Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-10-03 / 40. szám

Szinkronban

Máté 18, 19—20

Megszoktuk már, hogy mindenütt tömeg vesz bennünket körül. Nem szükséges feltétlenül fővárosinak lenni ahhoz, hogy megérezzünk valamit a mai élet csúcsforgalmából, Kiegyenlítődés történt ezen a vonalon is a vidék és főváros között. Nem panaszkodhatunk. De megszoktuk, hogy tömegek mozognak előttünk a TV képernyőjén is. Egy ügy fontosságát is lemérhetjük ezzel. Tömegjelenethez szokott szemünk, s nagy zajhoz szokott idegrendszerünk rezgésmutatója már ki se lendül, amikor Jézus csak kettőt említ. Erről a kettőről is úgy beszél, hogy fontos. Pedig úgy gondolnánk, hogy az ennyit érintő nem is lehet olyan nagy horderejű dolog. Mihez elég egy két személyből álló „társaság”? Jegyzőkönyvet készítők tudják azt, hogy a hitelesítők kijelölésénél döntő, hogy legalább ketten legyenek.

GYÜLEKEZETI ÉLETÜNKRE JOBBAN SZERETJÜK, ha létszámára nézve nem kettő, hanem több. Annál jobb, minél több. Azt viszont nem tagadom, hogy szórványban megtartom az istentiszteletet, ahol rajtam kívül még van valaki. Ha velem együtt ketten vagyunk. Mert Jézus szava ennek értékére figyelmeztet, hogy a kettő — elég! Elég, de csak abban az esetben,, s kizárólag csak abban, ha azok szinkronban vannak egymással. De nem úgy vannak szinkronban, hogy ugyanarra az előadásra váltottak mindketten jegyet. „Az egy kirakatot nézők” között nem beszélhetünk szinkronról, csak nézők. Akik csak nézegetnek, vagy templomba be-be- néznek, az még nem gyülekezet, abból még nem lesz egyház, de még közösség sem. Az egy akaraton levés nem más, mint ugyanazon a hullámhosszon lenni. Együtt reagálni, s együtt érzékelni és érezni — szinkronban!

S mindez nem transzcendens dimenzióban helyezkedik el, hanem itt. Jézussal való találkozás nem valahol játszódik le, hanem itt. De ahhoz, hogy itt legyen közöttünk, nemcsak személyekre van szükség csupán. Még a labdarúgásban sem úgy megy, hogy 11 ember, az már csapat. Ahhoz még nagyon sok minden kell, hogy azzá legyen. Futni kell tudni. Állóképesnek kell lenni. Itt is tudni kell valamit, egy elhanyagol- hatatlant: az Ö nevében összejönni, s Ű nevében együtt lenni. Ez azt jelenti, hogy akik így együtt vannak, azok között senki se gondolkozzék azon, hogy ki „elnököl”. Itt senkinek se jusson eszébe, hogy azon gondolkozzék, ki a legnagyobb, vagy a rangosabb?! „Ott vagyok közöttük”, de nem harmadikként, vagy negyedikként; a létszámtól függően, mert Jézus a közösségben nem „függelék”, hanem annak tartalma, meghatározóJU.

ISTENT ARTALMŰ KÖZÖSSÉG EZ. Jellemzője nem az egyformaság, hanem a különbözők összetartozása. De kikből is áll ez a közösség? Olyan állampolgárokból, akiknek állandó lakhelyük e konfliktusokkal telített világban van. Jézus e felhívással nem ígér kiemelést innen, sőt itt is kell összejönnie a kettőnek, vagy a háromnak e viszonyok között. Hamis értelmezés lenne az a magatartás, amíg együtt vagyunk, addig legalább elfelejtjük azt, ami a világban van. Aki a kikapcsolódást keresi, annak nem ez a módja, erre üdülők állnak rendelkezésre, több is. Akik az Ö nevében vannak együtt, nem tehetik azzal, addig legalább nem. fáj a hétköznapok gondja, nem jut eszembe a mai emberek bűnesete. Kétlem, hogy ilyesmire buzdítana Jézus.

Ennek a közösségnek felelőssége van, mert az Ő nevében összejönni csak mondanivalóval lehet. Akinek nincs, az nem veszi komolyan az Ő nevét, istenkáromlás ma ezt másképpen csinálni.

ITT AZ ISTEN KÖZTÜNK! Ez a jézust igehirdetés döntő mondanivalója. Tehát megszűnt a fent és lent gondolata. Aki nem hiszi Istent és nem úgy ismeri Jézus Krisztust, az rajongó. AM Jézusról csak a Golgotáig tud, annak Jézus csak vallásos szimbólum, s nem több. Pedig, történetének nincs vége a kereszttel. Az Ő nevében együtt lenni, nem alkalmazkodást jelent, hanem azt, hogy a jövőben a keresztyénségnek egy létformája van, együtt lenni az Ö nevében, egy akarattal.

Nem emberi produktum ez az egység, hanem mindig Jézusra nézve lesz közösség, de csak addig is marad meg annak. Hitelét is csak addig tarthatja meg, amíg az Ő nevében van együtt A hitelesség bélyegét mindig maga Jézus nyomja rá; alkalomr ól-alkalomra,

ÉLETÜNK CÉLJA AZ EGY AKARATON LEVÉS! Olyan együttlét ezen a földön, amikor emberek a köveket nem egymás elé rakják, hanem egyet építenek egy akarattal a színről- színre látásig úgy, hogy megmarad a hit, remény és a szeretet, e három. S ezek között a legnagyobb — mindig — a szeretet lesz.

Káposzta Lajos

— HÁZASSÁGKÖTÉS. Dr.

Horváth Bela és Maróti Edit szeptember 18-án tartották esküvőjüket az acsai templomban.

— SlRKÖAVATAS. A büki egyházközséghez tartozó góri leánygyülekezet temetőjében augusztus 15-én avatta fel a gyülekezet lelkésze, Komjáthy Lajos Petrovics Lajos gondnok, Gyurátz Géza gondnok, valamint Pécsinger Ferenc és felesége, sz. Németh Ida sírkövét. A góri evangélikus temetőben ez volt az első sírkőavatás, s ezen érthetően nem evangélikus hívek is érdeklődéssel vettek részt. A gyülekezet tagjai meghatottan emlékeztek meg az elhunytakról, akik építői és hűséges tagjai voltak a

— gyülekezeti penzeeszeDOT keres a kőbányai evangélikus lelkész! hivatal. Kedvező feltételek. Budapest, X., Kápolna u. 14. Telefon: 471—203.

— CZEGLEDI—HAMAR-féle Bibliai Lexikont keresek megvételre. Értesítést ármegjelöléssel Balogh Jánosné, Békéscsaba VI., Thurzó u. 11. szám alá kérek.

— ROZSA legszebb fajtáiról díjtalan árjegyzéket küld PALKÓ Budapest, XV., Csillagfürt u. 8.

— ZONGORA, barna Stingl, rövid páncéltőkés, kitűnő állapotban 6500 Ft-ért és ötoktávos harmó- nium regiszterekkel jutányosán eladó. Budapest, VIII., Futó a, 4X. n, 7.

gyülekezetnek. Az igazak emlékezete áldott!

— HALÁLOZÁS. Kakucsy Irén postafőellenőr, ny. herendi hivatalvezető, lapunk hűséges olvasója, a veszprémi gyülekezet buzgó tagja, 77 éves korában szeptember 15-én Budapesten elhunyt. „Kezedre bízom lelkemet, Te váltasz meg engem, oh Uram, hűséges Istenem”.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó;

D. Koren Emi]

Szerkesztőség és kiadóhivatal;

Budapest, VTII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám: 20.412—VUL Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

®

71.3369

Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla Igazgató

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1971. október 3-án

Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Kékén András, de. 11 (úrv.) dr. Háfén- seher Károly, du. 6 dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11 Szirmai Zoltán, du. 6 Szirmai Zoltán. Dózsa György út , de. fél 10 Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi üt 57/b. de. 10 (szlovák) Solymár János, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11 dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10 (40 éves templomszentelési évforduló) Virágh Gyula. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Bízik László. Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út de. 11 Baranyai Tamás. Váci út de. 8 Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10 Benczúr László. Üjpest de. 10 Blá- zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11 Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 9. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MÄV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du.

3. Rákosszentmihály de. fél 11

Karher Ágoston. Sashalom de. 9 Kartier Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3.

Bécslkapu tér de. 9 (úrv.) Ma- docsai Miklós, de. fél 11 (német), de. 11 (úrv.) D. Koren Emil, du. 6 Szita Istvánná. Torockó tér de. fél 9 Szita Istvánná. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 19 (úrv.) Fúlöp Dezső. XII. Tartsay Vilmos u, 11. de. 9 Csengődy László, de. 11 Csengődy László du. fél 7 Rutt- kay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11 Rutkay Elemér. Kelenföld de. 8 Bencze Imre, de. fél 10 Reuss András, de. 11 (úrv.) Missura Tibor, du. 6 Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9 Missura Tibor. Albertfalva de. 7 Visontaí Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelen völgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11 (úrv.).

— Szentháromság után a 17. vasárnapon az oltárteritő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Ef 4, 1—6; az igehirdetés alapigéje: Mt 18, 19—20.

—■ MOHÁCS. Szeptember 12- én ünnepelte a kis gyülekezet a második világháború idején épült temploma felszentelésének 25. évfordulóját. Az isten- tisztelet szolgálatát Sólyom Károly esperes látta el, az azt követő ünnepi ülésen Ormos Elek lelkész ismertette a gyülekezet történetét, amely most nagy áldozatkészséggel belülről megújította templomát. Az ünnepség keretében került sor az új presbiterek beiktatására is, majd ezt követően Sólyom Károly esperes ismertette a Tolna-Baranyai Egyházmegye múltját, s tárta fel a jelen feladatait.

— PÉTERI. Szeptember 5-én ünnepelte a gyülekezet temploma felszentelésének 141. évfordulóját, valamint Szende Ernő lelkész 25 éves péteri szolgálatát. Ebből az alkalomból meglátogatta a gyülekezetei és igehirdetéssel szolgált Karner Ágoston országos főtitkár, aki megtekintette az épülő új lelkész-lakást is.

— A GYÜLEKEZETI SEGÉLY országos előadója, Karner Ágoston országos főtitkár szeptember 13-án megbeszélést folytatott a Gyülekezeti Segély országos munkájáról Sólyom Károly esperessel, a Déli Egyházkerület Gyülekezeti Segély előadójával, és Nagy István esperessel, az Északi Egyházkerület egyházkerületi Gyülekezeti Segély előadójával.

— TEMPLOMSZENTELÉSI JUBILEUM. A kőbányai templom felszentelésének október

3-án. lesz a negyvenéves évfordulója. Ez alkalomból délelőtt 10 órakor az egész gyülekezet ünnepi hálaadó istentiszteletén

Virágh Gyula, a Pesti Egyházmegye esperese szolgál. Az istentiszteleten közreműködik a Lutheránia énekkar Weltler Jenő karnagy vezényletével.

— KITÜNTETÉS. A József Attila Tudományegyetem Tanácsa július 2-án tartott VII. ülésén dr. Gyimesy Károlyt, érdemei elismeréséül arany oklevél odaítélésével tüntette ki ötven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenysége elismerésének bizonyságául. A doktori arany oklevelet szeptember 13- án a Tudományegyetem Tanácsának Rector Magnificusa ünnepélyes keretek között a tanévnyitó ünnepélyen adta át. — A kitüntetettek nevében dr. Gyimesy Károly mondott köszönetét. Utána a Rector ünnepi, ebédet adott a kitüntetettek tiszteletére.

— AZ ÉSZAKI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLET Lelkészképesítő Bizottsága előtt szeptember 20-án Budapesten az alábbi segédlelkészek tettek lelkészi vizsgát és kaptak lel- készi oklevelet: Ittzés János kőszegi, Rezessy Miklós hánta- ászári, Solymár Gábor celldö- mölki, Szalay Tamás nyíregyházi és Valtinyi Gábor soproni segédlelkész. Az írásbeli tételek a következők voltak: 1. Tudományos dolgozat: Egyházunk teológiai felismeréseinek összegezése. 2. Igehirdetés: Pünkösd vasárnapi prédikáció az idei előírt textus alapján. 3. Egyházpolitikai előadás: Erkölcsi segítségnyújtás népünknek. 4. Temetési prédikáció presbiter felett, választott textus alapján.

5. Egy gyermekbibliaóra tervezete választott textus alapján.

— VECSÉS. A gyülekezet újonnan épített Martin Luther King emléktemplomát október 10-én, vasárnap délután 4 órakor szenteli fel D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspök»

„Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kíván tőled az Űr! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.” (Mik 6,8)

VASÁRNAP. — „S monda az Ür Józsuának: Ne félj és ne rettegj! (Józs 8,1) Isten szolgálatra küldő parancsa számunkra mindig erőnk feletti vállalkozásnak tűnik. Szívünk félelemmel és retegéssel van tele, ha önmagunkra nézünk. Ez az ige arra tanít, hogy a szolgálatra induláskor mindig Urunk szavára figyeljünk, mert ö megerősít és bátorít, hogy bizalommal tekintsünk Rá, mert Ö cselekszik általunk, ha igéjének engedelmeskedünk.

HÉTFŐ. —■ „Azt mondom: Népem ő! Ö pedig ezt mondja: Az Ür az én Istenem! (Zak 13,9) Az embert kereső Isten és az Urához hűtlen ember nagy találkozása így kezdődik. Isten kiválasztó, megmagyarázhatatlan szeretetével sajátjának tekint minket Jézus Krisztus értünk hozott áldozatáért. Mindig Ö teszi meg az első lépést engedetlen népe felé. Bűnbocsánata erejével, irgalmával újra meg újra szolgálatba állít. Isten irgalmának ez a megmagyarázhatatlan, nagyvonalú hatalma visszhangot vált ki szívünkből. Rádöbbenünk kihez tartozunk és világosan felismerjük, hogy azzal a szeretettel kell szolgálnunk embertársainknak, amelyet Urunktól kaptunk. Az Urát felismerő egyház számára nincs személyválogatás, feltétel, kikötés, csak másokért élő áldozatos szolgálat.

KEDD. — „Megtisztítja lelkiismeretűnket a holt cselédetektől Krisztus vére, aki Istennek örökkévaló lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul, hogy szolgáljunk az élő Istennek.” (Zsid. 9,14) A keresztyén ember életének legnagyobb nyomorúsága, ha önmaga körül forog az élete. Ilyen alapállásban bármit is cselekszik, az nem egyéb, mint „holt cselekedet”. Jézus Krisztus áldozata szabadít fel önmagunk bűvköréből és Istenre és embertársunkra irányítja figyelmünket. Megtanít önmagunkról lemondani és másokért élni.

SZERDA. —- „Az Istennek és az ő Atyjának királyságává és papjaivá tett minket.” (Jel. 1,6) Ahol Isten világot átölelő sze- retetének szolgálatában él az egyház, ott valósul meg az Isten uralma. Ez egyrészt Isten ajándéka a számunkra, de másrészt mindennapi feladat ennek az uralomnak a megvalósítása. Minden keresztyén ember ott, azon a helyen, ahová Isten őt állította, Isten követe „papja”. Az élet minden területére érvényesen. Egyre szélesedő koncentrikus körökben: családban, munkahelyén, népe életében és az emberiség nagy kérdéseinek megoldásában való részvétel által.

CSÜTÖRTÖK. — „Es állhatatosak voltak az apostolok tanításában, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” (Csel 2,42) Szolgálatunk jó betöltésének elvégzéséhez szükséges a belső forrásból való mindennapi merítés. A belső forrás: az igével való rendszeres foglalkozás, részvétel a testvéri közösségben, az Űr asztalához való gyakori j árulás és az imádkozás. Ezek nélkülözhetetlenek az egyház népe számára, mert ezek, formálják, alakítják napról napra és teszik alkalmassá Istentől kapott hivatása betöltésére.

PÉNTEK. — „Barnabás intette mindnyájukat, hogy állhatatos szívvel maradjanak meg az Urban.” (Csel 11,23) Változó korban élünk. Körülöttünk szinte egyik napról a másikra sok minden megváltozik. A mi Urunk hozzá való viszonyunkban szilárd hűséget, állhatatos helytállást kíván tőlünk. Nem lehetünk olyanok, mint a széltől ide-oda hullámzó habok. A mi életünk és szolgálatunk szilárd fundamentumán Jézus Krisztus személyén és igéjén kell rendíthetetlen hűséggel alapot vetnünk. Emberi gyöngeségünk hajlamossá tesz a hűtlenkedésre. Ezt nagyon jól tudja a mi Urunk. Ezért nagyon is szükséges a féltő szeretetből, fakadó intelem a számunkra megingásaink idején, hogy el ne hajoljuk Tőle, magunkban maradva el ne bukjunk. Jézus nem ideig-óráig való kényszeredett hűséget vár tőlünk, hanem olyan embereket tud használni, akik önként vállalják vele a közösséget és embertársainkkal szolidaritást egy életen keresztül mind halálig!

SZOMBAT. — „Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van." (Ézs 55,6) Isten szeretete Jézus Krisztusban jött közel a világhoz. Jézus azzal kezdte nyilvános munkáját, hogy meghirdette: „Térjetek meg, mert elközelített a meny* nyéknek országa” (Mt 4,17) Ettől kezdve tart Isten közelsége számunkra. Megtalálható, mert Jézus azért jött közel hozzánk* hogy kegyelmet hozzon, nem pedig ítéletet. De senki ne gondolja, hogy ez a kegyelem végtelenül .tartani fog. Hálátlanság, megvetés Isten kegyelmének áldott fellegét tovakergeti* — amint Luther is tanítja. Határozott felszólítás és parancs a számunkra, hogy addig, amíg tart a kegyelem ideje, amíg élünk, amíg nem jön az ítélet, minden alkalmat megragadjunk, hogy Istennel és a krisztusi szeretettel találkozzunk és mi magunk is beálljunk a szeretet szolgálatába embertársaink javára. E hét végén is ehhez hívjuk Ót segítségül.

Garami Lajos

IZRAEL

Megkísérlik a Negév-sivatag egyik vadrezervátumában újra meghonosítani az Ószövetségből ismert vadszamarat, (epd)

IMÁDKOZZUNK

Mennyei Atyánk, aki egyetlen örök Isten vagy, és egyetlen Megváltót adtál az egész emberiségnek: ne engedd, hogy a magunk útján járjunk, és a magunk igazságával dicsekedjünk. Téríts minket magadhoz, hogy nálad egymásra találjunk, s egyek legyünk irgalmad dicsőítésében, az Űr Jézus Krisztus által, ámen.

Egy óra Anna-Maija Raittilával

A szeme akkor is mosolyog, ha az arca komoly. A magyar szót pálócosan ejti, mint minden finn. Férje hosszú, szőke ember. Hallgatag, csendes. Kedves mosollyal nyugtázza, amikor megjegyezzük, hogy a szótlan emberek rendszerint jók. Férjére nézve Anna-Maija mindenesetre élénken helyesel. Megsimogatja a párnát, amikor a kér evetre ül:

— Kalotaszegi. Nemrég jártunk Körösfőn...

Két hónapot töltöttek hazánkban. Körülutazták Sár- szentlőrinctől Nyíregyházáig, és Balassagyarmattól Mis•

kőiéig.

— Miért épp Nyíregyházáig?

— Váci Mihály édesanyját látogattuk meg, s azokat a helyeket, ahol tanított...

Ilyen a finn hűség. Életében a versein Szerette meg a magyar lírát. Ismerte jól személyesen is, s most keresi a versek nyomait a nyírségi homokon. Az első magyar versélmény a Kaivojen maa (Kutak földje) műfordítás-gyűjteményéhez vezetett, ami keresett könyvként futott végig a finn könyvpiacon.

— Pedig sajnos a finn olvasóközönség nem nagyon kap a versekötetek után — jegyzi meg panaszosan. A Kaivojen maa azonban állami díjat is termett 196 versfordításával, 25 csupa mai költőtől, 260 oldalon.

— Most min dolgozik?

— Űjabb verskötet fordításával készülök. Itt Magyarországon is ezen dolgoztam. A két világháború közötti idő magyar költőit szeretném megismertetni a finn olvasókkal. De csak mintegy 12 költő bemutatására gondoltam, Adytól Radnótiig.

— S ezek tetszenek majd a finn olvasóknak?

— Bizonyára. Bár nálunk eláradt a modernizmus a versekben is annyira, hogy ez még az egyház ifjúságán is érződik.

Az egyházra fordítjuk a szót, hiszen Anna-Maija Raittala nemcsak neves költőnő és műfordító, hanem teológiát végzett evangélikus vallástanárnő is bár ma már kizálólag a szépirodalomnak szenteli munkaerejét.

— Az egyházi énekeskönyv revíziójának feladata mellett — mondja — most próbálkozunk azzal, hogy az if júság részére egészen modern verselésű énekeket adjunk, persze nem istentiszteleti éneklésre, hiszen annak megvan a maga klasszikus tónusa, hanem egyéb összejöveteleik és együttlétjeik számára.

— Énekeskönyv revíziójáról szólt. Gondolnak újabb magyar énekek felvételére is a finn énekeskönyvbe? Hiszen a „Térj magadhoz drága Sion”, s a „Jövel Jézus, lelkem hő szerelme” igen kedveitekké lettek a finn gyülekezetekben.

— Közvetlen feladatként még nem kaptam magyar énekek fordítását — tér ki a válasz elől — de más módon igyekszünk most bővíteni a finn— magyar egyházi kapcsolatokat az irodalom terén. A Somvi- rág-kötetet adja ki finnül az egyik egyházi kiadó. Engem bíztak meg a fordítás elkészítésével, s az nemcsak hogy elkészült, de mire hazaérünk

remélem már a könyvpiacon is lesz.

— Mi a véleménye a Somvirágról? ■

— Igen meleg közvetlenséggel fedi fel a magyar egyházi írók és olvasóközönség igényét és érdeklődéskörét a bibliai képek feldolgozásától napjaink gyülekezeti kérdéseiig. Többet ér, mint egy szakszerű ismertetés a magyar egyházi életről. Különösen a prózája szép, s bizonyára meg fogják kedvelni a finn olvasók is.

— Mit tervez még fordítani a magyar egyházi irodalomból?

■— örömmel fordítanék a Somvirág prózájához hasónló írásokat, s ezt remélem indokolni fogja a finn olvasók igénye is. De addig is készülök nyomdába adni Turmezei Erzsébet verseiből egy csokorra- valót.

Kezével-szemév el újra végigsimít a kalotaszegi párnákon, még néhány szó Madách Mózesének pompás előadásáról, Anna-M.aija Raittilának a könyvek, finn emlékek, és már csak a mosolya bujkál itt magyar népi szőttesek között.

D. Koren Emil

CSALÁDI HÍREK