Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-12-28 / 52. szám

A három kérdés János ev. 1, 1—13 Az Isten — Ige! Az Ige — testté lett Jézus Krisztusban. Jézus Krisztus pedig — az Élet. Az első kérdésem: az én életem abból az Életből van-e, annak a folytatása-e, megvalósulása, testet öltése-e? összefügg-e a kettő egymással? Vagy pedig tagadom életemmel azt az isteni, örökkévaló életet? Ha a szentestén karácsonyfa alá állok és csa­ládomat is oda vonom, talán el is éneklünk egy szívmozgató, el­lágyító éneket — még nem bizonyíték, felelet a kérdésre. Nem arról az egy estéről van szó, hanem az egész életről, arról a ■sok-sok hétköznapról, amelyből összetevődnek az évtizedek és nemcsak a családról, hanem a családi körön kívüliekről is, akikkel nap mint nap találkozom, akiket mérgezek, akiket gyil- kolgátok vagy derűssé teszem legalább a perceiket. Milyen az életem, miért élek, hogyan élek, Krisztusban élek-é vagy nél­küle, sőt ellene? Az Élet — Világosság. ­A második kérdésem: miféle világosság vagyok? Olyan-e a világosságom, mint a lámpáé, amelyet egy kattintással sugár­zóvá tesznek és egy másikkal kikapcsolhatnak s akkor máris olyan vagyok, mint aki nem is létezik? Csak időnként, a leg­szükségesebb helyzetben, az adott körülmények között létezem vagy olyan vagyok, mint a Nap, amelynek akkor is van áldása, amikor nem is látható? Teremtő erő-e a • világosságom, amely minden élet szolgálatában áll tékozlóan, válogatás és részrehaj­lás nélkül? Vagy ellenállok annak a Világosságnak, amelynek egyedül van létjogosultsága, amely a „kezdet”, azaz időtlen idő óta mindig áldás, öröm. biztonság? ,,Eljött egy ember ..János, a bizonyságtevő. Ä harmadik kérdésem: bizonyságot teszek-e az Életről és a Világosságról? Keresztelő János ember volt, de milyen em­beri ember. Kételkedni és kérdezni is merészelt, mert elha­gyottnak érezte magát és csalódottnak. A börtönben nem az Élet közellétét érezte, hanem a halálét és csak a mélység sötét­ségét látta, amely legyőzte a Világosságot. De mégis ő volt a bizonyságtevő, mert kimondta, a visszavonhatatlant, az Örök lel­ki törvényt: néki emelkednie kell... Vajon én nent azért szólok, mert én akarok emelkedni? Én, az ember, az acél és olaj, a technika és a vérengző hatalom ura, aki megvetem az alázatot és az alázatosak vállán lépek fölfelé? Mit tudok mondani az Életről és a Világosságról? Három, kérdés? Nem! Kérdések sokasága bennem és másoktól felém. Az Ige pedig— ezen a karácsonyon is — adja nékem az Ö feleletét: élj — másoknak; világíts — másoknak; tégy bizonysá­got — másokért, mások előtt, mert Te is Istentől születtél! Kö­szönöm, Uram! Várady Lajos IMÁDKOZZUNK Áldunk téged üdvözítő Istenünk, hogy egyszülött Fiad által csupa szeretethől békességet küldtél a földre. Add. hogy sze­reteted és békességed betöltse az egész világot — és a mi szí­vünket Is. Hálát adunk neked, üdvözítő Istenünk, hogy kegyel­medért együtt örvendezhetünk most előtted, és együtt magasz­talhatjuk nevedet. Add íheg az igazi karácsonyi örömöt szeret­teinknek és minden hívőnek közelben és távolban, hogy együtt .jusson el hozzád ujjongó énekünk, és hálaadó imádságunk. Kö- nyörgünk hozzád, üdvözítő Istenünk, minden emberért a föl­dön: örvendezőkért és bánkódókért, hivőkért és téged kere­sőkért. barátainkért és idegenekért, vezetőinkért és munkatár­sainkért, népünkért és minden népért. A te jóakaratod indítson mindnyájunkat jóakaratra egymás iránt, hogy békességben ör­vendezzünk, és dicsőítsünk téged az Űr Jézus Krisztusért. Amen. PORTO ALLEGREBEN OTT LESZNEK AZ IFJAK A Lutheránus Világszövet­ség tagegyházainak 90 százaié» ka elküdte jelentkezését a Porto Allegre-i világgyűlésre és énnek alapján örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy korsze­rint a „legfiatalabb” világgyű­lésre kerül sor a brazíliai Por­to Allegreben 1970-ben. A de­legátusoknak mintegy fele tartozik a háború utáni nem­zedékhez. Á jelentkezetteknek alig 62 százaléka lesz teológus. A nagygyűlés feladatai kö­zül talán a legfontosabb lesz a Lutheránus Világszövetség vezető testületemet az újjá­alakítása és a szövetség szer­vezeti átalakítása a főtitkári javaslatok szerint. Az 5. nagygyűlést megelőző­en több konferenciára kerül sor Brazíliában. Dél-Amerika evangélikus' ifjúsága egyhó­napos konferenciát tart Sao Leopoldóban júliusban s ezen főtémaként kiértékelik az éhe­ző világ és a fiatal nemzedék problémáit.. Ugyancsak kon­ferenciát tartanak a teológiai professzorok is 1970 július elején Buenos Airesben. A betlehemi csillag Jézus Krisztus születési idő­pontjáról nincsen semmi számszerű adatunk. Lukács és Máté evangéliuma szerint Jé­zus az Augustus által elren­delt első syriai összeírás ide­jén. Quirinius helytartó alatt, Heródes királysága idején Betlehemben született a bet­lehemi csillag feltűnésekor. Ezen általános, időmeghatá­rozások szerint a" Dionisius Exiguus római apáttól, a VI. század első feléből származó időszámításunk téves. Heró­des u. i. hiteles adatok sze­rint időszámításunk előtt a 4-ik év április elején meghalt. Jézus pedig Heródes életében Született­Ma már pontosan meg tud­juk határozni Jézus születési évét, amely 1977 évvel ezelőtt v&lt. Lukács nem népszámlá­lásról, hanem görögül „apo- graphé proté”-ról, az első sy­riai „apographé”-ról ír. Az apographé Tacitus és Sueto­nius latin művei szerint a bi­rodalmi „census” volt, amikor minden adózónak meg kellett jelennie a censor előtt ott, ahol ingatlana volt, a feleségé­vel együtt. A censor számba- vette. felbecsülte a vagyont, s kirótta a személyi és vagyoni adót. Augustus időszámításunk előtt 12-ben kinevezte Quiri­nius senatort Syria, Galilea, Perea és' Judea helytartójá­nak, de rövidesen meghalt a császár veje, Agrippa, a biro­dalom keleti részének vice- caesarja. s utódául Quiriniust nevezte ki Augústus. Mivel ez nagyon el volt foglalva — évekig tartó győztes háborút viselt a Taurus-hegvi népek ellen — i. e. 8—6-ig Saturni­nus volt a helytartó helyette­se. A „Documentum Ancira- num” szerint Augustus három­szor tartott birodalmi censust: nem fizikai, csillagászati tény. A modern csillagászat egyik mestere, Kepler János Prágá­ban 1603-ban ragyogó csilla­got észlelt, amelyről megálla­1. e. 28-ban, 8-ban, valamint i u. 14-ben. A nem zsidó Heródes a római senatustól kapta kirá­lyi címét. I. e. 8-ban Róma tudta, engedélye nélkül meg­támadta a nabatäus népet. Emiatt kegyvesztett lett, s Au­gustus éles hangú levélben tudtára adta, hogy ezután alattvalójának tekinti. I. e, 7- ben Judea népének hűséget kellett esküdnie Augustusnak. Ezen adatok szerint az i. e. 8- ban Syriában megindult census Júdeábán i. e. 7-tjen ment végbe. Ez volt Jézus tényleges születési éve. Ugyanezt bizonyítja szenzá­ciósan a betlehemi csillag is, amely nem szent legenda, ha­pitotfa, hogy a Jupiter és Sa­turnus bolygók konjunkclója. Kiszámította, hogy nagy idő­közökben háromszor is látszik egy-egy éven belül a Halak csillagképében. Álláspontja szerint ezt a ragyogó tüne­ményt látták a keleti mágusok Betlehem egén Jézus születé­se után. Kepler két latin könyvet is írt étről. Az egyik címe: „De Jesu Christi serva­toris nostri vero anno natäli- cio. 1605.” Azaz: a mi Meg­váltónk, a Jézus Krisztus tényleges születési évéről. Keplert fényesen igazolták a keleti mágusok. A sumer- káld csillagászat egyik ősi központjában, Sippar-ban, ■ a föld alól előkerült egy ékira- tos kőtábla. Dr. P. Schnabel orientalista megfejtése szerint a tábla az i. e. 7-ik év csilla­gászati adatait tartalmazza. Pontosan leírja, hogy a Jupi­ter és Saturnus bolygók abban az évben háromszor Is kon- junkádban voltak a Halak csil­lag képében. Először május 29- én napkelte előtt* másodszor október 3-án éjfélkor, és har­madszor december 5-én du. 17 óra 3 perctől fogva. A káld asztrplógia szerint a Jupiter a Világkirály, a Vi­lág-Messiás csillaga — tud­nunk kell, hogy a sumeroknál sok évezreddel ezelőtt megvolt a Messiás-eszme — a Satur­nus Syria és a zsidó nép csil­laga, a Halak csillagképe pe­dig az idők teljességének a jelképe. A ‘sipparl csillagász-mágu­sok ezt a jelentős tüneményt látták i. e. 7. év májusában, másodszor október 3-án, s ak­kor elindultak az 1200 km hosszú útra. S amikor elindul­tak Jeruzsálemből a déli irányban fekvő Betlehembe, a déli égbolton alkonyatkor, 17 óra 3 perckor harmadszor is felragyogott a Messiás szüle­tését jelentő ragyogó csillag. • Dr. Pass László KARÁCSONY Tűz-szünet árad a harctereken. Bányász jobb lámpát kap, tova-lásson És otthon ajándék vall: szeretem! Ünnepi órák... Ez a karácsony? Emlékek őrzik, szokás hatalma. Nyugtat-e szó? Békülsz-e tanácson? Titkod idézni van-e ki hall ma; hol a karácsony, mi a karácsony? Látogatóról suttog a távol: bátran ígér, mint május az ágon, szava életet int, sose vádol... így közelít, így jön a karácsony. Megkeres ott, hol magad se látod, záraid bontja, rést üt a rácson, s könny nem a társad, gond nem a párod: szabadulásod lesz a karácsony! Valaki a Mindent tárja eléd. s föld rögein, földöntúli tájon nem tép a tövis, amíg vele mégy, kezdet, vagy vég: az utad — Karácsony: A karácsony dala Esti Gyula Csendes álomra hajtja fejét a természet. Itt-ott fehér hóle­pel borítja a drága anyaföldet. A földműves szerszáma pihen. Munkások dala, madarak éne­ke .elnémult. A kertek, ligetek, fagytól dermedt virágok az enyészet képét mutatják. Tél van. Amig azonban a természet­ben az enyészet, a tél ütött tanyát, addig a keresztyénség egyházaiban kikelet és re­ményteljes tavasz tartja bevo­nulását: Karácsony van,, a sze­retet, a béke ünnepe. Amidőn a természet kifá­radva, s elalélva már semmit sem tud adni, akkor a termé­szet Alkotója a legszebbet, a legüdvösebbet adja: a világ Megváltóját, a békesség Feje­delmét; E téli éjjel kinyílt csodás virág nem hervad el. A karácsony szépséges és örökérvényű dala a Jézus születésekor elhangzott angya­lok éneke: „Dicsőség a magas-, Ságban. Istennek, és a földön békesség és az emberekhez jó­akarat!” Igen, legyen békes­ség a földön emberek és nem­zetek között, nemre, fajra, fe­lekezetire, különbség nélkül. Immár közel 2000 éve hallja ezt a jóakaró intő szózatot az emberiség, de csak hallja, s nem fogadja meg. A halálos fegyverek zaja még nem ült el. Bölcs emberek szava hová lett? Ki volna olyan megrög­zött bolond, hogy háborút vá­lasztana béke helyeit? Béké­ben a fiák atyáikat, háború­ban az atyák fiaikat, temetik el. (Herodotos görög történet­író) Az állam vese tőségének el­sőrendű feladata békéhez ve­zetni az embert. (Platon görög bölcsész) Elsőben magadat tartsd bé­kességben, akkor képes lész másokat is megbékéltetni. (Kempis Tamás) Fél. mennyország, ahol béke van. (Luther) A világon lelkemnek sem­mi sem fáj annyira, mintha az ármánykodók a legnagyobb kincs, a szabadság szénit neve alatt egymás ellen békétlen­ségre és háborúra izgatnak (Kossuth) Adjátok kezembe a hadiha­jók árát és én Európa minden dombtetőjére egy kápolnát, minden völgyébe egy iskolát építek és minden proletár leánykát úgy felöltöztetek, mint egy királykisasszonyt. (Thomas Mánn) Aki atomfegyvert alkalmaz,1 az a fullánkját használó méh sorsát vállalja: meg kell hal­nia. (Schweizer Albert) A béke védelme a haza vé­delmét új jelenti. (Darvas Jó­zsef) A íöldköriili térség szolgál­ja az embert és segítse elő a békés földi élet virágzását. (Pópovics szovjet' űrhajós). Az Űr Isten őriz engem. Mert az ő zászlaját zengem. Ö az áldás, Ö a béke, Nem a harcok Istensége. Ö nem az a véres Isten: Az a véres Isten nincsen! S kell, hogy az Űr áldja, védje, Aki azt énekli: Béke! (Babits Mihály: Zsoltár gyer­mekhangra) Vértesi Zoltán Pásztorok a karácsonyi játékokban Népek karácsonyi szokásai, játékai között mindenütt nagy szerep jut a pásztoroknak. Érthető. Évszázadokkal ezelőtt mezőgazdasági életünk nagy területét az állattartás foglalta el, annak is legősibb fajtája: a ridegpásztor- tág. Ahol csak az éghajlat megengedte, ott té~ len, nyáron, éjjel, nappal szabad ég alatt volt a nyáj s a pásztor. Éppen úgy, mint a bibliai történetben.. Az égi történet első földi szerep­lői, pásztorok voltak. Betlehemben is és a ma­gyar pusztán is pásztor a pásztor. Nincs köz­tük lényeges eltérés. Mivel szerepük, életük azonos, ezért tudták olyan élethűen átélni, ami valaha Betlehem mezején történt. Hogy mi­lyen életközelbey, álltak a Kisded mellé, arra szeretnék példát adni néhány kedves rigmus­sal. „Bölcsőd volnék, gyöngén ringatnálak. A hidegnek csípni nem hagynálak. Betakarván ügy ápolgatnálak. Szolgálnék, mint uramnak, . ■ Szolgálnék, mint uramnak.” (nagyszalontai betlehemes.) „Idvézlégy kis Jezuska. Idvezlégy, ó kisbaba. Mért fekszel a jászólybá. A hideg istállóba? Ö, ha Magyarországban Bicske mezővárosában jöttél volna világra, akadnál jobb országra. Mert adnánk jó mézecskéi. vajas, édes fejecskét,* szükségedet megszánnánk, párnácskánkba takarnánk." (bicskei betlehe­mes.) BÖLCSÖCSKÉK Ez az egyetlen karácsonyi játék, melynek női szereplője is van: Mária. A pásztorok nem kivilágított templomot, hanem bölcsőt visznek magukkal, melyben fekszik egy játékbaba. A pásztorok köszöntője után Mária követke­zik, aki miközben lábával mozgatja a bölcsőt, altatódalt énekel kisfiának. Mennyi szépség, mennyi báj van ezekben a dalokban. Egyiket- másikat méltán lehet odatenni világhírű zené­szek altatódalaihoz. Dallamuk szépsége mel­lett bennünket most a szövegek közvétlensége, kedvessége érdekel. Olyan szeretet, ragaszko­dás árad belőlük, hogy könnyek nélkül alig lehet végighallgatni őket. .,Repülj szellő lágyan, lágyan, RingaM, ringasd lábam, lábam. Aludjál, álmodjál, aludjál, 'álmodjál Édes kincsem, kis virágom, álmodjál.” (Mező­kövesdi.) „Aludj el magzatom, napom fénye, Az én életemnek egy reménye, örömest ringatlak, szivemből óhajtlak. aludj, aludj. Aludj el fiacskám, rózsaszálam, aludj el zöldágam, kis violám. Örömest ringatlak, szívemből óhajtlak, aludj, aludj.” (Székesfehérvári.) S ki ne ismerné a kedves dalt, mely a „Ka­rácsonyi dalok” című hanglemezen is szere­pel, méltán képviselve népek muzsikái közt magyar népünk gyönyörű karácsonyi dalait: „Midőn a szűz bepólyázza gyermekét, gyermekéi. Örömében így kezdé el énekét, énekét: ö, én szerelmes magzatom búj, búj, búj — búj, búj, búj, aludj szívemnek öröme, csuj, csuj, csuj — csuj, csuj, csuj. Nem alkatok édesanyám jaj, jaj, jaj — jaj, jaj. jaj, mert érkezett a szívemre baj, baj, baj — baj, baj baj. Mi bajod hát, ó, gyönyörű Jézusom, Jézusom, mondd meg nekem,, te anyádnak Krisztusom, Krisztusom. Látod anyám az egeket elhagytam, elhagytam, és egy rongyos istállóba szállottam, szállottam.” (Felvidéki.) Csak bölcsőket rengető édesanyák tudnak ilyen szépen, kedvesen énekelni. Heruád Tibor A JÖVÖ EGYHÁZÁNAK énekei Az eszak-amerikai Egyesült Államok evangélikus egyházá­nak' egy munkacsoportja, mely az istentisztelet kérdéseivel foglalkozik, 21 egyházi éneket állított össze a „jövő egyháza számára”, amelyek zeneileg és tartalmilag is igyekeznek kifejezni a mai keresztyéneket oglalkoztató kérdéseket. Tu- latosan tekintetbe vette a nunkacsoport azt a tényt is, íogy a mi világunk a technika álága. Jövő tavasszal a litur- íia korszerű megreformálásé- a is javaslatot fog tenni a ázottság. , VILÁGKONFERENCIA A FEJLŐDÉS KÉRDÉSEIRŐL íerencian mintegy 100 reszt- vevő öt munkacsoportban vi­tatja majd meg az ökumeni­kus fejlesztő segély alapvető problémáit. Az Egyházak Világtanácsa világkonferenciát hívott egybe Genfbe a fejlődés kérdéseinek megtárgyalására. Az 1970 ja­nuárjában tartandó világkon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents