Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-04-19 / 16. szám
A finn egyház vendége voltam A finn útra abban az összefüggésben került sor, hogy egyházaink püspöki szinten is tartják régóta fennálló testvéri kapcsolataikat. Ennek sorában hívott meg Simojoki finn érsek egyháza vendégének tíznapos látogatásra. Kapcsolat a finn egyház vezetőivel Az út egyik jellegzetessége volt, hogy szélesre nyitották az ajtót a finn egyház vezetőivel való kapcsolatok ápolása terén. Mindvégig magas szintű fogadást rendeztek, hangsúlyt tettek arra, hogy méltóképpen fogadják a magyar egyház képviselőjét. Meg is mondták, hogy ezt azért teszik, mert a finn—magyar kapcsolatokat igen nagyra értékelik. Martti Simojoki finn érsek otthonában is, hivatalosan is fogadott, négyszer volt alkalmam vele tárgyalni, búcsúzáskor a repülőtérre is kikísért. Aarre Lauha, helsinki püspök, otthonában adott fogadást több finn egyházi vezető részvételével. Erik Forssell, porvooi püspöknél tett látogatásom is fo- gadásjellegű volt. A finn egyház külügyi hivatala által rendezett összejövetelen megjelent Rónai Rudolf nagykövetünk is. Aímo T. Nikolainen professzor lakásán adott fogadáson a teológiai fakultás tanárai jelentek meg, élükön Firmen dékánnal. Jelen volt Simojoki érsek is. D. Ahti Auranen esperes, Erkki Kario, a finn egyház tájékoztatásügyi hivatalának vezetője, Eero Saarinen, a lelkészegyesület egyik vezetője, Maunu Sinnemáki, érseki titkár, lakásukon adtak fogadást. Ensio Kuula, dómprépost, püspökhelyettes, mutatta meg Helsinki nevezetességeit, s egy diakonissza anyaházban látott vendégül ebéden, miután bemutatta a finn egyház helsinki diakóniai intézményeit. Kétnapos repülőút keretében megmutatták Finnország sarkkörön túli nevezetességeit is. Rovaniemit, a lappok fővárosát és Kittilä falut. A finn egyház mindannak a javát adta, amit nyújthatott, hogy valóban testvéri gesztusról tegyen bizonyságot. Ökumenikus feladataink Finnországi tartózkodásom során két területen jelentkeztek ökumenikus feladataink: az egyik a testvéri orosz ortodox egyházzal való kapcsolat ápolása, a másik a Lutheránus Világszövetség Porto Alegre-i nyári nagygyűlésére való felkészülés. A finn egyház orosz egyházi delegációt látott vendégül. Ennek vezetője Filaret püspök volt, a zágorszki teológiai akadémia rektora. Tagjai voltak: Michail püspök, Borovoj főlelkész, aki G-enfben az EVT- nél dolgozik, és más személyek. A meghívás célja az volt, hogy két témáról folytassanak eszmecserét. Az egyik a két egyház úrvacsoráról szóló tanítása volt, a másik predig a béke teológiája. Finn részről a tárgyalásokon Simojoki érsek, Pirinen dékán, Nikolainen professzor és mások vettek részt. Két alkalommal is részt vehettem az orosz ortodox és finn evangélikus egyház testvéri találkozóján. A pravoszláv egyház által adott zárófogadáson beszédet mondtam közös ökumenikus feladatainkról, s ezek sorában szóltam az európai béke és biztonság ügyének egyházi támogatásáról is. A finn egyházzal másik közös ügyünk a Lutheránus Világszövetség 1970. július 14— 24-ig a brazíliai Porto Alegre- ben tartandó nagygyűlésen való részvétel. A finn egyház héttagú delegációval jelenik meg, Simojoki finn érseknek a vezetésével, aki egyben az LVSZ első alelnöke is. A delegáció tagjai között lesz Nikolainen professzor, a finn egyház külügyi bizottságának vezetője, Auranen esperes, az LVSZ segélyosztó bizottságának tagja, teológiánk díszdoktora is. Örömmel hallgatták beszámolómat a magyar evangélikus egyház Porto Alegre-re szóló felkészüléséről, mert ebben az LVSZ-szel tartott kapcsolat megbecsülését látják. Az európai béke és biztonság Mint az Európai Egyházak Konferenciája egyik alelnöke, beszámoltam arról, hogy a Magyar Ökumenikus Tanács meghívására 1970. április 13— 17-ig hazánkban fog ülésezni az az előkészítő bizottság, amely az európai egyházak 1971. tavaszán Dániában tartandó nagygyűlését készíti elő. A magyar egyházak ezen a gyűlésen — más testvéregyházakkal együtt —, hangsúlyozzák az egyházak segítő szolgálatának jelentőségét az európai béke és biztonság ügyében. Amint egyházaink 1949 óta részt vesznek a béke ügyének valamennyi döntő kérdése támogatásában, ugyanúgy akarják kivenni részüket az európai béke és biztonság előmozdításának szolgálatából is. Ilyen értelemben kívánják a magyar egyházak az Európai Egyházak Konferenciája előkészületi anyagában szerepeltetni az európai béke és biztonság kérdését. Mindennek az a kapcsoló- pontja finn részről, hogy a finn kormányzat, amely magát a keresztyén kultúra örökösének, s liberális politika követőjének tartja, magára vette annak a konferenciának a megrendezési feladatait, amely a budapesti felhívás nyomán van hivatva arra, hogy az európai kormányok csúcskonferenciája legyen. Szolgálataim A finn egyház lelki életébe számos igehirdetésen keresztül volt alkalmam bekapcsolódni. A finn egyház perikoparend- jének textusai szerint prédikáltam Helsinkiben egyik vasárnap a János-templomban, másik vasárnap a Munkkivuo- ri-teplomban. Helsinki dómjában Michail, orosz ortodox püspökkel együtt prédikálhattam. Rovaniemiben a felébredtek szeuratján hirdettem az igét, Kittiläban gyülekezeti esten prédikáltam. Helsinki diakóniai intézményében köszöntést mondtam el. A helsinki teológiai fakultás a világ legnagyobb teológiája, mert 1400 hallgatója van. A teológiai professzorok és hallgatók jelenlétében tartottam előadást „Magyar evangélikus egyházunk élete és szolgálata” címmel. A Järvenpääben levő gyülekezeti munkások konferenciáján hasonló tartalommal tartottam előadást. Az állami tényezőkkel való kapcsolatból kiemelkedik Rónai Rudolf, helsinki nagykövetünk által adott fogadás. A finn állam részéről pedig találkozhattam Hosia finn közoktatásügyi miniszterrel. További finn-magyar kapcsolatok Minden szinten kölcsönösen hangsúlyoztuk a finn—magyar egyházi kapcsolatok értékét. Ennek jegyében folytatódni fog püspöki szinten is a látogatások sorozata, 1971-ben finn püspök lesz egyházunk vendége. Helsinkibe örömmel várják dr. Prőhle Károly professzorunkat, aki április végén kezdi meg vendégprofesszori előadásait, annak a csereprofesz- szori sorozatnak a keretében, amely már évek óta tart. Hasonlóan folyamatos a fiatal papok ösztöndíjas tanulmányútja is. A lelkészek nyári üdültetésben részesülnék, s ezen a réven ápolhatják a kapcsolatokat. A részletkérdéseken túl is, állandó erővel feltörő kívánság egyházaink jó viszonyának folytatása. Ez nem öncélú kapcsolat, mert túlutal önmagán, kihat az ökumenikus feladatokra is, de a béke ügyének közös támogatására is. D. dr. Ottlyk Ernő Merész kérésre merész válasz A régi hangszert, a fóti kántorképző kivénhedt öreg pe- dálos orgona-harmóniumát próbáltam egy évvel ezelőtt jellemezni ilyen szavakkal: szuszog, fújtat, prüszköl, dohog, nyekeg, zsörtölődik. Ma az újnak, ennek a szép csodának sípszemei átnéznek a terem túlsó sarkába: üres a hely, ahol a régi állott. Mintha stafétabotot adott volna át, s fáradtan félreállt. Az új már tovább van egy lépéssel. De mekkora lépéssel! Keresem a szavakat, hogyan is jön ebből a hang. Egy szónál állok meg: ömlik. Ebből az orgonából ömMk a hang. Szélesen, ár adón, könnyedén, pajkosan, búgva, fényesen, remegve, sírón, kacagón ömlik. „Szól egészen halkan, dörgő erővel, üdén, csilingelő köny- nyedséggel és gyászos nagypénteki hangon” — írja róla Kiss János, aki fáradhatatlan szolgálata közben a legjobb bizonyságot így adta meg rópu, törött ablakok, hulló vakolat és leszakadt csillár néma világában — amint D. Káldy Zoltán püspök is mondotta orgonaavató igehirdetésében. A merész kérésre íme a merész válasz. Egy év után itt áll az orgona a kántorképző nagytermében. Amikor megszólalt Trajtler Gábor művészi ujjai alatt, úgy ültünk, mint az álmodok. Valamit megéreztünk abból a több ezeréves bibliai igazságból, hogy „szerettének álmában ád eleget’’ az Ür. Az igazság több ezer éves, de ez az orgona mindössze hatván. „Kortársam” — súgta oda dr. Fekete Zoltán egyházkerületi felügyelő, amikor hallottuk, hogy 1910-ben építették meg a gerényesi templomban. Angster-orgona. Ezzel értékét, becsét, hangját és rangját egyszerre jelöltem meg. A Baranya megyei Geré- nyesről került ide, ahol a háború előtt négyszázan énekelTUDTAM, JÓ... A tavasz már virágba borult, a sok kis feszülő rügy pattant, s ami dal madárszívbe szorult az apró csőrök hegyén csattant. Ök ketten csak daltalan ülnek, kis fészek szélén egy ifjú pár, daluk, mely drága volt a fülnek, sikoltva hulló tojásra száll. Kettétört tojás, fehér-sárga, egy kis család reménye, álma ott feküdt előttem a sárba, egy madárpár szerelme, vágya. la: „jó mellette órák hosszat tanítani”. A merész kérést alig több, mint egy éve írtuk le. De még le sem írtuk, amikor az első válasz megjött. Mert Isten népe ahhoz szokott, hogy Ura érti a kérést, mielőtt az még szavakká formálódott volna. Megmozdította egy gyülekezet szívét, s amikor a fótiak még álmodni sem mertek új orgonáról, a budavári gyülekezet közel ötezer forintot adott ösz- sze egy istentisztelet offertó- riumán, hogy legyen a fóti kántorképzőnek új orgonája. Akkor írtuk le a merész kérést: mi volna, ha egy déldunántúli gyülekezet, amely a háború utáni német kitelepe- dés során elnéptelenedett, s elnémult az orgonája, odaadná hangszerét a fóti kántorképzés szolgálatára! Ügy láttuk, hogy az élő egyház úgy őrzi igazán az ősök örökségét, ha oda adja a kincsét, ahol az kamatozik, — s nem úgy, ha görcsösen őrzi beszögezett kaEgy hét és ismét arra jártam, régi fészkén ült a kismadár, csöpp kis fejét tartotta bátran, körötte szél, hó, fagyhaláL Az ágon énekelt a párja, arról tán: az élet csodaszép, hogy szívük a fiókát várja, a rossz elmúlt, márcsak gonosz kép. Megálltam. Néztem és tudtam: jó, hogy bár megpróbálnak az évek, s néha lehullik egy tojás, jó, mert tisztább lesz tőle az ének. Gyarmathy Irén fék mellette. Kitelepültek. Ma negyven lélek a gyülekezet. A fóti kántorképzőben 25 év alatt 563-an ültek orgona- és harmóniumpadnál. Nem néhány alkalommal, hanem napokig, hetekig, hónapokig tartó szívós tanulással és lelkes buzgalommal, s jutottak el kottaolvasástól pedálozott Bach- prelúdiumok játszásáig. Merész álmok fogantak itt, s merész gyümölcsöket érlelt az Isten. Az újonnan felállított orgonában 321 síp van. 250 cm-es a legnagyobb, másfél cm-es a legkisebb. Hét regiszter adja a változatokat. Játszóasztala két manuálos. Egyetlen billentyűjén 392 változat szólaltatható meg a hangszín-kombiná- ci ókkal. És mennyi változat szólaltatható meg az emberi szívben, ha Isten játszani kezd rajta! Merész kérések — merész válaszok. K. E. — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Udvardy István és neje, sz. Lévay Julianna, március 22-én ünnepelték házasságkötésük 25. éves évfordulóját. A jubiláló házaspárt Takács József lelkész áldotta meg a budahegyvidéki templomban. — HALÁLOZÁS. Takáts János, a meszleni és acsádi gyülekezet közös gondnoka, aki 20 éven keresztül hűséges tagja volt gyülekezetének, rövid betegség után, 74 éves korában elhunyt. Temetése április 3-án volt a meszleni temetőben, Szabó Lajos esperes szolgálatával. „Áldjad én lelkem az Urat!” — Jeszenszky Ilona, a volt Deák téri Evangélikus Leány- gimnázium több évtizedeken keresztül volt tanára, később általános iskolai igazgatóhelyettese, türelemmel viselt hosszú szenvedés után, 79 éves korában elhunyt. Lilla nénit sok ezer volt diákja gyászolja. Előkészítjük az Európai Egyházak tanácskozását Április 13—17. között Magyarországon u'.