Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-12-21 / 51. szám
Ledőlt válaszía’ak Ézsaiás 25, 8—9 „És jönnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek.” Erről a lukácsi mondatról (Lk 3, 29) modern képet láttam egy dán biblia- fordításban. Egy nagyvendéglő hatalmas portál ablaka mögött különös, színes, olykor egzotikus társaság derűsen ül a megterített nagy asztaloknál. Láthatóan jól érzik magukat együtt. Kint az utcán pedig átlagemberek csoportja csodálkozva és irigyen néz befelé. Kint a mindennapi ember: mi. Isten örömének ótestamentomi nagy vacsorájáról szól az ézsaiási idézet. Mi választ el minket ettől az örömteli boldog vacsorától? 1. A HALÁL KÖNNYE. És mindaz, ami vele jár: a félelme, fájdalma, kikerülhetetlen volta. Vele megküzdeni beletörődés, belátás, megegyezés, kompromisszum dolga — mondják sokan. Kevesen jutnak el Axel Munthe bölcs szemléletéig, aki barátjának tartotta, akivel együtt hajoltak a diftériás betegek fölé, s hol egyikük, hol másikuk adta a „megváltást”. De nekünk Jézusban, az érkezőben nem kompromisszumos társmegoldónk van, hanem olyan valaki, akiben „elnyeletett a halál diadalra” — ahogyan a tapasztalt Pál fogalmazta. „Teljesen megszabadított engem a halál félelmétől is — vallja egy nagy keresztyén. — Szívesen élek és dolgozom az ő rendelkezése szerint, miért ne halnék is meg nyugodtan az ő rendelkezése szerint, hazahívó szavára?” Nem a beletörődés biztatásával oldja meg a kérdést, hanem a nagyobb fény bizonyosságával homályosítja el a félelmetes árnyat. 2. A FÁJDALOM KÖNNYE. Megszabadít az értelmetlen fájdalomtól. Nemcsak a testi, de lelki fájdalomtól is. Vele megtelik a magány, a mellőzöttség, a meg nem értettség, a megbántottság, a meddő törekvések fájdalma gyógyító értelemmel. Amikor büntetéstől érlelésig széles lehetőségekben eszközzé válik a szenvedés az ő kezében, egyben máris törli a könnyet. Hogy múljék a könny, azért lett ő nemcsak „jászolgyermek”, hanem Fájdalmak Férfia is. 3. A SZEGYEN KÖNNYE. Ez sokszor a legkeserübb. Különösen, ha nem is csupán a magam szégyene, hanem mindnyájunké: keresztyéneké: Van ilyen, bőven. Isten népének, az egyháznak kudarcai hosszú történelme során. Kérdések, amiket nem tudott megoldani, pedig ereje lett volna hozzá, hiszen nála van az evangélium ereje — s mivé lett a kezén? Ma is a magatartása hitben, szeretetben, reménységben, erkölcsben, segítésben, önfeledt szolgálatban — mennyi hiányosságot takar?! „Mi farizeusok” — szól sok őszinte keresztyén vallomás, őszintébben, kitartóbban, melegebben és el- szántabban kellene odafordulnunk ahhoz, aki karácsony küszöbén azzal biztat, hogy „eltörli népe gyalázatát”. A forrás, módszer, az erő is adva van, éppen karácsonyban: a szeretet. A 9. vers „ama nap”-ja most a karácsony: íme Istenünk, akit ml vártunk és aki megtart minket. K. IMÁDKOZZUNK Jóságos és kegyelmes Isten, mennyei Atyánk! Magasztaljuk szent nevedet, hogy az idők teljességében elküldted egyszülött Fiadat az emberiség üdvözítésére. Köszönjük, hogy ezt az örömhírt újra meg újra hirdetteted nekünk igédben. Ma is emlékeztettél szent Fiad eljövetelére. Urunk, hányszor tetted ezt már, de nem törődtünk figyelmeztetéseddel. Bocsásd meg közömbösségünket. Hisszük, hogy megkönyörülsz bűnbánó gyermekeiden. Ezért kérünk, készíts fel minket szent Fiad fogadására, őrizz meg a kishitűségtől és az eleséstől, növeld hitünket és szeretetünket. Légy kegyelmes mindnyájunkhoz, családunkhoz, gyülekezetünkhöz, egyházunkhoz és az egész keresztyénséghez. Áldd meg hazánkat, népünket, vezetőinket és minden népet. Engedd, hogy végül eljussunk örök dicsőségedbe, ahol hitünk látássá, reménységünk üdvösséggé válik, az Ür Jézus Krisztus által. Ámen. — HALÁLOZÁS, özv. Bö- röndy Jözsefné, lapunk hűséges olvasója, december 3-án, 78 éves korában eltávozott az élők sorából és december 5-én helyezték örök nyugalomra a kemenesmagasí temetőben. — Az elhúnytban dr. Pálfy Miklós teológiai akadémiai tanár és felesége, Böröndy Piroska édesanyjukat gyászolják. — Hutter Jözsefné kőröshegy! lakos, lapunk hűséges olvasója, 58 éves korában december 9-én elhunyt. Temetése december 16-án volt Budapesten, Istentiszteleti rend Budapesten, 1369. decemöer 21-én Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Kékén András, tie. 11 (úrv.) dr. Hafenscher Károly, tíu. 6 Bach: Karácsonyi oratórium — D. Káldy Zoltán. Fasor de. fél 10 D. Koren Emil, de. 11 (Úrv.) D. Koren Emil. du. 6 karácsony-est. Dózsa György út de. fél 10 Szirmai Zoltán. U'lői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b de. 10 (szlovák) Aradi András, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. U dr. Rédey Pál, du. 5 szeretet- vendégség. Kőbánya de. 10 Sülé Károly, du. 5 szeretetvendégség: Veöreös Imre. Utász u. de. 3 Veö- reös Imre., Vajda Péter u. de fél 12 Sülé Károly. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Ráliosfalva de. 8 Bi- zik László. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. 11 Benczúr László. Váci út de. 8 Solvmár Péter. Frangenán u. de. fél 10 Solymár Péter. Cjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár Üj‘clen de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 Matuz László. Kisoest de. 10. Kisnest We- kerletelen de. 8. Pestújhelv de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákospalota M Wtelep de, 8. Rákospalota Kistemplomban de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 ifj. Görög Tibor. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11 Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kis' csa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Be “*■ József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Madocsai Miklós, de. 11 (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6 Szita'Istvánná. To- rocfcó tér de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda de. 9 Fiilöp Dezső. de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. XII., Tarcsay Vilmos u. de. 9 Takács József, de. 11 Takács József, du. 6 szeretetvendégség: Várady Lajos. Pesthideg- kűt de. fél 11 Kuttkay Elemér. Kelenföld de. 8 dr. Rezessy Zoltán, de. U (úrv.) Baranyai Tamás, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 Baranyai Tamás. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert Nagvtétény de. fél 9. Kelenvölgv de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. ll. Radnóti Miklós: LAPSZÉLI JEGYZET LUKÁCSHOZ Holdsarló nézi csak reggelig, végül a vándorló pásztorok meglelik. Jászol a bölcseje fényekkel úgy teli! Állnak és csodálják feketén, — s köztük két, hű tehén leheli a gyermek csillogó bőre tükrét. — PILIS. A gyülekezetben november 23—26 között tartott istentiszteleteken Mun- tag Andor monorí, Sikter László gyúrói. Szende Ernő péteri, Kiszely Sándor csővári cs Medvei Mátyás galgagyörki lelkész végeztek szolgálatokat. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—vm. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 23 211 69.4498 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató — Advent 4. Vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltár! igéié: Jn J, 19—28; az igehirdetés alapi-éje: Ézs 25, 8—9. — evangélikus isten- tisztelet A RÁDIÓBAN. December 28-án, vasárnap, reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH-adó. Inét. hirdet D. DR. OTTLYK ERNŐ. az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöke. — A NÓGRÁDI egyházmegye lelkészt munkaközössége december 11-én Balassagyarmaton tartotta ülését. Úrvacsorát osztott Kühn Ernő. I"-hirdet“'i e’ők'kzkőt Szabó József, e’őadást Eábry Mihály és Dedinsrky Tamás, korre'erp+umot Fábry Mihály tartott. Gartai István esperes az időszerű kérdésekről tájékoztatta a lelkészeket. — KITÜNTETÉS. Pásztor Pál esperesnek Mísko’c Város Tenácsa a város érdekében kifeitett kiemelkedő politikai és tár-oda!mi tevékenységéért — Mirko’e város fel- szabadulásának 25. évfordulója alkalmából — iub'eumi emlékolakettet és díszok’ eve- let adományozott. A kitüntetés átadása a város ünnepi közgyűlésén történt. — IPOLYSZÖG. A Balassagyarmathoz tartozó Ipolv menti kis gyülekezet november 23- án ünnepelte temploma felszentelésének huszadik évfordulóját. Az évfordulón a pvü’ekeret két szülötte: dr. Selmeczi János tam^mvai lelkész, esperes és VöZ<ry?s Pál putnoki lelkész «szolgált Isten igéjével. — SZÜLETÉS. Virárrh Gyula pesterzsébeti lelkészeknek második gyermekük született. Neve: VERONIKA. „örüljetek az Urban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! A ti szelídlelküségeteli ismert legyen minden ember előtt. Az Űr közel!” (Fii 4, 4-5) VASÁRNAP — „János így felelt nekik: Én vízzel keresztelek; de közöttetek van, akit ti nem ismertek.” (Jn í, 261 Az öröm hete az, melynek küszöbén állunk. Kirobbanó öröm gyermekek számára, csendes, a hit és a szeretet valóságaiban gazdag öröm felnőttek számara, Még magánosán élők, szomorkodók is megéreznek ebből valamit. De lehet-e az örömöt a naptárhoz igazítani?! Keresztelő János szívét még nem hatotta át a karácsonyi öröm, de tudja már, hogy ott van. közöttük van az, akiért ő él s aki Szentlélekkel keresztel majd... Ismerjük-e Keresztelőnél sokkal melegebb szívvel öt, Aki eljött, megszületett, hogy felderítse szívünket, megújítsa életünket, megsokszorozza erőnket? HÉTFŐ. — „Neveden hívtalak el, szeretettel ezólítálak, noha nem ismerél” (És 45, 4/b) Isten eszközeinek t*ra kiismerhetetlen és végtelen. Czi- rus perzsa király is egyike eszközeinek, akinek „joblj kezét megfogta” (vers 1) és „lelkét felindította” (Esdr 1, 1). Sok alázatra, bölcsességre és igazságérzetre van szükségünk ahhoz, hogy végre megértsük: Isten akaratát s az igazságot nem csupán a keresztyének képviselik e világban! ö fel tud s fel akar használni minden emberi jóakaratot, helytállást, becsületes, áldozatos életet a jó szolgálatában. Talán még en^e-n is fel tud használni áldott munkájában! . KEDD. — „Amiket szem nem látott, fül nem hallott és emberi szív meg sem gondolt, amiket Isten készített az őt Szeretőknek, azokat az Isten nekünk kinyilatkoztatta a Lélek áltat.” (1 Kor 2. 9—TO) Első hallásra szónokias, fellengzős nagy szavaknak tűnnek ezek, valójában Karácsony küszöbén azt kell mondanunk, hogy még e szavak is szegényesek és gyarlók a tények kifejezésére! Mert való igaz: Jézus Krisztus születését, életét, halálát, feltámadását, isteni bölcsességét és végső Ígéreteit emberi aggyal, szívvel nem tudtuk volna „megtervezni”, még elgondolni sem! Isten azonban így akarta. Ne torzítsuk el közönyösségünkkel, élet folytatásunkkal azt. amit értünk és nekünk készített! SZERDA. — „De te. Efra- tának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki urp’kodó az Izráe’en.” (Mik 5, 2) E mai napnak szépsége és egyedülálló hangulata minden korban Igaz. Nem külső fények, kedves dallamok, családtagok évenként csak egyszer vagy néhányszor ismétlődő egymás iránti rezdülései adják e szépséget, hanem maga a tény, a prófécia megvalósulása: a kicsiny, jelentéktelen Betlehemben Isten, a Teremtő, belép a világba, közvetlenül az emberi közösségbe. S ezt az eseményt a szeretet kibomlásának szinte felmérhetetlen távlatai követték. — Ne maradjon szeretet nélkül s megáldatlan ma este közöttünk egyetlen szív sem! CSÜTÖRTÖK. — „Ne féljetek, íme hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz!” (Lk 2, 10) Minden ember másképpen örül. Azon az első Karácsonyon is másként örült Mária, az édesanya s másként a megriadt, készületlen pásztorok. Az angyali szózat azonban szélesre tárja a kaput: az egész népnek öröme lesz ez a jó hír! Ez azt jelenti, hogy senki nem mondhatja azóta sem, hogy ez az öröm őt nem érinti, őreá nem vonatkozik. De azt jelenti, hogy ne elégedjünk meg a magunk s családunk karácsonyi örömével, hanem gondoljunk másokra is: közeliekre és távoliakra! Mi is örömszerzők lehetünk. PÉNTEK. — „Mária pedig mindezeket a beszédeket megjegyezte és szívében forgatta.” (Lk 2, 19) Gazdag szív volt, az, amelyben a gyermek szü- letése-okozta örömnél is nagyobb gondolatok forogtak: Isten tervei gyermekével, üzenetei minden ember számára! — A mai ember agya és szíve kissé túlterhelt. A hírközlés és szórakoztatás ezernyi eszköze mindenkit elér és körülvesz, sokfele benyomással lát el. Mégis sok a magá.- nyos, eltompult szívű ember. Mária szíve szinte feszült az izgalomtól, s a várakozó örömtől. Isten Jézusban megmutatott szeretetének valósága azóta is ilyen izgalmas hfr: forgassuk szívünkben! SZOMBAT. — „Ez az a tanítvány, aki bizonyságot tesz ezekről és mindezt megírta. És tudjuk, hogy az ő bizonyságtétele igaz.” (Jn 21, 24) Micsoda mélységek és magasságok, isteni és emberi igazságok sűrűsödnek János evangélista bizonyságtételében is! Áthatolnak századokon, ezre- deken, hiszen egy ember életének személyes vallomásait tartalmazzák. Bizonyságot tesz arról, hogy tanítványa lett valakinek, Aki tartalmasí- totta az életét. Nagyokat fordult a világ kereke azóta s mi is vele... E tény azonban megmaradt: Jézusnak ma is vannak tanítványai, akik Tőle tanult indulattal. Tőle kapott feladatokkal élik életüket. Bárcsak ez a mai bizonyságtétel is valóságos és igaz lenne! Szirmai Zoltán Evangélikus őseink — a magyar orvostudományért Napjainkban ünnepli fennállásának 200. évfordulóját a Budapesti Orvostudományi Egye- tent és történelmi elődje, a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Fakultása. Ebből az alkalomból a Semmelweis nevét felvett egyetem ünnepi rendező bizottsága dr. Zsebök Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár elnökletével az év végéig nyitva tartó jubileumi kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeumban. Részletesen lehetne méltatni a nagy ízléssel megrendezett tárlat jelentőségét és sok érdekes részletét. Mostani írásomnak azonban az az elsődleges célja, hogy lerójam az utókor kegyeletét a feltűnően nagy számban szereplő, kiváló evangélikus orvoselődeink előtt, akiknek képei vagy okmányai a kiállításon láthatók. Annál is inkább illő ezt megtennünk, mert sok közülük evangélikus papi ház szülötte volt. Ez utóbbiak közé tartozott — mint időrendben is első — a késmárki születésű Per- liezy János (1705—1778). Nógrád megyei főorvos, aki 1751-ben felségfolyamodványt nyújtott ha a bécsi udvarnak orvoskar létesítésére és tudományos akadémia szervezésére. A Pázmány által 1635-ben Nagyszombaton (Trnava) alapított egyetemnek ugyanis addig csak teológiai, bölcsészeti és jogi kara volt: orvosnövendékeink ebben az időben külföldi egyetemeken kényszerültek tanu’ni. Er.nek emlékét őrzi a kiállításon az utrechti egyetemen emelt táblának a másolaja: itt tenult Perliczy, a hazai orvosképzés első úttörője is. Mária Terézia azután 1789 novemberében megalapította a nagyszombati egyetem orvosi fakultását, ame'yet 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre, a mai Kossuth Lajos és Semmelweis utca sarkán levő egykori jezsuita kolostorba helyeztek át. Evangélikus és általában a nem katolikus őseink a Türelmi Rendeletig (1781) nem kaphattak doktori, legfeljebb licenciátusi címet, és azután is még sokáig nem taníthattak mint professzorok a Pázmány alapította egyetemen. Az első evangélikus orvosprofesszor Magyarországon az erdélyi születésű papfiú, Fa- bini Teofil János (1791—1847) volt, aki a szemészetnek világviszonylatban első nyilvános rendes tanáraként működött Pesten, mint „a magyar szemészet atyja”. A híres bécsi egyetemnek, ahol tanult, később lett önálló szemészeti tanszéke, mint a pestinek. A kiállításon arcképe mellett láthatjuk az 1817-es kinevezési okmányt is. A soproni evangélikus Líceum később nagynevű diákjának, Schöpf-Merei Ágostonnak (1804—1858) szép olajfestménye is itt látható, ö írta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet és ő alapította a pesti szegény- gyermekkórházat. A szabadságharc bukása után Törökországba, majd Angliába menekül! s emigrációjában — ahol meg is halt — Man chesterben is gyermekkórházat alapított. Evangélikus lelkéczgyermek volt „a megye: orvostudomány Széchenyije”, Balassa Jánoi is (1814—1838, v. ö. Ev. Élet, 1938/51.). A világhírű és nagyon népszerű sebészprofesszor nak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának nemcsak festményét, okiratait és műszereit, hanem sárszentlőrinci keresztlevelét és Székács püspök által kiállított halotti anyakönyvi kivonatát is itt láthatjuk eredetiben. Keresztlevelének különben érdekessége, hogy 12 pár keresztszülő szerepel rajta, többek között Döbrenteí Gábor is. Balassa nemcsak nagy evangélikus, hanem nagy hazafi is volt: a szabadságharc idején a honvéd kórház igazgatóságát vállalta, majd a Bach-korszak alatt fogságot szenvedett. A Tátra tövében, a csorbái evangélikus papiakon született Markusovszky Lajos akadémikus (1815—1893), akinek hervadhatatlan érdeme, hogy a magyar orvosképzés és közegészségügy reformiát kidolgozta, az Orvosi Hetilapot megalapította, s az elméleti intézeteket és a belső klinikai telepet Pesten felépíttette. Evangélikus volt Kapuvár nagy szülötte, Lumniczer Sándor orvosprofesszor Is (1821— 1892), akit a szabadságharc után büntetésből közkatonának soroztak be az osztrák hadseregbe. Az igazgatása alatt álló (Baross utcai) 2. sz. sebészeti klinikán vezették be először Magyarországon az antlszepszist. A klinika főbejárata fölött a két nagy evangélikus orvos: Lumniczer és Balassa szobra látható. A Késmárkról Pécsre került híres evangélikus gyógyszerésznek, a gyülekezetalapító Nendtvich Tamásnak Károly fiát (1811—1893) s szép emlék örökíti meg a kiállításon. A sokoldalú orvos, kémikus, műegyetemi tanár, képviselő és botanikus ugyancsak nagy hazafi volt A szabadságharc bukása után haditörvényszék elé került és állásvesztésre ítélték. Szepességi parókia adta a hazai orvostudománynak a késmárki születésű A’exander Bélát (1857—1916). a radiológia első magyar előadóját, majd röntgenológus professzorát, akinek halálát sugárhatás siettette, s akinek emlékét a Magyar Radiológus Társaság róla elnevezett emlékérme is megörökíti 1934 óta. A felvidéki evangélikusság reprezentánsa volt az iglói születésű id. Bókay János (1822— 1884) és azonos nevű fia (1858—1937), a két híres gyermekgyógyász professzor is. Az apa vezette be a gyermekgyógyászat korszerű egyetemi oktatását, fia pedig, mint akadémikus és a Stefánia Kórház főorvosa, a difté- ria gyógykezelése terén szerzett világhírnevét. Szepesi származású volt a két híres pato- lógus professzor, Gene reich Antal (1842—1918), valamint Krompecher Ödön (1870—1926), akiknek főleg a rákkutatásra és a tuberkulózisra vonatkozó kutatásai voltak jelentősek. A Nógrád megyei Bár evangélikus parókiáján született Moravcsik Ernő (1858—1924), a nagynevű elmegyógyász professzor és akadémikus, akinek szép olajfestményét ugyancsak itt láthatjuk. És végül megemlékezik a kiállítás Schulek Vilmos akadémikus szemész professzorról (1843—1905), aki a hályogműszereket tökéletesítette és elsőnek szerkesztett védőszemüveget az ibolyántúli sugárzás ellen. A ma már porladó őrök szellemi vagy testi utódai köszönik mindazt, amit evangélikus orvostudósaink a magyar tudomány és népünk egészségügye érdekében tettek. De köszönjük a kiállítás rendezőinek is fáradozásuk szép és értékes gyümölcsét Dr. Fablny Tiber ■ t
