Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-06-23 / 25. szám
KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72. Temetik a lelkiismeretet... AJ égy és fél évvel ezelőtt az Egyesült Államokban az arling- ' toni temetőben eltemették John F. Kennedy elnököt. Két hónapja Atlantában eltemették Martin Luther King Nobel- békedíjas amerikai lelkészt Néhány nappal ezelőtt pedig ugyancsak az arlingtoni temetőben, bátyja mellé temették Robert Kennedy szenátort, aki egyik várományosa volt az elnöki tisztnek. Mind a három életét golyó oltotta ki. John Kennedyt nyak- szirten lőtték, Martin Luther Kinget és Robert Kennedyt fején találta a gyilkos golyó. Amikor Robert Kennedyt temették, már három özvegy zokogott a koporsó mellett: John Kennedy felesége, Martin Luther King felesége és Robert Kennedy felesége. Velük együtt sokan sírtak, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem szerte a világon. Siratták a férjeket és édesapákat, átérezve a nagy családi tragédiákat, de ezen túlmenőleg sokan sírtak azért, mert átérezték, hogy az Egyesült Államokban lassan-lassan temetik a lelkiismeretet. Az Egyesült Államok a második világháború után saját magának a »-világ lelkiismerete« szerepét adta és úgy tüntette fel magát, mint akinek az a küldetése, hogy »a lelkiismeret szava« legyen a világban. Az »igazi demokrácia, az igazi szabadság, a vallás- és lelkiismeret-szabad- ság* bajnokának tekintette magát és ezen az alapon sajtójában, hírközlő eszközein keresztül (»Amerika hangja«) élesen bírálta azokat az országokat és társadalmakat, amelyekben szerinte mindezek nincsenek meg, vagy korlátozva vannak. És most mi történik. A »világ lelkiismeretes temeti a lelkiismeretet Ar- lingtonban és Atlantában! A két Kennedy és Martin Luther King ugyanis — bár különböző hátterekkel, pozíciókkal rendelkeztek és a céljaik is több ponton különböztek egymástól — a lelkiismeret szavát szólaltatták meg az elembertelenedés útján haladó amerikai társadalomban. Ebben a társadalomban ugyanis egyre veszélyesebb méreteket ölt az erkölcsi alapok felbomlása. Abban a társadalomban, amely olyan sokszor hangsúlyozza a keresztyén etikai normákat — szemben más világnézeti alapokon nyugvó normákkal —, nemcsak megtűrt tény a vietnami agresszió és népirtás, a társadalmi igazságtalanságok, a faji megkülönböztetés, a Kelet—Nyugat feszültségének fenntartása és fokozása, hanem milliók által támogatott és táplált célkitűzés. Ezt az elembertelenedést vette észre és akarta megállítani a két Kennedy és Martin Luther King. Ezért kellett meghalniuk! Bid ward Kennedy szenátor ezt mondotta bátyja koporsójánál: »Meglátta a rosszat és azt jóvá akarta tenni, meg akarta szüntetni a szenvedést és útját akarta állni a háborúnak«. Ezt Robert Kennedyről mondta, aki noha egy ideig részes volt az Egyesült Államok vietnami politikájában, mégis az utóbbi időben felismerte annak tarthatatlanságát és felemelte szavát az eszkaláció megszüntetéséért és a vietnami békéért. Fáradozott a megbékélésért, a faji megkülönböztetés eltörléséért és a szegénység felszámolásáért. Martin Luther King küzdött néger fajtestvéreinek egyenjogúságáért és általában a népek megbékéléséért. John F. Kennedy elnök pedig élete utolsó éveiben ugyancsak a népek békés egymás mellett élésének politikája felé haladt. Mindhárman a józan realitások és egyben a megszólaló lelkiismeret emberei voltak. Azok, akik golyót röpítettek a két Kennedy és Martin Luther King fejébe, éppen a megmozduló lelkiismereteket akarták elnémítani, eltemetni és a megbékélés politikáját akarták »főbe lőni-". Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy itt nem egyéni bűntényekről van szó, nem »megháborodott elméjű emberek« magán akciójáról. A gyilkosok mögött olyan emberek és csoportok és érdekeltségek állnak, akik ellene vannak a vietnami háború befejezésének, az agresszió megszüntetésének, a Kelet—Nyugat megbékélésének, a faji megkülönböztetés eltörlésének és a társadalmi igazságtalanságok felszámolásának. Azok, akik a gyilkosok mögött vannak, el akarják távolítani a közéletből azokat, akik a gyűlölködés helyett, a harmadik világháborúra való spekuláció helyett a békére és az életre szeretnék építeni a világ jövendőjét. Az amerikai reakció, csak saját hasznukat kereső egyes tőkés csoportok, a fasizmus amerikai formáját képViselő összeesküvők vannak a kilőtt golyók mögött. Vf iába magyarázza Johnson elnök, hogy nem az amerikai társadalommal van baj, hiszen, — mint mondja — »nem 200 millió amerikai lőtte le« a két Kennedyt és Martin Luther Kinget. Ez ténybelileg ugyan igaz, de az az érthetetlen közömbösség, amivel az amerikai társadalom túlnyomó része nézi a bérgyilkosok garázdálkodását és az a passzivitás, amellyel viseltetik Kennedy elnök bérgyilkosainak felkutatása ügyében és ahogyan tűri a ködösítéseket, azt mutatja, hogy gyökerében beteg ez a társadalom. Ez még akkor is így van, ha egyre többen vannak azok, akiknek kinyílt a szemük és egyre bátrabban tömörülnek a vietnami háború felszámolásáért, a faji egyenlőség megteremtéséért és a népek megbékéléséért folyó harcban. A mi ma az Egyesült Államokban történik, az nem csak az amerikaiak magánügye. Abban a világ valamennyi népe érdekelve van, mert érdekelve van a béke és háború, a gyűlölködés vagy megbékélés, a faji megkülönböztetés, vagy faji egyenlőség, a társadalmi igazságtalanság, vagy az igazságos társadalmi rend ügyében. Nem egyszerűen Amerikáról, hanem az emberiség nagy családjáról van itt szó! Ezért van jogunk arra, hogy ébresztgessük az Egyesült Államok népének és társadalmának lelkiismeretét. És ösztönözzük őket arra, hogy állítsák félre és iktassák ki életükből azokat az erőket, amelyek el akarják temetni a lelkiismeretet és a megbékélést. Kérjük azokat a jóakaratú, a lelkiismeret szavára figyelő és az emberiség békéjét drágának tartó amerikai embereket, akik világosan látják, hogy a két Kennedy és Martin Luther King eltemetésével a lelkiismeretet akarják eltemetni Amerikában: ne engedjék eltemetni a lelkiismeretett Az uppsalai nagygyűlés negyedik munkacsoportjának lesz ez a két fontos kérdés a témája: Hogyan lehet helyreállítani nemzetközi vonatkozásokban az igazságot és a békét? Különösen az 1966 évi genfi Egyház és társadalom Világ- konferencia óta az Egyházak Világtanácsa is komoly kísérleteket tesz a nemzetközi helyzet elemzésére, az összefüggések megértésére. Szembetűnő, hogy igyekeznek teológiai alapvetést adni a keresztyén emberek és egyházak hozzájárulásának a problémák megoldásához. Isten szeretetéből indulnak ki, mely minden embert magához ölel. A Jézus Krisztusban testet öltött szeretetről szóló evangéliumi üzenet arra szólít fel minden egyházat, hogy az élet minden területén végezze küldetését az emberiség érdekében. Tehát nemzetközi vonatkozásban is! Mert az Isten képmására teremtett ember a bűn miatt sokszor nem a jó, hanem a rossz szolgálatában áll ugyan, de az Isten teremtette világ végső célja mégsem a pusztulás, hanem az élet. Így értelmezve az emberiség mai helyzetét, nem esünk áldozatul a hamis optimizmusnak, de mentesek leszünk a reménytelenségtől és kétségbeeséstől is. Inkább az a feladatunk, hogy az Isten mentő szándékának legyünk a tanúi ebben a világban. A béke és igazság világának a megteremtése érdekében nem szabad hallgatnunk az igazságról, ha mások némák maradnak is. Az emberi élet és méltóság védelmében támogatnunk kell minden nemzetközi akciót, amelyek az adott körülmények között a kibontakozást célozzák. Mi keresztyének soha nem igényelhetjük ugyan magunknak azt az igényt, hogy kezünkben van az egyetlen »szabadalom« a nemzetközi problémák megoldásához, de tétlenek és némák sem maradhatunk, ha az igazság és béke védelméről van szó. A mai világhelyzetet elemezve világosan kell látnunk, hogy a tudomány és technika révén összezsugorodott a mi világunk. Ebben az egyre kisebbé formálódó világban csak úgy biztosítható a békés egyA Finn Lelkészegyesület vezetői az Állami Egyházügyi Hivatalban A Finn Lelkészegyesület szervezésében hazánkban járt hetven tagú csoport vezetőit fogadta Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, s velük munkatársával, Straub István főosztályvezető-helyettessel együtt szívélyes beszélgetést folytatott. A beszélgetésen jelen voltak Aimo T. Nikolainen professzor, a Helsinki Egyetem Teológiai Fakultásának dékánja, a Lelkészegyesület elnöke, Eero Saarinen helsinki lelkész, az egyesület titkára, valamint D. Káldy Zoltán, D. Dr. Ottlyk Ernő püspökök és D. Koren Emil esperes, püspökhelyettes. DR. FRANKLIN CLARK FRY ELHÜNYT Rövid súlyos betegség után június 6-án váratlanul elhunyt Dr. Franklin Clark Fry, az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának és Végrehajtó Bizottságának elnöke, az Amerikai Egyesült Lutheránus Egyház püspöke. Fry elnök hosszú és jelentős ökumenikus tevékenységének értékelésére és méltatására lapunk következő számában térünk vissza. IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk! Jó dolog kegyelmedben élni és felszabadító bünbocsánatodat elfogadni, áldásaidat tapasztalni, Lelked vezetésével járni. Szívünket nagy reménységgel tölti el az általad készített csodálatos jövendő. Nagy áldás számunkra a hitben együttjárók testvéri közössége, az egyház történelmének összefüggése. Nagy erő számunkra mennyet és földet kormányzó hatalmadnak ismerete. Bocsásd meg, ha mindezek ellenére rászolgálunk figyelmeztetéseidre. Kicsinyhitűségünket és bizalmatlanságunkat, aggodalmunkat és félelmeinket, szófogadatlanságunkat és szem- behelyezkedésünket vedd el a Krisztus által. Tégy bennünket engedelmes gyermekeiddé, áldásod által áldássá gyülekezetünk, népünk, minden embertestvérünk javára. Segíts, hogy élhessünk szereteted eszközeiként, irgalmadat gyakorolva, igazságodat hirdetve, békét munkálva. Segíts a célig, hogy minden megváltottál, Néked szolgáló teremtményeiddel, örökké dicsőíthessünk. Áldd meg népünk szorgos munkáját, védd az emberiség békéjét, növeld a jószándékúak táborát, tedd eggyé szereteted- ben az egy vérből teremtett emberi nemzetséget atyai kegyelmedből, ámen. /Ikikre bcMgatnurik kell Közei a realitásokhoz Mef kell végre értenünk, hogy katonai győzelmet nem tudunk aratni Vietnamban... Több mint két esztendeje tudjuk, hogy a konfliktus megnyugtató megoldásához egyetlen út vezet: a tárgyalásoké... A tárgyalásoknak kell kialakítaniok a háború megszüntetéséhez szükséges programot... Mindenesetre azt is világosan kell látnunk, hogy bármiféle tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a Vietkong (Felszabadítás! Front) is részt vehet a kormányban. Robert Kennedy más mellett élés, ha az egész világot és emberiséget, de minden keresztyén egyházat is átható szolidaritás fog össze bennünket. Ha népre és nemzetre, fajra és vallásra, egyéni érdekre és világnézetre való tekintet nélkül egy nagy világtársadalomnak a kialakításán munkálkodunk. A béke és igazság világtársadalmának a feltételei azonban nagyok és kikerülhetetle- nek. Elsősorban a háborút kell kiiktatni az emberiség életéből és tudomásul venni, hogy a katonai hatalom egymagában nem képes új és egészséges társadalmi rendet teremteni. A pillanatnyi atomegyensúlyt föl kell váltania a garantált békerendnek s énnek érdekében a nagyhatalmaknak messzemenően együtt kell munkálkodniuk. De elsősorban a társadalmi igazság problémáit kell megoldani azokban az országokban, ahol erről ma nem lehet beszélni. A harmadik világ, a maga forrongó és explozív jellegű kérdéseivel, az elé az alternatíva elé állítja a világot, hogy vagy hajlandó és képes azokat sürgősen megoldani politikailag, társadalmilag és gazdaságilag, vagy számolnunk kell azzal, hogy forradalmi úton kísérlik meg maguk ezek a népek a nyitott és égető kérdéseket megoldani. Az egész világot átfogó gazdasági igazságot, igazságos elrendezést kell teremtenünk. Mindennek az igazsága mellett és ezen kívül azonban rá kell mutatnunk néhány problémára, amelyeknek sem a fölvetése, sem az arra adott megoldási javaslat nem tekinthető kielégítőnek. Az az alapirat, amelynek alapján a negyedik munkacsoportba beosztott küldöttek megbeszélik a nemzetközi kérdéseket, figyelmen kívül hagyja, hogy a világ megosztottsága nem abból adódik elsősorban, hogy vannak szegények és gazdagok, iparilag fejlett és gazdag országok, és vannak gazdaságilag elmaradott, tehát szegény országok, ahol a gyors népességszaporulat következtében katasztrofális éhínség fenyeget. A világ megosztottsága elsősorban abból adódik —’ amint erre lapunk hasábjain ismételten rámutattunk —, hogy a szocialista társadalmi és gazdasági rendszer megjelenésével a világon egyszeriben Keletre és Nyugatra osztódott a világ és hogy a kapitalista társadalmi és gazdasági rend 1917 óta mindent elkövet ennek a folyamatnak a megállítására. Ez» zel a ténnyel függ össze a nyugati hatalmaknak, elsősorban az USA kormányának minden imperialista akciója a világon. Elsősorban a harmadik világban, ahol a gyarmati sorból nemrég felszabadult, vagy, az iparosodás útjára lépő országoknak atekintetben kel» lett és kell ma is dönteniük, hogy melyik gazdasági rendszert választják. A kapitalista nagytőke egész katonai erejével mindent latba vet, hogy ezek az országok gazdaságilag függő viszonyban legyenek vele. pedig csak; úgy lehetséges, ha a jelenlegi vékony vezető társadalmi réteg gazdasági előjogait, tehát kizsákmányoló helyzetét megvédik — ha kell katonai (fasiszta) puccsokkal, ha kell ag- ressziós »kisháborúkkal«. Az alapirat úgy beszél a nemzetközi konfliktusokról* mintha azok Észak és Dél (szegények és gazdagok, fehérek és színesek) ellentétéből adódnának. Ez pedig egyrészt a tények tudatos elferdítése, a másodlagos problémáknak a centrumba helyezését jelenti, nyilván azzal a szándékkal, hogy a harmadik világot szembeállítsa a szocialista országokkal is és elterelje a figyelmet az imperializmus és neo- kőlónializmus tényéről. Ezért nincs egy szó sem az alapiratban az imperializmusról és a gyarmatosítás új formáiról. Ezért intézi el Vietnamot félmondatban, ezért hallgat a Közelkeletről és Kínáról. Ezért helyezkedik (egyetértésben a pápa elgondolásaival) a fejlődés, a gazdasági megsegítés és patronálás álláspontjára, a forradalmi átalakulást sürgető igazságtalan és békétlenséget szülő afrikai, ázsiai és délamerikai országoknál. Nagyon helyeseljük az alapiratnak azt a megállapítását, hogy keresztyéneknek akkor is ki kell mondaniok az igazságot, ha mások tudatosan vagy nemtudatosan hallgatnak arról. Isten világba küldő akarata arra kötelez bennünket, hogy komolyan vegyük a keresztyének közvéleményformáló feladatát is: Olyan légkört kell teremtenünk, hogy abban a politikusok konkrét és pozitív lépésekre kényszerüljenek a béke és igazság megvalósítása terén. Dr. Pálfy Miklós Előkészület Uppsalára Az Egyházak Világtanácsa uppsalai világgyűlésén résztvevő magyar küldöttek tanulmányi előkészítő munkaülést tartottak június 11-én délelőtt az ökumenikus Tanács irodájában. Uppsalában hat munkacsoportban fognak dolgozni a küldöttek. A hat munkacsoport témája a következő: (1) A Szentlélek és az egyház kato- licitása. (2) Küldetésben. (3) A világ gazdasági és társadalmi fejlődése. (4) Az igazság és béke útján nemzetközi kérdésekben. (5) Istentisztelet elvilágia- sodott korunkban. (6) Új életstílus felé. Az egyes munkacsoportokba beosztottak behatóan tanulmányozták a fenti témákat és beszámoltak kutatásaik eredményeiről. Így azután az egész küldöttség átfogó elemzést kapott az uppsalai feladatokról, mely utolsó előkészítő munkaülését június utolsó hetében tartja. A LELKIPÁSZTOR! MUNKA A Lutheránus Világszöveség Sajtószolgálata május 30-i számában részletesen ismerteti dr. Pálfy Miklósnak Nyugat- berlinben tartott egyik előadását a magyarországi evangélikus egyházról. A beszámoló kiemeli az előadásból, hogy ma Magyarországon egyik legfontosabb feladata a protestáns lelkészeknek, hatékony lelki- pásztori munkát végezni a gyülekezetekben. IGAZSÁG ES BEKE
