Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-06-16 / 24. szám
„TÁVOLIAK ÉS MÉGIS KÖZELIEK” — }). Káldy Zoltán püspök Nagybánhcgyesen — Gazdasági és társeMsi világfejiődés KÉTSZAZHÚSZ EGYHÁZ kiküldötteinek kell szembenézniük ezen a nyáron az uppsalai világgyűlésen a keresztyénség és körülötte az embervilág legfontosabb mai kérdéseivel. Ezek között szerepel majd — mint a harmadik munka-téma mutatja — a mai világ gazdasági-társadalmi fejlődésének a kérdése is. KERESZTYÉN TÉMA, egyházi téma ez? Nem felesleges, ha legelőször így tesszük fel a kérdést. Voltak, vannak és lesznek is keresztyének, akik — helytelen mádon — azt gondolják, hogy Isten igéje és az egyház csak a személyes lelki élet és az örökélet kérdéseivel foglalkozik. Nyilván lesznek — ha kevesell is — Uppsalában is ilyenek. Aki azonban igazán jól ismeri a Bibliáját és akinek krisztusi szeretet lakik ma a szívében, az jól tudja: a keresztyénség reprezentatív világgyűlésének ma kikerülhetetlenül szembe kell néznie a gazdasági-társadalmi kérdésekkel, és ott kell állnia a gazdasági-társadalmi világ- fejlődés segítői között. Ha nyitott szemmel élünk c. mai világban, tudnunk kell: ez a téma, amely cikkünk címét is adta, ma élő százmilliók és jövendő ezermilliók nyomorúságos, szenvedésekkel és korai halállal megvert életének Vagy emberibb sorsának, csillapított éhségének és emberi megbecsülésének a kérdését helyezi a keresztyének lelkiismeretére. »Mi lesz a testvéreddel?« — ezt kérdezi ez a téma tőlünk. És a »testvér* itt éhező, otthontalan, tudatlan, elnyomott, alig emberszámba vett százmilliókat jelent, akik közül mindegyik olyan érző, gondolkodó, Istentől teremtett és Krisztustól megváltott ember, mint én magam. Akikért felelősek vagyunk, Isten előtt, emberek előtt és a saját lelkiismeretünk előtti A PUSZTA TÉNYEK azok, amelyeket itt legelőször is minden keresztyénnek ismernie kell. Világstatisztikák adatai szerint csaknem két milliárd ember tartozik ma a világnak ahhoz a kevésbé fejlett részéhez, amelynek, szüntelenül küzdenie kell az éhséggel, a betegségekkel, a szellemi sötétséggel és a korai halál fenyegetésével. Az Egyesült Nemzetek 1967-es statisztikája szerint modern világunkban több mint 300 millió gyermek él, aki visszamaradt a testi és szellemi fejlődésben a ki nem elégítő táplálkozás miatt, és korai halál vár rá. A világi egyes — igaz távoli — részeiben naponta tízezrek halnak éhen, vagy pusztulnak el a legyengültség miatt. A világ tápláléktartalékai évről évre fogynak, és a mezőgazdasági termelés fejlődése ezeken a területeken lassúbb, mint a népesség rohamos növekedése. A gond tehát előreláthatólag holnap nagyobb lesz, mint ma; és holnapután még nagyobb lesz, mint holnap, ha nem történik gyökeres változás a világban. A legtragikusabb a dologban az, hogy a modern tudomány és technika minden eszközt az emberiség kezébe adott, hogy végre egyszer száműzni lehessen már a világból az éhséget és a betegséget, a korai halált, — és éppen ebben a megcsodált, technizált modern világban kell szembenéznünk a világ aránytalan fejlődésének ezekkel az egyre súlyosbodó következményeivel. A SEGÍTÉS MÓDJAI jórészt adva vannak. Három területet kell megemlítenünk: fejlesztési segély, egyenjogú kereskedelem, gazdasági-társadalmi átalakulás. A fejlődő, szegény Országok teljes joggal úgy látják, hogy elsősorban azoknak a gazdag nyugati országoknak kellene számukra önzetlen anyagi segítséget nyújtaniuk, amelyek gazdaságuk nagy részét volt gyarmataiknak köszönhetik. Olyan segélyt várnak, amely a saját iparuk és mezőgazdaságuk kiépítését teszi lehetővé, és nem hagyja meg őket nyersanyag-szállító, kiszolgáltatott helyzetükben. A nemzetközi konferenciákon sokszor tapasztaltuk, milyen hálásak ezek az országok a keleti államok — köztük a mi hazánk — ilyen irányú segíiségééxt. Ezzel .összefügg a második követelésük: tekintsék őket egyenjogú kereskedelmi partnereknek, ne sújtsák őket a gazdaságilag erősebb államok megkülönböztető intézkedései; ne a haszonszerzés, hanem a népek és országok világközössége határozza meg végre az emberiség életét! A harmadik követelmény: ahhoz, hogy a szegénységet és tudatlanságot valóban száműzni lehessen a világ minden részéből, gyökeres gazdasági-társadalmi átalakulás szükséges, amely a kevesek és kiváltságosak helyett mindenkinek megnyitja a lehetőséget az emberi élet teljességére. Nem elég szép szavakat mondani arról, hogy minden ember a testvérünk. Segíteni kell őket abban, hogy olyan gazdasági és társadalmi viszonyok közé kerülhessenek, amelyben nem mások, hanem maguk rendelkezzenek sorsuk fölött. AZ EGYHAZAK ÉS A KERESZTYENEK FELADATAI között elsőnek azt kell említenünk: éljék át tudatosan a világunkat, az emberiséget kínzó kérdések terhét, és tegyenek meg mindent a segítésre! Az egyházak és a keresztyének is sokszor hajlanak arra. hogy csak a saját, szűkebb kérdéseikkel törődjenek. Nem képesek sokszor még rá, hogy megszabaduljanak egoizmusuktól és előítéleteiktől. Az »ökumenikus felelősség« ma már nemcsak a keresztyén világért, hanem az egész emberiségért, Isten egyetlen nagy családjáért, való felelősségünket jelenti (M. M. Thomas). Az egyházaknak és a keresztyéneknek ma néhány nagyon komoly kérdést kell maguknak feltenniüki Megtettek-e a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi eszközökkel mindent, hogy a világban jelenlevő éhségen, szenvedésen, igazságtalan, gazdasági-társadalmi viszonyokon segítsenek? Felébresztik-e a hívekben igehirdetés és tanítás útján a felelősséget minden nép és minden ember sorsáért, a gazdasági és társadalmi kérdésekben való helyes keresztyén döntésekre? Meg- tesznek-e az egyházak és a kereztyének mindent, hogy más hitű és más világnézetű emberekkel együtt fáradoznak közös erkölcsi célokért a társadalomban és a világban? A kérdések feleletre várnak. Imádkozzunk azért, hogy a vílágkeresztyénség jelentős részének képviselői Uppsalában majd igaz és helyes döntéseket hozhassanak ezekben a kérdésekben. Óriási felelősség van rajtuk, a keresztyénség és az emberiség jövőjéért. De a felelősség rajtunk is van, valamennyiünkön. Dr. Nagy Gyula Uj egyháztanács Ikladon A Seleti végeken tett útján D. Káldy Zoltán püspök meglátogatta a nagybánhegyesi gyülekezetét. Ez volt a negyedik püspöklátogatás a gyülekezet életében. A gyülekezet múlt évben ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. 1842-ben Nagylakról jött 80 szlovák evangélikus család alapította meg a községet Tótbánhegyes néven, és az evangélikus gyülekezetét, mint Ma természetesnek vesszük, hogy a gyermek édesapja vagy édesanyja nevét viseli. Nem mindig volt így. Nagyon sok változáson ment keresztül a név használata és értelme napjainkig. A történelmi idők kezdetén a név szorosan összefüggött azzal, aki viselte. Kifejezte az illető lényegét. Azt, ami az emberben a legjellegzetesebb, a legszembetűnőbb. Ez lehetett testi vagy szellemi, lelki tulajdonság. Például: »Erős.« Jelölték a hévvel a foglalkozást. mesterséget is. Vadász, Kovács, Nyilas, Baltás stb. Belső, lelki jellegzetességet, az egyént meghatározó természetet jelez a név például Mózes feleségénél, aki Cipporah, magyarül »Madárka« volt. Kedves, vidám, csicsergő lénye így adta neki ezt a nevet. Náhum próféta neve is — magyarul »Vigasztalás« — kifejezi a próféta szolgálatának, egyéniségének lényegét. Noé •— nyugalom. Immér — (Áron ivadéka) beszédes, Imri — ékesen szóló, Mirjam (Mária) — felmagász- talt stb. Ügy gondolták, hogyha valaki kimondja egy személy nevét, akkor mozgásba hozza az abban rejlő erőket. Tehát va- rázsigánek tartották a nevet. Ezért igyekeztek titokban tartani s csak azoknak mondták meg, azoknak »mutatkoztak« be, akikkel bizalmas kapcsolatuk volt, akiktől nem kellett félniük, akiket szerettek s biztosra vették, hogy nem él visz- sza azzal a hatalommal, amelyet a név ismerete jelent. Isten nem mondja meg nevét még Mózesnek sem, amikor kérdezi, ki vagy, aki szólsz? A válasz csak ennyi: »Vagyok, aki vagyok.« Isten nevét nem volt szabad kiejteni, mert ».. . rem hagyja az Ür büntetés nélkül, aki az Ö nevét hiába felveszi«. Izrael népe történetének már a kezdetén, a vándorlás korában, Isten neve a népének »bemutatkozott«. Megnyilatkozott Isten szerctetének ajándéka. . Felfedi magát Isten a választott, a kedves nép előtt. Ezzel is biztosítja jelenlétét övéi számúra. Parancsot is ad, építsenek házat az Ö nevének, amelybe helyezi az Ö nevét mindörökké, és e házban lesz az Ö szeme és szíve mindenkor (1 Kir '9, 3). Isten nevének segítségül hívása megtartás, megmenekülés (Jóéi 2, 32). Talán szabad úgy is mondanunk mindezt, hogy Isten az Ö szent nevével magához köti azokat, akik ismerik, magasztalják, dicsőítik az Űr nevét, lényét. Nemcsak Izraelben nevezték Istent Ürnak. Más, korabeli a nagylaki evangélikus egyházközség flliáját. 1855-ben Kutlik János lett a gyülekezet első lelkésze, akinek érdeme, hogy 1857-ben a gyülekezet önállósult, 1859-ben felépítette az első téglából épült templomot, mely most »műemlék«- épüíet és gyülekezeti ház, és 1880-ban felépítette a lelkészlakást. A 4000 lélekszámú nagy gyülekezet számára azonban ez az első templom szűknek bizonyult, ezért Leszich László, a gyülekezet második lelkésze 1895-ben felépítette a jelenlegi templomot. Később Tótbánhegyes község nevét Nagybánhegyesre változtatta. A gyülekezet harmadik lelkésze Maczák György volt, a »virágos pap«, aki külföldről hozott rózsáival széppé tette a templomkertet, a parókiakertet és a temetőt. A gyülekezet negyedik lelkésze Fest Miklós. Rogate vasárnapján délután a templom megtelt a püspökváró hívekkel. A helybeli evangélikus és református gyülekezeten kívül sokan jöttek át autóbusszal a magyarbán- hegyesi társult gyülekezet tagjai közül is a püspök Igehirdetésének meghallgatására. D. Káldy Zoltán püspök, Me- kis. Ádám esperes, dr. Péterfy Gábor egyházmegyei felügyelő, ifj. Kendeh György egyházkerületi segédlelkész, Fest Mikvallásokban is Ürnak hívták Istent. Lassan azonban, Izrael történelme folyamán, egyre inkább kialakul az, hogy Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak Is tanét nevezik személy szerint Ürnak. Az Újszövetségben még teljesebbé lesz ez, amikór Jézus kinyilatkoztatja, megismerteti, megmutatja Isten nevét, s ezzel egészen közel lép az emberhez. Felfedi, megmutatja Isten lényét,’erejét mindabban, amit Ö, az Isten Krisztusa, felkentje, küldötte mondott, cselekedett. Nem is választható külön Jézus lénye, ereje Isten nevétől. Aki Őt látja, látja az atyát. Aki benne hisz, hisz abban, aki Őt elküldötte. Neveiben mindaz megmutatkozik, akinek Őt Isten riekün!^ adta. Ezt érzékelteti az Űjszövetség, amikor Jézust több mint 150 névvel nevezi. Például: Ajándék, Ajtó, Bárány, Békesség Fejedelme, Csodálatos, Dicsőség Ura, Élet, Élő víz, Fejedelem, Isten Fia, Kenyér, Fundamentum, Isten képe, Istennek hatalma, Pásztor, Feltámadás, Megtartó, Szabadító stb. Sokszor olvashatjuk az Újszövetségben ezt is: »az én nevemben«, »Jézus nevében«. Mindez nem csupán annak jelzése, hogy a tanítványok Jézusban hisznek, az ő követői, de jelenti ez elsősorban azt, hogy Jézus hatalmával, erejével tanítanak, cselekszenek, gyógyítanak ördögöt űznek, harcolnak a bűn ellen. Jelenti, az »Ö nevében« azt is, hogy az Ö értelmében, az Ö szellemében, az Ő lelküietével. Vagyis úgy, hogy amit cselekszenek, arra Ő igent mondhat. Ugyanazon a síkon mozgunk és ugyanabban az irányban, mint Ő. Így a Jézus nevében való életfoiytatás egyben az Ő jelenléte is. Ezért mondja Pál: ». . . élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.« így jött és jön ma is egé- 'szen közel hozzánk Isten a Jézus Krisztus által. Megismerhető, Atyaközelségbe, beszédes közelségbe jön, s ebben élünk is, amikor vele beszélgetünk, imádkozunk, amikor az ő nevében prédikálunk, szeretetszolgálatot végzünk azok között és azokért, akikért Ő élt, meghalt, feltámadott, hogy éljen ma is és örökké velünk. így válik lehetségessé, hogy ma is megismerhetjük őt, élhetünk benne, munkálkodhatunk vele az Ő szeretteiért — az emberért, a világért. Ezt a kötelezettséget hordozzuk mi, az Ő követői, mikor magunkat keresztyéneknek nevezzük az Ő szent nevéről. Boros Károly lós lelkész, Nagy Jenő református lelkész és a presbiterek kíséretében vonult be a virágokkal feldíszített templomba. A püspök a Római levél 8. része 14—16. verse alapján szólt a gyülekezethez. »Isten gyermekei vagyunk — mondotta —, s ez valóban evangélium, örömhír a mi számunkra. S ha bennünket Isten Szentlelke vezérel, akkor nem félünk sem a betegségtől, sem a magunkra maradástól, még a haláltól sem, mert isten szerető mennyei Atyánk marad a betegségben, és szeretteink koporsója mellett is. Azért szeressük ezt a mennyei Atyát mindenekelőtt és mindenek felett« — hangzott a buzdítás a gyülekezet felé. Istentisztelet után a püspök elbeszélgetett a presbiterekA csepeli gyülekezet mindig szívesen fogadta a teológiai tanáraink szolgálatát. Nem érzi a nagy távolságot a tudomány és a keresztyén élet mai gyakorlata között, sőt az elsőben találja a másiknak alapját. Ezt a megállapítást tette a gyülekezet lelkésze üdvözlő beszédében azon az esti istentiszteleten, amelynek igehirdetési szolgálatát dr. Gottfried Fitzer bécsi teológiai tanár végezte. Utalt azokra a magasszintű előadásokra és beszámolókra, amik az utóbbi időben a világszövetségek munkájával, a Prágai Keresztyén Békemozgalommal, a vatikáni zsinattal, a genfi »Egyház és társadalom« konferenciával kapcsolatban elhangzottak ebben a rtagyobbára munkások lakta kerületben. / Érthető, hogy eleve nyitott szívvel és érdeklődéssel fogadta a gyülekezet a bécsi Teológia professzorának szolgálatát is. Az igehirdetés Csel 1,1—11 alapján hangzott’. Arról szólt, hogy »Istennek az a munkája, amelyet Jézus Krisztusban végez, továbbfolytatódik az emberi élet történetében, mégpedig a mi életünk történetékel, akik többségükben az ország negyedik helyén álló, kitűnően gazdálkodó termelőszövetkezetének tagjai. Más gyülekezetek életéből vett példákon bizonyította, hogy a becsületes munkát végző állampolgárok ugyanakkor egyházunknak is hűséges és áldozatkész tagjai lehetnek. Mekis Ádám esperes az egyházmegye nevében köszönte meg a püspök látogatását és szolgálatát a gyülekezetben. Hangsúlyozta, hogy ez a főpásztori látogatás tovább erősítette a gyülekezet tagjait hitükben és egyházszeretetük- ben. Akik részt vettek ezen az ünnepi alkalmon, meggyőződhettek a püspök állításának valóságáról, hogy hitük és szeretetük révén »a távoliak is közeliek« tudnak lenni. ben.« — »Ha a segítést és a gyógyítást Isten uralma jelének értjük, akkor ezek a jelek ma is csodákká lesznek.« »Isten új idők új tervét adja elénk; a keresztyének nem hátrafelé néznek, hanem előre, Az élet értelmét mindig újra megtaláljuk abban a feladatban, amelyet az Isten az ember elé állít. A Szentlélek megmutatja feladatainkat a környezetünkben élő emberekkel kapcsolatban, a családban, munkahelyünkön, népünkben, a világban.« — »Mi magunk felelősek vagyunk a történelemért. Történelem ott történik, ahol valami újat alakítunk. Isten Leikétől indítatva és Krisztus szeretetével világunk alakításán együtt kell munkálkodni. A szeretet, amellyel egyházunk népe az osztrák evangélikusokra tekint nemcsak a megtelt templom, a protestáns énekkar szolgálata fejezte ki, hanem az a meleg érdeklődés is, ahogy az istentiszteletet követőleg a vendégeket körülvettek. »Sokáig nem fogom elfelejteni ezt a találkozást« — mondotta búcsúzóban Fitzer professzor. M. Aki mosógépet vásárol, nem is tudja, hogy annak motorját az ikladi ipari műszergyárban készítik szorgalmas munkáskezek. De aki végigmegy az Aszód és Balassagyarmat közti út mentén levő falun, észreveszi, hogy ezt szorgalmas munkáskezek építették. A csinos, villaszerű házak között, az óriás vadgesztenyefák közé behúzódva áll a templom. Épülete, az Árpád-kori rész, új toldással, műemlék. 1968. május 19-én szokatlanul népes volt a délutáni istentisztelet. Ez alkalommal iktatta be Detre László esperes az újonnan megválasztott egyháztanácsot. Igehirdetésében Pál apostolt idézte, aki nem szégyellte a Krisztus evangéliumát, és erre a bátor bizonyságtételre kérte az új vezetőséget. Istentisztelet után terített asztal mellett hosszú, és a gyülekezet életére bizonyára áldást hozó beszélgetés volt az esperes és a jelenlevők között. Itt ismertette az előző héten tartott hivatalvizsgálat eredményeit, és adott jó tanácsokat a további munkához. Az esperes eltávozása után jó és áldott elhatározások születtek a renoválások társadalmi munkában végzésére. Hisz- szük, Isten kegyelme engedi megvalósulni is azokat. Keve Lajos Elsőéves a teológián Pattanó rügyből fiatal ég, iszom a május szent italát, aZ éj barátom, nem fojtó hurok, derengő órán hébert tanulok: az ősi nyelvet, amelyen ember először írta le az Ür szavát sziklatetőn a szelekkel szemben, vagy tán a barlang mélyein alább, s minden rováson ott látott Téged, Örökkévaló Olthatatlan Fényt! Ahogy most éri, a friss agyagedény, várom, hogy Napod sziklává éget. Esti Gyula FELVÉTEL A TEOLÓGIAI AKADÉMIÁRA Evangélikus Egyházunk lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb augusztus 15-ig küldjék be a Dékáni Hivatalhoz (Budapest, VIII. Üllői út 24. II.). A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérvényező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltünteti, d) orvosi bizonyítvány (részletes), e) keresztelési bizonyítvány, f) konfirmációi bizonyítvány, g) részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra indulás okait, h) esetleges egyházi működésről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a lelkészi bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg levélben, közvetlenül az Akadémia dékánja címére küldje meg. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot »egyházi használatra« megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A felvételi kérvénnyel egyidőben a jelentkezők kérjék felvételüket a Teológus Otthonban is, ahol az Akadémia hallgatói lakást és ellátást kapnak. Ez a kérvény is a dékáni hivatalba küldendő részletes önéletrajz kíséretében. ZSIDÓ IMÄDSÄGOSKÖNYV A moszkvai rádió jelentése Szovjetunióban. A 10 000 pél- szerint rövidesen zsidó imád- dányszámban kiadásra kerülő ságoekönyv jelenik meg a imádságoskönyv 300 lapos lesz. Filzer professzor Csepelen »Jézus Krisztus a történelemben elkezdett valamit, ami még ma sem fejeződött be.« Bibliai ábécé: NÉV
