Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-06-09 / 23. szám

HÁROM GYÜLEKEZETBEN A Győr-Soproni Egyház­megye három gyülekezetét lá­togatta meg D. Dr. Ottlyk Ernő püspök. A téti templom azért külö­nösen kedves, mert még Mária Terézia idejében épült. A ki­rályné a német és egyéb tele­peseknek könnyen engedte meg a templom építését, de a magyar protestánsoknak csak kivételes esetben. Téti őseink a sok nehézséget látva, szekérre ültek és több napos út után Bécsben addig kértek, könyö­rögtek, míg végül is a királyné engedett. A százkilencven éves temp­lom, un. »magtár-« stílusban épült, de benn az oszlopos ha­jóban barokk és empir stílus keveredik. Falai olyan vasta­gok, hogy a szószékre a falba vágott feljáraton lehet feljut­ni. A püspök Kol 4, 2—4 alapján hirdette Isten igéjét. Ünnepi igehirdetésében ■ szólt a temp­lomépítő ősökről, az imádko­zás ajándékáról és erejéről. De szólt a testi élet kérdéséről is és többek között a következő­ket mondotta: »Isten nem ad készen mindent. A föld nem kenyeret terem, hanem gabo­nát. A szén nem a kályhák mellett található, hanem a föld mélyén. A fák és a kövek nem borulnak úgy össze, hogy rög­tön lakni lehessén benne. Is­ten úgy alkotta meg a világot, hogy abban mindenkinek dol­goznia kell. Kinek-kinek részt kell venni az emberi közösség Napfényes májusi vasárna­pon köszönthette püspökét az ország legkeletibb evangélikus gyülekezete Medgyesegyházán. Korára nézve is fiatal. Alig 76 éves. A község határa 1881- ig állami birtok volt. Megy- gyes-puszta néven volt ismert a maga 5 ezer hold területével. Zsilinszky Mihály (1838—1925) volt békéscsabai tanító, ország- gyűlési képviselő, majd vallás- és közoktatásügyi államtitkár kezdeményezésére és közbenjá­rására osztották föl Meggyes­puszta néven szereplő állami birtokot békéscsabai szegény parasztoknak. Kilencven evan­gélikus család rajzott ki Bé­késcsabáról, hogy a 3722 hold szántót megvásárolja. 750 lel­ket számlált a kilencven csa­lád. Falu nem volt ezen a terüle­ten. Egyetlen épület állt Megy- gyes-pusztán: a csárda. Posta­kocsik és utasok pihenőhelye volt. Itt vezetett az út Pestre, itt haladtak el a kor jármű­vei. A föld kimérése után meg­indult a község építése is, mert nemcsak a földek parcelláit mérték ki, hanem a ház építé­séhez szükséges telket is. A rohamos fejlődést igazolja, hogy 1900-ban 2923 lélek lakott a községben és 1937-ben 2841 evangélikus tartozott az egy­házba. 1892-ben egyházilag is elvált Békéscsabától és önálló egyházközség lett. A békéscsa­bai egyház szeretettel tanácsol­ta és irányította a kirajzott testvérek lelki életét és egyhá­zi fejlődését. Amikor önálló­sultak, megajándékozta telek­kel templom és lelkészlakás építésére. 1899-ben mindkét épület felépült. A 47 méter magas torony messzire hirdeti Isten dicsőségét és a letele­pült evangélikusok hitét, Is­tenbe vetett bizodalmát. Első lelkésze a gyülekezet­nek Zsilinszky Endre volt, aki­nek szolgálati idejére esik a templom, lelkészlakás építése, harangok öntése, orgona meg­építése. Alkotó és hűséges szol­gálatával 1919-ig gondozta a gyülekezetét. Utóda Hrivnyák János lett, aki 1947-ben 785 evangélikussal áttelepült Szlo­vákiába. 1946-tól Dr. Gubcsó András a lelkésze a gyüleke­zetnek. 1949-ben a lelkészlakás re­noválása után a templomot is kívül-belül tatarozták. 1967- ben külső renoválással szépült újra az imádság háza. Ebből az alkalomból hívta meg az egyháztanács a püspökét, hogy látogassa meg a gyülekezetei. Öröm sugárzott öregek és fia­talok arcán, amikor a temp­lom lépcsője előtt álltak, hogy szívük melegével köszöntsék Főpásztorukat. Tíz órakor némultak el a hívogató harangok és D. KáZ- dy Zoltán püspök Mekis Ádám esperes, Koppány János tót­D. Dr. Ottlyk Ernő püspök fogadása Téten A keleti végeken komlási lelkész és Péterfy Gá­bor egyházmegyei felügyelő kíséretében a lelkészlakásról elindult, hogy a templom előtt sorfalat álló presbiterek kö­zött érkezzen a templomba. Templom lépcsőjénél a lel­kész, egyházközség felügyelője, gondnoka és asszonyok, fér­fiak, gyermekek és fiatalok várták a Főpásztort. Itt a gyülekezet lelkésze köszöntöt­te. Megtelt a templom. Férfiak, asszonyok, fiatalok és gyerme­kek meghatódva hallgatták a főpásztor igehirdetését. 24-ik zsoltár szavaival erősített, vi­gasztalt, bátorított és hívta a gyülekezetei Istennel való ta­lálkozásra. »Hogy Isten hajlé­ka lehessen ez a megújított templom, a szíveknek kell Is­ten hajlékává válni. Megnyíl­ni a szíveknek, hogy belépjen az Isten.« Az istentisztelet végeztével a presbitérium együttmaradt. A mai kor presbitériumának szolgálatáról szólt a püspök. Rámutatott arra, hogy ma presbiternek lenni nem méltó­ság, hanem szolgálat. De éppen ez a tudat és hit adja az erőt a munkálkodáshoz. A presbi­terek nevében Zsilinszky Emil felügyelő köszönte meg a püs­pök jóindulatát és segítségét, mert alkalma volt ezt megta­pasztalni az egyháztanácsnak is. Előadását pedig ifi. Oravecz Mátyás presbiter köszönte meg. Az idő lassan eljárt. D. Kál- dy Zoltán püspök útja tovább vezetett, Nagybánhegyesre. Délelőtt a lelkekre hullott az élet eledele, délután a földre a májusi eső; hogy a lelki ele­del mellé, a' mindennapi ke­nyér reménységével is meg­áldja népünket Isten. »Az Űré a föld s annak teljessége, a föld kereksége s annak lako­sai«! (24. Zsolt. 1. vers) Dr. Gubcsó András I. Amit tudunk a mennyről Hol van? Mennynek, égnek nevezzük mindazt, ami Föl­dünkön kívül van. Így a »Föld és ég« szópár magát a koz­moszt, a világmindenséget je­lenti (Mt 5, 18). Hogyan lett? A menny sem volt öröktől, hanem Isten te­remtette (1 Móz 1, 1), így a menny nem azonos Istennel, nem tökéletesség önmagában, hanem a Teremtőt feltételezi maga mögött, annak csodálni- való hatalmára utal. Milyen a menny? Az ókor emberének ismerete szerint az ég olyan harangalakú bolto­zat, amelynek Földünk felé eső oldalán függ a Nap és a Hold, s a csillagok lyukak az ég kár­pitján. A másik oldal is több részre tagozódik elképzelésük szerint s a legmagasabb szin­ten van Isten trónja, ahonnan figyeli az embereket és hall­gatja imádságaikat (Zsolt 103, 19; Mt 0, 9). Ezt a világképet az idő már túlhaladta, mivel nyilvánvaló, hogy ilyen hely­hez kötött földöntúli világ nem létezik. Az a világszemlélet azonban, amelyről a Szentírás bizonyságot tesz: ma is meg­állja a helyét, mert Isten a központja. Nem démonikus gonoßz erők veszik tehát körül elsősorban Földünket, hanem az ezeket Krisztusban legyőző Isten az, aki betölti a mindenséget (Lk 10, 18; Ef 4, 10). II. Ami ebből következik Az alapvető kérdésekre adott válasz után most arra a leg­döntőbb kérdésre keressük a NYÄRESTI ORGONAMUZSIKA A VARBAN II. Június 7-én, pénteken este 7 órakor a Bécsi­kapu téri templomban orgonaest lesz. J. S. BACH ELŐTTI MESTEREK II. Műsoron: Buxtehude, Pachelbel, Walther művei. Előadók: FÖLDES IMRE és VÁRNÁI PÉTEH zeneesztéták. Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Együtt A naptár szerint elmúltak az ünnepek. Igazi ünnepe azon­ban csak annak volt, akié meg is marad. Az igazi ünnep mindig a hétköznapoké lesz. Üzenetének ereje itt bizonyul valóságos­nak. Itt válik megfogható értékké: felelősségteljes, pontos, jó munkával, becsületes életté, jóindulattá, türelemmé, hűséggé, megértő irgalommá, segítő szeretetté. S ha nem így történik, akkor hazug s értéktelen volt az ünnepünk. Isten irányváltozást akar elérni életünkben. Nem szét, ha­nem Össze! Nem külön, hanem együtt! ÖSSZE ÉS EGYÜTT A CSALÁDBAN! Kihűlt tűzhelyek, összeomlott családi otthonok mögött mindig a széthúzás, a kü- lönutak bűne van. Pedig mennyi örömöt, mennyi csendes bol­dogságot és belső nyugalmat tud adni a családi fészek, ha ben­ne mindenki összetart, egyet akar és egyetértve, együtt cselek­szik! A családi légkör, az otthon alaphangulata, amelyben fel­nőttünk, elkísér bennünket a sírig. Fékez, csüggeszt, vagy len­dít, biztat. Az evangélium felől ez a kiáltás hangzik felénk: Szülök, gyermekek, testvérek, össze és együtt a családban! ÖSSZE ÉS EGYÜTT AZ EGYHÁZBAN! A széthúzás, a kü- lönutak, az önző, megkeményedett magánosság útjai mindig Emmaus értelmetlen homályába vesznek. Az egyes gyülekezet, az országos egyház és a világkeresztyénség csak akkor tudja elvégezni szolgálatát a világban és a világért, ha benne min­denki a maga helyén az összefogás és az egység munkása lesz. Uralkodni, az ortodox, tiszta tan kizárólagos birtoklásának ha­mis gőgjében magunknak tetszelegni lehet egyedül, elkülönül­ve. De szolgálni csak együtt lehet. Jézus az igehirdetés hitelé­nek feltételét az egyház egységében látta (Jn. 17, 20—23). Az evangélium is erre kínálja erejét: össze és együtt az egyház­ban! ÖSSZE ES EGYÜTT A HAZÁBAN! Az evangélium ereje és lendülete nem állhat meg az egyház határainál. Nemcsak azért, mert az egyháznak nincsenek zárt határai. Még inkább azért, mert az élő Jézus szolgálatba küldő parancsa abba a világba rendel ■ bennünket, amelyben valósággal benne élünk. A Magyarországon élő keresztyének csak itt és ma, ebben a társadalomban szolgálhatnak az evangélium erejével. Itt kell jól, felelősséggel dolgoznunk, becsületesen élnünk, türelemmel és szeretettel harcolnunk minden igaz ügyért, őszintén segíte­nünk mindenkinek, aki a haza javán fáradozik. S ez nem megy másképpen, csak ha igaz szívvel, hátsó gondolatok és hivő gőg nélkül összefogunk mindazokkal, akik hitünket ugyan nem osztják, de ugyanúgy, mint mi, jót akarnak egész magyar né­pünknek! A nemzeti egység, amelyről nemrég éppen egy evan­gélikus lelkész beszélt megragadóan a parlamentben, mindén őszinte keresztyén szívügye! Akik pedig bénültan, bezárkózva, egy álomvilágban akarnak csak keresztyének lenni, azok meg­tagadják az evangélium erejét. Az evangélium üzenete átcseng az egyház magunkcsinálta kerítésén: össze és együtt a hazában! Sőt átcseng a haza határain is! ÖSSZE ÉS EGYÜTT A FÖLDÖN! A modern tudomány és technika valóban kicsivé zsugorította a földet. De éppen ezért közel is hozott mindenkit egymáshoz és közüggyé tett minden kérdést. Ez a közelség lehet áldássá, de átokká is rajtunk. A legkisebb falu magyarja is órákon belül olvassa az újságban, hallja a rádióban, sőt látja a televízióban, hogy mi történt a föld másik oldalán. Látja a tudomány nagyszerű alkotásait, él­vezheti a művészetek legszebb virágait, tanúja lehet távoli né­pek örömének és bánatának, életének és munkájának. De lát­hatja a viharfelhőket is, amelyek hol itt, hol ott tornyosulnak az emberiség egén. Láthatja az éhség, a nyomor, az árvíz és a földrengés áldozatait, a megkínzott négereket, King halott arcát és a szenvedő vietnami népet. Mindez ma közügy és így vagy úgy, de állást kell foglalnunk. Persze elintézhetjük egy kézlegyintéssel is. Lekapcsolhatjuk a rádiót vagy a televíziót. De felelősségünk megmarad! Az evangélium közösséget teremtő ereje arra biztat, sőt kö­telez bennünket, hogy elvállaljuk ezt a felelősséget és megte­gyünk mindent, amit a magunk helyén megtehetünk értelmes, felvilágosító beszéddel, házunk táján is egységet s békét szerző szándékkal, adakozással és imádsággal azért, hogy kicsivé lett földünkön a népek közelsége ne átokká, hanem áldássá legyen minden embertársunk számára. önteltség volna azt hinnünk, hogy mindezt mi keresztyének fogjuk megvalósítani. De éppen ezért égetően szükséges, hogy hitbeli és világnézeti különbségek ellenére egyre szorosabban fogják egymás kezét azok, akik békét, jólétet, szociális, politikai és gazdasági igazságot, emberhez méltó életet akarnak minden népnek és minden egyes embernek. Ebben a kézfogásban ne­künk keresztyéneknek is őszintén és egész szívünkkel részt kell vennünk. Ez nem valami idegen és mellékes ügy a számunkra, hanem az egyház mai szeretetszolgálatának a lényege. A hús­véti üres sírtól egyenes út vezet egészen idáig: össze és együtt a földön! Az »ünnepes fél év« után vagyunk. De ünnepe csak annak volt igazán, akié meg is marad. Az igazi ünnep mindig a hét­köznapoké lesz. Megváltoztatja életünk irányát. Többé nem szét és külön, hanem össze és együtt a családban, az egyházban, a hazában és a földön. Dóka Zoltán RUDI DUTSCHKE Politikai lapjaink és hírszol­gálatunk sokat foglalkoztak az utóbbi időben Rudi Dutschke ügyével. Az ellene elkövetett merénylet világos jele annak az általunk is sokszor hangoz­tatott ténynek, hogy az NSZK- ban nemcsak a régi nácik éb­redtek föl, hanem az általuk befolyásolt fiatalok is kezde­nek politikai akcióba bocsát­kozni. Egy ilyen elhatározás­nak a következménye a Rudi Dutschke ellen elkövetett me­rénylet, amely nemcsak Nyu- gat-Berlinben, hanem az NSZK minden fontosabb vá­rosában heves tüntetéseket provokált az ifjúság körében. Lapunk olvasóival most kö­zöljük, hogy Rudi Dutschke részt vett a Keresztyén Béke- konferencia III. Világgyűlésén is és a hat munkacsoport egyi­kében, az ifjúsági csoportban aktív munkát végzett DR. HÄJEK VIKTOR MEGHALT A Keresztyén Békekonferen­cia 10 éves munkája közben egyre többen távoznak el a munkatársak közül. Legutóbb dr. Hájek Viktor távozott el sorainkból. Múlt év december első hetében még ő vezette az Egyházak Világtanácsa Segély­ügyi Bizottságának a belgrádi konferenciáját. A prágai világ­gyűlés előtt kaptuk a hírt, hogy március 7-én 68 éves ko­rában váratlanul elhunyt ez a munkatársunk is, aki a Ke­resztyén Békekonferencia ala­pító tagjai között volt 1958— 61-ig a Békonferencia ülései­nek az elnöke volt dr. Hájek, 1961-ben a Tanácsadó Bizott­ság, majd 1964-ben a Tanul­mányi Bizottság elnöke lett. Dr. Hájek Viktor a Szentírás hűséges tolmácsolója volt. Egy­házában zsinati elnökként hosszú évekig volt zászlóvivő­je a haladás eszméjének. A Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsa és az Evan­gélikus Egyház országos püs­pöke táviratban fejezte ki rész­vétét az elhunyt özvegyének. valamilyen munkájában. Amíg nem vet az ember, nem arat, nem csépel, nem süt kenyeret.« Lukácsy Dezső lelkész, aki harmincöt éve szolgál a gyüle­kezetben, tanulmányában szí­nesen bontotta ki a 190 éves templom történetét. Dr. Guóth nemcsak a hegyekről érkező hideg levegő, de a püspököt körülölelő meleg szeretet heve is segítette pirosra festeni. Felpécen már 1570 körül volt evangélikus gyülekezet. A gyü­lekezet birtokában levő, ebből az időből származó úrvacsorái Béla aki 40 éve gyülekezeti felügyelő, köszöntötte a püspö­köt és feleségét, valamint az ünneplő híveket. A püspök második állomása a sokorói hegyek tövében meg­húzódó Felpéc volt. A gyüleke­zet felügyelője Zathureczky Dénes veretes szavakkal kö­szöntötte és fogadta az érkező­ket. A papiak udvarán vára­kozó negyven presbiter arcát cinkedények is bizonyítják ezt. Az ünnepélyes templomi be­vonulás után már a szószék­ről beszél a püspök, együttélés alaptörvényeiről, különösen is a szere tétről. Á mi nemzedé­künk keserű leckét kapott, mit jelent, Isten szere tét-törvényé- nek a megszegése. Isten min­den embernek megadja az élet lehetőségét és minket az em­beri szolidaritás hűséges meg­becsülésére tanít. A díszközgyűlés kedves és ünnepi pillanata volt, amikor Dombi László helyi lelkész kö­szöntötte a gyülekezet 80 éves kántorát, Magyari Istvánt, aki kántori szolgálatát a felpéci gyülekezetben 58 éve végzi. Már sötétedni kezdett, ami­kor a püspök útjának harma­dik állomására Kajárpécre ér­kezett. A püspököt, feleségét, a Győr-Soproni Egyházmegye el­nökségét: Weltler Rezső espe­rest és Sátory Vilmos egyház- megyei felügyelőt, akik a püs­pököt mind a három gyüleke­zetbe elkísérték, Tóth László gyülekezeti felügyelő köszön­tötte. A templomban, amelynek érdekessége, hogy a lelkészi lakás szobájából közvetlenül a templomba lehet belépni, Mitylcó Zoltán gyülekezeti lel­kész ünnepi érzésekkel köszön­tötte a vendégeket. A püspök mellett a falon a régi templom egyetlen emléke, egy fára festett Agnus Dei kép néz le ránk. A képen az év­szám: 1772. Kajárpéci őseink az áldott báránynak ezt a ké­pét nézték. A püspök arról a Jézusról szólt, aki minden házba be akar menni és ahova betér, ott nem lehet gonoszul beszélni, cselekedni. Aki vele jár, meg­látja a mellette élő másik em­bert, annak baját és fájdalmát. Ahol Jézus van, ott embertől emberig menő segítés van. ott készség van a jó munkára, előrehaladásra. Istentisztelet után a püspök a világban élő evangélikusok­nak nagy családjáról tartott színes, érdekes előadást. A sokorói hegyek alatt régen lebukott már a nap, amikor a püspök és a kajárpéci hívek hazaindultak. Békés életünk­ben másnap szorgos munka várt mindnyájunkra. F. D. Bibliai ábécé: MENNY I választ: mennyiben befolyásol- : ja cselekvésünket és hitünket • ez a menny? 1 1. Az ember örökös vágya az ég ostroma és bevétele. Ez már a bábeli építkezésnél is meg­mutatkozott, ahol »égigérő« 1 tornyot akartak emelni (1 Móz ■ 11, 4), vagy pedig vallásos i ténykedésükkel próbálták le- , húzni a mennyet a földre (2 , Móz 20, 4). Mindkettő eleve i hasztalan és felesleges! Isten- maga hagyta ott Jézusban a mennyet, illetve hozta azt le a- Földre. s 2. Ennek következménye a . második döntő tény: nincs is j olyan messze a menny a Föld­től, mint azt az ember gondol- . ná, hiszen Isten sincs távol, ) sőt közelebb van hozzánk, ■ mint gondolnánk. Nem ott van . Isten , ahol a menny van, ha- 1 nem ott van a menny, ahol Is- . ten jelen van. Gondolkodá- , sunkban, lakásainkban, mun- t kahelyünkön, mindenhol. A I »mennyek országa« és »Isten . országa« cserefogalmak (Mt 3, i 2), így a menny Jézus szemé- t lyében lett közöttünkvalóvá ; (Lk 17, 21). 3. A »menny« tehát nem va- i lami elvont, nyugvó messze­ség, hanem éppen dinamikus, . életbevágó realitás. Kevés, ha ‘ a menny látszik, — közelítsen t el (Mt 3, 2)! Kevés, ha »van«, — legyen menny! Kevés a . mennyről elmélkedni, — örö­köljük azt! (Mt 5, 19). Kevés, ha »létezik«, — igyekezzünk bejutni oda (Mt 18, 3)! Kevés, t ha tudomásulvesszük, — meg ■ kell küzdeni érte (Mt 11, 12)! 1 Kevés tudni róla egysmást, — meg kell ismerni a titkait (Mt 13, 11)! Kevés beszélni róla, meg kell nyitni a kapuit (Mt 23, 13), használni kell a kul­csait (Mt 16, 19). Jézus a meny- nyet csírázó maghoz, duzzadó kovászhoz, nyugalmat felfor­gató talált kincshez hasonlítja (Mt 13). Mindegyik képben a mozgalmasság, erő és cselek­vésre ösztönző vonás dombo­rodik ki. Ha pedig így van, le­het-e az ember ölbe tett kezű, kilátástalan sorsú és szomorú? III. Amit remélünk Reméljük, hogy Isten akara­ta egyszer teljesen megvalósul úgy a mennyben, mint a föl­dön. Ekkor Isten új mennyet és új földet teremt (Jel 21, 1), amikor menny és föld elemei­nek atomjaiból nem pusztulás, hanem új élet, tökéletes örök­élet következik (2 Pt 3, 12). Bízik László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents