Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-08-17 / 33. szám

Alkotmány és kenyér Augusztus havának második jeléhez értünk. Nyárutó idősza­ka ez. A gyárakban, üzemekben zúgnak a gépek, édesanyák kezdik iskolába készíteni gyermekeiket. A földeken Szabolcs­ban, vagy Somogybán már a krumpliföldek felett görnyednek az emberek, asszonyok. Telnek a zsákok. Nehéz zsákok. Tokaj­ban vagy Sopron határában figyelemmel nézik az érő, duzzadó szőlőbogyókat. Békésben vagy Csongrádiban a tengeritáblákon van a szem. MI AUGUSZTUS 20-ÁN minderre gondolunk és mindent egy fogalomba, szóba sűrítünk bele: a mindennapi kenyérbe. Szemünk előtt a sok édesanya, aki kenyeret, friss, új kenye­ret szel gyermekeinek. Hálát adunk Istennek az új, a mindennapi kenyerünkért. Milyen sok munka és fáradság húzódik meg a kenyér mö­gött, míg asztalra kerül. A szántástól kezdve az aratásig. Bár más ma az aratás, megváltozott a munka menete, gépek veszik le a teher nagyobb részét a dolgozó emberekről, mégis igaz ma ■j et * óim n midi AZ Üj KENYÉR MINDENKI KENYERE. Augusztus 20-a nemcsak az új kenyérnek, de sokat mondóan Alkotmányunk­nak is az ünnepe. 20 évvel ezelőtt 1949. augusztus 17-én fogad­ta el az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Ez az Alkotmány gondoskodott arról, hogy a magyar föld kin­cse, a magyar gyárak terméke a magyar nép tulajdona legyen. Az Alkotmány alapja a munka, mely mindenkinek lehetősége és kötelessége, a maga erkölcsi elveivel és célkitűzéseivel. De Alkotmányunk jogot is biztosít a szellemi és anyagi javakban való részesedésre. Ügy tartozik össze az Alkotmány és az új kenyér, mint a ve­tés és az aratás, mint a munka és a fizetés. Elválaszthatatlanul, természetesen, emberien. 20 ÉVES A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁ­NYA. Sok minden történt 20 év alatt. De mi minden történik túl a jogokon és kötelességeken. Gondoljunk csak a fiatal édes­anyáknak juttatott gyermekgondozási segélyre, az öregek felé megnyilvánuló egyre több áldozatra. Mindezeknek csak alapját fektette le, vetette meg a 20 esztendős Alkotmány. Evangélikus egyházunk népe is örömmel teljesíti as Alkot­mányban lefektetett kötelességeit és él jogaival. Boldogan, hálaadással veszi kezébe az Alkotmány ünnepén az új kenyeret és tartja magát az egyházunk Törvénykönyvé­ben mondottakhoz: „A Magyarországi Evangélikus Egyház va­lamennyi lelkészének, felügyelőjének és presbitériumának fel­adata, hogy az Ige hirdetésével és életük példájával neveljék a gyülekezeteket embertársaik, népük és hazájuk szeretettre, állampolgári hűségre és ébresszék bennük a felelősség érzését az emberiség békés fejlődéséért.” Fábry István E héten... emlékezünk Benedek Elek — az író. újságíró és a magyar gyermekirodalom egyik megalapítója — halálának negyvene­dik évfordulójára. 1859-ben született Kisbaconban. Tanárnak készült, de újságiró lett. Több folyóiratnak, lapnak volt a szer­kesztője, többek között a Néptanítók Lapjának, a Magyarság c. politikai napilapnak és a Pósa Lajossal közösen kiadott első irodalmi értékű Én Üjságom című gyermeklapnak. Szerkesztői munkája mellett rengeteget, évente több kötetre valót írt. A Nagy Magyarok Élete című 13 kötetes életrajzi so­rozatában íróink, költőink, politikusaink életét beszélte el. Fel­nőtt és gyermek olvasóit mindig a szegények, az elnyomottak szeretetére, a népek közötti testvériségre, a zamatos magyar nyelvre, igaz hazafiságra tanította. Életének legjelentősebb alkotása a Magyar mese- és monda­világ öt kötete. Már jóval Bartók és Kodály előtt gyűjtötte és lejegyezte a falvak mesemondóinak különböző tájnyelvü me­séit, mondáit. A lejegyzett szöveget mint született mesemondó újraformálta, csiszolgatta. A nép érzés- és gondolatvilágának gyöngyszemeit méltó foglalatba helyezte, hogy átadhassa a ma­gyar gyermekeknek, akik nevelésére és gyönyörködtetésére egész életét áldozta. Irt mesejátékokat, megjelent verseskötete, kiadott regénye­ket és néprajzi tanulmányokat és mindig bátor küzdelmet folytatott a kultúra értékeinek megőrzéséért. Az 1929. aug. 17- én bekövetkezett halála az irótársainak szóló üzenet leírása közben íróasztala mellett találta. Solymár Pét eme D. Káldy Zoltán püspök Angliában D. Káldy Zoltán püspök augusztus 7-én az angliai Canter- burybe utazott, ahol részt vesz az Egyházak Világtanácsa Köz­ponti Bizottságának augusztus 12—13 között tartandó ülésén, mint a Központi Bizottságnak 1963 óta választott tagja. Ezt megelőzően augusztus 8—9-én részt vesz ugyanott az EVT Strukturális Bizottságának ülésén is, ahol az EVT szerve­zetét, működésének rendjét vizsgálják. — Ennek a bizottság­nak ugyan Káldy püspök nem tagja, de Blake, az EVT főtitká­ra a püspököt külön meghívta az ülésre. Teológiai Akadémiánk új dékánja Teológiánk tanári kara június 20-án tartott ülésén Or. GROÓ GYULÁT, a gyakorlati tanszék tanárát választotta dé­kánná a kővetkező tanévre. A prodékáni tisztet az akadémiai rend szerint dr. Prőhle Károly az újszövetségi tanszék profesz- szora. az előző dékán látja el. Dr. Groó Gyula dékán augusztus hó végén veszi át hivatalát. Egyek a Iliiben és a szolgáló szereiéiben — Dr. Frédiik A. Schiotz a Lutheránus Világszövetség elnökének látogatása hazánkban — Mint előzetes híradásban tá­jékoztattuk hittestvéreinket, július 31-től augusztus 7-ig hazánkban tartózkodott egy­házunk meghívására Dr. FREDRIK A. SCHIOTZ a Lutheránus Világszövetség el­nöke, akit útjára elkísért je­leséire és D. Paul Hansen a világszövetség Kisebbségi osz­tályának titkára. Bár látoga­tásának minden részletére la­punkban nem tudunk kitérni, szeretnénk olvasóinknak an­nak néhány jelentős esemé­nyét ezúton is kiemelni. HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK Dr. Schiotz elnök felesegé­vel és D. Paul Hansen titkár kíséretében aug. 1-én és máso­dikén előbb a Déli, majd az Északi püspöki hivatalban folytattak tanácskozást. Eze­ken a püspökök és közvetlen munkatársaik vettek részt. Káldy Zoltán püspök az egy­ház szervezetét és életét is­mertette, a templomlátogatást, ifjúsági munkát (hitoktatás, konfirmáció, bibliaórák), majd az anyagi helyzetet, továbbá a Teol. Akadémia, a szeretetin- tézmények, a sajtóosztály, könyvtár, levéltár működését, állam és egyház viszonyát. Ottlyk Ernő püspök foglalko­zott a lelkészutánpoüás, a se- gédlelkészi és teológiai konfe­renciák, a lelkészi munkakö­zösségek és a teológiai szak­csoportok kérdésével. A beszámolók közben fél­tett kérdésekre részben a püs­pökök, részben munkatársaik válaszoltak. A Világszövetség elnöke élénk érdeklődést tanúsított az egyházunkban folyó minden munkaág iránt, külön is fi­gyelmét fordított Teológiai Akadémiánk munkájára, a lelkészi szolgálatra való felké­szítés kérdéseire. Itt tartózkodása alatt Schiotz elnök látogatást tett Prantner József államtitkárnál, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal elnö­kénél. A megbeszélés barátsá­gos és szívélyes légkörben folyt le. SZOLGALATOK GYÜLEKEZETEKBEN Augusztus 3-án, vasárnap délelőtt a Deák téri templom­ban hirdetett igét a Világszö­vetség elnöke, délután pedig a hévízgyörki templomban vég­zett istentiszteleti szolgálatot. Telt padsorok várták a Deák téren a kedves vendég, dr. Fredrik A. Schiotz amerikai püspök, a Lutheránus Világ- szövetség elnökének szolgála­tát. Ennek a vendégszerető vá­rakozásnak D. Káldy Zoltán jedt az elnök jelenlévő felesé­gére, valamint a kíséretében levő D. Paul Hansen lelkész­re, a Lutheránus Világszövet­ség Kisebbségi Osztályának titkárára is. A szószéki szolgálat során dr. Schiotz elnök megköszön­te a meleghangú köszöntést. Kedvesen állapította meg, hogy noha nem érti a gyülekezet evangéliumát. De nem csak eüd Jézus számára mindig az egész ember volt a fontos. Ne­künk is, akiket Jézus ugyan­úgy pásztorol, mint Pétert, ezt a feladatot adja: az egész em­bert szolgálni, mindenestül! Kéri Isten áldását a gyüleke­zetre, hogy annak minden tag­ja megtalálja és elvégezze a maga helyén a maga szolgála­tát. Meleg ünneplésben részesí­tette a magasrangú vendéget és kíséretét a hévízgyörki gyü­lekezet ugyanezen a napon dél­után. Nemcsak templomának ajtaját, a lelkészcsalád ven­dégszerető otthonát, hanem szívét is kitárta a külföldi és hazai magasrangú vendégek előtt. Zsúfolásig megtelt temp­lom, terített asztal, színes vi­rágok és meleg köszöntések sorozata mutatta, hogy egyhá­zunk népe nemcsak figyeli, ha­nem becsüli is azt a szolgála­tot, amelyet dr. Fredrik AJ Schiotz és munkatársai az evangélikusokat összefogó Vi­lágszövetség élén végeznek. A megbecsülés, köszönet és biza­lom hangja csendült fel Tor- da Lajos, Tóth Ibolya, Matus Lajos, Gergely Tiborné és Ba­sán Mihály szavaiból, akik a gyülekezet különböző rétegei nevében mondották el köszön­tésüket. Vendégeinket arra „kérték, hogy vigyék el köszön­tésüket a LVSz tagegyházai nak és mondják el, hogy egyek vagyunk velük a Jézus Krisz­tus hitében és a szolgáló sze­retet mai útjainak keresésé­ben. LELKÉSZEK KÖZÖTT Augusztus 5-én délelőtt négy egyházmegye lelkészei gyüle­keztek az Országos. Egyház székházában, hogy meghall­gassák dr. Schiotz elnök elő­adását. D. Káldy Zoltán püs­pök köszöntésében örömének adott kifejezést, hogy az el­nök nem „lutheránus pápa­ként”, hanem „atyaként”, „csa­ládfőként” jött közénk. A ma­gyarországi lutheránus lelké­szek nagy családként élnek együtt s ezért különösen is örülnek az ő itteni szolgálatá­nak. Egyházunk alapítása óta tagja a Lutheránus Világszö­vetségnek, egyes bizottságai­nak tagjai között is több ma­gyar van, tanulmányi mun­kánkat világszerte ismerik s mi is sokat tudunk a LVSz fá­radozásairól. A Lelkészi Mun­kaközösségek is feldolgozzák a Világszövetség által kiadott témákat. Dr. Schiotz elnök megkö­szönve az üdvözlést, abban a tényben, hogy a nyári időszak ellenére ilyen nagy számban összejöttek a lelkészek, annak bizonyságát látja, hogy való­ban egy családként élnek itt, Magyarországon. Elismeréssel említi, hogy 1947 óta ez az egy­ház milyen aktív munkát vál­lalt a Világszövetségben. Be­jelenti, hogy előadásában az ún. Világmissziói Osztály mun­kájáról fog beszélni. Példák­kal illusztrálta munkájuknak azt a fontos célkitűzését, hogy az afrikai és ázsiai missziói munka nyomán helyi lelké­szek vezessék az egyházakat. Szép példákat sorol fel erre. Nagyjelentőségű volt Afriká­ban a protestáns egyházak ál­tal összehívott „össz-afrikai konferencia” -is. Dr. Schiotz elnök részletesen szólt az Addis Abebában mű­ködő evangélikus rádióállomás létrehozásáról és jelenlegi mű­ködéséről. (folytatás a 2. oldalon) Dr. F. A. Schiotz elnök előadást tart a lelkészeknek. A képen: D. Koren Emil, dr. Hafenscher Károly, dr. F. A. Schiotz, D. Káldy. Zoltán « Várady Lajos püspök adutt hangot, midőn a!z 'nyelvét, a templomba lépése oltárt sárgáiét, során meleg pillanatától — az ismerős pre- szavakkál köszöntött» Schiotz ludiúm és gyülekezétk^épek ál- püspököt. A köszöntés kitér- tál — otthonosan - érzi wt ma­Az előadás résztvevőinek egy csoportja. Előtérben: dr. F. A. Schiotz felesége és D. Paul Hansen imádkozzunk Mennyei Atyánk! Szentigéd igazsága, Szentlelked világossá­ga, Egyszülött Fiad engedelmessége és áldozata mutatja meg nékünk, hogy milyen messze sodródtunk tőled, akinek mindent köszönhetünk, akinél a legjobb helyen vagyunk és akitől a leg­többet várhatunk. Bűnünk nemcsak tőled választ el, hanem embertestvéreink- tői is, akikkel pedig gondoskodó szereteteddel gyermekeidként egy családdá rendeltél, hogy szeretettben segítsük és boldogít­suk egymást. Bűneinkkel sok keserűséget okozunk neked, embertársaink­nak és magunknak és céltalanná tesszük általuk életünket. Köszönjük, hogy közbeléptél és Szent Fiad engedelmessége, halála, feltámadása és hatalmas közbenjáró szolgálata által ki­utat adsz bűneink útvesztőjéből. Köszönjük, hogy igéd és Lelked által megtisztítasz és megerő­sítesz cselekedni azt, ami neked kedves, embereknek hasznos, mindnyájunknak üdvösséges. Segíts hűségesen szeretni téged, harcolni komolyan a magun­kat és az emberi közösségeket fenyegető és rabul ejtő önzés, szeretettenség, békételenség ellen. Add szolgáló szereteted Lelkét, hogy Urunkhoz hasonlóan mindent megtegyünk embertársaink mindennapi kenyeréért, békés, megelégedett életéért, egészségéért és üdvéért. Áldd meg új kenyerünket, hogy jusson belőle mindnyájunk­nak szükség szerint és adni tudjunk belőle a szükséget szenve­dőknek. Áldd meg népünk vezetőit és jó rendjét, hogy békében élhes­sünk s a népek nagy családjának jó példaadással és segítőkész­séggel szolgálhassunk, ámen. gát. 6 világrész lutheránusai­nak nevében adja át a kö­szöntést a magyarországi evan­gélikusoknak. Ezután János 21, 9—17 alapján hirdette . Is­ten üzenetét. Jó példa ez az ige arra, ho­gyan is munkálkodott Jézus, az Űr és Pásztor nyája között. Ígérete szerint ő keresi fel Ga- Iileában tanítványait, megje­lenésében nincsen semmi for­mális, külsős égés: reggelihez hívja őket. S a reggeli után figyelme Péterre összpontosul. Jézus korábban is sokat fog­lalkozott vele: amikor első ta­lálkozásukkor (Jn 1, 43) új ne­vet ad neki, már jövőjét is megmutatja. A későbbiek so­rán Jézus úgy foglalkozott Pé­terrel, mint jó pedagógus és pszichológus, ezért írhatta el­ső levelében hálás bizonyság- tételét: „Áldott az Isten...” (I Pét 1, 3). Jézus a húsvéti események után alapigénk története előtt is találkozott PéterreL Akkor miért ez a vizsgáztatás? Azért, mert Jé­zus ismeri az embert. Ingatag­ságát, visszacsúszását a bűnbe. S azért is, mert Péternek fel­adatokat akar adni. Melyek ezek a feladatok: elsősorban prédikálni a bűnbocsánat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents