Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-07-06 / 27. szám

XXXIV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1969. július fi. Ára: 2. — Forint Húsz éves a magyar békemozgalom Május 8. és jún. 17. között zajlott le hazánkban a minden évben szokásos tavaszi békedemonstrációk sokezres rendez­vénysorozata, amelyek során megemlékeztek a békemozgalom húszéves évfordulójáról. Május 8-án indult a tavaszi béke­kampány, a fasizmus feletti győzelemre emlékezve, s június 17- ével zárult az első magyar békekongresszus húsz esztendővel ez­előtt tartott napján. Ebből az alkalomból az Országos Béketa- nács ünnepi ülést tartott a Parlamentben, ahol a magyar béke- mozgalom kiemelkedő szereplői között egyházunk képviselői is megjelentek. Nagy utat tett meg az emberiség 1949 áprilisa, a párizsi első béke-világkongresszus óta. Ez a nagyszabású béke-világkon­gresszus nem sokkal azután ült össze, hogy megalakult az Észak-atlanti Szövetség, a NATO. Minden békeszeretö ember előtt világossá vált, hogy a második világháború után újabb veszély árnya nehezedik az emberiségre. A háború könnyet és vért, özvegyet és árvát, szétdúlt otthont és elpusztult ifjúsá­got, kultúrértékek és templomok elpusztulását jelentette. Ezért volt érthető, hogy nagyszabású tiltakozás jött létre a háború­val szemben, amelyben minden békeszeretö ember törekvése találkozott. As üzemek munkásainak, a falvak parasztságának, az íróasztal fölé hajló értelmiségnek, minden jóakaratú ember­nek az összefogásából született a békemozgalom, azzal a céllal: őrizzük meg otthonainkat, óvjuk meg kultúránkat. Ezt a felhívást magukévá tették világnézetre való különbség nélkül az emberek, hiszen mindnyájan érdekeltek voltak a bé­ke megőrzésében. Párizsban 1949. április 20-án nyílt meg az első béke-világ- kongresszus. 72 ország 2190 küldötte, 600 millió embert képvi­selt. Közöttük természetesen a magyar delegáció is megjeleni. Joliot-Curie, a világhírű Nobel-díjas tudós, a többi között hangsúlyozta: „Ha rábírjuk a földkerekség lakosságának elsöp­rő többségét, hogy foglaljon állást a világot megosztó problé­mák helyes és békés megoldása mellett, akkor elérjük a meg­oldások megvalósulását. Ha ugyanis sikerül kialakítanunk egy valóban öntudatos és cselekvő közvéleményt, ezzel gyakorla­tilag lehetetlenné válik, hogy bizonyos körök azt színleljék, mintha nem tudnának ezekről a megoldásokról: ezzel lehetet­lenné tesszük, hogy ezek a körök erőszakos megoldások felé, azaz a háború felé sodorják a népeket”. A párizsi békekongresszusról hazatérő magyar küldöttek or­szágszerte beszámoltak tapasztalataikról, s ezzel a közvéle­ményt előkészítették a soron következő feladatokra. Az első magyar békekonferencia Budapesten 1949.. június 17—18-án tanácskozott. A konferencia 500 résztvevője a társa­dalom minden rétegét képinselte. Az egyhazak 25 delegátus­sal jelentek meg. Amilyen nagy utat tett meg a béke.-vüágmozgalom húsz esz­tendő alatt, ugyanolyan jelentős az egyházak megtett útja is a békét illetően. A mi korszakunkban kétségtelen, hogy Isten a békéről szóló igékre irányította az egyház figyelmét. Érdekes volna kimutatni ennek a történetét. Ahogyan először néhány prófétai egyéniségen keresztül nyitogatta Isten a szemeket aka­rata meglátására. Sok értetlenségen és félremagyarázási kísér­leten (pl. hogy csak a belső lelki békére int az ige s többre nem) keresztül vezetett az út. egyik egyház hamarabb jutott tiszta látásra, mint a másik, míg ma már teljesen elfogadott dolog, hogy a békemunka szervesen hozzátartozik az egyház szolgá­latához. Ez ma már nemcsak a mi lelkészi karunk egyöntetű hitbeli meggyőződése, hanem a nyugati egyházak is egyre in­kább felemelik szavukat a béke és a teljes leszerelés érdeké­ben. Nem ment máról holnapra, de végül is általánossá vált az a nézet, hogy az emberiség békekorszakának a megteremtésé­ből az egyház sem maradhat ki, hiszen Urához válna hűtlenné, ha ebben a kérdésben passzív vagy éppen tehetetlen volna. Ma már a világkeresztyénségben is általános a meggyőződés, hogy a békemunka a legszorosabban hozzátartozik az egyház feladatához. A mi egyházunk Isten által vezetett teológiai fel­ismerései pedig világosan fejezik ki a keresztyén szeretetnek azt a tágabb megnyilvánulási területét, amely a nép, az ország, az emberiség szeretetének cselekedeteit jelenti. Ezért támogat­juk és segítjük népünk és hazánk felemelkedését, és veszünk részt az emberiség békés jövőjének biztosításáért folyó küzde­lemben. A szeretet horizontja kitágult: az emberi kollektívu- mok szeretetszolgálatává. A vietnami nép elleni agresszió, a közel-keleti véres fegyve­res konfliktus, a világ sok más pontján támasztott feszültség, mind arra utal, hogy vannak, akik világhatalmi ábránddal akarnak más országokat hatalmukba keríteni, akiknek csak szavakban kell a béke, valóságban azonban a feszültség foko­zására törekszenek. A felemelkedő népek csak hihetetlen szen­vedések és áldozatok árán tudják kivívni szabadságjogukat. Nekünk, mai keresztyéneknek világosan kell látnunk azt a nagyarányú és nemzetközi viszonylatokban jelentkező ~bűnt, amely a világszerte megszégyenült, de még mindig tevékeny imperializmusban látható. A húszéves magyar békemozgalom a világot átfogó nemzet­közi békemozgalom részeként a mögöttünk levő két évtized folyamán hasznos és eredményes munkával segítette a nagy közös célt: a béke biztosítását. •A jövő útja számára különös jelentőséget ad a moszkvai fel­hívás, amely minden becsületes emberhez fordulva, a béke­mozgalomnak résztvevőihez is szólva, az egyházakat is külön felhíva — körvonalazza, hol van szükség a bekéért folyó harcban újabb erőfeszítésekre. A mostani berlini béke-világtalálkozón 13 tagú delegáció képviseli a magyar békemozgalmat, köztük, D. Káldy Zoltán püspök is. Ebben is kifejezésre jut két évtized következetes magatartása, amellyel egyházunk képviselői részt vesznek az emberiség jövője biztosításáért folyó küzdelemben. D. dr. Ottlyk Ernő PORTUGÁLIA Dr. Eugene Carson Blake, az pontot szentelt föl Portugália- Egyházak Világtanácsának fő- ban június 22-én. {átkára egy ökumenikus köz­A Magyar Bibliatanács ülése vétség új.fordításának elsőkét megfelelő százalék szerint ré­A Magyar Bibliatanács 1969. június 13-án délelőtt 10 órai kezdettél kibővített ülést tar­tott a református egyház szék­házában. amelyen részt vett és felszólalt Sverre Smaadahl svéd lelkész is, a Bibliatársu­latok Világszövetségének euró­pai titkára. D. dr. Vető Lajos ny. evan­gélikus püspök, a Magyar Bib- líatarcács elnöke megnyitó be­szédében különösen azt emelte ki. hogy a közös bibliafordítás, miként a múltban, a jelenben is összekapcsolja a hazai pro­testáns egyházakat. De magyar kulturális feladat is az új bib­liafordítás, hiszen a Biblia is­merete szerves része az álta­lános műveltségnek. Az elnöki megnyitó után dr. Prőhle Károly evangélikus teológiai professzor, az újszö­vetségi szakbizottság elnöke ünnepélyesen bejelentette, hogy az újszövetségi fordító bizottság 1969. június 3-án be­fejezte munkáját. Az Üjszö­füzete (a szinoptikus evangé­liumok, illetve János evangé­liuma és az Apostolok Csele­kedeteiről írott könyv) már megjelent, a harmadik füzet kézirata, amely az apostoli le­veleket és a Jelenések köny­vét tartalmazza, nyomdakész állapotban rendelkezésre áll, s előreláthatólag ez év végén meg is jelenik. Ez ünnepi bejelentés utón, melyet a Bibüatamács Isten iránti hálával és örvendezés­sel vett tudomásul, dr. Tóth Károly, a református Zsinati Iroda külügyi- és sajtófőosz­tályának vezetője beszámolt a magyar Biblia kiadásáról, ter­jesztéséről és az új fordítás je­lenlegi állásáról. Jelenleg 22 000 Szentírás van raktáron: 2300 családi Biblia, 5200 normálméretű bőrkötéses Biblia és 14 500 vászonkötésű Újszövetség. Ezekből az egyes tagegyházak lélekszámúknak szesednek. Az igényeket hiány­talanul ki lehet elégíteni. A tervek szerint, még ez eszten­dő utolsó, vagy a jövő év első hónapjában 20 000 példányban kívánja kiadni a sajtóosztály a teljes Bibliát. Az új bibliafordításból az Ószövetség könyveit tartalma­zó próbafüzetek mind megje­lentek, s az ószövetségi szak- bizottság Jób könyvével bezá­rólag a szuperrevízió munká­ját is elvégezte. Az újszövetsé­gi próbafüzetek megjelenése után e fordítás revíziója kö­vetkezik. Szükségesnek mutatkozik az ó- és újszövetségi szövegek egyeztetése, valamint a ma­gyar nyelvű Biblia kérdésével kapcsolatban olyan értekezlet megtartása, amelyen a világ minden részén élő magyar nyelvű evangéliumi egyházak képviselői is részt vennének, s a Bibliatársulatok Világszö­vetsége szaktanáccsal szolgál­hatna. Ezek után kerülhet sor arra, hogy áz új magyar bib- liaforditási az egyes tagegyhá­zak legfőbb törvényhozó tes­tületéi saját egyházi haszná­latukra nézve elfogadják. Smaadahl titkár tartott vé­gül tájékoztató előadaeK -Ams a bibliafordítás világméretű feladatát illeti — mondotta — a kb. 3000 teljesertékü nyelv közül eddig csak 1350 nyelvre fordították le a Bibliát, vagy egyes részeit. Különösen nagy gondot okoz a fejlődő országok nyelveire történő fordítás. Van olyan afrikai nyelv, amelynek 300 szavas szókincsével kell visszaadni a Biblia 15 000 kü­lönböző szóból álló szövegét. A legfontosabb feladat, fordí­tó szakemberek kiküldése e népek nyelvének és kultúrájá­nak tanú Imán y ozás ár a. A Bib­liatársulatok Világszövetsége bibliafordító szemináriumokat szervez szerte a világon. Az elmúlt évben Arnolctehainten tartottak ilyen szemináriumot, 1970-ben pedig Lengyelország­ban terveznek hasonlót, amely­re a magyarországi egyházak­tól még népesebb delegációt várnak, mint AmoAdshainban. A Biblia kiadásának 150 millió példányos világszükség­letéből jelenleg csak 110 mil­liót tudnak biztosítani. A hiány különösen a színes népek kö­rében érezhető, egyrészt az írás-olvasás rohamos terjedé­se, másrészt az egyéb világval­lások missziójának erőteljes hódítása következtében. A bib­liakiadás anyagi fedezetét ed­dig főként Amerika és Anglia szolgáltatta. Most foglalkoznak azzal a tervvel, hogy létrehoz­zanak egy európai kantinensd bibliakiadási alapot. Az előállí­tás költségeinek racionalizálá­sával. valamint a legolcsóbb papírbeszerzési helyek felku­tatásával igyekeznek kedve­zőbb eredményeket elérni. A magyar bibliafordítás ökumenikus jellegéről elisme­réssel szólva beszámolt még Smaadahl titkár a Bibliatársu­latok Világszövetsége és a Va­tikáni Egységtitkárság között történt megállapodásról. En­nek egyik pontja az, hogy azo­nos héber és görög szöveget használnak a fordításnál, má­sik fontos elve pedig az, hogy a bibliafordítást tudományos munkaként fogva fel, dogma­tikai megjegyzések nélkül ad­ják ki a Bibliát. Ilyen alapon jelenik meg hivatalos ökume­nikus bibliafordítás Francia- országban. Csehszlovákiában, az új cseh fordítást végző munkaközösségben római ka­tolikusok is részt vesznek. Vé­gül nagy örömét fejezte ki az előadó, hogy a fiatal biblia­fordítók ez év júliusában Svédországiban tartandó első táborozásán két magyar kül­dött is részt vesz. Fiikö Dezső Prantner József államtitkár Genfben Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, aki a protestáns világszervezetek meghívására néhány napik Svájcban töltött, s a napokban érkezett haza, nyilatkozott a látogatásáról. — Dr. E. C. Blake, az Egyházak Világtanácsának főtitkára, dr. M. Pradervand, a Református Világszövetség és dr. A. Appel, a Lutheránus Világszövetség főtitkárai meghívó leve­lükben hangsúlyozták, hogy évek óta jó kapcsolatban vannak a Magyar Népköztársaságban működő tagegyházakkal. Az egy­házi világszervezetek több jelentős konferenciát rendeztek Ma­gyarországon. ahol meggyőződhettek az Állami Egyházügyi Hi­vatal segítőkészségéről. Ennek viszonzásaként tiszteltek meg az egyházi világszervezetek vezetői meghívásukkal, amelynek cél­ja az volt, hogy bemutassák intézményeiket, megismerkedjem munkatársaikkal és még jobban tájékozódjam tevékenységük­ről. N — Látogatásom napjaiban szívélyes légkörben megbeszélé­seket folytattam a protestáns világszervezetek vezetőivel és az egyes főosztályok munkatársaival, akik beszámoltak sokoldalú szociális és egyházpolitikai tevékenységükről. E témakörrel kapcsolatban elmondottam, hogy a magyarországi protestáns egyházak az elsők között ismerték fel, hogy a világnézeti kü­lönbségek ellenére is van lehetőség az új társadalmi rendszer­rel való együttműködésre. Ezt követően a római katolikus egy­ház és más felekezetek is megtalálták a modus vivendit szocia­lizmust építő népünkkel. A hazánkban szerzett sokéves tapasz­talatok is bizonyítják, hogy lehetséges és szükséges a szocialista állam és az egyházak együttműködése. — Az egyházak világszervezeteinek vezetői elismeréssel nyi­latkoztak a magvar egyházpolitikai viszonyokról, és Genfben megtartott mostani eszmecserénket is hasznosnak ítélték. A láiogatást arra is felhasználtam, hogy átnyújtsam az egy­házak vezetőinek a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívását, azzal a céllal, hogy híveik körében támogassák egy összeurópai értekezlet összehívását. Egyházi békekonferencia Zagorszkban Alexij pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház vezetője, béke­konferenciára hívta meg a Szovjetunió területén élő keresztyén egyházak, továbbá a nemkeresztyén vallások képviselőit. A békekonferencián számos külföldi vendég is részt vesz. A magyarországi protestáns egyházak képviseletében D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, dr. Bartha Tibor református püs­pök, Palotai Sándor a Szabadegyházak ügyvezető-igazgatója, valamint dr. Tóth Károly a Református Zsinati Iroda főosztály­vezetője lesz jelen. A békekonferenciát az Orosz Ortodox egyház Moszkva mel­letti központjában, Zagorszkban tartják július 1-től 4-ig. A tárgyalásokat magam is eredményesnek tartom. Meggyő­ződésem, hogy a látogatás tovább mélyítette együttműködésün­ket az egyházi világszervezetekkel és ez hozzájárul a magyar állam és az egyházak, a nemhivők és a hivők további jó együtt­működéséhez, népünk, a haladás, a béke javára — fejezte be nyilatkozatát az államtitkár. E héten M« Prantner József államtitkárt az Egyházak Világtanácsa és a felekezeti világszövetségek" főtitkárai Genfben ebéden látták vendégül. Bakonyi Sebestyén Endre nagykövet, az ENSZ ma­gyar missziójának vezetője fogadást adott tiszteletére, amelyen megjelent Visser’t Hooft, az Egyházak Világtanácsának tiszte­letbeli elnöke, A, Appel, a Lutheránus Világszövetség főtitkára, dr. M. Pradervand, a Református Világszövetség főtitkára és a világszervezetek vezető tisztségviselői. Ott volt Beck István, ha­zánk berni nagykövete és a Genfben tartózkodó dr. Bartha Tibor református püspök. D. Káldy Zoltán envangélikus püspök és dr. Pálfy Miklós, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára is. LENGYELORSZÁG Filaret kievi metropoüta ve- viszonozta az ortodox, evangé- zetésével egyházi küldöttség likus és baptista egyházak kép­tartózkodott Lengyelországban viselőiből összeállított küldött­június 3—11-ig. Egy lengyelor- ség, amely Lengyelországból a szági egyházi küldöttségnek Német Demokratikws Köztár- két érvek ezelőtti látogatását saságba átázott. Georg Traar bécsi szuperintendens 70 éves. Örömmel állunk azok sorába, akik Georg Traar bécsi szu­perintendenst július 5-én, 70-ik születésnapja alkalmából kö­szöntik. Köszöntésünk annak a keresztyén embernek szól. aki eddigi élete, tettei és döntései által bölcsességgel és húséggel, oda­adással és mások iránti szeretettel Urát, Jézus Krisztust kí­vánta szolgálni. Ennek a szolgálatnak a világháború utáni első gyümölcse az osztrák diakóniai szervezetek létrehozása volt. Jelentősen kiterjedt szolgálata közben az osztrák evangélikus sajtómunkában is kivette a részét: hetilapok szerkesztése, könyvkiadványok támogatása, mind találékonyságának, aktivi­tásának bizonyítékai. 1946 óta tölti be magas egyházi tisztjét, s ez a közel negyed évszázad az osztrák evangélikusság önmagára és a világpro­testantizmus testvéri közösségre találásának az ideje. Az elsők között volt az osztrák és a magyar evangélikus egyházak kö­zötti barátság, megértés és testvéri egymásratalálás keresésé­ben. Nyitott szíve, áldozatkész szeretető, tapintatos bölcs es­te ismeri közöttünk.

Next

/
Thumbnails
Contents