ésezik az Európai Egyházak Konferenciája előkészítő bizottsága. Ennek az egyházi nemzetközi gyűlésnek az a feladata, hogy az 1971 tavaszán Dániában tartandó Európai Egyházak Konferenciája nagygyűlését előkészítse. AZ EURÓPAI EGYHAZAK KONFERENCIÁJA magába foglalja kontinensünk valamennyi protestáns és ortodox egyházának képviseletét. A katolikus egyház ebben nem vesz részt, de ehhez hasonló szervezete van, amelyet európai katolikus püspökök konferenciájának neveznek. Az Európai Egyházak Konferenciája szervezetileg úgy működik, hogy három-négy évenként tartanak nagygyűlést. Erre kerül sor jövőre. Evente tartják a tanácsadó bizottság ülését, évente kétszer pedig az elnökség, ülését. Az elnökségnek angol, holland, nyugatnémet, olasz, román, szovjet és magyar tagja van. Magyar részről dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspök a tagja. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA, a magyar protestáns és ortodox egyházak ökumenikus szervezete hívta meg az Európai Egyházak Konferenciája előkészítő bizottsági ülését, hogy hazánkban dolgozzák ki a jövő évi nagygyűlés témáját és feladatait. Mintegy harminc külföldi résztvevő érkezik erre az előkészítő bizottsági ülésre hazánkba, a következő országokból: Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Svájc, Svédország, Szovjetunió. Természetesen a magyar vendéglátók is részt vesznek a bizottsági ülésen. A MAGYAR EGYHÁZAK ezen a gyűlésen — más testvéregyházakkal együtt — kihangsúlyozzák az egyházak segítő szolgálatának jelentőségét az európai béke és biztonság ügyében. Amint egyházaink 1949. óta részt vesznek a béke ügyének valamennyi döntő kérdése támogatásában, ugyanúgy akarják kivenni részüket az európai béke és biztonság előmozdításának szolgálatából is. Ilyen értelemben kívánják a magyar egyházak az Európai Egyházak Konferenciája előkészületi anyagában szerepeltetni az európai béke és biztonság kérdését. MÁR 1969 OKTÓBERÉBEN IS foglalkozott az európai béke és biztonság, kérdésével az Európai Egyházak Konferenciája elnökségi ülése. Ez napjaink égető problémája, s megoldásához bennünket sok minden erősen kapcsol. A nevezetes budapesti felhívásról ma már ország-világ hallott. Köztudomású, hogy sikere elemi érdeke kontinensünk valameny- nyi nemzetének, minden jószándékú európai embernek. Ez a siker pedig nagyban függ a társadalom, a különböző társadalmi rétegek akaratától. Egyes országokban bizonyos húzás-halogatás, elodázás folyik a budapesti felhívás körül. Miután az Európai Egyházak Konferenciája a különböző országokban hatást gyakorolhat mind a tömegekre, mind a kormányok álláspontjára, igyekszünk ökumenikus befolyásunkat a nemes cél érdekében latba vetni. Nálunk, Magyarországon, ahol egész társadalmunk a péké védelmére van beállítva, ez az igyekezet talán egészen természetesnek tűnik. De bizonyos országokban szükség van ilyen erőfeszítésre, igyekszünk is aktív segítséget kérni azon egyházaktól, amelyeknek országában a kormányzat halogatja a békelépéseket. A BUDAPESTI FELHÍVÁS felkeltette az európai kormányok és parlamentek figyelmét, ami azt jelzi, hogy ebben a felhívásban több van, mint a szokásos nyilatkozatokban. Ezért örvendetes, hogy a finn kormányzat, amely magát a keresztyén kultúra örökösének s egy liberális politika követőjének tartja, magára vette a csúcskonferencia megrendezésének a feladatát. Európai nép vagyunk, s földrajzi helyzetünktől nem vonatkoztathatjuk el magunkat. Elsőrendűen fontos tehát számunkra, hogy sikerül-e megteremteni a békét és a biztonságot ezen a földrészen. De nem csupán saját érdekünk teszi első helyre az európai biztonsági rendszer létrehozásának ügyét. Hogy ez a probléma annyira a nemzetközi kérdések élére került, annak oka, hogy az európai biztonság megteremtése kulcskérdése annak is, hogy sikerül-e elhárítani egy új háború veszélyét. S kitűzték immár a megfelelő eszközt is a cél elérésére: az összeurópai biztonsági értekezletet. SZIVÜNK SZERINT örömmel látnánk, hogy egy csapásra megvalósuljanak azok az intézkedések, amelyek végső soron szükségesek az új háború elhárításához. De ha ez nem lehetséges egyes nyugati kormánykörök taktikázása miatt, akkor nem lehet a „mindent vagy semmit” maximalista álláspontjára helyezkedni, hanem látni kell, hogy az apró kis lépések is egy-egy eredménynek számítanak, ha a fegyverzet csökkentése, a biztonság megteremtése felé haladnak. Az európai biztonsági rendszer fokozatos megteremtése és a nemzetközi helyzetben levő feszültségek részleges csökkentése tehát nyilván az egyetemes békét szolgálja. Világos, hogy az európai biztonságról sem beszélni, sem dönteni nem lehet a két német állam konstruktív együttműködése nélkül. Ez azért van így, mert a német kérdést változatlanul nem lehet kikapcsolni az európai biztonsági problémák köréből. A NÉMET KÉRDÉS olyan probléma, amelyet egyszerűen nem lehet megkerülni, hiszen az élet tűzi napirendre. A megoldásnak igazságosnak, békésnek, a két német állam és minden európai nép érdekében állónak kell lennie. Ezért a megoldásért küzd hazánk szövetségese, a Német Demokratikus Köztársaság. Szükség van azonban arra is, hogy a másik Németország, az NSZK is, a realitások talajára helyezkedjék, és pozitív cselekedetekkel járuljon hozzá földrészünk békéjének és biztonságának megteremtéséhez. Az Európai Egyházak Konferenciája legalkalmasabb politikai diakóniája most az lenne, ha szerveiben, az egyházakban és a hívekben az európai biztonsági konferencia létrehozásának fontosságát tudatosítanák. Az európai status quo elismerése a jövőbeli fejlődés egyik előfeltétele. A fejlődésen a következőt értjük: a szocialista országok készek arra, hogy a varsói szerződést felbontsák, ha a nyugati felek is ezt teszik a NATO-val. Nem a hatalmi tömbök, hanem egy többoldalú biztonsági rendszer garantálhatja Európa jövőjét. A budapesti felhívás ezt tartalmazza. Minden más kísérlet háborúra vezethet, amely háborút mi, keresztyének, még lehetőségeiben is elutasítunk. REMÉLJÜK, hogy a hazánkban tartandó előkészítő bizottsági ülésen olyan deklaráció születik, amely egyházi hozzájárulás is lesz az európai biztonsági konferenciához. Meggyőződésünk. hogy a békéért viselt felelősség hozzátartozik egyházi szolgálatunkhoz. Ez természetszerűleg érvényes kontinensünkre is. O. E. Előfizetőink figyelmébe Értesítjük kedves Előfizetőinket, hogy lapunk mostan] számában csekkbefizetési lapot helyeztünk el azok számára, akik az előfizetési díjukat rendezni szeretnék. Azok, akik előfizetési díjukat már rendezték, ne vegyék zaklatásnak a csekkbefizetési lap küldését, s tegyék el azt akkorra, amikor számukra is esedékessé válik újabb befizetés. Azokat pedig, akik még nem rendezték az előfizetési díjat, szeretettel kérjük, szíveskedjenek az előfizetési díjat befizetni. Az előfizetési díj egy hónapra 7,50 Ft, negyed évre 22,50 Ft, fél évre 45,— Ft, egész évre 90,— Ft. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL