Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-13 / 15. szám
K£8ZP£NZZES» BÉRMENTESÍTVE BP. VS. XXXIV. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 1969. április 13. Ára: 2. — Forint Fél évszázad —Dr. Mihályfi Ernő köszönti D. Káldy Zoltánt— Félévszázadot) évfordulókat ünnepelünk mostanában, 50 év előtti történelmi eseményekre emlékezünk, nemzeti eseményekre és nemzetközi eseményekre, amelyek döntő befolyással voltak népünk sorsára, életére, amelyekben benne vannak mai eredményeink, mai életünk gyökerei, indításai. Napról napra nyomon követjük a fél évszázad előtti 133 nap zúduló eseményeit, a magyar történelem egyik legragyogóbb, leggazdagabb szakaszát. Egyszerre szabadult fel akkor és kapott életet minden jó törekvés a kultúra, a művészet, a tudomány, a nevelés, a népgazdaság, az emberszeretet, az egészségügy területén. Az élet egész területén felszabadultan tört fel, mint bővizű gazdag hőforrás, mindaz, ami népünkben lappangva élt. így törtek fel a nép mélyéből a forradalmi művészet alkotói és ha a rövid idő engedte, nagyszerű alkotásai. A képzőművészetben az a műfaj bontakozott ki, szinte percek alatt, amely a legközvetlenebb kapcsolatba kerülhetett a néppel, a széles tömegekkel: a politikai plakát. Ilyen ragyogó korszaka sem azelőtt, sem azóta nem volt a magyar plakátművészetnek. Az egyetemeken a haladó tudomány legkiválóbb, azóta nem egy esetben világhírt kivívott forradalmi képviselői kezdték meg előadásaikat. A tudományegyetem nyári félévet szervezett, amelynek előadásaira innen, ebből az épületből, az akkori Luther Otthonból jártam be, ennek a tanulmányai évtizedek, fél évszázad után is emlékezetesek. Erre a korra, ennek eseményeire emlékezünk mostanában. S a sok országos esemény között ma, ezen az összejövetelen nagy szeretettel emlékezünk egy 50 év előtti családi eseményre: a Káldy családban kisfiú született. D. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház vezető püspöke ma 50 éves. Lehet-e, jogos-e, elképzelhető-e kapcsolatot teremteni az 50 év előtti nemzetmegújító események és e között a szép családi esemény között. Van-e vajon más kapcsolat is, mind az időbeli egybeesés, a dátumok azonossága? Állítom és nem is nehéz bizonyítani, hogy van kapcsolat, szoros, fontos kapcsolat a dátumok egybeesésén túl is. Nem mindegy, hogy milyen nemzeti állapotban, milyen politikai hangulatban, milyen közvélemény emlékezik ma az 50 ép előtti eseményekre, kik és hogy ünnepük a félévszázados jubileumokat. Tízmilliós népünkből hányán és milyen örömmel vesznek részt az emlékezésben, az ünneplésben. S ma valamennyien tudjuk, hogy egész népünk zavartalanul harmonikus nemzeti egységben ünnepel, emlékezik és ugyanakkor dolgozik közösen, egységben vállalt nagy céljainkért. Es ha ma 50 éve Káldy Zoltánnak kevés aktív szerepe volt abban, ami akkor vele. és körülötte történt, ma megállapíthatjuk, hogy neki a magyar közélet egyik fontos vezető posztján nagy és fontos aktív szerepe volt és van abban, hogy a nemzeti egység ilyen zavartalanul teljessé alakult, hogy a közös nemzeti célok érdekében ilyen harmonikusan tudunk valamennyien együtt dolgozni. Ezekkel a gondolatokkal szeretném én itt most az evangélikus egyház valamennyi vezetője és valamennyi tagja nevében nagy szeretettel és tisztelettel köszönteni D. Káldy Zoltán püspök urat és a köszöntéssel együtt szeretném köszönni azt a nagy és szép munkát, amit egyházunk élén végez. Családi ünnepre gyűltünk össze, de hogy ez mennyire nem szűk családi ünnep, azt bizonyítja, hogy itt van közöttünk az Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese és két munkatársa, nép- köztársaságunk kormányának képviselője. Köszönöm, hogy eljöttek közénk erre az ünnepi alkalomra. Egyetlen gyanúmnak szeretnék még hangot adni: amikor szemben állok ezzel az ifjú emberrel, felmerül a kétség, valóban 50 évvel ezelőtt született-e? Szavahihető tanúk és bizonyítékok támasztják alá ezt az adatot s ezért nyugodtan tudomásul vehetjük, hogy 50 év nem „kor”, a meghosszabbodott átlagéletkor századában ez legfeljebb a teremtő férfikor küszöbe s nem tartalmatlan frázis, ha erőt, egészséget, sok jó munkát, eredményt és sikert kívánunk neki — a következő 50 esztendőre. E héten... Konfirmációi ünnep lesz a legtöbb evangélikus gyülekezetben. A konfirmációról a dr. Pröhle Károly által szerkesztett „Agenda” — a többi között — ezeket mondja. A konfirmáció mai formájában többrétű cselekmény s jellegét meghatározza az, hogy összefüggésben van a gyermekke- resztséggel és az első úrvacsoravétellel. — A gyermekkereszt- ség felől nézve az az alltalom. amelynél a felnőtt gyermek vallást tesz arról, hogy megismerte a keresztségben nyert kegyelmet, és hogy ebben a kegyelemben akar járni. S ugyancsak a gyermekkeresztség felől nézve a Szentlélek vételének alkalma, báj nem egyetlen és nem is feltétlenül első alkalma. Ezért a konfirmandusok vallástétele után következik a Szentlélek segítségül hívása a gyülekezet énekében, az imádságban és az áldásban. — Az úrvacsora felől nézve az úrvacsorához való bocsátás és az első úrvacsoravétel alkalma. Ebből a szempontból külön hangsúly esik a konfirmációi oktatásra és vizsgára is. Evangélikus egyházunk kezdettől fogva számonkérte az úrvacsorátoktól az evangélikus tanítás alapvető ismeretét s a konfirmációi ünnepen pedig külön hangsúlyt kap az úrvacsorára bocsátandóknak az a kijelentése, hogy ragaszkodnak az evangélikus egyházhoz és tiszta tanításához. A konfirmációnak tehát két része van: a konfirmációi vizsga és a konfirmációi istentisztelet, amely rendszerint magában taglalja a gyónást és az úrvacsoraoszúst isKÖSZÖNTÉS Evangélikus egyházunk népe és lelkészi kara tisztelettel és szeretettel köszönti D. KÁLDY ZOLTÁN püspököt, abból az alkalomból, hogy 1969. március 29-én betöltötte 50. életévét. Egyházunk lelkészelnökében Isten azt az embert adta nekünk, aki személyében egyesíti az evangéliumhoz való hűséget és ugyanakkor a szocializmust építő magyar néphez és az emberiség békéjéért felelősséget érző hűséget is. Az alapvető feladat korszakunkban az egyház útjának megtalálása, kidolgozása és kiépítése. Ez olyan történelmi feladat, amely nem utánozható más korokból, nem másolható más helyzetekből, hanem eredeti és önálló tevékenységet igényel. Az Isten igéjén igazodó keresztyén lelkiismeretnek kell döntenie az égető korkérdésekben. Ezen a területen végzett kiemelkedő szolgálatot D. Káldy Zoltán püspök. Évről évre lehet követni azt a teológiai-szellemi utat, amelyből kibontakozódnak életművének jellegzetességei. A fiatal pécsi segédlelkész 1944 nyarán cikksorozatot írt az akkori Evangélikus Életben D. Káldy Zoltán püspök 50 éves Március 29-én töltötte be ötvenedik életévét D. Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke, az Országos Egyház rangidős püspöke. Az Országos Egyházi Iroda tanácstermében köszöntötték munkatársai, barátai, az Országos Egyház egyes osztályainak vezetői. A közvetlen légkörben lezajlott baráti együttléten jelen volt dr. Mihályfi Ernő országos felügyelő, D. dr. Ottlyk Ernő püspök. Megjelent a köszöntésen Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Grnák Károly főosztályvezető és Straub István főosztályvezető-helyettes. Ott láttuk Teológiai Akadémiánk teljes tanári karát, dr. Pröhle Károly dékánnal az élen, D. Koren Emil. Mekis Ádám és Várady Lajos espereseket, valamint a budapesti lelkészek közül a közvetlenebb munkatársakat. A délelőtt lezajlott baráti együttléten a házigazda tisztét Karner Ágoston országos főtitkár látta el. Dr. Mihályfi Ernő országos felügyelő köszöntötte az ünnepelt püspököt, majd Miklós Imre elnökhelyettes mondott meleg üdvözlő és méltató szavakat, végül D. dr. Ottlyk Ernő püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészi kara nevében szólt, kiemelve Káldy püspök életútjának jelentős eseményeit, s hálával emlékezett a közegyházban végzett szolgálatára. D. Káldy Zoltán püspök a köszöntésekre meleg szavakkal válaszolt. Szeretettel csatlakozunk az ünneplők' közösségéhez együtt örvendezünk és adunk hálát Istennek az örvendetes határkőnél, és szeretettel köszöntjük az ünnepelt, mellett — a boldog édesanyát is. ________ Prantner J ózsef államtitkár fogadása D: Káldy Zoltán püspök 50. születésnapja alkalmával Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke ünnepi vacsorát adott a margitszigeti Nagyszálló különtermében. A vacsorán részt vettek: Miklós Imre az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Grnák Károly főosztályvezető, továbbá Dr. Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnöke, D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke, Dr. Pröhle Károly a Teológiai Akadémia dékánja, Dr. Pálfy Miklós professzor, az ökumenikus Tanács főtitkára, és D. Káldy Zoltánná. Az. ünnepi vacsorán meleghangú köszöntések hangzottak el, amelyek kifejezői voltak az állam és az evangélikus egyház jó viszonyának. IMÁDKOZZUNK Szerető Istenünk! Köszönjük, hogy az elmúlt héten tanúi lehettünk végtelen hatalmadnak, mellyel Jézus Krisztust feltámasztottad a halálból. Add. hogy minden vasárnapunkat, de ezt a mait különösen beragyogja és áthassa a húsvéti öröm fénye annyira, hogy még a hétköznapokon is annak örüljünk, hogy minden a mi életünk szebbé-tételéért történt. Ez a húsvéti öröm oldja fel életünk minden szorongását és Szentlelked ereje szabadítson fel az önzés, a félelem és a halál nyomorúsága alól, hogy boldogan dicsérhessük szent neved azok között, akiket körénk rendeltél. A feltámadott Krisztusért kérünk, hallgasd meg imádságunkat. Ámen. AZ EVANGÉLIKUSOK SZÁMA 75 MILLIÓ FÖLÖTT Először lépte át a 75 milliót az evangélikus megkeresztelt egyháztagok száma a világon. Az elmúlt évben 600 000-rel nőtt a szám, ami a LVSZ genfi központjának kimutatása szerint pontosan 75 006 748. A világ lutheránusságának jelentős része német. Ezen kívül Európában az északi államok vezetnek. Amerikában az USA, távolkeleten pedig Indonézia. Amíg néhány területen a létszám csökkent, Afrika és Ázsia különböző területein nőtt. ÜJ IGAZGATÓ GENFBEN Dr. Nolde. az Egyházak Világtanácsa Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának igazgatója 1968. decemberében nyugalomba Vonult. A genfi ökumenikus- központnak ea az igen fontos bizottságát a jövőben Leopoldo Juan Niilus, észt származású dél-amerikai evangélikus ügyvéd fogja irányítani. „Magyari Keresztyénség” címmel. Ebben antifasiszta magatartással hárítja el a nacionalizmus és hungarizmus kísértéseit, amelyek az egyházat szerették volna szolgálatukba állítani. A pécsi segédlelkész jó pásztorként maradt a nyájjal, amikor sokan nyugatra futottak. Pécs a legkorábban felszabadult magyar városok sorába tartozott. A gyülekezet bizalma Káldy Zoltán felé fordult, aki a háború legnehezebb eseményei között is gondozta nyáját, s járta a gettót is súlyos veszélyek között. A felszabadulás utáni időben a fiatal pécsi lelkész igehírdetői szolgálatát csakhamar országszerte igényelték a gyülekezeti evangélizációkon. Amikor az evangélizáció sodrásában a főveszély az volt, hogy a konkrét eligazítás hiányzott, a gyakorlati keresztyén életfolytatás, az etika szemmértébe háttérbe szorult, Káldy Zoltán érezte ennek a veszélyét, s akkori szolgálataiban is formálódott már az az igehirdető, aki a Szentírás üzenetét az emberi élet széles területén tudja alkalmazni, aki kilép a szűk pie- tista szemléletből, amely csupán a keresztyén élet belső körére vonult vissza. Nem véletlenül választották meg a Tolna-Baranya-i gyülekezetek az egyházmegye esperesének. Beköszöntő beszédére felfigyelt az ország, mert az Evangélikus Élet hasábjain keresztül már olyan gondolatok érlelődtek, amelyek előre mutatták az egyház útját a szocializmusban. 1954-ben a Hazafias Népfront országos kongresszusán mint akkori pécsi esperes szólalt fel egyházunk nevében, annak a jegyében, hogy egyházunk megtalálta a helyét a szocializmust építő magyar népben. s a megtalált úthoz hűséges kíván maradni. Az ellenforradalom utáni korszakban, amikor a kibontakozás és biztonságos fejlődés állt egyházunk előtt feladatként, a Déli Egyházkerület gyülekezetei Káldy Zoltán személyében azt a püspököt találták meg, aki evangélikus egyházának hűséges igehirdetője, s ugyanakkor a szocializmus útját járó magyar népnek is hű fia, aki képes elöljárni az útmutatásban, irányításban és vezetésben. Nem várt könnyű feladat az új püspökre, mert a keskeny úton kellett, járnia mind baloldali, mind jobboldali kísértések között. Valódi két- frontos harc volt ez, amely erősen igénybe vette átlagon felül kiemelkedő energiáját. Püspöki beköszöntő beszéde, majd később a pozsonyi Teológiai Akadémián díszdoktorrá avatása alkalmából tartott doktori értekezése a két legtöbbet idézett írása, amelyeknek hatása messzire ér egyházunkban. Teológiájának alap- koncepciói bontakozódnak ki belőle. Ennek első pillére az, hogy Luther nyomán Isten igéjét állítja a középpontba. A ma emberének szóló igehirdetés a szívügye. Megkívánja az - igehirdetőtől, hogy ne rekedjen meg a keresztyén élet belső körénél, hanem szólaltassa meg az ige üzenetét közösségi vonatkozásban is a nép, a haza, • az emberiség szolgálatának szemmértéke alatt. — Második > pillére az a lutheri tanítás, hogy a keresztyén ember az Isten igéjéhez kötött értelmével dönt politikai kérdésekben. Nem támasztja alá bibliai idé- • zettel döntését, mert nem ■ nyertünk mindenre kinyilatkoztatást. A hivő lelkiismeret . az értelem belátása szerint dönt a világra vonatkozó kér- ' désekben. — Harmadik pillére ennek a koncepciónak az, hogy az egyház igeszolgálatához legszorosabban hozzátartozik a diakóniai szolgálat, a keresztyén szeretet magatartása. Ez mind a gyülekezeti diakóniá- ■ ban, mind szeretetintézménye- ink szolgálatában, mind a kiszélesített értelemben vett diákon iában valósul meg, amely magába öleli a nagy emberi kollektívumok számára végzett szolgálatot is. Idetartozik szocialista hazánk szeretete is és az emberiség békéjéért, haladásáért, fejlődéséért érzett felelősség is. Ezek a teológiai felismerések tükröződnek bőven áradó teólógiai munkájában és igehirdetői szolgálatában. Egyházunk teológiai felismeréseit képviseli nemzetközi egyházi szolgálataiban. Sem a keresztyén ember, sem a világ egyházai nem lehetnek bizonytalankodók korunk döntő kérdéseiben. A háború és béke kérdésében határozottan a bé- ke, a maradás vagy haladás kérdésében határozottan a haladás, a kizsákmányolás vagy emberiesség kérdésében határozottan az emberiesség oldalára kell állniuk. Bonyolult nemzetközi helyzetekben, sokszor nehéz teológiai küzdelmek között képviselte és képviseli D. Káldy Zoltán püspök egyházunk és a magyar protestáns egyházak haladó teológiai felismeréseit. Az a keret, amelyben ez a szolgálat megvalósul az Egyházak Világtanácsa központi bizottsági tagsága, a Lutheránus Világszövetség evangélizációs és sáfársági bizottsági tagsága, a Keresztyén Békekonferencia folytatólagos bizottságának tagsága. A Finn Oroszlán Lovagrend elsőosztályú parancsnoki keresztjének tulajdonosa. Ezen túlmenően nemzetközi egyházi szolgálata Amerika, Ázsia, Afrika. Európa igen sok országba vezette el. D. Káldy Zoltán püspök a legtöbbet utazott evangélikus egyházi ember. Egyházunk külügyi munkájának irányítója és első dolgozója. D. Káldy Zoltán püspök eddig megtett életútja Isten ajándéka számunkra. Isten nevében kívánunk további eredményben gazdag szolgálatot és személyes családi boldogságot! D. dr. Ottlyk Enni DR. SIMOJOKI FINN ERSEK A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN A finn evangélikus egyház érseke. D. dr. Martti Simojoki, a Lutheránus Világszövetség alelnöke, feleségével együtt a Német Demokratikus Köztársaságban járt március első hetében. Schwerinben felkereste az Egyesült Evangélikus-Lutheránus Egyház elnökét, D. dr. Niklot Beste püspököt és a schwerini vártemplomban március másodikán tartott istentiszteleten tolmácsolta a gyülekezetnek a finn evangélikusok jókívánságait. Eisenachban D. Mitzenheim püspök vendége volt az érsek, aki ezután meglátogatta a lutheri reformáció emlékhelyeit. Látogatása végén pedig fogadta Simojoki érseket Hans Sei- gewasser, az egyházi ügyek államtitkára is Frit" Heidler berlini egyházfőtanácsos kíséretében.
