Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-12-28 / 52. szám
A három kérdés János ev. 1, 1—13 Az Isten — Ige! Az Ige — testté lett Jézus Krisztusban. Jézus Krisztus pedig — az Élet. Az első kérdésem: az én életem abból az Életből van-e, annak a folytatása-e, megvalósulása, testet öltése-e? összefügg-e a kettő egymással? Vagy pedig tagadom életemmel azt az isteni, örökkévaló életet? Ha a szentestén karácsonyfa alá állok és családomat is oda vonom, talán el is éneklünk egy szívmozgató, ellágyító éneket — még nem bizonyíték, felelet a kérdésre. Nem arról az egy estéről van szó, hanem az egész életről, arról a ■sok-sok hétköznapról, amelyből összetevődnek az évtizedek és nemcsak a családról, hanem a családi körön kívüliekről is, akikkel nap mint nap találkozom, akiket mérgezek, akiket gyil- kolgátok vagy derűssé teszem legalább a perceiket. Milyen az életem, miért élek, hogyan élek, Krisztusban élek-é vagy nélküle, sőt ellene? Az Élet — Világosság. A második kérdésem: miféle világosság vagyok? Olyan-e a világosságom, mint a lámpáé, amelyet egy kattintással sugárzóvá tesznek és egy másikkal kikapcsolhatnak s akkor máris olyan vagyok, mint aki nem is létezik? Csak időnként, a legszükségesebb helyzetben, az adott körülmények között létezem vagy olyan vagyok, mint a Nap, amelynek akkor is van áldása, amikor nem is látható? Teremtő erő-e a • világosságom, amely minden élet szolgálatában áll tékozlóan, válogatás és részrehajlás nélkül? Vagy ellenállok annak a Világosságnak, amelynek egyedül van létjogosultsága, amely a „kezdet”, azaz időtlen idő óta mindig áldás, öröm. biztonság? ,,Eljött egy ember ..János, a bizonyságtevő. Ä harmadik kérdésem: bizonyságot teszek-e az Életről és a Világosságról? Keresztelő János ember volt, de milyen emberi ember. Kételkedni és kérdezni is merészelt, mert elhagyottnak érezte magát és csalódottnak. A börtönben nem az Élet közellétét érezte, hanem a halálét és csak a mélység sötétségét látta, amely legyőzte a Világosságot. De mégis ő volt a bizonyságtevő, mert kimondta, a visszavonhatatlant, az Örök lelki törvényt: néki emelkednie kell... Vajon én nent azért szólok, mert én akarok emelkedni? Én, az ember, az acél és olaj, a technika és a vérengző hatalom ura, aki megvetem az alázatot és az alázatosak vállán lépek fölfelé? Mit tudok mondani az Életről és a Világosságról? Három, kérdés? Nem! Kérdések sokasága bennem és másoktól felém. Az Ige pedig— ezen a karácsonyon is — adja nékem az Ö feleletét: élj — másoknak; világíts — másoknak; tégy bizonyságot — másokért, mások előtt, mert Te is Istentől születtél! Köszönöm, Uram! Várady Lajos IMÁDKOZZUNK Áldunk téged üdvözítő Istenünk, hogy egyszülött Fiad által csupa szeretethől békességet küldtél a földre. Add. hogy szereteted és békességed betöltse az egész világot — és a mi szívünket Is. Hálát adunk neked, üdvözítő Istenünk, hogy kegyelmedért együtt örvendezhetünk most előtted, és együtt magasztalhatjuk nevedet. Add íheg az igazi karácsonyi örömöt szeretteinknek és minden hívőnek közelben és távolban, hogy együtt .jusson el hozzád ujjongó énekünk, és hálaadó imádságunk. Kö- nyörgünk hozzád, üdvözítő Istenünk, minden emberért a földön: örvendezőkért és bánkódókért, hivőkért és téged keresőkért. barátainkért és idegenekért, vezetőinkért és munkatársainkért, népünkért és minden népért. A te jóakaratod indítson mindnyájunkat jóakaratra egymás iránt, hogy békességben örvendezzünk, és dicsőítsünk téged az Űr Jézus Krisztusért. Amen. PORTO ALLEGREBEN OTT LESZNEK AZ IFJAK A Lutheránus Világszövetség tagegyházainak 90 százaié» ka elküdte jelentkezését a Porto Allegre-i világgyűlésre és énnek alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy korszerint a „legfiatalabb” világgyűlésre kerül sor a brazíliai Porto Allegreben 1970-ben. A delegátusoknak mintegy fele tartozik a háború utáni nemzedékhez. Á jelentkezetteknek alig 62 százaléka lesz teológus. A nagygyűlés feladatai közül talán a legfontosabb lesz a Lutheránus Világszövetség vezető testületemet az újjáalakítása és a szövetség szervezeti átalakítása a főtitkári javaslatok szerint. Az 5. nagygyűlést megelőzően több konferenciára kerül sor Brazíliában. Dél-Amerika evangélikus' ifjúsága egyhónapos konferenciát tart Sao Leopoldóban júliusban s ezen főtémaként kiértékelik az éhező világ és a fiatal nemzedék problémáit.. Ugyancsak konferenciát tartanak a teológiai professzorok is 1970 július elején Buenos Airesben. A betlehemi csillag Jézus Krisztus születési időpontjáról nincsen semmi számszerű adatunk. Lukács és Máté evangéliuma szerint Jézus az Augustus által elrendelt első syriai összeírás idején. Quirinius helytartó alatt, Heródes királysága idején Betlehemben született a betlehemi csillag feltűnésekor. Ezen általános, időmeghatározások szerint a" Dionisius Exiguus római apáttól, a VI. század első feléből származó időszámításunk téves. Heródes u. i. hiteles adatok szerint időszámításunk előtt a 4-ik év április elején meghalt. Jézus pedig Heródes életében SzületettMa már pontosan meg tudjuk határozni Jézus születési évét, amely 1977 évvel ezelőtt v<. Lukács nem népszámlálásról, hanem görögül „apo- graphé proté”-ról, az első syriai „apographé”-ról ír. Az apographé Tacitus és Suetonius latin művei szerint a birodalmi „census” volt, amikor minden adózónak meg kellett jelennie a censor előtt ott, ahol ingatlana volt, a feleségével együtt. A censor számba- vette. felbecsülte a vagyont, s kirótta a személyi és vagyoni adót. Augustus időszámításunk előtt 12-ben kinevezte Quirinius senatort Syria, Galilea, Perea és' Judea helytartójának, de rövidesen meghalt a császár veje, Agrippa, a birodalom keleti részének vice- caesarja. s utódául Quiriniust nevezte ki Augústus. Mivel ez nagyon el volt foglalva — évekig tartó győztes háborút viselt a Taurus-hegvi népek ellen — i. e. 8—6-ig Saturninus volt a helytartó helyettese. A „Documentum Ancira- num” szerint Augustus háromszor tartott birodalmi censust: nem fizikai, csillagászati tény. A modern csillagászat egyik mestere, Kepler János Prágában 1603-ban ragyogó csillagot észlelt, amelyről megálla1. e. 28-ban, 8-ban, valamint i u. 14-ben. A nem zsidó Heródes a római senatustól kapta királyi címét. I. e. 8-ban Róma tudta, engedélye nélkül megtámadta a nabatäus népet. Emiatt kegyvesztett lett, s Augustus éles hangú levélben tudtára adta, hogy ezután alattvalójának tekinti. I. e, 7- ben Judea népének hűséget kellett esküdnie Augustusnak. Ezen adatok szerint az i. e. 8- ban Syriában megindult census Júdeábán i. e. 7-tjen ment végbe. Ez volt Jézus tényleges születési éve. Ugyanezt bizonyítja szenzációsan a betlehemi csillag is, amely nem szent legenda, hapitotfa, hogy a Jupiter és Saturnus bolygók konjunkclója. Kiszámította, hogy nagy időközökben háromszor is látszik egy-egy éven belül a Halak csillagképében. Álláspontja szerint ezt a ragyogó tüneményt látták a keleti mágusok Betlehem egén Jézus születése után. Kepler két latin könyvet is írt étről. Az egyik címe: „De Jesu Christi servatoris nostri vero anno natäli- cio. 1605.” Azaz: a mi Megváltónk, a Jézus Krisztus tényleges születési évéről. Keplert fényesen igazolták a keleti mágusok. A sumer- káld csillagászat egyik ősi központjában, Sippar-ban, ■ a föld alól előkerült egy ékira- tos kőtábla. Dr. P. Schnabel orientalista megfejtése szerint a tábla az i. e. 7-ik év csillagászati adatait tartalmazza. Pontosan leírja, hogy a Jupiter és Saturnus bolygók abban az évben háromszor Is kon- junkádban voltak a Halak csillag képében. Először május 29- én napkelte előtt* másodszor október 3-án éjfélkor, és harmadszor december 5-én du. 17 óra 3 perctől fogva. A káld asztrplógia szerint a Jupiter a Világkirály, a Világ-Messiás csillaga — tudnunk kell, hogy a sumeroknál sok évezreddel ezelőtt megvolt a Messiás-eszme — a Saturnus Syria és a zsidó nép csillaga, a Halak csillagképe pedig az idők teljességének a jelképe. A ‘sipparl csillagász-mágusok ezt a jelentős tüneményt látták i. e. 7. év májusában, másodszor október 3-án, s akkor elindultak az 1200 km hosszú útra. S amikor elindultak Jeruzsálemből a déli irányban fekvő Betlehembe, a déli égbolton alkonyatkor, 17 óra 3 perckor harmadszor is felragyogott a Messiás születését jelentő ragyogó csillag. • Dr. Pass László KARÁCSONY Tűz-szünet árad a harctereken. Bányász jobb lámpát kap, tova-lásson És otthon ajándék vall: szeretem! Ünnepi órák... Ez a karácsony? Emlékek őrzik, szokás hatalma. Nyugtat-e szó? Békülsz-e tanácson? Titkod idézni van-e ki hall ma; hol a karácsony, mi a karácsony? Látogatóról suttog a távol: bátran ígér, mint május az ágon, szava életet int, sose vádol... így közelít, így jön a karácsony. Megkeres ott, hol magad se látod, záraid bontja, rést üt a rácson, s könny nem a társad, gond nem a párod: szabadulásod lesz a karácsony! Valaki a Mindent tárja eléd. s föld rögein, földöntúli tájon nem tép a tövis, amíg vele mégy, kezdet, vagy vég: az utad — Karácsony: A karácsony dala Esti Gyula Csendes álomra hajtja fejét a természet. Itt-ott fehér hólepel borítja a drága anyaföldet. A földműves szerszáma pihen. Munkások dala, madarak éneke .elnémult. A kertek, ligetek, fagytól dermedt virágok az enyészet képét mutatják. Tél van. Amig azonban a természetben az enyészet, a tél ütött tanyát, addig a keresztyénség egyházaiban kikelet és reményteljes tavasz tartja bevonulását: Karácsony van,, a szeretet, a béke ünnepe. Amidőn a természet kifáradva, s elalélva már semmit sem tud adni, akkor a természet Alkotója a legszebbet, a legüdvösebbet adja: a világ Megváltóját, a békesség Fejedelmét; E téli éjjel kinyílt csodás virág nem hervad el. A karácsony szépséges és örökérvényű dala a Jézus születésekor elhangzott angyalok éneke: „Dicsőség a magas-, Ságban. Istennek, és a földön békesség és az emberekhez jóakarat!” Igen, legyen békesség a földön emberek és nemzetek között, nemre, fajra, felekezetire, különbség nélkül. Immár közel 2000 éve hallja ezt a jóakaró intő szózatot az emberiség, de csak hallja, s nem fogadja meg. A halálos fegyverek zaja még nem ült el. Bölcs emberek szava hová lett? Ki volna olyan megrögzött bolond, hogy háborút választana béke helyeit? Békében a fiák atyáikat, háborúban az atyák fiaikat, temetik el. (Herodotos görög történetíró) Az állam vese tőségének elsőrendű feladata békéhez vezetni az embert. (Platon görög bölcsész) Elsőben magadat tartsd békességben, akkor képes lész másokat is megbékéltetni. (Kempis Tamás) Fél. mennyország, ahol béke van. (Luther) A világon lelkemnek semmi sem fáj annyira, mintha az ármánykodók a legnagyobb kincs, a szabadság szénit neve alatt egymás ellen békétlenségre és háborúra izgatnak (Kossuth) Adjátok kezembe a hadihajók árát és én Európa minden dombtetőjére egy kápolnát, minden völgyébe egy iskolát építek és minden proletár leánykát úgy felöltöztetek, mint egy királykisasszonyt. (Thomas Mánn) Aki atomfegyvert alkalmaz,1 az a fullánkját használó méh sorsát vállalja: meg kell halnia. (Schweizer Albert) A béke védelme a haza védelmét új jelenti. (Darvas József) A íöldköriili térség szolgálja az embert és segítse elő a békés földi élet virágzását. (Pópovics szovjet' űrhajós). Az Űr Isten őriz engem. Mert az ő zászlaját zengem. Ö az áldás, Ö a béke, Nem a harcok Istensége. Ö nem az a véres Isten: Az a véres Isten nincsen! S kell, hogy az Űr áldja, védje, Aki azt énekli: Béke! (Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra) Vértesi Zoltán Pásztorok a karácsonyi játékokban Népek karácsonyi szokásai, játékai között mindenütt nagy szerep jut a pásztoroknak. Érthető. Évszázadokkal ezelőtt mezőgazdasági életünk nagy területét az állattartás foglalta el, annak is legősibb fajtája: a ridegpásztor- tág. Ahol csak az éghajlat megengedte, ott té~ len, nyáron, éjjel, nappal szabad ég alatt volt a nyáj s a pásztor. Éppen úgy, mint a bibliai történetben.. Az égi történet első földi szereplői, pásztorok voltak. Betlehemben is és a magyar pusztán is pásztor a pásztor. Nincs köztük lényeges eltérés. Mivel szerepük, életük azonos, ezért tudták olyan élethűen átélni, ami valaha Betlehem mezején történt. Hogy milyen életközelbey, álltak a Kisded mellé, arra szeretnék példát adni néhány kedves rigmussal. „Bölcsőd volnék, gyöngén ringatnálak. A hidegnek csípni nem hagynálak. Betakarván ügy ápolgatnálak. Szolgálnék, mint uramnak, . ■ Szolgálnék, mint uramnak.” (nagyszalontai betlehemes.) „Idvézlégy kis Jezuska. Idvezlégy, ó kisbaba. Mért fekszel a jászólybá. A hideg istállóba? Ö, ha Magyarországban Bicske mezővárosában jöttél volna világra, akadnál jobb országra. Mert adnánk jó mézecskéi. vajas, édes fejecskét,* szükségedet megszánnánk, párnácskánkba takarnánk." (bicskei betlehemes.) BÖLCSÖCSKÉK Ez az egyetlen karácsonyi játék, melynek női szereplője is van: Mária. A pásztorok nem kivilágított templomot, hanem bölcsőt visznek magukkal, melyben fekszik egy játékbaba. A pásztorok köszöntője után Mária következik, aki miközben lábával mozgatja a bölcsőt, altatódalt énekel kisfiának. Mennyi szépség, mennyi báj van ezekben a dalokban. Egyiket- másikat méltán lehet odatenni világhírű zenészek altatódalaihoz. Dallamuk szépsége mellett bennünket most a szövegek közvétlensége, kedvessége érdekel. Olyan szeretet, ragaszkodás árad belőlük, hogy könnyek nélkül alig lehet végighallgatni őket. .,Repülj szellő lágyan, lágyan, RingaM, ringasd lábam, lábam. Aludjál, álmodjál, aludjál, 'álmodjál Édes kincsem, kis virágom, álmodjál.” (Mezőkövesdi.) „Aludj el magzatom, napom fénye, Az én életemnek egy reménye, örömest ringatlak, szivemből óhajtlak. aludj, aludj. Aludj el fiacskám, rózsaszálam, aludj el zöldágam, kis violám. Örömest ringatlak, szívemből óhajtlak, aludj, aludj.” (Székesfehérvári.) S ki ne ismerné a kedves dalt, mely a „Karácsonyi dalok” című hanglemezen is szerepel, méltán képviselve népek muzsikái közt magyar népünk gyönyörű karácsonyi dalait: „Midőn a szűz bepólyázza gyermekét, gyermekéi. Örömében így kezdé el énekét, énekét: ö, én szerelmes magzatom búj, búj, búj — búj, búj, búj, aludj szívemnek öröme, csuj, csuj, csuj — csuj, csuj, csuj. Nem alkatok édesanyám jaj, jaj, jaj — jaj, jaj. jaj, mert érkezett a szívemre baj, baj, baj — baj, baj baj. Mi bajod hát, ó, gyönyörű Jézusom, Jézusom, mondd meg nekem,, te anyádnak Krisztusom, Krisztusom. Látod anyám az egeket elhagytam, elhagytam, és egy rongyos istállóba szállottam, szállottam.” (Felvidéki.) Csak bölcsőket rengető édesanyák tudnak ilyen szépen, kedvesen énekelni. Heruád Tibor A JÖVÖ EGYHÁZÁNAK énekei Az eszak-amerikai Egyesült Államok evangélikus egyházának' egy munkacsoportja, mely az istentisztelet kérdéseivel foglalkozik, 21 egyházi éneket állított össze a „jövő egyháza számára”, amelyek zeneileg és tartalmilag is igyekeznek kifejezni a mai keresztyéneket oglalkoztató kérdéseket. Tu- latosan tekintetbe vette a nunkacsoport azt a tényt is, íogy a mi világunk a technika álága. Jövő tavasszal a litur- íia korszerű megreformálásé- a is javaslatot fog tenni a ázottság. , VILÁGKONFERENCIA A FEJLŐDÉS KÉRDÉSEIRŐL íerencian mintegy 100 reszt- vevő öt munkacsoportban vitatja majd meg az ökumenikus fejlesztő segély alapvető problémáit. Az Egyházak Világtanácsa világkonferenciát hívott egybe Genfbe a fejlődés kérdéseinek megtárgyalására. Az 1970 januárjában tartandó világkon-