Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-02 / 44. szám

XXXIV. ÉVFOLYAM 44. SZÁM 1969. november 3. Ara: 2,— Forint Luther és a munkaerköics Luther társadalometikájának alapja „A keresztyén ember szabadságáról” című iratában kifejtett gondolatokban talál­ható. Az Isten ajándékából, a Jézus Krisztusban való hit által Isten gyermekévé vált ember, hálából önként és szabadon cse- lekszi Isten akaratát. Nem a törvény szigora, a büntetéstől való félelem viszi erre, hanem a legnagyobb ajándékot átvett ember szolgála^készsége, öröme és boldogsága cselekedteti vele mindazt a jót, amit végez. Ebből a hálás beállítottságból fakad a keresztyén ember erkölcsi aktivitása. A Jézus Krisztusban való hit az a kulcsfogalom, ahonnan megérthető a keresztyén ember erkölcsi ereje. „Az Isten által megigazított ember oly gazdag a Szentlélek és a megújított szív által, hogy mindazt megcselekszi önként, amit a törvény követel. A hitben minden szabad, önkéntes, jókedvű akaratban megy végbe.” Luther éber szociális felelősségérzése idők folyamán meghal­ványodott a lutheránizmusban. Németországban, Svédország­ban, Norvégiában, Dániában államegyházi formába került a lutheránizmus. Az egyháznak az állammal való szoros kap­csolatából következett az is, hogy államfenntartó és társadalom- fenntartó szerepet kapott a lutheránizrrCus. Pedig közben nagyot fordult a világ. A munka értékelése terén egészen új helyzet alakult ki az évezredes pásztor, föld- mivelő, kisüzemi, kézműves munkák után akkor, amikor a XVIII. század folyamán kezdetlegesen, a XIX. században erő­teljesebben, s a XX. században a kor egyik legnagyobb prob­lémáját jelentő módon megváltoztak a munkával kapcsolatos régi keretek. Megjelenik a nagyüzemi gazdálkodás az élet egész területén, az iparban a gyár, a kereskedelemben a nagy­kereskedelem, a pénzgazdálkodásban a bank és finánctőke új hatalma, a mezőgazdaságban a gépesített nagybirtok. A gyárban megjelenik a gépi munka, ahol az automata szabályozza a gépet, az embert is. A munka tömegmunkává válik, amelynek megvan a maga pontos fegyelme, amelyben érvényesül a munkamegosztás és tervszerűség. A technika szédületesen gyors fejlődése az ipari munka számára soha nem látott kilátásokat mutat. Ebben azonban az egyes ember munkája az individuális munkával szemben kollektív jelle­gűvé vált, és a munkamenet láncsorának egyik szemét alkotta. A munkát, illetve a termelést társadalmivá tette, anélkül azonban, hogy a termelési eszközöket társadalmi tulajdonba vette volna. Ezt csak a szocializmus gazdasági felépítése tette meg. A munka társadalmi alapjának szocialista jellegű megvál­toztatásával az egyházról eltűnt az a nyomás, hogy idegen erdekek kedvéért feláldozza az ige tisztán és igazán való hir­detését, elméleteket gyártson az emberi önzés, kapzsiság és Általában egyik ember munkájának a másik által való kizsák­mányolása fedezésére és palástolására. A teológiai etika csak Isten iránti hálával köszöntheti a világi munkaerköics területén bekövetkezett változást, amelyben ha­zánkban a munkához való viszony a legfontosabb . erkölcsi kategóriává lett, mert noha azelőtt is a munka jelentette a munkás megélhetésének egyedüli forrását, a munkás mégsem rendelkezhetett a munkához való joggal, legéletbevágóbb jo­gával. Alkotmányunk biztosítja minden egyes állampolgárnak a munkához való jogát. Ebben a helyzetben a munka társa­dalmi alapja változott meg, a munka az egész társadalomnak, a hazának, az emberiségnek javára való átfogó szolgálati te­rületté vált. A munkához való jog természetesen mindenkinél a munka kötelezettségével is jár. Ezek között a körülmények között az egyén érdekei egybeesnek a társadalom érdekeivel. Az egyes dolgozók jó munkája kedvezően hat ki az egész or­szág életszínvonalának emelésére. így válik a munka hazafias cselekedetté. így válik a kiemelkedő munka hősiességgé. Ez az az alapvető változás, amit az egyház embereinek világosan kell látniuk ahhoz, hogy korszerűen szólhassanak hozzá a kérdéshez. A reformáció kora óta evangélikus egyházunk tanítása min­dig kiemeli Istennek az élet rendes viszonyai között való szol­gálatát. A lutheri erkölcsiségnek, ha nem is kizárólagos, de fő megnyilvánulási területe a családi élet és a hivatásszerű munka köre. A családiassággal együtt a hivatáshűség a lutheri erkölcsiségnek egyik legjellemzőbb vonása s elsősorban an­nak az útján igyekszik betölteni legmesszebbmenő társadalmi, nemzeti és egyetemes emberi feladatait is. Ezért van a keresz- tyénség lutheri típusának bizonyos józan, egészséges, munka­szerető jellege. Az ember csak a közösség javára végzett munkában talál­hatja meg Isten jó tetszését. A keresztyén ember számára nem lehet meddő kérdés az élet értelme és célja. Ez a kegyelemből, hit által megigazult ember számára a felebarátok összességének, a hazának és az emberiségnek a javára kifejezett, cselekvő, ke­resztyén életben található meg. Mindaz, amit Luther, a XVI. század bibliaolvasó embere Isten igéjéből merített, ma is érvényes igazság, ha azóta régen el is tűnt a feudális társadalom háttere. Ma is időszerű az, apiit Luther a felebarát szolgálatáról írt, mert az embertár­sakat a hivatásban, a becsülettel végzett munkával szolgálhat­juk leghatásosabban, legeredményesebben. Természetesen a személyes felebaráti szolgálat érvénye mindig megmarad, de az mégis kiegészül az átfogó, az egész ország és az egész emberiség haladását szolgáló, szélesebb ölélésű feladattal. Így ér el Luther útmutatása a jelenig. D. dr. Ottlyk Ernő Az Európai Egyházak Konferenciája október végén Angliában tartott elnökségi ülésén részt vett D. dr. Ottlyk Ernő püspök, aki az Európai Egyházak Konferen­ciája héttagú elnökségének a tagja. Az új szlovákiai evangélikus püspöknek Rudolf Kostial volt esperesnek, a D. Ján Chabada egyetemes püspök által október 26-án Stará Turánban történt felszen­telésén egyházunkat D. dr. Ottlyk Ernő püspök képviselte. Jubilál a budavári gyülekezet Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1844. október 20-án iktatták be tisztébe a pesti anyagyüleke­zettől akkor önállósuló budai egyházközség első lelkipászto­rát, Bauhofer Györgyöt. Ebből az alkalomból nagyszabású, egyhetes ünnepségsorozatot tartott a budavári evangéli- kusság. Szeretnénk, ha népes olvasó­táborunk is megismerkedne en­nek az ünnepi hétnek az ese­ményeivel. Elsőnek a budai egyházmegye espereséhez, Vó- rady Lajoshoz fordulunk kér­déseinkkel. — Mi volt a budavári gyülekezet vezetőségének elképzelése a jubileummal kapcsolatban? — Elsődleges célunk az volt, hogy a gyülekezet tagjait há­laadásra serkentsük. Hiszen alig van Európának még egy fővárosa, amelynek -evangéli- kussága annyi szenvedésen és megpróbáltatáson ment volna keresztül a reformáció óta, mint a budai. Bőségesen van tehát okunk ma a hálaadásra. — Közelebbről milyen ünnepi programot készített a gyülekezet? — A hálaadás hetének ün­nepségsorozatát október 12-én az egykori pesti anyagyüleke­zet képviseletében — a külföl­di útja miatt akadályozott D. Káldy Zoltán püspök helyett — dr. Kékén András igehirde­tése nyitotta meg, majd októ­ber 19-én az általam tartott ünnepi istentisztelet és dísz- közgyűlés zárta be. Közben minden este más-más igehir­dető prédikált és az évtizedek során Budavárból kivált ön­álló gyülekezetek képviselői mondották el köszöntésüket. — Es az egyház történe­te? — Természetesen az arra való visszaemlékezés képezte az ünnepi estek gerincét. En­nek szolgálatát dr. Fabiny Ti­bor teológiai akadémiai tanár látta el. Ezenkívül igen szín­vonalas egyházzenei műsorról is gondoskodtunk. Ezután a Teológiai Akadé­mia egyháztörténész profesz- szorát keressük fel és kérjük meg a részletesebb tájékozta­tásra. — Professzor úr a budai evangélikusság múltját régóta kutatja. — Valóban régóta foglalko­zom a gyülekezet történetével. Már mini-teológiai.hr,ligeté fo­kozott érdeklődéssel fordultam a Vár felé. Mária Dorottya ná- dorné és Bauhofer György el­ső budai lelkész szolgálata korszakkezdést jelent magyar egyházunk újkori történetében. Mint pápai káplán új ösztön­zést kaptam néhai Pongrácz József református teológiai professzortól, aki mint a híres pápai egyházkerületi könyvtár vezetője, új adatokra is felhív­Szimonidesz Lajosi HALOTTI BESZÉD A koporsón, a ravatalon tenger virág és sok-sok koszorú, Akinek hozták, fekszik hallgatagon, arcára kin fagyott s homlokán ború. Rózsátok illatát ő már nem érzi, harmat gyöngyeikbe sem gyönyörködik, többé tövisük kezét sem vérzi —, nyugalma felett a halál őrködik. Mért nem jöttetek, mikor egyedül volt? Sirtatok vön vele, mikor szive fájt? Mért nem tudtátok ezt a sok virágot útjára hintni, mig veletek járt?! Akkor örült volna!... Most porladó szivén örömet se keltve hervad a virág... Ha kit szeretsz, szeresd mig él hiven, akkor lesz szebb és boldogabb e világ!... Szimonidesz La.ios november 1-én lenne 85 éves. A haladó gondolkodásáért sokat szenvedett lelkész, egyházi író, történetkutató, később tábori püspök, költőként kevéssé volt ismert. Reá emlékezve közöl­jük fenti versét. ' E héten... ta a figyelmemet és kezembe adta a skót zsidómisszionáriu- sok egykori naplóit pest-budai élményeikről. — Honnan jött közénk Mária Dorottya nádorné? — Württembergből. Ben­gel, Oetinger, Hofacker hatása ki is mutatható erős bibliciz- musán.- ....— fo-Jáb hiUottah ■ zá nkban? — „Az ország papja”, Szé­kács József és a református Török Pál, akik a Bach-kor- szak után püspökök • lettek. Székácsnak a nádorné szavai­val „oroszlánrésze” volt az ön­állósodásban és abban, hogy első templomuk a Várban épült fel. Legkedvesebb lelki- pásztora Bauhof er György volt, akit a harmincas évek pozsonyi országgyűlései alkal­mával még mint fiatal somor- jai lelkészt szemelt ki erre a tisztre. Be is váltotta a hozzá fűzött reményeket és csaknem két évtizedig szolgált az általa épített első budai evangélikus templomban. — Ez a Bécsikapu téri templom? — Nem. Az eredeti, empire stílusban épült templom a Szent György téren állt, a Vár közepén. Felszentelésén, 1847- ben jelen volt Kossuth és Széchenyi is. Ezt a templomot azonban a Honvédelmi Minisz­térium építése során 1895-ben lebontották és helyébe a mai templom telkét adták. Ezen épült fel ugyanabban az évben Kallina Mór neobarokk külse­jű temploma. — A budai evangélikus- ság tehát 125 éves múltra tekinthet vissza? — Nem, annál sokkal több­re. Kereken 450 éve Grynaeus Simon, a híres budai profesz- szor, Melanchton iskolatársa, már a reformáció szellemében kezdett itt tanítani. A mohács» vész előtt Cordatus Konrád, Luther jó barátja, majd a 16*. század harmincas éveiben Dé­vai Mátyás már magasra emel­ték a reformáció zászlaját Bu­da várában. A 150 éves török uralom, majd a Habsburgok vallási türelmetlensége azon­ban 3 évszázadon át lehetet­lenné tette a gyülekezet műkö­dését. Erről az előadássorozat kezdetén külön is szóltam a nagy érdeklődéssel figyelő gyülekezetnek. — Kik szolgáltak még név szerint a hálaadás hete alkalmával? ■— Az igehirdetők D. dr. Ottlyk Ernő püspökkel az élen a gyülekezet lelkészei voltak, valamint dr. Joó Sándor pasa­réti református lelkipásztor és dr. Groó Gyula, a Teológiai Akadémia dékánja. — Kik köszöntötték £ gyülekezetei? — írásban többek között í>„ Káldy Zoltán püspök, aki af­rikai útja miatt nem tehetett eleget a meghívásnak. Mind­járt első este személyesen ad­ta át a Gustav-Adolf-Werke köszöntését Eberhard Schröder főtitkár Lipcséből. A követke­ző estéken Fülöp Dezső az < éhnrfni, dr. Joó Sándor a pasa­réti, Csengődy László a buda- hegyvidéki, dr. Groó Gyula a Teológiai Akadémia, Bencze Imre pedig a kelenföldi gyüle­kezet köszöntését tolmácsolta. — Szeretnénk néhány szót hallani az ünnepi hét egyházzenei műsoráról. — Szerepelt a kelenföldi és budavári egyesített énekkar Sulyok Imre és Csorba István vezényletével, s a budavári énekkar a záró estén külön ze­nés áhítatot is tartott; Nagy élményt nyújtott még a gyüle­kezetnek Peskó György, Su­lyok Imre és Trajüer Gábor orgonajátéka, valamint a Fa- sang-trió nagyszerű orgona­fuvola és fagott játéka. — Mivel zárult a hála­adás hete? — Ünnepi inten tisztelettel és közgyűléssel. Ezen a gyüleke­zet — amelyet Zimmermann Aladár egyházmegyei felügye­lő köszöntött — Ünnepélyes Nyilatkozatot fogadott el. Ez többek között arról tesz bi­zonyságot, hogy a gyülekezet „Isten igéjének engedelmes- kedve Isten országa tagjaként és a magyar nép részeként is építeni akarja diakóniájával mind a lelki, mind a földi or­szágot”. Utána úrvacsora^ osztás volt a presbitérium tag­jainak részvételével. — És vé­gül: még egy nagy okunk van a hálaadásra. A jubileum al­kalmával 150 000 forint érték­ben renováltattuk gyülekezeti házunkat! BibHavasarnap Régi egyházi szokás és rendelkezés, hogy a reformáció ünne­pét követő vasárnapon bibliavasárnapot tartunk, s a Biblia terjesztésére áldozunk. Méltó, hogy éppen reformáció ünnepe után, amikor az egyháznak Isten igéje által történt megúju­lására emlékeztünk, áldozzunk is arra, hogy minél többekhez eljusson a nyomtatott ige. Ezen a vasárnapon istentiszteleteink offertóriumát erre a célra adjuk. Az elmúlt évben az így be­folyt összegből szerte az országban a szórványban élő konfir­mandusok között osztott szét sok száz Bibliát a két egyház- kerület. IMÁDKOZZUNK Űr Isten, mennyei Atyánk! Szent Fiad által megnyitottad az apostolok szívét az Írás megértésére. Világosítsd meg a mi értelmünket is Szentlelkeddel, hogy megértsük szent igédet, és megértvén, higgyünk benne, hogy szent Fiaddal új életben jár­junk és ez élet után feltámadjunk az örök boldogságra, az Űr Jézus Krisztus által. Amen, LUTHER-KUTATÖ KONFERENCIA 1971-BEN A negyedik nemzetközi Lu- ther-kutató Konferenciát 1971. augusztus 22—27. napjain az észak-amerikai St. Louis vá­rosában tartják meg. A konfe­renciának több mint 100 tagja lesz. A konferencia témái ezek lesznek: „Luther és az újkor kezdete”, mint főtéma és alté- mákként: „Társadalmi válto­zások és reformáció”, „Renais­sance és reformáció”, „A lelki­ismeret és tekintély Luther­nál”. A konferencia időpontjá­nak megválasztása összefügg azzal, hogy Luther 450 évvel ezelőtt (1521) védte meg a wormsi birodalmi gyűlésen re- formátori iratait és az ott ta­núsított magatartása miatt he­lyezték birodalmi átok alá. Az előkészítő bizottság elnö4 ke Jaroslav Pelikan newhave- ni (USA) teológiai professzor, helyettese pedig B. Lohse hamburgi egyháztörténész. AZ ÉSZT EVANGÉLIKUS EGYHÄZ Tooming érsek személyi hasz­nálatára a finn evangélikus egyháztól autót kapott aján­dékba, amit az elmúlt nyáron: vettek át Tallinnban.

Next

/
Thumbnails
Contents