Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1970-04-19 / 16. szám

A finn egyház vendége voltam A finn útra abban az össze­függésben került sor, hogy egyházaink püspöki szinten is tartják régóta fennálló test­véri kapcsolataikat. Ennek so­rában hívott meg Simojoki finn érsek egyháza vendégé­nek tíznapos látogatásra. Kapcsolat a finn egyház vezetőivel Az út egyik jellegzetessége volt, hogy szélesre nyitották az ajtót a finn egyház vezetői­vel való kapcsolatok ápolása terén. Mindvégig magas szin­tű fogadást rendeztek, hang­súlyt tettek arra, hogy méltó­képpen fogadják a magyar egyház képviselőjét. Meg is mondták, hogy ezt azért te­szik, mert a finn—magyar kapcsolatokat igen nagyra ér­tékelik. Martti Simojoki finn érsek otthonában is, hivatalo­san is fogadott, négyszer volt alkalmam vele tárgyalni, bú­csúzáskor a repülőtérre is ki­kísért. Aarre Lauha, helsinki püs­pök, otthonában adott foga­dást több finn egyházi vezető részvételével. Erik Forssell, porvooi püs­pöknél tett látogatásom is fo- gadásjellegű volt. A finn egyház külügyi hiva­tala által rendezett összejöve­telen megjelent Rónai Rudolf nagykövetünk is. Aímo T. Nikolainen pro­fesszor lakásán adott fogadá­son a teológiai fakultás taná­rai jelentek meg, élükön Fi­rmen dékánnal. Jelen volt Si­mojoki érsek is. D. Ahti Auranen esperes, Erkki Kario, a finn egyház tá­jékoztatásügyi hivatalának ve­zetője, Eero Saarinen, a lel­készegyesület egyik vezetője, Maunu Sinnemáki, érseki tit­kár, lakásukon adtak fogadást. Ensio Kuula, dómprépost, püspökhelyettes, mutatta meg Helsinki nevezetességeit, s egy diakonissza anyaházban látott vendégül ebéden, miután be­mutatta a finn egyház helsinki diakóniai intézményeit. Kétnapos repülőút kereté­ben megmutatták Finnország sarkkörön túli nevezetességeit is. Rovaniemit, a lappok fő­városát és Kittilä falut. A finn egyház mindannak a javát adta, amit nyújthatott, hogy valóban testvéri gesztus­ról tegyen bizonyságot. Ökumenikus feladataink Finnországi tartózkodásom során két területen jelentkez­tek ökumenikus feladataink: az egyik a testvéri orosz or­todox egyházzal való kapcso­lat ápolása, a másik a Luthe­ránus Világszövetség Porto Alegre-i nyári nagygyűlésére való felkészülés. A finn egyház orosz egyhá­zi delegációt látott vendégül. Ennek vezetője Filaret püspök volt, a zágorszki teológiai akadémia rektora. Tagjai vol­tak: Michail püspök, Borovoj főlelkész, aki G-enfben az EVT- nél dolgozik, és más szemé­lyek. A meghívás célja az volt, hogy két témáról folytassanak eszmecserét. Az egyik a két egyház úrvacsoráról szóló ta­nítása volt, a másik predig a béke teológiája. Finn részről a tárgyalásokon Simojoki ér­sek, Pirinen dékán, Nikolai­nen professzor és mások vet­tek részt. Két alkalommal is részt ve­hettem az orosz ortodox és finn evangélikus egyház test­véri találkozóján. A pravo­szláv egyház által adott záró­fogadáson beszédet mondtam közös ökumenikus feladataink­ról, s ezek sorában szóltam az európai béke és biztonság ügyének egyházi támogatásá­ról is. A finn egyházzal másik kö­zös ügyünk a Lutheránus Vi­lágszövetség 1970. július 14— 24-ig a brazíliai Porto Alegre- ben tartandó nagygyűlésen va­ló részvétel. A finn egyház héttagú delegációval jelenik meg, Simojoki finn érseknek a vezetésével, aki egyben az LVSZ első alelnöke is. A de­legáció tagjai között lesz Ni­kolainen professzor, a finn egyház külügyi bizottságának vezetője, Auranen esperes, az LVSZ segélyosztó bizottságá­nak tagja, teológiánk díszdok­tora is. Örömmel hallgatták beszá­molómat a magyar evangéli­kus egyház Porto Alegre-re szóló felkészüléséről, mert eb­ben az LVSZ-szel tartott kap­csolat megbecsülését látják. Az európai béke és biztonság Mint az Európai Egyházak Konferenciája egyik alelnöke, beszámoltam arról, hogy a Magyar Ökumenikus Tanács meghívására 1970. április 13— 17-ig hazánkban fog ülésezni az az előkészítő bizottság, amely az európai egyházak 1971. tavaszán Dániában tar­tandó nagygyűlését készíti elő. A magyar egyházak ezen a gyűlésen — más testvéregyhá­zakkal együtt —, hangsúlyoz­zák az egyházak segítő szolgá­latának jelentőségét az euró­pai béke és biztonság ügyé­ben. Amint egyházaink 1949 óta részt vesznek a béke ügyé­nek valamennyi döntő kérdé­se támogatásában, ugyanúgy akarják kivenni részüket az európai béke és biztonság elő­mozdításának szolgálatából is. Ilyen értelemben kívánják a magyar egyházak az Európai Egyházak Konferenciája elő­készületi anyagában szerepel­tetni az európai béke és biz­tonság kérdését. Mindennek az a kapcsoló- pontja finn részről, hogy a finn kormányzat, amely magát a keresztyén kultúra örökösé­nek, s liberális politika köve­tőjének tartja, magára vette annak a konferenciának a megrendezési feladatait, amely a budapesti felhívás nyomán van hivatva arra, hogy az eu­rópai kormányok csúcskonfe­renciája legyen. Szolgálataim A finn egyház lelki életébe számos igehirdetésen keresztül volt alkalmam bekapcsolódni. A finn egyház perikoparend- jének textusai szerint prédi­káltam Helsinkiben egyik va­sárnap a János-templomban, másik vasárnap a Munkkivuo- ri-teplomban. Helsinki dómjá­ban Michail, orosz ortodox püspökkel együtt prédikálhat­tam. Rovaniemiben a feléb­redtek szeuratján hirdettem az igét, Kittiläban gyülekezeti esten prédikáltam. Helsinki diakóniai intézményében kö­szöntést mondtam el. A helsinki teológiai fakultás a világ legnagyobb teológiája, mert 1400 hallgatója van. A teológiai professzorok és hall­gatók jelenlétében tartottam előadást „Magyar evangéli­kus egyházunk élete és szol­gálata” címmel. A Järvenpääben levő gyü­lekezeti munkások konferen­ciáján hasonló tartalommal tartottam előadást. Az állami tényezőkkel való kapcsolatból kiemelkedik Ró­nai Rudolf, helsinki nagykö­vetünk által adott fogadás. A finn állam részéről pedig találkozhattam Hosia finn közoktatásügyi miniszterrel. További finn-magyar kapcsolatok Minden szinten kölcsönösen hangsúlyoztuk a finn—ma­gyar egyházi kapcsolatok ér­tékét. Ennek jegyében folytatódni fog püspöki szinten is a láto­gatások sorozata, 1971-ben finn püspök lesz egyházunk vendége. Helsinkibe örömmel várják dr. Prőhle Károly professzo­runkat, aki április végén kez­di meg vendégprofesszori elő­adásait, annak a csereprofesz- szori sorozatnak a keretében, amely már évek óta tart. Hasonlóan folyamatos a fia­tal papok ösztöndíjas tanul­mányútja is. A lelkészek nyári üdültetés­ben részesülnék, s ezen a ré­ven ápolhatják a kapcsolato­kat. A részletkérdéseken túl is, állandó erővel feltörő kíván­ság egyházaink jó viszonyá­nak folytatása. Ez nem öncé­lú kapcsolat, mert túlutal ön­magán, kihat az ökumenikus feladatokra is, de a béke ügyé­nek közös támogatására is. D. dr. Ottlyk Ernő Merész kérésre merész válasz A régi hangszert, a fóti kán­torképző kivénhedt öreg pe- dálos orgona-harmóniumát próbáltam egy évvel ezelőtt jellemezni ilyen szavakkal: szuszog, fújtat, prüszköl, do­hog, nyekeg, zsörtölődik. Ma az újnak, ennek a szép csodának sípszemei átnéznek a terem túlsó sarkába: üres a hely, ahol a régi állott. Mint­ha stafétabotot adott volna át, s fáradtan félreállt. Az új már tovább van egy lépéssel. De mekkora lépéssel! Keresem a szavakat, hogyan is jön ebből a hang. Egy szó­nál állok meg: ömlik. Ebből az orgonából ömMk a hang. Szé­lesen, ár adón, könnyedén, paj­kosan, búgva, fényesen, remeg­ve, sírón, kacagón ömlik. „Szól egészen halkan, dörgő erővel, üdén, csilingelő köny- nyedséggel és gyászos nagy­pénteki hangon” — írja róla Kiss János, aki fáradhatatlan szolgálata közben a legjobb bizonyságot így adta meg ró­pu, törött ablakok, hulló va­kolat és leszakadt csillár néma világában — amint D. Káldy Zoltán püspök is mondotta or­gonaavató igehirdetésében. A merész kérésre íme a me­rész válasz. Egy év után itt áll az orgona a kántorképző nagytermében. Amikor meg­szólalt Trajtler Gábor művé­szi ujjai alatt, úgy ültünk, mint az álmodok. Valamit megéreztünk abból a több ezeréves bibliai igazságból, hogy „szerettének álmában ád eleget’’ az Ür. Az igazság több ezer éves, de ez az orgona mindössze hat­ván. „Kortársam” — súgta oda dr. Fekete Zoltán egyház­kerületi felügyelő, amikor hal­lottuk, hogy 1910-ben építették meg a gerényesi templomban. Angster-orgona. Ezzel érté­két, becsét, hangját és rang­ját egyszerre jelöltem meg. A Baranya megyei Geré- nyesről került ide, ahol a há­ború előtt négyszázan énekel­TUDTAM, JÓ... A tavasz már virágba borult, a sok kis feszülő rügy pattant, s ami dal madárszívbe szorult az apró csőrök hegyén csattant. Ök ketten csak daltalan ülnek, kis fészek szélén egy ifjú pár, daluk, mely drága volt a fülnek, sikoltva hulló tojásra száll. Kettétört tojás, fehér-sárga, egy kis család reménye, álma ott feküdt előttem a sárba, egy madárpár szerelme, vágya. la: „jó mellette órák hosszat tanítani”. A merész kérést alig több, mint egy éve írtuk le. De még le sem írtuk, amikor az első válasz megjött. Mert Isten né­pe ahhoz szokott, hogy Ura ér­ti a kérést, mielőtt az még szavakká formálódott volna. Megmozdította egy gyülekezet szívét, s amikor a fótiak még álmodni sem mertek új orgo­náról, a budavári gyülekezet közel ötezer forintot adott ösz- sze egy istentisztelet offertó- riumán, hogy legyen a fóti kántorképzőnek új orgonája. Akkor írtuk le a merész ké­rést: mi volna, ha egy dél­dunántúli gyülekezet, amely a háború utáni német kitelepe- dés során elnéptelenedett, s elnémult az orgonája, odaad­ná hangszerét a fóti kántor­képzés szolgálatára! Ügy lát­tuk, hogy az élő egyház úgy őrzi igazán az ősök örökségét, ha oda adja a kincsét, ahol az kamatozik, — s nem úgy, ha görcsösen őrzi beszögezett ka­Egy hét és ismét arra jártam, régi fészkén ült a kismadár, csöpp kis fejét tartotta bátran, körötte szél, hó, fagyhaláL Az ágon énekelt a párja, arról tán: az élet csodaszép, hogy szívük a fiókát várja, a rossz elmúlt, márcsak gonosz kép. Megálltam. Néztem és tudtam: jó, hogy bár megpróbálnak az évek, s néha lehullik egy tojás, jó, mert tisztább lesz tőle az ének. Gyarmathy Irén fék mellette. Kitelepültek. Ma negyven lélek a gyülekezet. A fóti kántorképzőben 25 év alatt 563-an ültek orgona- és harmóniumpadnál. Nem né­hány alkalommal, hanem na­pokig, hetekig, hónapokig tar­tó szívós tanulással és lelkes buzgalommal, s jutottak el kot­taolvasástól pedálozott Bach- prelúdiumok játszásáig. Merész álmok fogantak itt, s merész gyümölcsöket érlelt az Isten. Az újonnan felállított orgo­nában 321 síp van. 250 cm-es a legnagyobb, másfél cm-es a legkisebb. Hét regiszter adja a változatokat. Játszóasztala két manuálos. Egyetlen billen­tyűjén 392 változat szólaltat­ható meg a hangszín-kombiná- ci ókkal. És mennyi változat szólal­tatható meg az emberi szív­ben, ha Isten játszani kezd rajta! Merész kérések — me­rész válaszok. K. E. — HÁZASSÁGI ÉVFOR­DULÓ. Udvardy István és ne­je, sz. Lévay Julianna, már­cius 22-én ünnepelték házas­ságkötésük 25. éves évforduló­ját. A jubiláló házaspárt Ta­kács József lelkész áldotta meg a budahegyvidéki temp­lomban. — HALÁLOZÁS. Takáts Já­nos, a meszleni és acsádi gyü­lekezet közös gondnoka, aki 20 éven keresztül hűséges tag­ja volt gyülekezetének, rövid betegség után, 74 éves korá­ban elhunyt. Temetése ápri­lis 3-án volt a meszleni teme­tőben, Szabó Lajos esperes szolgálatával. „Áldjad én lel­kem az Urat!” — Jeszenszky Ilona, a volt Deák téri Evangélikus Leány- gimnázium több évtizedeken keresztül volt tanára, később általános iskolai igazgatóhe­lyettese, türelemmel viselt hosszú szenvedés után, 79 éves korában elhunyt. Lilla nénit sok ezer volt diákja gyászolja. Előkészítjük az Európai Egyházak tanácskozását Április 13—17. között Magyarországon u'.ésezik az Európai Egyházak Konferenciája előkészítő bizottsága. Ennek az egy­házi nemzetközi gyűlésnek az a feladata, hogy az 1971 tava­szán Dániában tartandó Európai Egyházak Konferenciája nagygyűlését előkészítse. AZ EURÓPAI EGYHAZAK KONFERENCIÁJA magába foglalja kontinensünk valamennyi protestáns és ortodox egy­házának képviseletét. A katolikus egyház ebben nem vesz részt, de ehhez hasonló szervezete van, amelyet európai ka­tolikus püspökök konferenciájának neveznek. Az Európai Egyházak Konferenciája szervezetileg úgy mű­ködik, hogy három-négy évenként tartanak nagygyűlést. Erre kerül sor jövőre. Evente tartják a tanácsadó bizottság ülését, évente kétszer pedig az elnökség, ülését. Az elnökségnek an­gol, holland, nyugatnémet, olasz, román, szovjet és magyar tagja van. Magyar részről dr. Ottlyk Ernő evangélikus püs­pök a tagja. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TA­NÁCSA, a magyar protestáns és ortodox egyházak ökumeni­kus szervezete hívta meg az Európai Egyházak Konferenciája előkészítő bizottsági ülését, hogy hazánkban dolgozzák ki a jövő évi nagygyűlés témáját és feladatait. Mintegy harminc külföldi résztvevő érkezik erre az előkészítő bizottsági ülésre hazánkba, a következő országokból: Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Német De­mokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Olasz­ország, Románia, Svájc, Svédország, Szovjetunió. Természetesen a magyar vendéglátók is részt vesznek a bizottsági ülésen. A MAGYAR EGYHÁZAK ezen a gyűlésen — más testvér­egyházakkal együtt — kihangsúlyozzák az egyházak segítő szolgálatának jelentőségét az európai béke és biztonság ügyé­ben. Amint egyházaink 1949. óta részt vesznek a béke ügyé­nek valamennyi döntő kérdése támogatásában, ugyanúgy akarják kivenni részüket az európai béke és biztonság elő­mozdításának szolgálatából is. Ilyen értelemben kívánják a magyar egyházak az Európai Egyházak Konferenciája elő­készületi anyagában szerepeltetni az európai béke és bizton­ság kérdését. MÁR 1969 OKTÓBERÉBEN IS foglalkozott az európai bé­ke és biztonság, kérdésével az Európai Egyházak Konferen­ciája elnökségi ülése. Ez napjaink égető problémája, s meg­oldásához bennünket sok minden erősen kapcsol. A neveze­tes budapesti felhívásról ma már ország-világ hallott. Köz­tudomású, hogy sikere elemi érdeke kontinensünk valameny- nyi nemzetének, minden jószándékú európai embernek. Ez a siker pedig nagyban függ a társadalom, a különböző társadalmi rétegek akaratától. Egyes országokban bizonyos húzás-halogatás, elodázás fo­lyik a budapesti felhívás körül. Miután az Európai Egyhá­zak Konferenciája a különböző országokban hatást gyakorol­hat mind a tömegekre, mind a kormányok álláspontjára, igyekszünk ökumenikus befolyásunkat a nemes cél érdeké­ben latba vetni. Nálunk, Magyarországon, ahol egész társa­dalmunk a péké védelmére van beállítva, ez az igyekezet ta­lán egészen természetesnek tűnik. De bizonyos országokban szükség van ilyen erőfeszítésre, igyekszünk is aktív segítséget kérni azon egyházaktól, amelyeknek országában a kormány­zat halogatja a békelépéseket. A BUDAPESTI FELHÍVÁS felkeltette az európai kormá­nyok és parlamentek figyelmét, ami azt jelzi, hogy ebben a felhívásban több van, mint a szokásos nyilatkozatokban. Ezért örvendetes, hogy a finn kormányzat, amely magát a keresztyén kultúra örökösének s egy liberális politika köve­tőjének tartja, magára vette a csúcskonferencia megrendezé­sének a feladatát. Európai nép vagyunk, s földrajzi helyzetünktől nem vo­natkoztathatjuk el magunkat. Elsőrendűen fontos tehát szá­munkra, hogy sikerül-e megteremteni a békét és a biztonsá­got ezen a földrészen. De nem csupán saját érdekünk teszi első helyre az európai biztonsági rendszer létrehozásának ügyét. Hogy ez a probléma annyira a nemzetközi kérdések élére került, annak oka, hogy az európai biztonság megte­remtése kulcskérdése annak is, hogy sikerül-e elhárítani egy új háború veszélyét. S kitűzték immár a megfelelő eszközt is a cél elérésére: az összeurópai biztonsági értekezletet. SZIVÜNK SZERINT örömmel látnánk, hogy egy csapásra megvalósuljanak azok az intézkedések, amelyek végső soron szükségesek az új háború elhárításához. De ha ez nem lehet­séges egyes nyugati kormánykörök taktikázása miatt, akkor nem lehet a „mindent vagy semmit” maximalista álláspont­jára helyezkedni, hanem látni kell, hogy az apró kis lépések is egy-egy eredménynek számítanak, ha a fegyverzet csök­kentése, a biztonság megteremtése felé haladnak. Az európai biztonsági rendszer fokozatos megteremtése és a nemzetközi helyzetben levő feszültségek részleges csökkentése tehát nyil­ván az egyetemes békét szolgálja. Világos, hogy az európai biztonságról sem beszélni, sem dön­teni nem lehet a két német állam konstruktív együttműködé­se nélkül. Ez azért van így, mert a német kérdést változatla­nul nem lehet kikapcsolni az európai biztonsági problémák köréből. A NÉMET KÉRDÉS olyan probléma, amelyet egyszerűen nem lehet megkerülni, hiszen az élet tűzi napirendre. A meg­oldásnak igazságosnak, békésnek, a két német állam és min­den európai nép érdekében állónak kell lennie. Ezért a meg­oldásért küzd hazánk szövetségese, a Német Demokratikus Köztársaság. Szükség van azonban arra is, hogy a másik Né­metország, az NSZK is, a realitások talajára helyezkedjék, és pozitív cselekedetekkel járuljon hozzá földrészünk békéjének és biztonságának megteremtéséhez. Az Európai Egyházak Konferenciája legalkalmasabb poli­tikai diakóniája most az lenne, ha szerveiben, az egyházakban és a hívekben az európai biztonsági konferencia létrehozásá­nak fontosságát tudatosítanák. Az európai status quo elisme­rése a jövőbeli fejlődés egyik előfeltétele. A fejlődésen a kö­vetkezőt értjük: a szocialista országok készek arra, hogy a varsói szerződést felbontsák, ha a nyugati felek is ezt teszik a NATO-val. Nem a hatalmi tömbök, hanem egy többoldalú biztonsági rendszer garantálhatja Európa jövőjét. A budapes­ti felhívás ezt tartalmazza. Minden más kísérlet háborúra ve­zethet, amely háborút mi, keresztyének, még lehetőségeiben is elutasítunk. REMÉLJÜK, hogy a hazánkban tartandó előkészítő bizott­sági ülésen olyan deklaráció születik, amely egyházi hozzájá­rulás is lesz az európai biztonsági konferenciához. Meggyő­ződésünk. hogy a békéért viselt felelősség hozzátartozik egyhá­zi szolgálatunkhoz. Ez természetszerűleg érvényes konti­nensünkre is. O. E. Előfizetőink figyelmébe Értesítjük kedves Előfizetőinket, hogy lapunk mostan] szá­mában csekkbefizetési lapot helyeztünk el azok számára, akik az előfizetési díjukat rendezni szeretnék. Azok, akik előfizetési díjukat már rendezték, ne vegyék zaklatásnak a csekkbefizetési lap küldését, s tegyék el azt akkorra, amikor számukra is ese­dékessé válik újabb befizetés. Azokat pedig, akik még nem ren­dezték az előfizetési díjat, szeretettel kérjük, szíveskedjenek az előfizetési díjat befizetni. Az előfizetési díj egy hónapra 7,50 Ft, negyed évre 22,50 Ft, fél évre 45,— Ft, egész évre 90,— Ft. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL

Next

/
Thumbnails
Contents