az ülésen felszólalt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke. Jellemezte ’az állam és a Magyaror­szági Református Egyház viszonyát, kiemelte annak pozitív szolgálatait a magyar társadalomban és világviszonylatban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának és: a Magyarországi Evangélikus Egyház nevében D. Káldy Zoltán püspök köszöntötte az új zsinati világi elnököt. Többek között, ezeket mondotta: „Zsebők Zoltán zsinati világi elnök úrral kö­zös élményeink vannak. Egyik egy helsinki élmény: a Béke­világtanács nagygyűlésén voltunk együtt és úgy gondolom; hogy egy nagyszerű ügyet szolgáltunk közösen. Találkoztam vele Szófiában is, a Keresztyén Békekonferencia egyik ülésén, ahol ő egy ki váló. előadást tartott. Együtt vagyok vele a Magya­rok Világszövetsége elnökségében is, ahol ő rendkívül kon­struktív, előremutató, dinamikus szolgálatot végez... A magyar- országi protestáns egyházak nemcsak figyelemmel, hanem imádsággal és szeretettel állnak mellette és áldást kívánnak rendkívül fontos munkájára.” EGYÜTTES FRANCIA NYELVŰ MISSZIÓI MUNKA Húsz francia nyelvű evangé- kát. A Párizsban tartott alaku- likus egyház Európából, Afri- ló ülésen a madagaszkári Vic- kából és Polinéziából novem- tor Rakotoarimanana lelkészt bér elején elhatározta, hogy választották meg főtitkárnak és együttes munkaközösségben a togói Seth Noményo lelkészt végzik ezentúl a missziói mun- teológiai tanácsadónak, (epd) AZ OROSZ ORTODOX EGYHÁZ ÜJ ÁLLANDÓ GENFI KÉPVISELŐJE K-yrill Gundjajev archi- az egyházkerületéhez vissza- mandrita, a leningrádi lelkész- tért eddigi képviselő. Germo- kepzo akadémia tanara lesz Genfben az Orosz Ortodox &en Podolszki püspök helyett. Egyház új állandó képviselője (epd) FEKETE A FEHÉREK KÖZÖTT Délaiíika fővárosában, Pre­toriában, elkeseredett vita rob­bant ki a szélsőjobboldali faj­üldöző Nemzeti Párt vezetésé­vel a kormány egy rendkívüli engedélye ellen. Malawi köve­tének lánya ugyanis külön en­gedélyt kapott arra., hogy egy különben csak fehérek számá­ra fönntartott iskolába járjon. A szélsőjobboldali Afrikaaner című lap cikke szerint fölhá­borító az engedély: „Mit akar ez a zulukafíer gyerekeink kö­zött az iskolában?” íepd)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents