Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-03-01 / 9. szám
Elküldve ni egész földre Jel 5, 1—8 Egymás után nyitom fel a különböző nyelvű és korú Bibliákat, ahogy keresem a mai vasárnap igéjének üzenetét. S ezzel máris örömmel állapítom meg, milyen közel jött térben és időben az ige befejező részében leírt ünnepi hálaadás. Hiszen ki tudja hirtelen megmondani, — egy legfrissebb statisztikát, vagy jelentést kellene megnézni — hogy hány népnek, nemzetnek, törzsnek a nyelvén hangzik ez a boldog köszönet: megváltottál minket. Amit ott a teljességrejutás dicsősége ölel körül, az itt valósul meg az évek és évezredek lepergésében, de ma is. Ez az ige másik ajándéka: erőforrás a mára. Az alap letetetett. Krisztus meghalt bűneinkért, de feltámadt megigazulá- sunkra Győzött „a Juda törzséből való oroszlán, a Dávid gyökere” és a megváltás teljességét győzelemre viszi. Ki akadályozhatja meg, hogy megtisztítsa, megszentelje és örök örömébe részesítse választottait? Ki akadályozhatja, hogy üdve a föld szélső határáig terjedjen? Ki akadályozhatja, hogy a ma még sokszor egymással szemben álló népeket, nemzeteket és törzseket egymás mellé állítsa a béke, a szeretet, az összetartozás, a közös boldog jövő egységébe? Ő ad erőt választóttainak napról napra, hogy ezt az egész emberiséget egybeölelő szolgálatot bátran és boldogan vállalják a maguk feladatának. Az imádságok hangja ezért nem oszlik szét a semmibe. Meghallgatja. megtisztítja és megáldja az, aki úgy szerette és szereti az embert. Ezért, amikor érzem gyengeségemet a kísértésekkel szemben, amikor megfáradtam szeretetben szolgálni a körülöttem élőknek, amikor még kevésnek érzem a jó- akaraíú küzdők táborát az önzés és pusztítás megdöbbentő tombolásával szemben, akkor hozzá kell mennem, akinek volt és van ereje és szeretető győzni, ö ad erőt, hogy ne csak sírni tudjak a gonoszság, önzés, irgalmatianság, gyűlölet, kegyetlenség láttán, hanem cselekedni. Leikéből ad részt, hogy hirdessük az emberiség összetartozásának és közös boldog jövőjének evangéliumát. Leikéből ad részt, hogy e küldetésben mindent megtegyünk, ami a mi időnkben hívőnek és egyháznak, népnek és emberiségnek feladatul adatott. Lelke által megsokszorozza és az egész földre széttölti az embermentő szeretet erőit. A megváltás győzelmi éneke is hangzik már. A visszavert kísértések, a megfékezett gonosz indulatok feletti győzelem, a béke és szeretet erőinek térnyerése, a jóért végzett közös szolgálat gyümölcseinek jó íze hálaéneket fakaszt. S ez a hálaének mindig erősebb lesz, amíg be nem tölti az egész mindenséget. S mi ezt az éneket, annak énekeljük földön és mennyben, aki a legnagyobb áldozatot hozta azért, hogy az ember, a törzsek, népek és nemzetek élete boldog, megelégedett és céljára talált legyen földön és mennyben. Mezősi György IMÁDKOZZUNK Néked zeng a hálaének a szívekben és ajkakon Jézus, Isten Báránya, mert elveszed bűneinket, megújítod életünket és megszerződ őrök boldogságunkat Köszönjük, hogy szereteted erejét naponként tapasztalhatjuk igédben, és áldásaidban. Köszönjük, hogy megváltó munkád jeleit a jónak és igaznak, a békésnek és emberségesnek győzelmében újra és újra felismerhetjük. Kérünk Lelked által tégy boldogító munkád részeseivé. Adj jó felismeréseket, helyes döntéseket és cselekedetre kész erőt, hogy jól tudjunk szolgálni az általad szeretett és életre megváltott emberiségnek. Ajándékozz meg a bizonyossággal, hogy munkádat teljességre viszed és kegyelmed által tagjai lehetünk az örök életre megváltottak kórusának, ámen. Kedves Kata Nővér így ismerte őt a győri gyű- példás, a mulasztást, halekezet, a Szeretetház lakói és ezen túlmenően az országos diakóniai élet minden ismerője. A győri evangélikus Szere- tetházban dolgozott, mint gazdasági vezető. Bibliai értelemben sáfárja volt a reá- bízottaknak. 1910-ben kezdte szolgálatát, és folytatta megszakítás nélkül 1970. év január hó 14- én bekövetkezett halála napjáig. Nyugodtan mondhatjuk róla, hogy megszakítás nélkül. Harmadik műtétje után mondta csak: „fáradt vagyok, nem csinálom tovább”, de a következő mondata már így hangzott: „Mariska nénivel is tenni kell valamit, hogy mielőbb kórházba kerüljön ... a tetőt is meg kell javítani, még mielőtt az esőzések megjönnek ...” Nem volt nagy termet, de nagy volt ön- és mások fegyelmezésében. Rendszeretete LUTHERÁNUSOK ANGLIÁBAN A Lutheránus Világszövetség 1968-ban csak 16 000 lutheránust tartott számon Nagy-Bri- tanniában. Ez a szám azonban az elmúlt két esztendőben évenként 11 százalékkal emelkedett, amint ezt a nemrégen Londonban megjelent könyv: „Nagybritannia Lutheránus Egyházának Története” tanúsítja — FIATAL értelmiségi házaspár (lelkész leánya) albérleti szobát keres Budapest területén. „Szeretet” jeligére a kiadóhivatalba. — KIS ORGONA eladó, hat regiszteres, pedálos. hangszercsere folytán alkalmi áron, több éves fizetési kedvezménnvel. Felvilágosítás Evangélikus Lelkészi Hivatal. "Budapest V. Deák tér A, nyagságot nem ismerte. Példamutató, hűséges szolgáló leánya volt a diakóniának, végezte az öregek, betegek, árvák közti munkát. Örömét lelte, amikor diáklányaiban papnét köszönthetett. Igéből élt, örülni tudott egy- egy mondatnak is, mely a kegyelem igéjét hirdette. Mórocz Katalin földi maradványait 1970. évi január hó 19. napján helyeztük örök nyugalomra a győri köztemető sírkertjében levő diakonissza-sírboltban. A gyász- szertartást — kívánságára — Sümeghy József vadosfai lelkész végezte. Munkálkodjék közöttünk példája, találjon sok követőre! Neki pedig a kegyelem Istene adjon örök üdvösséget! Ahogy hangtalanul eltűnik az ember, ragyogjon Isten dicsősége! Id. Dorn Vilmos EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—vm. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 70.0074 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató Istentiszteleti rend Budapesten, 1970. március 1-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 6. dr. Kékén András. Fasor de. fél 10. (úrv.) Szirmai Zoltán, de. 11. (úrv.) D. Korén Emil, du. 5. szeretetvendég- ség: cjj*. Hafenscher Károly. Dózsa György út de. fél 10. (úrv.) D. Korén Emil. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Kákó- czi út 57/b. de. 10. (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.), de. 11. du. 6. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Utász u. de. 9. (úrv.) Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Bízik László. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. Bízik László. Fóti út de. 11. Váci út de. 8. Frangepán u. de. fél 10. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota ftfAV-telep de. 8. Rákospalota Kis— Bojt 3. vasárnapján a* oltárteritő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltár! igéje: Lk 11, 14—28; az igehirdetés alapigéje: Jel 5, 1—9. — A KELET-BÉKÉSI ÉS NYUGAT-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYÉK lelkészi munkaközösségei február 19-én Békéscsabán tartották együttes ülésüket. Az ülésen tájékoztató előadást tartott D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke. Áhítattal Fábry István, előadással Ha.la.sy Endre és Bodrog Miklós szolgált. — KELENFÖLD. A gyülekezet Németvölgyi úti kápolnájában a böjti időszakban minden szerdán este fél 6 órakor böjti istentiszteletet tartanak, amelyeknek összefoglaló címe: „A keresztfa oltárán”. — SZABVAS-ÜJTEMPLOM. A gyülekezet február 8-i sze- retetvendégségén Táborszky Lázló „Testvérek között Finnországban” címen tartott előadást. A műsor keretében énekkel szolgált Táborszky Lászlóné, a Szarvas-Üjtemp- lomi énekkar finn énekekkel és a presbiteri kvartett énekszámokkal tette gazdagabbá a műsort. — A SOMOGY-ZALAI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége január 27— 28-án Gyenesdiáson tartotta ülését. Madarász István igetanulmányt, Pintér János, Szi- mon János és Teke Zsigmond előadást, Sárkány András állítatott tartott. Lágler Béla esperes úrvacsorát osztott és beszámolót tartott. templom de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Re- zessy Miklós teol. szuppl., de. 11. (úrv.) Madocsaí Miklós, du. 6. Re- zessy Miklós teol. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Szita Istvánná. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső. XH. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődi László, de. 11. Csengődi László, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre. de. fél 10. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. (úrv.) Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7. VI- sontai Róbert. Nagytétény de, fél 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11 (úrv.). — BÉKÉSCSABA. A gyülekezet február 4-i szeretetven- dégségén Cserháti Sándor szegedi lelkész „Ha előre tekintünk” címen az egyház jövendőjével foglalkozó előadást tartott — SZEGED. A Drotestáns gyülekezetek közösen tartott egyetemes imahetének offertó- riumát a kisteleki református gyülekezet sándorfalvi templomának rendbehozatalára ajánlották fel, melynek összege 3000,— forint volt. — HALÁLOZÁS. Dr. Manninger Rezső kétszeres Kos- suth-díjas ny. egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia tagját nagy részvét mellett temették el a Farkasréti temetőben. Az egyházi szertartást a budavári gyülekezet lelkésze végezte. — Pohánka Ödön ny. evangélikus lelkész, hosszú, küzdelmes', de nagy türelemmel viselt szenvedés után február 13-án Budapesten csendesen elhunyt. Temetése február 19- én volt a csővári evangélikus templomból a gyülekezet és a környező gyülekezetek nagy részvéte mellett „Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz énbennem, ha meghal is, él”. — LELKÉSZI HIVATALOK FIGYELMÉBE! Padokba 35X35 cm IV, cm vastag kék szivacsülőke darabja IS,— Ft. Huzat nélkül. Igény szerint minden méretben ajánlat alapján PVC-huzattal. Magánosoknak is. Készítő: KARGER K. JÓZSEF műanyagfeldolgozó. Budapest XIV. Ilka u. 51. Telefon: 212— 453. „Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és adja az ő életét sokakért.” (Mt 20, 28). VASÁRNAP. — „Boldogok, akik hallgatják az Istennek beszédét és megtartják azt” (Lk 11, 14—28) Egy vita végén jelentette ki ezt Jézus. Rágalmazták. Ördög cimborájának mondták. Tették ezt akkor, amikor éppen egy néma ajkát szólásra nyitotta. Ö az embert emberré válni segíti. Gátlásainkból, ördögi megkötö- zöttségeinkből old fel, amikor megszólít. Bilincseim pattannak szét. Nem maradhatok néma, ha szava szól. Szívem megrendül, mert boldogan érzi: erősebb, nagyobb ő, mint a lelkemet megszállva tartó sötét erők. Amikor szavát megértem, Isten ujja érint. Micsoda hatalommal van felruházva! Mégsem uralkodik rajtam. A tékozlás erőit töri meg. Azokon uralkodik. Nekem szolgál. HÉTFŐ. — „A ti hitetek reménység is legyen” (1 Pt 1,18— 21) A reménység azt is jelenti, hogy érdemes küzdeni, érdemes dolgozni, érdemes tiszta szívből szeretni, érdemes bátornak lenni. Ilyen reménység mindig az erős hitből születik meg. Erős hitem pedig azért lehet, mert a világ nem eladó. Isten megfizetett érte, s benne értem is. Övé vagyok. Lehet, néha úgy érzem, hogy csak a pénz beszél és semmi más nem számit. A pénz megvált és üdvözít. Ez már reménytelenség. Sürgősen Jézusra kell gondolnom, s II. Rákóczi Ferenccel együtt így énekelnem: „A keresztfán drága árom, Oltalmamat tőled várom.” KEDD. — „Verjétek le a port lábaitokról” (Mk 6, 7— 13) Ez nem a bosszúállás valamely kegyes fajtája. Annak éppen ellentéte. A szolgáló életformát nem koronázza mindig feltétlenül siker. Szeretetem sokszor közönybe, elzárkózásba, ostoba félreértésbe ütközik. Nem kell nagy kérdést csinálni belőle. Felejtsem el nyugodtan a rossz benyomásokat. Ne dühöngjek, ne szitkozódjak, ne botránkozzak. A kellemetlen emléket seperjem le magamról, mint a port. Do- hogással nehezteléssel csak az ördögöket piszkálom fel környezetemben. Ellenkezőjére adott felhatalmazást tanítványainak Jézus. Arra, hogy a gyógyulást és megtisztulást segítsék elő szolgálatukkal. Pénznél, jólétnél, biztonságérzetnél nagyobb hatalommal ruházza fel egyházát. Az evangélium drága kincsét bízza reá. SZERDA. — „Aki legnagyobb közöttetek, olyan legyen mint aki legkisebb; és aki fő, mint aki szolgál.” (Lk 22, 24— 30) Jézus nem a hatalom gyakorlásától tiltja itt tanítványain, hanem a dölyfösségtől, úr- hatnámságtól, elnyomástól. Néki is van hatalma. Sőt: néki adatott minden hatalom mennyen és földön. Mégis olyan ő miközöttünk, mint aki szolgál. Ha követem, én is részesülök hatalmában, de nem azért, hogy hiúságomat és agresszív ösztöneimet kielégítsem. Szolgáló életformára kaptam felhatalmazásomat. CSÜTÖRTÖK. — „De 6 megdorgálván, nem engedé őket szólani” (Lk 4, 38—44) Jézus nemcsak a némák ajkát tudja felnyitni, hanem a mellette hangoskodó lármáját is el tudja némi tani. Miért teszi? Azért, mert néni szorul hangoskodásra, de azért is, mert szolgáló szeretete annyira vonzóvá teszi, hogy állandóan szorongatják kérésükkel betegek, bajban levők. Sokszor menekülnie kell előlük. Ismerem-e ezt a Jézust? Péter apósa igazán ismerte. Amikor Jézus szolgálatában részesült és azt megértette, szolgálatkész emberré válik. PÉNTEK. — „Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket” (1 Kor 4, 9—16) A korintusi keresztyének meggazdagodtak, biztonságban érzik magukat. Az apostol ezt nem irigyli tőlük, örül a fellendülő, mozgalmas gyülekezeti életnek. Csak ne »feledjék a korintusiak, hogy mindezt az apostolok fáradságos, küzdelmes, sokszor szidalmazott szolgálatának köszönhetik. Ma is egyikre több teher jut, az első vonalban küzd, a másik inkább a teherhordozás és küz- deíém eredményeit élvezi. Ez csak akkor baj, ha megfeledkezünk egymásról. De akkor nagy baj. SZOMBAT. — „A vér jelül lesz nektek a házakon, amelyekben ti lesztek.” (2 Móz 12, 3—14) Néha előbb látjuk meg az árnyékot és csak azután azt a személyt, aki az árnyékot veti. így vagyunk ezzel az ószövetségi történettel is. Azért kedves, sokatmondó számunkra, mert Jézusban tedjesedett be. Az ő vére most már nemcsak jel, mint ahogy a bárány vére jel volt Mózes idejében. Jézus vére új szövetség vére: szabadulásom, oltalmam záloga. Benczúr László Az események azzal kezdődtek, hogy 1944. decembere elején magyar tüzérség szállta meg a csepeli lelkészlakást, minket pedig kilakoltattak. A templom tornya lett a megfigyelőállás és a közeli téren állították fel az üteget. Egy lovas szekéren elfért minden, ami akkor fontosnak látszott, s azzal indultunk Budára, a Csörsz utca 1-be, a harmadik emeletre, ahol is volt a FE- BÉ-nek egy „védett” lakása, azaz a lakással együtt járt egy tábla magyar, svéd és orosz nyelven, amely szerint a Svéd Vöröskereszt és a Királyi Követség oltalma alatt állunk, feleségem, két kis leányom, továbbá Palotay Gizella diakonissza főtestvér Nyíregyházáról és „kis Gizi”, a növendék. December 10-én „üzenetet kapott” a ház, állítólag valahonnan Nagytétényből: egy orosz ágyúgolyó bevágott a harmadik emeletre és ott szétvert egy lakást. Közben kijártam még Csepelre kerékpáron, az utolsó istentiszteletet karácsony első ünnepén tartottam délután 3 órakor. Meg is húztuk a nagyharangot. be is mérték valahol Tökölön és félóra múlva a környékre potyogtak az aknák. Karácsony másodnapján a Csörsz u. 1. lakói, 144 ember, levonultak a pincékbe, s velük mi is. Voltak közöttünk katonaszökevények, bujkáló nem árják, valódi és álnevetek, újságírók, kereskedő, hentes, nyug. katonatiszt, terhes anya. egy mindig maga elé beszélő, félbolond idős asszony, no meg H, E. barátunk, élő anekdotagyűjtemény, aki a legválságosabb helyzetre is tudott egy-egy remek viccet, Isten fizesse meg! A pince előtere lett a konyha, mint mindenütt akkor más bérházakban. Sokáig még felfelfutottunk az emeletre, hol ruháért, hol ennivalóért, hol a fürdőkádban tartalékolt levesvízért. Késői délutánonként mindig volt egy időszak, amikor csend volt a környéken, mert a háborúnak is van menetrendje, s olyankor egy fiatalember az Avar utcai fronton, egyetlen egy melódiát zongorázott, Sinding Tavaszi zsongását. Ez lett életének utolsó dallama ... A környéken nem volt más lelkész. A pincében december 31-én, du. 5 órakor tartottuk az első protestáns istentiszteletet, de azon mások is részt vettek. A gyertyák bágyadtan lobogtak, a pince népe az élet és halál véres találkozásait élte át szinte minden percben. A Dunántúli énekeskönyvből, a reformátusok zsol- táros könyvéből választottunk énekeket, olvastam egy sort, utánam énekelték furcsa szaggatott módon, de ezen nem akadt fenn senki. Január 1-én és 6-án, vízkereszt ünnepén, majd 7 -én, vasárnap is volt istentisztelet, sőt aznap délután már az Avar utca 2. alatti pincébe is meghívást kaptam, az 1. sz. pavilonba. Attól kezdve pincéről pincére jártam, sorra került a Csörsz u. 3. és 15. és 23., és 24, a Győri út 10. és 12. és 24, Avar u. 2. és 23., a Táltos u. 7/9., Otthon u. 36., s ezeken a helyeken attól kezdve ismétlődtek az istentiszteletek. A pincék templomokká váltak. Előkerült a katolikus „Szent vagy Uram” énekeskönyv is és o szenvedésben, az azonos sorsban emberek százai számára megszűntek a dogmák és rítusok, és megszületett az élő ökumenizmus, minden feltétel nélkül. Megszűnt a vasárnap és hétköznap különbözősége is, alkalmas lett minden nap és minden óra, az idő mindenkit sürgetett. Nem kell azt gondolni, hogy a környék bérházainak minden lakója szívesen vette az igeszolgálatot. Aki közönyös volt, az félreállt, s nemegyszer belenótáztak a részegek o kegyes zsolozsmákba. Lehet, hogy a gyülekezet tagjai között olyanok is voltak, akik varázsos védelmet kerestek magukban a közösségben, de hiszem, hogy sok-sok imádság akkor volt igazán igazi, nem félelemben született, hanem hálaadásból. Január közepétől már minden este volt pincénkben házi áhítat, de már előbb kérték, hogy tartsunk úrvacsoraosztást is. 1944. december 31. és 1945. február 18-a között hét úrvacsorái istentiszteletet tartottunk, s úrvacsorához járult 75 református. 45 evangélikus és 2 katolikus testvérünk. A temetés is sorra került. A lakók egy része ásta a sírt, más része faragta a koporsót ládából, teknőből, szekrényből és amikor véget ért a szertartás, elvégeztük a behantolást is. Az Avar u. 2-ben egyik esti áhítaton körülálltunk egy ágyat, amelyben egy idős asz- szony már alig lélegzett, s a „Szelíd szemed...” dallamával búcsúztunk tőle, másnap reggelre meghalt. Egyik temetés után stólát is kaptam, kristálycukrot és egy tele tál lóhúst. A cukor uborkásüvegben volt. Temettünk egyszerre kettő, máskor egyszerre három halottat is, ismeretlen német katonát, házbeli ismerőst és szomszédokat. De volt három keresztelés is. A harmadik már február 18-ára esett, már szívtuk a szabad levegőt, s jó barátaim hívtak a IV. Béla utca 7. alá. A kis D. Éva bölcsője egy cukrosláda volt, a szülésnél az apa volt a bába. (Ma már Éva is anya valahol Drezda közelében ...) A Csörsz utca 1. táján persze már nyoma sincs annak, ami akkor volt. Néha elmegyünk arra, kergetni az emlékeket, s akkor felvillannak a rémek félelmetes képei. Ugyan merre vannak az akkoriak? Az bizonyos, hogy amikor mint csepeli lelkész a környéken megtettem azt, amit kellett és lehetett, nem gondoltam, hogy az volt a bevezetése budai lelkészi szolgálatomnak. De még bizonyosabb, hoqy Annak a vezetése alatt állunk, Akinek igéje pincékben és dómokban ugyanaz: a kiáltott Szó az — ÉLETRŐL. Yárady Lajos Templom a pincékben