Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-06-22 / 25. szám
készpénzzel bérmentesítve bp. k. A szeretetmunka seregszemléje A múlt év végén elhunyt D. W. Suctker hesseni egyházi elnök utódjává a 47 éves Helmut Hild frankfurti lelkészt választották. Az új egyházi vezetőség D. Niemöller Márton nyugalmazott egyházi elnököt újból behívta a tartományi egyház zsinatába. MEGPEZSDÜLT a csendes konvent-udvar. A győri öregtemplom körül a Szeretetház parkos udvarán kart karba öltve sétálnak régi ismerősök. A megszépült díszterem várja hatvan vendégét. Az Országos Diakóniai Értekezlet ült össze június első napjaiban Győrött. Tizennyolc diakóniai intézményünk vezetői és munkatársai, lelkészek és ápolónők, és az intézeteket támogató egyházmegyék diakóniai lelkészei cserélték ki tapasztalataikat. Az elnöki asztalnál Muncz Frigyes, a Diakóniai Osztály ügyvivő lelkésze ült, aki évtizedes munkája során a legapróbb részletekig megismerte az intézetek állapotát és problémáit, valamint jelen volt D. dr. Ottlyk Ernő püspök is, aki a diakóniai munka felügyelő püspöke, és az értekezlet során tájékoztatással, a gyülekezet színe előtt pedig előadással szolgált. A Rába partján, festői környezetben áll a Szeretetház. Falai között több mint félszáz gondozott részesül a Krisztustól kapott szeretet éltető sugarában. A nagy múltú győri gyülekezet Szeretetháza szeretettel fogadta a diakónia munkásait. Vezetőinek és alkalmazottainak figyelmessége lehetővé tette, hogy az Országos Értekezlet zavartalanul, eredményesen végezhesse munkáját. ... „ A Baptista Világszövetség 1970-ben Tokióban tartja 12. világgyűlését. Főtémája a világgyűlésnek: „Krisztus megERÖGYÜJTÉSEN volt a hangsúly. Ezt szolgálta Koppány János, Missura Tibor és ifj. Dedinszky Gyula igetanulmánya, valamint az előadások. Míg az előző évben a fogyatékos gyermekek gondozásának kérdései volt a fő téma, most az öregek gondozásának feltételei állottak az érdeklődés középpontjában. Rendkívüli figyelmet keltett dr. Hun Nándor főorvos előadása: öregek helyzete az otthonokban. Az előadó évtizedeket töltött a gerontológiának nemcsak elvi tanulmányozásával, hanem nagy türelemmel egész otthonok gondozott-táborát mérte fel múltjuk, gondolkozásuk, vágyaik, problémáik, testi állapotuk és magatartásuk szerint. Elmondotta, milyen hatalmas százalékban nő az iparilag fejlett országokban az idős korosztály létszáma. Milyen nagy gond a különböző környezetből jövők együttélése, össze- válogatása. A velük való bánásmódban figyelembe kell venni az öregek egyéniségén túl, testi betegségeiket, vita nélkül elhordozni az érelmeszesedéssel járó téves állításaikat. Muncz Frigyes a finn evangélikus egyház diakóniájárói tartott személyes tapasztalatai alapján előadást. A finn egyházban a kommunális és az egyházi diakónia közeli, kapigazít”. A Világszövetség Végrehajtó Bizottsága augusztusban Bécsben tartja ülését és azon jelöli ki a világgyűlés előadóit is. csolatban van egymással. A teológusok és lelkészek bizonyos ideig a szeretetszolgálatban tartoznak dolgozni. Modern szeretetotthonaik nincsenek túlméretezve. Szolgálati ágaik úgyszólván minden rászorulóra kiterjednek: öregek, betegek, alkoholizmusban szenvedők, felbomlott családok, árva gyermekek, börtönviselt egyének visszavezetése az életbe, lelkigondozói telefonszolgálat stb. Amíg csak lehet, a csökkent munkaképességűeket is foglalkoztatják, hogy azok életkedvét fenntartsák. A nemcsak szaktudással, de az evangéliummal szolgáló munkásoknak az a célja, hogy ápoltjaikat békességre és örömre vezessék. A BESZÁMOLÓK az egyes otthonok életéről képezték az értekezlet csúcspontját. A Budai Szeretetintézmények valóságos „nagyüzemként” az egész költségvetési forgalomnak mintegy a felét emésztik fel. Több kis otthonunk meghitt családi egységet alkot. Kitűnt, hogy a legnagyobb kényelmet a zuglói otthon nyújtja nyugdíjas papi házaspároknak, tiszteletreméltó áldozatok árán. Külön megható terület a szellemileg és testileg hibás gyermekek gondozása Budán és a nyíregyházi Élim gyermekotthonban. Ahol már a gyógypedagógia is mindent reménytelennek lát, a szeretet ott is kísérletet tesz és sokszor nem eredménytelenül. Egyházunk tizennyolc sze- retetintézményében több mint félezer gondozott van. Szellemi és testi fogyatékos gyermekek, tehetetlen öregek. A legkülönbözőbb emberek, akikben Krisztus szenved, s akiket mennyei Atyánk reánk bízott. Nagy figyelemmel hallgattuk Solti Károly beszámolóját a budai otthonok piliscsabai gazdasági telepéről, amely ezeknek az intézeteknek önellátását hivatott biztosítani. Nemes gesztus volt a gye- nesdiási Kapernaumtól, hogy mozgásban gátolt gyermekek üdülését tette lehetővé a Balaton partján. E páratlan élményről még most is ragyogó szemmel beszélnek a gyermekek. Az intézeteket támogató egyházmegyék élén Somogy—Zala áll, szorgalmas Vas megye, ébred Nyugat-Békés. Jó volt érezni, milyen sokan vannak itt, akik nem egyszerűen tisztviselők, hanem munkaórák számolása nélkül dolgoznak, égnek a szeretet- ben. AZ EGÉSZ EGYHÁZ ÜGYE. Az egyház diakóniai munkája nem lehet csupán egyesek kedvtelése. Az egész egyház, az összes gyülekezetek ügye. Isten mindannyiunkat felelőssé tesz a diakóniai munkáért. Ahol nincs eleven diakóniai munka, ahol nincs eleven felelősség, ott baj van a hittel. Mert a hit jó gyümölcse a diakónia, a szeretetmunka. Amikor Isten a diakóniai munkába állít minket, kezünkön keresztül ő maga dolgozik. A gyülekezeti és intézményes dia- kónián túl a világ diakóniájá- ra is elküld: távoli népek szüksége iránt ébreszt felelősséget és kíván tőlünk hatásos segítséget. Ez természetesen nem új felismerés, de most fokozottabban kell érvényesülnie a mindennapi gyülekezeti munkában, egész egyházunk életében. Ez a meggyőződés tükröződött az öregtemplomban tartott diakóniai ünnepélyen is, amelyen ünnepi előadást tartott D. dr. Ottlyk Ernő püspök, igét hirdetett Bőjtös Sándor. A templomi vallásos estet gazdag zenei műsor ékesítette, ének, hegedű, fuvolaszó dicsérte Istent, Turmezei Erzsébet pedig nevet adott érzéseinknek, amikor költeményeiből mondott el egy csokrot. A négy folyó városa kitárta szépségét, dicsekedett óvárosával és új toronyházaival. A gyülekezet kitárta ajtaját: valamennyi részvevőt családok szállásolták el, az értekezlet tagjai kitárták szívüket és azzal az érzéssel tértek haza: meggazdagodtunk. Bojtos Sándor— Táborszky László Az elmúlt hónapokról A nemzetközi keresztyén események középpontjába két esemény került az elmúlt hónapokban. Az egyik a német evangélikus keresztyének egységének a kérdése. Nemrég kaptuk a hírt, hogy az összes tartományi egyházak zsinatai ratifikálták annak az új egyházszövetségnek az alapokmányát, amely „A Német Demokratikus Köztársaság Evangélikus Egyházainak Szövetsége” néven jött létre Keletnémetországban. Mint ismeretes, a két Németország evangélikus keresztyénéi 1948-ban hozták létre az összes evangélikus tartományi egyházat magában foglaló „Németországi Evangélikus Egyház” (EKD) szervezetet. Eltekintve attól, hogy ennek a szervezetnek mindig nyugatnémet püspök volt a vezetője, 1948 óta igen mélyreható változások mentek végbe a németség életében általában. A két német részállam külön állammá formálódott ugyan, de a nyugatnémet vezetés alatt álló eddigi közös egyházszervezet ezt nem vette figyelembe, hanem a bonni politika alapelvének megfelelően igényt tartott arra, hogy egyedül képviselje a német evangélikus keresztyénséget. Megállapodásokat kötött a bonni kormánnyal és azokat az NDK területén élő egyházakra is kötelezőnek tekintette. Arra sem volt legtöbbször tekintettel, hogy a keletnémet államban élő evangélikus keresztyének és egyházak a szocializmust építő NDK társadalmi körülményei között élnek és mint állampolgárok kötve vannak az NDK alkotmányában lefektetett törvényekhez. i Sok visszásság adódott a külföldi képviseletek terén is. Az Egyházak Világtanácsának a gyűléseire a régi szervezet elnöksége jelölte ki a küldötteket az NDK tagegyházai részéről is és a kiválasztás szempontjai nem mindig voltak a tényekkel számolva körültekintőek és hasznosak. Akadályozta a régi szervezet a helyes ökumenikus szellem kialakulását is az NDK- ban. A szabadegyházak ugyanis nem voltak tagjai az EKD- nek, viszont a keletnémetországi egyházi fejlődés egyre kötelezőbbé tette azt a lépést, hogy. a keletnémetországi evangélikus egyházak nemcsak egymás, között, hanem a többi egyházakkal is egyre őszintébben ápolják az ökumenikus együttműködést. A Német Demokratikus Köztársaság evangélikus egyházai ezért szánták rá magukat az új egyházszövetség megalkotására. Most júniusban várható a szövetség szervezeti szabályzatának a kihirdetése és ezzel az evangélikus egyházi együttműködésnek egészen új útja kezdődik el az NDK-ban. A közös bizonyságtételnek, a szolgálatban vállalt közösségnek új útja ez az NDK szocialista társadalmi rendjében és annak törvényes keretei között. Ez lesz a jövőben az az egyetlen egyházi szerv, amely — teljesen függetlenül minden eddigi szervezettől — a Német Demokratikus Köztársaságban levő evangélikus tartományi egyházak összessége nevében illetékes lesz. A nyugatnémet egyházi körök nem nézik jó szemmel az új szövetség létrejöttét. Igyekeznek egyesek csak átmenetinek tekinteni azt. Mások viszont reálisan ítélik meg a helyzetet és azt tanácsolják, hogy a nyugatnémetországi tartományi egyházak is tömörüljenek új szövetségbe és így járuljanak hozzá az egészséges testvéri viszony és együttműködés megteremtéséhez. Csak a következő évek mutatják majd meg, hogy menynyire tud teret nyerni Nyugaton ez utóbbi józan, a tényekkel számoló álláspont. örömmel kell nyugtáznunk az elmúlt hónapok másik eseménysorozatát: a Keresztyén Békekonferencia munkájának a megélénkülését. A csehszlovákiai események egy időre megnehezítették a Harmadik Keresztyén Békevilággyűlés (1968) célkitűzéseinek a megvalósítását. Régóta kifogásolt szervezeti és teológiai egyoldalúság is megkönnyítette a mozgalom munkáját akadályozni akaró erőknek az előretörését. Az elmúlt hónapok azonban arról győzték meg a mozgalom igazi munkatársait, hogy éppen a felszínre került véleménykülönbségek és a mozgalom létére törő erők leküzdése teszi nélkülözhetetlenné a Keresztyén Békekonferenciát, és magát a békemunkát. Egyetértés született atekintetben, hogy erősíteni kell az egyes országokban működő helyi bizottságok és a világgyűlés által létesített nemzetközi bizottságoknak a munkáját. Igen jó közszellemet teremtett e téren a svájci regionális bizottságnak májusban közzétett nyilatkozata és a nyugatnémetországi bizottságnak szintén májusban tartott ülése. Áprilisban megtartotta első ülését a Tanulmányi Osztály és június első hetében a Nemzetközi Kérdésekkel Foglalkozó Bizottság. Mindkét alkalommal bebizonyosodott, hogy a mozgalmat előrevivő erők és személyek minden lényeges kérdésben ma is egyetértenek és töretlen hittel és reménységgel dolgoznak céljai megvalósításáért Dr. Pálfy Miklós CSATLAKOZNAK A MISSOURIAK A Missouri észak-amerikai egyház hárommillió számlál, de bizonyos bibliai és hitvallásos megfontolások alapján mindeddig nem csatlakozott a Lutheránus VilágSynod nevű szövetséghez. Most arról érevangélikus tesülünk, hogy a csatlakozás Isiket kérdésével foglalkozó bizottság azt javasolta, hogy lépjen be az egyház a Lutheránus Világszövetségbe. SUCKER PÜSPÖK UTÓDA E héten... LUTHER ÉS ECK JÁNOS lipcsei vitájára szeretnénk olvasóinkat emlékeztetni. Luthert az 1517. október 31-én kitűzött tételeiért jó néhány támadás érte s ezeknek a támadásoknak a legsúlyosabb érve az volt, hogy a tételekben kifejtett teológiai álláspont megbontja a hagyományos rendet, a pápa fősége alatt álló egyház egységét. Az ellenfelek közül tudásban messze kiemelkedő Eck János, az ingolstadti egyetem teológiai professzora, könyvben fejti ki ellenvéleményét, amelyre a viszontválaszt a Lutherhez közelálló A. Karlstadt adja meg és ez a tény vezetett az 1519. június 27. és július 16. között — a kor szokásai szerint — megtartott vitához. A vitában Luther (aki egyidőre az egyházi felsőbbsége iránti engedelmességből „hallgatást fogadott”) Karlstadt segítőtársaként — valójában a nyilvános disputáció egyik főszereplőjeként — szállt szembe Eckkel, aki nagyon ügyesen, nagyon diplomatikusan bizonyította, védte a pápa és a zsinatok (a hagyomány) minden kérdést eldöntő tekintélyét, A lezajlott vita nem döntött el semmit — noha a hivatalos fórumok Ecket nevezték meg „győztesként” — de annyi pozitív eredménye mégis született, hogy a békés kibontakozás reményében csalódott Luther (vele barátai) az eddiginél erőteljesebben, sokszínűbben fejtette ki az „egyedül Krisztusban”, „egyedül hitből” élő egyházról szóló, bibliai tanítását. IMÁDKOZZUNK Hálát adunk neked, szerető Istenünk, hogy igéddel ma is megkeresel minket. Köszönjük, hogy munkálod bennünk helyes önértékelésünket, ráébresztesz kicsinységünk elismerésére, bűneink megvallására késztetsz. Minden áldás, ami ezekből származik, békességünk alapja, szeretetünk táplálója. Kérünk taníts, hogy ne csak ajándékaidat fogadjuk el örömteli szívvel, hanem feladatainkat is lássuk, melyek talán sok fáradságot és áldozatot követelnek tőlünk, de végül is minket tesznek gaz, daggá. Áldd meg családunkat, szeretteinket. Éreztesd atyai sze- retetedet a magánosokkal, megkeseredett szívűekkel, betegséggel, halállal küszködőkkel. Segítsd népünk erőfeszítéseit. Segíts a felelősöknek a béke megteremtésében. Vezesd egyházadat, népedet igazságoddal és bölcsességeddel. Köszönjük, hogy meghallod kiáltásunkat. Ámen. BAPTISTA VILAGGYÜLÉS 1970-BEN A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökségének ülése Június 4-én dr. Bartha Tibor református püspök vezetésével tartotta ülését az ökumenikus Tanács elnöksége, amelynek tárgysorozatán a magyarországi protestantizmust, ökumenikus és nemzetközi kapcsolatait érintő számos fontos kérdés szerepelt. Tájékoztatás hangzott el a közép-európai református egyházaknak a római katolikus— református párbeszéddel foglalkozó balatonfüredi konzultációjáról; az ökumenikus Tanács külföldi vendégeinek; Gaio E. Grassi, dr. Michael P. Testa és S. Smaadahl látogatásáról; a tagegyházak időszerű és soron következő ökumenikus tevékenységéről, valamint az Ökumenikus Iroda működéséről. Az elnökség beszámolót hallgatott meg a stockholmi Vietnam Konferencia május 16—18 napjain tartott sürgősségi gyűléséről. A konferenciának a világ közvéleményéhez intézett felhívását, amelyben követeli az amerikai és velük szövetséges katonai csapatok feltétel nélküli és azonnali kivonását Vietnamból, a tagegyházak vezetői aláírták és megküldték a stockholmi Vietnam Konferencia vezetőségének, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság é a Dél-vietnami Felszabadítói Front Párizsban tárgyaló kül döttségeinek. Ismertetésre került töb küszöbön álló ökumenikus é nemzetközi konferencia, így a EVT-nak az egyházi vezető részére, Bosseyben június 16- 20 között lebonyolítandó kon ferenciája, a június 21—25 kö zott Berlinben tartandó béke világtalálkozó és a Szovjet unióban élő egyházak és val lásos közösségek július 1— napjain Zágorszkban megren dezendő békekonferenciájc Ezeken az alkalmakon a evangélikus egyház részéről L Káldy Zoltán püspök fog rész venni. Szó volt a protestán egyházi lapok újságíróit ma gában tömörítő Európai In formációs Munkaközösség tér vezeti magyarországi ülésénél előkészítéséről. Foglalkozott az elnökség i Varsói Szerződés tagállama képviselőinek az európai biz tonságra vonatkozó budapest felhívásával, és elhatározta hogy tanulmányozni fogja, ho gyan tudnának az európai protestáns egyházak hatékonyai hozzájárulni egy összeurópai biztonsági értekezlet megtartásához. A. Z.
