Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1970-12-13 / 50. szám

„A világosság a sötétségben fénylik"

Jn 10, 30—42

A harmadik ádventi gyertya fénye — a mai vasárnap igéi — az emberi lélek sötétségébe világítanak.

Mély ez a sötétség és sokrétegű. Elfojtott indulatok, gyilkos gondolatok, gyűlöletté torzult önzés, képmutatással leplezett irigység, vallásossággal álcázott közömbösség, szokásokba merevedett vallásosság, rideg szertartásokba görcsösödön szeretet lakják a sötétségnek ezt a birodalmát. A jóakarat, a józan belátás, az emberséges indulatok és érzések fénye, mások jó példájának világossága nehezen birkózik meg vele.

Akik benne élnek, egymást is alig látják. Vagy ha látják is, félreismerik. Távolink és idegenek egymás számára. Félelme- * tesek és ellenségesek. Vagy könnyű prédái és kiszolgáltatott zsákmányai elnyomó akaratnak, gyengét és kisebbet mindig le- igázni 'kész önzésnek.

A beszéd itt nem híd már, nem is kapocs ember és ember, lélek és lélek, élet és élet között, hanem félreérthetővé válik. Nem kifejezi, hanem eltakarja és elleplezi a gondolatot és az érzelmet.

Aki itt él, semmit sem vél biztosnak, legbizonytalanabbnak pedig az Istent véli, akit meg kell védeni, akinek uralmát, helyzetét és befolyását körül kell sáncolni, szokásokkal és hagyományokkal, örök érvényű törvényekkel, megfellebbezhetetlen, kifejezésekkel és meg nem változtatható szertartásokkal. És jaj annak, aki nem áll be a védők sorába. Annak vége kivetés vagy kiátkozás, megköveztetés vagy megágettetés. Az egyháztörténet legsötétebb lapjai sok szomorú példával beszélnek erről. ,

Ilyen lehetett az a lelki sötétség, amely a vitatkozó Jézust igénk tanulsága szerint körülvette. Nem az Istent félő, hanem az Istent féltő indulat adott a Jézussal vitázó farizeusok és írástudók ajkára haraggal és gyűlölettel telített szavakat. Ez a nagyon is hívőnek látszó, de félelmetesen hitetlen indulat rántotta görcsbe szívüket, hogy erős szorítással markolják meg azt a követ, amellyel örökre elnémíthatják azt, aki — hallatlan vakmerőséggel — Isten Fiának mondta magát, Jézust. De nemcsak önmagát, azokat is Isten fiainak mondta, akik tiszta és őszinte szívvel hisznek Istenben, de úgy, hogy hitük életté, cselekedetekké érik. Mert a tettek, a cselekedetek, mint Jézusról, vagy kortársairól, rólunk is, a mi hitünkről is vallanak. Némaságukban is minden szónál, a legékesebbnél is beszédesebben. ...........................

Advent harmadik vasárnapján régi kérdéssel kérdezi tolunk Isten: a szeretet és megbékélés, a jóakarat és a megbocsátás fénye ragyog-e életünkön?

Schreiner Vilmos

Az érdekes ember

— Károly bácsi nagyon érdekes ember, — mutatta be a kapuvári múzeum igazgatója idős Pumper Károlyt, a teremőrt. Külsőre nem találtam benne semmi érdekeset, de amikor ‘ elmondta, hogy ő a régi Tabánból akkor volt kénytelen kitelepülni, amikor lebontották, s hogy a tabániak még ma is találkoznak havonta egyszer a Krisztinában, közel az emlékekhez, kezdett érdekelni ez a szikár, fogatlan öregember. Alig kellett unszolni arra, hogy a múlt vaskos könyvét kinyissa, s belőle néhány oldalt felolvasson nekem. S jártam azonnal nyomában a matrózok között az Adrián és Bécsben, a régi K. u. K. világban, ahol szolgálatát teljesítette, s szorongtam, nehogy börtönbe kerüljön a lázadó fiatalember ötven és egynéhány esztendővel ezelőtt, mert idős Pumper Károly már akkor is kommunista volt.

— Károly bácsi nagyon érdekes. ember, — húzta ismét alá igazgató barátom, mintha a lényeg elmaradt volna a szűkszavú beszámolóból.

— Ö az, aki nagypénteken felfeszítette Krisztust.

.Kissé mellbevágott a mondat és érdeklődésem úgy növekedett, mint a gomba.

— Bizony, mert éppen gyűjteni voltunk Károly bácsival a múzeum számára, amikor N. község a püspökét várta bérmálásra. Mi " is odavetődtünk a templom elé, ahol néhány atyafi izzadt hatalmas kőkereszt felállításával. Amint kiderült, egy traktor rosszul kanyarodott és kidöntötte a keresztet, amelyről darabokban tört össze a Megváltó teste. A kereszt felállítása még csak sikerült, de hogyan szerkesszék fel az egyszerű falusiak az Üdvözítő testét? És Károly bácsi, akt ezermester, a nap hőse lett. Kalapácsot kért és szakszerűen felszegezte a jámbor atyafiak szemeláttára Jézust,a keresztre. Még a plébános is hálálkodott érte és jöhetett a püspök, minden rendben volt.

— Mondom, Károly bácsi nagyon érdekes ember. — S én

iböS édesanyám mellé nyugdíjas betegápolónőt keresek. Gergely Lajos, Budaörs, Kamaraerdő. Zombori u. 53. Megközelíthető éles villamossal, vagy 87-es autóbusz- szal.

— WOOD STOCK-KANADA 18 regiszteres, pedálos, igen szép hangú harmónium eladó. Cím a kiadóhivatalban

egyre jobban hegyeztem a fülemet, hogy yajon mit tartanak még róla eímondandónak.

— Hogy is volt Károly bácsi, azzal az Üdvözléggyel? — Ká- rbly bácsi fogatlan szája elhúzódik és mintha röstelné magát, szemét kissé lesüti, mélyen a muzeális tárgyak alá néz és mesébe kezd:

— Háromszor vettem el -a feleségemet. (Biztos megérdemelte s ez önmagában is nagyon érdekes!) Aztán amikor .ötven éves, évfordulónk közeledett úgy két éve, mondja az asszony, — ő hivő és szépen megfértünk egymással, — „Károly, templomba kéne menni, hogy a pap is megáldjon bennünket”. így azután elmentünk Sopronba, de egyenest a Szent Mihály templomba. Azt mondja a plébános: „előbb gyónni kell”. Ha kell, jó, pedig már ötven éve nem gyóntam. De hát anélkül nincs áldás, Szépen meggyóntam oldalt a templomban. Meg is kaptam a peniten- ciát. Három Miatyánkot és három Üdvözlégyet kellett elmondanom bűneimért. Ez ugyan nem volt sok, s szépen térdelek, mondom magamban a Miatyánkot sorba. Amikor az Udvözlégyhez érkézek, megakadok. Húzódik az idő, szól pz asszonny: „mi van, Károly?” Hagyj már, felelem, elfelejtettem az Üdvözlégyet. „Hát csak gondolkodj, majd eszedbe jut”. (Rendnek kell lenni!) Bárhogy gondolkodtam, a felénél elakadtam ismént. £fát ha a feléig tudom, jutott eszembe, elmondom a felét hatszor. Ez végül is ugyanannyi. „No, Károly, — szól rám az asszony—, rendben?” Igen, feleltem, mehetünk az áldásért. így mondtam el a feláldozásért és az áldásért kétszer annyi fél Üdvözlégyet. — P

Mintha még mindig szégyelné magát, lesüti szemét. Majd rátekint a múzeum tárgyaira, szeme letörölgeti róluk az időt, évszázadok rárakódott patináját. S a múzeum tele lett napsugárral, derűvel, mert az „érdekes ember” a múltból a jelenbe lépett.

K P.

— HARMÖNHTMOT vennék akármilyen állapotbán, vidékről Is ár- megjelöléssel. Szeitzné, Budapest, vm., Költői Anna u. 10. I. 10.

— EGYEDÜLÁLLÓ 50 éves lein- íormálhatő evangélikus asszony szabad rendelkezésű, vagy albérleti szobát keres belső területen. Szobatársnak is elmennék. Horváth M. Sándomé, Budapest, V., Szent István körút 5. f. 9

\ Istentiszteletit rend

I ' Budapesten, 1970. december 13-án

Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gá bor, de. 11. (úrv) dr. Kékén András, du. 5. dr. Hafenscher Károly, du. 6. szeretetvendégség: dr. Kékén András. Fasor de. 11. D. Koren Emil, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10. D. Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Aradi András, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 10. Francisci Guido, dé. 11. Francisci Guido, du. 6. Francisci Guido. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre, du. 5. Veöreös Imre. Utász u. de. Ql Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12, Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyár- maf u. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Baranyai Tamás. Frangepán u. de. fél 10. Baranyai Tamás. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerlete- lep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 8 Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemp- lom du. 3. Rákosszentmihály de.

fél 11, Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágostort. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv) D. dr. Ottlyk Ernő, de. fél 11 (német), de. 11. (úrv) D. dr. Ottlyk Ernő, du. 6. Szita Istvánné. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Öbuda de. 9. Fülöp Dezső, .de. 10. (úrv) Fülöp Dezső. XII. Tartsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Buttkay Elemér, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. (úrv) Bencze Imre, de, 11. (úrv) Bencze Imre, du. 6, dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. fél 9. Vi- sontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok dé. 11. Visontal Róbert.

. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

Imádkozzunk

Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy igéd tiszta és erős fénye rávilágít életünk minden sötétségére, hitünk ürességére, életünk, cselekedeteink sok fogyatékosságára, képmutatásunkra és keményszívűségünkre.

Bocsássad meg Urunk, hogy nem bíztunk erődben, irgalmas szereteted erejében. Azt hittük talán, hogy téged, vagy a te ügyedet féltjük, pedig önző szívvel csak magunkra gondoltunk. Önzésünk igájában nem tudtunk rád feltekinteni, de egymást sem láttuk meg igazán. Nem vettük észre egymásban a testvért, a széretetre velünk egyképpen rászoruló embert.

Isten Fia, Jézus Krisztus, könyörülj rajtunk, hogy szerete- tedet hirdesse életünk. Amen.

— Advent 3. vasamapjan az oltárterítö színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Kor 4, 1—5; az igehirdetés alapigéje: Jn 10, 30—IS.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. December 20-án vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió és az URH adó. Igét hirdet DR. SELEMCZI JÁNOS, a Teológus Otthon igazgatója.

— A BÄCS-KISKUN EGYHÁZMEGYE lelkészi munka- közössége novemberi ülésén Seben István tartott igemagyarázatot, Görög Tibor esperes és Hulej Alfréd előadása után Jeszenszky Tibor ige- hirdetési előkészítőt tartott, majd esketési és temetési igehirdetéseket beszéltek meg közösen a munkaközösség tagjai.

— FASOR. A gyülekezet ádventi sorozatának keretében az elmúlt években itt szolgált egykori segédlelkészek szolgáltak. Az első együttléten, amely ádvent első vasárnapján volt szeretetvendégség keretében, ifj. Harmati Béla lelkész tartott előadást az egyházi világszervezetek szolgálatáról. A továbbiakban Blázy Lajos, majd az utolsó ádventi vasárnapon Mezősi György szolgál.

— GYENESDlAS. A Somogy-Zalai, Egyházmegye lelkészeinek D. Koren Emil szerSsó és

ERNST TROELTSCH

aki 1923-ban . halt meg, híres teológus, filozófus és finom humorú ember volt. Egyszer találkozott egy másik ■ egyetemről való filozófus profesz- szorral, aki lenézte a teológusokat. Ez a professzor csipkelődő megjegyzést tett Troeítsch előtt: „Nemrégiben belenézegettem a Bibliába. Mondhatom önnek egész sor érdekes dolgot találtam benne.” Troeítsch széles mosollyal nézett a kollegára és szenvedélyes hangon felkiáltott: „Na, ne mondja! Mennyire örülni fog ennek a jó Isten is, ha egyszer megtudja!’’

KARL HEINRICH WEIZSÄCKER

aki Tübingenben tanított egyháztörténelmet 1861-tól kezdődően, olyan teológiai hallgatót vizsgáztatott, aki közismert volt hiányos szorgalmáról. A professzor elhatározta, hogy furfangos kérdéseket tesz fel. „Mondja meg nekem, kérem — kezdte a vizsgáztatást — ki volt Augustinusnak a nagymamája”

keszto tartott előadást, majd folytatott hossszú eszmecserét az Evangélikus Élet szolgálatáról. Ez volt a tizennegyedik egyházmegye, amelynek lelkészeivel a szerkesztő lapunk kérdéseiről beszélgetést folytatott.

— A PESTI EGYHÁZMEGYE lelkészeinek összejövetelén dr. If. Gaudy László tartott előadást „ötven esztendő szószéken” címén, majd Leskó Károly argentínai (Buenos Aires) lelkész tartott beszámolót dél-amerikai egyházi szolgálatáról. <

— A BORSOD-HEVESI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége december 8- án Miskolcon tartotta ülését. Űrvacsorát osztott Tarjáni Gyula. Előadással dr. Hafen- scher. Károly és Scholz László, tájékoztatással Pásztor Pál esperes, záróimádsággal Pintér Károly szolgált

— BUDAVÁR. December 13-án hálaadó ünnepség lesz a gyülekezetben abból az alkalomból, hogy a Bécsikapu téri templom felavatásának 75. évében a főváros a templomot újjáépíttette. Délelőtt 11 órakor hálaadó istentiszteletet, majd 12 órakor ünnepi közgyűlést tartanak.

— BÜK. Ádvent első vasárnapján Várady Lajos budai esperes prédikált és tartott előadást a gyülekezetben.

mosoly

Az ugyan közismert, hogy Augustinusnak az édesanyja, a kegyes, nagy imádkozó Monika volt, de a nagymamáról nem tudunk semmit.

A hallgató viszont érezte, hogy tőrbe akarják csalni és mivel talpraesett fiatalember volt, ellenkérdést tett fel a professzornak: „Anyai részről tetszik kérdezni, vagy apai részről?”

AUGUST THOLUCK

1826-tól haliéi professzor, az ébredési mozgalom nagy alakja, atyailag szerette a teológial hallgatókat. Ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy a vizsgáztatásnál ne tegyen fel ugratós kérdéseket. Egy alkalommal így kezdte el a vizsgáztatást egyik hallgatójával: „Amikor legutóbbi utazásomkor kofferomat Lipcsében a pályaudvaron hagytam és emiatt később sok kellemetlenségem lett, Isten akaratából történt ez vagy pedig a Sors játéka volt?” — A hallgató erre így felelt: „Se az egyik se a másik, Professzor Ür! Inkább a professzorok szórakozottsága...”

„Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Űrnak utat, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek! Imé, az Ür Isten jő hatalommal, és karja uralkodik. íme, jutalma vele jő, és megfizetése Ö előtte.- (Ézs 40, 3. 10).

VASÁRNAP. — „Krisztus eljött és békességet hirdetett nektek”. (Ef 2, 17) Az ádvent mindig a Krisztussal. való találkozásra felkészülés ideje. A heti ige szavával élve az útké- szítés ideje. És ha valaki figyelmesen végigolvassa a napi igéket, azt állapíthatja meg, hogy ezek az igék a Krisztussal való találkozás fényébe állítják be hétköznapjainkat. A mai ige a békességről beszél. Béke nélkül nincs élet a földön. Mert a béke az élet lehetősége. Az az Isten, aki békét teremtett önmaga és az ember között, békére kötelezi az embert is a másik ember, a másik nemzet, a másik faj irányában. Ne csak beszéljünk- a békéről, hanem tegyünk meg érte minden tőlünk telhetőt!

HÉTFŐ. — „Megesküdt a mi atyáinknak, hogy megadja né- künk: félelem nélkül szolgálunk néki”. (Lk 1, 73—74) Ma újabb „hétköznapi probléma szólal meg az igében. „A félelem nélküli élet” szolgálata. Ami Istentől függ, a félelem nélküli szolgálat lehetőségének megteremtése Isten ajándéka számunkra. A mi önzésünk, szeretetlen ségünk, önteltségünk az, ami gátol minket a kapott jó lehetőség élésében. Az ádventi idő legyen számunkra jó alkalom arra, hogy félelem nélkülivé tisztuljon az emberek közötti, a világban való jó szolgálatunk.

KEDD. — „A Mester itt van és hív téged”. (Jn 11, 28) Azok az emberek, akiket Jézus elhívott, nem semmittevő, haszontalan, csak önmagukkal törődő életre hivattak el. Akit Jézus megszólított, azt szolgálatra küldte. Arra, hogy azt tegye, amit Ő tett egész életében: szolgálni az embereknek. Éjjel és nappal, alkalmas és alkalmatlan időben. Hittel és szeretettel, dorgálással és si- mogatással, bátorítással és étel, vagy ital adásával. Vájjon így készülünk ádvent napjaiban a nagy Királlyal való találkozásra?

senki ne maradjon a sötétségben, aki bennem hisz.” (Jn T2, 46) Nem mindegy, hogy hogyan él a keresztyén ember. Krisztus világossága a mi életünkben is világosságot teremt. így nemcsak bűneinket, mulasztásainkat vehetjük észre, hanem azt is, hogy mi a küldetésünk. Nekünk világítanunk kell az emberek között. Világítania kell a szolgáló szeretetünknek, hogy ne a sötétség, a bűn, a háború, a gyűlölség legyen úrrá az emberek között, hanem a béke, a világosság, az egymás megbecsülése és a szeretet.

•

PÉNTEK. — „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom nektek, hogy mindaz, aki haragszik atyjafiára, méltó az ítéletre.” (Mt 5, 21—22) Megint „hétköznapi” probléma az emberek együttélése területéről! És nem az ölés, a gyilkosság bűntettéről van itt szó, hanem a haragról, ami sokszor úrrá lesz rajtunk. Az ádventi idő nekünk szóló igéi a haragot, a gyűlölködést akarják kiirtani a szívünkből és az életünkből. Vegyük komolyan Jézus Krisztus figyelmeztető szavát, s a harag helyett a megbocsátás, a gyűlölség helyett a szeretet indulatával közeledjünk a másik emberhez.

SZOMBAT. — „Az ő teljességéből vettünk mindnyájan, kegyelmet is kegyelemért.” (Jn 1, 16). Mintha összefoglalása lenne a mai ige az ádventi üzenetnek. Kegyelmet hoz a hozzánk is közeledő ádventi Messiás. Ingyen kegyelmet, amelyet nem lehet kiharcolni, kiérdemelni, megvásárolni. Ezt a kegyelmet kínálja nekünk a mostani ádventen, hogy szívünk, lelkünk és egész életünk megújulva várja a karácsonyi csodát, a Krisztussal való találkozás boldog óráját.

Harkányi László

LUTHER ÉLETRAJZA

Héber nyelvre fordítva kiadták R. H. Bainton „Here I stand” (Itt állok) című Luther életrajzát. A kiadáshoz anyagilag több egyház hozzájárult, így a finn egyház is.

KV ANGELIKUS ELET

SZERDA. — „Az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre van azokon, akik öt félik.” (Lk 1, 50) Isten irgalmát számtalanszor megtapasztalhatta már az ember az idők folyamán. Mert gondoljunk csak Noéra, a Vörös-tengeren száraz lábbal áthaladó sokaságra, a pusztában is vizet nyert népre, vagy akár Jézus Krisztus korának embe.- reire. És jó, ha egy kicsit megvizsgáljuk a magunk életét is. Hittel és boldogan vallhatjuk, hogy Isten irgalmassága a mi életünkben is valóság. Féljük őt tiszta, élő hittel és cselekvő szeretettel!

CSÜTÖRTÖK. — „Én világosságul jöttem e világra, hogy

A Magyarország! Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadós D. Korén Emi!

Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, VIII.. Puskin u. 12, Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VH1 Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index 25 211

TO.4581

Athenaeum Nyomda. Budapest Hotációs magasnyomás

Felelős vezető:

Soproni Béla igazgató

rAz utolsó óra

Hideg decemberi szél söpri az utcát. Ó az ágyban fekszik. Riadtan néz. Haldoklik, ötvenhárom éves asszony.

Húszéves volt, amikor elkezdődött a tragédiája. Egy autó elgázolta a férjét. Azt hitte, megőrül. Ha nincs a kislánya, öngyilkos lett volna. A kicsi napokig várta az apját Aztán a gyermeki könnyenfe- ledés törvényszerűségével egyre kevesebbet emlegette. Ö éjszakákon keresztül sírt. Csak a lányának •élt.

Hófelhök jöttek a város fölé.

Tizenöt év múlva ment férjhez újra. A férfi nem vállalta a lányt. Csak hitegette majd. majd. A lány ezért gyűlölte meg az anyját. Nagyanyánál szobájába zárkózott, ha látogatóba jött az anyja.

Szemerkélni kezd a hó.

Eltorzul az arca. Látszik rajta, hogy szenved. Rákos.

— Nagyon fáj...?

— Majd jön a nővér...

Nem fejezte be a mondatot.

Majd jön a nővér és injekciót kap. Nehezen lélegzik. A karja a paplan tetején csont és bőr. Az ajtót nézi. A szeme csupa várakozás.

— A lányom is el fog jönni..: elmentek érte.

A lányát várja. A szoba egy ötemeletes, modern ház vasalószobája az alagsorban. Füthe- tetlen. A, központi fűtés egy csöve megy keresztül rajta a kazántól az emeletek felé. Itt, él a húgával, amióta második férjét is eltemette. A húga idegbeteg.

Sűrűn havazik. Kis fehér takaró borítja az utcákat és a házakat.

Mondani szeretne valamit A kezem útáh nyúl. Remeg a hangja. Lassan beszél.

— Isten feloldozott engem... csupa fény volt minden... sárga és arany ... és Ű feloldozott engem... Nem álmodtam, igaz volt — sohasem láttám olyan fényességet:

Elengedi a kezem. Behunyja a szemét.

Kinn elállt a hóesés. Kisütött a nap.

Az óra hangosan ketyeg. Alig *lélegzik. Mozdulatlan. A rádióban delet harangoznak.

Élesen fékez az utcán egy autó. Lépések közelednek az alagsor felé. Nyílik az ajtó. Megjött a lánya, ö akkor már halott volt.

Bérezi Margit

4