Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-06-29 / 26. szám

A rakoscsabai templom harminc éves Kedves, meleg gyülekezeti közösségben tekintett vissza a rakoscsabai gyülekezet a harminc évvel ezelőtti ünnepi eseményre, amikor ma is ta­karosam álló szép kis templo­mát átadta rendeltetésének Raffay Sándor püspök. A gyü­lekezet meleg összetartására s az elődök iránti megbecsülésre mutat, hogy jelentősen megün­nepelték ennek az alkalomnak a huszadik és huszonötödik fordulóját is. Abban a korban épült Sándy Gyula tervei szerint ez a szép kis hajlék, amikor egyházunk már ráébredt arra. hogy nem a többségi egyházak hatalmi ma­gatartását és törekvéseit kell követni s utánozni miniatűr dómok építésével, hanem me­leg otthonokat, a gyülekezet tényleges arányainak megfele­lő istentiszteleti helyeket kell építeni az ige köré gyűlő hí­vek számára. Ez sem volt könnyű, különösen a háború előtti nehéz években. De a rá- koscsabadak megépítették, adósságmentesen. Nem hagytak tartozást utódaikra. Vagy mé­gis? Keservesebb, de könnyebb pénzben kifejezhető tartozást leróni, mint hálás örömmel él­ni Isten háza iránti tartozá­sunk teljesítésében. Az ünnepi alkalmon D. Ko­ren Emil esperes szolgált ige­hirdetéssel. A templomépítés történetét Békés József lelkész ismertette, amit gyermekek és ifjak szavalata illusztrált. A szomszédos gyülekezetek és a helyi felekezetek képviselői együtt örültek az örvendezők- kel. NGELIKUS FÖLDRADZ Etiópia, a szerecsenek országa Északkelet-Afrikában zord hegyektől övezetien, magas fennsíkon terül el. Lakossága sémitákból, hamitákból és né­gerekből tevődik össze és 22 millió lelket számlák Ez a szám azonban csak hozzávető­leges, miután Etiópiában nép- számlálást még soha nem tar­tottak. Nem is csoda, hiszen ez az afrikai császárság a világ egyik legelmaradottabb orszá­ga. A felnőtt lakosság kilenc­ven százaléka analfabéta. A tanköteles gyermekeknek is csupán öt százaléka jár iskolá­ba. Több mint százezer lakos­ra egyetlenegy orvos jut és ugyancsak százezer lakosra 0,3 kórházi ágy. Ez a világon a legrosszabb arány! Hogyan és miből él a lakos­ság ezen a fennsíkon? Az 1800 m feletti felföldeken igen je­lentős, ' nagy kiterjedésű lege­lők vannak. A terméketlen, magas hegységeken kívül terü­letüknek csupán tíz százalékát művelik primitív gazdálkodás­sal. A legelőkön állattenyésztés folyik és az egy lakosra jutó háziállatok számát tekintve vi­szont Etiópia a világon az el­sők között áll. A föld mélye bi­zonyára sokféle ásványi kin­cset rejteget, de még feltárat­lan mindez és ennek megfele­lően az országban alig van ipar. Inkább csak kezdetleges kézműipar. A modem ipar megkövetelné a vasúti hálózat és útviszonyok korszerű jelle­gét, de vasúti hálózata is gyér és alig járható útjai vannak. A közelmúltban D. Káldy Zoltán püspök tollából olvas­hattunk Etiópiáról. Tekintsük át röviden ismét történetét. Kevés olyan országa van a vi­lágnak, amelynek története olyan szorosan kapcsolódott egybe a keresztyénséggel, mint Etiópiáé. És ha felvetnénk azt a kérdést, mi az oka annak, hogy Etiópia 1935-ig a nagy gyarmatosító rohamok ellenére is szabad és független császár­sága maradt Afrikának, akkor a természeti viszonyok után el­sősorban az egységes keresz­tyén vallást emelhetnénk ki. Mert míg Észak-Afrikát a Ní­lus deltájától Gibraltárig a VII. század derekától igen gyorsan elözönlötték a mohamedán- arabok, addig Etiópia ugyan­ezeknek a rohamoknak mint­egy ezer éven keresztül ellent tudott állni. Etiópia az egyik legrégibb keresztyén ország. A keresz- tyónség tanai a Nílus-völgy én keresztül szivárogtak be az or­szágba. Egyiptomi kopt misz- szionáriusok végezték el a té­rítést és munkájuk eredménye­képpen az V. században már alig van pogány Etiópiában. Monofüzita egyház alakult. Az etióp és az egyiptomi egyház­nak közös feje volt s ez min­denkor Alexandriában székelt. Csak 1948-ban nyerte el füg­getlenségét az etióp egyház. Az arab rohamoknak áldo­zatául esett észak-afrikai tar­tományok masszív választóvo­nalat képeztek az európai egy­házak és az etióp egyház kö­zött. Az önmagára utalt etióp keresztyénség fejlődésében megállt, hamis és rossz szóká- sok lettek uralkodóvá abban az egyházban, amelyben mint­egy másfél millió különböző beosztású és rangú pap és szerzetes szolgált. Különböző kísérletek történ­tek az európai keresztyénség behatolására. Próbálkoztak a XVI. században portugál misz- szionáriusok, majd később je­zsuiták jöttek téríteni, mindez azonban nem járt különösebb eredménnyel. A XVII. század­tól azonban már eredménye­sebb volt a misszió munkája és ez elsősorban a lübedki szár­mazású Peter Heyling nevéhez fűződik. A múlt században az­után számottevő missziós tár­saság vethette meg lábát és munkájuk megszakítás nélkül tart napjainkig. Sőt, napjaink­ban már ún. ifjú gyülekezetek­kel is rendelkezik, amelyeket az állam is elismert. Az ame­rikai presbiteriánus és adven­tista missziók mellett a svéd, norvég, dán és német evangé­likus egyház is végezhetett munkát. Ez utóbbiaknak a munkája nyomán ma az evangélikusok lélekszáma, több mint 71 ezer. Négy egyházi szervezetben él­nek. Ügy tudjuk, hogy az etióp evangélikusok igen buzgók és bizonyságtevéseák révén igen vonzó közösségek az ország­ban. Mi is lehet ennek az oka ? Az előbb említett első evangé­likus misszionárius már a XVII. században lefordította számuk­ra (amhara nyelvre) az Újszö­vetséget A monofüzita egy­házban nincs igehirdetés. Vi­szont az evangélikus egyház a hangsúlyt éppen az igehirde­tésre helyezi. A szomjas lelkek így találkoznak Isten igéjével. Ugyancsak az igehirdetés cél­ját szolgálja az LVSZ által 1963-ban Addisz-Abebában fel­állított rádióállomás. A techni­ka segítségével így jutnak az élő Isten igéjéhez az ország lakosai. Sok mindent tudnánk még a „szerecsenek országáról” el­mondani. De most, hogy a mintegy 18 ezer templom kö­zött, amely szétszórtan van az ország egész területén, felfe­deztünk néhány evangélikus templomot, vagy gyülekezeti termet, elégedjünk meg eny- nyivel. Szeretettel és aggoda­lommal gondolunk sötét bőrű hittestvéreinkre, akik sok sze­génység és nyomorúság mellett tudják ápolni hitüket az evan­gélium alapján, amely mind­annyiunk számára ugyanazt a kijelentést hordozza: „Ügy sze­rette Isten a világot, hogy az Ö egyszülött Fiát adta érte.” Dr. Rédey Pál AKIKTŐL BACH TANULT címen folytatódik az orgona- est-sorozat a Bécsikapu téri templomban július 7-én este fél 7 órakor. Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Bevezetőt tartanak: Földes Imre és Várnai Péter. Ünnep a Mec Ünnepelt Szentháromság va­sárnapján a pédsi gyülekezet. Meglátogatta a gyülekezetei D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Egyházkerület püspöke. A zsúfolásig megtöltött templomban a püspök Ef 3,14 —19 'alapján hirdette az igét. Elmondotta, hogy a keresz­tyénség csak akkor tud nyúj­tani valamit a világnak, ha megerősödik a belső ember­ben. Ez a belső megerősödés akkor jön létre, amikor .az em­ber mindkét lábával rááll Is­ten szeretetének talajára. Aki nem ereszti hitének gyökereit ebbe a talajba, nem tud meg­erősödni. Aki viszont ezen a talajon áll, annak szívében Jé­zus Krisztus lakozik. Ez pedig azt eredményezi, hogy az ilyen ember szíve és élete kitárul a világ felé, a másik ember fe­lé. Az ilyen belsőleg megerő­södött és a világ felé nyitott keresztyénségnek komoly fel­adatai vannak ebben a világ­ban. Délután szép számú hallga­tóság előtt Balikó Zoltán, a gyülekezet lelkésze köszöntöt­te a gyülekezetben szolgáló püspököt és előadása megtar­tására kérte fel. Sokakat érdeklő kérdésekről hangzott az előadás. „A világ keresztyénségének problémái, feladatai, reménységei” — címen. Hallott a gyülekezet az evangélium továbbadásának kérdéséről. Arról, hogy nyelvi nehézségek, a keresztyénség szétszórtsága és kis létszáma a távoli földrészeken s a föld lakosságának rohamosan nö­vekvő száma sok problémát jelent az evangélium tovább­adásánál. Ezen belül a világ keresztyénségének megosztott­sága évszázadok óta nehéz terhet rak az egyház népeire. Ezért az ökumenikus kérdés a keresztyén egyházak egyik legnagyobb kérdése. S az elő­adásban világos útmutatás hangzott el arról, hogy az egy­ház s benne az egyes keresz­tyén ember is felelős a világ gazdasági, társadalmi, politi­kai kérdéseinek jó és helyes megoldásáért. Segíteni kell a jó megoldásokat. A gyülekezet kamarakóru­sának szépen előadott ének­száma után- ünnepélyes pilla­nat következett. A gyülekezet köszöntötte Szilágyi Bélát, sze­retett felügyelőjét abból az alkalomból, hogy húsz eszten­deje tölti be Pécsett a felügye­lői tisztet. A gyülekezet lelké­sze köszöntésében elmondotta, hogy az egyházban nincsenek fényes tisztségek, csak aláza­tos szolgálat van. A gyülekezet felügyelője ebből az alapállás­ból, élő hittel, szolgáló szere­tettel és hűséggel állt az egy­házközség élén. Melegszavú, felelősséget vállaló és biztos ítéletű ember. Az elismerő sza­vak után művészi díszokleve­let nyújtottak át a jubileumát HALAADAS ARATÁSKOR Urunk megáldottad a vetést, És most a kalászba szökkenő nyár, Gazdag és bő aratásra vár. Urunk köszönjük az áldást, Melynek ringó arany szőnyegén, Megcsillan az emberi remény. Urunk, kegyelmed mérhetetlen, Erőt adtál és sok munkás kezest, Hogy ének járja a földeket, Hálaadás és végtelen öröm, Mert köszönjük, hogy törődtél velünk, Hogy újra lesz fehér kenyerünk. Urunk, megáldottad a vetést, És most, mint az érlelő napsugár, Dicsér a kalászba szökkenő nyár. Ágh Tihamér Táguló gyülekezet Szegeden A templom és parókia klin- kertéglás falai időtálló válto­zatlanságban állanak. Ugyan­olyanok, mint volt gyermekko­romban negyven évvel ezelőtt, sőt amióta megépítették a Schulek-tervek szerint De a falak között maga a gyüleke­zet sokat változott, sokat meg­élt. Regény a történelme. Négy napon ót szolgáltam a gyülekezetben. A gyülekezeti teremben kezdtük. Már az első napon szűknek bizonyult Át­mentünk a templomba. De nem a létszám tágulása fogott meg-főleg. Énekeink történeté­ről, a templom szolgálatáról szóltam s az előírt vasárnapi perikápáról prédikáltam. Köz­ben figyeltem az arcokat. A ré­gieket, akikkel még diákko­romban együtt jártam, s az újakat, akiknek most úgy ott­hona ez a templom, mint ne­kem volt negyven éve. A sze­mek beszéltek a tágulásról. A történelem, az egyház mai éle­te, feladatai, közössége szökött be közénk és tágított, s az a vi­lág, amelynek javéra, szolgála­tára, előmenetelére végzi evan­géliumhirdető és szeretetmun- kában kiteljesedő küldetését az egyház. És tanúja voltam, hogy tá­gulnak a szívek. Előttem név­telen az az idős asszony, aki belépett a hivatalba s évi hoz­zájárulását tette le Cserháti Sándor lelkész elé. Kétszáz fo­rintot. A könyvek rovatait lát­va a lelkész csodálkozva nézett fel: — Csak száz forint az évi vállalt összege. — Nem baj... felemelem ... az igehirdetésekért... A szerényen akadozó szavak rendkívül világos bizonyítvány voltak lelkészről és gyülekeze­téről egyaránt. K. E. Magyar művek finn színházakban A Színházi Világszövetség budapesti kongresszusán részt vett az Uusi Suomi című finn napilap munkatársa Heikki Eteläpää újságíró, aki a ma­gyar sajtót tájékoztatta a finn—magyar kultúrkapcsola- tokról. Többek között elmon­dotta, hogy ez év január köze­pén bemutatták Örkény István „Tóték” című művét is, amely az évad egyik „kasszasikere” volt. A mű Outi Karanko „na­gyon éles, kitűnő fordításában” került a finn közönség elé. A fordító neve nem ismeret­len magyar egyházi körökben. Outi Karanko többször járt Magyarországon, mint hazánk ösztöndíjasa, jól ismeri nyel­vünket. A Finn—Magyar Tár­saság keretében működik ma­is. Jouko Karanko finn lelkész leánya. Apja is ösztöndíjasként járt Magyarországon mint Teo­lógiánk hallgatója és 5 adott ösztönzést leányának a magyar nyelv megtanulására. Egyhá­zunk és a finn evangélikus egyház kapcsolatai így hatnak a két nép kultúrkapcsolataira is. ünneplő felügyelőnek. Ezen kívül értékes ötvösmunkát is kapott ajándékul. A gyülekezet különböző ré­tegeinek nevében a jubilálót Böröcz Hanna, Légrádi György, Zámbó Ilona és Benczúr Ilona köszöntötte. Az egyházmegye köszöntését dr. Bruhács János egyházmegyei felügyelő tol­mácsolta, míg az egyházkerü­let nevében D. Káldy Zoltán püspök emlékezett meg a fel­ügyelő szolgálatáról. Meleg szavakkal emlékezett meg a püspök azokról az esztendők­ről, amikor még mint a pécsi gyülekezet lelkésze Szilágyi Béla felügyelővel együtt álltak a gyülekezet élén és őrömét fejezte ki, hogy jelenleg a Déli Egyházkerület presbitériumá­ban szolgálhatnak együtt. A felügyelő meghatottan kö­szönte meg az őt körülvevők szeretetét és bizalmát. Kiemel­te a gyülekezeti presbitérium­nak nagy jelentőségét a múlt­ban és jelenben. Hangsúlyoz­ta, hogy a pécsi gyülekezet azon az úton jár és a jövőben is azon akar járni, amelyet Káldy Zoltán püspök már pé­csi lelkész korában mutatott és amit mint püspök is jár az egész magyarországi egyház egyetértésével és támogatásá­val. Kosa László ... Irgalmadat éiteSíIem — Megjelent Sajtóosztályunk legújabb kiadványa — 99 hagyta a nyomdát. A kemény kötésű, 240 oldalas könyv 97 énekünknek megszületési tör. ténetével, szerzőinek életrajzá­val foglalkozik. 35,— ft-os ár­ban Sajtóosztályunknál besze­rezhető. Ajánlás helyett nehány gon­dolatot közlünk a könyv kéz­iratát átvizsgáló lektorok véle­ményéből. Igen szerencsés és hasznos ötlet volt énekeink születése történetének és mai üzeneté­nek kidolgozása és kiadása. Nemcsak azéjrt, mert hézag­pótló munka — hiszen ma­gyar nyelven evangélikus énekeinkről hasonló munka még nem jelent meg —, ha­nem azért is, mert híveink szeretik az énekeket, s szeret­nek énekelni. Sok hívünknél az énekeskönyv ma is szoro­san a biblia mellett van. — A szerző igen ügyesen exegetál- ja az énekeket, s ezen túl igyekszik megrajzolni az éne­kek mai üzenetének kör­vonalait, hiszen a legtöbb énekünkben a mai üzenet megtalálható. — Nagy érté­ke a könyvnek, hogy a szer­ző az egyes darabok kidol­gozásánál került minden sab­lonosságot. ötletesen, szinte minden éneknél különböző mó­don közelíti meg a mondani­valót. Nehány esetben ez olyan magas irodalmi szinten sike­rült, hogy a legszigorúbb iro­dalmi bírálatot is meg fogja állni. Mindez nagyban hozzá­járul a könyv várható sikeré­hez Dicséretes a könyv nyel­ve és stílusa is. Szerző a tőle megszokott magas irodalmi szinten írta meg ezt a művét is. Stílusa tömör, szemléletes, egyéni. (Dr. Selmeczi János esperes.) Evangélikus kegyesség hat­ja át az írás valamennyi olda­lát. A szerző nem értekezést készített énekeinkről, hanem azt az evangélikus lelkiséget igyekezett megmutatni, ami énekeinkben fellelhető. Bibli­kus, lutheri szemlélet jellemzi ezt az írást. Az egyes verseket nem csupán a költészet mérté­kével mérlegeli, hanem a Krisztus felé mutató jószándé­kot keresi a költők munkájá­ban. Az életöröm és hála jel­lemző Vonásait mutatja meg a biblikus, lutheri kegyességben. — Magyar evangélikus egyhá­zunk szolgálatának felmutatása igen jelentős vonása a könyv­nek. Magyar evangélikus múl­tunkat igen színes, magával ra­gadó vonásokkal rajzolja meg a szerző. Méltó emléket állít eleink áldozatkészségének, hű­ségének, egyházszeretetének. Határozottan rámutat arra, hogy reformátoraink benne él­tek a korukban. Népüket szol­gálva végeztek az evangélium hirdetését. — A mába íródott ez a könyv. A mondanivalóba ágyazva világosan tanúságot tesz a szerző arról, hogy egyhá­zunk mai útjának, mai teoló­giai felismeréseink munkása. — Előadásmódja külön emlí­tést érdemel. Himnológiai ku­tatásra épül a könyv anyaga. Nem legendákat akar tovább vinni, hanem felkutatott igaz­ságokat tényként felmutatni. Eleven, olvasmányos, építő, el­gondolkoztató módon szólaltat­ja meg énekeink történetét. Irodalmi értékelést ad, költői értékeket mutat fel oly módon, hogy vele szépségek meglátta- tására serkent. Ez a könyv mint irodalmi alkotás is jelen­tős érték. (Ferenczy Zoltán lelkész.) A hézagpótló, kitűnően hasz­nálható könyv jól tükrözi éne­keskönyvünk hangulatát és énekeink történeti hátterét. Te­szi ezt annak ellenére, hogy nem módszeres feldolgozást kí­ván nyújtani, és nem is lép fel a teljesség igényével, mégis a gyülekezet által csaknem leg­gyakrabban használt éneke­ink egy részét elemzi. — Pozi­tívan tükrözi evangélikus énekkincsünknek azt a vonását, hogy tisztán — talán büszkén is — őrzi reformátor eleink te­ológiai és egyházpolitikai küz­delmeinek az emlékét. Ezt kü­lönösen is jól szemléltetik a 16. századi magyar énekszerzők énekei. (Dr. Fabíny Tibor teo­lógiai professzor.) HÍRÜNK A VILÁGBAN A Neue Zeit, a Német De- teológiai professzorral az euró- mokratikus Köztársaság egyik pai béke és kiengesztelődés berlini napilapja, pünkösdi kérdéseiről és az európai egy- ünnepi számában négyhasábos házak erre irányuló szolgála- interjút közöl Dr. Nagy Gyula tárói. ROBINSON PÜSPÖK UTÓDA Woolwich püspöke, John Ro- teológiai fakultásának dékánja bmson aki „Gott ist anders” lett utódául a püspöki szék_ című könyvével vált hiresse, ^ ^ püspöki tisztségétől visszavo- *->en David Sheppard-ot válasz- nulva a cambridgei egyetem tották. A JORDÁNIÁI evangélikus egyház stipendián- gató, aki diakónusi tanfoi.ya- saként Finnországba érkezett mot fog végezni. Munib Younan egyetemi hall­Amint azt előzetes híradás­ban már közzé tettük, Sajtó- osztályunk kiadta D. Koren Emil tollából az énekeink tör­ténetével foglalkozó ,„ .. Ir­galmadat éneklem” című könyvet. Örömmel közöljük, hogy a könyv a napokban el­"...ÍRQALCDAÖAÜ 6N6KL6CD..."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents