Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-07-25 / 30. szám

Jer 32, 39—42 A keresztyén ember életében vannak olyan időszakok, ami­kor úgy érzi, hogy Isten elhagyta. Nehéz idők megpróbáltatása, szenvedés és csüggedés elrejtik előle Isten gondviselő és meg­mentő szeretetét. Izrael is így érezte egészen elviselhetetlen­nek a babiloni fogság súlyát. Pedig Isten ilyenkor is megaján­dékozza választottait, cselekszik övéivel és várja népe hűségét. 1. AMIT ISTEN AJÁNDÉKOZ NEKÜNK: olyasmi, amire legnagyobb szükségünk van. Mivel gyengék vagyunk, erőt ajándékoz. „Egy szívet adok nekik” ígéri igénkben, s az egység valóban nagy erőforrás. A széthúzás, pártoskodás, gyűlölet sokszor keserítette a múltban népünket is, egyházunkat is. Le­gyünk hálásak, hogy éppen a mi korunkban valósul meg Isten ígérete, hogy egyházak és népek keresik egymás között az egy­ségnek és a megértésnek az útját. Az utat is Isten jelöli ki szá­munkra, amikor azt mondja: „Egy utat adok nekik.” Az egyet­len út, a célba vivő, földön is eligazító és üdvösségre is vezető út, amelyet nemcsak megmutatott, hanem nekünk ajándéko­zott Isten. Az istenfélelemnek és a szolgálatnak az útjáról van szó, amelyet megtalálva, illetve elfogadva lehet valósággá Is­tennek az az ajándéka is, hogy „jól legyen dolguk, nekik és fiaiknak”. Amit tehát Istentől kapunk, „hosszú távon” ébreszt bennünk reménységet, de a jelenben is ad erőt, utat és ered­ményt 2. AMIT ISTEN CSELEKSZIK VELÜNK, az azt a célt szol­gálja, hogy bénultságunkból felrázzon, új hitet, bizalmat önt­sön a csalódott emberekbe. Ezért köt „örökkévaló szövetséget” népével. Azt ígéri, hogy nem szűnik meg jót lenni velük, és be­plántálja őket abba a földbe, amelyen akkor földönfutókká kellett lenniük. Csupa olyan cselekedet, amely biztonságot, ál­landóságot biztosít, sőt Isten bölcsességének a bizonysága, amikor azt hangsúlyozza, hogy tud hozni népére veszedelmet is, de meg is szabadíthatja őket. Elmúlt életünk során, népünk tagjaiként, sokszor megtapasztaltuk mi is, hogy Isten romo­kon is tud új életet kezdetni, aggodalmakból megnyugvásra jut­tatni és sötétségből világosságra vezetni. Szövetsége pedig, amit velünk Jézus Krisztus által kötött, túlmutat földi gond­viselésén. „örökkévaló” szövetség, megmásíthatatlan „testa­mentum”, amelyben elvégezte akaratát, hogy megkegyelmez, megbocsát, örök életre hiv. Így öleli át Isten cselekvő szeretete egész létünket, földi szolgálatunkat és örök jövendőnket. Ez az ű^cselekedete, amelyet állandóan munkál közöttünk, csak job­ban kellene rá figyelnünk és észrevennünk. 3. AMIT ISTEN VÁR TÖLÜNK, az nem egyszerűen hála azért, amit' adott nekünk, vagy cselekedett velünk. Mert nem őneki van szüksége hálánkra, vagy hűségünkre, hanem mi le­szünk boldogabbak, ha megtesszük. Így kell értenünk Istennek azt az akaratát, hogy „mindenkor engem féljenek”, tehát a baj­ban, a megpróbáltatásban is, mert csak így maradhat meg a kapcsolat Istennel. És az az igény is, hogy „el ne távozzanak tőlem”, ugyancsak azt a lehetőséget akarja fenntartani, hogy Isten bármikor adhasson nekünk vagy cselekedhessek velünk. Az Istentől bálványokhoz, saját önzéséhez, vagy akár céltalanul elforduló ember saját magát szegényíti meg. mert nem hagy­ja, hogy Isten jót tehessen vele. És nem érti és érzi meg a szol­gálat szépségét sem, mert nemcsak Isten iránti feladatát mu­lasztja el, hanem embertársaihoz fűződő kapcsolatát is helyte­lenül értelmezi. Az Isten szeretetét megtapasztalt ember min­den körülmény között hiszi, hogy Isten mindennel az ember javát, sőt üdvét akarja, s ő is Istennek ezt az akaratát adja to­vább magatartásával. Ez az az életfolytatás, amit Isten vár az övéitől. Amit Isten ad és cselekszik, azzal földi boldogságunkat és örök üdvösségünkét munkálja; amit vár, az ennek az elfogadá­sa és továbbadása. így hív hit által örök életre. Bárány Gyula IMÁDKOZZUNK Urunk, köszönjük ajándékaidat, amelyek által megerősítet­tél, vezettél és mindent javunkra cselekedtél. Köszönjük, hogy gondod van mindennapi életünkre, de örök szövetséget is kö­töttél velünk, hogy üdvösségre juttass bennünket. Add, hogy mindezért tudjunk őszintén hálát adni, téged félni és ember­társainknak szolgálni, Jézus Krisztus Urunk által. Amen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1971. július 25-én Deák tér de. 9 (űrv.) ifj. Harmati Béla, de. 11 (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6 dr. Hafenscher Ká­roly. Fasor de. 11 Szirmai Zoltán, du. 6 Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10 Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Solymár János, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. de. 11 dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10 Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12 Sülé Károly. Zugló de. 11 (úrv.) Bízik László. Rákosfalva de. 8 Bizik László. Gyarmat u. de. fél 10 Bizik László. Fóti út de. 11 Benczúr Lász­ló. Váci út de. 8 Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10 Benczúr László. Üjpest de. 10 Blázy Lajos* Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 Matií2 László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MAv telep de. 8. Rákospalota Nagy­templom de. 10. Rákospalota Kis- templom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sasha­lom de. 9 Karner Ágoston. Mátyás­föld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákos­csaba de. 9 Békés József. Rákos­hegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákos­keresztúr de. fél ll, du. 3. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11 (német), de. ll (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6 Szita Istvánné. Torockó tér de. fél 9 Szita Istvánné. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tartsay Vilmos u. de. 9 Fi- lippinyi János, de 11 Filippinyi Já­nos, du. fél 7 dr. Benes Miklós. Budakeszi de. 8 Buttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) Bencze Imre, de. 11 (úrv.) Bencze Imre, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. fél 9 Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. ll Visontai Róbert. Budaörs du. 3 Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5 Visontai Ró­bert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság után a 7. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Mk 8. 1—9: az igehirdetés alapigéje: Jer 32-, 39—12. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Július 25-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Petőfi rádió és az URH adó. Igét hir­det WELTLER REZSŐ sopro­ni esperes. — segédlelkész-Athe- LYEZÉSEK. D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Egyházkerület püspöke ifj. Görög Tibor rá- kosszentmihályi segédlelkészt szeptember l-től a fasori gyü­lekezetbe, Győr Sándor pécsi segédlelkészt szeptember l-től a kecskeméti gyülekezetbe, Krámer György békéscsabai segédlelkészt szeptember l-től a pécsi gyülkezetbe osztotta be segédlelkészi szolgálatra. — SEGÉDLELKÉSZ-ELHE- LYEZÉS. D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Egyházkerület püspöke Gabányi Géza végzett teológust augusztus l-től a paksi gyülekezetbe. Kalácska Béla végzett teológust augusz­tus-l-től a- cinkptai és- a . fér rencvárosi gyülekezetbe, Ribár János végzett teológust au­gusztus l-től a szegedi gyüle­kezetbe, Zátonyi János végzett teológust szeptember l-től a békéscsabai gyülekezetbe osz­totta be segédlelkészi szolgá­latra. — APÓS TAG. A kiskőrösi gyülekezet énekkara hatvanöt taggal július 4-én a gyüleke­zetben szolgált. Igét hirdetett Ponicsán Imre kiskőrösi igaz­gató-lelkész. — SZENTES. A gyülekezet egyhangúan megválasztott új felügyelőjét, dr. Bessenyei Kálmán főorvost, június 20-án ünnepi istentiszteleten iktatta be tisztségébe Bártfai Lajos es­peres. — HÁZASSÁGKÖTÉS. Hor­váth Jénő és Héjjá Zsuzsanna július 3-án tartották esküvőjü­ket a péstlőrinci templomban. A szertartást Fónyad Pál nagykanizsai lelkész végezte. „Amit Isten egybeszerkesztett, azt ember el ne válassza!” — HAZASSAGKÖTÉS. Sü­megi Péter és Németh Márta július 10-én tartották esküvő­jüket a csikvándi templom­ban. A szertartást a vőlegény édesapja, Sümegi István kővá­góörsi és a menyasszony édes­apja. Németh Géza csikvándi lelkész végezte. Énekkel szol­gáltak a vőlegény édesanyja és a gyülekezet: asszonytagjai. „Áldjad én lelkem az Urat!” — HARMONIUMOT vennék, vt- dákról i£ akármilyen állapotban. Arat kérek. Zelenai Istvánné, Bu­dapest, VIII., Szerdahelyi u. 13. I. 15. — DRENYOVSZKJ PAl, szoba- festő-mázoló kisiparos, templom, torony mázolási munkákat rövid határidőre vállal. Nagytarcsa, Zrí­nyi u. 5. — ELTARTÁSI szerződést kötne, életjáfadékot fizetne, üres lakrészt, vagy lakásleválasztást keres Buda­pesten orvosnő. Leveleket a Kiadó- hivatalba kér. — MŰSZAKILAG frissen vizsgá­zott, jő állapotban levő, használt Pannónia motorkerékpár eladó. Evangélikus Lelkészi Hivatal, Ko­márom. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÖNYVTÁR kéri kedves Olvasóit, az egy hónapnál régebben kikölcsönzött könyveket szíveskedj enek június—július hő folyamán visszajuttatni a könyvtárba (Bp., VIII., Üllői út 24.1. em. A könyvtár augusztus l-től 31-ig nyári szünetet tart. Gondnok úr A különféle testvéri, baráti, emberi kapcsolatot és megbe­csülést kifejező megszólítás mellett gyülekezeteink férfi­tagjai közül a címben meg­adott rang és titulus hatáskö­rével ruházzuk fel azokat, aki­ket időről időre felhatalma­zunk arra, hogy a közösség vagyonával sáfárkodjanak. Egyházi Törvénykönyvünk­ben a II. Törvény 58. §-a sze­rint „A gondnok az a nagy­korú, feddhetetlen életű köz­gyűlési tag, akit a közgyűlés 6 évi időtartamra arra a fel­adatra választ, hogy a gyüle­kezet dologi természetű ügyeit intézze”. Az idézett § tömör meghal tározásához hozzá kell érteni, hogy ez a tisztség nem ke­nyérkereseti forrás, hanem bi­zonyos időre szóló önkéntes áldozatvállalás. Tehát nem al­kalom az egyéni vagyonszer­zésre. Még csak nem is affé­le, a gyülekezeti felügyelőnél vélt reprezentatív megbízatás. A kifejezetten hőn óhajtott pozíciók közé sem sorolható. Betöltése nem pályázat útján 1történik, és az idézett §-ban megkövetelt emberi magatar­táson túl sem igényel különö­sebb felkészülést, rátermettsé­get. A gondnoki tisztség ném élethivatás, de mivel bizalmi pozíció, az ügyintézésen felüli fokozott lelkiismeretességet igényel. Kisebb gyülekezetek­ben az egyházi pénz kezelése is a gondnok feladatkörébe tartozik. Munkája általában öntevékeny es irányító jelle­gű. Még akkor is, ha ez a lel­kész és elnökség, illetve a presbitérium aktív közremű­ködésével történik. A gondnok elszámoltatása, értékelése, munkájának elismerése az évenként megtartott számadó közgyűlés feladata. Nagyobb méretű gyülekezeti beruházá­sok alkalmával év közben is bármikor ellenőrizhető és el­számoltatható. . Az idézett törvény paragra­fusához azonban nemcsak a fentieket kell hozzá érteni, ha­nem még sok egyéb tapaszta­lást is, amelyek a gondnoki tisztség karakterét gyülekeze­teink életében változatos mó­don, a helyi viszonyokhoz ké­pest formálták, alakították. Itt is érvényesül a közmon­dás: „ahány ház, annyi szo­kás!”. Vannak gyülekezetek, ahol a gondnok személye évenként változik, s így a lel­kész külön megterhelése, hogy évenként kell bevezetni e bi­zalmi tisztségbe embereket. Sokkal ritkább, de helyesebb, ha valaki hűséggel és áldozat- vállalással évtizedeken ke­resztül áll kelyt e megbízatás­ban. Sajnálatos módon sokan e megbecsült munka hitelét rontják a személyük iránt megnyilvánuló bizalom visz- szúutasításával. A gondnoki tisztség elfogadása nem köte­lező, de ugyanakkor mégis a hitünkről és gyülekezetünk iránti szeretettől valló bizony- sagtevés. Az elfogadás mellett természetesen döntő a min­denben való helytállás is. Mert sajnos vannak, akik éveken át csak a címet, viselik, de áldo­zatot nem hoznak érte. Ha- csaknem annyit, hogy az éven­ként elébük tett költségvetés­re, számadásra Odaírják a ne­vüket. Ilyenkor mindig a gyü­lekezet sínyli meg, ha csak af­féle téssék-lássék gondnoka akadt. Faluhelyen többnyire a soros szolgálathoz hasonló­nak tekintik, különösen ahol görcsösen ragaszkodnak még ma is a kor szerinti sorrend betartásához. Ilyenkor tapasz­talható, hogy az egyébként la­zább vallásos életet folytató „jelölt” mintegy „bevonul” a gyülekezet szűkebb közösségé­be, szorgalmasabb templorhíí- togatással, tevékenyebb segít­ségnyújtással fejezve ki tiszt­ségének komolyan vételét. Majd ideje leteltével szabályo­san „kivonul”, „leszerel’’, fel­véve régebbi életstílusát. Ezen belül szerepelnek még a gyak­ran tapasztalt merevség, önfe­jűség, krajcároskodó fösvény­ség, vagy nem indokolható — csupán az egyéni hírt-nevet szerzés vágyától hajtott — be­ruházással járó fölös költeke­zés, ilyen vagy olyan befolyá­solhatóság, valamint a leíkész'- szel kialakult kapcsolat hasz­nos indításokat adó vagy ép­pen visszatartó változatai. Ezek kísértések, amiket kerül­ni kell. Hála Istennek vannak olyan gondnokok is, akik a munká­nak terhét hordozva oly hasz­nos szolgálatokat tesznek a gyülekezetben, hogy komoly kiesést jelent távözásuk. Miért kell szólni mindezek­ről? Mert az egyház élete itt e földön illúzió, ha létét csak az imádság feltételéhez köti. Bár erősen meg lehet kérdőjelez­ni, hogy egyáltalán imádkozó és Istenre hagyatkozó közös­ség-e az olyan, ahol a gyüleke­zet vagyona „Csáki szalmája”. Egy gyülekezetei nehéz elkép­zelni lelkész nélkül. De gond­nok és egyéb elöljárók nélküli gyülekezet egyenesen elképzel­hetetlen. Nem régen hallottam egy tekintélyes lélekszámú gyülekezet lelkészétől, hogy milyen próbássá teszi szolgá­latát a gondnoki tisztség iránt tanúsított közöny hívei részé­ről. Manapság sok szó esik a lel­készhiány kísértő gondjáról, bajáról. De annál kevesebb ar­ról. ami épp olyan döntő a gyülekezetek jövője, sorsa ala­kulására, hogy tudnak-e idő­ről időre „feddhetetlen életű” gondnokokét állítani soraikból az anyagi háztartás vezetésére. Minderről persze tudom, nem elég csak szólni, hanem tenni is kéll valamit érte. Sárkány András „Emberi módon szólok tes­tetek erőtlensége miatt. Amint ugyanis' odaadtátok tagjaito­kat a tisztátalanságnak és tör­vénytelenségnek szolgákul a törvénytelenségre, úgy most adjátok oda tagjaitokat szolgá­kul a szent életre az igazság­nak (8m 6. IS.),, VASÁRNAP. — „Ettek azért és jóllaktak és felszedték a maradék darabokat hét kosár- sal.” (Mk 8, 1—9,) Ha valami kedvére való volt az embernek Jézus csodái közül, akkor a kenyércsoda feltétlenül kedvé­re volt. Az a Megváltó jobban kell, aki így tud a semmiből is sokat adni az éhes embernek. De meg kellett érteniük azt is, hogy Ö nem azért küldetett közénk. Jézus tud kenyeret ad­ni, de Ö elsősorban az életeket akarja megszentelni, hogy megújult életben, új szívvel tudja az ember megosztani a magáét, hogy abból, amit ka­pott, mindenkinek jusson. HÉTFŐ. — „És intette őket: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és Hero­des kovászától.” (Mk 8, 10— 21.) Emberi életünknek egyik legnagyobb gyengesége, hogy sok tapasztalás ellenére is új­ra meg újra elfogja az aggo­dalmaskodás és kishitűség, íme a tanítványok is mennyid re kétségbeesnek a kenyércsó- da után, mert nincs kenyerük és ők éhesek. Ha nem a hit ereje köti az embert Jézushoz, akkor menthetetlenül vissza­esik a régi élet nyomorúságai közé. Épp akkor veszíti el sok ember a nyugalmát és békes­ségét, mikor a legnagyobb szüksége volna rá. Jézust csak úgy lehet követni, ha tudunk benne rendületlenül bízni. KEDD. — „Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és átok. Atyámfia, nem kellene ezek­nek így lenniük.” (Jk 3, 1 — 10.) Az emberi szó, a beszéd felelősségéről szól itt az ige. Sajnos minden ember naponta találkozhatik a nyelv bűnei­vel. Megdöbbentő, hogy meny­nyit tud vétkezni az emberi testnek ez a kicsi tagja. A leg­megdöbbentőbb pedig az, mi­kor a nyelv bűne embertelen­séggel és szertelenséggel. páro­sul. Isten nevét kiejteni és ugyanakkor gyűlölettel beszél­ni,. visszataszító képmutatás. S mennyit káromolja nyelvünk Isten nevét. Mennyi átkot tud mondani! Bizony naponta kel­lene hallanunk az ige figyel­meztetését: nem kellene ezek­nek így lenniük. SZERDA. — „Vigyázz azért, hogy a benned levő vi­lágosság sötétség ne legyen.” (Lk 11, 33—36.) Minden temp­lomunkban ott égnek az oltá­ron a gyertyák, arra tanítva bennüket, hogy a mi életünk szolgálata a gyertya, a lámpás szolgálata legyén — világítson. Sugározza maga körül azt a fényt, mely Jézus Krisztus szeretetében jött el erre a vi­lágra. Ez a szolgálat nagyon alázatos lelket követel. Állan­dó tudatát annak, hogy én csak azt adhatom tovább, amit kap­tam. Ha magamat akarom ad­ni, akkor már sötétséggé vált a bennem levő világosság. CSÜTÖRTÖK. — „Azért, aki vallást tesz rólam az emberek előtt, én is vallást teszek ar­ról az én mennyei Atyám előtt.” (Mt 10, 26—33.) A hi­tét ne szégyelje senki. Amit ajándékul kap az ember az Is­tentől, azzal bátran szolgálhat, mert vele minden esetben csak a jót fogja szolgálni. A baj csak ott van, amikor magunk akarunk cselekedni Isten ne­vében. Röviden szólva, amikor képmutatókká leszünk. Sajnos nagyon sokszor ilyen a keresz- tyénség szolgálata a világban. Természetesen nagyon sokszor ilyen a mi egyéni életünk szolgálata is. Ezért hív az igé­ben Urunk állandó megtérésre, mert másképpen ném tudunk vallást tenni nevéről, PÉNTEK. — „Majd ismét kiment Pilátus és azt mondta nekik: íme, én kihoztam ő'„ nektek, hogy megtudjátok: én semmi bűnt sem találok, ben­ne.” (Jn 19, 1—5.) Milyen szo­morú szívvel kell újra és ú3- ra-olvasni Jézus szenvedéstör­ténetét; Nagyon szomorú kép az, amit ez az eseménysorozat az emberről rajzol. Amikor az ember odaadja magát; a •tiszitátalanságríak és a törvény­telenségnek, milyen vakká vá­lik. Többet és jobban lát a po­gány helytartó Pilátus, mint a főpapok. Isten ebből a vakság­ból akar bennünket kiszaba­dítani, amikor igéjével jön fe­lénk, hogy adjuk oda tagjain­kat szolgákul a szent életre, az igazságnak. SZOMBAT. — „Én tehát úgy futok, niint aki előtt nem bi­zonytalan a cél; úgy küzdők, mint aki nem levegőt vagdos ” (1 Kor 9. 24—27.) Sok sport- verseny tanúi lehetünk a tele­vízió jóvoltából. Mindig elcso­dálkozhatunk azon az akará­son, ahogy az atléta fut a cél felé. Ezt a képet adja elénk Pál. amikor tanítja: próbálj te is így futni azon a pályán, melyre Jézus tett rá! Ha csak egy kis hányada volna ben­nünk ennek az akarásnak a szolgálat útján, mennyivel más volna az egyház élete. Mindig tudni kell, merre vezet a pá­lya és ismerni kell a verseny szabályait. Mi romolható tlan koszorúért küzdünk. Ügy küzdjünk. mint aki nem leve­gőt vagdos. Kökény Elek EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyhá2 Sajtóosztályának lápja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emi! Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII.. Puskin u. 12- Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412— vm Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta index 25 211 71.2529 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyómás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató Negyvenéves a magyarbólyi óvoda Az első világháború után, akkori kormányunk elrendel­te,, hogy az elesett katonák emlékére minden községben turul madaras kő emlékoszlo­pot állítsanak fel. Én, e né­met—szerb nyelvű lakosú köz­ségben az elöljáróságnak azt indítványoztam, hogy az el­esett katonák emlékére egy közhasznú óvodát építtessünk, mely indítványomat él is fo­gadták. A 27 000 pengő költsé­get (akkoriban ez nagy összeg volt) magam gyűjtöttem össze. 1931. július 1-re felépült az óvoda két nagy teremmel és óvónőlakással. Az óvoda kö­zépfalában elhelyezett már­ványtáblába belevésték az el­esettek neveit: 19 evangélikus (köztük Kis János tanítóhk), 5 római katolikus és 8 szerb or­todox, összesen 32 háborúban elesett nevét. Petőfi sorai c.t ragyognak a táblán: „Hol sír­jaink domborulnak, unokáink leborulnak, s áldó imádság mellétt mondják el szent ne­veinket.” Háborúban elesett katonák emlékére épített óvoda tud­tommal, sehol fhásutt niúcs. Vértesi Zoltán ÚSZÓ MISSZIÓS MÜTÖ Az afrikai Csád tó környé- Skóciában készült műanyag kén lakók megsegítésére úszó hajó árát több evangélikus műtőt vett használatba az nyugatnémet ifjúsági csoport Egyesült Szudánmisszió. A adta össze, (epd)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents