Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-10-26 / 43. szám

OR SZAGOS EVANGÉLIKUS H E TI LA P XXXIV. ÉVFOLYAM 43. SZÁM 1969. október 26. Ara: 2.— Forint A reformáció kincsei ELÉVÜLHETETLENEK a reformáció kincsei, mert az Isten igéjére épültek. A reformáció nem is akart mást, mint a Szent- írasnak az érvényesítését. Fundamentuma ezért biztos és szi­lárd. Erre az alapra Isten drága értékeket helyezett. Ezek az evangélikus egyház kincsei. Kifejezetten ránk bízta. De nemcsak azt várja, hogy megőrizzük, hanem azt is, hogy éljünk ezekből, a keresztyén hitünk és életünk hajtóerejévé váljanak. Melyek ezek a kincsek? A HIT ÁLTAL VALÓ MEGIGAZULÁS bibliai tanítását kü­lönös erővel emelte ki Luther, s ennek nyomán az evangélikus egyház. Ez azt jelenti, hogy Isten ingyen, kegyelemből, egye­dül a Jézus Krisztusban való hit által ajándékoz meg minket bűnbocsánattal, új élettel, üdvösséggel. A Szentírásnak a lutheri reformáció által oly megbecsült üzenete drága kincset jelent számunkra: Jézus Krisztus érettünk ontott vérével megváltott minket a bűntől és a haláltól. Ez a hitbizonyosság fényesíti át az evangélikus kegyességet, ad gyermeki bizodalmát és örömöt. Hogyne örülnénk, amikor Krisztuson keresztül bizonyosak lehe­tünk Isten üdvösségünket akaró szándékában! Ezért öleljük oly melegen szívünkre az Űjszövetséget és ezért tartjuk az Ószövet­ségben is a kegyelmes Istenről szóló örömhírt a legfontosabb­nak. AZ IGE ÉS A SZENTSÉGEK jelentőségének felismerése egy­házunk másik drága kincse. Luther tanítása nyomán a Szent- irás keresztyén hitünk és életünk zsinórmértéke, amelyhez mindent mérünk és viszonyítunk. Keresztségünk egész életünk­re kiható erőt jelent, általa hívott el Isten gyermekének. Az Ürímcsorában Jézus Krisztus valóságos testét és vérét vesz- szük, hogy életünk legyen Őbenne. Az evangélikus istentisztelet gazdagságát ez a hitbeli meggyőződés hatja át: „Itt az Isten köz­tünk.” Hozzá fordulunk imádságunkkal, hitvallásunkkal, éne­künkkel. Az evangélikus templom is az igének és a szentségek­nek a felszentelt hajléka. AZ EGYHÁZRÓL SZÓLÓ TANÍTÁSUNK is úgy, amint azt az Ágostai Hitvallás kiemeli, az ige és a szentségek köré gyü­lekezett hívek közösségét jelenti. Nem tartjuk egyházunkat egyedül üdvözítőnek. Krisztus egyhaza nem zsugorítható bele egyik felekezetbe sem, hanem ott valósul meg, ahol az evangé­liumot tisztán hirdetik és a szentségeket Krisztus rendelése Szerint szolgáltatják ki. Ez a döntő kérdése az egyháznak, eh­hez képest másodlagos a szertartásnak, az egyházszervezetnek az ügye. Az ezekben való egység nem feltétele Krisztiié egyházfi egységének. Az egyházról szóló tanításunk tesz alkalmassá min­ket az ökumenikus kapcsolatok ápolására. HITVALLÁSAINK MEGBECSÜLÉSE alapvető jellemvonása az evangélikus egyháznak. Hitvaüási iratainkban nem csupán az első századok, vagy a XVI. század egyházi életének megnyil­vánulását látjuk, amely csak a maga korában volt érvényes, s amellyel a ma embere már nem tud mit kezdeni, hanem a Szentírás tanításának eddig leghűségesebb összefoglalását lát­juk bennük, s ezért mindig aktuálisnak, elevennek, hitet építő­nek tartjuk hitvallási iratainkat, mert ha nem ezt tennénk, magát Isten igéjét vetnénk meg, amely egyedüli alapja és forrá­sa hitvallási iratainknak. A világ valamennyi evangélikus egy­háza drága kincsként becsüli meg a hitvallásokat. Minden va­sárnapi istentiszteleten az Apostoli Hitvallás szavaival teszünk bizonyságot hitünkről. Luther Márton Kis Kátéja mindenütt ott van a világon, ahol evangélikus gyermekeket tanítanak atyáik hitére. Az Ágostai Hitvallás mindenütt kiemelkedő te­kintélyű hitvallási irat az evangélikus egyházakban. A magxiar- országi evangélikus egyház törvényeinek elején kijelenti, hogy Isten igéjének és a vele megegyező hitvallásoknak az alapján áll és szolgál. Ezekre a hitvallásokra tesznek esküt lelkészeink is. A TÖRTÉNELMI ÉRZÉK ugyancsak a reformáció kincseihez tartozik. A lutheri reformáció nem vetette meg mindazt, amit Isten az egyháztörténelem folyamán cselekedett, ezért átmen­tett az egyház múltjából mipden igazi értékel, csak azt refor­málta meg, ami a Bibliával ellentétes elemet jelentett. Ez tük­röződik egyházunk tanításában, istentiszteleti rendjében, ének- kincsében is. A magyarországi evangélikus egyház életében a történelmi érzék azt jelenti, hogy megbecsüljük mindazt, amire Isten múltunk során elvezetett minket. A magyarorszóni refor­máció képviselői kimagasló szolgálatot végeztek hazánk javára is. Evangélikus eleink a hazaszeretetnek, a népünket előrevivő társadalmi törekvéseknek öntudatos szolgálattevői voltak. Köz­ismert, hogy a nép felemelkedéséert, a nemzeti függetlenségért folytatott szabadságharcokban jelentős szerepük volt a protes­tánsoknak. Különösen példamutató volt ezek sorában, ahogyan az 1848-as szabadságharcot támogatta egyházunk. Ezeknek a haladó hagyományoknak a nyomdokán járunk ma is, amikor részt veszünk népünk élete felvirágoztatásának munkájában. A VILÁGBAN VALÓ EVANGÉLIKUS MAGATARTÁS kör­vonalai is a reformáció kincseihez tartoznak. Luther adott pél­dát arra, hogy a keresztyén ember elveti a világtól elzárkózó magatartást, otthagyta a kolostort, s kiemelte a földi hivatás fontosságát a keresztyén ember életében. A munkaszeretet és hivatáshűség a lutheri erkölcs legfontosabb jellemvonásai sorá­ba tartozik. Az evangélikus ember hite tükröződik abban, aho­gyan mindennapi munkája becsületességével helytáll. A lutheri erkölcsre sohasem jellemző az egyéni érdek hajszolása, hanem mindig az a közösségi magatartás, amely a maga munkáját má­sok javának és előmenetelének, az egész nép és az egész világ fejlődésének szolgálatába állítja. A REFORMÁCIÓ KINCSEI így válnak ma is mozgató erővé, élő és ható tényezővé, mert ezek a kincsek Isten igéjéből valók, bennük és általuk maga az élő Isten cselekszik és uralkodik. D. dr. Ottlyk Ernő HELSINKIBEN az egyetem Hittudományi ka­rán ez évben 162 elsőéves hall­gató kezdte meg tanulmányait Az új hallgatók közül 82 fér­fi. 80 nő. Ezek közül 62 hall­gatót az őszi felvételek során vettek fel. Az összes jelentke­zettek közüli 94 felvételi kérel­met utasítottak el Jugoszláviai evangélikus testvéreink között Elég kevés hír érkezik el hozzánk a déli szomszédságunkban élő evengélikus testvér-egyház, a jugoszláviai evangélikusság, életéről. Ez év szeptember végére — egyházunk képviseleté­ben — előadói meghívást kaptam D. Juro Struhárik püspök­től. Tizedik országos lelkészkonferenciájukra hívtak. Ez az ün­nepi alkalom lehetővé tette, hogy közelebbről megismerhessem életüket, jelenüket. Két napon át figyelemmel kísérhettem az ország lelkészeinek tanácskozását.* Sokat beszélgettem a jelen volt, több mint ötven lelkésszel és laikus igehirdetővel. Újvi­dék (Növi Sad), a püspöki székhely, gyülekezetén kívül meglá­togattam két nagy falusi gyülekezetei, Kiszácson és Glozsan- ban. Az országos konferencia után pedig a csendes Karadzsi- cseva utcában nemrég felépült, modern egyházi központ püspö­ki dolgozószobájában, hosszú beszélgetést folytattunk Struhá­rik püspökkel. Kértem őt, szóljon a jugoszláviai evangélikus­ság életéről az „Evangélikus Elet” olvasói számára is. Nagy örömmel, szívesen tett eleget a kérésnek. Milyen általános képet adhat Püspök úr a jugosz­láviai testvér-egyház mai életéről? Jugoszláviában nem is egy, hanem tulajdonképpen négy önálló „evangélikus egyház” él. Közülük csak a Növi Sad környékén élő szlovák evan­gélikusok alkotnak önálló egyházkerületet, püspökséget. A szlovén (vend), a horvát— szerb és a magyar evangéli­kusok független sZéniorátu- sokban (esperessegekben) él­nek. A szlovének esperese Alexander Krcsmár (Lendva), a horvát—szerb gyülekezeteké Vladimir Deutsch (Zágráb). A magyar evangélikusok nagyon kevesen vannak, esperességük szlovák egyházkerületünkhöz tartozik. Jelenleg Karol Cha- lupka esperes gondozza őket. A szlovák evangélikussúg lélekszáma mintegy 55 ezer. Mária Terézia idején települ­tek erre a vidékre. Huszonhét anyagyülekezelben, tizenkét leányegyházközségben és sok­sok szórványban élnek. Hu­„Nincs nagyobb örömünk annál, hogy Krisztus kiengesztelte az Atyát, aki ezért megbocsátotta bűneinket és az örök élettel ajándékoz meg bennünket". (Luther) A tanzániai elnök fogadásán Dr. Julius Nyerere, Tanzánia elnöke tiszteletére Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament kupolatermében fogadást adott. Dr. Nyerere elnök a fogadáson találkozott és meleg beszélgetést folytatott D. Káldy Zoltán püspökkel1. Az el­nök kíséretében levő magas rangú tanzániai államférfiak között többen a tanzániai evangélikus egyház tagjai, s a beszélgetés­ben szintén meleg barátsággal vettek részt. szonegy lelkész és húsz laikus igehirdető gondozza őket. Az anyagyülekezetek lélekszáma 1000 és 7000 között van. A Mu­ra-vidéki szlovén egyháztest mintegy 23 ezer evangélikust jelent. Szép templomaik van­nak, eleven a gyülekezeti éle­tük. A muraszombati gyüle­kezetnek, melynek Háry lel­kész a vezetője, például 13—14 szórványa van. Tizenegy lel­kész és néhány laikus igehir­dető gondozza ezt a vidéket. A horvátországi-boszniai evangélikusok lélekszáma 5—6 ezer. A zágrábi kivételével a többi jóval kisebb gyüleke­zet. Ez az esperesség fogja át a legnagyobb területet. A ma­gyar evangélikusok jórészt a Bácskában élnek, nem alkot­nak önálló gyülekezeteket, de külön lelkészi gondozás alatt vannak. A mi országunk evangéli- kussága tehát igazi „evangé­likus ökumené’': az igehirde­tés, pásztori munka szlovák, szlovén, horvát, magvar, szerb és német nyelven folyik ben­ne. Mostani országos konfe- renciánk nemcsak jubileumi találkozó volt, hanem talán mérföldkő is történetünkben. -Ez a gyűlés tárgyalta a ..Ju­goszláviai Evangélikus Egy­házszövetség” alapokmányát. Ha a' négy egyháztest is liöz- , zájárul, akkor négy-négy de­legátussal • megalakul majd a közös egyháztanács. amely megválasztja az egyházszövet­ség vezetőségét. Tíz éve ért ez a döntés, és most boldogok vagyunk, hogy nagy lépést te­hettünk előre a jugoszláviai evangélikusság egysége _ felé. Milyen a gyülekezeti élet a jugoszláviai testvéregy­házban? Gyülekezeteink — elsősor­ban a saját kerületemről be­szélek, de ugyanez a többi részre is vonatkozik — meg­őrizték hagyományos egyházi- asságukat. Az egyházi élet kö­zéppontja a templom és az is­tentisztelet. Búzgón éneklik az öreg Tranoscius-énékeket. Változatlanul használják a hagyományos énekes liturgi­át. Asszonykörök, gyermek­bibliakörök minden gyüleke­zetben vannak. A konfirmáció minden év nagy eseménye. Lelkészeinkkel együtt — ma­gam is — délelőtt a gyüleke­zetben prédikálunk, délután pedig egy-egy filiában vagy szórványban tartunk istentisz­teletet. Káldy püspök Afrikában A Beke-világtanács elnöksége öttagú delegációt indított Af­rikába, hogy a békemozgalom kérdéseiről tárgyaljon Szudán­ban, Szíriában, Jordániában, az EAK-ban és Irakban. A delegáció vezetője Romes Chandra, a Béke-világtanács főtitkára. A delegáció magyar tagjául a Béke-világtanács kérése alap­ján a Magyar Országos Béketanács D. Káldy Zoltán püspököt küldötte ki. Káldy püspök október 15-én indult el több mint két hétig tartó útjára. IMÁDKOZZUNK Urunk, Istenünk! Hálát adunk, hogy tied az egyház. Te veze­ted és kormányzód igéddel. Te oszlatod el a tévedéseket. Te végzed a tisztítás és az új életre vezetés munkáját. Neked kö­szönjük a reformációt és általa az evangélium világosságát. Tarts meg minket igéd igazságában, evangélikus egyházunk iránti hűségben! Ámen Gyülekezeteink gondozásá­ban nagy segítség egyházi saj­tónk. Havonként jelenik meg gyülekezeti lapunk, az „Evan- jelicky Hlásnik”. Minden év­ben kiadjuk evangélikus nap­tárunkat. Nemrég megjelen­tettük a Tranoscius-énekes- könyv modern, jugoszláviai kiadását. Vannak vasárnapi iskolai könyveink, káténk, te­metési énekeskönyvünk — örömmel mondhatom, soha olyan eleven nem volt egy­házunk sajtómunkája, mint 1945 óta. Hadd tegyem hozzá, hogy a szlovén egyházban is szép képes naptárt adnak ki, és most jelent meg egy új imakönyvük. Hogyan gondoskodnak x lelkészi utánpótlásról? Nekünk nincs sajat teoló­giai főiskolánk. Sokáig, bi­zony, gondot jelentett ez a kérdés. Egy idő óta azonban a szlovákiai evangélikus egy­ház pozsonyi fakultása vállal­ta leendő lelkészeink képzését- Az előző évben 9 teológu­sunk tanult a szlovákiai fa­kultáson: ez idén is három új teológust küldhettünk oda, így most szép számmal van­nak és lesznek fiatal lelké­szeink. Ilyen vonatkozásban is bizalommal nézünk a jövő­be. Milyennek látja Püspök úr a magyar evangélikus» egyházzal való kapcsolatu­kat? A .magyar evangélikus egy­házhoz sok személyes kapcso­lat is fűz bennünket. Jól is­merjük és becsüljük az Önök egyházi vezetőinek, professzo­rainak munkáját az egyházi világszervezetekben. Lelké­szeink közül többen — így Krcsmár és Babylon esperesek is — nemrég jártak Magyar- országon, és sok szép emlék­kel gazdagon tértek haza. De a személyes kapcsolatokon túl új társadalmi környezetünk és közös feladataink is összeköt­nek bennünket. Hasznos vol­na, ha a szocialista országok evangélikusai többször is ta­lálkozhatnának, megismerhet­nék egymás teológiai gondol­kodását és tanulhatnának egymás életéből, szolgálatai­ból. Azt remélem, hogy a jö­vőben a magyar evangélikus egyházzal tovább mélyülnek majd testvéri kapcsolataink. Megköszöntem Struhárik püspöknek a sokoldalú, színes be­számolót és a sok szeretetet, amellyel egyházunk képviselője­ként, ott-tartózkodásom néhány napja alatt körülvettek. Közben arra gondoltam: a szlovák evangélikus testvérekkel sokszor emlegettük, hogy az öreg Duna a jövőben nem elválaszt, ha­nem összekapcsol bennünket. Ugyanezt kívánjuk a déli evan­gélikus testvér-egyházzal kapcsolatban is. Amikor ennek a ro­hamosan fejlődő, csaknem 200 ezer lakosú, modern Újvidék­nek, a Vajdaság fővárosának, forgalmas utcáit jártam, vagy szállónk ötödik emeletéről a város színes esti fényeit csodál­tam, amint a távolból megcsillantak a népek sorsát hömpöly- gető, öreg Duna tükrében, közben a történelmi ellentétekkel, könny- és vérhullással tele múlt sötét képeit elűzte a dinami­kus jelen. És az a reménység, hogy a jövő olyan lehetőség előt­tünk, melyet hitünk és szeretetünk erejével magunknak kell formálnunk, magunknak kell építenünk. Azt reméljük, hogy a magyar és a jugoszláv evangélikusság is a hitnek és a szolgá­ló szeretetnek a közös lelkületével építi népe, országa sorsát, és szomszédságuk valóban jó szomszédság, elmélyülő testvéri kapcsolat lesz a jövő útján. Dr. Nagy Gyűl» „MAGYAR LUTHERÁNUS TEOLÓGUSOK A FORRADALMI JOGÉRT” Ezzel az összefoglaló címmel jelent meg az LVSZ sajtóin­formációs kőnyomatosában (46/ 69) áttekintés arról a két in­terjúról, melyet lapunknak dr. Prőhle Károly és dr. Nagy Gyula, a Teológiai Akadémia két tanszékvezető professzora adott. Ez már a második alka­lom, hogy — a magyar teoló­gusok felismeréseit fontosnak tartván —, a világ evangé- likussága közkincsévé tették állásfoglalásaikat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents