Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1970-01-04 / 1. szám

Kik vágyul; ?

Ráma 8, 28—30

ővodás kisfiam bemutatkozáskor mindent elmond magáról, amit tud: nevét, életkorát, lakcímét, ö még nem tudja, hogy ezen adatok korántsem elegendők feleletként erre a kérdésre: kik is vagyunk? — S mi, felnőttek mit válaszolnánk? Az előbbi adatokat kétségkívül ki tudnánk bővíteni aszerint, hogy éppen mire tesszük a hangsúlyt: emberi lények vagyunk, európaiak vagyunk, magyarok vagyunk, evangélikusok vagyunk, férfiak vagy nők, fiatalok vagy öregek, egészségesek vagy betegek, családosak vagy egyedülállók, sikeres életűek vagy elrontott, balszerencsés életűek, sok feladattal megbízottak vagy unaikozók. Sokáig folytathatnánk a sort és még mindig nem lenne teljes. Isten igéje azonban elmond ezen a vasárnapon valamit, egész más irányból kiindulva, nem földrajzi, biológiai vagy társadalmi elhelyezkedésünkről, hanem onnan s úgy, ahogyan ő maga láthat minket. Kik is vagyunk? Az ige feleletei — ha átgondoljuk s elfogadjuk azokat — kihatnak az összes többire, melyeket felsoroltunk.

1. EMBEREK — AKIK ISTENT SZERETHETIK. Híres színészeket, filmsztárokat távolról imádnak hódolóik. Egy-egy esetleges találkozás vagy autogram már a boldogság netovábbja! A sztárok pedig változnak, cserélődnek, elfelejtődnek.

A római gyülekezet tagja\, kikhez Pál apostol e levelét címezte, szintén jól ismerték az emberek imádatát, hiszen a császárokat istenként kellett tisztelniük. S azután mindig jött egy „erősebb ember", aki az „imádott istenséget” letaszította trónjáról s maga ült fel arra. Pál, az élő, teremtő Istenről beszél. Aki mindenek alkotója és fenntartója, és aki alig pár esztendővel előbb Jézus Krisztusban olyan fenségesen mutatta meg hatalmát életnek, halálnak $ feltámadásnak kérdéseiben. Ezt az Istent nem kell mániás hódolattal körülvenni, nem kell kényszerű imádattal tisztelni — szeretni lehet őt, úgy, amint az ember szereti a hozzá legközelebb álló embertársait, szülőjét, hitvesét, gyermekét, testvérét vagy barátját. A szeretet szót minden korban ismerte az ember. De hogy ez a szó vallásosságában, a hatalmas Istenhez való viszonyában is használható és lehetséges — ezt csak Jézus Krisztus által értheti meg az ember. S ahogyan az ember életében a szeretetkapcsolatolc fölöslegessé tesznek minden bizonytalanságot, ösziönösséget, hiszen tudjuk, kit szeretünk, kiért vagyunk felelősek, mit kell tennünk — így az Istennel létrejött szeretet-kapcsolatunk nyomán kezdjük mind jobban érteni életünket, mind kevesebb helyet adni a „vak végzetnek” vagy a kiszámíthatatlan véletlennek s mind több helyet adni Isten bölcs szeretetének, amellyel vezeti utunkat, gondoskodik és megítél, de mindent úgy tesz, hogy ne feledhessük: O maga a mi Urunk s mi szerethetjük öt.

2. EMBEREK — AKIK ISMERTEK ISTEN ELŐTT. Minden embernek vannak titkai. A kis óvodásnak is és az egész életét a háta mögött tudó aggastyánnak is. Elviselhetetlen lenne az élet s együttélés, ha mindenki mindenkinek mindent elmondana. A bölcsességhez és a szeretethez az is hozzátartozik, hogy mikor mit mondunk el embertársunknak. Különös, s első pillanatban talán szorongást okoz e kijelentés: Isten előtt ismert az életünk, részleteiben és egészében, nyilvánvaló dolgaival és titkaival. Ha azonban mélyebben belegondolunk ebbe, nagy- nagy békesség s felszabadultság fakadhat e felismerésből. Isten előtt nem kell folytatnunk játékainkat, melyeket az emberek között jó vagy rossz indokokkal játszunk szüntelen. Ismeri bukásainkat is, jő — és mégis sikerületlen szándékainkat, félelmeinket s a vlsszahozhatatlanul bensőséges, szép pillanatainkat is. Ha mindezek után felkínálja Jézus Krisztusban a lehetőséget, hogy öt szeressük s szavát figyeljük — akkor bizonyára elfogadott minket, így, ahogyan vagyunk. Ez erőforrás lehet számunkra a harmadik feleletben:

3. EMBEREK — AKIKET ELHÍV S ELKÜLD ISTEN. Az,

hogy Istent szerethetjük s hogy Isten jól ismer bennünket — lehetne öncélú, nyugalmunkat szolgáló felismerés is, vallásosságunk belső biztosítéka. Isten szavában, kérdéseinkre adott feleletében azonban mindig feszítő erő van, amely egyetlen percig sem hagy tétlenül szemlélődni, hanem hívása egyúttal küldéssé is válik, mégpedig nem valamiféle „mennyei ügyekben” való „eljárás”, vagy a Szentírásból kiragadott egy-egy igehely erőszakos súlykolása olyanok előtt, akiknek talán egészen másra, kenyérre vagy vigaszra, szeretetve vagy tanácsra lenne szükségük. Elhivatásunk s az ebből fakadó küldetésünk glyan széles hatókörű, hogy abba hétköznapjaink legapróbb rezdüléseitől a legnagyobb ünnepek fényeiig, az öröm csúcspontjaiig minden belefér. Ez esztendő elején — kezdjük el a hétköznapoknál! Szirmai Zoltán

Istentiszteleti rend

Budapesten«, IS70„ Január 4-én

Deák tér de. S. {úrv.) dr. Kékén \ndrás, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- eher Károly* du. 6. Trajtler Gá- -or. Fasor de. fél 10. Szirmai Zolán, de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Jzirmai Zoltán. Dózsa György út 'e. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Ilarácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b de. 10. (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyar). Túaly -lálmán u. 28. de. 11. (úrv.) dr. ~>édey Pál, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Utász u. de. 9. Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. H. (úrv.) Bízik László. Ilákosfalva de. 8. Bízik László. Gyarmat u. de. fél 10. Bízik László. Fóti út de. 11. Solymár Péter. Váci út de. 8. Solymár Péter. Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter. Üj- pest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerle- telep de. 8. Pestújhely de. ^0. D. Koren Emil. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota kistemplom

Deák tér de. 11. (úrv.) dr. Kékén András, du. 6. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly. Fasor de. 11. D. Koren Emil, du. 6. D. Koren Emil. Karácsony Sándor u. du. 6. Rákóczi út 57 /b. de. 10. (szlovák) Aradi András. Thaly Kálmán u. 23. de. 11. Bándi Sándor, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre, du. 7. Veöreös Imre. Zu^ló de. 11. (úrv.) Bizik László. Fóti út de. 11. Benczúr László. Üjoest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de.

de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de, 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél lt, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de.

9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3.

\

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Vá- rady Lajos, de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Szita Istvánná. To- rockó tőr de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de.

10. (úrv.) Fülöp Dezső. XII., Tar- csay Vilmos u. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthi- degkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. dr. Rezessy Zoltán, de. fél 10. dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) dr. Rezessv Zoltán, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvclgy de. 9. D. dr. Ott- lyk Ernő. Budafok de. 11. D. dr. Ottlyk Ernő. Csilaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 1L

10. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 11. (úrv.) Matuz László. Kispest de. 10. Pestújhely de. 10. Rákospalota Kistemulom de. 10. du. 3.

Bécsikapu tér de. 11. Szita Istvánná, du. 6. Várady Lajos. Óbuda de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső, du. 6. Fülöp Dezső. Xlt., Tarcsav Vilmos u. de. 11. du. fél 7. Pe^tlii- degkút du. fél 6. Kelenföld de. 11. Bencze Imre, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zeitén. Csepel du. 5.

— Az év e'só vasárnapján az olíárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet el'ári igéje: Mt 2, 13—23; az igehirdetés alapigéje: Rm 8, 28—30.

— Vízkereszt ünnepén az oltárt-ritő színe: fehér. A dél- e’őtti istentisztelet oltári igéje: Mt 2, 1—12; az igehirdetés alaplgcje: Ézs 42, 3—7.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Január 4-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet HARKÁNYI LÁSZLÓ, a Sajtóosztály tördeló-szerkeszlő- )e.

— TORDA GYULÁNÉ, sz.

Haluszka Margit Rózsa, Torda Gyula domonyi lelkész felesége, ny. tanárnő, akit lapunkban megjelent verseiből is ismerhettek az olvasóink, váratlanul elhunyt. Utolsó megjelent verséi nyomtatásban már nem láthatta, A „Szórványtemető” utolsó üzenetévé lett. Temetése december 4-én volt Domony- ban Keve Lajos ikladi leikész szolgálatával.

%

— A BUDAI EGYHÁZMEGYE december 20-án a Budavári Egyházközség kápolnájában rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek keretében beiktatta tisztségébe az egyházmegye egyhangúan újraválasztott egyházmegyei felügyelőjét, Zimmermann Aladárt.

evangélikus elet

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó:

D. Korea Emil

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12, Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—vin. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index 25 211

69.4921

Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla igazgató

„Mert az ő angyalainak parancsolt fe'öled, hogy őrizzenek téged minden utadban.”. (Zsolt 91, 11)

VASÁRNAP. — „Nem engedi, hogy lábad inogjon, nem szunnyad el a te őriződ”. (Zsolt 121, 3) Az év ellő napjai mindig a tervkészítés, a számvetés alkalmai számunkra. A most kezdődő héten azonban Isten nemcsak azt, akaria, hogy tervet készítsünk az egész esztendőre, hanem azt, hogy. figyeljünk szavára. A napról- nanra felcsendü'ő igékből megtudhatjuk azt, hogy Isten mit kíván tőlünk és mit ígér erre az esztendőre. A mai vasárnapon mindjárt azt ígéri, hogy mellettünk lesz ennek az évnek minden napján. Véd és ő-iz, megtart és továbbvezet. Magasztaljuk öt szerete- téért!

HÉTFŐ. — „Mindnyájan re- ád néznek, hogy megadjad e1e- de'üket a'kalmas időben. Adsz nekik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.”. (Zsolt 104, 27—

28) Az ember szívében gyakran szólal meg a kérdés: mit hoz a holnap, mit tartogat számunkra ez az esztendő? Szegénységet vagy gazdagságot, ínséget vagy bőséget, örömöt vagy szomorúságot. Az ige arra tanít meg, hogy ne aggodalmaskodva nézzünk a jövő elé, hanem bizakodással és reménységgel. Istenre emeljük tekintetünket! Ö az. aki meg- elégít minket, ad bő termést, s megad mindent, amire szükségünk van. Tekintsünk rá bizakodással!

KEDD. — Vízke részi —

„néki hódol majd kiki a maga lakhelyén”. (Sof 2, 11) Vízkereszt ünnepe az elfelejtett ünnepek közé tartozik. A mai ige éppen ezért Isten dicsőítésére és magasztalására tanít minket. Nem elég csak a bajban könyörögni Istenhez. De nem elég az sem, ha tapasztalt szerété te után néhány odavetett szóval mondunk köszönetét Neki. Meg kell tanulnunk Istent dicsőíteni és magasztalni. Nem más ez, mint az, hogy Istent Istenként kell tisztelni, Aki Teremtőnk, Megváltónk és Megszentelünk!

SZERDA.— „Uram, tied a

nagyság, hatalom és dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és földön van.” (1 Krón 29, 11) Sokszor ejt hatalmába minket az a kísértés, hogy a teremtett

világot lenézzük és megvetjük, s kimondjuk rá a „tisztátalan” ítéletet. A mai nap arra tanít minket, hogy minden, ami ezen a világon van, mind Isten teremtménye, s minden Isten birtoka, ö teremtette az egyik embert a másik mellé, s ahelyett, hogy szeretnénk a másik embert, gyűlöljük, ahelyett, hogy segítenénk neki, gátat vetünk eléje. Hagyjuk el a hitetlenség és szeretetlenség útját, s szolgáljunk Istennek igaz szívvel teremtményein keresztül!

CSÜTÖRTÖK. — „Levetem rólad a te álnokságodat, és ünnepi ruhába öltöztetlek téged.” (Zak 3, 4) Isten nemcsak a testi élet dolgairól való gondoskodást ígéri, hanem azt is, hogy <3 maga visel gondot lelkünk táplálásáról is. Megszólaltatja igéjét, tanácsát adja út- ravalőul minden napon. Ha bűneink úrrá lesznek rajtunk, ő maga áll mellénk, hogy Jézus Krisztus kereszthalála által eltörölje bűneinket, s a bűnbánat útján elvezessen a megigazu- lásra. S teszi mindezt kegyelemből, határtalan szeretetéből!

PÉNTEK. — „Adok nekik egy szívet és egy utat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk nékik és az ő fiaiknak.” (Jer 32, 39) Isten kész arra, hogy teljesen megújítson minket. A bűnös út helyett a jó utat kínálja és nyitja meg előttünk, a nem érte dobogó, önző, hitetlen és szeretetlen szív helyett érte égő, hittel és szeretettel teli, szolgáló szívet kínál. Könyörögjünk hozzá, hogy újítson meg minket teljesen, adjon nekünk új szívet és új lelket, amelyik neki szolgál életünk minden napján!

SZOMBAT. — „Ének volt rám nézve minden parancsolatod.” (Zsolt 119, 54) Isten naponként elénk adja törvényeit, hogy tudomásunkra hozza, mi a jó és mi a rossz. Vajon hogyan tekintünk Isten parancsolataira? Ügy, hogy teljesíthetetlen és könyörtelén rendeléseknek tekintjük csupán azokat, vagy Isten szeretete megnyilvánulásainak, hogy mindenkor tudjunk különbséget tenni a jó és rossz között? Isten megmondja, melyik az az út, amelyiken járnunk kell, hogy a hit útját kövessük. De megmutatja számunkra a szeretet útját Is, amelyen a másik emberhez kell közelednünk. Adjunk hálát Istennek ujjongó szívvel, hogy ö maga vezet a jó és helyes úton !

Harkányi László

Hatvan nap [raliban f.

— Együtt az arabokkal —

linraeí Erzsékü

Ő ÁLD MEG PERCET, ÉVEKET

Ha Jézus Krisztus jár velünk, ö a mi ütünk, életünk, bár évre évek tűnnek e!» a szívünk hálát énekel.

Kegyelme hordoz szüntelen.

Nem gyötör gond és félelem.

És minden percnek célja van, ha Öt szolgáljuk boldogan.

Keresztje győztes, szent jelünk.

Az élő Jézus jár velünk, ö áld meg percet, éveket,

Önéki mondunk éneket;

Dicsérünk téged. Jézusunk!

Nevedben bátran indulunk.

Követjük lábad szent nyomát, és minden évünk téged áld.

(Ének a Kér. Bnekeskönyv 735. énekének dallamára)

IMÁDKOZZUNK

Az esztendő első vasárnap ján hálát adunk Jóságodért és kegyelmes ígéreteidért, szerető Istenünk. Még frissen él emlékezetünkben minden bölcsességed és Irgalmad, amellyel megtartottál minket az elmúlt esztendőben, megbocsátottad bűneinket, nem hagytál útmutatás és vigasztalás nélküL Most még szürkén ködienék előttünk ez új esztendő útjai s feladatai, de minden ködös bizonytalanság eloszlik akkor, amikor mindezt kezedre bízhatjuk. Taníts meg minket ebben az esztendőben is bűnbánatra és alázatra, erősíts meg, hogy vállaljuk minden küldő paracsodat s a mi, parányinak látszó szolgálatunk nyomán is fakadjon valami jó testvéreink számára- Áldd meg ez esztendőben is hazánkat, népünket, vezetőinket, a népeket s vezetőiket, hogy békesség és értelmes emberi élet jusson osztályrészül minden gyermekednek. Ámen,

Az a két hónap, amit a Bagdadi Nemzetközi Kiállításon, mint elektrotechnikus dolgoztam, közel hozta hozzám az arab világ sok problémáját.

A problémák zöme a sokrétűségből adódik. A több mint hatvanöt millió főt számláló arab világ Közel-Keletnek nevezett területén, a modern Bey- rúttól, a patinás Bagdadon át, a lakatlan, vagy itt-ott félnomád törzsek által lakott sivatagok népsűrűségi elosztása jia- gyon egyenlőtlen. Amíg Libanonban 140, addig Irakban 15, sőt Szaúd-Arábiában 5 fő jut egy négyzetkilométerre. A számtalan nyelvjáráson belül hétféle írást használnak: arab, perzsa, latin, török, héber és cirill írást, viszont a lakosság jó része írástudatlan. A legtöbb arab országban ma még kirívóan nagyok a társadalmi ellentétek. Még Irakban is, ahol az 1958-as forradalom megdöntötte a monarchiát és kikiáltotta a köztársaságot, az egy főre Jutó évi átlagkereset 80 iraki hínár, ami körülbelül 7000 Ft-nak felel meg. A lakosság többsége a mohamedán vallás követője, de ezen belül is forr a szunniták és a sziiták ellentéte. Az aranykupolás mecsetek tövében pedig, és a fényes kirakatok mellett felcsze- nek a hajléktalan öregek és a sápadt, vézna gyerekek. Nem a saját hibájukból, hiszen ezek I közül többéit megszólítottak: '• „Uram, tolmácsolok önnek an- \ goiról arabra,, pár filsz az.

egész.” „Uram, kipucolom & cipőjét” — mondta angolul az

ötéves kisfiú.

Közel került hozzám az arab egység problémája is. A tizenöt arab államból 1969 szeptemberében még csak öt: az Egyesült Arab Köztársaság, Jordánia, Irak, Szíria és Szudán vezetői tudtak leülni Kairóban, hogy közös egységfrontot dolgozzanak ki Izraellel szemben. Ráadásul október 21-én a semlegességre törekvő libanoni kormány hadserege megtámadta a területén harcoló Palesztinái ellenállókat 'és Izraellel két tűz közé fogta. Másnap Bagdadban részt vettem egy tüntetésen, melyen órákon át vonult a tömeg a libanoni nagykövetség elé és az arab világ áru ásónak bélyegezte ezt az akciót. Követelték az arab országok összefogását az izraeli agresszió ellen.

Átéltem valamit az arab-— kurd feszültségből és egy kis területen felvillant előttem a kibontalcozás útja. Négy segédmunkásunk közül három kurd volt. A kurdok nem akartak együtt dolgozni az arabbal Mi viszont ragaszkodtunk az arab fiúhoz, mert 8 volt a legügyesebb. Később, mikor a kurdok bér javítást kértek a szállítási vállalkozótól és az megtagadta, sőt elbocsátotta őket, az arab Szüle jmán így kérte urát: „Uram vedd vissza őket, vagy küldj el engem is.” Többet e között a négy ember között nem volt kurd—arnb ellentét, mert a szeretet áthidalta.

Láttam fejlődő kapcsolatainkat Hazánk most vett részt először a Bagdadi Nemzetközi Kiállításon és olyan szinten, hogy kiállításunk elnyerte „a legszebb kiállítás” megtisztelő címet. Fejlődnek minden vonalon kapcsolataink. „Barátok vagyunk” — mondták mosolyogva az arabok. Ennek a barátságnak, az arab vi1 ággal való szolidaritás-vállalásnak, a Közel-Kelet békéjének ügyében mint a Béke Világ Tanács magyar képviselője érkezett meg Bagdadba is D. Káldy Zoltán püspökünk.

A Bagdad Hotel előcsarnokában találkoztam vele. Késő este volt, de mindketten egy hosszú út utolsó szakaszához közeledtünk. Ö uralkodók, nép- gyűlések, menekülttáborok lakói előtt képviselte a békét, én mint a magyar pavilon egyik dolgozója építettem azt. Jó volt egymásnak beszámolni, együtt örülni és már készülődni haza.

Találkoztam arab keresztyénekkel is. Elmondták, hogy Bagdad 1 millió főnyi lakosából kb. 30 000 a keresztyén. A hívők zöme a pincérek, banktisztviselők és az Irakban dolgozó külföldiek közül kerül ki. A magyar pavilon pincére is orthodox keresztyén volt. Egy alkalommal azt kérdezte tőlem: „Uram, szokott ön rendszeresen Bibliát olvasni? — mert én a családommal mindennap olvasom." Megöleltem és megmondtam, hogy evangélikus

lelkész is vagyok. Pincér barátom számolt be arról, hogy a különféle keresztyén felekezetek között a legerősebb összetartó erő az esküvő. Ilyenkor lehutlanak a felekezeti válaszfalak, felkeresik egymás templomát és együtt örülnek az örü- lökkel.

Egy német származású evangélikus mérnök elvitt a bagdadi privát, de evangélikus szellemű öt tanerős isleolába, bemutatta Bagdad 25 keresztyén temploma közül a legszebbeket és meghívott az anglikán templomban tartandó evangélikus istentiszteletre. Sajnos ez az istentisztelet elmaradt, mert a libanoni események miatt a lelkész Beyrútból nem jöhetett át.

Együtt éltem arabokkal. Nyitott vitrineinkóől mm tűnt el egy tű sem. Segédmunlxísaink mielőtt ettek volna, nekem is nyújtották a finom iraki kenyeret, és az egyik munkatársam elveszített pénztárcáját egy taxisofőr bevitte a Magyar Kirendeltségre, mert nem maradhat nála az, ami nem az övé.

„Alejkum Szalam!” Ezzel búcsúztak tőlünk a repülőtérre is kíkísérő- arab munkásaink és a búcsúcsóknál ész. evettem, hogy Mohamed, a sofőrünk, sir.

„Aílejkum Szálam!” „Békesség Nektek!” Attól is aki az én Uram. És SUKRÁN, vagyis: köszönöm,

Bella Árpád

Budapesten, 1970. január 6-án, Vízkereszt Ünnepén