Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-02-16 / 7. szám

1 Mózes 13,7—18 Istentiszteleti rend Budapesten, 1969. február 16-án A látszat csal ebben a törté­netben is. Már-már aggódunk Ábrahámért, hogy egyiptomi megmenekülése és gazdagsága veszélybe sodorják és így al­kalmatlanná válik az ígéretek hordozására. Ha nem is kimon­dottan a két rokon között, de pásztoraik között viszály tör ki. Ábrahámnak minden oka és magyarázata meg lett volna, hogy rendreutasítsa Lótot és 1 Mózes 13, 7—18 — Szügyi Lajos munkája hatalmi szóval vessen véget a civakodásnak. Hiszen az ígére­tek Ábrahámnak szóltak és eddig minden veszélyben vele volt az Ür. Ábrahám nemcsak azt a ve­szélyt ismeri fel, hogy az ide­genek előtt lejátszódó „versen­gés” rossz színben tünteti föl őt, az Istenben igazán hivő em­bert és a vele „vándorló” Ló­A SAJTÖOSZTÄLY KÖZLEMÉNYE A Sajtóosztály értesíti a gyülekezeteket, hogy a Ke­resztyén Énekeskönyv új, nagy alakú kiadása nyomda- technikai okok miatt csak a tavasz folyamán jelenik meg. A megjelenést annak idején hirdetni fogjuk. Az énekeskönyvre előjegyzést nem fogadunk el, a megje­lenés után korlátlanul áll a gyülekezetek rendelkezésé­re. * — ELCSERÉLNEM magányom kertes házban 1 szoba félkomfor­tos, munkavégzéssel egybekötött lakásomat. A munkáért havi kész­pénz és természetbeni juttatás van. Keresek belterületen hasonló fő­bérletet első emeletig. Takács Mi­hály, Budapest. X., Kápolna u. 14. kertikapu. tot. A nagyobb veszély abban rejlett, hogy hite alapján ma- gasabbrendűnek képzelhette volrta magát Lótnái és környe­zeténél. Az az első nagy kísér­tés jelentkezett Ábrahám éle­tében, hogy hitéből fegyvert kovácsoljon magának és ha­talmi szóval kényszerítse rá akaratát a másik emberre, aki még nem járta meg a hitnek nagy és küzdelmes iskoláját. Nem valami „nemeslelkű- ség” vagy éppen „gyengeség” indítja tehát Ábrahámot arra, hogy megossza az ígéret föld­jét Lóttal. Az erőszak nélküli hitet példázza meg tettével. Mert magunkkal szemben sok­szor kell alkalmaznunk a hit- ríek - önmegtartóztatásra, az emberi vágyak és kívánságok visszaszorítására alkalmas fegyverét, de nem adatott meg nekünk az a feladat,, hogy a hit önhittségébe esve másokra is rákényszerítsük a magunk életformáját. A látszat szerint Ábrahám a vesztes. Lót kiválasztja magá­nak a Jordán mellékének víz­ben és legelőben gazdag vidé­két. Az igazság szerint azon­ban Lót a vesztébe rohan, amikor Sodorna és Gomora vi­dékén telepszik le, Abrahám pedig „az ettől megmentett, megváltott” szolgája marad Istennek. Mert bár ettől a pil­lanattól fogva egészen egyedül marad, még a rokontól is külön kell válnia, de egy fokkal me­gint közelebb kerül Istenhez. Mert Isten megszólítja és új­ból elhangzik az ígéret, amely bevilágítja az egyedül maradt Ábrahám életútját, övé lesz mindaz, amit szemével be tud látni és ő lesz az ősatyja annak a választott népnek, amélyből a második Ádám származik, hogy visszavezesse az egész teremtett világot Teremtőjéhez. Ettől fogva nyugtalanul bo­lyong Abrahám ide-oda az ígé­ret földjén, mindenütt az ir­galmas Isten lábnyomait ke­resve. Vándorútján mindig az imádságban pihen meg és nyer új erőt. Itt is, a Mamré tölgye­sében. A hitért vívott harcban ő is ellankad sokszor. De az Is­ten színe előtt felüdül és erőt gyűjt, hogy tovább tudjon ván­dorolni az engedelmesség út­ján. Nem véletlen, hogy az Üjtes- támentom Ábrahámmal kezdi a Krisztusról szóló örömhírt. És a régi, Ábrahámnak adott ígéret teljesedik be a Feltáma­dott szavában: minden nemzet részesül a Krisztus ajándékoz­ta bűnbocsánatban és áldás­ban és „az Ábrahám áldása a pogányoké Is lesz a Krisztus Jézusban” (Gál 3,14). Dr. Pálfy Miklós Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András, de. 11. (úrv) dr. Hafen- seher Károly, du. 6. Kosa László. Fasor de. fél 10. D. Koren Emil, de. 11. D. Koren Emil. du. 6. D. Koren Emil. Dózsa György út de. fél, 10. Sülé Károly. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál, de. 11. Bándi Sándor, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 19- Veöreös Imre, du. 5. szeretet- vendégiség. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11; (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Bízik László. Gyarmat u. de. fél 10. Boros, Károly. Fóti út de. 11. Solymár Péter. Váci út de. 8. Ben­czúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Bajos. Pesterzsébet dé. 10. Virágú Gyula. Soroksár-Ujtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospa­lota MAV-telep de. 8. Rákospalota Kistemplom de. 10, du. 3. Rákos­szentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Kamer Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Bé­kés József. Rákoshegy de. 9. Rá­kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9.' (úrv) Reruss András, de., fél 11. (német-úrv) Reuss András, de. 11. (úrv) D. Dr. Ottlyk Ernő, du. 6. orgona-es.t: Vá- rady Lajos—Peskó György. Toroc- kó tér de. fél 9. Várady Bajos. Óbuda de. 9. Fülőp Dezső, de. 10. (úrv) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. 6. szeretet- vendégség. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld óe. 8. Bencze Imre, de. 11. (úrv) Bencze Irpre. du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. du. 4. Szeretetvendégség. — ötvened vasárnapján az oltárterítő színe: zöld. A vasár­nap délelőtti istentisztelet oltá­rt igéje: Lk 18, 31—43: az ige­hirdetés alapigéje: 1 Móz 13, 7—18. A délutáni istentisztelet alapigéje: Péld 9, 10. — MIHÁLYHÁZA. Kedves ünnepe volt a gyülekézetnek abból az alkalomból, hogy Pulay Gyula, aki 65 éve pres­bitere a gyülekezetnek, január 15-én életének 90. évébe lépett-. Tóth Sándor a gyülekezet lel­késze bíbliaórán köszöntötte a hűséges presbitert, s kérte, hogy továbbra is járjon a gyü­lekezet élén az Isten és ember­A LETT EGYHÁZ GYÁSZA A Lettországi Evangélikus Egyház vezetője dr. Albert Freijs professzor, 1968. novem­ber 22-én hosszas betegség után elhunyt. Egy év alatt kétszer veszítette el ily módon a lett evangélikus egyház vezetőjét. Áprilisban meghalt Kleperis érsek, néhány héttel azután. SOMMERLATH PROFESSZOR 80 ÉVES Január 23-án töltötte be 80. életévét D. Ernst Sommerlath professzor Lipcsében. Sommer­lath 45 évvel ezelőtt került a Lipcsei Egyetem Teológiai Fa­kultására mint a rendszeres teológia professzora és 1959- ben ment nyugalomba. Számos értékes könyve jelent meg, me­A londoni Koronatanács en­gedélyezte, hogy a Brit- és Kül­földi Bibliatársulat ezentúl ma­gyarázatos Bibliákat és bibliai szövegeket is kiadhat. Az 1804- es alapszabályok szerint ugyanis tilos volt ennek a Tár­sulatnak bármiféle megjegy­zést fűznie a bibliai szöveghez, „ami valamiféle módon ma­MAGYARÁZATOS BIBLIÁK ANGLIÁBAN szeretetben. „Áldjad én lelkem az Urat és bensőm az Ö szent nevét!” — FEJÉR—KOMÁROMI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége február 13-án Budapesten tartotta ülését. Áhítatot Simonfay Ferenc és Szakáts László, előadást Ma­gyar László, Milán János és Sikter László tartott. — MEZŐLAK. Esti isten- tisztelet keretében két alka­lommal tartott előadást a gyü­lekezetben Magassy Sándor ta­kácsi lelkész „A keresztyén élet erőforrása” címen. hogy a nyugalomba vonult D. Turs érsek örökébe lépett. Freijs professzor nyolc hóna­pig vezette csak a lett egyhá­zat és ő is meghalt. Az ere­detileg december 7-re terve­zett érsekválasztást emiatt elhalasztották és az 1969. év­ben tartják csak meg. lyekben elsősorban az úrvacso- rg evangélikus értelmezésével és a lelkészi szolgálat problé­máival foglalkozott. Mint a „Theologische Litera- turzeitung”-nak (Teológiai Iro­dalmi Újság) a kiadója ma is aktívan részt vesz a teológia művelésében. ANGLIÁBAN gyarázta vagy magyarázni igyekezett volna az inspirált igét”.“ A magyarázat nélküli bibliai szöveget azonban egyre nehezebben értették meg. Ezért került sor az alapszabályok megváltoztatására, ami a Ko­ronatanács hatáskörébe tarto­zik. „(Jézus), maga mellé véve a tizenkettőt, mondta nekik: íme fel megyünk Jeruzsálembe és beteljesedik minden az em­bernek Fián, amit a próféták megírtak.” (Lk 18, 31) VASÁRNAP. — „Az Ümak szavára lettek az egek.” (Zsolt 33, 6), Több ez a vallomás ? világ teremtésére való emléke­zésnél. Az Ür szavának ereje tölti be a zsoltárost. Öröm kél a szívben, ha ezt a teremtő erejű szót hallani lehet. HÉTFŐ. — „Lábamnak szö- vétneke a te igéd.” (Zsolt 119, 105). Vaksötét éjben csak bot­ladozik a láb, s az előrejutás keserves is, kétséges is — is­meretlen úton különpsen. A „szövétnek” lámpa, melyből világosság árad. Mivel utunk az ismeretlen „sötétjében” visz előre, nem nélkülözhetjük azt a fényt, melyet Isten igé­je sugároz lábunk elé. KEDD. — „Miért perleked­tek velem? Mindnyájan hűte- lenekké lettek hozzám, mond­ja az Ür.” (Jer 2, 29). Igen könnyen tesszük felelőssé az Urat azokért a nehézségekért, melyekbe olykor-olykor bele­kerülünk, s eszünkbe se jut, hogy magunkkal is lehetne perbe szállni! Hűtlenségünk pedig nemcsak abban mérhe­tő, hogy vitatkozunk és duz­zogunk, hanem abban is, hogy felrúgjuk Isten rendjét, mely­ben természetes a mások gondjára való figyelem. Isten elleni panaszunk és az emberi együttélés szabályait mellőző magatartásunk rendszerint együtt jár. Felismerése meg­csendesít és sürgős változta­tásra indít. SZERDA. — „Nem ember az Tsten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltoz­zék. Mond-e ő valamit, hogy meg ne tenné?” (4 Móz 23, 19). Egyszerű, de erőteljes szavak annak kifejezésére, hogy az is­ten más, mint mi. Beváltat­lan ígéreteink és megváltozta­tott nézeteink vállainkra nehe­zedő terhének szégyene mellett a kibontakozás ígéretét adja az a kijelentés, mely a meg nem változó Istenről szól. Ar­ról az Űrről,, akiben teljesen meg lehet bízni. CSÜTÖRTÖK. — „Lesz egy nap, amelyet az Ür tud, se nappal, se éjszaka, és világos­ság lesz az estének idején.” (Zak 14, 7). Ez a nehézveretű prófécia az Űr szabadításának kifejezhetetlen nagyszerűségét írja körül. Két pólusa van éle­tünknek: az egyik a bűn rab­ságának sötétsége, a másik a megváltás világossága. Heti igénk jó eligazítást ád, ami­kor ezt az ígéretet a történelmi beteljesülés valóságába állítja. Szabadításunk ára a Golgota keresztje, mély felé Jézus — Lukács közlése szerint — in­dulni kész. Nagy árat fizetett az Ür, éppen ezért nemcsak örülnünk lehet és kell a ránk áradó fénynek, hanem fel is kell használnunk arra, amire adatott: járjunk a világosság­ban, amíg erre módunk van. A magát áldozatul adó Jézus tőlünk is tetteket vár. PÉNTEK. — „És a gonoszok között adtak sírt neki: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájá­ban.” (És 53, 9). Jézusnak eb­ben az ártatlan „gonoszok kö­zé számláltatásában” kap tar­talmat az a felismerés, hogy „nagy árat” fizetett szabadítá- sunkért. Megrendítő belegon­dolni abba, hogy mi a jogos kifogások hallatán is felfortya- nunk, ő pedig a jogtalan tettek sorát is szó nélkül elviselte. Nem azért, mert „ennyire jám­bor volt”, hanem azért, mert „ennyire szeretett minket”! SZOMBAT. — „Józsué le­borult arccal a földre és meg­hajtotta magát és mondta az Ürnak: Mit szól az én Uram az ő szolgájának?” (Józs 5, 14). Fülünknek már körülményes az a fogalmazás, mellyel itt találkozunk. De ennek is van tanulsága. Józsué tudta, kivel beszél. Magatartása és szava egyaránt tükrözi, hogy meg­tiszteltetésnek veszi, ha Ura szóbaáll vele, s ha ő válaszol­hat; ha útmutatást kap és el­indulhat végrehajtani a kapott parancsot. Istennel kapcsolatos tapasztalataink alázatossá tesznek, s alázatosságunkat növelik a magunkkal kapcso­latos tapasztalataink. Ennél már csak csodálkozásunk le­het nagyobb, hogy ö — be­szél velünk és még mindig akar tőlünk valamit! Magassy Sándor — KIVÁLÓ rózsafajták, bokor-i baba- és futórózsák kaphatók. Pal­kó kertészet. Budapest. XV., Csil­la gf űrt u. 8. Kérje árjegyzékemet. — MEGBÍZHATÓ, egészséges kö­zépkorú férfi részére szerény la­kásomban ágyat biztosítanék. Bu­dapest, VII., Gaxay tér 3. féleme­let 1. — BETEGGONDOZONOT keresek: nappalra. Telefon; 856—535 1—3 kö­zött. özv. dr. Pellionis Béláné, Bu­dapest. XII., Alkotás u. 39/b. II. 6. — BUNDÁK, szőrmegallérok:,; kucsmák Somogyi, szűcsnél. Bp.* V., Kossuth Lajos u. 1. sz. az ud­varban. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emi] Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VIU. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 68.5245 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Bél? igazgató Mégis Alig akarták elhinni róla, hogy már érett­ségizett. De írás beszél, és a gyerekképű lányt felvették az adminisztrációhoz. A legelső reg­gel édesanyja a kapuig kísérte és megcsókol­ta. Még utána is kiáltott: „Isten veled, Zsu- zsukám!” — mintha legalábbis hónapokra váltak volna el. Mert bizony elég nagy lépés ez, az iskolából az élet sűrűjébe. » — Jó reggelt, Zsuzsuka! — vette át a fris­sen hallott nevet egy nagy sörényű ifjú, aki a kapunál csellengett. Csak' nem maga az új kartársnő? — De bizony, teljes életnagyságban. Tud­ja, nem vállaltam a vezérigazgatóságot, így aztán ide jöttem egyelőre az irodára. Mikor öszenevettek, egyszerre vették észre, hogy a hatdlmas ablak mögül legalább né­gyen lesik őket, s integetnek, hogy jöjjenek már be. * Az egész részlegnél „Sóder” volt a legrá- menősebb fiatalember. Jól olajozott beszélő­kéjének köszönhette, hgy mindenki csak így hívta. Nem bírta volna ki, ha már a második órában oda nem manőverez Zsuzsukához, fel- ■deríteni, hogy kiféle is került a társaságba. — Továbbtanulással nem próbálkozott? — De igen, a gyógypedagógián. De még ott is elég nagy a tolongás. — Nem sikerült az érettségije? — Csupán kitűnőre. — Szóval akkor a megfelelő keresztapa hiányzott a felvételihez. — Talán lett volna az is, de nem óhaj­tottuk igénybe venni ilyesmire. — Milyesmire? ... Mondja, hol él maga, Zsuzsuka? No jó, jó, nem szóltam semmit. De árulja már el, mi fantáziát látott abban, hogy élethossziglan süsü gyerekekkel bajlód­jon? — Hallott már arról a szóról, hogy hiva­tás? — Majd otthon kikeresem az értelmező szó­tárból. De ha vár egy percet, behozom a ka­lapomat, hogy előlegként megemeljem. A szomszéd asztaltól a „rangidős” ismerős, a dupla hajú Béla morgott át. — Szűnj meg, Sóder, sürgősen. Ha ilyen hatásosan szórakoztatod Zsuzsukát, a mai munkája fagarast se fog érni, jön a főnök és zűr lesz. Függöny, első felvonás vége — gondolta a lány. S folytatása következik. Csak fordítva ne tegyem be az indigót... * — Hm __Ez valami. Háromhónapos praxi­tól m indenesetre. Csuda lelkes kislány. A főnökhelyettes titokzatosan elmosolyo­dott. — Mon chef, láttam én már ilyet. Csak visszájára ne forduljon. Naiv az a gyerek. Egyszerűen nem képes azt mondani, hogy nem. No, kivéve férfiak bizalmaskodási kí­sérleteit. De különben ami csak létezik, min­dent a nyakába varrnak. * — Zsuzsuka, ugye maga az egyenjogúság híve? — No, ez olyan Sóder-féle rejtvény. Miről win szó? — Ha vállalta Cilinek a hibakeresést mun­ka után, ugye nekem is vállalja? Életbevágó randim lenne ötkor. A lány sápadtan bólintott. — Kösz! Viszlát! A többiek is már „tették le a lantot”. Teg­nap hétig tartott — gondolta Zsuzsa — ma meddig? És egyáltalán, meddig? Tenyerébe hajtotta a fejét, s behunyt sze­me előtt megjelentek a nemrég olvasott so­rok: „... aki téged egy mérföld útra kény­szerít, menj vele kettőre..így? Tényleg így kell? — sírt föl benne nagyon messziről a kérdés, de elhessegette. Halálosan fáradtnak érezte magát. Lemosom az arcom a mosdó­ban — határozta el, s nehéz, csendes léptek­kel elindult. Az üvegajtó közelében kuncogás ütötte 'meg a fülét. Cili hangja. — Süsüke... Príma, ezért kitüntetést kapsz, Sóderkám. Klassz kis név, pont az ő alakjára siabtad. Zseni vagy, Sóder. No, irány a presszó, Süsüke majd nyomja a gombot he­lyettünk. Hihihi__ Zsu zsa még tett egy-két lépést, aztán sírva rogyott le egy székre. Nem volt már senki a hivatalban. ■ * — Tud már legalább aludni? — Csak altatóval. Teljesen kiborultam, a doki bácsi nem győzte csapkodni a kezét. Azt mondja, szabályos idegösszeroppanás. De hát mit tegyek? Azzal indultam el érettségi után, hogy élni akarom az Igét, bárhová kerülök is. — A Hegyi Beszédet emlegette. Hát ott van az is, hogy legyen az igenünk igen, a nemünk pedig nem. Maga olyan lelki típus, akinek kín, ha nemet kell mondania. Inkább enged a vég­telenségig, illetve a lehetetlenülésig; s tetejé­be még meg is vetik azért, amit bizonyságté­telnek szánt. Hitünk igenje azonban akkor meggyőző és egyértelmű, ha viszont más eset­ben tudunk mosolyogva, de keményen nemet mondani, ha arra van szükség. Cili-félék hanyagságának fedezésére igazán kár elkop­tatnia magát. Ha jól szétnézünk, akad méltó hely tartalék-energiáink bevetésére bőven. — Laci bácsi.., Imádkozhatnánk most együtt? Behívom anyut, ne maradjon ki ő se. ebből az energia-körből ... — Kár, igazán kár. Megérdemelte volna, hogy javasoljuk a közgazdaságira, vagy kül- kerre. így viszont végleg elkerül a vállalattóL Gyógypedagógia ... Hát igen, ha jól meggon­dolom oda aztán tényleg különleges adott­ságok kellenek. — Mon chef, egy vallomással tartozom. Nem hittem volna, hogy ez a törékeny és már-már összetörő kislány így megacélozód- hassék. Képzeld, a maga módján még Sóder is tiszteli. Főként az benne az- érdekes, hogy hisztizés, nagyzolás, önmegjátszás nélkül úgy ott van a szávai mögött, hogy akár igent mond, akár nemet, azt fedi a magatartása. Ez a lány nyilván tudja, miért él. És most már nem süsükézi még Cili sem, mert csak magát égetné le. Ketten-hárman viszont szinte gyászba borultak, mert Zsuzsához szaladtak lelkizni, ha valami zűrjük volt Egyszerűen vonzódnak hozzá. De hogy honnan veszi ez a kislány ezeket az energiákat? Ilyen fiatalon! — Hm. tényleg. Honnan veheti? Bodrog Miklós 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents