Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-09-07 / 36. szám

XXXIV. ÉVFOLYAM 36. SÄAJM 1969. szeptember 7. Ära: 3,— Forint Szeptemberi előretekintés AZ ÉLET FOLYAMATOSSÁGA sohasem áll meg. de még­is vannak időszakok, amelyek felosztják, tagolják az esemé­nyeket. Az esztendő folyamatosságában a nyár elmúltával van bizonyos újrakezdés jellege a szeptembernek. Kaput nyit­nak az iskolák. Ez magában véve is igen sok családnak, fia­talnak, gyermeknek a helyzetét határozza meg. EGYHÁZUNKBAN is érezhető a szeptemberi újrakezdés számos jele. Teológiai Akadémiánkon új tanévet kezdenek professzoraink és hallgatóink. A lelkészi munkaközösségek, lelkészi karunk továbbképző műhelyei, ismét működésbe lép­nek. Gyülekezeteinkben újraindulnak a bibliaórák, a hittan­órák, a szeretetvendégségek. HA ELŐRETEKINTÜNK, az őszi újrakezdés feladataira, felvetődik a kérdés: van-e gyakorlati részletproblémákon túl olyan alapvető összefoglaló szempontja szolgálatunknak, amely irányítólag hat a mindennapi feladatokra, a részletkér­désekre is? ELŐRE AZ EDDIG JÁRT ÜTŐN — így lehet a kérdésre adott választ tételszerüen megfogalmazni. Ez azt jelenti, hogy az irány, az út, a cél már eldöntött, az alapok változatlanok. Nincs és nem is lehet elbizonytalanodás ezekben a kérdések­ben, mert haladni csak előre lehet. Teológiai felismeréseinket Isten közös ajándékként adta. Ezek ma már közkinccsé let­tek egyházunkban. Kitágult látóhatárunk. Abból a kis világ­ból, amit az egyén, a család, a barát, a közvetlen környezet jelentett, kiléptünk a szélesebb látóhatár szemléletmódjára. A keresztyén ember nemcsak kitekint a nagyvilág esemé­nyeire, hanem felelősséget is érez annak alakulásáért, A szűk­körű én-szemléletből kiléptünk az átfogó közösségi szemlé­letre. JÉZUS KRISZTUSTÓL kapott feladatának vallja egyhá­zunk az ige hirdetését és a szeretet cselekvését hazánk népe és az emberiség javára. Az egész világért érzett diakóniai fe­lelősség azon alapszik, hogy a terem-tő Isten akarata szerint az egyes népek és emberek az emberiség nagy családjának egyenlő értékű és egyenrangú tagjai. Ezért támogatunk min­den olyan törekvést, amely a népek és emberek egyenlősé­gét és békés életét célozza. Egyházunk sajátos evangélikus hitével és felismerésével vesz részt az emberiség közös javát és békéjét munkáló törekvésekben. Ennek megfelelően a Szentírás és az ősi reformatori hagyományok szerint él egy­házunk a magyar hazában és népe közösségében. A szoci­alizmust építő Magyar Népköztársaság törvényes rendjét meg­becsüli, a megkötött egyezmények szerint a kölcsönös biza­lom és megértés szellemében végzi igehirdető munkáját és szolgáló szeretettel vesz részt népünk építő munkájában a jobb és emberibb életért. AZOKRA FIGYEL EGYHÁZUNK NÉPE, akik értik Isten vezetését. Aki benn él Isten igéjében, tudja, hogy annak köz­ponti tartalma Isten megmentő szeretete. A tisztán és igazán hirdetett evangélium sohasem a világtól elvonatkoztatott, belső körön belül mozgó igehirdetés, hanem mindig annak a kifejezése, hogy Isten lehajolt és odafordult az emberhez, mindent megcselekedett az emberért, mindenben felkarolta az ember ügyét. Az hirdeti tisztán és igazán az evangéliumot, aki megérti Isten ember-középpontúságát. HA A TEOLÓGIA LÁTJA ÉS ÉRTI Isten világot átfogó ter­vét, akkor bátor lesz. Teológusnak lenni ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy élenjáróként kimondunk olyan igazságot, amelyre a hitben élő érlelem eljut akkor is, ha sokan még nem tették magukévá. Teológusnak lenni tehát azt jelenti, hogy az egyház szellemi erejével bátran kell az élen járnunk, hama­rabb kell felfedeznünk igazságokat, gyorsabban kell reagál­nunk az eseményekre a hit józanságával. Ez a teológiai fela­dat azonban nemcsak néhány embernek adatott, hanem mindnyájunk előtt nyitva áll az ajtó a teológia művelésére, akinek ahhoz Isten kegyelmi ajándékot adott. MINDEN EGYHÁZI SZOLGÁLAT a tolmács feladatát je­lenti, amelyben lefordítjuk és megmagyarázzuk a gyülekezet számára Isten szavát. Aki értelmezi Isten akaratát és képvi­seli Isten ügyét, el tudja mondani, hová és merre vezeti a Szentlélek a gyülekezeteket, mi Isten akaratának az iránya. Ennek jegyében Isten azt várja tőlünk, hogy igehirdetéssel és életfolytatással egyszerre szolgáljuk Isten üdvözítő szándé­kát és az embereken való segítésre irányuló konkrét akara­tát. Olyan szolgálatra van szükség, amely a nyáj testi-lelki gondját hordozza, de ugyanakkor felelősséget érez az ország építéséért és az emberiség jövőjéért is. TEOLÓGIAI FELISMERÉSEINK előbbrevitele és érvénye­sítése jelenti azt az átfogó és alapvető feladatot, amelynek formálnia és irányítania kell szolgálatunk minden ágának részletkérdéseit. A szeptemberi előretekintés jelentse ezt a feladatot. D. dr. Ottlyk Ernő imádkozzunk Mennyei Atyánk: Te adtad az élet törvényéül a szeretet nagy parancsát, hogy boldoguljunk és boldogítsunk. Törvé­nyed megvalósítása lényedet tükrözi és téged dicsőik Istenünk bocsásd meg, hogy vonásaid eltűntek arcunkról. Bűnnek foglyai lettünk, vad indulatok, önző vágyak sodornak messze tőled és felebarátainktól, akiket testvéreinkül adtál. Mindenható Űr! Joggal engeded martalékul a halálnak tes­tünket, amelyben mi ölünk meg minden szép és jó utáni vá­gyat. Atyánk! Légy irgalmas, eleveníts meg bennünket Lelked által, hogy új életünk teremje a szeretet gyümölcseit Neved dicsőségére, magunk és felebarátaink boldogságára és üdvös­ségére, ámen. Schiotz elnök pozitív benyomásokat nyert a magyar egyházról5 A Lutheránus Világszövetség hivatalos lapjának beszámolója Lapunk hírül adta már, hogy dr. Fredrik Schiotz amerikai evangélikus püspök, a Luthe­ránus Világszövetség elnöke egyházunk vezetőségének meg­hívására július 31—augusztus 7 között meglátogatta a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­házat. Dr. Schiotz elnök láto­gatásáról beszámolt a Luthe­ránus Világszövetség hivatalos kőnyomatos lapja a Gertiben megjelenő INFORMATION. A lap augusztus 12-én megjelent számából néhány részletet közlünk az alábbiakban: „A Lutheránus Világszövet­ség elnöke dr. F. Schiotz (Min­neapolis — USA) augusztus 1— 7 között hivatalos látogatást tett a Magyarországi Evangéli­kus Egyháznál, D. Káldy Zol­tánnak, a magyar evangélikus egyház vezető-püspökének meghívására. A vendéglátó egyház vezető embereivel és teológusaival folytatott számos beszélgetés, valamint az egy­ház szociális intézményeinek megtekintése nyomán dr. Schiotz elnök pozitív benyo- 1 másokat nyert a magyar egy­házról”. „Az LVSZ elnöke látogatása idején prédikált egy budapesti és egy vidéki gyülekezetben (Hévízgyörk). Az evangélikus lelkészek mintegy negyedrésze jött el Budapestre, hogy meg­hallgassa dr. Schiotz beszámo­A Budai Evangélikus Szeretetotthonok egyik tagját vagy egységét képezi a II., Vöröshadsereg útja 193. sz. épület. A ré­gi ház eredetüeg üdülőnek épült Hűvösvölgy egyik legszebb részén s volt idő mikor az állandóan itt lakó kevés számú diakóniai munkás mellett üdülést kereső egyháztagok népesí­tették be. A nagy kert sok gyümölcsfájával kis füves tisztásaival ma is megpihenést kínál a szeretetotthon dolgozóinak és gondo­zottjainak. Jelenleg' a gondozónők iakásai, szállásai foglalják el az épület legnagyobb részét és rajtuk kívül még nyolc öreg gon­dozott talál otthonra. A tervek szerint az egész épületet a diakó- nia munkásai részére akarják igénybe venni, így biztosítani, ré­szükre a kikapcsolódás és felüdülés lehetőségét. Sok belső ala­kítgatás, a szobák otthonos berendezése, megfelelő felszerelések beszerzése után a múlt esztendőben kerülhetett sor az épü­let külső felújítására, a kerti útak megépítésére és sok más olyan munkálat elvégzésére, amelyek már sok év óta esedé­kesek voltak, régi hiányosságokat pótoltak. Aki csak a kerí­tésen át szemléli a lombok közül előbukkanó friss festéktől ragyogó falakat, máris örülhet a látványon s a tényen, hogy egyházunk gondoskodása a szeretetszolgálatot végzőkre is ki­terjed: ilyen otthont biztosítva nekik is. ÖNÁLLÓ BIBLIATÄRSULAT ALAKUL AUSZTRIÁBAN lóját az LVSZ Világmisszió Bi­zottságának tevékenységéről, továbbá az afrikai és ázsiai egyházi életről. Hasznos véle­ménycserére is sor került Prantner József államtitkár­ral, az Egyházügyi Hivatalban. A Magyar Ökumenikus Ta­nácsban a vendégek több más protestáns egyház képviselőjé­nek jelenlétében tájékoztatást kaptak a Tanács gazdag mun­kálkodásáról.” „Dr. Schiotz utazásának vé­geztével adott nyilatkozata sze­rint — noha nem könnyű érté­kelni egy rövid látogatás so­rán szerzett benyomásokat — Magyarországon a gazdasági előrelépésnek több jelét talál­ta, mint azt várta. A kulturális élet területén is nagy fejlődés van. Prantner József államtit­kár a vele folytatott beszélge­tés során noha nem titkolta a hivatalos állami álláspontot, de az államtitkár azt is kifeje­zésre juttatta, hogy az egyház és az állam együtt tudnak munkálkodni az emberekről való gondoskodásban”. „Az LVSZ elnöke elmondot­ta — amit egyébként minden Magyarországon járt külföldi elmond a magyar egyház éle­téről —, hogy senki sem tud­ja elfelejteni azt a személyes benyomást, amelyet az egyház nagy éneklő kedvéről, az is­tentiszteletek nagyszerű láto­gatottságáról, a bibliai munka elevenségéről és az öregek, va­lamint a testi-lelki fogyatékos­ságokban szenvedő gyermekek számára fenntartott szociális intézmények munkájáról nyert. Ez utóbbiak példás bizonyságai a keresztyén diakóniának”. „Schiotz kiemelte továbbá, hogy a magyar teológiai kép­zés nívója azonos a nyugati or­szágokéval, de a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház számá­ra a teológiai munka nem egy­szerűen „intellektuális gyakor­lat” többé, hanem — az ő ki­fejezésükkel élve — „szívvel és lélekkel” végzett szolgálat”. „A Hévízgyörkön tartott is­tentiszteletről Schiotz kiemel­te, hogy ritkán találkozott a keresztyén bizonyságtételnek örvendezőbb megnyilvánulásá­val, mint e magyar falusi gyü­lekezet fiatal és felnőtt tagjai­nak köszöntő szavaiban. Kö­szöntésük szellemének példá­jául álljon itt a gyülekezet egyik tágjánál? a következő megnyilatkozása: „Érezzük, hogy Önnel a világ evangélikussága látogatja meg a mi kis gyülekezetünket. Megköszönjük ezt a mostani örömteli élményt. Kérjük, adja át a mi köszöntésünket a vi­lágban élő testvéregyházak­nak. Mondja meg nekik, hogy mi egyek vagyunk velük a Jé­zus Krisztusban való hitben és a keresztyén élet szolgáló sze- retetében. Mi imádkozunk ér­tük és kérjük őket, hogy ők is imádkozzanak miértünk. Is­ten kegyelme legyen mindnyá­junkkal!” DR. PRÖHLE KÁROLY AMERIKAI ÚTJA Dr. Pröhle Károly teológiai tasár az amerikai Lutheránus Tanács és teológiai akadémiák meghívására szeptember 1-én hosszabb amerikai körútra indult. Először résztvesz a Lutherá­nus Világszövetség Sáfársági és Evangelizációs Bizottságának konzultációján Greenwichben, Connecticut államban, az Ameri­kai Evangélizációs Kongresszuson Minneapolisban, amelynek elnöke dr. Billy Graham, és az Amerikai Lutheránus Teológiai Tanárok Konferenciáján Dubuqueban, Iowa államban. Azután látogatást tesz, előadásokat és megbeszéléseket tart St. Paul (Minn.). Dubuque ílowa), Philadelphia (Pennsylvania), Gettys­burg (Pennsylvania), Chicago (Illinois), Columbus (Ohio), és Columbia (South Carolina) evangélikus teológiai akadémiáin, és végül találkozik evangélikus és ökumenikus egyházi vezetők­kel New Yorkban. A tervek szerint november második felében tér vissza. ANGLIA ÄZ u.i angol nyelvű teljes lió példányt adtak el. Az éj Biblia 1970. márciusára készül , el. Az 1961-ben megjelent Üj- tel)es Blblla a nem kanonikus testámentumból eddig hét mii- iratokat is tartalmazni fogja. E héten... A népfőiskolák atyja születésének és halálának dátuma esik erre a hétre. Nicolai Frederic S. Grundtvig 1783. szeptember 8-án született és 1872. szeptember 2-án halt meg. A dán nép és evangélikus egyház nagyjai közé tartozik, de a népfőiskoláknak — ezeknek a sa­játosan északi népnevelő intézményeknek — alapításával és szervezésével, s benne a nép felemelkedéséért vívott harcával, általános kultúrtörténeti nagysággá nőtt. Sokoldalú egyéniség volt. Vallási és népnevelői tevékenysége irányzatot alakított ki, amit grundtvigianizmus néven ismerünk. Élete alkonyára, küzdelmei végére esik a vesztett schleswig- holsteini háború ideje (1866). Korának dán nemzeti megújulá­sa elképzelhetetlen az ő neve nélkül. A népnevelésben kifejtett tevékenysége mellett érdekes a lelkészi karaktere. A korára jellemző pietista mozgalmakkal szemben tartózkodó, sőt bizalmatlan volt. Előbb az egyházi szolgálatban akkor elsikkadó Ige tiszta hirdetése érdekében szállt síkra, utóbb az Apostoli Hitvallás bizonyságtételének ér­vényesülése mellett harcolt. Jelentős egyházi énekköltő volt. Öt vastag kötetben jelent meg több mint 1400 éneke. Míg kora vallásos irányzatai a bűn és a megtérés kérdései körül horgonyoztak le, ö az egyház­ról, Szentiélekről, pünkösdről irt diadalmi énekeket. Strófáiban napsugár csillog, öröm, sugárzó békesség és derű ragadnak magukkal. \ á Szer etetin tézmény cink A Budai Szeretetotthon II. 13-án tartott évi közgyűlésén, hogy 1970 őszén létrehozzák az önálló Osztrák Bibliatársula­tot. Oskar Sakrausky püspök és Georg Traar szuperintendens jelenlétében elhatározta az Osztrák Bibliabizottság június

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents