Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-04-05 / 14. szám
ÜNNEPI NYILATKOZAT Magyarországi Evangélikus Egyházunk népünkkel együtt örömmel ünnepli hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. Miután az elmúlt vasárnap, március 15-én egyházunk valamennyi gyülekezete megemlékezett az évfordulóról, a Magyar- országi Evangélikus Egyház Ünnepi Országos Közgyűlése most egyházunk valamennyi gyülekezetének érzését és bizonyságtételét összefoglalva mond hálát Istennek azért, hogy népünket a halálból az élet és fejlődés útjára vitte. Hálás szívvel köszönjük meg Kormányunknak, hogy mélységes felelősségérzettel és céltudatos munkával vezeti népünket a szocializmus alapjainak lerakása után a szocializmus teljes felépítése felé. Nem tudjuk és nem akarjuk elfelejteni, sőt a felszabadult hazában született nemzedéknek is emlékezetébe véssük, hogy a feudálkapitalista Magyarországon a kizsákmányolás következtében nem volt még elég kenyere sem a magyar munkásnak, üldözés volt a része haladó gondolkodású legjobbjaink- nak, a német fasizmussal szövetkezett fajüldöző kormány pedig esztelen háborúba és pusztulásba vitte országunkat. Szégyene a magyar keresztyénségnek, hogy mindez egy ún. „keresztyén társadalomban” történt. A keresztyén egyházak, köztük evangélikus egyházunk nem állt határozottan oda a jogaikért és kenyerükért küzdők mellé, hanem együtt munkálkodott azzal a kizsákmányoló renddel, amely népünk tragédiáját okozta. Mélységes hálával emlékezünk mindazokra, akik felszabadították népünket a fasizmus és a kizsákmányoló rend igájából és kivívták hazánk és népünk szabadságát. Hálával gondolunk a Szovjetunió népének hős fiaira és a magyar antifasiszta ellenállókra, akik küzdöttek és szenvedtek, életüket és vérüket áldozták hazánk felszabadításáért. örömmel és büszkeséggel tekintünk a felszabadulást követő 25 esztendőre, azoknak a reménységeknek a teljesülésére, amelyekért népünk évszázadokon át vérét ontotta felkelésekben, szabadságharcokban és forradalmakban. Eltűntek a romok és nemcsak újjáépült az ország, hanem valóban új ország épült, új politikai, gazdasági és társadalmi renddel. A népé lett a hatalom. Népünké lett a föld, és a parasztság összefogásával végzett munka nyomán a szocialista nagyüzemi gazdaságok bőven adják a mindennapi kenyeret minden magyar embernek. A tudomány és technika, az ipar és kereskedelem nagy fejlődése, az oktatás és nevelés széles körű kiterjesztése megnyitotta a felemelkedés útját egész népünk számára. A szocializmus teljes felépítéséért végzett munka hívőket és nem hívőket, párttagokat és pártonkívülieket olyan népi-nemzeti egységbe forrasztotta össze, amelyre nem volt példa múltunkban és ámelf egyúttal 'jövőbe néző reménységünknek is biztos alapja. Igen nagyra értékeljük a Hazafias Népfront munkáját, amely Kormányunk célkitűzéséinek megfelelően ' igen nagy szolgálatot végzett a népi-nemzeti egység kovácsolásában, örülünk annak, hogy a Hazafias Népfront munkájában egyházunk képviselői is részt vehetnek és gyümölcsözően szolgálhatják ,itt is a népi-nemzeti egység formálását. Isten iránti hálával, öntudatosan, de önhittség nélkül mondjuk el, hogy a szocializmus építésében részt vett és részt vesz evangélikus népünk szellemi ereje és munkáskeze is. Egyházunk megtalálta helyét és szolgálatát a szocializmusban és a maga sajátos szolgálata közben szívesen adja erejét ahhoz, hogy a szocializmus felépüljön hazánkban. Ez csak úgy történhetett, hogy egyházunk leszámolt terhelő múltjával és a bűnbánatban megtisztulva teológiailag és politikailag tisztázta küldetését és feladatát a szocialista társadalomban. Miközben nyilvánvalóvá tettük, hogy az egyház az evangélium alapján áll, azt is világossá tettük, hogy együtt kívánunk működni kormányunkkal szocializmust építő népünk politikai céljainak megvalósításáért. Tesszük ezt abban a bizonyosságban, hogy Jézus Krisztus nemcsak az evangélium hirdetésére kötelez, hanem olyan emberi társadalom szolgálatára is, amely mindenki számára biztosítja az emberi élet és felemelkedés lehetőségét. Ezért állunk egyértelműen a szocializmus mellett és mint hazánk fiai és mint evangélikus keresztyének hitünket és szere- retetünket, minden képességünket, munkánkat és egész életünket hűséggel és imádsággal szánjuk oda magyar népünk boldogulásának, a szocializmus felépítésének szolgálatára. Nemzetközi vonatkozásban Magyarországi Evangélikus Egyházunk szent kötelességének vallja, hogy szóval és cselekedettel munkálja az emberiség békéjét, a népek megbékülését, a népek békés együttélését. Egyértelműen elítéljük az imperializmust, amely nemcsak egyes népek leigázására törekszik, hanem állandóan veszélyteti a világ békéjét. Elítéljük az imperializmus agresszióját Vietnamban és a Közel-Keleten és követeljük az amerikai agresszió megszüntetését Vietnamban, a közel-keleti válság megoldását az Egyesült Nemzetek határozata szellemében. Támogatjuk a Varsói Szerződés tagállamai Budapesti Felhívását, amely Európa biztonságának kiépítését és megszilárdítását célozza. Elítéljük az antikommunizmust, amely szakadékokat ás a népek közé és gyűlöletet szít Nyugat és Kelet között. Elítélünk minden faji megkülönböztetést. Elítéljük a fasizmus minden formáját akár nyíltan, akár rejtetten jelentkezik is az. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányunkat. Felajánljuk szolgálatunkat és erőnket a szocializmus további építésére. Reménységgel nézünk előre. Az eddig elért nagyszerű eredményeket látva bízunk népünk szép jövendőjében. Összes gyülekezeteink ünnepeltek Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról egy napon, szinte ugyanazon órában emlékeztek meg gyülekezeteink országszerte, március 15-én, vasárnap, az istentisztelet után tartott ünnepi közgyűlések keretében. Mindenütt a gyülekezet lelkésze tartott ünnepi beszédet. Sok helyen ünnepi műsor egészítette ki a közgyűlést. Az összes emlékbeszéd történelmi dokumentumként egybekötve Evangélikus Országos Levéltárunkba kerül. Hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulóján — A Magyarországi Evangélikus Egyház Ünnepi Országos Közgyűlése — Az elmúlt negyedszázad legünnepéiyesebb közgyűlését tartotta 1970. március 19-én Magyarországi Evangélikus Egyházunk, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Már a közgyűlés kezdetéül meghirdetett 11 óra előtt zsúfolásig megtelt az Üllői úti Székház dísztenne a közgyűlésre meghívott hivatalosokkal és az egyházunk e kiemelkedő eseménye iránt érdeklődő gyülekezeti tagokkal és vendégekkel. Ünneplőbe öltözött gyülekezet, a béke tisztaságát hirdető fehér virágok, fényképezőgépek kattogása, tv-felvevők surrogá- sa fogadta az asztalnál helyet foglaló elnökséget, élén dr. Mi- hályfi Ernő országos felügyelővel és D. KáMy Zoltánnal, az országos közgyűlés püspök-elnökével. Az ünnepi hangulatot emelte a Lutheránia szolgálata Bach J. S.: Dicsérjétek az Urat című vegyeskari művének előadásával, Weltler Jenő karnagy vezényletével, amely egyúttal az ünnepi közgyűlés nyitánya is volt. S nagy elismeréssel, lelkes tapssal köszönte meg a közgyűlés közönsége Bodor Tibor színművész nagy átéléssel előadott versmondását, Heltai Jenő: Szabadság, Váci Mihály: Télutói Magyarország és Még nem elég című verseit. Dr. Mihályfi Ernő, országos felügyelő nyitőtta meg az ünnepi közgyűlést. Köszöntötte egyházunk nevében az ünnepségen megjelent magas rangú vendégeket: Bugár Jánosnál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettesét, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány képviseletében megjelent Miklós Imre miniszterhelyettest, az Állami Egyházügyi Hivatal első elnökhelyettesét, Grnák Károly főosztályvezetőt és más vendégeket. Dr. Mihályfi Ernő elnöki megnyitóját, melyet a felszabaduláshoz fűződő személyes s ugyanakkor nemzeti élmények gazdagsága és melegsége hatott át, lapunk más részén teljes egészében közöljük. Egyházunknak a felszabadulással kezdődő új életéről, az elmúlt 25 esztendő alatt megtett útjáról, hitbeli felismeréseiről és döntéseiről, egyházunknak a szocialista Magyar- országon elfoglalt helyéről, a . szocializmus melletti egyértej- mű állásfoglalásáról, s kormányunk vezetéséért érzett köszönetéről D. Káldy Zoltán, az országos közgyűlés püspökelnöke az alábbiakban tett bizonyságot. Igen tisztelt Országos Közgyűlés ! Kedves Vendégeink! ' V Halálból életbe Az az öröm, amely megtölti népünk szívét hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából, legmélyebb tartalma szerint a halálból megmenekültek és váratlanul új életet nyertek öröme. 1945. április 4-e nem egyszerűen „fordulat” volt népünk életében. Még csak nem is „sorsfordulat”, hanem a szó igazi értelmében az élet elnyerése. A felszabadulásunk előtti évtizedekben és közvetlenül a felszabadulás előtti években az ezeréves ország a halál útját járta és nagyon közel volt ahhoz az időhöz, hogy elsüllyedjen abba a sírba, amelyről Vörösmarty Mihály jövendölt a Szózatban. Ez a sír nagyon mélyre ásva várta azt a népet, amely ezer éven keresztül olyan sokat szenvedett és amely a két világháború között évről-évre érlelődött a halálra. A halál három oldalról is szorongatta népünket és sodordeke ellenére vitték bele országunkat a fasizmus csatlósaként a háborúba. A háború poklában elpusztult 600 ezer magyar és ezzel együtt nemcsak óriási vérveszteséget szenvedett népünk, hanem olyan testi-lelki sebeket kapott, amely sebek sok ezreknek szívében és testében most is ott égnek. Akinek van szeme a látásra, az látja, hogy a halár a fasizmuson, a kizsákmányoló társadalmi renden es a háborún keresztül valóban odacipelte népünket a számunkra megásott sír szélére, hogy abba belelökje és beteljesüljön a költő szava: „A sírt, hol nemzet süllyed el, népek veszik körül”. 1945. április 4-e magyar népünk . számára azt jelentette, hogy nem kellet sírba süllyednie, és szinte az utolsó pillanatban halál helyett életet nyert. Hála Magyar népünk a fasizmusból, a feudálkapitalista társadalmi rendből és a háborúból való megszabadítását és felszaerők, amelyek szerelték volna visszafordítani a történelem kerekét. Végül is kétségtelenné lett, hogy a munkásosztály a parasztsággal együtt kézben tartja a hatalmat és azt nem is adja ki kezéből. A Kommunista Párt vezető-' sével a marxi-lenini ideológia alapján megindult az új politikai, társadalmi és kulturális rend és élet kiépítése. Az új élet útját á szocializmus jelentette és jelenti ma is. Előbb a szocializmus alapjainak lerakása történt meg, jelenleg pedig folyik a szocializmus teljes felépítése. A szocializmus ki- teljesedése jelenti népünk számára a jövendőt. Az elmúlt 25 esztendőben! népünk nehéz munkával, ön- feláldozással, tudóssal, lemondással igen nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében. Egyetlen előrelépést sem kapott ingyen, hanem erejének megfeszítésével és barátainak, elsősorban a Szovjetuniónak, de más szocialista országok segítségével is. A földosztás elsöpörte a félfeudális földbirtokrendszert és megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Népünk az egyéni gazdálkodásról áttért a közös gazdálkodásra, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra. A mezőgazdaság gépesítése és kemizálása segíti a gyors fejlődést. Ezzel egyidőben folyik a magyar falu életformájának átalakulása és a parasztság élet- körülményeinek gyors javulása. Negyedszázad alatt iparilag elmaradott országból iparilag fejlett ország lettünk. A magyar ipar termelése a háborút megelőző esztendőkhöz viszonyítva több mint nyolcszoroséra nőtt. Hazánk iparában azonban nemcsak mennyiségi változás, de jelentős szerkezeti átalakulás is történt. Gép- és vegyi iparunk különösen is nagyszerű eredményeket ért el. Mivel az iparosodás egyben mindig a gazdagodásnak is a kifejezője, iparunk fejlődése jelzi népünk életkörülményeinek erőteljes javulását. Népünk kulturális életében negyedszázad alatt olyan óriási előrelépés történt, amelyet a két világháború közötti Magyarországon még álmodni sem lehetett. A tankötelezettséget 16 éves korig terjesztették ki. Ma már csak minden hatodik gyermek jár osztatlan, vagy részben osztott iskolába. Az általános iskolai diákotthonok, tanyai kollégiumok segítik a szétszórtságban élő általános iskolások tanulását 586 középiskolában 340 ezren tanulnak, 89 felsőoktatási intézményben pedig közel 80 ezren. Jelenleg az egyetemeken az első évre vesznek fel annyi hallgatót, mint amennyit 1937/38- ban a magyarországi összes egyetemekre vettek fel. Rendkívül jelentősek a diák szociális juttatások, ösztöndíjak, diákotthonok. Igen jó irányban folyik aa iskolán kívüli népművelés. Több, mint 3500 kulturházban folyik népünk művelése. A könyvkiadás olyan meny- nyiségű és minőségű, amilyen népünk életében még soha nem volt. Minden bizonnyal vannak hiányok gazdasági, társadalmi és kulturális életünkben és minden területen további fejlődésre van szükség, de az bizonyos, hogy népünk jó úton jár, az élet útján jár és ennek az útnak van perspektívája és népünknek megvan a lehető(Folptatása a 2. oldatom) Dr. Mihályfi Ernő országos felügyelő elnöki megnyitó beszéde ta a megásott sír felé. A fasizmus volt a halál egyik leghatékonyabb eszköze, amely népünk életerejét sorvasztotta. Szorongatta a halál népünket a fennálló évszázados kizsákmányoló társadalmi renden keresztül is. Előbb évszázadokon keresztül az idegen Habsburg uralom gyarmati népeként szenvedett népünk, majd attól megszabadulva saját urainak elnyomását kellett elszenvednie. Ugyancsak a halál támadt népünkre az esztelen háborúban is. A második világháborút a fasizmus féktelen milita- rizmusa, agresszív politikája robbantotta ki. és a magyar uralkodó osztályok népünk érEgyházi vezetők kitüntetése Az Országos Béketanács elnöksége baráti találkozót rendezett a magyarországi egyházaié vezetőinek tiszteletére. Részt vett az összejövetelen Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint dr. Sik Endre, az Országos Béketanács elnöke is. Dr. Réczei László, az Országos Béketanács elnökhelyettese méltatta beszédében azt a munkát, amit a magyarországi egyházak az elmúlt évben lefolytatott gyűjtés keretében a vietnami nép és igazságos harca megsegítésének érdekében végeztek. Az egybegyűlt összegből felszerelt tábori kórházat küldenek Vietnamba. Az egyházi vezetőknek a Béketanács kitüntető jelvényét nyújtották át. A kitüntetettek között van D. Káldy Zoltán püsf pök, a Békevilágtanács tagja is. A baráti találkozón Kállai Gyula zárszavában elismeréssel szólt a magyarországi egyházaknak a béke megvédése s hazánkban a nemzeti egység megteremtése és fenntartása érdekében kifejtett tevékenységéről. badulását elsősorban a Szovjetuniónak köszönheti. A szovjet nép vállalta a legnagyobb terhet a fasizmus elleni küzdelemben és óriási áldozatok árán nemcsak megvédte saját hazáját, hanem Európában sok népet szabadított fel a fasizmus igájából. A felszabaditott népek sorában van a mi magyar népünk is. A szovjet nép mellett hálával gondolunk minden nép fiaira, akik a fasizmus ellen harcolva segítették népünk felszabadítását. Hálával és tisztelettel gondolunk a magyar ellenállókra is. Megbecsüléssel emlékezünk a Magyar Front, a Történelmi Emlékbizottság munkájára és mindazokra, akik a maguk helyén munkálták népünk szebb jövendőjét. \i élet útja» Hazánk felszabadításával megnyílt népünk Számára az életnek az útja. Népünk kikerült a halál szorongatásából és lehetőséget kapott arra, hogy most már saját sorsának irányítója és formálója legyen. A felszabadulással megdőlt a kizsákmányoló társadalmi rend és népünk megszabadult kizsákmányoló uraitól. Az új élet úgy indult, hogy maga a nép lett az ország gazdája. Megvalósult a nép uralma. A munkásosztálynak és a vele szövetkező parasztságnak meg kellett harcolnia ezért a hatalomért, mert a felszabadulás ntán is voltak még olyan 1 «
