Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-08-01 / 31. szám
Gyülekezeteink a hétköznapokban Gyülekezet a Bakony alján Hazavert az eső a kukoricából, leültem írni... Éppen rálátok a vén körtefára..ágai között csillogó ábra: pókháló. Minden szálán ezernyi vízcsepp, a most átvonult zivatar emléke. A napsugár szikrázó széppé teszi' a vízcsepp- ftizéreket, de hamarosan el is párologtatja. Ahogyan felszárítja sáros vetéseinket, mehetünk kapálni. Mert eső után nőni fog a kukorica, de a gyom is. így tanít Isten mindenféleképpen, hogy a legjobb jó mellé is társulhatnak súlyos kérdések, viszont sokszor a rossz mögött hálaadással fedezzük fel Isten kezét... Előre kellett ezt bocsáta- nom, amikor a szerkesztő kérésére Nagyveleget, ezt a kis bakonyi falut kívánom bemutatni az Evangélikus Élet olvasóinak. Hiszen jóról kell írnom, hála Istennek, jót írhatok a falumról, de azért vannak itt kérdések is. A térképen kívül Nagyveleget Mór mellett kell keresni — nem a térképen, mert azon nincs rajt —, legfeljebb autótérképen, amire azért 'került, mert itt az út is véget ér. Ezért viszont nem lehet a Bakonyt okolni, hiszen felénk a Bakony már réges-régen megszűnt „rengeteg” lenni, már nem is hegység, hanem hullámzó dombok lankás sora. Itt bújik meg az egyik völgyben Nagyveleg, a falu. Mondhatnám azt is, hogy Nagyveleg, a gyülekezet. Mi annak a kevés falunak a sorába tartozunk, ahol nem néznek farkasszemet a templomok, hanem egyetlen templom az evangélikus templom (van még egy használaton kívüli rk. kápolna). Valamikor az egész falu evangélikus volt, ma is nagyobbrészt az. A „nagyobbrészt” nem jelent nagy számot, hiszen az egész falu sem nagy. Az 1960-as népszámláláskor még ezren felül volt (1008), azóta fogyott 70—80 lélekkel. Kétféle fogyás A lélekszámfogyás pontosan egy a súlyos kérdések közül, aminek kapcsán csupa jót irhatok. Ezt hangsúlyoznom kell, mert volt már ilyen helyzetűt, de egészen más háttérrel. Száz éve, 1869-ben, a püspöklátogatási jegyzőkönyvben erről ez olvasható: „Tíz év olta fogyott a gyülekezet 179 lélekkel a kisgyermekek nagy halandósága és Szlavóniába költözés által.” Akkor 520-ra apadt le a gyülekezet lélekszáma, kevesebb volt, mint száz évvel előbb a templomépítéskor, amikor 540 lélekkel kérvényezték őseink á templomépítési engedélyt. Ez a fogyás a nyomorúság számlájára írható: éhség, betegség vitte sírba a gyermekeket és a megélhetés keresése adott vándorbotot sok család keze- be... Ha a mostani fogyás okait kutatjuk, egészen más indítékokra bukkanunk. Ilyenek: a tanulási lehetőségek kiszélesedése, a jólét, az igények megnövekedése. — Városban, vagy az országos vérkeringéshez közelebb eső falvakban nem lehetett úgy érzékelni azt a szédületes fejlődést, aminek tanúi lehettünk mi községünkben az utolsó 15 évben! Krisztus szelíd bizonyságtevöjc Kempis Tamás emlékezete Kereken 500 évvel ezelőtt, §1 éves korában hunyt el 1471, Július 25-én egy szeretetben és szolgálatban gazdag élet, családi nevjén Bemerken Tamás, Hkd a Rajna és Maas folyók 'közötti Kempenben született. Szülővárosáról neveztetve el, "később Kempisnek ismerte meg a világ. A középkor utolsó szakaszában fellépő egyházi reformtörekvések egyik nagy alakja Gerardus Magnus. Nevéhez fűződik az a misztikus színezetű vallásos irányzat, mely főleg A-Ugustinus hatása alatt a kegyesség megújult lelkesedésével vallotta a megtérés feltétlen szükségességét. Hívei később egy Floretius nevű barátja deventeri házában költöztek össze, majd belőlük alakult a .közös élet testvérei” (fratres vitae communis) nevű szeretetközösség. Később máshol is keletkeztek ilyen testvér-házak Németországban s Europa-szerte. Ezeknek tagjai szerzetesi fogadalom nélkül, általában polgári foglalkozásukat is megtartva, pusztán a „bona voluntas”, a jóakarat alapján teljesen önkéntesen éltek e testvéri közösségekben. Németországban közülük kerültek ki a humanizmus úttörői. Tevékenyen részt vettek az ifjúság nevelő munkájában, s maguk is több helyütt alapítottak iskolákat. (Égy ilyen iskolának volt tanulója Magdeburgban Luther Márton is 1497/93-ban). E szellemi légkörben nevelkedett és munkálkodott Kempis Tamás is. S mint a gyöngyhalász a tenger mélységeiből, a Krisztus tanításától áthatott evangéliumi gondolatok igazgyöngyeit keresgélte s gyűjtögette össze, melyeknek csokra fő művében az „Imitatio Christi”, Krisztus követése címen az akkoriban induló könyvnyomtatás révén hamarosan kedvelt és olvasott áhí- tatos könyve lett a keresztyén világnak. Abban a korban, amelyben a naiv csodákba s boszorkányokba vetett hit, valamint a tömegek lelkét megrendítő természeti csapások (pestisjárványok) a fanatikus enthuziaz- mus rajongó megmozdulásaihoz vezettek (flagellánsok, máglyák, inkvizíció), valósággal üdítő s éltető harmatként hatott Kempisnek ez az iro- dalmilag is vonzó sajátos formába öntött evangéliumi fényektől ragyogó írása. írójának szerénységére jellemző, hogy a könyv szerzősége körül hosszú ideig vitáztak. Ma már azonban szinte egyértelmű a 'megállapítás, hogy ha talán nem is eredeti formájában, mégis Kempis Tamástól ered, aki a „közös élet testvérei” deventeri iskolájában járt s a megújult kegyesség (devotio moderna) híve volt. , A könyv magyar nyelven több fordításban látott napvilágot, s a 'belőle sugárzó szelíd, állhatatos istenkeresés meleg lelkesedése nemcsak a korabeli egyházban jutott nevelő szerephez, hanem protestáns körökben is szívesen használt építő írásként olvassák ma is. Négy fő részből áll, s mindegyik ma is alktuális kérdésekre kínál megoldásokat. Az első rész a halál és ítélet szem előtt tartása mellett elvezet helyes önismeretre, saját gyarlóságaink belátására, s a mások hibáit is tűrő engedelmességre és szeretette. A második rész a lelki élet különféle kísértései közepette a Krisztus keresztjére való tekintésben kínál segítséget és útmutatást. A harmadik részben a mindent egyedül Istenre vonatkoztató vigasz- és békességkeresés, valamint az örökélet utáni vágyódás szívhez és értelemhez szóló tanítását kapjuk. Végül a negyedik részben a bűnbocsánat szentségének alázatos himnuszával záródik a könyv. Kempis kifejezései sokszor egészen egyszerűek és keresetlenek, másszor meg emelkedetten lángolók (Különösen az úrvacsoráról szóló negyedik részben). Gondolatai kétségét oszlató, reménységet gyújtó ébresztgetések, melyeket korunk embere, anélkül hogy le kellene fújni róluk az évszázadok porát, ma is lelki haszonnal olvashat. Szelíd bizonyságtevése Kempis nevét és könyvét átmentette az évszázadokon, mert annak az „új”-naik sejtetőjeés hirdetője volt, amely végeredményben az ő halálát követő 50 év után 1521-ben, a worm- si birodalmi gyűlésen Luther Márton még felszabadultabb s minden hamis alázatosságtól, megalkuvó gátlásoktól mentes bátor helytállásával lett teljessé a ^formációban. Sárkány András Valamikor alig jutott el valaki innen a középiskolába, ma azt tartjuk számon, ha valamelyik évfolyamból akad égy-egy, aki nem akar tovább tanulni. Csakhogy az elektromérnök, a pék, a finommechanikus, a gyorsíró, a szerelő nem talál itthon munkát! Elmennek tanulni és odamaradt a fiatalok nagyobb része. Igazuk van. Éveken át harcoltunk azért, hogy a mi vidékünk is kapjon ipart a bányák mellé. Megtörtént az ipartelepítés. Nem kell magyaráznom, hogy mit jelent ez a község életében. Az egy bányajárat mellett 3 üzembe viszik a buszok a munkásokat, kik között ugrásszerűen nőtt meg az asszonyok, fiatalok száma. A mi problémánkat viszont ez csak annyiban érintette, hogy most a „kivándorlás” iránya nem Székesfehérvár, hanem Mór. Közelebb a munkahelyhez, ez a jelszó. Ez előrelépést jelent a családoknak, nálunk pedig egy súlyos gondot: elöregszik a gyülekezet! Híveink 30 százaléka nyugdíjas korú. magasan az országos szint felett. Az öregedésből egyenesen következik a rokon probléma: fogy a gyülekezet és kilátásaink is nagyon riasztóak. Az egyik legsűrűbben lakott utcában 43 evangélikus ház van. A felénél, pontosan 22-nél már befejezett ténynek látszik, hogy a családból, az örökösök közül senki sem fogja tovább lakni a régi házat... Ha egyszer ez a korosztály megindul a temető felé, nagy űr marad utánuk... Magasabb szintű összetartozás Mit mondjunk most ezekre? Próbáljunk szembeszállni a városiasodás világjelenségével? Álljunk elébe a jobbnak, a fejlődésnek? Ezt nem! — Ä presbitériumban arról beszéltünk, hogy fel kell adni a gyülekezeti önzést. Amikor már a világot fogja át érdeklődésünk, gyülekezetileg is ki kell lépnünk a szűk határok közül! Ebben a kérdésben ez azt jelenti, hogy az országos egyházra nézünk és jó reménységben vagyunk, hogy a mi létszám- csökkenésünk másutt gyarapodást jelent. Az elmenőket nem kötjük a gyülekezethez, hanem igyekszünk átadni új gyülekezetének és arra biztatjuk, hogy oda épüljön be minél előbb. Ezzel támogatja régi gyülekezetét is. Hiszen már most is érvényesül az országos összefogás pl. a Központi Alap kis- gyülekezeteket segítő tevékenységében. Biztosak vagyunk abban, is hogy az együ- vétartozásból következő testvéri felelősség mind több s több formában fog megvalósulni. Jólét és gyülekezet Falunk és ezzel gyülekezetünk bemutatásához hozzátartozik, hogy gazdasági előrelépését néhány számmal illusztráljam: ebben a kis faluban 112 új ház épült, minden házban van rádió, villany is, felében televízió, a fele háztartásban gáz, ami annál meglepőbb, hiszen itt az erdők, banyák tövében nem kérdés a tüzelő beszerzése. — Gyülekezeti szempontból ennek is két oldala van: Egyrészt: nem szűnünk meg hálával emlékeztetni arra, hogy milyen áldás a munkalehetőség és hogy munkánk eredményét békében élvezhetjük. Ehhez tartozik, hogy alázattal elismerjük: a gyülekezetnek is azért van több bevétele, mert a jó keresetből könnyebben jut ide is. — A másik oldal: azért ennek ára van. Az új ház és a hűtő- szekrény nemcsak a keresetből lett, bár a tsz is jól megy már és a bánya közismerten jól fizet. Mióta ez a nép rájött arra, hogy magának, a maga hasznára dolgozhat, szinte lázas lendülettel vetette bele magát a pénzkeresésbe. Éjjel és nappal dolgozik. Szó szerint. Állatot tart, részest vállal, takarmányt gyűjt... De emellett aztán semmire sincs idő. Isten közel van A napokban egy asszony, mondta: Nem vagyunk mi istentelenek, ha nem is járunk templomba, de hát nem érünk rá! — Nem cáfoltam meg, mert valóban sokféleképpen megmutatják, hogy nem fordítottak hátat az egyháznak. Nemcsak pénzben, bár az sem lebecsülendő, hogy egy délután összeadták a harangok, az orgona villamosításához szükséges pénzt; hanem sok másban is, amikor segítségre van szükségünk. Emlékezetes marad, hogy amikor hozzá- kezdtünk a templomrenováláshoz, két olyan bányász jött első napon a kőművesek mellé segítőnek, akik az éjszakás műszakból akkor szálltak le a buszról. A szakmunkán kívül és mellett minden munkál megadott a gyülekezet ingyen, de még a szakmunkások is ledolgozták az ingyen napot. Mégis, mikor erre a beszélgetésre gondoltam, így fohászkodtam: Uram, hálát adok Neked, hogy nem istentelen ez a nép. Nem azért, mert pénzt ad, nem a néhanapi, nagy ünnepi templomlátogatásért, hanem azért, mert Te vele vagy! Hétköznapon és vasárnapon, falun és városon, templomban és templomon kívül nagy csodálkozással adunk hálát : olyan világban élünk, amelyben ezer jel mutatja, Isten nem hagyta el! Ez az alapja annak, hogy ebben a kicsiny gyülekezetben tudunk hálát adni és merünk jövőt tervezni. Mert ajándékunk az ígéret: velünk az Isten ! Az az Isten, aki közel jött a Jézus Krisztusban, ma sincs távoL Kajos János A győztes dala Sok kicsi fűszál, tarka virágok: puha párnák Simogassátok arcom, míg építem az oltárt tiszta kövekből. Énekeljetek hullámzó, halk zenére, Arany dongók arany szakszofonnal adják. Méz-illat mindenütt. Cseppenő gyönyörben a gyümölcsök. Búzavirág-koszorút fonok oltáromra dísznek, A fehér kövekre teszem, arcom belerejtem. Nyugszom Atyám kebelén, kezem, kezében. Jozsa Mártonná A keresztyén leMismerethez Közel-keleti egyházi vezetők felhívása Számos közel-keleti egyházi vezető: a görög ortodox pátriárka, a görög katolikus pátriárka, a szír ortodox pátriárka, a szír-katolikus érsek, az örmény katolikus pátriárka, a maron ita pátriárka, a latin apostoli vikárius, a káld-eai katolikus vikárius és az evangéliumi protestáns egyház vezetője felhívással fordult a keresztyénekhez. A felhívás a közel-keleti helyzettel, az arab népek elleni cionista izráeli agresszióval foglalkozik. Az 1967. évi izráeli katonai agresszió óta az arab keresztyének többször fordultak az európai és nyugati keresztyénséghez azzal, a kéréssel, hogy tanúsítsanak nagyobb tárgyilagosságot a közel-keleti események megítélésében: Ne a nyugati, európai keresztyénség részéről a múltban, különösen a második világháború alatt megnyilvánuló antiszemitizmus miatti rossz lelkiismeret alapján - foglaljanak állást, s ne próbáljanak most az arab népek rovására törleszteni a zsidó néppel szemben, miközben az imperialista és cionista izráeli agressziót veszik pártfogásukba. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának tagegyházai más keresztyén világszervezetekkel, így pl. a Keresztyén Békekonferenciával együtt kezdettől támogatják az arab keresztyének fenti jogos igényeit. A felhívás bevezetőül rámutat arra, hogy ami e térségben történik, „méreteiben és jelentőségében meghaladja a helyi vonatkozást, amelyet sokan szeretnének neki tulajdonítani.” Felsorolja a Palesztinái nép ellen elkövetett igazságtalanságokat és atrocitásokat. Rámutat arra, hogy „a zsidók, mint közösség, századokon át éltek ezen a földön más vallási közösségekkel es felekezetekkel együtt, teljes békében és egyetértésben.” Ma pedig „a cél — néha bevallottan, — néha álcázva — a cio- ni zrnus részéről ennek az örökségnek a megszüntetése és feloszlatása egy faji és felekezeti államban ... az arabok kárára.” ... „Ennek következtében mi, a közel-keleti keresztyén közösségek pátriárkái és felelős pásztorai, egybegyűlve a damaszkuszi ortodox pátriár- kátuson, miután feltártuk a Palesztinái harc igazi dimenzióit, valamint piszkos oéljait, az emberi lelkiismerethez kívánunk szólni,... hogy szembeállítsuk történelmi felelősségével. A végzetes következmények mind a keresztyéneket, mind a zsidókat, ■mohamedánokat érintik ... röviden, az embert... Bárha szavunk rést tudna ütni a cionista propaganda vastag falán, amely meg akarja akadályozni az egyetemes lelikiismeretet abban. hogy lássa az igazságot és egyesüljön velünk, akik élő tanúk vagyunk a drámában, egy egyetemes és egyben szent ügy védelmében” — fejeződik be az arab keresztyén egyházi vezetők felhívása. A művészet és ä szépség mint gyógyítóért) Dr. Gálfi Béla, a Pomazi Munkaterápiás Intézet igazgató-főorvosa évek óta sikerrel alkalmazza a külföldön is bevált mélyen szociális gyógymódot: képzőművészeti alkotásra szoktatva a gondjaira bízott elmebetegeket. Kitűnő szkizofréniás betegek munkai között akadt nem egy meglepően érdekes festmény, agyagszobor, iparművészeti darab. Az értelem tiszta pillanatai és hirtelen támadt sugallat felvillanásai keveredtek merev, tétova vonalakkal, összefüggésmunkatarsa, ifj. dr. Stumpf Imre orvos irányítja a terápiás betegek foglalkoztatását. Mindjárt belépésüktől kezdve kedvet ébreszt bennük, hogy gyurmázzanak. Mély lélektannal tanulmányozza hajlamaikat, rejtett képességeiket és lassanként, kiki hozzáfog belső ösztönzésre vagy rajzoláshoz, festéshez, vagy a mintázáshoz, szövéshez, hfmezéshez. A tavalyi figyelmet keltő tárlat után mintegy húsz beteg válogatott alkotásaiból kiállítás nyílt a Budapest Szálló Galériájában. Különösen a telén szinhalmazzai. És mégis, összhatásukban művészi hatást gyakoroltak a nézőre. Valóban, szinte a gyógyulásnak halvány jeleit, öröm-reményét éreztük szemlélődés közben. Az igazgató-főorvos nyilatkozata szerint, ugyan nem lehet bizonyossággal teljes gyógyulásról beszélni, de igen sok beteg visszamehet idők múlt- tán polgári foglalkozásához is. — Áldozatos, gyönyörű munkát végeznek a pomázi orvosok. Halts Géza Hibaigazítás Július lt-i számunkban Szabó Gyulának a debreceni gyülekezetről írott cikkében sajnálatos módon két értelmet változtató sajtóhiba csúszott be. A negyedik hasáb közepetáján a mondat helyesen így hangzik: „Nekem nem adatott meg a könnyed, derűs, és játszi portyázás a költőiség frontján.” A cikk utolsó két szava pedig „vallás szeretetéből” helyett így hangzik helyesen: vállas szerétéiből. Köszönjük azoknak, akik figyelmesen olvassák lapunkat s felhívták figyelmünket az első hibára, — ismervén Szabó Gyula magvas, tömör, kifejező stílusát — s így közölhetjük a helyesbítést. De különösen köszönjük a cikk utolsó két szavának szinte egyetlen veszszőcserén múló óriási értelemváltoztató hibájának javítását. Szinte az egykori iótá- vita jut az eszünkbe. íme, egyetlen vessző keresztyénsé- günk korszakos stílus és tar- tal omváltozta tását mutatja. A „vallás szeretete” a századelő egyháziasságának jellemző eszméje volt. Az a korszak gyönyörű énekünknek egy sorát is leszegényítette ez eszme bűvöletében (358): „Szegény fejem, hová hajtnálak, ha a vallás ölére nem” — szólt az eredeti „Krisztus ölére” helyett. (Énekeskönyv-újításunk óta körrigáltúk.) Ma pedig íme, mennyi különbségeit rejt, s mennyire jellemzően fejezi ki a diakómiai egyház-szemlelet erőteljes áramlását a „vállas szerétét” a vallás szeretető helyett. BABILON ÚJJÁÉPÍTÉSÉ? Saleh Mahdi Ammash tábornok. iraki alelnök Bagdadbar kijelentette, hogy a 3700 éwe ezelőtti Babilon városának égj részét újjá kívánják építeni közötte a hét ókori csoda egyikét, Semiramis függőkertjeit Az ehhez szükséges anyagi esz- 1 közt, mintegy 100 milliónyi nyugatnémet márkát az iraki ■ kormány az Egyesült Nemzetek , Szervezete UNESCO-program- jal keretében kívánja előteremteni. (epd) PROTESTÁNSOK JUGOSZLÁVIÁBAN Jugoszlávia 20 millió lakosából 200 ezer a protestáns. A Szlovák Evangélikus Egyház 55 ezer és a Szlovén Evangélikus Egyház pedig 25 ezer tagot számlál. A magyar nyelvű Református Egyháznak 30 ezer tagja van. Dr. Struharik újvidéki (Növi Sad) evangélikus püspök szerint törekednek az egyházi élet együttes szervezetének létrehozására, de ezt megnehezítik a történeti háttér különbsége mellett a nyelvi különbségek és a földrajzi távolságok is. (epd) PHILIP POTTER az Egyházak Világtanácsa helyettes főtitkára, a nyugat-indiai származású metodista lelkész a hamhurei p evetemtől tiszteletbeli teológiai doktori címet kapott ökumenikus munkásságáért (epd)
