Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-08-31 / 35. szám
0 RS Z A G 0 S É V A NG E L I VC U S HETILAP XXXIV. ÉVFOLYAM 35. SZÁM. 1065». augusztus 31. Ära: 2,— Forint Amikor a lavina megindult VAN A MI NEMZEDÉKÜNK TÖRTÉNETÉNEK egy fekete lapja, amelynek fejlécén 1939. szeptember 1-e áll. Sötétsége oly mély, oly elviselhetetlen, hogy valahányszor fellapozzuk, az elkeseredés és fájdalom lesz úrrá rajtunk. 1939. szeptember 1. oly kitörölhetetlenül vésődött lelkűnkbe, hogy ma is — harminc év távlatában — beleremegünk. Valami félelmetes, döbbenetes élményt nyújtott a hitleri Németország eme első inváziója. Eddig még soha nem tapasztalt „fergeteges sikerű Blitzkrieg” indult el Danzig környékéről. Mert amíg magunkhoz tértünk, egy 35 milliós nép megsemmisítő katonai vereséget szenvedett, megaláztatott nemzeti öntudatában. Tehetetlenül kellett végignéznie a német felvonulást. Egy állig felfegyverzett hadsereg — 56 hadosztállyal — 9 páncélos hadosztály és a legkorszerűbb tüzérség, 1500 modern repülőgép órák alatt elpusztította az utánpótlási vonalaktól kezdve a stratégiailag fontos valamennyi várost és védelmi bázist. Kél hétig tartott csupán az egész „színjáték", de Europa ízelítőt kapott abból, mi vár reá a következőkben. Mert két hét alatt megsemmisült Lengyelország, s az ország fele — a fasiszták által megszállt terület — „koncentrációs tábor” lett, DE KEVESEN GONDOLTÁK AKKOR MÉG, hogy szeptember 1-é a második világháború kitörésének napja lesz. Még kevesebben, hogy a kora hajnali órákban megindult orvtámadás hat kerek esztendeig jog tartani és felmérhetetlen lesz a pusztulás, a megsemmisülés és az áldozatok száma. Arra sem gondoltak sokan, hogy ami Lengyelországban kezdődött, abba belekóstol szinte egész világunk. Három évtized kevésnek bizonyult, hogy a háborús veszteségek számláit és listáit össze tudjuk állítani, de az az érzésünk, hogy teljes képet erről soha nem is fogunk kapni. És túl az anyagi javak, a kulturális és szellemi értékek megsemmisülésén, a legnagyobb veszteség az az 50—60 millió emberi élet, amely áldozatul esett a második világháború során. Ki tudja pótolni ezeket? Ha ebbe az összefüggésbe a magunk nyomorúságát is beleállítjuk, akkor még sötétebbé válik képünk. Nincs pontos adatunk arról, hogy mekkora összegre rúg háborús veszteségünk, de a közel egymillió lelkes vérveszteségünk roppant nagy szám. Gyakorlatilag minden második család veszített valakit az utolsó háborúban és minden második embernek gyászszalaggal kellene azóta is járnia. SZEPTEMBER ELSEJE TEHÁT neldink is a többi népekkel együtt: a gyász napja. Nem csodálkoznánk azon, ha az ENSZ e.pyszer már elrendelné, hogy ezt a napot fekete kerettel kell jelezni a világ valamennyi naptárának, örök mementóképpen. De az élet tovább halad, s mi csupán emlékezünk. Nemzedékek növekszenek fel mellettünk, amelyek a történelemórákon szenvedélyektől mentes realitással tanulják meg a hideg adatokat. Ami nekünk könnyet, jajt, panaszt és izzó sebet jelent, nekik már csak tudásanyag. Ml AZONBAN EZEN A NAPON feljajdulunk ismét azért, hogy figyelmeztessünk és intsünk: vigyázzatok! Mert az élet valóban nem állt meg. 1939, amint azt történelmi összefüggéseiben ismerjük, elkerülhető lett volna. Nem szakadt ez a nap úgy Európára, mint mondjuk a Vezúv kitörése, hogy álmában lepte volna meg a világot. Hitlerről, katonai készülődéséről tudtak a népek, a nagyhatalmak. Módszerével is tisztában voltak. Churchill azt írja Emlékiratai-ban, hogy „a nyár (1939) egész Európában a katonai előkészületek jegyében telt el. A diplomaták magatartásán, a politikusok beszédéből sejteni lehetett, hogy az emberiség egyre közelebb kerül a rettenetes naphoz.” Augusztus második felében, amikor az angol strandokon a gyermekek vidáman fürödtek a tenger langyos vízében, hogy a vakáció utolsó napjait kihasználják, Churchillt a francia vezérkar a Rajna melletti védelmi vonal megtekintésére hívta. Abban a kastélyban töltött egy éjszakát, amelyben Navarrai Henrik aludt az Jvry-csata előtt és az éjszaka óráiban átélte a látottakat: az aláaknázott rajnai hidakat és a folyó mellett lövészárkokat ásó katonákat, akik innen és túl készülnek a nagy leszámolásra, látcsövei pedig felfedezhető volt a német Wehrmacht katonai mozgása. Egyszóval a „felelősek” nagyon jól tudták, hogy „készül valami”. MA MEG NAGYON SOKAN VANNAK, akik átélik annak a harminc évvel ezelőtti napnak a döbbenetét, s mindazt, ami hat esztendőn át utána következett, s emlékezünk jól arra az érzésre, amikor a kő és szellemi romok alól kezdtünk feltápász- kodni. Nagyon határozott érzésünk volt, hogy amíg ez a generáció él, aligha kezd hasonló borzalmakkal játszani. De az azóta fellobbant sok tűzfészken látjuk, hogy nem elég a keserű emlék. A harmincéves távlatban azért egyre jobban becsüljük és értékeljük azoknak a szívós küzdelmét, akik nem csak a döbbenetes emlékek miatt, de az emberiség jobb jövőjébe vetett hittel harcolnak azért, hogy ne szakadjon ránk újafjb vihar, s akikben formálódik és győz az igaz emberi erkölcs, a tisztultabb reménység, s akik hisznek abban, hogy az ember emberként harcolhat eszményeiért, jövőjéért, s akik éber lelkiismerettel jelzik a veszélyzónákat, hogy jobban nyíljon a szemünk ne csak emlékekre, de a jövendő biztonságára, életünk, munkánk eredményeinek megőrzésére, gyermekeink tisztultabb világára. Hogy bízni tudjunk abban is, hogy mivégre lett nagykorúvá ez a világ. IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk, a Te szereteted szüntelen tevékeny, gondol viselsz az egész világra, bölcsességeddel vezéreled az eseményeket, készíted üdvösséges új világodat. Szent Fiad Jézus Krisztus a beléd vetett bizalom teljességével szintén a szeretet szüntelen tevékenységében élt. Add Urunk Istenünk, hogy a Jézustól tanúsított hit és szeretet tegyen bennünket is igaz gyermekeiddé. Benned vetett hitünk teremje a segítő, hasznos szeretet áldott gyümölcseit mindenki javára. Serkents bennünket tevékeny közösségvállalásra azokért, akik közé helyeztél mindennapi életünkben és ébressz felelősségre e világban élő minden embertársunkért. Adj hűséges helytállást az igazságért, a békéért vívott küzdelemben és a bizonyságtevő szolgálatban. Irgalmazz az egész világnak, hogy benne az egymás megértésének, segítésének indulata győzedelmeskedjen. Ámen. istennek üdvösséges szándékai vannak a népekkel — Dr. Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata II. kötet — Harci kocsik dübörögnek, kerekeik elviselhetetlen zúgással robognak országokon, földrészeken át — lovak patái csattognak, a lovasok hangja zúg, mint a tenger. Hatalmas királyok keze ernyed el egyik pillanatról a másikra, apák hagyják el menekülés közben fiaikat, hencegő vitézek keresnek sziklaodúban menedéket. — Cselt szőnek királyi trónok lábánál, követek vágtatnak, alkudoznak, hamis próféták hazudoznak, istenek válnak hontalanná, templomok lesznek romokká. MINDEZ OLYAN ELEVENEN, frissen bontakozik ki szemünk előtt dr. Pálfy Miklós Jeremiás próféta könyvének fordításából és magyarázataSzerctetintézménveink •^§gg A Budai Szeretetotthon 1. .„f* Ha szeretetotthonainkat nagyságuk szerint: soroljuk, első a Budai Szeretetotthon. Több épületből álló Otthon-csoport tulajdonképpen. Képünk a „legújabb” épületet mutatja, bár majdnem egy emberöltő távolában kezdték meg építését. Az eredeti terven sokat módosítottak. Az épület pontos címe: II. Ördögárok u. 9. A ház merőleges tengelyében helyezkedik el a templom, homlokzatán a felírás: Erős vár a mi Istenünk. Huszonhárom lakószobájában 40 öreg testvérünk és az Otthon öt munkatársa lakik. A szeretetotthon több fontos üzemi helyisége is itt található: a nagy konyha, kamrájával és raktárával, a varroda és anyagraktár valamint az intézet irodái, a könyvtár és az ebédlő-társalgó terem. Itt található az Országos Egyház Diakóniai Osztályának irodája is s ezzel nemcsak a Budai Evangélikus Szeretetotthonok Közvontja, hanem egész egyházunk szeretetszolgálatának központja is. £ héten Pillantsunk vissza a nyaralásokra, amikor annak időszaka lejárt. Lelkészeink és egyházi dolgozóink is komoly őszi tervezéssel, frissült erővel kezdik az új munkaévadot. A nyári szabadság már régen nem fölös kényelem, vagy luxus, hanem az egészség és munkaképesség ápolásának és megőrzésének elengedhetetlen kelléke, amivel tartozunk önmagunknak, családunknak, szolgálatunknak. A lelkészek szabadságát Egyházi Törvényeink előírják (IV. t. 11. §.) s annak mértékét a Munka Törvénykönyve előírásaihoz mérik. Espereseink kötelezettek számonkérni a gyülekezeteket, gondoskodtak-e arról, hogy lelkészük szabadságra tudjon menni. Az elmúlt nyáron mindhárom lelkészi üdülőnk (Bagolyirtás. Balatonszárszó és Gyenesdiás) telve volt. Ezzel a lehetőséggel egyre nagyobb arányban élnek lelkészcsaládjaink. Több egyházmegyénk önsegélyző akció keretében segíti lelkészeit nyári pihenéshez. Bővült a szabadságukat külföldön töltő lelkészek száma is. Egyházunk külföldi kapcsolatainak keretében is gondoskodik arról, hogy munkájuk kiemelkedő teljesítéséért, vagy egészségük helyreállítása érdekében lelkészeink külföldi üdüléshez is jussanak. A legbővebb a keretünk e tekintetben a NDK egyházaival, ahol részben állami, részben egyházi támogatással évente tíznél több lelkészházaspárunk vehet részt tanulságos pihenésben. A finn egyházzal fenntartott kapcsolatunk keretében is évente három lelkészházaspár élvezi a finn testvérek szere- retét. A nemzetközi egyházi szervek segítségével rendszeresen üdültetünk lelkészházaspárokat Svájcban is. De magánmeghi- vás, vagy turistaút keretében is többen töltötték szabadságukat külföldön, ötven körül járt azon lelkészeink száma, akik e nyáron Ausztriában, Bulgáriában, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Jugoszláviában, az NDK-ban, az NSZK-ban, Olaszországban, Romániában, Svájcban, Szlovákiában, s a Szovjetunióban nyaraltak. bál, amelynek második kötete nemrég jelent meg sajtóosztályunk kiadásában, hogy szinte benne érezzük magunkat az események sodrásában. Aki csak a sokszorosan agyonrevideált „Károly”-ból ismerheti a prófétai könyvet, az rácsodálkozik Pálfy professzor munkája nyomán az erőteljes, széles skálájú, képekben mérhetetlenül gazdag, a köznyelvet irodalmi magasságokba emelő jeremiási nyelvhasználatra. — A fordító azonosulva az egykori szerzővel, ill. szerzőkkel nagy hűségben az eredeti szöveghez, a magyar nyelv gazdag birtokában, ismerve annak rejtett tartalékait, fordulatait, ugyancsak magas irodalmi szinten adja kezünkbe Jeremiás könyvét Pedig nehéz feladattal kell megbirkóznia. Aki a számtalan lábjegyzeten, utaláson átrágja magát, szembetalál- kozhatik a nehézségekkel. Nemcsak a héber szöveg punk- tációs rendszere (durván fogalmazva : magánhangzó hiánya), hanem a szövegromlások, a különböző kéziratokban jelentkező szövegváltozatok, az idegen nyelvi beütések is gyakorta állítják döntés elé a fordítót. A KOK, A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK, a világpolitikai összefüggések a szóbanforgó népek történelmének, kultúrájának, földrajzi elhelyezkedésének alapos ismerete is kitűnik a lefordított szövegekhez fűzött magyarázatokból. Dr. Pálfy Miklós munkája nemcsak jó irodalmi és történetírói vállalkozás, hanem magasszintű teológia. S ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy ismeri az idevonatkozó szakirodalmat, hanem elsősorban világos állásfoglalásaiból. Nem takarja el ezzel az eredeti prófétai mondanivalót, hanem azt a maga korában helyére téve megkeresi benne az örök üzenetet. Átteszi, lefordítja a próféta „teológiáját”. De nem primitív, szektás, rajongó, okoskodó módon, hanem a tárgy jó ismeretében és ahhoz való hűségben, a mában, a valóságos életben élő ember számára keresi az útmutatást, tanítást, feddést, vigasztalást. ÁLLÁSFOGLALÁSAIVAL, amelyek életszerűségükkel természetesen döntés elé állítják az olvasót is, azokról a teológiai felismerésekről tesz bizonyságot Pálfy Miklós, amelyeknek feltárásában, vállalásában, hazai és külföldi képviseletében maga is elsörereden vállalt részt a magyar evangélikus teológia utóbbi évtizedekben végzett nagy munkájában. Miközben időszerűen és tárgyszerűen szólaltatja meg Jeremiást, szót vált bátran az ószövetségi teológia nagyjaivaL Alázatosan elvállalja, továbbadja a mások által felismert értékeket, de támad, érvel, szakszerűen helyre is igazít, ahol szükségesnek látja. Közben nem kötelezi el magát irányzatokhoz, módszerekhez, iskolákhoz. Könyve rangosán emelkedik így a hasonló színvonalas nemzetközi szakiroda - lom szintjére. AZ TESZI IGAZAN ÉRTÉKESSÉ dr. Pálfy Miklós Jeremiás próféta könyvének magyarázatát, hogy az igehirdetés, vallástétel. Jó igehirdetés, őszinte bizonyságtétel. Á könyv számol azzal az adott helyzettel, hogy nemcsak teológusok, gyakorló lelkészek fogják forgatni, hanem hívő gyülekezeti tagok is. Segítség ez a könyv a forrongó, átalakuló, utat kereső, világproblémákkal küzdő, kozmikus érdeklődésre megnyílt emberiség soraiban helyet foglaló, hívő embereknek. Egyéni és közösségi kérdésekre ad választ olyan embereknek, akik a jeremiási kort élt emberekhez hasonlóan súlyos történelmi tragédiákat éltek át, szenvedve, vívódva, félelmektől gyötörve, eszmékben és tekintés lyekben csalódva, vallási meggyőződéseikben megítélten, egy új világrendnek a küszöbén, új feladatokra, új szolgálatokra szólítva keresték és keresik az örökké élő Isten mában eligazító szavát. Tanítás ez a magyarázat az egyháznak, amely Istennek kegyelmes ítélete alatt egyrészt megbánhatta közösségi bűneit és tévedéseit, másrészt új utat kapott arra, hogy Isten szeretetével jó reménységben szolgáljon az új, igazságosabb társadalmi rendben, annak kialakításában, hozzáadja erőit az igazságot, békét akarók jószándékához és közben Isten új világot teremtő szándékát szólaltassa meg mindenki számára. Végül azt kívánjuk, hogy e magyarázat is szolgálja a könyv . megállapítását: „Isten maga gondoskodik majd arról, hogy prófétájának a szava ne maradjon hatás nélkül, hasson mindig úgy az emberekre, hogy kitűnjék igazsága”. Mezősi György A LENGYEL PROTESTÁNSOK ÜNNEPE A „Lengyel ökumenikus Tanács” Posenban tartott ünnepi ülésén emlékezett meg a Lengyel Népköztársaság fennállásának 25 éves jubileumáról. Dr. A. Wantula evangélikus püspök és dr. W. Benedykto- wicz metodista teológiai professzor egyértelműen megállapították, hogy a lengyelországi protestánsok csak a második világháború nyomán kialakult helyzetben lettek egyenjogúvá a római katolikus egyházzal. A „Második Köztársaságban” ez a joguk csak papíron volt meg. A mai Lengyel Népköztársaságban kimondottan szekularizált államban élnek ugyan az egyházak — állapították meg az előadók —, amely nem biztosít nekik különleges jogokat. Ez a körülmény azonban nem kárhoztatja a keresztyéneket politikai tétlenségre. Ebben az összefüggésben elsősorban azt a tevékenységet emelték ki a szónokok, amit a lengyel protestánsok a békemozgalmals-; ban kifejtelek. A MAGYAR BIBLIA FINN PAPÍRON A finn egyház tíz tonna bibliapapírt ad az új magyar bibliafordítás megjelentetéséhez. A papírmennyiséget a VAA- SA-i BIBLIATÁRSULAT biztosította, s ősszel küldi le a kauttua-i papírgyár. Amikor ezt a Kotimaa közli, megemlíti, hogy 1949 óta Magyarországon 150 000 teljes bibliát nyomtak, 15 000 újtestamentumot és 25 000 próbafüzetet az új fordításból, valamint 30 000 telje* bibliát a külföldön élő magyarok részére.
